kvp#82
"Jó, a Netburst magas órajelre optimalizálását kicsit eltúlozták, az új architektúra annyira nem lesz arra optimailizálva, mint a NB, de eléggé arra lesz."
Nem tuloztak el. A 4Ghz-s P4-es pont 8Ghz-es belso alu orajelen jar. Ez majdnem a tervezett 10Ghz-es maximum.
Egyebkent az orajel novelesen kivul vegre noveltek az alu-k szamat is. Eddig csak 2 gyors, 1 lassu alu volt. Most elmeletileg kaptunk 3 altalanos celut a core2 sorozattal. Ezt erdemes lenne felvinni 4-ig es maris gyorsulna a proci. (a ppro, p2, p3 atlag 2 utasitast tudott orajelenkent, a p4 is, a core2 3-at tud, 4-ig siman fel lehetne vinni)
Az orajel tovabbi novelesevel az a baj, hogy mar mikrohullam tartomanyban dolgozik a rendszer (2.46 Ghz a mikrosuto frekije). Ez energiafelhasznalas szempontjabol nem jo. Alternativa meg az implicit tobbszalu vegrehajtas, errol szol a tobb alu es pipeline. (azaz a core2 sorozat)
Hosszu tavon egyebkent nagyon sok feladatot lehet parhuzamositani, csak megfelelo algoritmusokkal kell dolgozni. Pl. ha a jelenlegi alap utvonalkereses helyett image pyramid alapu megoldast hasznalnanak, akkor az mi-t is tudna gyorsitani egy programozhato videokartya (nv80) vagy egy dsp (pl. cell spu). Ezeket konnyu parhuzamositani, mivel ahany mi van (azaz ahany gepi ellenfel van) annyi szal vagy proci is talalna munkat. Fizikai gyorsitasnal minden targy kaphat egy sajat procit, vagy legalabb egy sajat szalat.
"Meg hát a magok számát nem lehet a végtelenségig emelni, az órajelet viszont idővel lehet."
Jelenleg a legtobb mag egy chipen 65536. En csak egy 16384 magos kiserleti rendszert hasznaltam, de az is nagyon gyors volt. Persze magok alatt ebben az esetben egyszeru risc magokat kell erteni. (risc pl. a ppc is, de a legismertebb es klasszikus pelda ezek kozzul az arm sorozat)