Az evolúció

"A kopoltyúívekbõl álkapocs alakult ki egyébként."

Nem. Hogy te és még sokan mások is így tudják, az egy csalás eredménye. "A magzati fejlõdés végigvezet az evolúciós fejlõdés lépcsõfokain." Állította a tankönyv, de nem volt igaz. A csalókat leleplezték. Régen történt, de a köztudatban sajnos tovább él a dolog.

Sziasztok. Visszaolvasok, próbálok mindenkinek válaszolni, de kevés az idõm...

patiang:

Az, hogy minden hat a másikra éppen azt jelenti, hogy függenek egymástól, így nem is lehetnek egymástól függetlenek.

Itt azt mondták, hogy a mutáció az evolució véletlenszerû eleme.
Van itt valaki, aki ért genetikához, vagy mutációhoz?
El tudná magyarázni, hogy mi benne véletlenszerü, és mi az, ami nem az?
Ezt meg kellene érteni, hogy ne csak levegõbe beszéljünk az evolució véletlenszerüségérõl.

Sokban egyetértek Veled.

Sokan kétségbevonják a káosz elméletet, melyben minden mindentõl független, és minden hat a másikra. Röviden. Véleményem, hogy a káosz, és az evu édestestvérek. Mert, ha tudták volna a Jáva szigeti törpeelefántok, hogy sziget lesz a területükbõl, bizonyára elvándoroltak volna. De mivel maradtak, és kevesebb lett a táplálék, hogy túléljék lecsökkent a testtömegük. Nem õk "akarták", csupán azok maradtak életben akiknek elég volt a táplálék. Ez nem fejlõdés, hanem evulúció.
Persze az "isteni" ember elintézte, hogy azért csak kihaljon.😞((

De ki tudja, hogy mi lett volna a bányalovakból? Lehet, hogy kihaltak volna. Azért mert egy lovat 1000 évig dobálnak lefelé az emeletrõl, még nem biztos, hogy kinõ a szárnya. A repülõmókusok sem rögtön sutty a bõrredõkkel születtek. Csupán az maradt életben aki messzebre tudott ugrani, / üldözõ, táplálék / s továbbadta a génjeiben ezt a tulajdonságot. S ez õ tõlük teljesen független történt. Vagyis nem úgy, hogy repülni akarok, repülni akarok.
Egyébként az evura kitûnõ példa egyes állatok emberhehez való alkalmazkodása. Különben lehet, hogy eltûntek volna. Mert nem csak fizikai evulúció van, hanem szellemi is.
Az, hogy az evulúció meghaladott kifejezés, nevezhetjük mákos tésztának is, attól még a lényeget többé-kevésbé takarja.

A bányaló-jelenség mint evolúciós esemény még az evolucionista paradigma szerint se evolúció hanem fenotípusos adaptáció.
Ezt kéne jól megérteni, hogy ne keverjük össze a genotípust és a fenotípussal.

"legalábbis sokkal több, mint a vak bányalovaknak, akik fény hiányában az egyik meglévõ szervüket használták sokkal érzékenyebben
ott akkor lehetne evolúcióról beszélni, ha a sötétség miatt egy új szervet fejlesztettek volna ki
pl. ultrahangos tájékozodást"

Volt rá idejük??
Egyébként pedig "próbálkoztak".

Nem azt mondtam, hogy így a helyes, hanem azt, hogy a hívõk kategórikusan elutasítják az evut. Tisztelet a kivételnek: II. János Pál

Az evulúció nem fejlõdés, alkalmazkodás, mely vagy sikeres, vagy nem.

Kicsit off, de talán nem is annyira, mint elsõre látszik (#1200-ra válaszolnék, amúgy)

Aranykéz, utánanéztem ennek a bibliai idézetednek és találtam valamit:
Amit te idézel Mt; 15,4, azt a részt a farizeusoknak mondja Jézus. (Ha nem tiszteled atyádat, halj meg)Ez pedig fontos mert a Tanítványoknak majdnem az ellentétét mondja:
Mt; 19,29
"És a ki elhagyta házait, vagy fitestvéreit, vagy nõtestvéreit, vagy atyját, vagy anyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldjeit az én nevemért, mindaz száz annyit vészen, és örökség szerint nyer örök életet."

Namost vagy következetlen hülye volt Jézus, aki összevissza beszélt vagy
másról szól ez az egész sztori mint, amit te megértettél belõle. Pl arról, hogy a farizeusokhoz a tradicionalitás szerint szólt, míg a Tanítványokkal viszont éppen felszámolja azt(liberalizmus).

Hogy mi a lényege egy ilyen cselnek, az szubjektív értelmezés szerint alakul, a h o g y a Lada és Porsche fejlettségi szintje is szubjektív, sõt az esetleges összehasonlító dimenziók is szubjektívek.
Kijelenteni tehát azt, hogy NINCS FEJLÕDÉS nem más mint egy teljesen szubjektív megállapítás.

Mondjuk egy ipari folyamat szabályozómechanizmusa megteszi?

Akkor fejlõdés meg visszafejlõdés nincs, ellenben van mutáció, ami meg véletlen. Meg van folyamatos változás elmélet is.
Nem egyszerûbb belátni, h mindez így lett kitalálva? 😄

Tényleg, jó lenne már mutatni valami olyan dolgot, ami bizonyítottan véletlenül jött létre ( a földi élõvilágon kívül 😄 ) bonyolult és szép és funkcionális....

Jujj milyen forgalom volt itt amíg nem voltam.

Na mindegy, úgyse tudom már mi a rákról van a szó. Akkor már inkább elmondom hogy amíg távol voltam, sikerült ki- és átcserélnem a hangfalaim hangszóróit. Eközben csak 1 hangszórót sikerült átdöfnöm csavarhúzóval 😊

"Olyan, hogy fejlõdés, nincs."

Ezzel egyet is tudok érteni csak már annyira megszoktuk ezt a szót és kényelmetlen lenne bepötyögni mindenhová, hogy 'folyamatos változás' (vagy hasonló).

Többivel szintén.

"Megjegyezném továbbá, hogy egy fajnál a "túlélõképesség" valójában a szaporodóképesség mértékét jelenti, semmi többet."

Itt azonban a mértéke szóval talán lehet vitatkozni, ha pl. az utódok számát jelenti. Azért fontos szerepet játszik az ivadékgondozás "minõsége" is (pl kevés utód esetén).

Hibás gondolkodás, ami az ismert tények meghamisításán alapul.

olvasnivaló

Attól, hogy egy fajból kifejlõdik egy másik, még nem jelentik, hogy a korábbi eltûnik. Ha így lenne, nem lennének ma egysejtûek.

inkább ez a kijelentés volt kinyilatkoztatás jellegû

Azért tettem fel ezt a kérdést és ilyen formában, mert ebbõl egyértelmûen lehet következtetni (fejlõdés / nem fejlõdés). Egyszóval: leegyszerûsítettem.

Egyébként ha nem így tettem volna, akkor könyvet kellene írnom a magyarázathoz, amihez egyelõre kevés vagyok. 2-3 mondatban máshogy én nem tudnám elmagyarázni sajnos.

A kreacionizmus nem elmélet, hanem kinyilatkoztatás.

Úgy látom, óriási fekete lukak vannak itt a fejekben...

Olyan, hogy fejlõdés, nincs. Vagyis sokféleképpen definiálható. Mi a fejlettebb, a Porsche, ami egy végtelenül kifinomult technológia, vagy a Lada Niva, ami jóval egyszerûbb, mégis megbízhatóbb, és elvisel extrém körülményeket is?

A másik dolog: senki ne próbálja már eldönteni, hogy valami "fejlõdés" vagy "visszafejlõdés". A változások döntõ többsége tökéletesen semleges a faj életképessége szempontjából. Ezek azonban összeségükben egy idõ után pozitív vagy negatív irányban befolyásolhatják egy faj túlélõképességét. A pozitív változások nyilván nagyobb eséllyel fennmaradnak, ugyanakkor a negatívok is indukálhatnak további változásokat. Az ember úgy alakult ki az emberelõdbõl, hogy annak lecsökkent az állkapocsmérete. Ez egyértelmûen negatív változás volt, ám a gyengébb álkapocs nagyobb teret hagyott a koponyában az agynak, ami így fejlõdésnek indulhatott, rövid távon nagyon sikeresség téve a fajt.

Megjegyezném továbbá, hogy egy fajnál a "túlélõképesség" valójában a szaporodóképesség mértékét jelenti, semmi többet. Nem az okosabb, az erõsebb vagy a gyorsabb nyer, hanem aki minél hatékonyabban tudja továbbörökíteni a génjeit. Más kérdés, hogy általában az okosság, erõsség, gyorsaság ezt elõsegíti.

Arra a hülyeségre, hogy az evolúció = a fejlõdéssel, lenne még egy gondolatom: az evolúció során létrejöttek összetettebb életformák, és ezek közül sok életképesnek találtatott. De ez nem azt jelenti, hogy csak ezek a lények a sikeresek! Rengeteg olyan végtelenül egyszerû és primitív élõlény él a Földön, amelyek ott voltak az elsõ élõlények között, és évmilliárdok óta változatlan formában fennmaradtak. Valójában az összetettebb élet csak pár száz millió éve léteszik, ami a föld életkorához képest 1 számjegyû százalékot jelent. Könnyen lehet, hogy ezek az összetett lények képtelenek lesznek hosszabb távon alkalmazkodni a változó körülményekhez, és pár(száz) millió éven belül kihalnak, egy jelentéktelen kis rezdülést jelentve a földi élõvilág történetében. Emberi ésszel persze nehéz ezt felfogni, ilyen idõtávlatokban gondolkodni, de enélkül soha nem fogjátok megérteni az evolúció valódi léptékeit.

kreacionizmus
így nevezik a "másik elméletet"

Nagyon helyes 😊

Valóban, a kopoltyúívekrõl azonnal a fejlõdéstanra asszociáltam, "szakmai" ártalom.

Az álkapocs csak az elsõ kopoltyúívbõl fejlõdött ki a többi megmaradt kopoltyúnak.

Bocs, de be kell fejeznem. Talán majd máskor, ha lesz idõm még folytathatjuk.

"Ha olyan büdös lenne a világon amibe beledöglene egy elefánt csak az nem amelyiknek nincs szaglása, akkor melyik elefántot neveznéd AZ ADOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT fejletebbnek?"

Hibás a kérdésfeltevésed. hasonlítsd össze mondjuk a fecskét a pingvinnel. A pingvin nem tud repülni, de tud úszni, amit viszont a fecske nem tud. De nem egymás utódai, hanem egyidõben léteznek, ahogy ezt magad is tapasztalhatod. Régen is gy volt. Kész kifejlett szervekkel rendelkezõ élõlények jelentek meg a idõ egy-egy pontján tömegesen. Egymás melett éltek, egyszrre léteztek, ahogyan ma is láthatod. Ezt már biztosan tudjuk. Sajnos nem tudjuk, hogy hogyanvolt lehetséges mindez. Semmi kézzelfogható bizonyság nincs semmiféle ezzel kapcsolatos feltételezésre. Sõt, még maguk a lehetséges halmazba tartozónak ítéllt feltételezések is annyira abszurdak, hogy hajlamos vagyunk azokat bármifle viszgálat nélkül, úgymond csuklóból elutasítani. Ezért forrong ma a tudományos világ ebben a szegmensben. Minden átértélkelõdött, de nem látszik az alagút végén a fény...

Erre van egy kifejezés: közös õs.

"A kopoltyúívek vagy más néven garatívek (6db, melyekbõl a fej és a nyak felentõs része fejlõdik ki) egyedfeljõdési fogalmak és nem törzsfejlõdési"

Te most az ember egyedfejlõdésérõl beszélsz? Sajnálom, de ebbõl a 6db-ból nem jöttem rá 😊

Beszélhetünk az állkapcsosokról ami egy altörzs. Az állkapocs a kopoltyúívek módosulatából alakult ki és én ezt már úgy értelmezem, hogy túlmutat egy puszta egyedfejlõdésen. Azonban lehet, hogy rosszul értelmezem és az én olvasatom helytelen. Egyébiránt értem a különbséget az egyedfejlõdés és a törzsfejlõdés között 😉

Linket kérek ezekrõl a laborkísérletekrõl. Mi értelme a levegõbe beszélni?

"A tüdõ valóban nem a kopoltyúból fejlõdött ki, hanem inkább a légzsákból. Ettõl függetlenûl a tüdõ megjelent és a kopolyú eltünt."

Sajnos nem. Ezek az élõlények nem egymás utódaiként jelentek meg, hanem egymás mellet léteztek. Ahogyan ma is. "Mellete nem pedig helyette." Ez volt az a pont ahol a rendrakás anno hibát vétett. Nehéz lesz helyrehozni, és nagyo nsok idõbe kerül majd, de muszáj lesz. Nem lehet örökké becsapni a diákokat, az embereket.

"Ezt hol hallotad, miért lenne kevés a fejlõdéshez?"

Te is "hallhatod, ha nem csak egyirányban mûvelõdsz. Tudós-tudósnak feszül ezekben a témákban. Ha tudsz angolul és olvasod a tudományos publikációkat, nagyon haar kihámozhtod magadnak a lényeget. Ha akarod. De a tapasztalatom az, hogy az emberek a másik embertõl várják szájukba a sültgalambot. Én sem azért vagyok itt, hogy téged meggyõzzelek. És nem is lehet szerintem senkit sem meggyõzni semmirõl. csak megtanítani lehet. és azon már te is túl vagy. Innen már csak akkor magadat lehetsz képes meggyõzni, ha meg akarod és ha szánsz rá annyi idõt. Szóval kicsi a valószínûsége, ezért mondtam az elõbb, hogy nem is lehet senkit sem meggyõzni. Érted?

"Amúgy akkor most van mutáció és egyik bányaló radarral születik, vagy itt csak lassú fejlõdés keretében nõne ki a szonárjuk?"

Jó kérdés. Egyszerre azért lehetséges, mert a hozzá szükséges genetikai változások valószínûsége nagyon kicsi. számokkal nem is érdemes kifejezni. nem érzékelné jól az emberi agy. de ha azt mondom, hogy: akkora mintha ezer évig minden héten ugyanazt az 5 számot húznák ki a lottón, akkor egybõl rávágja mindenki, hogy lehetetlen. De ez csak az egyik fele. A kis lépésenkéti, hosszú idõ alatt való kifejlõdés lehetetlenségét elõször Micael Behe biokémikus professzor bizonyította be az "egyszerûsíthetetlen összetettség" fogalmának bevezetésével. Mára világossá vált, hogy a ma élõ szervezetekben rendkívül sok olyan szerv van, ami apró lépések eredményeként nem jöhetett létre. Tréfásan azt is mondhatnánk, hogy: "Sok kiskakas-lépéssel nem lehet eljutni a Holdra."

"Honnét tudja ( a tudomány) h 1000 év sok, kevés, vagy éppen elég ????"

nem tudja. Az evo elmélet feltételezi. A valóság azonban keresztbe-kasul cáfolja ezeket a feltételezésekt. Sajnos a káoszból a rendrakás nem sikerült a darwinizmussal. Megint kaotikusok a viszonyok és nincs is egyhamar kilátás másik rendrakásra ezen a területen.

??

Most, hogy mondod a tied sokkal jobb 😊

Egyik része a másiknak.

Jól hangzó elmélet..

A kopoltyúívek vagy más néven garatívek (6db, melyekbõl a fej és a nyak felentõs része fejlõdik ki) egyedfeljõdési fogalmak és nem törzsfejlõdési.

Ilyen irányú laborkisérletet elképzelhetetlennek tartok.

A kopoltyúívekbõl álkapocs alakult ki egyébként.

Ezt már a mi Hõsünk is tudja ?? 😄 ( Guardian Hero )

"Viszont ha az elefánt valami miatt elvesztené mondjuk a szaglását, azt szerintem semmiképpen nem lehetne fejlõdésnek tartani..."

Erre egy nagyon egyszerû és abszurd példa:

Ha olyan büdös lenne a világon amibe beledöglene egy elefánt csak az nem amelyiknek nincs szaglása, akkor melyik elefántot neveznéd AZ ADOTT KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT fejletebbnek?

Tovább nem szeretném ragozni. Nem vészes ha valamiben nem értünk egyet 😊

"...emberi elme nem lát jól a káoszban és minduntalan rendet akar benne tenni..."

Ez igaz, mert a rendszertannal ki van t*köm 😊))))


"Szerintem a szelekció a minél kevesebb génhibát tudja csak megakadályozni...."

Gyorsan nem kifejtõsen annyit tennék hozzá, hogy a génhibák nem minden esetben ellenségek (pozitív mutáció). Ennek egyik alapja, hogy az ember manapság a természetvédelemben igyekszik leginkább a biodiverzitásra törekedni, azaz ezen belül próbálja fenntartani a minél nagyobb genetikai változatosságot, mert az idõ folyamán soha nem lehet tudni mire lesz szükség a jövõben. Egy azonos génálományú társaság (klónok pl. növények esetében) sokkal védtelenebb (pl.: betegségekkel szemben).

"Az evo-elmélet egy un.: "gumielmélet". Rég vissza kellett volna vonni."

1. Azért mióta "kitalálták" igencsak betonbiztos lábakon áll az elmélet.

2. Gumielmélet abban a tekintetben, hogy fenntartja a tévedés jogát és aszerint változik, hogy ismereteink bõvülnek. Sztem ez szép és jó, és logikus.

3. Az elméletet bárki nemre, korra, vallási felekezetre való tekintet nélkül szabadon megcáfolhatja. Legalább annyi bizonyíték kell ellene, mint ami mellette szól.


"Mára sajnos ez a válasz már úgy eltorzult, hogy lám-lám, még te is fejlõdésnek véled azt ami pont ezzel az elmélettel szembe mutat: a visszafejlõdést, a romlást."

Törzsfejlõdés / fejlõdés szavakkal vigyázni kell, mert nagyon nem ugyan az. Nem keverendõ össze.

A tüdõ valóban nem a kopoltyúból fejlõdött ki, hanem inkább a légzsákból. Ettõl függetlenûl a tüdõ megjelent és a kopolyú eltünt.

"Csakhogy a genetika, a DNS-kutatás mai szakaszában már világosan látható, hogy a DNS-struktúra önmagában kevés lenne a valódi fejlõdéshez"
Ezt hol hallotad, miért lenne kevés a fejlõdéshez?

"Persze, hogy nem a véletlen mûve, az erõsebb, jobban alkalmazkodó fennmarad a többi nem. Nem a véletlen dönti el, hogy melyik marad fent, hanem, hogy melyik a jobb."

Ez lenne az amit a biológusok csak mut-rep-szel néven csúfolnak. Mutúció, reprodukció és a szelekció hármasa. Sajnos laborkísérletekben bebizonyosodott, hogy ez a mesterhármas nem képes elvégezni azt a feladatot amit tõlük remélt a tudomány. Mire ezt biztonsággal ki lehetett jelenteni, már 100 éve igazként tanították meg millió és millió embernek. nektek is. Most meg áll a bál, hogyan csinálhatnák vissza. és már sehogyan sem. A diák vakon kénytelen hinni tanárainak. felnõtt korban pedig már nem képes megvezetettségét egykönnyen levetni. Ráadásul nincs is másik elmélet amivel az evót le lehetne váltani. Szóval ahogy mondani szokták a helyzet bonyolult és egyre csak fokozódik...

Persze, h nem jó a példa. Csak éppen a bányalovaknál tartottunk 😄
Amúgy akkor most van mutáció és egyik bányaló radarral születik, vagy itt csak lassú fejlõdés keretében nõne ki a szonárjuk?
Honnét tudja ( a tudomány) h 1000 év sok, kevés, vagy éppen elég ????

Ez még önmagában semmire sem lenne bizonyíték. Az ezer év nagyon kevés idõ. Csak néhény száz nemzedékváltás a lovaknál. Amiknek tenyésztését eleve koordinálta az ember. Szóval ez nem jó példa szerintem.

Ha mindig van mutáció, és azt öröklik is ( az egyedek) akkor pl miért nem fut a gepárd 140km/h- val ?
A sarki lúd meg mi a rákért repdes oda-vissza az Északi és a Déli-sarkvidék között?

"Szerv eltünése miért ne lenne fejlõdés? A tüdõ megjelenésével a kopoltyú eltünt."

Ha így lenne, az valóban fejlõdés lenne. Csakhogy azt már biztosan tudjuk, hogy nem így történt. Nem helyette fejlõdött ki, és nem is belõle. Illetve ma-már inkább az valószínûsíthetõ, hogy egyáltalán nem volt mut-rep-szel. Az élõlények az idõ különbözõ pontjain, kész kifejlett állapotukban jelentek meg, méghozzá tömegesen. Mára az is bebeizonyosodott, hogy nem valahonnan hozták õket. Ugyanis akkor ott fejlõdtek volna ki addig az állapotig, amíg ide nem kerülnek. Csakhogy a genetika, a DNS-kutatás mai szakaszában már világosan látható, hogy a DNS-struktúra önmagában kevés lenne a valódi fejlõdéshez, az új szervek létrehozásához. Más mechanizmus pedig nem található mellette. Ezért van az, hogy mindenki vár és közben blablahablatyol. Az evo ugrott, de nincs helyette más elmélet amivel elõ lehetne állni. A vallásos magyaráaztoktól pedig a Brunó-fiú megégetése óta viszolyog a tudomány. és egyébként a vallásos megközelítéseket sem tudjuk igazolni. Azokkal is problémák vannak, de ez már más topikok tárgya.

Ezt már annyiszor, de annyiszor elmondtam.

A mutáció nem akkor kezdõdik amikor egy adott környezet megváltozik, hanem mutáció mindig volt, van és lesz is, egyszóval FOLYAMATOS!!!!!!!

Nem az egyed dönti el, hanem a környezeti feltételek összesége fogja eldonteni, hogy az adott körülmények között mi életképe.


Innen lehet újrakezdeni a gondolatot.

"Várjunk egy picit. Én nem törzsfejlõdési ugrásokról beszéltem, hanem szervekrõl, nem lehet a kettõt összekeverni. Egy elefántból nem lehet papucsállatka 😊"

Így igaz. Az elefántból nem lehet papucsállatka. Viszont ha az elefánt valami miatt elvesztené mondjuk a szaglását, azt szerintem semmiképpen nem lehetne fejlõdésnek tartani, hiszen õ a papucsállatkánál például azért fejlettebb, mert neki van szaglása, míg a papaucsállatkának nincs.

"Azért nevezhetjük mindezt fejlõdésnek, mert a fejlõdés célja mi lehet?"

Szerintem azért nevezték annak, mert az emberi elme nem lát jól a káoszban és minduntalan rendet akar benne tenni. Az más kérdés, hogy már bebizonyosodott, ez a rendrakás a törzsfejlõdési nem volt sikeres.

"Az én megfogalmazásomban a fejlõdés célja nem más, mint az életbenmaradás."

Szerintem a szelekció a minél kevesebb génhibát tudja csak megakadályozni, míg az evo-elmélet a mutáció-reprodukció-szelekció hármasának új szerv létrehozó, azaz fejlõdést lehetõvé tevõ szerepében bízik. Új szerv létrehozására a természetben nem látunk egytelen példát sem. Elvesztésükre rengeteget. Ez viszont nem nevezhetõ fejlõdésnek, éppen az elmélet alapértelmezése miatt.

"Továbbá azért merem én is fejlõdésnek nevezni, mert úgy tudom jelen pillanatban ez a hivatalos álláspont (természettudomány tekintetében) is az ügyben 😊"

Hát hogy mi az éppen hivatalos, azt hagyjuk szerintem. Az evo-elmélet egy un.: "gumielmélet". Rég vissza kellett volna vonni. Hogy ezt elkerüljék, "fejlesztik". mManapság már mindent megenged és annak az ellenkezõjét is megegedi. Nyúlik mint a gumi. Mindenre ráhúzható, hogy lám-lám, éppen azért... Természetesen ez egy butaság. A darwinizmus, illetve az evo-elmélet egy un.: "nagy kérdés" megválaszolására születet. A kérdés pedig így hangzik: "Honnan, hogyan lett a minket körülvevõ élõvilág?" Az evo-elmélet azt a választ adja rá, hogy: "Kifejlõdött". Méghozzás a törzsfejlõdés útján, pici változások felhalmozdásával, hosszú idõ alatt. Mára sajnos ez a válasz már úgy eltorzult, hogy lám-lám, még te is fejlõdésnek véled azt ami pont ezzel az elmélettel szembe mutat: a visszafejlõdést, a romlást.

Az igaz addig, míg a faj élettere nem változik. Akkor ( az evo elm szerint)kezdõdnek a mutációk. A mutáció pedig a véletlen mûve ( a fehérköpenyesek szerint). A mutációról meg nem tudja eldönteni az adott nyõstény, h most akkor ezt örökítsük tovább, vagy a másik mutánst??? Mert akkor ez is a véletlen mûve lenne. Arról nem is beszélve, h esetleg a mutáció nem is látszik, hanem éppen egy új szerv ( ???????) kezd el kialakulni egy mutáció után.És csak nagysokára fejlõdik aztán ki ( ??????)

Az evo elm.-ben igenis nagy szerepet játszik a véletlen még Darwin szerint is.

😄DDDDD

Persze, hogy nem a véletlen mûve, az erõsebb, jobban alkalmazkodó fennmarad a többi nem. Nem a véletlen dönti el, hogy melyik marad fent, hanem, hogy melyik a jobb.