Az evolúció

mikikével nem érdemes szóbaállni, a legbutább ember, akit életemben láttam. Gyõzike hozzá képest egy Albert Einstein. Ne hagyjátok, hogy az idióta, destruktív hozzászólásaival szétcsessze a topikot.

miért kellene neked bebizonyítanom bármit is? nem vagyok én a gondozód.
egyébként sem hiszem, hogy be tudnám, olyan buta vagyok, hogy azt se tudnám bebizonyítani, hogy létezem
nem is értem miért nekem kéne, elvégre ti vagytok itt az okosok.
tõlem még abban is hihetsz, hogy a föld lapos és körülötte kering a nap, engem nem zavar, amúgy sem tudnám neked bebizonyítani, hogy nem így van

Huszen=hiszen

"semmit nem tudnak bebizonyítani, hiszen nem is lehet"

Akkor kérlek bizonyitsd be a Te azt, amiben hiszel. Huszen a tudomány elismeri, hogy tévedhet, és néha téved is, ellentétben a vallásos fanatikusokkal, akik kijelentik, hogy ez van, és kalap. Azok a keresztények, akiket ezerszámra koncolták fel a rómaiak a hitük miatt / gazdaság??!!/, tették ugyanezt még erõteljesebben azokkal, akik megpróbálták a hitet másképp kezelni/ ellenreformáció/, hogy atöbbirõl ne is beszéljünk.
A tudomány hány embert tett a másvilágra a hite miatt?!

Akkor ez parttalan vita, mert szerintem meg vannak.

Az energia sok féle lehet és sokféleképpen is van definiálva (pl.:mozgási energia...stb.´) Iskolában ezeket kellett szóról szóra megtanulni. Tehátaz ember amivel foglalkozik, azt definiálja. Amivel még nem foglalkozott azt még lehet, hogy nem. Anyaggal ugyan ez a helyzet ---> fel van bontva!

Én ugyan nem fogom 1000x elmondani, mert látom felesleges. Én természettudományok tekintetében amivel foglalkoztam az mind definiálva volt és nem hinném, hogy máshol ez nem így van.

Ui. Ezt a témát is kitárgyaltnak tekintem magam részérõl. A véleményemet már elmondtam a véletlennel, és ezzel kapcsolatban is, sok újat nem tudnék hozzátenni 😊

elmondom 1000-edszerre is, bár nem remélem, hogy az itteni fanatikus hívõk közül valaki is megérti
:
nincsenek pontosan definiált dolgok a tudományban sem! nem tudják, mi az anyag, energia stb...
semmit nem tudnak bebizonyítani, hiszen nem is lehet
de legalább az alapfogalmakat definiálnák pontosan, ez azért elvárható lenne egy "tudományos" módszertõl

1.

Ez nagy butaság. A tudomány (fõleg a természettudomány) lényege, hogy mindent rendszerez, kategorizál, besorol és definiál. Attól, hogy te nem hiszed el ez így mûködik.

2.

Módosul a tudomány világképe? Hajrá. Többek között ezért is érvelek inkább a tudomány mellett. A tudományban elméletek vannak. Szép szó. Ez a szó, hogy elmélet azért szép, mert fenntartja a tévedés jogát és lehetõségét. A tudományban dogmák a szó szoros értelemben nincsenek. Neked is meg van a lehetõséged, hogy bármit cáfolj, csak bizonyítsd be. Ez a lényeg és sok esetben nem is olyan egyszerû valamit megcáfolni és bebizonyítani.

igazatok van
tényleg nem összehasonlítható a két hit
a vallások évezredek óta nagyjából ugyanazt mondják, míg a tudomány 50-100 évente mást

Ha ennyire érdekel a dolog, akkor csak hallgasd meg hogy nyilatkoznak egyes "renitens" katolikus papok.
Ennek nagyon szép példája volt, ahogy II. János Pál próbálta kezelni a dolgot. Persze õ sem tehetett csodát, hiszen egy évszázadok betokosodott dogmát nehéz megváltoztatni, hozzátéve, hogy nagyon sok haszonélvezõje van.
Persze most várom Tõled: "ki vagy te? az igazság egyetlen hordozója, aki megmondja mi helyes és mi nem? vagy mi?"

Fenn vagyok az égen <#vigyor3> (aki látta a videót az érti)

Én vagyok az Isten.

miért nem lehet összehasonlítani?
mert TE azt mondod?
ki vagy te? az igazság egyetlen hordozója, aki megmondja mi helyes és mi nem? vagy mi?

Ééés ?

Ami genetikai algoritmussal most foglalkozok, ott én jelölöm ki a célt, de ez lehet egy totál természetes, senki által nem kijelölt cél, például a túlélés (ami mellesleg elég nagy kényszer).

Azt már meg sem említem hogy az én munkám mennyire eltörpül az egyedek milliónyi generációjának munkájától.

"A tudomány a saját alapjaival sincsen tisztában, azok a fogalmak, amikre épül, nincsenek definiálva."

Nem is az a lényeg hogy most lószarból van vagy ezüstbõl az az anyag nevû valami, hanem hogy milyen kölcsönhatásban áll a többi dologgal.

De egyébként tuti hogy vannak pontos definíciók, nézz utána. Ne magadból induljál ki.

"de még mindig ritkábban módosul a világképük, mint az ugyanúgy hitre épülõ "tudomány" esetén"

Ez most egy érv akart lenni a vallás MELLETT ? Mert nagyon nem úgy sikerült.


És még egyszer: NEM ugyanolyan hit. Nem lehet összehasonlítani a mikulásban való hitet a kvantummechanika helyességében való "hittel".

(amúgy az utolsó mondatodról az jut eszembe, hogy te megkérdõjelezed, hogy a programokat programozók (teremtõk) készítik)

"A tudomány és a vallás (meg az összes társa) itt egy lényeges ponton eltér: a tudomány megpróbálja bizonyított / jól megalapozott / jól bevált dolgokkal megmagyarázni, a vallás meg annyit mond hogy 'goddidit'."

Nem tudom mennbyit tudsz a tudományról/vallásról (úgy érzem sokat nem), de nem épp így mûködik a dolog:
1. A tudomány a saját alapjaival sincsen tisztában, azok a fogalmak, amikre épül, nincsenek definiálva. (Mi az anyag, energia, gravitáció, "véletlen", stb...) Egy (néhány ember (kiválasztott?) által idõlegesen elfogadott) hitrendszerre épül.
2. A vallások nem csak annyit mondanak, hogy 'goddidit', ennél jóval többet nyújtanak az emberek számára. Persze az intézményesítettek esetében ott is bõven találkozhatunk dogmákkal, de még mindig ritkábban módosul a világképük, mint az ugyanúgy hitre épülõ "tudomány" esetén.

én másra gondoltam. 😊)

Te téped a szád, más meg húzza, amikor érveket hall, mint ha meg sem hallná... xD

Nem tudom, de szívesen letépném HumanEmber száját hogy már vagy hatodszorra írom meg a választ a "NEEEEM KELETKEZNEK ÚJ FAJOK" állítására.

Ezt is most olvastam, a 23:40-es hírekben..
"http://www.springerlink.com/content/q239365007h43465/

egysejtû algából nagytelepes állapoton keresztül stabilan önreprodukáló nyolcsejtes alga lett egy kisméretû ragadozó elterjedése miatt."

Isten keze?

Annyira jó lenne érdemi vitát látni, pl. ha most humanember1st tételesen válaszolna Aranykéz felvetéseire.
Persze én eddig azt tapasztaltam, hogy ilyenkor kezdõdik a sunnyogás, mellébeszélés, stb.

xD

Betömörítettem.

amúgy durva, hogy másik fórumon 55000 hozzászólás óta azokra a kételyekre, felvetésekre olvasom a válaszokat, amiket most itt feltett human..

nem gyenge, hogy valaki mindig azt hiszi, hogy feltalálta a spanyolviaszt.

Jó, de így legalább én is elolvasom. xD

Szerinted a szájtépés és a szájhúzás milyen oksági kapcsolatban áll egymással?

Csak nagyon tetszett, hogy amikor megírtam a monológomat visszanézek te meg két sorral elintézted <#vigyor3>

Egyébként egyetértek.

Igy gondolom én is valahogy.

A pontmutáció ami írtam, az egy dolog. Van még sokféle módja annak, hogy változzon a DNS
szekvencia. Ezek egyike se alakít ki új fajt, és egyik se befolyásolja a szaporodását
közvetlenül az egyednek.
Még ha halálos mutációnál is van esély a szaporodásra. (ha toleráns a társadalom, és nem spáárta xD)
Ha nem hal meg egybõl az illetõ.
A DNS másolása okozza az igazán sok hibát. Van hibajavítás a DNSnél, de az nem tökéletes.

Ezek a mutációk és hibák felhalmozódnak.
És amikor változik a környezet, akkor robban a dolog. Akkor derül ki,
hogy a sok selejtbõl ki az új domináns egyed.

Nebazz, én meg fél oldalt gépelek 😄DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD

Te jó ég, még mindig a véletlenen lovagoltok?

Az a baj, hogy itt a hozzászólások között is több definiciót is használtok a véletlenre. Így aztán bele lehet kavarodni rendesen 😊

Megpróbálom röviden elmagyarazni azt a véletlent ami a fejlõdés (köztük törzsfejlõdés is) során szóba jöhet.

1.
A környezethez való alkalmazkodás során a változás nem hip-hop következik be. Egyes általam olvasott értelmezések szerint (itt a fórumon), ha megváltozik a környezet akkor egy véletlen átalakulás folytán a faj azon egyede amelyik véletlenül átalakult egy rezisztensebb változattá az képes továbbörökíteni ezt a tulajdonságát.

Ez nem így van, egyetértek. A véletlen itt szóba se jöhet, az e mögött megbújva található.

2.
A véletlennek a változásokhoz nincsen köze, mégpeddig azért nincs mert a változás folyamatos (állandó). Azt is mondhatjuk, hogy egy faj nem állandó (pl.:genetikai értelemben, lásd DNS vizsgálat). Így azt is mondhatjuk, hogy a változás maga egyértelmûen nem véletlen.

3.
A folyamatos változás során azt viszont tekinthetjük véletlennek (mint 'elõre nem meghatározható' értelemben), hogy maga a változás eredménye mi lesz. Ez igen nagy különbség.

Fontos megérteni azt is, hogy ha a környezeti feltételek hosszú ideig állandóak, attól még a fajok változni fognak (azaz nem kell hozzá a környezet megváltozása). Ebben az esetben egy-egy drasztikusabb változás egyáltalán nem nyújt semmiféle elõnyt, sõt az esetek többségében inkább hátrány ---> ezek az egyedek simán kiszelektálódnak, eltávoznak a populációból.

Azonban ha eljön egy nagyobb környezetváltozás, akkor egy-egy drasztikusabb változásnak nagyobb az esélye, hogy hasznossá váljon. Amit ha úgy veszünk nem véletlen, mert a változás az mindig megvan (úgy is mondhatjuk, hogy örök).

A végére egy hülye, de szemléltetõ példa (valóságalap nélküli példa, csak a megértést segíti):

A,
Szituáció

Környezet: hõmérséklet +30C, füves szavanna

Adott populáció: legelészõ növényevõ rövidszõrû állatok amelyek alakalmazkodtak a környezethez.

Változás: Nevezzük mondjuk mutációnak. Egy mutáció során megszületik egy hosszú szõrrel megáldott növényevõ egyed.

Eredmény: A megszületett kis egyedet nyugodtan életképtelennek is nevezjetjuk, mert a második vagy harmadik napon belehal a nagy melegbe. Nem bírja az aktuális környezet +30C -os hõmérsékletét.

B,
Szituáció

Környezet: Az elõzõekhez képest igencsak rosszra fordult itt a füves szavannán. A hõmérséklet már jó ha eléri a +15C-t. A populáció tagja épphogy bírják még, és kilátástalan a sorsuk ha rosszabra fordulna az idõ.

Változás: Lám-lám valami mutáció folytán megszületik egy szõrösebb csöppség.

Eredmény: A kis lurkó most már igen is életképesnek mondható, sõt mi több õ jobban is viseli a környezet viszontagságait. Mozgékonyabb, erõsebb és jobban tápláltabb lesz ezáltal. A nõstényekért vívott csatákban rendszeresen õ kerekedik felül a többieken, és így neki van több lehetõsége továbbörökíteni a génjeit.

Az újszülöttek akiket õ nemzett azok örökölték apjuk tulajdonságát és õk is egy kicsit szõrösebbek és bundásabbak lettek, min tannó õseik voltak...bla-bla-bla. Majd boldogan éltek míg meg nem haltak...


Konklúzió:

A fejlõdés folyamatos mivolta miatt mindkét esetben megjelenhetett hasonló változat mégis ezt csak az egyik esetben tudta kamatoztatni egy adott populáció és ez az egy eset tökéletesen elég volt neki a számtalanból, hogy túl tudjon élni, fenn tudjon maradni. Ez a lényeg!


UI: Ennél szájbarágósabban nem tudom leírni, szóval be is fejezem ennek a további taglalását 😊 A helyesírási hibákért...stb elnézést, de már egy kicsit el vagyok pilledve <#buck>

Ha a DNS egy darabját eltalálja egy gamma foton, akkor mutáció keletkezik.

Véletlenül találta el? Igen.

"Élõlényt nem tudnak élettelenbõl összerakni véletlenül sem, irányított módon sem."

Sajnos a tudósoknak nem volt több milliárd évük és több milliárd bolygójuk hogy hûen reprodukálják a körülményeket.

"Új fajokat (génmódosítottak) csakis tervezéssel, és irányított beavatkozással tudtak létrehozni."

Nagyon nem szoktad elolvasni a hozzászólásaimat, ugye ?

- antibiotikum-rezisztens vírusok és baktériumok
- rhagoletis pomonella
- drosophila melanogaster, drosophila pseudoobscura
- flavobacterium, pseudomonas

"Még a legegyszerûbb élõlény ( egysejtû) mûködése is rendkívül összetett."

Ez még nem jelenti azt hogy az elsõ sejt is rendkívül összetett lett volna. Lehet hogy teljesen más felépítésû volt mint azt ma gondoljuk, pár molekulából állt azt csumi. (Azért kíváncsi vagyok hogy mekkora a legkisebb élõlény ami szaporodni és mutálódni is tud). Meg azt se szabad elfelejteni hogy az élõlény és a környezete nem teljesen elválasztható, lehet hogy az akkori körülmények között egy totál egyszerû kis izé is elég volt.

Az irreducibilis bonyolultsággal meg ne jöjjön nekem senki, mert az evolúcióban nem a bonyolultság, hanem a hatékonyság növelése a cél; lehet hogy az az irreducibilisen bonyolult sejt egy még bonyolultabb sejtbõl keletkezett (a felesleges részeket levágva az idõk folyamán), viszont az meg nem volt irreducibilis, tehát egyszerûbb alkotóelemekbõl össze lehetett rakni.

"A materialista magyarázat szerint véletlenül egymás mellé kerültek ezek a vegyületek, majd véletlenül életre kelt a sejt."

Mert majd egy Égi Bácsi - aki mellesleg tudatos élõlény; vajon hogy fejlõdhetett ki - csinálta az egészet a saját maga szórakoztatására. Persze.

"Aztán véletlenül változni kezdett ( a sejt) és többféle egysejtû kezdett kialakulni."

Ez ma is folyamatban van, nem tudom ezen mit problémázol.

"Késõbb csoportokká kezdtek összeállni ( vagy osztódáskor nem vált szét teljesen a sejt) és lám létrejött véletlenül a többsejtû élõlény, melynek már a sejtjei specializálódtak"

Még a makrovilágban sem lehetetlen, például vannak olyan emberek akiknek több ujja van. Sajna genetikához nem értek, de gondolom a másoló algoritmus bekattan azt egy részletet véletlenül kétszer olvas ki; az új genetikai kódban kétszer szerepel az a rész, onnan meg kis mutáció és már más feladatot is lát el a két sejt. (Apropó, ajánlom a petesejt osztódásáról szerezz be némi infót)

"Én személy szerint nem hiszek a véletlenekben, ahogyan az anyag önszevezõdésében sem ( mely véletlenül jön létre)."

Hát akkor a _nagyon jól_ bevált genetikai algoritmusok és neurális hálók nem neked valók. A véletlennek meg amúgy egy tucatnyi alkalmazása van.

"A Világegyetemrõl való ismeretszerzést ( tudomány) nem szabadna csakis egyfajta szûrõn keresztülengedni. Vagyis felnagyítani azon jelenségek jelentõségét, melyeknek anyagi magyarázata van, és csökkenteni azok jelentõségét, melyeknek (még) nincs, vagy nem is lehet anyagi magyarázata. ( Pl: információ, tudat stb)"

A Világegyetemrõl való ismeretszerzésnek pont az a lényege hogy az aktuális ismereteink alapján megmagyarázzuk a dolgokat. A tudomány és a vallás (meg az összes társa) itt egy lényeges ponton eltér: a tudomány megpróbálja bizonyított / jól megalapozott / jól bevált dolgokkal megmagyarázni, a vallás meg annyit mond hogy 'goddidit'. Bár az elõbbi igenis tévedhet (ujjongjá', vazz!), az ismeretlenre, természetfelettire (->megfigyelhetetlenre) való hárításnál még egy rossz tudományos próbálkozás is jobb. Ja igen, arról nem is beszélve hogy nem csak 1 tudományos elmélet szokott lenni egy dologra, szóval nem csak 1 szûrõn keresztül nézzük a dolgokat.

A számítógépem meg kikéri magának hogy megkérdõjelezed az információ anyagi mivoltát.

"Létezik-e a fajok átalakulása egy fejletlenebb élõlénybõl egy fejletteb élõlénnyé?"

Próbáltál már csótányt, neadjisten náthát irtani ?

"Ezt megfigyelni természetes körülmények között nem lehet.
Laboratóriumban is csak elõre tervezetten lehetséges, de igazából gyökeres változásokat, új fajt nem lehet létrehozni."

Lásd fentebb, hatodszorra már nem fogom megismételni.

"Egyáltalán mit értünk azon, h fejletlen és fejlettebb?"

Nagyobb a szaporulat, több utód marad életben, kevesebb erõforrást pazarolnak el ugyanarra a dologra, jobban bírják a környezet változásait ?

"A kreacionisták nem a megfigyelhetõ változásokat tagadják, hanem a változások véletlen voltát."

Néhányan még a Nap létezését is tagadják


Egyébként ez az egész vita körülbelül olyan szintû hogy "Nullákból és egyesekbõl nem lehet programokat írni, az informatikusok hazudnak!!!"

NG: Megtalálták a tuberkolózis õsét. Kimutatták, hogy akkori tuberkolózis az akkori emberekre voltak veszélyesek, ránk nem. Idõközben azonban fejlõdött az orvostudomány, és egyre hatékonyabb gyógyszereket fejlesztettek ki. Mit tett erre a tubi, alkamazkodott a megváltozott körülményekhez, vagyis evulálódott. Az evulóció nem teremtés, hanem a környezethez való alkalmazkodás, több kevesebb sikerrel.
Nézd csak meg a burgonyabogarakat. Az elsõ évben a szer hatásos, de a harmadik évben már csemege. Vagy a delfineknél még mindig megtalálható a tüdõ, és az uszonyaik elcsökevényesedett végtagok. Ha eleve vízben "keletkezett", akkor olyan buta a teremtõ /lehet a természet, vagy az Isten/, hogy kopoltyú helyett tüdõt adott neki. A delfinek életük folyamán a kopoltyú hiányában egy percet sem alszanak.
Vagy amikor 65 millió évvel ezelõtt az élõvilág 80%-a kipusztult, mibõl jöttek létre a z fajok? Az akkori megmaradt 20% specializálódott. Gondolod ha nem csapódott volna be az üstökös, és nem haltak volna ki a dinók, az emberiségnek lenne helye itt a földön? Csak úgy mellékesen a dinók is egy becsapódásnak köszönhették létüket, mert az õseik elõtte patkánynagyságúak voltak.

Viszatérve az evolúvió témájához 😄

Az evo. elm. ( mint a nevébõl is következik) csakis a változásokkal foglalkozik. "nem érdekli", hogyan jött létre az elsõ élõlény, hogyan szaporodott, hogyan terjedt el stb.
Az elméletet megpróbálták kísérletekkel is igazolni. Élõlényt nem tudnak élettelenbõl összerakni véletlenül sem, irányított módon sem. Új fajok keletkezését nem tudták megfigyelni. Új fajokat (génmódosítottak) csakis tervezéssel, és irányított beavatkozással tudtak létrehozni.
Ám mégis ragaszkodnak a véletlenhez, mint magyarázathoz.

Még a legegyszerûbb élõlény ( egysejtû) mûködése is rendkívül összetett.
Több százezer-féle szerves molekulából épül fel. A materialista magyarázat szerint véletlenül egymás mellé kerültek ezek a vegyületek, majd véletlenül életre kelt a sejt. Aztán véletlenül változni kezdett ( a sejt) és többféle egysejtû kezdett kialakulni. Késõbb csoportokká kezdtek összeállni ( vagy osztódáskor nem vált szét teljesen a sejt) és lám létrejött véletlenül a többsejtû élõlény, melynek már a sejtjei specializálódtak. És így tovább.
Én személy szerint nem hiszek a véletlenekben, ahogyan az anyag önszevezõdésében sem ( mely véletlenül jön létre).
Ez nagyon "kényelmes" magyarázat egy materialista világnézetû ember számára.

A Világegyetemrõl való ismeretszerzést ( tudomány) nem szabadna csakis egyfajta szûrõn keresztülengedni. Vagyis felnagyítani azon jelenségek jelentõségét, melyeknek anyagi magyarázata van, és csökkenteni azok jelentõségét, melyeknek (még) nincs, vagy nem is lehet anyagi magyarázata. ( Pl: információ, tudat stb)

Létezik-e a fajok átalakulása egy fejletlenebb élõlénybõl egy fejletteb élõlénnyé? Ezt megfigyelni természetes körülmények között nem lehet.
Laboratóriumban is csak elõre tervezetten lehetséges, de igazából gyökeres változásokat, új fajt nem lehet létrehozni.
Egyáltalán mit értünk azon, h fejletlen és fejlettebb?
Ezt sem lehet meghatározni, hiszen minden élõlény a számára megfelelõ élettérben él, a megfelelõ szervekkel, ösztönökkel.

Tehát: véletlenül létrejöttek az elsõ egysejtûek, majd többsejtû kolóniákká szervezõdtek, a sejtek egyre jobban specializálódtak ( véletlen+környezeti hatások) végül már annyira összeálltak, h elég volt egy DNS molekula arra, h elkészítsen egy többsejtû kolóniát. Aztán ezek a többsejtûek egyre csak növekedtek, mégtöbb sejtbõl álltak össze stb..

A kreacionisták nem a megfigyelhetõ változásokat tagadják, hanem a változások véletlen voltát.

van benne minden, rossz cáfolattól kezdve olyan érvelésig, ahogy kreacionisták próbálják az evoluciót cáfolni.

he?
kreacionistáknak fricska. Szerintem teljesen analóg azzal, ahogy a kreacionisták, és félremagyarázós emberek próbálják bemutatni az evoluciót.

Csak az a kérdés, hogy õ ezt komolyan is gondolja, vagy csak provokál?

másokétól

sajátomból, vagy másokétól? <#gonosz1>

nálatok elõ szokott fordulni, hogy hirtelen hányingeretek lesz a hülyeségtõl? <#idiota>

LOL, ez jó 😄

az lesõ idézõjel rossz helyre került..

hmmm, egy egész jó hozzászólást írt az egyik fórumozótárs, szerintem elgondolkodtató:

Nyitni kellene egy tervezett esés kontra gravitáció c. topicot is! :-))

"Elgondolkodtam, és rájöttem, hogy a gravitávió baromság. Valójában Isten keze az, ami a Földre húzza a dolgokat. Hiába is próbáljátok bizonygatni az ellenkezõjét. A dolgok egyszerûen nem eshetnek MAGUKTÓL a Föld fele. Nyilvánvaló, hogy itt valamilyen intelligenciának kell közremûködnie. De most komolyan! Ha tényleg úgy volna, ahogy a gravitacionsták (gravósok) mondják, akkor minden tárgynak össze-vissza kellene esnie mindenféle cél nélkül! De minden test a Föld középpontja felé esik, látszik, hogy egy inteligens tervezõ tervezi a testek mozgását. Máskülönben hogyan esne minden ugyanarra?

A madarak hogyan képesek repülni? Hiszen a gravitáció azt mondja, hogy minden leesik! Akkor a madarak miért nem? Erre minden tisztességes gravósnak tudnia kellene válaszolni. De nem tudnak, mert a gravitáció dogmákon alapul.

Ostoba hülye minden gravós. Nem veszik észre, hogy a tudományuk puszta hit, amit semi sem támyasztja alá."

És azért szar mert meg is történik😊

Úgysem ír hozzá képest semmi újdonságot. 😛

Az az igazság, hogy olvastam már elég Szepes Máriát, szóval inkább én is leállok a 4. fejezet után.. xD

3. fejezettõl kezdtem olvasni és a látnoki részig jutottam, most ehhez fáradt vagyok de lementettem és majd elolvasom.

Alapvetõ hiba benne eddig, hogy nagyon is leírja (abban az értelemben, hogy elavultnak, rossznak tekinti) a Newtoni fizikát. Igaz, hogy Einstein már kidolgozott egy a valóságot jobban megközelítõ elméletet, de! ezt teljesen felesleges használni egy szobányi területen (amit a cikk említ), ahol a Newtoni fizika is 100%-ig kielégítõ.

A legelején pedig leírja, hogy egy elméletet mikor tekintünk elfogadhatónak (akkor, ha az adott kornak megfelelõen be van bizonyítva matematikai vagy egyéb módon...stb) és a benne található állítások, amire ki van hegyezve az írás ennek igencsak nem felel meg.

UI: Ez az elsõ benyomásom ilyen kocaolvasás (lásd: kocadohányos <#nyes> útán. Azt is elismerem, hogy a fizikához cseppet sem konyítok és ez csak az én véleményemet tükrözi.

Szerinted nem szabadna olyan dolgoknak elõfordulni a világon (világegyetemben) amit elõre nem határozhatunk meg (számolhatunk ki)?

Szokták volt mondani, hogy azért szép az élet, mert bármi megtörténhet 😊

Heisenberg-féle határozatlansági elmélet 😊

<#eljen> Kemény vagy öreg.

...egy hülyétõl...