Einstein állja a sarat
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#84
Nem a feszültség hanem a szikrák mérete. Látom korabeli képeket nem láttál..több méteres szikrákról van szó.
És nem Tunguszkára gondolok, hanem arra hogy majdnem rombadöntött egy zsebóra méretû kötyüvel egy épülõ acélszerkezetes több emeletes házikót.
Szénszálas, vagy wolfram szálas villanykörtét nem tudnál ilyen módon felkapcsolni.
És nem Tunguszkára gondolok, hanem arra hogy majdnem rombadöntött egy zsebóra méretû kötyüvel egy épülõ acélszerkezetes több emeletes házikót.
Szénszálas, vagy wolfram szálas villanykörtét nem tudnál ilyen módon felkapcsolni.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#83
#82
Ajánlgasd még Egely bácsit is. Meg az Ufó magazint. Ilyen releváns forrásokból lehet szedni ilyen mendemondákat.
"Az autóját"
1930-as Pierce Arrow. Addigra a Wardenclyffe-torony már nem állt.
Mendemondák szerint "konverter volt benne", de ez persze legenda.
"hanem olyanról, hogy letett a földre egy villanykörtét"
Ez most is megcsinálható, csak közel kell lenned egy elég erõs rádióadóhoz, és egy fénycsõvel "megcsapolhatod".
"Vagy, hogy helyi földrengést idézett elõ. "
Valójában Tunguzka-meteor robbanását is õ idézte elõ. Meg a mesemaci (azért is mossa a foggá oly serényen, mert a helyszínen tartózkodott). 😉
"Vagy, hogy akkora szikrákat állított elõ amekkorákat ma sem tudnak."
Ej, a mai villamosmérnõkök kis szarcsimbók! Nem tudnak azok semmit! Még hatalmas villámokat sem tudnak csinálni! 😉
250 kV, 600 kV, 750 kV - ugyan annyit elõállítunk hátul a sufniban! Bénák ezek! 😉)
"Az autóját"
1930-as Pierce Arrow. Addigra a Wardenclyffe-torony már nem állt.
Mendemondák szerint "konverter volt benne", de ez persze legenda.
"hanem olyanról, hogy letett a földre egy villanykörtét"
Ez most is megcsinálható, csak közel kell lenned egy elég erõs rádióadóhoz, és egy fénycsõvel "megcsapolhatod".
"Vagy, hogy helyi földrengést idézett elõ. "
Valójában Tunguzka-meteor robbanását is õ idézte elõ. Meg a mesemaci (azért is mossa a foggá oly serényen, mert a helyszínen tartózkodott). 😉
"Vagy, hogy akkora szikrákat állított elõ amekkorákat ma sem tudnak."
Ej, a mai villamosmérnõkök kis szarcsimbók! Nem tudnak azok semmit! Még hatalmas villámokat sem tudnak csinálni! 😉
250 kV, 600 kV, 750 kV - ugyan annyit elõállítunk hátul a sufniban! Bénák ezek! 😉)
#81
Neked meg ajánlom EZT !
Neeem rádió adóról beszélek, hanem olyanról, hogy letett a földre egy villanykörtét és vezeték nélkül világított. Az autóját sosem töltötte ami elektromos volt. Ezekrõl beszélek. Vagy, hogy helyi földrengést idézett elõ. Vagy, hogy akkora szikrákat állított elõ amekkorákat ma sem tudnak.
Neeem rádió adóról beszélek, hanem olyanról, hogy letett a földre egy villanykörtét és vezeték nélkül világított. Az autóját sosem töltötte ami elektromos volt. Ezekrõl beszélek. Vagy, hogy helyi földrengést idézett elõ. Vagy, hogy akkora szikrákat állított elõ amekkorákat ma sem tudnak.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#80
Lehet FMet is venni (lejtõdetektor), igaz nem túl pazar a vétel (sõt), de lehet...
http://galena.ingyenweb.hu/ linktárban van külön rész ezzel kapcsolatban
http://galena.ingyenweb.hu/ linktárban van külön rész ezzel kapcsolatban
#79
A detektoros rádiók fõként AM adások vételére alkalmasak. (hosszú,közép,rövidhullám) Jó vételhez ajánlott egy leglább 10 méteres, vagy hosszabb (30m) es huzalantenna és földelés.(Az h milyen a jó antenna az sokmindentõl függ, lehet rövid antennával is lehet jó a vétel). Vannak keretantennás verziók amik már hordozhatóbbak (40*40 cm talán a legkisebb, de nem teljesít túl jól). Vannak különlegesebb vevõk, pl a Mystery detektoros (ausztrál design), ami csak földeléssel is megy, illetve ha jól van megépítve akkor a rezgõköri tekercs antennaként funkcionál, így nagyon halkan fogható egy két adó. A dologhoz az is hozzátartozik, hogy nagy impedanciájú füles kell a vételhez, vagy legalább egy audiotrafó a kisebb impedanciás fülesekhez.
Mindent összevetve, nem túl kompakt a dolog, viszont akár háztartási cuccokból is össze lehet rakni.
FM et lehet ilyen felépítésû rádióval venni, csak a vétel sokkal rosszabb lesz. Halkabb ill. csak az adóhoz viszonylag közel (max 10-16 km adótól függõen). Az antenna itt még többet számít, ide rendes FM vételhez kitalált antenna kell.
Lehetséges kb. gyufásdoboz méretû vevõt összedobni, de az antenna és a földelés ahhoz is kell. Most egy ferritantennás detektoroson gondolkozom. Ha össze is jön akkor is éppen, h meg fog szólalni.
Olvasd el az oldalon linka leírást, illetve nézd meg a linktárat! Sok leirást fogsz találni.
Ha kedvet kaptál a megépítéséhez, akkor szerintem nincs mást hátra, építs egyet! Nagyon egyszerû!
Mindent összevetve, nem túl kompakt a dolog, viszont akár háztartási cuccokból is össze lehet rakni.
FM et lehet ilyen felépítésû rádióval venni, csak a vétel sokkal rosszabb lesz. Halkabb ill. csak az adóhoz viszonylag közel (max 10-16 km adótól függõen). Az antenna itt még többet számít, ide rendes FM vételhez kitalált antenna kell.
Lehetséges kb. gyufásdoboz méretû vevõt összedobni, de az antenna és a földelés ahhoz is kell. Most egy ferritantennás detektoroson gondolkozom. Ha össze is jön akkor is éppen, h meg fog szólalni.
Olvasd el az oldalon linka leírást, illetve nézd meg a linktárat! Sok leirást fogsz találni.
Ha kedvet kaptál a megépítéséhez, akkor szerintem nincs mást hátra, építs egyet! Nagyon egyszerû!
#78
"Ezekkel a kristálydetektoros kütyükkel lehet fogni az FM-et is, vagy csak a Kossuth jön be?"
Csak AM vételére jó. Szimpla egyenes vevõtõl ne várj többet.
"Én amúgy, ha csinálsz kis méretben"
Olcsóbban kijössz, ha összeraksz egyet. Pár alkatrészbõl tudsz is csinálni. 😉
Csak AM vételére jó. Szimpla egyenes vevõtõl ne várj többet.
"Én amúgy, ha csinálsz kis méretben"
Olcsóbban kijössz, ha összeraksz egyet. Pár alkatrészbõl tudsz is csinálni. 😉
#77
"volt vezeték nélküli energia átvivó berendezése, a Föld maga volt az egyik és a levegõ a másik közeg"
Mondjuk úgy inkább távírója/rádiója (mint akkoriban sokaknak). A többi mendemondát hagyjuk a sci-fi íróknak.
William Preece-nek meg "földtávírója" volt, Mahlon Loomis-nak meg légi távírója (Csak a kutyát se érdekelte, pont akkor volt a nagy vonatrablás. No igen, akkoriban is az embereket a bulvár mozgatta!), szóval Tesla nem volt egyedül ezzel.
"A távoli villámcsapásokat tudta észlelni.."
Heinrich Ruhmkorff szikrainduktora pont abban az idõben keletkezett, amikor a rádiózás megszületése volt. No meg gondolj Hertz kísérleteire. Még David Hughes is foglalkozott ilyesmivel. Szóval nem egyedi eset.
"hiszen ebbõl élt"
A váltóáramú hálózatból élt meg igazán, ugyanis Westinghouse-nak 1888 júniusában eladta az összes váltóáramú szabadalmát neki egy millió dollárt+a gépei által megtermelt minden egyes lóerõ után 1 dollárt.
Gondoljunk csak abba bele, hogy Edison (egyenáramú hálózat) és Westinghouse+Tesla (vltóáramú hálózat) közül melyik nyert... Tesla rendesen kapott pénzt Westinghousetól.
Ajánlom figyelmedbe Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok címû könyvét.
Mondjuk úgy inkább távírója/rádiója (mint akkoriban sokaknak). A többi mendemondát hagyjuk a sci-fi íróknak.
William Preece-nek meg "földtávírója" volt, Mahlon Loomis-nak meg légi távírója (Csak a kutyát se érdekelte, pont akkor volt a nagy vonatrablás. No igen, akkoriban is az embereket a bulvár mozgatta!), szóval Tesla nem volt egyedül ezzel.
"A távoli villámcsapásokat tudta észlelni.."
Heinrich Ruhmkorff szikrainduktora pont abban az idõben keletkezett, amikor a rádiózás megszületése volt. No meg gondolj Hertz kísérleteire. Még David Hughes is foglalkozott ilyesmivel. Szóval nem egyedi eset.
"hiszen ebbõl élt"
A váltóáramú hálózatból élt meg igazán, ugyanis Westinghouse-nak 1888 júniusában eladta az összes váltóáramú szabadalmát neki egy millió dollárt+a gépei által megtermelt minden egyes lóerõ után 1 dollárt.
Gondoljunk csak abba bele, hogy Edison (egyenáramú hálózat) és Westinghouse+Tesla (vltóáramú hálózat) közül melyik nyert... Tesla rendesen kapott pénzt Westinghousetól.
Ajánlom figyelmedbe Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok címû könyvét.
#76
Rudicsek, ez tökjó!
Ezekkel a kristálydetektoros kütyükkel lehet fogni az FM-et is, vagy csak a Kossuth jön be?
Én amúgy, ha csinálsz kis méretben, vennék egy ilyen poénból. Nem kell bele elem.:-)
Ezekkel a kristálydetektoros kütyükkel lehet fogni az FM-et is, vagy csak a Kossuth jön be?
Én amúgy, ha csinálsz kis méretben, vennék egy ilyen poénból. Nem kell bele elem.:-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#75
A távoli villámcsapásokat tudta észlelni...volt vezeték nélküli energia átvivó berendezése, a Föld maga volt az egyik és a levegõ a másik közeg. Nem bejegyzett találmányok, hanem mõködõképesek voltak az õvé..hiszen ebbõl élt. Nem tudott volna valamit eladni ami nem mûködik.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#74
Érdekességként: A detektoros rádiók nem használnak saját áramforrást, csupán azt az áramot használják amit az antenna "összeszed", azaz maga a rádiójel energiája mûködteti a rádiót. Egy angliai adó volt a legmesszebbi adó amit eddig fogtam (tudtommal)ilyen vevõvel. Tehát amikor ezt az adót hallgattam akkor a pár ezer kmre lévõ adó által kisugárzott energiát használtam a rádió mûködtetéséhez. Én ezt izgalmasnak találom <#vigyor2>. Talán ezért is a detektoros rádió építés a hobbim...
Ajánlom : egyetlen magyar, kifejezetten detektoros rádiókkal foglalkozó oldal (még fejlesztés alatt)
Ajánlom : egyetlen magyar, kifejezetten detektoros rádiókkal foglalkozó oldal (még fejlesztés alatt)
#73
Tesla tényleg nem volt hülye ember, de fantazmagóriáiból nem vált be mind.
Ez tény. És ezt sok "ingyenenergiával" foglalkozó magukat "meg nem értett feltalálónak" valló emberke nem tudja megérteni (meg azt se, hogy örökmozgók nem hozhatóak létre - legalábbis az adott fizikai törvények között).
"hogy bizonyos eszközöknek elég a sok mobiltelefon sugárzók, és egyéb kütyük által keltett elektromos mezõ közelében lenni, és feltölthetõ."
Nesze itt egy indukciós töltõ.
Viszont Tesla nem ilyesmiben gondolkodott, hanem rádióelvûn (Marconi és Popov megoldásán felbuzdulva, illetve akkoriban többen is foglalkoztak a rádióval és a vezetéknélküli jel- és energiaátvitellel).
Másrészt Tesla nagyban gondolkodott (torony!).
Harmadrészt akkoriban még nem voltak az elektromágneses tér nagyságára szabályozások.
Ez tény. És ezt sok "ingyenenergiával" foglalkozó magukat "meg nem értett feltalálónak" valló emberke nem tudja megérteni (meg azt se, hogy örökmozgók nem hozhatóak létre - legalábbis az adott fizikai törvények között).
"hogy bizonyos eszközöknek elég a sok mobiltelefon sugárzók, és egyéb kütyük által keltett elektromos mezõ közelében lenni, és feltölthetõ."
Nesze itt egy indukciós töltõ.
Viszont Tesla nem ilyesmiben gondolkodott, hanem rádióelvûn (Marconi és Popov megoldásán felbuzdulva, illetve akkoriban többen is foglalkoztak a rádióval és a vezetéknélküli jel- és energiaátvitellel).
Másrészt Tesla nagyban gondolkodott (torony!).
Harmadrészt akkoriban még nem voltak az elektromágneses tér nagyságára szabályozások.
#72
Egyébként ha mindez igaz, hogy a teret, és idõt is befolyásolja, akkor elég érdekes dolgok játszódhatnak le egy feketejuk közelében.
#71
Az elektromos áram a levegõben nem teljesen hülye ötlet. Bár nem úgy ahogy akkoriban gondolták. Manapság azon gondolkoznak, hogy bizonyos eszközöknek elég a sok mobiltelefon sugárzók, és egyébb kütyük által keltett elektromos mezõ közelében lenni, és feltölthetõ. Van ami máshogy jön létre, van ami sehogy, de sok ember fantáziáját megmozgatta Tesla. Ugyanígy Einstein is gondolkozott, és hangosan. Ezek miatt egyik sem hülyéb, vagy okosabb a másiknál, csupán álmodoztak, mertek a fizika, határán túlgondolkozni, és van ami bejött. Az hogy túlmisztifikálják, vagy egyebek, az meg a többi ember gondja. Tesla sok kísérletet folytatott, és nem volt hülye ember, de szerintem elméleti síkon kicsit elszált magától, vagy nem tudom:
"azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerû oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékû azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Herald Tribune, 1932. szeptember 11.)
Ez nem éppen egy elméleti fizikus gondolatmenete.
"azt gondolom, a teret nem lehet görbíteni, azon egyszerû oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal, és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül, egyenértékû azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Herald Tribune, 1932. szeptember 11.)
Ez nem éppen egy elméleti fizikus gondolatmenete.
#70
"Azért ott van neki a többszáz mûködõ találmánya!"
1. A szabadalom nem feltétlenül mûködõképes találmány.
A szabadalom csak jogi formula a "szellemi termék" védelmére.
2. Tesla tényleg korának zseniális feltalálója volt, aki a kor színvonalához képest (akkoriban terjedt el az elektromos áram termelése és használata, az elsõ rádiók - tehát a motiváció, és a megfelelõ alapanyag megvolt hozzá) megfelelõ találmányokkal állt elõ (máig is használt találmánya a váltóáramú hálózat).
De! Rengeteg fantazmagóriája is volt (Wardenclyffe-torony, vezetéknélküli elektromos áram-átvitel, villamos fegyver), amelyek nem feltétlenül mûködtek.
Ezek "találmányok" és Tesla feltalálói miliõje köré aztán remek összeesküvéselméleteket, pletykákat, történeteket lehet(ett) kreálni (lásd: James Watt a táncoló teáskanna-fedélbõl jött rá a gõzgép titkára még gyerekkorában - jelent meg egy akkori nõi magazinban. Azt persze kevesen tudták, hogy az egészet csak Watt nagynénje találta ki... 😉 ).
1. A szabadalom nem feltétlenül mûködõképes találmány.
A szabadalom csak jogi formula a "szellemi termék" védelmére.
2. Tesla tényleg korának zseniális feltalálója volt, aki a kor színvonalához képest (akkoriban terjedt el az elektromos áram termelése és használata, az elsõ rádiók - tehát a motiváció, és a megfelelõ alapanyag megvolt hozzá) megfelelõ találmányokkal állt elõ (máig is használt találmánya a váltóáramú hálózat).
De! Rengeteg fantazmagóriája is volt (Wardenclyffe-torony, vezetéknélküli elektromos áram-átvitel, villamos fegyver), amelyek nem feltétlenül mûködtek.
Ezek "találmányok" és Tesla feltalálói miliõje köré aztán remek összeesküvéselméleteket, pletykákat, történeteket lehet(ett) kreálni (lásd: James Watt a táncoló teáskanna-fedélbõl jött rá a gõzgép titkára még gyerekkorában - jelent meg egy akkori nõi magazinban. Azt persze kevesen tudták, hogy az egészet csak Watt nagynénje találta ki... 😉 ).
#69
Tesla nagy ember volt, de nem kell túmisztifikálni a találmányait, amiknek egy része csak szóbeszédben maradt fent, mint a népmesék.
De nyugodj meg, ha szükséges lesz az éternek az újbóli bevezetésére a fizikába, akkor bevezetik. De amíg mellõzni tudják, addig mellõzik.
De nyugodj meg, ha szükséges lesz az éternek az újbóli bevezetésére a fizikába, akkor bevezetik. De amíg mellõzni tudják, addig mellõzik.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#68
Viszont Tesla eszközei közül nem egyet használunk a mindennapi életben, Einstein találmányairól ez nem mondható el 😊.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#67
"A mai álláspont szerint kell oda, az univerzum gyorsulva tágul a megfigyelések szerint, ami mással nem magyarázható."
Hacsak nem egy idáig nem ismert mérési hibáról van szó.
"Az is kicsit furcsa, hogy a Maxwell-egyenletek kijönnek az általános relativitásból tömegre, hogy ha elvégzünk néhány közelítést."
Nem értek hozzá, de ha jól emlékszem, akkor Einsteint a Maxvell egyenletekbõl(is) kiindulva alkotta meg az elméletének nagy részét.
Hacsak nem egy idáig nem ismert mérési hibáról van szó.
"Az is kicsit furcsa, hogy a Maxwell-egyenletek kijönnek az általános relativitásból tömegre, hogy ha elvégzünk néhány közelítést."
Nem értek hozzá, de ha jól emlékszem, akkor Einsteint a Maxvell egyenletekbõl(is) kiindulva alkotta meg az elméletének nagy részét.
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#66
Pl mire gondolsz? Azért ott van neki a többszáz mûködõ találmánya!
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#65
A mai álláspont szerint kell oda, az univerzum gyorsulva tágul a megfigyelések szerint, ami mással nem magyarázható.
A klasszikus gravitáció a távolság négyzetével fordítottan arányos nagyságú erõ, de ha erre a nyelvre fordítjuk a kozmológiai állandót, akkor egy távolsággal arányos taszítást kapunk.
Csak ezzel az a baj, hogy hiába lehet illeszteni a kozmológiai állandót a megfigyelésekre, mert elméleti alapja nincs, hogy ott kéne hogy legyen.
Az is kicsit furcsa, hogy a Maxwell-egyenletek kijönnek az általános relativitásból tömegre, hogy ha elvégzünk néhány közelítést.
A klasszikus gravitáció a távolság négyzetével fordítottan arányos nagyságú erõ, de ha erre a nyelvre fordítjuk a kozmológiai állandót, akkor egy távolsággal arányos taszítást kapunk.
Csak ezzel az a baj, hogy hiába lehet illeszteni a kozmológiai állandót a megfigyelésekre, mert elméleti alapja nincs, hogy ott kéne hogy legyen.
Az is kicsit furcsa, hogy a Maxwell-egyenletek kijönnek az általános relativitásból tömegre, hogy ha elvégzünk néhány közelítést.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#64
Már leírtam párszor: a fizika nem hit kérdése!
Teljesen mindegy, hogy mit hiszel, ha nem az a valóság.
Teljesen mindegy, hogy mit hiszel, ha nem az a valóság.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#63
Mind a kettõ mondott kurva nagy faszságokat, de Teslát nehéz lenne felülmúlni ebben.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#62
Nekem megvan a relativitás elmélete magyarul pdf-ben...mi újat teszel hozzá? 😊
Hú te..ha éter szaga van és van éter akkor bajuszos bácsi bukta. Tesla szerint van. És szerintem nagyobb koponya volt mint Einstein úgyhogy én meg neki hiszek...hiszen az egész életét az elektromosságra és elektromágnesességre tette fel, iszonyat sok találmánya van, pár mûködése mai napig rejtély, csak tudta mirõl beszél...Einstein meg nem volt egy túl gyakorlatias emberke, ráadásul középsuliban elég rosszul állt a szénája...míg Tesla szokása volt , hogy az elé tett étel térfogatát kiszámolta. 😄
Hú te..ha éter szaga van és van éter akkor bajuszos bácsi bukta. Tesla szerint van. És szerintem nagyobb koponya volt mint Einstein úgyhogy én meg neki hiszek...hiszen az egész életét az elektromosságra és elektromágnesességre tette fel, iszonyat sok találmánya van, pár mûködése mai napig rejtély, csak tudta mirõl beszél...Einstein meg nem volt egy túl gyakorlatias emberke, ráadásul középsuliban elég rosszul állt a szénája...míg Tesla szokása volt , hogy az elé tett étel térfogatát kiszámolta. 😄
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#61
Sajnos nem tudok magyar oldalt, de ha kivárod a sohasem elkészülõ könyvemet a relativitáselméletrõl, benne lesz magyarul 😉
Még az elején tartok, 181 oldal eddig, és még nem jutott odáig a lektor, hogy ki merjem tenni egy oldalra a PDF-et, de kikerül, igérem.
Még az elején tartok, 181 oldal eddig, és még nem jutott odáig a lektor, hogy ki merjem tenni egy oldalra a PDF-et, de kikerül, igérem.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#60
hát linkelj akkor valamit ide 😊 inkább magyarul amit azt támasztja alá amit te írtál, mert érdekel ez a téma, mostanában ha idõm engedi ilyen cikkeket olvasgatok, aztán csak kihámozok valamit..vagy meghalok hülyén 😊
#59
én viszont igen 😉
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#58
http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/fiz_atom/sotet_anyag_terkep.htm
akkor ez mi? nem kötekedek csak kérdezem 😊
akkor ez mi? nem kötekedek csak kérdezem 😊
#57
semmi gond, nem megrovásként írtam 😊
#56
Sötét anyag egészen biztosan nincs:
A galaxisok forgását a newtoni gravitációelmélet képletével szokták kiszámolni (középiskolában mindenki tanult/tanul/tanulni fog róla). Mégpedig azért, mert a csillagok lassan mozognak a fénysebességhez képest, ezért azt gondolják a legtöbben, hogy a 350 éves képlet elég, mint pl a Naprendszerben a NASA is newtonnal számolja a pályákat, és ott jó is, az eredmények alig térnek el Einstein képletével számoltaktól.
Azt viszont elfelejtik, hogy a Naprendszerrel ellentétben a galaxis tömege nagyrészt nem a középponti égitestben van, hanem el van osztva a csillagok között, egymás gravitációs terében keringenek. Ebben az esetben egy ronda nagy nemlineáris differenciálegyenletet kapunk, Newton és Einstein esetében is, és az eredmények nagy mértékben eltérnek egymástól.
- Ha newtoni képlettel számolunk, akkor nem elég a galaxisok látható tömege, és fel kell tételezni olyan sötét anyagot, amit távcsövekkel, rádiótávcsövekkel nem lehet észlelni.
- Ha einsteini képlettel számolunk, akkor a számolással kapott tömeg megegyezik a látható tömeggel, és a sötét anyagot el lehet nyugodtan felejteni.
Tekintettel arra, hogy rendszeresen Einsteinnek van igaza, én inkább a bajuszos bácsira szavazok, és nem a hosszú hajú hippire, neki különben is alma esett a fejére, azóta nem volt beszámítható 😊 Tehát, Einstein papa ismét leszámolt egy mítosszal. Elõbb a XIX. század éterével, most pedig a XX. század sötét anyagával.
Ami a sötét energiát illeti, nagyon éterszaga van neki is... 😉
Aki rá akar keresni a neten, galaxisok forgásgörbéjére keressen, galactic rotation curves, angolszászul értõk elõnyben 😊
A galaxisok forgását a newtoni gravitációelmélet képletével szokták kiszámolni (középiskolában mindenki tanult/tanul/tanulni fog róla). Mégpedig azért, mert a csillagok lassan mozognak a fénysebességhez képest, ezért azt gondolják a legtöbben, hogy a 350 éves képlet elég, mint pl a Naprendszerben a NASA is newtonnal számolja a pályákat, és ott jó is, az eredmények alig térnek el Einstein képletével számoltaktól.
Azt viszont elfelejtik, hogy a Naprendszerrel ellentétben a galaxis tömege nagyrészt nem a középponti égitestben van, hanem el van osztva a csillagok között, egymás gravitációs terében keringenek. Ebben az esetben egy ronda nagy nemlineáris differenciálegyenletet kapunk, Newton és Einstein esetében is, és az eredmények nagy mértékben eltérnek egymástól.
- Ha newtoni képlettel számolunk, akkor nem elég a galaxisok látható tömege, és fel kell tételezni olyan sötét anyagot, amit távcsövekkel, rádiótávcsövekkel nem lehet észlelni.
- Ha einsteini képlettel számolunk, akkor a számolással kapott tömeg megegyezik a látható tömeggel, és a sötét anyagot el lehet nyugodtan felejteni.
Tekintettel arra, hogy rendszeresen Einsteinnek van igaza, én inkább a bajuszos bácsira szavazok, és nem a hosszú hajú hippire, neki különben is alma esett a fejére, azóta nem volt beszámítható 😊 Tehát, Einstein papa ismét leszámolt egy mítosszal. Elõbb a XIX. század éterével, most pedig a XX. század sötét anyagával.
Ami a sötét energiát illeti, nagyon éterszaga van neki is... 😉
Aki rá akar keresni a neten, galaxisok forgásgörbéjére keressen, galactic rotation curves, angolszászul értõk elõnyben 😊
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#55
Ok, bocs.<#wave> <#hehe>
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#54
73% sötét energia 23% sötét anyag 4% általunk ismer hétköznapi anyag, úgyhogy az a 90% inkább 96% 😊
#53
Ez korrektnek tûnik. 😊 Mondjuk azzal nem értek 1-et, hogy a tömegét egy színképbõl megmondják. Mert a mag bármit tartalmazhat vagy a felszín alatti cucc. Ha negy a tömege akkor eltéríti a fény útját amivel nem számolnak.
Ja tényleg...az univerzum 90%-a fekete anyag, annak a hatásait nem ismerik, akkor mit is számolnak?
Ja tényleg...az univerzum 90%-a fekete anyag, annak a hatásait nem ismerik, akkor mit is számolnak?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#52
Hát jah, bár mivel ezek a torzulások a térben 3d-ben nem is igazán értelmezhetõek, így valójában a 3d-s térben látrehozott csillagtérkép mindenképp valós.... azt hiszem 😊
#51
Szuperjó
#50
1 pixeles, csak néhány olyan közeli, és nagy csillag van, aminek néhány pixelnyi képe van. A fényereje számít, az bõven elég a színkép elkészítéséhez. Ha a közte és a köztünk lévõ gázról beszélsz, az színképelemzés, és kész. Laboratóriumi mintákkal össze lehet hasonlítnai, és az ember máris tudja, hogy milyen anyag van ott kint. Ha ismeretlen mintát észlelnek, akkor megpróbálják kikutyulni laborban, vagy utána számolnak, de ez ritka, és a hozzászólásod hangnemébõl ítélve te annak úgysem hinnél 😊
A többi csillagról meg különféle tapasztalati és elméleti összefüggések vannak, amikkel meg lehet határozni a paramétereiket. Mivel lehet hibás képlet, ezért az a trükk, hogy egymástól független módszerekkel állapítják meg pl. a csillag tömegét, fényességét, távolságát, stb. Ha valahol eltérést tapasztalnak, akkor kijavítják a képleteket, és az ÖSSZES eddigi mérést újraszámolják, és kiadnak egy új csillagtérképet. kb ennyi.
A többi csillagról meg különféle tapasztalati és elméleti összefüggések vannak, amikkel meg lehet határozni a paramétereiket. Mivel lehet hibás képlet, ezért az a trükk, hogy egymástól független módszerekkel állapítják meg pl. a csillag tömegét, fényességét, távolságát, stb. Ha valahol eltérést tapasztalnak, akkor kijavítják a képleteket, és az ÖSSZES eddigi mérést újraszámolják, és kiadnak egy új csillagtérképet. kb ennyi.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#49
:-) Honnét lehet tudni, hogy amit bámulok a távolban csillagot, ez alött mik helyezkednek el? Na meg, hogy mekkora a tömegük? Abból az 1 vagy 4 pixeles színképbõl?
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#48
Ha te látsz egy 50 millió fényévre lévõ csillagot, akkor gratulálok. Onnan max egy szupernóva látszik, még a legjobb teleszkóppal is 😊
Ezekre a problémákra felkészültek:
- Tudjuk, hogy hol vannak csillagok, tudjuk a tömegüket, a számítógépeknek van idejük kiszámolni, hallottál már csillagtérképrõl?
- Tudjuk, hogy mennyi, és milyen összetételû csillagközi por és gáz van köztünk, és a csillag között, látszik a színképén.
- A fekete lyukakat is tudjuk hogy hol vannak, körülöttük mindig van belehulló anyag, ami sugároz.
De szerencsére ezek mind nem számítanak. Még akkor is, ha a csillag képe el van torzítva, az mit számít? Nem az abszolút helyzete kell annak a fénypöttynek az égen, az már elég, ha nem mozog, vagy ha tudjuk, hogy mennyit mozdult el a kísérlet elvégzése alatt. Természetesen nagyon sok csillag helyzetét használták föl, hogy ezzel is csökkentsék a hibalehetõséget.
Ezekre a problémákra felkészültek:
- Tudjuk, hogy hol vannak csillagok, tudjuk a tömegüket, a számítógépeknek van idejük kiszámolni, hallottál már csillagtérképrõl?
- Tudjuk, hogy mennyi, és milyen összetételû csillagközi por és gáz van köztünk, és a csillag között, látszik a színképén.
- A fekete lyukakat is tudjuk hogy hol vannak, körülöttük mindig van belehulló anyag, ami sugároz.
De szerencsére ezek mind nem számítanak. Még akkor is, ha a csillag képe el van torzítva, az mit számít? Nem az abszolút helyzete kell annak a fénypöttynek az égen, az már elég, ha nem mozog, vagy ha tudjuk, hogy mennyit mozdult el a kísérlet elvégzése alatt. Természetesen nagyon sok csillag helyzetét használták föl, hogy ezzel is csökkentsék a hibalehetõséget.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#47
Nah, éljen...
Végre egy bonyolult fizikai jelenség, amit ezerszeresen egyszerûsítve lehet ábrázolni úgy, hogy még egy takarítónõ is megértse. Esetleg a kicsit értelmesebbek érdeklõdését is felkelti, akik jobban utána járhatnak, mert látják az ábrázolás túlzott egyszerûségét, stb.
Erre mi van??? Mindenki fanyalog, meg nem is olyan, meg izé... <#falbav>
Azok a cikkek sokkal jobbak, amelyekben átlag embereknek teljesen érthetetlen szöveg mellé nulla szemléletességû ábrával (de egy 2D rajz lehetõségeihez mérten jobb), amit az ember végig sem olvas... <#csodalk>
Végre egy bonyolult fizikai jelenség, amit ezerszeresen egyszerûsítve lehet ábrázolni úgy, hogy még egy takarítónõ is megértse. Esetleg a kicsit értelmesebbek érdeklõdését is felkelti, akik jobban utána járhatnak, mert látják az ábrázolás túlzott egyszerûségét, stb.
Erre mi van??? Mindenki fanyalog, meg nem is olyan, meg izé... <#falbav>
Azok a cikkek sokkal jobbak, amelyekben átlag embereknek teljesen érthetetlen szöveg mellé nulla szemléletességû ábrával (de egy 2D rajz lehetõségeihez mérten jobb), amit az ember végig sem olvas... <#csodalk>
#46
Ha nézek egy 50 millió fényévre lévõ csillagot, annak a képe iszonyú sok csillagon, poron halad át melyeknek nem ismerjük a tömegét, nem is volna idõ kiszámolni, na de akkor amit látunk képet, honnét hihetünk a valódiságukban, ha színkép elemzést végeznek, hogy megállapítság a csillag távolságát korát összetételét akkor az Einsteini elmélet szerint ugyancsak fals kép jut el hozzánk nem? Hátha még útközben 1-2 feketelyuk mellett is elhalad a "kép" akkor aztán meg nem mondja senki, hogy hol van az eredeti tárgy.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#45
A kép látványos, de tényleg nincs köze sokmindenhez. A hálós felület a gravitációs potenciál alaposan eltorzítva, fölé rakták a Föld képét, na gratulálok... azért látszik rajta a lényeg, van valami görbülés is, meg csavarodás is, az a kép ami errõl az emberek fejében kialakul, nagyjából fedi a valóságot, úgyhogy az ábra nem katasztrófa, csak elég ovis szinten van 😊
Balázs Richárd:
Az elsõ jelenséget magyarul geodetikus precessziónak hívják. A másikat nem fordították le, egyszerûen frame dragging, "vonszolt téridõ", és kész. Nem kell nyelvujítani, ezer helyen meg lehet nézni az Interneten, hogy magyarul mit jelentenek az eredeti cikkben lévõ szakszavak.
Továbbá a gravitációnak van egységes elmélete: az Általános Relativitáselmélet. Más kölcsönhatásokkal akarják egyesíteni, biztos arról volt szó az eredeti cikkben.
norbre:
Einstein állítólag...? Na ne, most vagy igen, vagy nem, kérünk forrást mellékelni. Tudom, nem a te hibád, én is olvastam azt a baromságot. Milyen újságíró az olyan, aki "állítólag"-ot ír a cikkébe, és nem jár utána?
Egyébként nincs köze sem az Univerzum jövõjéhez, sem a kozmológiai állandóhoz az egésznek. Arról van szó, hogy a szonda giroszkópjai két év alatt elfordultak a csillagos háttérhez képest. Mivel a giroszkópok helyileg mindig megtartják az irányukat, ezért két magyarázat lehetséges:
1. forog körülöttünk az Univerzum. Ez elég valószínûtlen, nem látjuk annak semmi jelét, hogy körülöttünk forogna a világ 😊
2. a Föld körüli térben van egy enyhe görbület, ami el tudja fordítani a csillagos égi háttérhez képest a giroszkópokat. Ennek a mértéke meghatározható az Általános Relativitáselmélet képleteivel. Ezeket az elméleti számolásokat igazolta a kísérlet.
Balázs Richárd:
Az elsõ jelenséget magyarul geodetikus precessziónak hívják. A másikat nem fordították le, egyszerûen frame dragging, "vonszolt téridõ", és kész. Nem kell nyelvujítani, ezer helyen meg lehet nézni az Interneten, hogy magyarul mit jelentenek az eredeti cikkben lévõ szakszavak.
Továbbá a gravitációnak van egységes elmélete: az Általános Relativitáselmélet. Más kölcsönhatásokkal akarják egyesíteni, biztos arról volt szó az eredeti cikkben.
norbre:
Einstein állítólag...? Na ne, most vagy igen, vagy nem, kérünk forrást mellékelni. Tudom, nem a te hibád, én is olvastam azt a baromságot. Milyen újságíró az olyan, aki "állítólag"-ot ír a cikkébe, és nem jár utána?
Egyébként nincs köze sem az Univerzum jövõjéhez, sem a kozmológiai állandóhoz az egésznek. Arról van szó, hogy a szonda giroszkópjai két év alatt elfordultak a csillagos háttérhez képest. Mivel a giroszkópok helyileg mindig megtartják az irányukat, ezért két magyarázat lehetséges:
1. forog körülöttünk az Univerzum. Ez elég valószínûtlen, nem látjuk annak semmi jelét, hogy körülöttünk forogna a világ 😊
2. a Föld körüli térben van egy enyhe görbület, ami el tudja fordítani a csillagos égi háttérhez képest a giroszkópokat. Ennek a mértéke meghatározható az Általános Relativitáselmélet képleteivel. Ezeket az elméleti számolásokat igazolta a kísérlet.
Fizikakönyvem: http://valek.webs.com/ \"Az a baj az Interneten terjedő idézetekkel, hogy nem tudod róluk megállapítani, valódiak-e.\" /Petőfi Sándor/
#44
Ja és ha már az ábránál tarunk, és tényleg így görbítené a teret a föld, akkor mi a téren kívül élünk? (merthogy ezen ábra szerint a föld taszítja a teret :-) ) Ez most akkor nem a tömegvonzás, hanem a tömegtaszítás :-))
#43
Szólok...nincs kedvem megcsinálni, de lehet ábrázolni úgy, hogy a földgömb felszínével azonos irányban egy torzított gömbhélyat lehet rajzolni, ahol erõsebb a G ott vastagabb a hély...és ott elvileg jobban torzul a téridõ. Lehet ezt még fokozni, hogy a hély úgy nézzen ki mintha világítana, így még szép is lenne. Kopi rájt...
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
#42
Ezt a bizonyos kozmológiai állandót akkor tette be Einstein az egyenleteibe, amikor még úgy gondolta, hogy a tér állandó, a világegyetem nem tágul. Aztán jött Edwin Powell Hubble és elmagyarázta Einsteinnek, hogy ez igazából nem így van mert a galaxisok távolodása kimérhetõ, az univerzum tágul. Ekkor nevezte Einstein saját maga ezt a kozmológiai állandót a legnagyobb tévedésének.. tudtommal 😊 Bár vannak elméletek, hogy ennek az állandónak van vagy lesz létjogosultsága (ha az univerzum tágulása esetleg megáll és vissza fordul), de jelenleg nincs ilyen a valóságban is létezõ állandó.
De javítsatok ki ha tévedek 😊
De javítsatok ki ha tévedek 😊
#41
Úgy tûnik mégse kell olyan hülyének lenni, hogy görbítsd a teret! 😉
#40
Én is láttam már ezt a képet, csak most hogy utána gondolok már nem értem.
Miért is olyan mint egy gumilapra rakott tekegolyó?
Küldjék fel azt a lapot a Simonyinak, meg a tekegolyót is, aztán lássuk hajlik e. Hát persze hogy nem, mert itt a földön ugye a gravitáció húzza le a tekegolyót, és ettõl görbül arra amerre görbül. Miért nem ellenkezõ irányban görbíti a teret a föld? Ezalatt egy a föld tömegközéppontja felé mutató behajlást kell érteni. Azt még megérteném, de ezt....
Miért is olyan mint egy gumilapra rakott tekegolyó?
Küldjék fel azt a lapot a Simonyinak, meg a tekegolyót is, aztán lássuk hajlik e. Hát persze hogy nem, mert itt a földön ugye a gravitáció húzza le a tekegolyót, és ettõl görbül arra amerre görbül. Miért nem ellenkezõ irányban görbíti a teret a föld? Ezalatt egy a föld tömegközéppontja felé mutató behajlást kell érteni. Azt még megérteném, de ezt....
#39
wanek, légyszi rajzold le 4D-ben😄
Sztem akinek van esze, és érdekli az megérti a rajzból.
Sztem akinek van esze, és érdekli az megérti a rajzból.
Gracie Barra
#38
Ja, Einstein ZSENI volt!!!
#37
Még jó, hogyha van egy tudományos cikk nagyritkán, pl amit NASA szakik elélkedését mutatja be, mindjárt akad pár, náluk sokkal okosabb ember, eki megmondja, mi az igaz. Hát igem. Mindig is tudtam, hogy a NASA dilettáns barmok gyülekezete, akiknek inkább gyõzikét kellene bambulni ahelyett, hogy mindenféle ócska tudományosságon agyalnak.
#36
A sejtért bocs, én is szar vagyok.
#35
De wanek istennek erre nincs szüksége, majd õ megmodja a hûdefrankót.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM