138
-
Epikurosz #138 hexagon, TE!!! -
#137
pentagon :C -
#136
:Dköszi -
#135
sztem tudod hogy értettem uh n.c. 
-
#134
[url=http://www.simonward.com/wallpaper/causeway.jpg]"Óriások gyalogútja"[/url]
Tengeri teknőc bőre
Winter hexagon - az égbolton
Nem hópehely méretű.
-
#133
olyan alakzatot mutass ami nem hópehely méretű vagy annál kisebb és nem csak bele lehet magyarázni hanem hatszögnek is látszik.. -
#132
A hópelyhek fizikai alapja - ez a huncut víz hexagonális kristályráccsal fagy meg
Elvétve hatszög
Meg ezeknek az alapja is
Meg ez is
No meg ez
Elvétve szimmetrikus
További hópelyhek -
AranyKéz #131 Csak úgy mellékesen megjegyezném hogy a hópelyhek közül csak elvétve találunk szimmetrikusat, főleg hatszögletűeket. (És azok se teljesen szimmetrikusak...)
-
#130
ezek nekem kicsit erőltetett belemagyarázásoknak tűnnek..
amúgymeg sztem nem a hataszög a lényeg .. vagyis nem az hogy nem fordul elő a természetben.. hanem hogy ilyen méretben és mint légköri jelenség..
azért ehez hasonlót nem tudunk.. -
#129
ebből a bazaltoszlopok valóban érdekesek.. -
#128
Itt is hatszögek:
Meg ez is egy ici-picit hatszögre emlékeztet.
-
#127
"na igen de itt a méret miatt van azért különbség.."
Benzol gyűrű szélessége: 280 pm
Hópehely: mikrométer - milliméter nagyságrend
Virág: cm-es nagyság
Hm, pm és cm között van némi méretbeli különbség...
Sőt van nagyobb is: lásd itt ezeket a bazaltoszlopokat.
Meg van a szerencsétlen teknőcünk is - erre is hatszöget rakott a teremtő... -
Epikurosz #126 Itt a wiki, hogy trendy legyek. -
Epikurosz #125 Igen ez tök olyan mint egy koponya, de az álla nem emberi, inkább mintha pofaszakállas koponya lenne.
Különben, ha a felhőket kezded fényképezni, na ott vannak aztán szép alakzatok. Kis szerencsével akár ety Mária-jelenésnek is tanúja lehetsz. -
Epikurosz #124 Méret a lényeg! (Godzilla)
NeverwinterKING : Ha a saját gépeden van a kép, akkor először fel kell tölteni, de ott már méretkorlát van (itt is a méret a lényeg:-) -
#123
na igen de itt a méret miatt van azért különbség.. -
#122
Fura hatszögek vannak máshol is:
[url=http://www.digitalapoptosis.com/archives/animals/Hive.jpg]#1[/url]
[url=http://nature.berkeley.edu/citybugs/search/ident_images/IDed/Hymenoptera/1816_Hymenoptera_honeybees%20in%20hive.jpg]#2[/url]
Vagy gondoljunk csak a hópelyhekre:
[url=http://www.inkycircus.com/photos/uncategorized/snow_flake_array.jpg]#1[/url]
[url=http://markcassino.com/b2evolution/media/IMGP6644.jpg]#2[/url]
Vagy a virágokra:
[url=http://www.infomotions.com/gallery/monterey-bay/Images/amaryllis_like_flower.jpg]#1[/url]
[url=http://www.mark-ju.net/wildlife/images/flower04.jpg]#2[/url]
A fene esne a benzolba...
Meg a mozaik vírusba...
Ez a huncut természet nagyon szereti a hatos számot. ;) -
#121
jaja pont ez az.:Dszéééép 
-
Rodostó #120 Köszönöm!
Nem állítom, hogy értettem, de legalább tudom, hogy foglalkoznak a dologgal:
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0201/krau0201.html
Igyekszem eljutni a megértés küszöbén túl...
K.L.
-
AranyKéz #119 Itt a régebbi: http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Martian_face_viking_cropped.jpg -
#118
o_O ez se rossz.de én is láttam olyan képet amin tökre egy arcnak tünk.de akkor mégse.még jó!mert akkor itt nelénak a szomszédban az ufok -
#117
ez koponya -
AranyKéz #116 Erről Cydonia jut eszembe. Ott is elkezdték mondogatni hogy hú, biztos egy arc alakú építmény van a Marson és a marslakók építették [...], aztán elkészült róla egy nagyobb felbontású felvétel:
http://en.wikipedia.org/wiki/Image:MGS_Cydonia3.jpg
-
#115
ez mi akar lenni? -
#114
na mégis csak gut -
#113
![]()
jó de nem iztos h jó.:D és ezt most neten kerestem meg.de ha gépen van akkor h kell?? -
Epikurosz #112 Pld. a Kép beszúr gombbal. -
Epikurosz #111 Jó hír. -
#110
most beszúrnék egy képet csak nem h kell 
-
Rinc3 #109 Abból is tömeghisztéria lett. Ma meg azt mondják "Lehet ám hogy mégis hegy!". Szerintem akkor is tudták mi az,de így jó sok marsiarc sütit tudtak eladni.
Ennek a mostaninak is meglesz a maga őrülete...
-
Epikurosz #108 Nos, fellapotam, és megnéztem a fotót. Nem is olyan szabályos, nem is olyan hatszög, mert a széleinél felfeslett, stb.
Szerintem ott nincs semmilyen hatszög csak egyesek akarnak feltétlenül valami szabályosat látni, mint a <i>marsi arc</i> esetében.. -
Rinc3 #107 A velő sajnos megelőzött engem :
"Nem gondolja senki hogy ez valami mesterséges? vagy hogy a fura izé valami mesterséges hatására ilyen szabályos?"
"Egy földönkívüli megfigyelőállomás elrejtve a Szaturnusz légkörében"
"ez a pokol kapuja egyértelmű"
Szerettem volna rávilágítani a témára egy másik szemszögből. Ami szabályos, még nem biztos hogy mesterséges, és ami szabálytalan még nem biztos hogy természeti jelenség. Ezekből én nem vonnék le semmiféle következtetést.
Amit a matematikával kapcsolatban írtam csak arra szolgált, hogy észrevegyük mennyire földhöz ragadtan gondolkodunk. Hajlamosak vagyunk azt képzelni hogy a fejlettebb civilizációk is ugyanazt az utat járták be, mint mi -mivel semmiféle más utat nem ismerünk- csak éppen előttünk járnak xy évvel.
Az ember a múltból táplálkozik. Az fennmaradt információkat feldolgozza,továbbgondolja/adja. Viszont ezen információk jelentős része (mint azt a történelem igazolja) TÉVES. A Föld nem is olyan régen még lapos volt, aztán lett a világ közepe, aztán meg a Nap lett ugyanez. Aki kicsit megrágja ezt a kérdéskört, hogy állíthat bármi biztosat ma?
Szkeptikus vagyok. Éppen ezért nem is állíthatok semmi velőset erről a jelenségről, amiről a tudósok sem tudják micsoda. Ha tudnék, én lennék napjaink legkeresettebb sci-fi írója. Sajnos nem vagyok.
Amit állítok annyi, hogy senki nem tudja miez, még ha ötlete is van rá.
Ha a fantáziámat kérdezed, az azt válaszolná, talán egy üstökös vagy egy aszteroida ütközhetett bele valami nem földi anyagokkal teletömve, ami reakcióba léphetett azzal a rengeteg hidrogénnel. Mint a mágnes és a vasreszelék, csak teljesen másképp :)
Esetleg egy olyan ismeretlen fúzió indult el a Szaturnusz magjában, aminek a forgástengelye épp a hatszög közepén tör a felszínre, fittyet hányva az eredeti forgására. Aztán magyarázza meg valaki hogy nem így van.
Ebből is látszik a "szakértelmem" e téren. Nem megoldani akarom Gordiusz csomóját, de ahogy tudom támogatom azokat, akik megpróbálkoznak vele.
Szumma szummárum, engem is baromira érdekel hogy mi a frászkarika az ott. Lehet hogy pont az... -
Epikurosz #106 No, elolvastam a cikket, az már nem nulla.
Egy megjegyzés:
"és végül tipikus XIX. századi „kvalifikátor" vált belõle, aki mindent meg akart mérni. "
Itt nyilván kvantifikátort akartál írni.
A másik: ezek az eszmefuttatások érdkesek ("vajon milyenek ők, ha vannak?"), csak engem a régi utópiáról szóló elbeszélésekre emlékeztet, meg a távoli, egzotikus tájakról írt történetekre. Aztán, amikor körbejártuk, sőt körbelaktuk a Földet, rájöttünk, hogy alapvetően azért olyan nagy különbségek nincsenek. -
Epikurosz #105 Ez eddig nulla. Valami velőset mondj. -
Rinc3 #104 http://www.inno.bme.hu/~zgalant/silentium_universi/matematika_foldon_kivuliek.html -
Rinc3 #103 Valóban nagyon édekes. Főleg ahogy a hatszög forog, és nem esik széjjel.
Azért egyáltalán nem vagyok benne biztos, hogy földönkívüli jelenség a dolog. Bevallom fogalmam sincs mi lehet, de még mielőtt a szabályos formákhoz ufo-kat kapcsolnánk, jusson eszünkbe : a földi matematika a Földön fejlődött, és nincs semmi garancia arra, hogy idegen kultúrák is ugyanezen matematikai axiómák alapjaira építve fejlődtek.
Pl
Miért 10-es számrendszerben számolunk? Arisztotelész szerint azért, mivel az ujjainkon tanultunk meg először számolni, és hát a kezünkön abból 10 van.
De például az egyiptomiak sem teljesen úgy használták a matematikát mint a ma embere, aki mindenre keresi a megfelelő általános képletet. Ők akkor tudatában voltak néhány pitagoraszi számhármasnak, észlelték hogy ezek működnek és így használták őket. Nem tudtak ők akkor még a tételről. Tehát ha már a Földön
is kialakulhattak ilyen alternatív megoldások, akkor máshol is biztosan.
Lehetségesnek tartom, hogy a matematika a közös nyelv az univerzumban,de egyáltalán nem biztos hogy ezek találkozásakor, azok meg is értik egymást. Persze ettől még lehet közös nyelv, csak marha sokat kell melózni rajta.
Még az '60-as években (kb?) az amerikaiak fellőtték a Voyager űrszondát, hogy idegen civilizációkat kutasson. Beletáplálták a pi első 1000 számjegyét is 2-es számrendszerben(ha igaz). Kezdetnek nem rossz. Bár a gondolat hogy egy ufo fogva a jelet felkiált "Nicsak, a Pí", hát ez elég megmosolyogtató. -
#102
elég éredekes -
csbi #101 Szerintem is a szaturnusziak akartak üzenni valamit valakinek..mondjuk nekünk,hogy léteznek -
DcsabaS #100 "Annyira azert nem. A Fold mondjuk 13 ezer km, a Nap pedig 1.4 millio km atmeroju, vagyis durvan ezerszeres az arany."
Haha, nem tudok szamolni. Jo lesz az arany bo szazszorosnak is (:-)))...
-
DcsabaS #99 "a görögben más szót használtak az állócsillagokra, és mást a bolygó csillagokra, de ennek nem az az oka, hogy tudták volna, hogy bolygók. "
Azt nem feltetlenul tudtak, hogy a Nap korul keringenek, de hogy a mozgasuk (kulonosen a belsoke) "bolyongo" termeszetu, az egesz egyszeruen lathato, alig nehany napos tudatos megfigyeles utan is.
"a görögben más szót használtak az állócsillagokra, és mást a bolygó csillagokra, de ennek nem az az oka, hogy tudták volna, hogy bolygók."
Igen, ez erdekes, es fontos adalek lehet!
"Az atomok (elnézést, de az én tudományos szintem tényleg gyenge, ezért csak kérdezek) "között" mi van? Üres tér? Erőtér?"
Az atomok olyan ertelemben ritkas kepzodmenyek, hogy a tomeg donto tobbsege (99.9 szazalek folott) az ATOMMAGBAN koncentralodik, amelynek atmeroje viszont kb. 5 NAGYSAGRENDDEL kisebb, mint az atom egeszenek az atmeroje (durvan 10^-10 m), szoval az atomMAG tenyleg elegge koncentralt dolog. Mindazonaltal az egesz atomnak az atommagon kivuli resze sem ures, mert ott helyezkedik el a NEGATIV TOLTEST HORDOZO ELEKTRON(rendszer), avagy elektronfelho. Keves helytol eltekintve ez(ek) mindenhol megtalalhato(k), meg az atommagban is! Az atommagtol tavolodva az "elektronsuruseg" egy darabig "cifran" alakulhat, de egy elobb-utobb exponencialis csokkenesbe kezd. Ezert aztan az atomoknak NINCS IS EGZAKT MERETUK. (Kondenzalt anyagoknal mondhatni egy atom ott er veget, ahol a masik elkezdodik.) De mint irtam, akad olyan terbeli hely (irany), amit az elektronok elkerulnek (un. csomofeluletek), de az sem teljesen ures, mert az elektromagneses mezo, vagy a gravitacios ter ott is jelen van, sot, meg trukkosebb dolgok is. De azt mondhatjuk, hogy legures ter van kozottuk, mert levego az tenyleg nem lesz ket szomszedos atom kozott (:-).
"Vagyis a vas miért nem átlátszó?"
A vas (es a femek) vezetesi elektronjai (azaz kollektivizalodott elektronjai) elnyelik a kozonseges fenyt, innen az atlatszatlansaguk.
De lehet atlatszatlan akkor is valami, ha ossze-vissza szorja a fenyt. Ez foleg INHOMOGEN anyagokra jellemzo. Ezek persze egyszerre is jelentkezhetnek.
De ha eleg homogen az anyag (a feny hullamhosszahoz kepest), es nem jellemzok ra a vezetesi elektronok (vagyis nem femes vezeto), akkor egyes frekvenciaktol eltekintve atlatszo lesz a kozeg.
"Engem pont ez érdekel, hogy az "atomszerkezet" és a hullámtartományok viszonya hogy "néz ki", anélkül, hogy kíváncsi lennék a dolog matematikájára. "
Az elnyeles frekvenciafuggeset az okozza, hogy az ATOMBAN KOTOTT ELEKTRONOK altalaban bizonyos frekvenciakon vegzik a mozgasukat, es dontoen EZEKEN A FREKVENCIAKON kepesek elnyelni (rezonancia abszorpcioval) a fenyt.
A vezetesi elektronok nem kotottek, ezert szinte barmilyen frekvenciat el tudnak nyelni.
"Mert arra gyanakszom, az a bámulatosan szabályos jelenség, hogy a fény (is)fókuszálható, valami ilyesmivel függ össze."
Es ebben TELJESEN IGAZAD IS VAN (:-)!
Ugyanis a feny AZERT LASSUL le, meg az egyebkent ATLATSZO KOZEGEKBEN IS, mert hogy bizonyos fokig elnyelodik a kozeg elektronrendszeren (csak mielott teljesen elnyelodne, vissza is sugarzodik). Vagyis a lassulas miatt van tores, de a reszleges (es atmeneti) elnyelodes miatt van a lassulas.
"A Nap átmérője sok milliószor(?) nagyobb a Földénél."
Annyira azert nem. A Fold mondjuk 13 ezer km, a Nap pedig 1.4 millio km atmeroju, vagyis durvan ezerszeres az arany.
"Ha nem lenne "optika", mint az anyagi világ egy a tudatunktól független formája (információ-halmaza), az egész égbolton a Napot kéne "látnunk" (nappal)."
Ha jol ertelek, itt most arra csodalkozol ra, hogy a feny milyen tokeletesen EGYENES uton tud haladni, ha egyebkent semmi sem zavarja. Erre mar masok is racsodalkoztak, olyannyira, hogy aztan igy is definialtak az "egyenest" (lasd relativitaselmelet).
"Na most, mivel a fényben elképesztően sok információ van, ahogy arról egyre többet fedeznek fel - és amikről én az SG-n értesülök - milyen eszközökkel lehetne ezeket az információkat nem üvegkorszaki (egyfajta kőkorszak) eszközökkel "kinyerni"?"
A fenyben tenyleg sok informacio van (amikeppen minden valamirevalo strukturaban), de ennek az informacionak altalaban csak az elenyeszo resze az, ami szamunkra hasznos. Ezert ilyen vizsgalatoknal mar elore celszeru tudni, hogy milyen tipusu/jellegu informaciora vadaszunk, amihez majd lehet epiteni muszereket, amelyek jo esellyel eszlelhetik azt a bizonyos infot (mar ha van).
