71
A XXI. század művészeti irányzata....
-
#31
Reggelnyócra bejöttem,
de minek, azt kérdem.
Nincs kihívás, nincs cél,
az ember így mit remél?
Telefon csöng jajjdejó,
itt a munka, halló...
Félrevezet, megtéveszt,
csak kollégavót', kérdez..
:-D -
#30
Ketten már el lehet lenni :D -
#29
Igen, jó lenne...
De kérdés, hogy hányan csatlakoznának.
Killer mi sem vagyunk azok:) -
#28
Elemzek én, de nem vagyok költő lélek :D -
Romtotem #27 Hja, minden meg lehet magyarázni, akármit, akárhogy.
Szerintem, ha egy kicsit komolyabb lenne a topik, még csatlakoznának is néhányan.
Öhm, szerintem lehetne ebből játék is. Első ember verset készít, második elemzést, majd ugyancsak a második verset, harmadik elemzést.. és így tovább. -
#26
Nem tduom mi a bajod. Ha nem tetszik ne nézd. Szreintem jó ötlet. -
Aspyrin #25 Az ötlet kiváló és erősen irónikus! Megtudom érteni a kiváltó okokat, a verselemzés nehéz és sokszor nyitott kapukat hagyhat maga után. -
#24
Figy, ha nem tetszik, akkor nem kell vele foglalkoznod. Ez csak szórakozás/verselemzésnek egy kritika, hogy mindenbe mindent bele lehet magyarázni. -
#23
sokan túlságosan is ráérünk :) -
Borg #22 Akkor beszélgessünk arról, hogy hogyan jut el egy ember erre a pontra, hogy ilyesmivel kell foglalkoznia... -
#21
Nem érted a lényegét, nem hisszük mi azt hogy ez művészet, ez szórakozás.
Idézek neked az elős hozzászólásból.
"lényege az, hogy ír vki egy rövid kis verset, (vagy aminek hívni akarja), - gyakran értelmetlent, összefüggéstelent, mert hát nem vagyunk mi művészek - és egy másik ember ír róla egy rövid kis elemzést, mindenféle hátsó, nagyon elvont dolgokra visszavezetve a ”művet”. Ennek az eredménye ugyebár vicces lesz, író/elemző jókat nevet ezen az egészen…" -
#20
Na látod te ezt szűrted le ezekből, míg mások teljsen mást értenének ezeken.
De a versekre visszatérve, a könyvbe egy verzió kerül be és azt tanulja mindenki amit egy "marha"(nem rád célzok
) kitalált.
-
#19
KEdvenc művészeti irányzatom.
Utáltam, hogy 1 verssorba képesek voltak 6 A4-es oldalt belemagyarázni a tanárok, amit persze nekünk kívűlről meg kellett tanulni. Faszság volt ez az egész... -
#18
LoL.- Művészet? Köze nincs hozzá. -
#17
de valahol igazuk van szerintem. vannak nagyon jó versek,d emikor irodalomból elkezdjük elemezni,akkor bevágom a szunyát, nem bírom mikor túl van magyarázva a dolog. mindenki azt érti ki egy versből amit akar, és nem értem miért mondják meg,hogy ezt kell hallanunk? szóval a versírás az szép a verselemzés meg hülyeség... -
#16
De ez mekkora=D a melegbárt a francia forradalommal magyarázza=DDD -
#15
Ezek poénkodnak, és nem művészek... ők is nagyon jól tudják szerintem. Egyszerűen unatkoztak és kitaláltak valamit ami alapjábavéve jó ötlet, nekem csak a trágár kifejezések nem teccenek a versekben. Nem értem miért mondod hogy segg hülye emberek... -
Borg #14 Birom mikor segg hülye emberek hisznek benne, hogy a tobzódásuk művészet. Holott csak szimplán elmegyógyintézetbe valók. -
Goth #13 szal olyan igazi szinpatikus, jóenberek -.- -
#12
Ja, el is feletettem:
A winampos versből ítélve csak a PCn jár az eszük. A körzős részéből ítélve előszeretettel rongálják az iskolában a berendezést. -
#11
-
#10
A topicból következtetek arra, hogy a topic nyitójának nincs jobb dolga, mint ez a baromság (bár nekem tetszik, csak így tovább) és mivel későn is nyitotta, ezért gondolom későn fekszik. Mivel még iskolába jár, ez bizos nem tesz neki jót, így gondolo rossz tanuló. A versek elemzésének dános részéből ítélve rasszista. A topic nyitásával ki akarta mutatni, hogy mennyire utálja az irodalmat, ezzel pedig egyértelmű jelét adta, hogy műveletlen állat. A versekből ítélve, amit társai írtak, ők is műveletlenek és erőteljesen szélsőségesek, azaz maga a rossz társaság. Egyértelműen szélsőséges, cigis, tán drogos fiatalok, akik hírdatik a rasszizmust és a világvégét.
Na nesztek egy kis magyarázás
-
#9
Forognak is. Én meg az ágyban forgok. Ez már beteges, de tetszik. Csak a nagyvilág meg nem lássa, mert jönnek ám a gumiszobás bácsik. -
#8
jézusatyaúristen 
-
#7
itt valaki nagyon unatkozik -.- -
#6
Petőfivel + József Attilával nincsen semmi bajom, ők jó verseket írtak speciel
De nem is a versek minősége a lényeg (ez említettem lentebb...), hanem hogy bármit beléjük lehet magyarázni (pl.: 2. vers, dán párhuzam
)
-
#5
Érdekes versikék... Petőfiék forognának a sírban... -
#4
Nem én találtam ki, Kis és Ballabás "művészúr" közül egyik sem én vagyok. 
Amúgy pár nap alatt én meg bírtam tanulni a helyes kiejtést gond nélkül
-
Hydroceph #3 kisemtommondani:D -
#2
Az Ebengubanizmus
Az Ebengubanizmus, mint művészeti irányzat, a 21. század elején jött létre. Két megteremtője Kis Miklós és Ballabás Dániel, mindkettő a műfajban igazán nagyot alkotott. Ők indították és teljesítették ki a műfajt. Az első mű Kis nevéhez fűződik.
Elég
Fostam, de barna az arcom
bár szürkeegér
hogyha messze ám a tengeri
soha
de hisz ez már rég odanyalt
te sem
mit mondok neked semmi meszes
roppant
de hova ha nincs szaga
Igazán hihetetlen mértékű gyűlölet árad a műből, ám, a Romantikához hasonlóan, ebben az irányzatban is jellemző az ellentétek jelenléte. A fent említett műben például a gyűlölet mellett megjelenik a féltés, és a gyámolítás is (mit mondok neked semmi meszes).
A mű lényegében a visszamaradott társadalom bírálata, egy olyan, mélyről jövő iróniával, hogy az, az egész társadalmat hirtelen a földönkívüliekkel is kibővíti ily módon. A társadalom bírálata az első 2 sorban teljesedik ki (Fostam, de barna az arcom
bár szürkeegér) Az a szó, h fostam, gyermekkori traumákra eredeztethető vissza, és arra, hogy szeretne a költő kiszakadni a burzsoázia elnyomása alól. A barna szín, mint olyan, nem csak hogy leírja külsőleg a szar színét, mély érzelemmel van telítve, konkrétan a halál minél tovább való elodázása a cél. A szürkeegér mint olyan az valójában nem más, mint a hétköznapi nyárspolgárt megtestesítő metafora. A vers, tehát az irányzat első nagy műve. Körülbelül ezzel egy időben Ballabás Dániel is egy hasonló verset fogalmazott meg.
Variáció 1
Előttem a tányér, benne makaróni
meg zseblámpa
talán ha a fejemre teszem
megehetem
de jó lenne ha köcsög dánok
nem jönnének
pont akkor, helyette basszameg
a jegesmedve
A tészta valószínűleg az emberekre (a tészta alakja, olyan, mint a férgeké) vonatkoztatható, melyek beszennyezik a Földet (paradicsom, itt: széklet) és mindent szeméttel borítanak be: fűszerek. A zseblámpa a napra vonatkoztatható, mely a beszennyezett Földbe fog csapódni, a költő már a jövőképet fogalmazza meg a műben. A költő a fejére akarja helyezni: itt arra vonatkozik, hogy ha királlyá kiáltanák, biztosan megmentené a földet. A megevés szót valószínűleg a költő a megmentés szóval azonosítja. Az utolsó négy sor a költő világbeli megrendültségét és a dánok gyűlöletét fejezi ki (bár a Dánokkal a LEGO-ra, a LEGO-val pedig a gyerekekre is utalhat) vagy a gyerekek gyűlöletét, vagy ha az ellentétekre figyelünk, a gyerekek végtelen imádatát (pedofília) fejezi ki. Ezzel a két versel az irányzatot megteremtik és már majdnem világhírűvé teszik.
A két mű világossá teszi, hogy a műfaj főleg a társadalmat bírálja, amiért elnyomja az emberek mély költészet utáni vágyát. A stílus a végleteket mutatja a közösségnek, melyben kifejezésre juttatja, hogy mindenkinek tenni kell, azért, hogy a kommunizmus utópiája testet öltsön. Bár a költők nem mondják ki ezt soha szószerint. Sőt Kis egyenesen elhatárolja magát ettől. (De hát kit érdekel, végülis csak egy hülye költő).
Kis második verse az Ebengubanizmus egyik fő jellegzetességét emeli ki.
Látásfóbia
Arcomon a csontos
Valagamon a pattanás
mind azt ordítja
Repked a Bors a határ felett
mintha messze dobnék
olyan messze mint a kecske a káposzta
de a haragja a Földet többet el nem kerüli
Az, hogy az első két sorban különböző testtájakat ír le a költő, az azt jelenti, hogy metroszexuális, és másra se tud gondolni. Ez visszavezethető a korai korszakára a költőnek. Az ordítás, a határ meg a dobás szó mind a kitörni vágyást fejezi ki, hogy szeretné letörni az akadályokat. A kecske és káposzta népköltészeti elem, ami minden ebengubanista költő furcsa sajátja, és mindez a kitörni vágyással együtt akár azt is jelentheti, hogy magát a népköltészetet képzeli el akadályozó erőnek. És a kitörés egyetlen megoldását a teljes apokalipszisben látja. Tehát a Folklórt rémálomként fogja fel mindkét költő. Ez kiderül Ballabás újabb verséből is.
Hangok
A winamp már megint lefagyott
hogy baszná meg
mindig entert nyomok
Shift+Enter helyett
hogy baszná meg
ezért előveszek egy körzőt
és rajzolok vele egy pipacsot
A költő a Winamp szó alatt a Folklórt érti. Itt arra utal, hogy a Népköltészet már idejét múlt, nem érdekel senkit, csak akadály, melyet a maradiak húznak maguk köré, és egyben a költők köré is. A különböző gombok a költő vágyait fejezik ki. Az Enter az élet. A shift+Enter a halál megfelelője. A költő emiatt az elmaradottság miatt inkább meghalna, semmint hogy éljen, de nem tud mást tenni. A mű vége természetesen ismét ezekre utal. A körző a gyilkolás eszköze, a pipacs pedig újabb népi szimbólum. A költő a körzővel a pipacs (népköltészet) életére törne, azonban kudarcba fullad a cselekvés.
Az elkövetkező időszakban többen csatlakoztak az Ebengubistákhoz. A kortársak kedvelték ezt az irányzatot könnyedsége miatt, bár sokan a legmélyebb érzelmeket is belevezették. Ilyenre még, a kezdeti időszakból, legjobb példa Kis egyik verse:
Beteg
Lelketlen ördög
nem más mint szemét
hisz láthatod
ha szemed nem bűzlik
szarba dobod
de hanyatlik már uralma
mint egy hamis zerge
A lelketlen ördög lengyel népi szimbólum, lásd: "Hogyan kereste az ördög a pokol nyílását", eme versében a költő a teljes népköltészet ellen foglal állást. A különböző érzékek fokozzák a fenyegető érzést. Az uralma hanyatlik, felfogható afféle ideáljövőképnek, és a költő reméli, hogy ez be is következik. A zerge, mint olyan, a természetet szimbolizálja, ám a hamis jelző a költő negatív véleményét fejezi ki a természet, és a folklórizmus kapcsolatáról. A következő jelentős költő Tajti Dávid volt.
Első művében már a társadalmat bírálja.
Mao Ce Carlos
Előttem a kétszázas,
Roberto Carlos büszkén néz le róla
Sok van belőle az országban
Annyi mint a szemét,
Vagy mint kínai kisebbség
A kétszázassal, a költő, a pénz eszközére tekint, és láttatja, hogy nincs is igazán nagy értéke, mert rengeteg van belőle. Roberto Carlos-szal két személyt szeretne egyesíteni. Az egyik a nagy uralkodó, a másik a nagy focista, tehát azt szeretné elérni, hogy a nagy uralkodók a néppel együtt sportoljanak, esetleg együtt focizzanak. A kínai kisebbség kifejezés ellentét, de egyben párhuzam. Hiszen a nagy létszámú kínai nép nem lehet kisebbség, de ha egyszer egy másik országban csak kisebbség lehet, mit tehetne. Tajti ebben a versében arra utal, hogy szeretné, ha a kínaiak uralnának minden országot, mert sokaságukkal minden országot uralhatnak. Összességében, a mindenkori kínai vezéreket arra szeretné kérni, hogy focizzanak a néppel, de ezért a szórakozásért ne kapjanak pénzt, vagy egyéb juttatást. Tehát Tajti, a vers írója, ebben a versben jelentősen bírálja a társadalmat, melyben élnie kell. (Lehetséges, hogy Tajti egy Dzsunkán született, és innen eme vonzódása a kínai néphez.) Mindenesetre költészete ismét egy darabot tett az Ebengubanista irányzat kiteljesedéséhez. A következő vers nála is a folklórizmus ellen szólal fel.a vers címe is kifejezi a mondanivalóját: Az üveghegyen túl
Magasságtétellel s befogótétellel álmodtam
De
Pitagorasz ezt nem hagyhatta
Ezért
Köröket rajzoltam az ágyam fölé
Majd
Háromszögeket rajzoltam, s rájöttem
Hogy
Ez az egész egy hülyeség
A mű, mint fent említettük, a Folklór ellen szólal fel. Megtagadja, és azt állítja, hogy nem is létezett soha. Ezt az „Ez az egész egy hülyeség” sorokból tökéletesen ki lehet olvasni. A mű kezdete arra utal, hogy mikor még elkezdett a költészettel foglalkozni, a hatóságok (amiket akár a maradi emberek korlátainak is tekinthetünk) felszólították, hogy ne tegye, de ő nem hagyta, nem hagyhatta abba. Erre mutat rá a következő sor: "Ezért köröket rajzoltam az ágyam fölé" Ezzel utal a világ kerek tökéletességére, de megmutatja az ellenséget is: "Majd Háromszögeket rajzoltam" Ekkor eszmél fel, mit is tesz a népművészet a világgal, és a művészetekkel. A mű páratlan alkotás a maga tekintetében, mivel még Kisnél és Ballabásnál is jobban rámutat a Folklór bűnös voltára. Tajti műveivel ezután nem találkozhatunk, mivel eme verse után néhány nappal, felöklelte egy kos a hegyekben. Azonban, művei így is maradandóak, és főleg az üveghegyen túl-lal a művészete csúcsát érte el. A folklórizmus gyűlölete azonban ezután még jobban fellángolt, melyet Kis egy újabb versében fedezhetünk fel.
Arcomon köpet csorgott
Messzemenőkig elutasítom
hogy bármikor is ettem volna belőled
hisz már akkor láttam tévedésem
mielőtt egy melegbárban ébredtem
bárhogy van is
ez feletébb olyan mint
egy magzat
Kis ezt a művet költészete legtermékenyebb korszakában írta. A műben jól láthatóan utal a folklórra, és megerősíti hitvallását, miszerint sosem fajulna arra, hogy folklór elemeket vigyen művébe (elutasítom hogy bármikor is ettem volna belőled). A 3. sorban meglepő fordulatot vesz a mű, a nemességre utal (melegbár), így közvetve utal a francia forradalomra is. Ezt arra használja fel a költő, hogy a folklórt, a francia forradalommal hasonló módon kell eltiporni. Van egy költői vallomás is a műben. "Láttam tévedésem", itt gyerekkorára próbál célozni a költő, mikor tényleg betévedt egy melegbárba Ballabás művészúrral, és arra a következtetésre jutottak közösen, hogy ezt az elfajzást meg kell akadályozni. Ezért szinte egyszerre és közösen megalkották az Ebengubanizmust, melynek vannak hiányosságai, ezt jól tudják, de ezen hibákat az irányzat későbbi képviselői (pl.: Tajti) sikeresen korrigálták/korrigálják.
-
#1
Ebengubanizmus
Ez a stílusirányzat a 21. század elején jött létre (kb. 1 hetes múltra tekint vissza). És (tudom h. így nem kezdünk mondatot) hogy miért? Igazából mi sem tudjuk, de nálunk nagy sikere van!!
Sokszor megfigyeltük már, h. irodalom órákon a verselemzés nem fedi a valóságot. Pl. ilyen helyzetek gyakran előfordulnak: „XY elsősorban a hazafias helytállás morális kötelességét fejezte ki ódáiban. Főképpen a nemzet ügye, a magyarság fönnmaradásának, a hanyatlás visszafordításának kérdése izgatta. Gondolkodásában a nemzet fogalma azonos a nemességgel…”, stb.
De ez tényleg így lett volna? Ezek az emberek gyakran több száz éve éltek, de mi minden egyes versükről tudjuk miért írta. Lehet hogy megivott nem kis alkoholtartalmú italt és ezek a versek a másnaposság hatására íródtak mindenféle nagy gondolatoktól mentesen.
Talán ennek a kritikájára jött létre ez az irányzat, aminek osztályunk körében már nagy sikere van…
Most megosztom veletek az első napi termést/hülyülést. A lényege az, hogy ír vki egy rövid kis verset, (vagy aminek hívni akarja), - gyakran értelmetlent, összefüggéstelent, mert hát nem vagyunk mi művészek - és egy másik ember ír róla egy rövid kis elemzést, mindenféle hátsó, nagyon elvont dolgokra visszavezetve a ”művet”. Ennek az eredménye ugyebár vicces lesz, író/elemző jókat nevet ezen az egészen…
Sok sikert aki kedvet kap ehhez, következő hozzászólásban megy az első napi termés.