Megtalálták Stonehenge építőinek lakhelyét
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#34
"MIÉRT épített volna akkoriban bárki ilyen építményeket, épp elég bajuk volt a mindennapi életbenmaradással szal valami nagyon komoly ok kellhetett ahhoz hogy pár low-tech emberke nekiálljon ilyen bazinagy köveket egymásra "
Miért építettek volna bármit az alacsony technológiájukkal? Mi az alacsony technológia? És miért pár ember? Honnan veszed? Az egyiptomiak miért építettek? Az indiánok miért építették Macchu Pichu-t? A Stephansdómot pontosan tudjuk mikor építették és kik. A mai marhanagy technológia mellett is borzasztóan nehéz lenne a 137m magas tornyot megépíteni. Nem beszélve az Ulmi Münsterrõl. Véletlen e hogy a Bécsi Dómot is többszáz évig építették? Nem. Mert nem minden évszázadban született olyan építésztehetség aki meg tudta volna csináltatni. Nem véletlen hogy az egyik torony befejezetlen maradt.
Miért építettek volna bármit az alacsony technológiájukkal? Mi az alacsony technológia? És miért pár ember? Honnan veszed? Az egyiptomiak miért építettek? Az indiánok miért építették Macchu Pichu-t? A Stephansdómot pontosan tudjuk mikor építették és kik. A mai marhanagy technológia mellett is borzasztóan nehéz lenne a 137m magas tornyot megépíteni. Nem beszélve az Ulmi Münsterrõl. Véletlen e hogy a Bécsi Dómot is többszáz évig építették? Nem. Mert nem minden évszázadban született olyan építésztehetség aki meg tudta volna csináltatni. Nem véletlen hogy az egyik torony befejezetlen maradt.
#33
Túl materalisták vagytok!<#nyes>
Azokat a köveket levitációval szállították a helyszínre. <#hehe>
Azokat a köveket levitációval szállították a helyszínre. <#hehe>
#32
Ez hüjeség. Csak azért, mert az Országház mellett lakom, még nem jelenti azt hogy én is építettem.
#31
Persze aztán valahogy a partról a helyükre is kellett valahogy vinni a köveket, mindenesetre a 250km-hez képest az a távolság már piskóta 😄
#30
"Még Óceánia szigetein is vannak száz tonnás bazalttömbökbõl épített építmények ( persze a kõbánya szintén egy másik 25 km-re levõ szigeten van)"
Az még nem is lenne olyan nehéz feladat talán, csak sok hajót kell összekötözni 😊 Szárazföldön viszont 250km, az húzós lehetett akkoriban, a stonhange milyen messze van a víztõl, lehet itt is hajókkal oldották meg a kõ-szállítást.
Az még nem is lenne olyan nehéz feladat talán, csak sok hajót kell összekötözni 😊 Szárazföldön viszont 250km, az húzós lehetett akkoriban, a stonhange milyen messze van a víztõl, lehet itt is hajókkal oldották meg a kõ-szállítást.
#29
<#wilting>
#28
2 perc és küldök privát üzenetet.
#27
najó a 10 métert visszavonom 😊
#26
Sõt. Kicsit agyaltam. Ha a kõ már bomlani kezdett a földetérés elõtt, akkor az elõtte feltorlódott légnyomás jelentõsen lassíthatta is. Egyáltalán nem biztos, hogy a felszínnél több mint 10 méterre jutott a kõ.
Ezután már logikusnak tûnik, hogy a köveket meghasították, megvésték, és egymásra helyezték. Ennek a mentén még az is megmagyarázhatónak tûnik, hogyan kerültek a vízszintes kõtömbök a tetejére: azok a kõtömbök a talajszinthez legközelebbiek lehettek, a többin még agyalok.
Egyelõre még ez tûnik a leglogikusabb és legvalószínûbb verziónak (meteorit becsapódás). Ehhez képest az eddig hallottak csak homályos találgatások voltak vagy sci-fi.
Ezután már logikusnak tûnik, hogy a köveket meghasították, megvésték, és egymásra helyezték. Ennek a mentén még az is megmagyarázhatónak tûnik, hogyan kerültek a vízszintes kõtömbök a tetejére: azok a kõtömbök a talajszinthez legközelebbiek lehettek, a többin még agyalok.
Egyelõre még ez tûnik a leglogikusabb és legvalószínûbb verziónak (meteorit becsapódás). Ehhez képest az eddig hallottak csak homályos találgatások voltak vagy sci-fi.
#25
Koránt sem kizarólag így történhet. De ha így is van, kiásni egyszerûbb lehetett a kõzetet, mint 300km-rõl elcipelni.
A legcélszerûbb lenne, ha kiszámolnánk Stonehange össztömegét (ismerjük a kövek paramétereit és átlagos arányban az összetételüket), és megvizsgálnánk, hogy 90°-os vagy ahhoz közeli szögû becsapódásnál a Stonehange talajösszetételével megegyezõ közegbe egy ilyen össztömegû és térfogatú kõ milyen mélyre süllyedhet minimum és maximum, aztán lehetne tovább agyalni hogy mi lehetséges és mi nem. Így csak lutri.
A legcélszerûbb lenne, ha kiszámolnánk Stonehange össztömegét (ismerjük a kövek paramétereit és átlagos arányban az összetételüket), és megvizsgálnánk, hogy 90°-os vagy ahhoz közeli szögû becsapódásnál a Stonehange talajösszetételével megegyezõ közegbe egy ilyen össztömegû és térfogatú kõ milyen mélyre süllyedhet minimum és maximum, aztán lehetne tovább agyalni hogy mi lehetséges és mi nem. Így csak lutri.
El kellene fogadni, h nincs mindenre olyan szép logikus magyarázat.
Rigidus! Láttad-e már Jeruzsálemben a siratófal ( a régi templom) alapkövét? ( persze én is csak filmen láttam..) szóval az sem piskóta a maga több száz tonnájával..volt ezeknek a nagytömegû köveknek a mozgatására valami azóta feledésbe mentegyszerû módszer sztem. Az egész világon megtalálhatók ennek a megalitikus építkezéseknek a nyoma. Még Óceánia szigetein is vannak száz tonnás bazalttömbökbõl épített építmények ( persze a kõbánya szintén egy másik 25 km-re levõ szigeten van)
Rigidus! Láttad-e már Jeruzsálemben a siratófal ( a régi templom) alapkövét? ( persze én is csak filmen láttam..) szóval az sem piskóta a maga több száz tonnájával..volt ezeknek a nagytömegû köveknek a mozgatására valami azóta feledésbe mentegyszerû módszer sztem. Az egész világon megtalálhatók ennek a megalitikus építkezéseknek a nyoma. Még Óceánia szigetein is vannak száz tonnás bazalttömbökbõl épített építmények ( persze a kõbánya szintén egy másik 25 km-re levõ szigeten van)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#23
meteorbecsapódásnál a meteorit anyaga beágyazódik az alapkõzetbe jó mélyen a föld alatt, tehát a felszínen nem nagyon voltak kövek. ha az ûrbõl érkeztek volna,az irridium-tartalmuk alapján ezt már rég megállapították volna mellesleg😉
#22
Talaltam egy kimondottan a megalitokkal foglalkozo oldalt. Van egy megalit terkep is es rohognom kell, a terkep szerint kb 5. merfoldre van tolem egy masik a folyo tuloldalan. Holnap, ha nem lesz nagyon xar ido elsetalok es megnezem. :-)
Talan kepek is lesznek. :-)
Talan kepek is lesznek. :-)
#21
"Szerintem ezeket az akkori lakosok misztikusnak, varázslatos köröknek vélték, vagy csak az akkori építészmérnök, azt a helyet találta a legjobbnak, hogy a köveket felhúzzák."
Nem beszelve arrol, hogy egy akkora kodarab oda bevagodik az min 15-20 Mach-al csokol bele a talajba. Egy ilyen esemeny feltehetoen 50km-es korzetben sem marad titok (nehany szaz tonnas kodarab, hangrobbanas), kulonosen ha beleszamitjuk a kiserotormeleket ami a kornyezo telepuleseken szethullott. Ha akkoriban eltek a kozvetlen kornyeken emberek konnyen meglehet, hogy serultjei, netan aldozatai is lehettek az esemenynek melyekre a kovetkezo generaciok is emlekezhettek.
Nem beszelve arrol, hogy egy akkora kodarab oda bevagodik az min 15-20 Mach-al csokol bele a talajba. Egy ilyen esemeny feltehetoen 50km-es korzetben sem marad titok (nehany szaz tonnas kodarab, hangrobbanas), kulonosen ha beleszamitjuk a kiserotormeleket ami a kornyezo telepuleseken szethullott. Ha akkoriban eltek a kozvetlen kornyeken emberek konnyen meglehet, hogy serultjei, netan aldozatai is lehettek az esemenynek melyekre a kovetkezo generaciok is emlekezhettek.
#20
Ja az kimaradt hogy Stonehenge nem egyedi csoda megalitokból ugyanis RENGETEG van a világ minden részén.
klikk
klikk
#19
Csodálom hogy ez még nem került szóba <#hehe>
btw van néhány probléma az "ésszerûbb" elméletekkel pl MIÉRT épített volna akkoriban bárki ilyen építményeket, épp elég bajuk volt a mindennapi életbenmaradással szal valami nagyon komoly ok kellhetett ahhoz hogy pár low-tech emberke nekiálljon ilyen bazinagy köveket egymásra pakolni európa szerte, faszán betájoljon mindent stb ráadásul nem is dolgozhattak egész évben az akkori populáció olyan alacsony volt hogy csak az építésre nem tudtak volna embereket nélkülözni szal egy ilyen megalit elég nehezen készülhetett volna el egy generáció alatt (akkoriban az átlagéletkor sokkal alacsonyabb volt mint ma) és írásbeliség hiányában ha a zseni szervezõmanus meghalt mennyi lehetett az esélye hogy lesz vki aki van olyan szellemi szinten hogy átvegye tõle a szervezést?
stb stb szal rengeteg függõ kérdés van
Elméletbõl rengeteg van de igazán egyik sem tud elfogatható magyarázatot adni és több bennük a "ha" meg a "talán" mint a tény.
btw van néhány probléma az "ésszerûbb" elméletekkel pl MIÉRT épített volna akkoriban bárki ilyen építményeket, épp elég bajuk volt a mindennapi életbenmaradással szal valami nagyon komoly ok kellhetett ahhoz hogy pár low-tech emberke nekiálljon ilyen bazinagy köveket egymásra pakolni európa szerte, faszán betájoljon mindent stb ráadásul nem is dolgozhattak egész évben az akkori populáció olyan alacsony volt hogy csak az építésre nem tudtak volna embereket nélkülözni szal egy ilyen megalit elég nehezen készülhetett volna el egy generáció alatt (akkoriban az átlagéletkor sokkal alacsonyabb volt mint ma) és írásbeliség hiányában ha a zseni szervezõmanus meghalt mennyi lehetett az esélye hogy lesz vki aki van olyan szellemi szinten hogy átvegye tõle a szervezést?
stb stb szal rengeteg függõ kérdés van
Elméletbõl rengeteg van de igazán egyik sem tud elfogatható magyarázatot adni és több bennük a "ha" meg a "talán" mint a tény.
#18
nos ,szerintem, mint aki picikét konyít az ûrkutatáshoz is, d ene mis kell ahhoz, hogy lássuk, az a föld ott egy régi becsapódott meteorról levált szikla nyomán keletkezett, annak gyûrödései, árkai. Szerintem ezeket az akkori lakosok misztikusnak, varázslatos köröknek vélték, vagy csak az akkori építészmérnök, azt a helyet találta a legjobbnak, hogy a köveket felhúzzák. Szerintem a hely adott volt, és csak az emberek egyébb döntés mellett döntöttek úgy,hogy oda 'építkeznek'.
#17
Itt a Hold. Tobbtizezer apro kraterrel, korulottuk termeszetes gyurodesekkel, nemelyik korul levalt darabok altal vegigszantott sugariranyu arkok.
Ott ha csillagasz jart annak ezeket a jegyeket azonnal eszre kellett vennie. Erosen ketlem, hogy ez ne tortent volna meg.
Ott ha csillagasz jart annak ezeket a jegyeket azonnal eszre kellett vennie. Erosen ketlem, hogy ez ne tortent volna meg.
#16
Sajnos nem Bp-n lakom, de megprobalom elkuldeni mailben ha erdekel. Csaladi kepeket lehagyom rola. ;-)
#15
"Azt akartam kihozni, hogy felesleges a meteoritra fogni a Stonehenge kialakítását."
Amikor eloszor hallottam Stonehenge-rol ketelyek nelkul elfogadtam a kovek odacipeleses valtozatat, de ez az illuziom eleg hamar osszeomlott amikor magam jartam oket korbe. Teddy, szerintem menj el a helyszinre, addig ne foglalj allast a kerdesben.
"Elég egy karót leütni a kör középpontján, és egy madzaggal rögtön kirajzolhatod a körvonalát."
O hat gondolod te, hogy ez a Stonehenge ilyen egyszeru piskotatekercs.. :-D
Miert van teljesen szabalyos gyurodes a kepzodmenyek korul?
Miert vannak a becsapodasi arkok egyszem "kavicsok" korul szanaszet? (2-es urfelvetel)
1. Miert esnek azonos vonalba a swindoni, lockeridge-i szetszorodott kovek?
2. Miert van az, hogy a korulotte levo hegyekben is vannak maganyos kovek ugyanugy szabalyos becsapodasi kraterekkel, korulottuk termeszetes gyurodes nyomaival, es a levallo tormelekek altal vegigszantott arkokkal?
3. Ezek nemelyike tobb tiztonnas szikladarab, a szallitasuk meg 100 evvel ezelott is komoly kihivast jelentett volna, nemhogy ie. 2600-ban se utak, se nagyteherbirasu jarmuvek, semmi. Bozot, meg osveny, hegyek meg volgyek. Akkor hogyan kerultek oda?
4. Az epitmenytol 20 meterre a Heelstone miert van kb 2 meter melyen belefurodva a foldbe faragatlanul, diagonalis iranyban eppen az epitmeny fele dolve, ha az nem onnet vagodott ki a becsapodas utan?
"Még jó, hogy az Etnát, vagy a Vezúvot nem erölteted meteoritkráternek."
Mar miert tennem?
Amikor eloszor hallottam Stonehenge-rol ketelyek nelkul elfogadtam a kovek odacipeleses valtozatat, de ez az illuziom eleg hamar osszeomlott amikor magam jartam oket korbe. Teddy, szerintem menj el a helyszinre, addig ne foglalj allast a kerdesben.
"Elég egy karót leütni a kör középpontján, és egy madzaggal rögtön kirajzolhatod a körvonalát."
O hat gondolod te, hogy ez a Stonehenge ilyen egyszeru piskotatekercs.. :-D
Miert van teljesen szabalyos gyurodes a kepzodmenyek korul?
Miert vannak a becsapodasi arkok egyszem "kavicsok" korul szanaszet? (2-es urfelvetel)
1. Miert esnek azonos vonalba a swindoni, lockeridge-i szetszorodott kovek?
2. Miert van az, hogy a korulotte levo hegyekben is vannak maganyos kovek ugyanugy szabalyos becsapodasi kraterekkel, korulottuk termeszetes gyurodes nyomaival, es a levallo tormelekek altal vegigszantott arkokkal?
3. Ezek nemelyike tobb tiztonnas szikladarab, a szallitasuk meg 100 evvel ezelott is komoly kihivast jelentett volna, nemhogy ie. 2600-ban se utak, se nagyteherbirasu jarmuvek, semmi. Bozot, meg osveny, hegyek meg volgyek. Akkor hogyan kerultek oda?
4. Az epitmenytol 20 meterre a Heelstone miert van kb 2 meter melyen belefurodva a foldbe faragatlanul, diagonalis iranyban eppen az epitmeny fele dolve, ha az nem onnet vagodott ki a becsapodas utan?
"Még jó, hogy az Etnát, vagy a Vezúvot nem erölteted meteoritkráternek."
Mar miert tennem?
#14
Szia ridigus.
Bp-en laksz ? Ha igen akor vinnek egy CD t amire kiirhatnad nekem.
Ha nem akor a tobbit beszeljuk meg: hugi00 "kukac" gmail.com
Elore is koszonom!
Bp-en laksz ? Ha igen akor vinnek egy CD t amire kiirhatnad nekem.
Ha nem akor a tobbit beszeljuk meg: hugi00 "kukac" gmail.com
Elore is koszonom!
#13
Azt akartam kihozni, hogy felesleges a meteoritra fogni a Stonehenge kialakítását. Elég egy karót leütni a kör középpontján, és egy madzaggal rögtön kirajzolhatod a körvonalát.
Még jó, hogy az Etnát, vagy a Vezúvot nem erölteted meteoritkráternek.
Még jó, hogy az Etnát, vagy a Vezúvot nem erölteted meteoritkráternek.
#12
A lenti kepeken tipikus meteorit kraterek lathatoak.
#10
"A kövek anyaga a helyszínen nem található meg, és nem is meteorit-becsapódáskor keletkezett, az egyik fajta legközelebbi lelõhelye több, mint tíz kilométerre, a másiké több mint száz kilométerre található."
Nem egeszen, ugyanilyen kovek walesben vannak ami kb 300 km onnet, ami tiz kilometerre van az nem lelohely, hanem egy masik szetszorodasi zona, ahol - micsoda veletlen - a falu kore tobb szabalytalan iv formaju gat van epitve. A faluban jartam, teljesen valtozatos kovek voltak, volt amelyik latszolag vasercben gazdag lehetett, volt amelyik mas femercekre hasonlitott, volt olyan amelyik vegyesen tartalmazott tobbfele kulonbozo anyagott, de javareszt a stonehenge-i kovekkel egyeznek. A vizsgalatok is ezt bizonyitottak.
"A függõleges kövek tetején csap-szerûen kialakított dudorok találhatóak, amik pontosan illeszkednek a "keresztgerendákban" kialakított vájatba."
Igy igaz, ezt hivjak henge-nek (nem pedig magat az epitmenyt, mint a cikkben az rosszul szerepel). A szo egyebkent a hinge-bol szarmazik. Mi ezzel a baj?
"Feltûnõen pontosan van tájolva az egész a téli napfordulóhoz."
Mert feltunoen pontosan kifaragtak es megepitettek. :-D
Volt egy kep a teljes Stonehenge-rol az alagut falan:
http://my-cat-is-a.dyn-o-saur.com/hosted/p1013577.jpg
Van meg itt pa masik:
http://my-cat-is-a.dyn-o-saur.com/hosted/p1013447.jpg
http://my-cat-is-a.dyn-o-saur.com/hosted/p1013448.jpg
Eleg sok kepem van rola (kb. 170), korbejartam es korbefenykepeztem minden szogbol.
Nem egeszen, ugyanilyen kovek walesben vannak ami kb 300 km onnet, ami tiz kilometerre van az nem lelohely, hanem egy masik szetszorodasi zona, ahol - micsoda veletlen - a falu kore tobb szabalytalan iv formaju gat van epitve. A faluban jartam, teljesen valtozatos kovek voltak, volt amelyik latszolag vasercben gazdag lehetett, volt amelyik mas femercekre hasonlitott, volt olyan amelyik vegyesen tartalmazott tobbfele kulonbozo anyagott, de javareszt a stonehenge-i kovekkel egyeznek. A vizsgalatok is ezt bizonyitottak.
"A függõleges kövek tetején csap-szerûen kialakított dudorok találhatóak, amik pontosan illeszkednek a "keresztgerendákban" kialakított vájatba."
Igy igaz, ezt hivjak henge-nek (nem pedig magat az epitmenyt, mint a cikkben az rosszul szerepel). A szo egyebkent a hinge-bol szarmazik. Mi ezzel a baj?
"Feltûnõen pontosan van tájolva az egész a téli napfordulóhoz."
Mert feltunoen pontosan kifaragtak es megepitettek. :-D
Volt egy kep a teljes Stonehenge-rol az alagut falan:
http://my-cat-is-a.dyn-o-saur.com/hosted/p1013577.jpg
Van meg itt pa masik:
http://my-cat-is-a.dyn-o-saur.com/hosted/p1013447.jpg
http://my-cat-is-a.dyn-o-saur.com/hosted/p1013448.jpg
Eleg sok kepem van rola (kb. 170), korbejartam es korbefenykepeztem minden szogbol.
#9
Atirtam a fajlneveket kisbetusre. :-)
#8
Meg a cuclik és buclik is! 😊
Néhány ellenérv, a teljesség igénye nélkül:
A kövek anyaga a helyszínen nem található meg, és nem is meteorit-becsapódáskor keletkezett, az egyik fajta legközelebbi lelõhelye több, mint tíz kilométerre, a másiké több mint száz kilométerre található.
A függõleges kövek tetején csap-szerûen kialakított dudorok találhatóak, amik pontosan illeszkednek a "keresztgerendákban" kialakított vájatba.
Feltûnõen pontosan van tájolva az egész a téli napfordulóhoz
A kövek anyaga a helyszínen nem található meg, és nem is meteorit-becsapódáskor keletkezett, az egyik fajta legközelebbi lelõhelye több, mint tíz kilométerre, a másiké több mint száz kilométerre található.
A függõleges kövek tetején csap-szerûen kialakított dudorok találhatóak, amik pontosan illeszkednek a "keresztgerendákban" kialakított vájatba.
Feltûnõen pontosan van tájolva az egész a téli napfordulóhoz
#6
Az elsõ 2 linked nem mûködik!
Fear is the path to the dark side... fear leads to anger... anger leads to hate.. hate leads to suffering. http://www.magyaritasok.hu http://raveair.blogspot.com/
#5
En karacsony masnapjan voltam Stonehenge-ben es egyaltalan nem ugy nez ki mintha ezeket a koveket ugy cipeltek volna oda. Stonehenge-t es a kb 30km kornyeken korbejarva sokkal inkabb egy meteorbecsapodas jegyeire hasonlit az egesz.
Az epitmeny koruli arok sem tunik ugy mintha ember asta volna korbe. Az egyik oldala nagyon szep, szabalyos, kidolgozott, a masik oldala pedig emberi munkat feltetelezven eleg gany lenne. Rengeteg a kacskaringos godor, arok, majd megy tovabb a sugariranyu kivezetoarokba.
Nagyon ugy nez ki, hogy a krater szelei koruli arok lenne ez, amit kivulrol a viz mosott jonehany evszazadon at, s csak kesobb lett a kozepebe betemetve a krater ahol akkor meg kifaragatlan, szep nagydarab, szettoredezet kovek allhattak. Eredetileg lehetett nehany meter fala is a becsapodas utan. Meg van meg a vizet elvezeto arok is amit meg a becsapodaskor egy jokora kodarab szantott ki sugariranyban. Egy az egyben ugyanezek a jegyek fedezhetoek fel a holdon is, csak ott talajerozio hianyaban ma is lathatoak ilyen sugariranyu arkok.
A nomad ember kesobb johetett a kepbe. A becsapodasnak akar tobben tanui is lehettek - gondolom a sportszelet kicsuszhatott mikor egy langolo szikladarabot lattak beledurranni a domboldalba es eleg sokaig, evszazdokig felhettek is a kraterek kozelebe menni. Gyanitom, hogy nem tudtak mire velni a jelenseg valodi mivoltat igy szulethettek mitoszok, mondak, felistenekkel, kohajigalo zeuszokkal, stb. ezidotajt, majd a kesobbi generaciok asztrologiai magyarazatokat is kereshettek a jelensegben, igy a kialakitasban szerepet jatszott.
Egyebkent sok kulon allo szabalytalan kodarab is lehetett ott ami melyen belefurodott a foldbe, pl a mint a Heelstone az ut mellett - egyedul ez maradt meg erintetlenul, de szanaszet parszaz meterekre hevernek "elhullott" kovek.
Az urfelvetelek is ezt erositik meg, eleg megnezni egy Stonehenge-t es a holdat, vagy akar a tavolabbi (nehany 10 kilometer) kornyeket is, pl a Swindon Stones Calne-tol nem messze, vagy akar a Lockeridge-i "szanaszet kovek". Ezek zuhanas kozben valtak le ugyanarrol a meteorrol egyvonalban. En azt sem tartom kizartnak, hogy nem a stonehenge-i krater lenne a fo becsapodasi pont. Lehet, hogy van tobb apro, vagy akar nagyobb is csak olyan helyen csapodtak be ahol az erozio elobb eltuntette. A Swindoni koveket - amik inkabb sziklak mintsem kovek - kulonosebb faragas nelkul felallitottak a csucsukra, nem ugy mint a Stonehenge-ieket. A lockeridge-i kovekbol viszont valami templomszerut is epithettek. Talaltam egy tombot is aminek az oldala olyan mint a hullampala. Na ott is van valami tobb ivbol allo kraterszeru gat a az egesz falu kornyeken, de korant sem termeszeti kepzodmeny a rajzok szerint (ezt nem neztem meg mert elegge esore allt az ido, meg anyamnak menni kellett dolgozni).
PS: remelem a linkek mukodnek, ha nem akkor postolok megint. :-)
Az epitmeny koruli arok sem tunik ugy mintha ember asta volna korbe. Az egyik oldala nagyon szep, szabalyos, kidolgozott, a masik oldala pedig emberi munkat feltetelezven eleg gany lenne. Rengeteg a kacskaringos godor, arok, majd megy tovabb a sugariranyu kivezetoarokba.
Nagyon ugy nez ki, hogy a krater szelei koruli arok lenne ez, amit kivulrol a viz mosott jonehany evszazadon at, s csak kesobb lett a kozepebe betemetve a krater ahol akkor meg kifaragatlan, szep nagydarab, szettoredezet kovek allhattak. Eredetileg lehetett nehany meter fala is a becsapodas utan. Meg van meg a vizet elvezeto arok is amit meg a becsapodaskor egy jokora kodarab szantott ki sugariranyban. Egy az egyben ugyanezek a jegyek fedezhetoek fel a holdon is, csak ott talajerozio hianyaban ma is lathatoak ilyen sugariranyu arkok.
A nomad ember kesobb johetett a kepbe. A becsapodasnak akar tobben tanui is lehettek - gondolom a sportszelet kicsuszhatott mikor egy langolo szikladarabot lattak beledurranni a domboldalba es eleg sokaig, evszazdokig felhettek is a kraterek kozelebe menni. Gyanitom, hogy nem tudtak mire velni a jelenseg valodi mivoltat igy szulethettek mitoszok, mondak, felistenekkel, kohajigalo zeuszokkal, stb. ezidotajt, majd a kesobbi generaciok asztrologiai magyarazatokat is kereshettek a jelensegben, igy a kialakitasban szerepet jatszott.
Egyebkent sok kulon allo szabalytalan kodarab is lehetett ott ami melyen belefurodott a foldbe, pl a mint a Heelstone az ut mellett - egyedul ez maradt meg erintetlenul, de szanaszet parszaz meterekre hevernek "elhullott" kovek.
Az urfelvetelek is ezt erositik meg, eleg megnezni egy Stonehenge-t es a holdat, vagy akar a tavolabbi (nehany 10 kilometer) kornyeket is, pl a Swindon Stones Calne-tol nem messze, vagy akar a Lockeridge-i "szanaszet kovek". Ezek zuhanas kozben valtak le ugyanarrol a meteorrol egyvonalban. En azt sem tartom kizartnak, hogy nem a stonehenge-i krater lenne a fo becsapodasi pont. Lehet, hogy van tobb apro, vagy akar nagyobb is csak olyan helyen csapodtak be ahol az erozio elobb eltuntette. A Swindoni koveket - amik inkabb sziklak mintsem kovek - kulonosebb faragas nelkul felallitottak a csucsukra, nem ugy mint a Stonehenge-ieket. A lockeridge-i kovekbol viszont valami templomszerut is epithettek. Talaltam egy tombot is aminek az oldala olyan mint a hullampala. Na ott is van valami tobb ivbol allo kraterszeru gat a az egesz falu kornyeken, de korant sem termeszeti kepzodmeny a rajzok szerint (ezt nem neztem meg mert elegge esore allt az ido, meg anyamnak menni kellett dolgozni).
PS: remelem a linkek mukodnek, ha nem akkor postolok megint. :-)
#4
Itt az ideje az ottaniaktól megkérdezni hogy miért meg hogy hogyan építették. <#idiota>
#2217 : Menet közben kell az önbizalmat megszerezni
#3
persze... ufók...az. A gatyamanók meg itt ólálkodnak a közelben <#idiota>
practitioner of the forbidden arts of death
#2
Ó, hát mégsem UFÓk építették ? De meglepõ !
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#1
Ideje volt hogy kiderülyön valami ezekrõl az épitményekrõl.