71
A XXI. század művészeti irányzata....
-
#71
Igen, azért kopiztam be. -
#70
http://rapidshare.com/files/24931734/sehovaveg2.wmv
ehhez azthiszem nincs mit hizzáfüzni :) -
#69
erröl van itt szó.
köszönjük szépen -
Nuki #68 szerintem ez egy előre megírt szöveg és csomóan ismerik :)
(igazából az oridzsit nem ismerem, csak azt tudom róla hogy létezik ilyen boci-boci-tarkás elemzés) -
#67
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
A vers szerkezetileg egyértelműen két részre tagolható. Az első
egységet az első és a második sor alkotja, a másodikat a harmadik és
a negyedik sor. Ez már a rímképletből is világosan kiderül: A A B B.
A verset az teszi igazán nagy művé, hogy egyszerre tartalmaz
személyes és általános igazságokat. Ezt már a felütésnél
érzékelhetjük, a költő kétszer szólítja meg a bocit, és ezzel tudatja
vélünk, hogy valójában nem egy, hanem két bociról van szó. Az egyik
boci természetesen a költő, akinek szerelmi bánata van.
>
Feltűnő, hogy az első szerkezeti egységben egyáltalán nem találhatók
meg az igék, már ez is a leülepedettség, elhagyatottság érzetét kelti
bennünk. De ezt csak fokozzák a két sorban halmozottan előforduló
oppozíciók.
>
A két sor már önmagában is oppozíciót alkot (van egy boci, aki tarka,
de nincsen se füle se farka, a 'füle' szó magashangrendűsége is éles
ellentétben áll a 'farka' szó mely hangrendűségével, a 'tarka' szó
pedig
önmagában alkotja a legerősebb oppozíciót, hiszen egyszerre fehér és
fekete.
Ennyi ellentét nem lehet véletlen, és nem is utalhat másra, mint a
szerelem természetének kettősségére, ami Catullus óta minden
jelentős szerelmes vers sajátja. Egy embert látunk magunk előtt, aki
bár 'tarka', vagyis a költőiség minden szépségével, rútságával,
örömével, bánatával fel van ruházva, mégis hiányérzete van. Ez a
hiányérzet minden beteljesületlen szerelem sajátja, a kedvese nélkül a
költő sem érzi teljes embernek magát, és ezt vetíti elénk nagyon
találóan egy fületlen és farkatlan boci képében.
A második szerkezeti egységben csak fokozódik a magányosság és az
üresség érzete. Itt jelenik meg a versben szereplő egyetlen ige, ez
viszont annál kérlelhetetlenebbül, visszavonhatatlanabbul: 'megyünk'.
Az egész verset átszövő kettősség itt is megtalálható, hiszen szó van
egyszer a költő érzéseiről, amik egytől egyig elhagyják a költőt, aki
már
képtelen arra, hogy eltartsa őket, és elköltöznek valaki másba, aki még
képes táplálni őket, vagy 'ahol tejet kapni', és szó van az egész
szintén mind elpártoltak tőle, mivel szerelmi bánatában képtelen
költeményeivel etetni őket.
A másik, az általános érvényű boci maga az élet. Itt az első szerkezeti
egység (Boci boci tarka / Se füle se farka) azt jelenti: az élet
sokszínű, de nincs semmi értelme. Felmerülhet a kérdés, vajon miért
maradt el a 'de' kötőszó. Persze tisztában vagyunk azzal, hogy a költői
nyelv állandóan tömörségre törekszik, de ebben az esetben másról is
szó van. Nem teljesen egyértelmű ugyanis a 'de' szó használata.
Felfoghatjuk úgy is, hogy itt éppen arról van szó: az élet sokszínű
MERT
nincsen semmi értelme. Hiszen ahogy valami értelmet, célt kapna, máris
sokkal egysíkúbb lenne, sok mindennek lecsökkenne a szerepe,
esetleg teljesen értelmét vesztené, megsemmisülne. Ez egy újabb
kettősség, amit a költő nem old fel, mindenki kedve szerint
értelmezheti, de mindenesetre feltár egy olyan lehetőséget, hogy az
élet értelme esetleg éppen az élet értelmetlenségében rejlik.
A második szerkezeti egység egyértelműen a fentiekben már
említett 'megyünk' ige köré csoportosul. Ez a rész (Oda megyünk lakni /
ahol tejet kapni) természetesen a halálra vonatkozik. Rendkívüli
jelentősege van itt a többes szám első személynek, vagyis mi
mindannyian 'megyünk', mi mindannyian meghalunk. Pontosan ez az,
ami örökérvényűvé teszi a verset, hiszen a halál kérdése mindig
foglalkoztatta az embereket, és ameddig lesznek emberek, mindig is
foglalkoztatni fogja őket. A vers tehát örök problémát feszeget, és
végül is arra jut, a halál az életnél egy nyugodtabb világot biztosít
majd, 'ahol tejet kapni', tehát ahol nem kell megfejni az élet tehenét
ahhoz, hogy boldogok lehessünk.
Itt tehát közvetve mégiscsak kiderül, mit tart a költő az élet igazi
céljának: hogy fáradozva, olykor áldozatokat hozva végül is boldogok
legyünk. Ez a vers mondanivalója, örök tanulsága, ami ebbe a játékos
formába öntve olyan meggyőzően szakad ki a versből, hogy méltán
sorolhatnánk ezt a költeményt a legmaradandóbb művészi alkotások
közé.
Olvassuk el a verset még egyszer:
Boci boci tarka,
Se füle se farka,
Oda megyünk lakni,
Ahol tejet kapni.
Ugye milyen máskent szól most a vers, hogy a mélyére hatoltunk? -
#66
van archivum, majd holnap biztos meglehet nézni :) -
#65
LoL!
érdekelne a végeredmény :) -
#64
http://www.smsbandi.hu/
elküldtem neki a versem és elénekelte, HIHHETETLEN! -
Nuki #63 gondolj úgy erre mintha egy NEM létező vers volna, hátha úgy könnyebb 
-
#62
Nem neked írta, hanem Borgnak... 
#60: ez nehéz eset, de most megek aludni. Majd holnap... -
#61
nincs angy arcom.. csak örültem amgamnak :( -
Nuki #60 ungabungisták, ebből hozzatok ki valamit: (kösz:)
Paul Verlaine-Őszi chanson
,,Ősz húrja zsong,
jajong, busong
a tájon,
s ont monoton
bút konokon
és fájón.
S én csüggeteg,
halvány beteg,
mig éjfél
kong, csak sírok,
s elém a sok
tűnt kéj kél.
Óh, múlni már,
ősz, húllni már,
eresszél
Mint holt avart,
mit felkavart
a rossz szél...''
(a tördelésben nem vagyok biztos, rég tanultam már ezt a verset))
-
Nuki #59 Szabadidejével mindenki úgy rendelkezik ahogy akar nem?!
Ezt alapvetően sokkal jobb ötletnek tartom, mint római számokat vagdosni az ütőerünkbe, és a karunkra. :)
(habár a fosos verset, és a káromkodást leszámítva)
mellesleg némelyik vers-elemzés pár nagyon fárasztó -.- de nemélyiken jókat lehet mosolyogni :) -
#58
LOL vmi ilyet mond a Bendegúz az indul a bakterház elejn is :P
csak az ebe(n)- guba asszem :p -
#57
Hát akkor írok egy ilyen versikét. Nem írom meg előre wordben ide spontán írom, íme:
tollak
Amikor tegnap lefeküdtem,
gépen kiült a zuhanás
de nem értettem különben,
hogy miért van a kulabá.
miért hívják őt ugy ahogy?
hány éves az ikarusz?
nem tudom hogy gézengúz
megette-e a trolibuszt.
ennyi :P -
Goth #56 "Ez a mű a reneszánsz egyik alfajába a posztindusztriális melankóliába tartozik."
:DASDASDDDdd -
Goth #55 ne legyen már nagy az arcod, hátéiksz. -
Goth #54 a szemembe sajnos igazi költőink akkora művészek sincsenek, mint az ebengubanisták :c -
Romtotem #53 Akkor mit csináltatok a versekkel? -
#52
Alapvetően ez az ötlet, a versírás jó. Nemtom ki látta a Dead Poets Society-t (Holt költők társasága), namost ott van egy rész mikor mindenkinek fel kell olvasni az otthon írt versét. Itt pedig az történik, hogy a gyerek becsukja a szemét és a tanár kéri, hogy mondja mit lát, mondja el az első dolgot ami az eszébe jut, ne gondolkozzon az értelmen. Aki odafigyelt egy kicsit bioszon, valószínűleg tudja, hogy a két agyfélteke teljesen más funkciókkal rendelkezik, máshogy is működik. A jobb a természetes, ösztönös, kreatív félteke, itt van a térérézék, a rajzolási készség minden ilyesmi, a bal pedig a szabályozó, általában a jobb félteke jeleit rendezi össze. Jobb-ból jönnek a gondolatok, az ötletek a bal pedig van amit kiszűr. Tulajdoképpen ezt te szűröd ki mgépedig az apaján, hogy mit tartasz őrült, nem normális dolognak. Miért tudja ezt megtenni? Mert a bal féltekében van a beszéd központja, ergo amit mondasz átmegy a szűrőn. Nem is lehet ilyen szűréssel őszinte verset írni. Namost te ki tudod kapcsolni a szűrőt ha nem gondolkozol. A filmben is ez volt a lényeg, gyerek becsukta a szemét, mindent mondott ami csak felvillant, és egy elég jó vers született, persze ez film, nem fogsz te rímben beszélni, habár ha sokat gyakorolsz lehet, de a lényeg az maradt, mindenkinek a saját őszinte költészete az amikor így szűrés nélkül engedi ki a gondolatokat. Aztán már lehet megmagyarázni miért éppen ezeket mondtad. Lényeg, hogy ne gondolkozz azon, hogy minek kéne jönnie, mi lenne ide a helyes, miről szóljon, mi legyen benne, csak simán.
Egyébként több orvosi vizsgálat is elég meglepő eredményt mutatott a két félteke működéséről. Régen a súlyos epilepsziás betegeken olyan műtétet hajtottak végre, ahol átvágták a két félteke közti hidat, ugyanis így a rendellenes ingerületek nem tudtak a két félteke közt "pattogva" egyre több kárt okozni. Ma már gyógyszer van rá, de régen ez volt a megoldás. namost olyan emberekkel akiknek volt ilyen műtétük elég sok furcsaság történt. Egyik esetben egy férfi aki meg akarta ütni a feleségét bal kézzel éppen adta a pofont, mire jobb kézzel lefogta saját magát. Ez is szépen mutatja, hogy a bal félteke kontrollál, a jobb ösztönből cselekszik. (A mozgató idegpályák átkereszteződnek lefelé menet, szóval a jobb félteke a bal testfeledet a bal félteke a jobbat irányítja.)
Egy másik eset viszont engem is elképesztően megdöbbentett. Egy jobbkezes embert a műtét előtt kértek meg arra, hogy rajzoljon egy kockát jobb kézzel és bal kézzel. Ezt a műtét után is megismételtették. Nézzétek az ereményt:
![]()
Bal kézzel(jobb félteke) nagyjából ugyanolyan eredményt ért el, jobb kézzel(bal félteke) azonban a híd átvágása után mégcsak nem is hasonlít egy kockára. Nagyon jól látszik, hogy a bal félteke, fogta a jobb félteket kockáját és öszerendezgette, majd ezt rajzolta le az ember a műtét előtt jobb kézzel. Azonban magától nem is tudja, hogyan lehet kockát rajzolni. Szóval az eredeti versek, az őszinte versek átgondolás nélkül születnek általában.
Éppen ezért én pártolom az ötletet, hogy egy ember gondolkodás nélkül eszébe jutó szavakból verset csinálunk és ezt később hát jobb lenne télleg kielemezni, mint belemagyarázni dolgokat, de egye fene. Lényeg, hogy nagyon érdekes eredmények születhetnek. Nem kéne ezt is leszólni, hogy "hülyegyrekek időpazarlása". -
Ronny #51 nem tudom nektek milyen irodalomóráitok vannak/voltak, de nekünk külön ki volt hangsúlyozva, hogy ne írjunk a költő gondolatairól, mert rajta kívűl senki sem tudja valójában. -
#50
Nekem mennem kell, elemezzétek Palinko hőskölteményét, meg írjatok újakat is ha nincs jobb dolgotok éppen! 
-
Romtotem #49 Hát jó, akkor elnézést. :) -
#48
köszönöm ^^ -
#47
Ezek alapján bátor cselekedet ezt kijelenteni. -
#46
Falun történt
Miként tűz gyúla Néró városában,
úgy vedeltük hülyére magunkat a kocsmában,
s miként falat építettünk és döntöttünk össze
úgy szaladt a Maris néni a szomszéd kertbe,
midőn elűlteté a dzsungelt a hátsókertbe,
úgy örült a gólya a fecskefészekben.
Legtöbbjüknek nagy volt az öröm,
mert megnőtt a látogatotság
és ezen esetet gondolták megörökíték az sg-n
fel is kapták a topicot, mert könyű volt,
IQ mentes délutáni érdekesség,
sokáig éljen ki megalakítá eme "művészség"
-
#45
Elképzelhető 
-
#44
enyémnek a cime:
Sehovavég.
szigorúan ponttal a végén
"Dinom-dánom dróthuzal,"
ezt nem idrek irtam ám igy.. huha. egy költö veszett el bennem. -
#43
edit win :) -
#42
Úgy értettem, hogy minden ökörséget bele lehet írni, hiszen ezzel fejezzük ki azt az irodalom felé, hogy mekkora hülyeségeket kell szegény diákoknak megjegyezniük. Amit kiemeltél azzal pont azt fitymálom le, hogy ilyen kifejezéseket kell megtanulni..... -
#41
j :-c -
#40
Amúgy ha megkérhetlek titeket, adjatok címet is ezeknek (nem muszáj kapcsolódnia a műhöz, hisz kötetlen a stílus...) -
#39
JAG1 versének elemzése
Az ebengubanizmus felbukkant a neten, első követője JAG1. A költő a ”reggelnyócra” szóval a születésére utal, de nem tudja igazán hogy miért (”de minek, azt kérdem” – költői kérdés).
Az élet számára túl egyszerű, minden akadályt könnyen vesz. Ez az optimista szemlélet, de a következő sorban megfigyelhető az ellentét (”az ember így mit remél?”), ez már inkább pesszimista világszemlélet. Összességében az első versszak egy nagyszerű ellentétre épít.
A második versszakban azt írja a költő, h. csörög a telefon. Ezt sokféleképpen értelmezhetjük, de a telefon a postagalamb modern jelképe, tehát a népiességre utal. Ő felveszi a telefont és beleszól, tehát a népiesség, a folklór ellen felszólal (ez az ebengubanisták egyik fő ellensége, idézem Kis elemzését: ”a Népköltészet már idejét múlt, nem érdekel senkit, csak akadály, melyet a maradiak húznak maguk köré, és egyben a költők köré is”).
Azt mondja hogy ez rossz, mert félrevezet és megtéveszt minket. Végül a kollégája (aki magától értetődően népművész, esetleg sztepptáncos) iránt ellenszenvére utal.
-
Romtotem #38 Te félreértetted. Elemzésről van szó nem? Szóval akármilyen hatást vált ki a vers, noha vicces, bugyuta, szerintem akkor sem kéne butaságokat írni egy elemzésbe. Gondolok itt erre: "A lírá és a dráma elemei egyaránt fellelhetők ebben az írásban." -
#37
Írom az elemzésedet, mindjárt kész lesz...
-
Romtotem #36 Egen, egyetértek.
Én azt nem szeretem, mikor órán veszünk egy verset, és le kell írni, hogy mit fogadtak el egységesnek, miről szól vers a tömeg szerint, holott a tanárok azt hirdetik, hogy az irodalom nem erről szól, mindenkinek mást jelent. Pl.: József Attila - Ősz című verse akármilyen egyszerűnek is tűnik, lehet nekem mást jelent. Mondjuk, hogy az öngyilkosságról szól.
Blöh, és mire megyünk egy értelmezéssel? Attól nem fog másféleképpen vélekedni egy ember arról a versről. -
#35
Ez a mű a reneszánsz egyik alfajába a posztindusztriális melankóliába tartozik. A lírá és a dráma elemei egyaránt fellelhetők ebben az írásban. Az első sor elárulja a lényeget ami az orosz pálinkaivó versennyel hozható összefüggésbe. Szegény kutya, sok mindent látott eme nemes eseményen, így a lelke ily módon tudta feldolgozni a nagy traumát emi élete hátralévő részében rémálmában is kísérti. Az öreg szöcske meg Yoda mester aki épp azon gondolkozik hogyan tudta egy pantomimos elvenni a pénztárcáját, bizonyára egy kaktuszt kíván a férfi hátsó fertájába, h érezze azt a mérhetetlen erőt amit a Kentaurok hoztak a Földre. Ekkor jön egy fordulat "Ég veletek!" ami felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy most már eleget nyáladdzott a Playboy tavaly májusi számára. A szerelő pedig egy újdonságot hoz a műbe, vagyis megszereli a ferihegyi repülőtéren elakadt kombájnos-tarktor bal oldali gömbcsuklóját.
Ilyen egyszerű egy verset elemezni, nincs benne semmi ördöngősség sem...
-
#34
nagyonjó, alapgondolattal tökéletesen eggyet értek.
ésigy hirtelen felindulásból:
Kutya futkos a rét közepén,
Büdös és csorog a nyála,
Látod kedves galambom a tehént,
Hisz ki hova miért megy, lámpa...
Elgondolkodik az öreg szöcske,
Dinom-dánom dróthuzal,
Kaktusz, csavar! Ég veletek!
mindjárt jön az új.. szerelő. -
#33
Fasza!
-
#32
Egyetértek az alapgondolattal. Mindenki olvassa azokat a verseket amik tetszenek neki, de mi a fenének hozzá oldalas magyarázatokat fűzni - és pláne miért olyan emberek teszik ezt akik esetenként többszáz évvel a költő után éltek. Hogy jönnek ők ahhoz, hogy eldöntsék, hogy a vers írója mire gondolt, mit érzett miközben megalkotta a költeményt? Ezt soha senki nem fogja megtudni, maximum azt, hogy őbelőle mit vált ki az adott vers. De ez pedig már megint mindenkinek magánügye.
Szvsz ha a sok életrajz, meg műelemzés helyett irodalomórán a gyerekekkel mondjuk inkább kétszer ennyi művet ismertetnének meg mint most, akkor lehet, hogy nem utálnák annyira az egészet.
