Az evolúció

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#8531
Mondjuk a Daniell Steel-hez szokott véncsaj is úgy vágja ki a kukába Einstein Relativitáselméletét, ha a kezébe akad, mint a macskát...
Kb ezekkel a szavakkal: "mi ez a végtelen butatság?" <#hehe>

#8530
Hála a Mindenhatónak, ez a topic is végtelen butaság posványa lett.

strepsils
#8529
De baszus te gyakorlatilag elmész a dolgok mellett , te is bevallod hogy az agy kijavítja a látást tehát akkor mirõl beszélünk .

Egy fényképezõ gépnél sem kizárólag a fényképezõ részegységei határozzák meg az egész jósági tényezõjét egy embernél meg pláne nem lehet addig elvitatni a szem részegységeit amíg maga az ember mint látó lény az életminõségéhez kapcsolódóan 100% osan mûködik a szeme.

A te érved valami olyasmi hogy pocsék a szemünk mert nem látunk röntgenben mint superman.

A delfines érved sem tudom mire jó hiszen ott is magadból indulsz ki hogy hû de szar lenne neked hogy állandóan fel kell jönni a levegõért ,megkérdezted már a delfint hogy az életminõségét mennyiben korlátozza ez?

Ez a globális empátia nem vezet sehova és nem is tudományos.
#8528
"A háromfejû kutya milyen elõnyökkel rendelkezik az egyfejûvel szemben?"

<#nevetes1>

Hidd el, ha lenne három fejû kutya, az evolúciós tudósok megmagyaráznák mik ennek az elõnyei. De szerintem te is feltudnál most sorolni pér érvet a 3 fejûség mellett. <#papakacsint>

(azt meg csak zárójelben jegyzem meg, hogy nem beszéltem 3 fejû kutyákról)


"Ez egy érdekes játék, mert mindez addig fog menni amíg az újabb növekedés határköltsége el nem éri azt a szintet amikor már nem éri meg növekedni, mert a növekedésbe befektetett energia nem jön vissza."

Be kell látnod, hogy ez csak egy tipikus erõltetett evós magyarázat.

Vannak 20 méterre növõ fák, vannak 40 méterre növõ fák, vannak 120 méterre növõ fák. Már nem mûködik a magyarázatod.<#papakacsint>

Cowie
#8527
Láttál te már emlõs szemet közelrõl?

A retina egy nagyon kis területén éles csak a látás, és van egy rohadt nagy terület ahol semmit sem látunk.

Az hogy ilyen jó a kép az az agy folyamatosan mûködõ képjavító programjának köszönhetõ, nem az optikának.

Én ezt nem igazán nevezném a tervezés csúcsának. 😊
Érdekes módon pl. a polipnak nagyon hasonló a szeme az emlõsökéhez, de ott mondjuk nem elõre van a kivezetés.

immovable
#8526
Mai imát elmormoltad már?
strepsils
#8525
Gyanítom hogy olvastál egy cikket miszerint pár éve a tervezõink már eljutottak odáig hogy a kamerák ccd jén nem elöl hanem hátul képesek elvinni a vezetékezést ez az un hátsó megvilágítású ccd cmos és most kitaláltad hogy a szem valamiért bénább pedig az a helyzet hogy máig nem létezik olyan optikai rendszer ami méretarányosan képes leutánozni a szem által alkotott kép tökéletességét , eleve nem is nagyon tudunk sík ccd n kívül gondolkozni ezért kell 10db os lencserendszert kitalálni egy szaros kis kép leképzésére de még ez sem olyan tökéletes mint a szem a maga egy db lencséjével és homorú fényérzékelõjével.A szemmel megegyezõ dinamikai tartományú ccd k rõl sincs hír úgy hogy akár hogy is van vezetékezve a szem az még mindig ûberel minden nála tökéletesebbnek vagy logikusabbnak kikiáltott ember által tervezett másolatot.

Az amit te elõnyösnek találsz az iparban nem biztos hogy elõnyös az élõlényben.
Lehet hogy biztonsági szempontból megy a szemgolyóban a sok vezeték így nem tud kívülrõl megsérülni pl ha valaki kikanalazza a szemed ami pedig egyenlõ lenne az adott terület megvakulásával.

Hátsó megvilágítás elõnyös a mobiltelefon kamerájában aláírom de hogy fénygyûjtõ szempontból nincs jelentõsége az embernél az is biztos mert szinte a vak sötétben is látunk pár perc után .

A hosszabb pálcikák már egy foton hatására is ingerületbe kerülnek, érzékelik a fény jelenlétét. A kisebb csapok kevésbé érzékenyek, ingerküszöbük magasabb (5–7 fotont igényelnek), de alkalmasak a színérzékelésre.
Cowie
#8523
"Már mondtam, hogy szerintem te nem vagy akkora tudás birtokában, hogy megállapítsd egy egy élõlényrõl, hogy abban hibás tervezés figyelhetõ meg."

Milyen eszméletlen tudás kell ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy a szem kifordított felépítése nem éppen egy elõnyös dolog.
Ez olyan mintha a digitális fényképezõ érzékelõjérõl levezetett kábeleket az érzékelõ fény felé nézõ oldalán vezetnéd el.

Cowie
#8522
"Az evolúció azon alapszik, hogy a mutánsok túlélnek."
Ez ökörség. Az evolúció nem errõl szól.

Az adott környezethez jobban alkalmazkodó "mutánsok" túlélési és szaporodási esélye megnõ. Errõl szól az evolúció. A háromfejû kutya milyen elõnyökkel rendelkezik az egyfejûvel szemben?

"1. Azonos fafajok egyforma magasra nõnek."
Pont ezt értettem nagyobb perspektíva alatt. Egyrészrõl egy erdõ nem azonos fafajokból áll.
Másrészrõl kérek valamilyen forrást arra, hogy pl. a világon élõ minden tölgyfa (vagy más fafaj) ugyanolyan magas.

A szelekciós tényezõ a fény mennyiség. Az az egyed lesz sikeresebb, amelyik jobban / többet tud belõle hasznosítani. Ha minden fa (egy fajon belül) ugyanolyan magas lenne, akkor amint van egy mutáció az egyik egyednél amitõl pl. 0,5 m-re magasabbra nõ onnantól kezdve õ elõnyben van és rövid idõn belül a génállományban elterjed ez a mutáció és ismét mindenki ugyanolyan magasra nõ.

Ez egy érdekes játék, mert mindez addig fog menni amíg az újabb növekedés határköltsége el nem éri azt a szintet amikor már nem éri meg növekedni, mert a növekedésbe befektetett energia nem jön vissza.



#8521
Már mondtam, hogy szerintem te nem vagy akkora tudás birtokában, hogy megállapítsd egy egy élõlényrõl, hogy abban hibás tervezés figyelhetõ meg.
Hiszen sem az okokat nem ismered, sem a célt, sem a tervezés során rendelkezésre álló lehetõségek korlátait.<#papakacsint>


"Ha van tervezõ, akkor mért nincs pl. "egyesség" egy erdõ fái közt? Mondjuk a tervezõ úgy alakíthatta volna ki a rendszert, hogy mind egyforma magasra nõnek, nem "pazarolnak" arra energiát, hogy a másik fölé nõjenek?"

1. Azonos fafajok egyforma magasra nõnek.

2. Nem látod át, hogy ez egy szelekció tényezõ.
Azok fák, amelyek genetikailag sérültek nem lesznek képesek arra teljesítményre, amire a genetikailag egészségesek, így kiszelektálódnak az élõvilágból és az adott fafaj hosszan megõrzi eredeti génállományát.<#papakacsint>

#8520
"Az, hogy nincs egy csomó háromfejû kutya Csernobil környékén az szerintem pont azt mutatja, hogy mûködik az evolúció.
A rádióaktív sugárzás által súlyosan megrongált DNS-sel rendelkezõ egyedek kiszelektálódtak."

Ne viccelj már...

Az evolúció azon alapszik, hogy a mutánsok túlélnek. <#papakacsint>
Ha a mutánsok kiszelektálódnak, az evolúció megbukott.


Lenski baktériumait, ha kiereszted a szabadba új fajként élnek tovább vagy beolvadnak az eredetibe és eltûnnek?

Cowie
#8519
Az, hogy nincs egy csomó háromfejû kutya Csernobil környékén az szerintem pont azt mutatja, hogy mûködik az evolúció.

A rádióaktív sugárzás által súlyosan megrongált DNS-sel rendelkezõ egyedek kiszelektálódtak.

A másik, meg hogy milyen evolúciós változást szeretnél megfigyelni néhány nemzedék alatt.

Ott van a Lenski féle kísérlet ( #8428) egy új tulajdonság megjelenéséhez kellett vagy 50.000 generáció.

Cowie
#8518
Írtam rá két példát, de biztos lehet találni még egy csomó ilyen "pocsék" megoldást máshol is.

Csak még egy pl.: a delfin pl. mért nem kopoltyúval lélegzik mint a halak? Pedig az életmódjához sokkal jobban passzolna a dolog, nem kéne neki x percenként feljönni levegõért.

Cowie
#8517
Marhára nem erre gondolok.

Arra gondolok, hogy ha egy intelligens mérnök szemével nézed mondjuk az embert, akkor nagyon sok pocsék dolog van benne.

Mi akadályozta volna meg a tervezõt, hogy (az elõzõ példánál maradjak), hogy a nervus laryngeus recurrens elhelyezkedését áttervezze és a párjához hasonlóan a lehetõ legrövidebb úton "kösse be" a gégéhez?

Cowie
#8516
Értem én, csak te szerintem a a féregnyúlványra gondoltál.

Féregnyúlvány (appendix veriformis) =/= vakbél (coecum).

Amúgy a féregnyúlványom nélkül én marha jól elvagyok már 7 éves korom óta.

Nem katyvasz az egész???

Egy intelligens tervezõ biztos ilyenre tervezné pl. szemünket? (gyakorlatilag ki van fordítva)

Vagy tuti, hogy mérnökileg az az optimális megoldás, amilyen utat a nervus laryngeus recurrens nevû ideg fut be? ( zsiráfnál mondjuk ez úgy kb. 3-4 m hosszúságú "felesleges" ív)

Vagy nézzük egy kicsit nagyobb perspektívában a dolgot.
Ha van tervezõ, akkor mért nincs pl. "egyesség" egy erdõ fái közt? Mondjuk a tervezõ úgy alakíthatta volna ki a rendszert, hogy mind egyforma magasra nõnek, nem "pazarolnak" arra energiát, hogy a másik fölé nõjenek?

#8515
Szerintem akkor kellene a tervezõ vagy a teremtõ kilétével, céljaival foglalkozni, ha már a tudomány megegyezett abban, hogy nem evolúcióval fejlõdött ki az élõvilág a Földön. Ahogy a mondás is tartja: akkor kell átmenni a hídon, ha odaértünk.

Amíg ez nem történik meg, addig csak nevetség tárgyává tennék az ilyen irányú kutatásokat folytató embereket.

strepsils
#8514
Szerintem a pocsékot arra érti hogy a tervezõ folyamatosan frissíti az élõlények alakját szerveit ,ezt fogalmazzák meg evolúció ként de ez is feloldható némi teremtéstani ismerettel . Mivel isten a saját képmására alkotta az embert ebbõl adódik hogy az ember hasonlatos istenhez oda vissza igaz és mi figyelhetõ meg az embernél ?,az hogy folyamatosan fejleszti találmányait ,fejlõdik az ipar , és nem magától hanem az emberi elmétõl , ugyan ez a fejlesztõi folyamat nyilvánul meg mi felénk is ,minket is élõlényeket stb folyamatosan fejleszt és az is megfigyelhetõ hogy ahogyan a mi találmányaink sem tudnak rólunk úgy mi sem tudjuk a kis agyunkkal még értelmezni azt aki minket gyárt -gyártott.
Ahonnan következtethetünk az maga a természet és az embereken keresztül kinyilatkoztatott "mendemondák".

Persze nem várható el minden embertõl hogy az önös egóján kívül legyen bátorsága még intelligenciát feltételezni ,ezeknek az ember maga az isten és nem vizsgálják tovább az univerzumot. Egy ügyûek.
#8513
"Csak akkor mért végzett a "tervezõ" sok esetben ennyire pocsék munkát???"

Túl kevés a te tudásod ahhoz, hogy biztonsággal kijelenthesd, mi pocsék az élõlényekben. <#papakacsint>

A vakbelet is sokáig pocséknak tartották, így evolúciós bizonyítéknak, majd kiderült, hogy a bélflóra megsemmisülése után innen tudnak visszanépesedni a hasznos baktériumok.<#awink>

#8512
"A különbözõ élõlények embrionális fejlõdéseinél látható hasonlóságok nagyon szépen alátámasztják az evolúciót,"

Nem jobban, mint a marsi arc a marsi civilizációt. <#papakacsint>


" A tudósok is tévedhetnek, ahogy Haeckel is tévedett sokmindenben. "

Ja, tévedni emberi dolog...
De amikor valaki nem azt rajzolja le, amit lát a mikroszkópban, akkor azt nehéz tévedésnek nevezni. <#hehe>


"TE viszont tényleg hazudsz..."

Ne hazudj! <#ejnye1>

#8511
Kösz.<#integet2>

#8510
Hol lehet errõl a tervezõs elméletrõl bõvebben olvasni, amivel kapcsolatban a kérdést megfogalmaztad?

Cowie
#8509
Nézzétek egy másik oldalról a dolgot. Ok, legyen tervezett a dolog. (ez csak feltevés a részemrõl)

Csak akkor mért végzett a "tervezõ" sok esetben ennyire pocsék munkát??? Alakítgat különbözõ szerveket oda-vissza, ahelyett, hogy szépen minden fajban letisztult formái lennének a különbözõ "alkotóelemeknek".

Balumann
#8508
"Amikor pár éve meséltem egyik ismerõsömnek, aki egyébként tanár, hogy szerintem kamu az evó elmélet, rögtön ezzel az embrionális fejlõdéssel jött, meg a vakbéllel, amirõl szintén kiderült, hogy nem csökevényes szerv és fontos szerepe van."

A különbözõ élõlények embrionális fejlõdéseinél látható hasonlóságok nagyon szépen alátámasztják az evolúciót, azt teljesen jogosan hozta fel. LINK

"Na, így terjesztették el az evolúciós elméletet. Hazugságokkal.
Amíg azok kitartottak, gyártottak hozzá újakat."

A tévedés, illetve az, hogy rosszul tud valamit, nem hazugság. A tudósok is tévedhetnek, ahogy Haeckel is tévedett sokmindenben. TE viszont tényleg hazudsz azáltal, hogy mindent amit csak lehet, úgy próbálsz meg beállítani szemellenzõsen, mintha szándékos csalás lenne (pontosabban nem nekünk, hanem magadnak).

#8507
"Csak ismételgetni értelmes érvek nélkül, hogy az evolúció hazugság"

Nem ezt csinálja.

#8506
Na várjunk csak, akkor mivel magyarázod mondjuk a fosszíliákat. A kihalt fajok helyébe honnan jelentek meg újak? Folyamatos teremtõi beavatkozással? A repülõ csészealjak hozták mindig a friss verziókat? Esetleg te is valami amcsi fundamentalista neoprotestáns figura vagy (esetleg Hitgyüli?), aki szerint a Föld 6000 éves, mert azt írja a Biblia?
Csak ismételgetni értelmes érvek nélkül, hogy az evolúció hazugság, csak trollkodás, semmi más😊
#8505
mikike szerint minden dogma amit iskolában tanítanak, a gravitáció is, meg az is, hogy a Föld gömbölyû (azt sem érti, miért párolog a víz... illetve a tudomány magyarázatát nem fogadja el még erre sem😊). Gondolom a természetgyógyászok, sámánok, kézrátétellel gyógyítók, javasasszonyok stb. viszont mind tutik szerinte. 😊
strepsils
#8504
Lol Itt van rólad szó ugye neked is így tanították az embert <#bohoc> ? hát logikus mi
strepsils
#8503
Tisztára hülyeségeket ír ,amúgy illúzióid ne legyenek még 10év múlva is a régi hülyeség lesz a könyvben ugyan mit számít az és ez megfigyelhetõ más tantárgyaknál is ,egy a lényeg az "ingyenes" közoktatásban a szerencsétlen tanuló fizesse ki évente a 30e ft ot a tankönyv maffiának.
#8502
"Olyan melyen nem mentem bele a temaba."

<#nevetes1>

A listád egyik eleme sem az evolúciós elmélet vívmánya.<#papakacsint>

#8501
Persze, persze...

Amikor pár éve meséltem egyik ismerõsömnek, aki egyébként tanár, hogy szerintem kamu az evó elmélet, rögtön ezzel az embrionális fejlõdéssel jött, meg a vakbéllel, amirõl szintén kiderült, hogy nem csökevényes szerv és fontos szerepe van.

Na, így terjesztették el az evolúciós elméletet. Hazugságokkal.
Amíg azok kitartottak, gyártottak hozzá újakat.
Most meg már "tény"-nek nevezitek a világ egyik legnagyobb hazugságát.<#papakacsint>

Balumann
#8500
"Az meg téged ne zavarjon, hogy évtizedekig ezt tanították az iskolákban a gyerekeknek. Lehet, hogy még az 5 évvel ezelõtt nyomott könyvekben is benne van. Aztán mikor is hamísította ezt Haeckel?"

Az zavarna, ha most is azt tanítanák, miután már ténylegesen megcáfolták. A rajzok eltérése a valóságtól az evolúció szempontjából meg nem lényegesek. Gondolom azért van a könyvben, mert ez volt az elsõ rajz a különbözõ embriókról, összehasonlítva õket.
Nem meghamisította, csak torzította, hogy a saját elméletét is jobban alátámassza vele. (megjegyzem, az õ elmélete is lehetne igaz enélkül is, tehát ilyen szempontból sincs olyan nagy jelentõsége, mint ti szeretnétek).

FtranX
#8499
"Attól valami nem lesz igaz, mert nincs jobb nála (szerintetek)."

Mit fogadsz el igaznak? Az nem eleg jo, amibe 100 eve kisebb valtoztatasokkal minden uj biologiai ismeret beillesztheto?

"Na mesélj, az evolúció elmélet mely felfedezését használják az általad említett ágazatokban."

Olyan melyen nem mentem bele a temaba.

Ezekre hasznaljak amugy:
Orvoslas, mezogazdasag: kartevok es korokozok rezisztencia menedzsmentje.
Iformatika: hatekony informaciofeldolgozo halozatok es algoritmusok.
Kornyezetvedelem: A kakapo evu madar megmentese a nosteny utdodok szamanak maximalizalasaval.
Elelmiszeripar: Haltelepek hozamanak novelese.

#8498
"Feltételezik, hogy a rajzait azért torzította, hogy az elméletét alátámassza. Már akkor is vitatták, késõbb meg is cáfolták."

<#nevetes1>

Most elõkapartak kb 1 db tudóst, aki akkor vitatta, de mindenki lehülyézte. Az meg téged ne zavarjon, hogy évtizedekig ezt tanították az iskolákban a gyerekeknek. Lehet, hogy még az 5 évvel ezelõtt nyomott könyvekben is benne van. Aztán mikor is hamísította ezt Haeckel?<#fejvakaras>

Te meg most itt úgy próbálod ezt beállítani, mint valami jelentéktelen semmiséget.<#hehe>

Balumann
#8497
Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy ami ebben a videóban elhangzik, abból kb. semmi sem igaz, de ez se zavarjon téged egy cseppet sem. Haeckel kidolgozott egy elméletet, a biogenetikai alaptörvényt, amit pont a tudomány cáfolt meg. Feltételezik, hogy a rajzait azért torzította, hogy az elméletét alátámassza. Már akkor is vitatták, késõbb meg is cáfolták.
Az evolúcióhoz gyakorlatilag köze sincs ennek. Bár ha sokkal nagyobb eltérés lenne a valóságban az embriók között, akkor az evolúció is megbukot volna.

#8496
Na mesélj, az evolúció elmélet mely felfedezését használják az általad említett ágazatokban.<#ravasz1>

#8495
Az nem érv, hogy szerintetek nincs jobb.
Attól valami nem lesz igaz, mert nincs jobb nála (szerintetek).
Ez ugyanaz az az utca, mint az "evolúció tény". Soha nem fogjátok azt mondani, hogy van jobb nála. Ez a viselkedés nagyon távol áll a valódi tudománytól. <#papakacsint>

FtranX
#8494
A tudomanyrol volt szo.

De igen az evolucioelmeletetre is epul. Hasznaljak az orvoslasban, kornyezetvedelmeben, elemiszeriparban, szamitastechnikaban.

FtranX
#8493
A "valamilyen szempontbol ertelmezett tenyek" egy hihetetlen nagy es reszletes kirakosjatekba beillesztett elemek. Ha tudsz egy uj, legalabb ilyen bonyolult kirakosjatekot keszitnei, akkor lecserelheted a mostanit.

#8492
A technikiai civilizáció az evolúcióelméletre épül? <#ijedt>

Ne túlozzuk, kérem...<#awink>

FtranX
#8491
"a vak hívõket?"

A valtozas kepesseget.

"vagy hogy szines rajzokat hazudnak bizonyítéknak?
vagy hogy dogmáit szent igazságként magoltatják állami intézményekben?"

Ez szornyu, vegul is csak az technikai civilizacio 99%-a epul az eredmenyeire. 😊

#8490
Érdekes, hogy ezek a támasztékok olyan gyengék, hogy még itt sem tud senki velük a földbe döngölni.

Be kellene látnod, hogy konkrét, egyértelmû bizonyítékok nincsenek. Csak valamilyen szempontból értelmezett tények. De ezek a valóban tények éppúgy értelmezhetõek evolúció nélkül is. <#papakacsint>

FtranX
#8489
100% bizonyossag soha sincs. A "teny" itt azt jelenti hogy annyi oldalrol van megtamogatva, hogy hihetetlenul eros bizonyitek kene, hogy megdoljon.

#8488
Az a néhány hazugság nagyon is fontos szerepet játszott akkor, amikor még az elmélet túlélése volt a tét. <#papakacsint>

FtranX
#8487
Osszesegeben nagyon-nagyon kis reszerol derult ki, hogy hazugsag. A jellemzo inkabb az apro pontositas es az ervenyessegi korok korlatozasa. Ez meg mindig sokkal jobb, mint vallasoknal, ahol a valotlansag evezredeken at kisert megvaltozhatatlanul.

#8486
Nem tudom tudod-e, hogy az evolúcióelméletrõl már rég kijelentették, hogy tény. Meg azt is, hogy a tudomány legjobban bizonyított elmélete. <#wilting>

Így bármi új információ is kerül a képbe, azt hozzáidomítják ehhez a "tényhez". A "tény" nem tud megbukni ebben a rendszerben, mivel az már megkérdõjelezhetetlen. Erre már számtalan példa volt a 150 év alatt. De fõleg az utóbbi 50-ben.

mikike
#8485
a vak hívõket?
vagy hogy szines rajzokat hazudnak bizonyítéknak?
vagy hogy dogmáit szent igazságként magoltatják állami intézményekben?

A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth

FtranX
#8484
Nem veszed eszre, hogy eppen a tudomany legfobb erenyet dicsoited? 😄

mikike
#8483
értem...
tehát egy olyan vallásnak kajálod be a dogmáit, aminek eddig szinte az összes meséjérõl kiderült, hogy hazugság

ezek után elég mókás, hogy te prédikálsz racionalitásról, nem gondolod?

A hiedelmeid teremtik a valóságodat. - Seth

FtranX
#8482
A bizonyitekokrol kiderulhet, hogy valotlanok agy hogy nem ervenyesek minden korulmenyek kozott. Az egesz tudomanytortenetet vegig kiseri a valtozas. A valosagot leiro modellek az uj adatok fenyeben kiegeszulnek, pontositodnak vagy (bar ez ritka) a kukaban landolnak.

"bár azt nem értem, hogy akkor miért prédikálod, hogy a tudományban igenis lehessen kételkedni?"

Azt irtam, hogy a tudomany lenyeget betartva lehet benne ketelkedni. A kritikat megfeleloen ala kell tamasztani.