A Valve szerint katasztrófa a PS3
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
-Gyorsan lehet hozzaadni plusz feature-oket
-Az egyes feature-oket a kulonbozo gyartok kulonbozo keppen valosithatjak meg...(kulonbozo mukodes, kulonbozo API)
Ami a GPU-t illeti, az végülis egy bõvített 7800GT. Nem egy 8800GTX, de egy ügyes programozó kezében azért sokmindenre képes. (Az x360 GPU-ja is kb. ez a szint, egyes dolgokban valamivel gyorsabb, más dolgokban valamivel lassabb.)
Úgy vélem több ember "merne kipróbálni" egy "másfajta" operációs rendszert, ha tudatában lenne, hogy azzal játékban is kiválthatja lehetõségekben korlátozott operációs rendszerét.
nem is igazán a használhatóság, mintsem a megszokás tarthat még vissza egyeseket hiszen ha nem "windows" szemmel nézünk például egy linuxot, akkor rájöhetünk, hogy egy sokkal egyszerûbben használható és nagyszerûbb dologról van szó (még akár beleszámítva azon problémákat is, melyek az elterjedtségének mértékébõl adódhatnak vagy amiket néhány "windows hardver" okozhat)
A PS3 lehetõség arra, hogy ne olyan problémákkal teli és olyan hosszú ideig tartó legyen egy új architektúra bevezetése, mint amilyen volt és amilyen jelenleg is a DOS -> Windows ... vonalon (pl.: 16 bites DOS-ról 32 bitre váltás mely az átlag, otthoni felhasználóknak a Windows XP-vel teljesedett be vagy említhetném a mostani 32 bitrõl 64 bitre történõ átállást és a windows bõdületes kullogását - hányan használják már otthon a 64 bites gépüket a 64 bites operációs rendszerrel 64 bites játékokat nyúzva)
Ha egy játék nem feltétlenül csak windows-ra, tehát OpenGL-re is elkészül, akkor az mûködhet bármilyen operációs rendszeren és számítógép architektúrán.
A fejlõdés lehetõsége...
Kinek és miért lehet jó, ha egyféle ("torz") architektúra létezik egyféle ("gyenge elméjû, nehezen, problémásan fejlõdõ") operációs rendszerrel?
Mondhatom, sok értelme volt, tekintve hogy az Athlon64 2.5-3 GHz-en, nem-dupla alu órajellel hozta azt a MIPS-et.
Egy évvel ezelõtt kétszer gyorsabban futott a CS:S, mindenféle butító parancsok beirogatása nélkül... Mostmeg: jó, ha a 7-es directxel (mat_dxlevel 70) 60-80 fps-t kiköhögi magából... Ez a röhej...
\"Az ember végtére is a vágyait szereti, nem azt amire vágyik.\" Nietzsche: Túl Jón és Rosszon. IV. rész: Mondások és Közjátékok 175.
Nem tuloztak el. A 4Ghz-s P4-es pont 8Ghz-es belso alu orajelen jar. Ez majdnem a tervezett 10Ghz-es maximum.
Egyebkent az orajel novelesen kivul vegre noveltek az alu-k szamat is. Eddig csak 2 gyors, 1 lassu alu volt. Most elmeletileg kaptunk 3 altalanos celut a core2 sorozattal. Ezt erdemes lenne felvinni 4-ig es maris gyorsulna a proci. (a ppro, p2, p3 atlag 2 utasitast tudott orajelenkent, a p4 is, a core2 3-at tud, 4-ig siman fel lehetne vinni)
Az orajel tovabbi novelesevel az a baj, hogy mar mikrohullam tartomanyban dolgozik a rendszer (2.46 Ghz a mikrosuto frekije). Ez energiafelhasznalas szempontjabol nem jo. Alternativa meg az implicit tobbszalu vegrehajtas, errol szol a tobb alu es pipeline. (azaz a core2 sorozat)
Hosszu tavon egyebkent nagyon sok feladatot lehet parhuzamositani, csak megfelelo algoritmusokkal kell dolgozni. Pl. ha a jelenlegi alap utvonalkereses helyett image pyramid alapu megoldast hasznalnanak, akkor az mi-t is tudna gyorsitani egy programozhato videokartya (nv80) vagy egy dsp (pl. cell spu). Ezeket konnyu parhuzamositani, mivel ahany mi van (azaz ahany gepi ellenfel van) annyi szal vagy proci is talalna munkat. Fizikai gyorsitasnal minden targy kaphat egy sajat procit, vagy legalabb egy sajat szalat.
"Meg hát a magok számát nem lehet a végtelenségig emelni, az órajelet viszont idõvel lehet."
Jelenleg a legtobb mag egy chipen 65536. En csak egy 16384 magos kiserleti rendszert hasznaltam, de az is nagyon gyors volt. Persze magok alatt ebben az esetben egyszeru risc magokat kell erteni. (risc pl. a ppc is, de a legismertebb es klasszikus pelda ezek kozzul az arm sorozat)
Jó lesz az 3-4 milliónak is, pláne, hogy emeltek rajta 30 eurot, a brittek és írek örömére.
ennek nem kicsit mond ellen az emberi agy felépitése 1 khz-el megy csak és jéé müködik, persze ahogy elnézem nem mindenkié egyformán jol
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)
Lehet, hogy ez nem igazán volt lehetséges az utóbbi idõben, de már itt a 45nm, nem kell sok idõ, és az Intel bejelenti az új magas órajelre optimalizált architektúráját.
Jó, a Netburst magas órajelre optimalizálását kicsit eltúlozták, az új architektúra annyira nem lesz arra optimalizálva, mint a NB, de eléggé arra lesz.
A Core architektúra csak egy átmeneti dolog(igaz elég jól sikerült), addig is kellett valamit csinálni, amíg a technológia eléggé fejlett lesz egy magas órajelre optimalizált új architektúrához.
Amúgy meg a Netburst is elég jól sikerült, ha elég nagy órajelen megy egy NB proci, akkor elég brutális teljesítményre képes. Most az én P4-em 3.8-ra van húzva, és így nagyon erõs.
És azt mondom, hogy ne várja el senki a programozóktól, hogy majd õk alkalmazkodjanak egy esetleg az õ szempontjukból rossz architektúrához.
Ha a programozók magas órajelet akarnak(egyetértek velük), akkor csináljanak magas órajelû procikat a gyártók, ne pedig olyan többmagos procikat, amikre csak elméletileg lehetséges jól optimalizálni, gyakorlatilag nem.
Meg hát a magok számát nem lehet a végtelenségig emelni, az órajelet viszont idõvel lehet.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
A Cell procit nem vonnám kétségbe, mármint az erejét, mégiscsak 2 milliárd dollár volt a kifejlesztése! A processzorai pedig általános célokat is szolgálhatnak és sima mezei Ansi C-vel programozhatók.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Hát a gond az, hogy egy SATA-2-es vinyó nem gyorsabb mint egy ugyanolyan IDE-s, mert bár a sata-2 jó nagy adatátvitelt támogat, az IDE meg max 133 mb/sec-et, még az a 133 is sokszor sok, mert a vinyók mechanikailag nem képesek nagyobb teljesítményre, majd akkor ha már jóval nagyobb lesz az adatsûrûség, szal jelenleg a sata-nak kényelmi szempontból van elõnye (kisebb a kábel, nem kell megcsavarni, menet közben le lehet húzni, stb.).
"tök mindegy, hogy hány mega RAM-ja van, meg hány GHz-es CPU-ja van, akkor is úgy fog szaggatni, mint a nagymama a nokedlit!" elsõ pár másodpercben ja, míg betölt... aztán full folyamatos, én tudom, nekem borzasztó töredezett a vinyóm, így elég lassan mûködik, mégsem jelent gondot játéknál.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
az Xbox360,na az már jó!talán a ps is tudja hozni azta szintet...😊
IBM T61 ND218HL *** Core2 Quad Q6600, Gigabyte 8800 GTX, 4 GB Kingmaxx, 1.6 TB SATA, TT Big Typhoon, SB X-Fi Fatal1ty Platinum Champion, CM Stacker, Dell 2007 WFP, Vista Ultimate BOX, Office 2007 BOX
IBM T61 ND218HL *** Core2 Quad Q6600, Gigabyte 8800 GTX, 4 GB Kingmaxx, 1.6 TB SATA, TT Big Typhoon, SB X-Fi Fatal1ty Platinum Champion, CM Stacker, Dell 2007 WFP, Vista Ultimate BOX, Office 2007 BOX
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Apple iPhone, HP-Compaq 6715b Notebook, Google termékek - csak lazán ;)
- Nagyobb az FSB a PS3 nál
- Kvázi többször tölti a kevés memóriát
- Nem DDR2 memória van benne
Ilyen érdekes adatokkal szolgált anno a PSX is. 4MB memó. Aztán mégis az idejében játék tekintetében megszorongatta a PC ket. Vagy a PS2 elött a DreamCast. 400Mhz proci, 64mega memó. Neki is gyors FSB jutott, optimalizált kód és RISC proci. Majdnem elérte a PS2 szintjét jóval alacsonyabb áron.
Szar játék az élet de qwa jó a grafikja!
Abit IC7, P4 2,8GHz Northwood HT, 2x1 GB DDR400 RAM, Gainward GF7600GT 256MB AGP Sony PSP
A cell egyebkent _nem_ pc/konzol chip-nek keszult. Ott vannak a sony bravia tv-k. Mindegyiken linux fut egy cell magon. (a 7 jo spu-t sem tartalmazo cell-ek mennek belejuk) Az spu a skalazast, a hangfeldolgozast vegzi, mig a kozponti egyseg a menukezelest. Az operacios rendszer egyebkent ugyanaz mint a ps3 eseteben. (ugyanaz a sony-linux csak mas a grafikus shell)
Az ibm pedig vektorgyoritonak hasznalja a celleket az amugy is ppc alapu szuperszamitogepeiben. (ok kapjak a 8 jo spu-s chipeket)
Egy pc-s programozonak, aki soha nem dolgozott dsp-n, annak nehez barmit is kezdenie a cell spu-kkal. Egy telekomos vagy shader programozo pedig orul, hogy milyen sok ramja lett (256Kb ram sok egy dsp-n, bar az ujabb 64Kb ram/64Kb rom-os dsp-k mar kb. itt vannak)
P4 2,6 GHz | 768 DDR2 ram | LeadTek 6800 Ultra 256 DRR3
Viszont a konzolok részegységei maximálisan össze vannak hangolva. Pl valszeg a PS+-ban levõ BR-rõl is lehet közvetlenül tölteni az adatokat, textúrákat, de ha nem is, akkor a wincsit még mint buffert/cachet lehet használni.
A PC-nél rengeteg fajta háttértátoló van elterjedve, ezért a fejlesztõk sokkal inkább támaszkodnak arra az 1-2 dologra, amit a progi specifikációjánál megkövetelnek: RAM CPU GPU+VRAM.
Ha valaki ír egy progit és úgy csinálja meg, hogy a winyóról tölt de a júzernek csak IDEs winyója van SATA-2 helyett akkor tök mindegy, hogy hány mega RAM-ja van, meg hány GHz-es CPU-ja van, akkor is úgy fog szaggatni, mint a nagymama a nokedlit!
Szal a RAM hiánya lehet hogy annyira nem gond.
Másrészt a buszsávszélesség viszont olyan hatalmas, ami max a PCI-E v4.0-ban már talán lesz. A PC progik optimalizáltsága, meg igen csak alacsonyszintû a konzolokéhoz képest -ezért is olyanok a PC-s eredetû multiplatform játékok konzolon amilyenek.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Az a gond, hogy közbena PC-k is komoly fejlõdés elõtt állnak. Lassan átlépjük az egymagos procikat, és onnantól már sokkal gyorsabban fog menni a 4-8-stb mag kihasználása. Ráadásul nemsoká a cell-hez hasonló magokat fognak integrálni az x86-okba is. És a GPU-k is durván fejlõdnek. Pl. a 8800GTX programozható nyers számítási teljesítménye duplája a cell-ének, és lényegesen szabadabban programozható, mint a korábbi GPU-k.
Persze a PC-s játékokat meg az korlátozza, hogy nem csak csúcshardveren kell futniuk (most különösen probléma a multicore és DX10 átállások miatt). Szóval szerintem a játékok minõsége egy ideig kb. hasonlóan fog fejlõdni PC-n és konzolon, aztán pár év múlva a PC elhúz. Hasonlóan, ahogy a PS2-nél is történt.
Mirõl beszélsz? A PS3-nak 256MB video RAM-ja, és 256MB main RAM-ja van.
Ezt hasonlítsd ösze egy jobb PC 2GB main RAM-jával, és 512MB-1GB video RAM-jával.
Persze konzolokon egy csomó dolog egyszerûbb (pl. egyszerre csak egy progi fut), így jóval kevesebb memória kell, de azért a 256 mega elég szûknek tûnik.
<#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1><#nevetes1>#nevetes1>
Amiga 1200 030/882/40, 32MB Playstation 2, Playstation 3 AMD Athlon 64 X2 [email protected], 2GB DRR2/800, Sapphire HD4830@780Mhz 512MB, BENQ G2400W TFT
Gyártási nehézségek, nagy veszteségek, lassú kezdés és a porgramozók, panasza, miszerint hihetetlenül nehéz a PS2-re fejleszteni. Szóval semmi új.
SZVSZ olyan tartalékok vannak a konzolban, ami jóval hosszabb termékciklust feltételez riválisainál.
Majd kb 2 év múlva térjünk vissza a témára.
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
És lámm tényleg igaza lett!<#smile>#smile>
dez írta:"Ja, és különben is: akkor dumáljon Newell, ha PC-n már nem hagyják parlagon legalább a 2. CPU-magot..."
<#nevetes1>#nevetes1><#worship>#worship>
Ez marhajó!! Archkovenben egy jós veszett el!!
Hm. Pedig rekurziv dolgokat a legegyszerubb parhuzamositani sztem. Kb a processzorok szamanak novekedesevel linearisan csokken a vegrehajtasi ido. En meg clusteren csinaltam ilyet, de tobbprocesszoros gepnel talan meg hatekonyabb a kisebb kommunikacios koltsegek miatt.
Dzson barátunkat, Õ majd megmondja a tutit. <#hehe>#hehe>
PC rulez ! 😊 😊 😊
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Amugy ugy tudom a mai procik sem rendezik at az x86 utasitasokat, hanem csak a micro-op-okat izelgetik.
az egyik vectorproci beolvassa a polygonokat, majd kisebb polygonokra bontja, pl mindegyiket 16 darabra, igy 16-szoros adatmennyiség keletkezik
amit nem kell visszairni a memoriába, hanem egyszerüen még ez az spe megvizsgálja hogy látható lesz e a képen ha nem eldobja a kis polygont
ha igen küldi tovább további 4 vectorprocinak, ezek mindegyike tovább bontja 16-odára a polygonokat majd megvizsgálva hogy látható e továbbküldik az adataikat további 2 vectorprocesszornak amik rendezik konvertálják az adatokat és kiküldik a GPU-nak
igy kapunk egy streamgráfot ami elöször szétnyilik majd bezárodik, és igy a memoriábol beszivott 25 GB adat másodpercenként 200 GB adatot generál a procin belül és csutkára nyomja a gpu buszt is
több mint 1 milliárd polygon framenként ennyit tud a cell , csak jol kell bánni vele
Mi van, bamba paraszt, még most sem buzog föl benned Árpád vére?” (McSzéchenyi)