Két atomerőmű Magyarországon?
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#232
Én a 420 fokot a minimumnak értettem kis teljesítményû 2-3 megawattos generátor meghajtására, és természetesen ellennyomásos turbinához. Evidens hogy a nagyobbaknak magasabb hõfokú belépõ gõz kell.
#231
Szénerõmû salakjának sugárzása mibõl alakul ki? nem teljesen világos.
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
#230
babajaga
Amivel a túrbinát hajtják az ma átlagosan 540 °C és 250 bar körüli túlhevített gõz. De vannak un szuperkritikus erõmûvek is ezeket még magasabb frissgõz paraméterek jellemzik.
Amirõl senki sem beszél az az, hogy egy szénerõmû salaklerakójában nagyobb sugárzást mérnek mint egy atomerõmû közelében, mert a salakban feldúsulnak a rádioaktív elemek. pl Miskolcon nagyobb az embereket érõ sugárzás mint Pakson. Erre ugye senki sem gondol. A szemétégetéssel többeközött ez is gond, meg a visszamaradó salakban a nehézfémek aránya is feldúsul, és még a jóég tudja mennyi rendkívül ártalmas kacat keletkezik, ezt nem tudom nem környezetmérnök vagyok. A szemetet inkább biogáz, deponiagáz elõállításásra kellene használni, ez nagyrészt metánból áll, és ezt kell elégetni. Ha mindenképpen égetni akarunk.
Régebben volt it tegy cikk a franciaországban létesülõ ITER-rõl, és annak a komplexumnak az egyik tudósa is azon a véleményen van, ameddig a fúziós erõmûvek nem állanak a rendelkezésünkre addig atommal kellene megoldani, a föld energiaellátását.
Nem vagyok a megújuló energiák ellen, de ezekkel sajnos a növekvõ energiaigényeket nem lehet maradéktalanul kielégíteni, csak csökkenteni lehet a központi energia termelés nagyságát. PL napkollektorok a háztetõkre, és a vízerõmûvek sem elhanyagolhatók. Pl a kínai nagy vízerõmû teljes terhelésen teljes magyarország villamosenergia igényét ki tudná elégíteni, de a vízenergia hasznosításához megfelelõ környezeti adottságok szükségesek.
Amivel a túrbinát hajtják az ma átlagosan 540 °C és 250 bar körüli túlhevített gõz. De vannak un szuperkritikus erõmûvek is ezeket még magasabb frissgõz paraméterek jellemzik.
Amirõl senki sem beszél az az, hogy egy szénerõmû salaklerakójában nagyobb sugárzást mérnek mint egy atomerõmû közelében, mert a salakban feldúsulnak a rádioaktív elemek. pl Miskolcon nagyobb az embereket érõ sugárzás mint Pakson. Erre ugye senki sem gondol. A szemétégetéssel többeközött ez is gond, meg a visszamaradó salakban a nehézfémek aránya is feldúsul, és még a jóég tudja mennyi rendkívül ártalmas kacat keletkezik, ezt nem tudom nem környezetmérnök vagyok. A szemetet inkább biogáz, deponiagáz elõállításásra kellene használni, ez nagyrészt metánból áll, és ezt kell elégetni. Ha mindenképpen égetni akarunk.
Régebben volt it tegy cikk a franciaországban létesülõ ITER-rõl, és annak a komplexumnak az egyik tudósa is azon a véleményen van, ameddig a fúziós erõmûvek nem állanak a rendelkezésünkre addig atommal kellene megoldani, a föld energiaellátását.
Nem vagyok a megújuló energiák ellen, de ezekkel sajnos a növekvõ energiaigényeket nem lehet maradéktalanul kielégíteni, csak csökkenteni lehet a központi energia termelés nagyságát. PL napkollektorok a háztetõkre, és a vízerõmûvek sem elhanyagolhatók. Pl a kínai nagy vízerõmû teljes terhelésen teljes magyarország villamosenergia igényét ki tudná elégíteni, de a vízenergia hasznosításához megfelelõ környezeti adottságok szükségesek.
#229
Sok a jóh ötlet ,prototipus ami környeztre is jóh lenne meg a pénztárcára is!
De gazdasági hülyeség miatt még mindig a szutyok drága szarokat használjuk nem fejlödünk baszki... vissza megyünk a középkorba vagy ilyen igénytelen 100 évenként 1-el elöre lépés szintü looser banda világ
De gazdasági hülyeség miatt még mindig a szutyok drága szarokat használjuk nem fejlödünk baszki... vissza megyünk a középkorba vagy ilyen igénytelen 100 évenként 1-el elöre lépés szintü looser banda világ
#228
Persze. Az egyetlen gond, hogy nagyon messze lakom Pakstól. De, ha "merészségi" oldalról közelíted meg, akkor meg a kéréds eleve hülyeség. Nem kell ahhoz bátornak lenni, hogy valaki ott dolgozzon. Baj esetén az erõmûben vagy a legnagyobb biztonságban, mert nekik tutira van védõfelszereléseük, neked meg mezei civilként nem nagyon van bármid is...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#227
+ 3-4 modern szemétégetõ, mivel azok is erõmûként mûködnek. És megoldódott az energetiakai probléma
#226
maximálisan egyetértek egy új at.erõmû telepítés szükségességével. egyúttal azzal is, hogy magánerõbõl célszerû finanszírozni.Rad
#225
Létre kellene hozzni egy Atom-Alapítványt😊 A felépülõ részére... ADAKOZZATOk😊
Elnézést a Sorokért:)
#224
szerencsére támogatják a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos magán beruházásokat. csak meg kell keresni a megfelelõ pályázatokat
sepsiszentgyörgy
#223
Faterom ott dolgozik, és igen, én is szívesen dolgoznék ott, mint ahogy rajtunk kívül még sok ezer ember 😊
#222
Teslahoz:
Tudott kinyerni energiat (elektromosat) a legkorbol.
Errol mit tudtok?
Tudott kinyerni energiat (elektromosat) a legkorbol.
Errol mit tudtok?
#221
A napenergiát lehetne hasznosítani. Csak sajnos ezek a rendszerek eléggé drágák egy családi házhoz. Viszont inkább azt kellene támogatni aki ilyet akar csinálni otthon, és nem a gázárat. Szerintem.
#220
Ezt a kérdést még rengeteg szakmára fel lehetne tenni.
#219
néha dolgoznék máshol is, dehát ez van 😊
sepsiszentgyörgy
#218
"A kinyert nagynyomású túlhevített vízzel hajtanák a turbinákat"
Túlhevített víz nincs. A túlhevítés lényege hogy átlépik a víz kritikus hõmérsékletét +374,2 fokot és ekkor már nincs olyan nyomás amelyen víz lenne a gõzbõl. Általában min. 410-420 fokos az a "vízgáz" amivel turbinát hajtanak. A másik az nem megy hogy csak úgy benyomom a vízet és az abból keletkezõ túlnyomásos gõz majd hajtja a turbinát. A vízbõl el kell távolítani a sótartalmat, mert az pillanatok alatt "elsózza" a turbinát ami mûködésképtelenné válik. A hõerõmûvekben ezt csinálják. Tehát nem olyan olcsó az az elõállítás ami úgy látszik.
Túlhevített víz nincs. A túlhevítés lényege hogy átlépik a víz kritikus hõmérsékletét +374,2 fokot és ekkor már nincs olyan nyomás amelyen víz lenne a gõzbõl. Általában min. 410-420 fokos az a "vízgáz" amivel turbinát hajtanak. A másik az nem megy hogy csak úgy benyomom a vízet és az abból keletkezõ túlnyomásos gõz majd hajtja a turbinát. A vízbõl el kell távolítani a sótartalmat, mert az pillanatok alatt "elsózza" a turbinát ami mûködésképtelenné válik. A hõerõmûvekben ezt csinálják. Tehát nem olyan olcsó az az elõállítás ami úgy látszik.
#217
Egy kérdés még: valaki dolgozna atomerõmûben közületek?
Amit nem tudunk az erkölcsök útján megtenni, azt nem szabad a törvények útján megtennünk. A fehér ember nagyon ért a pénzcsináláshoz, csak ahhoz nem ért, hogyan kell elosztani.
#216
<#nyes><#nevetes1>
#215
Nah már megint össze-vissza írosgatok. Szóval Eax hozzászólásában ott a videó linkje!
If Everything That Has A Beginning Must Has An End
#214
már most vannak külföldi befektetõk, aki újra megynitnák a bányákat.
feldolgozót ne építsünk. elég drága lenne.
feldolgozót ne építsünk. elég drága lenne.
sepsiszentgyörgy
#213
Eax linkjében ott van a videó amit én is felakartam rakni. Ráadásul gyorsan lelehet szedni. Én meg csak a Rapidra vagy vmi ilyen helyre tudtam volna felrakni.
If Everything That Has A Beginning Must Has An End
#212
Na azért rakd csak föl szépen! 😊
#211
Olvasom itt a topicot, a szokásos érvek pro és kontra, és az egész vitából nekem az szûrõdik le, hogy értelmes ember nemigen lehet ellene egy második atomerõmû építésének.
Egyvalamirõl viszont nem olvastam, amit nem árt nem elfelejteni: még mindig megvannak a mecseki uránbányák, és nem "merültek ki", van még ott urán, csupán drágább volt kitermelni, és a ruszkikkal feldolgoztatni, mint megvenni a világpiacon a kész fûtõelemeket. Ha az urán világpiaci ára jelentõsen emelkedik, vagy ilyen-olyan okból nem tudunk majd uránt vásárolni, mindjárt lesz értelme a mecseki bánya megnyitásának is. Már csak a feldolgozót kell megépíteni hozzá, +késõbb még néhány fast breeder reaktort a kimerült fûtõelemek feldolgozásához, és az egész energiaügyet megoldhatjuk házon belül. 😊
Egyvalamirõl viszont nem olvastam, amit nem árt nem elfelejteni: még mindig megvannak a mecseki uránbányák, és nem "merültek ki", van még ott urán, csupán drágább volt kitermelni, és a ruszkikkal feldolgoztatni, mint megvenni a világpiacon a kész fûtõelemeket. Ha az urán világpiaci ára jelentõsen emelkedik, vagy ilyen-olyan okból nem tudunk majd uránt vásárolni, mindjárt lesz értelme a mecseki bánya megnyitásának is. Már csak a feldolgozót kell megépíteni hozzá, +késõbb még néhány fast breeder reaktort a kimerült fûtõelemek feldolgozásához, és az egész energiaügyet megoldhatjuk házon belül. 😊
#210
Igen. Bocsi. Természetsen nem akadémia, hanem Társaság. Csak már nem láttam ki a fejembõl. És igen arra a videóra gondoltam. Akkor én már fel sem rakom.
If Everything That Has A Beginning Must Has An End
#209
piel! osztod itt az észt és többnyire jóságokat, viszont közben baromságokat írogatsz.
„A Paksi erõmû már jóval biztonságosabb, mert nehézvízzel szabályoz.”
A paksi atomerõmûben normál víz (H2O) van nem nehézvíz (D2O). a szabályzást a vízben lévõ bór koncentrációjával és a bóros szabályzó rudakkal végzik.
"A víz valameddig tud felvenni hõt és utána gõz lesz belõle még magas nyomáson is! Akkor ez nem durran el? Errõl persze nem beszélnek."
a reaktorban, illetve a fõvízkörben a nyomást a térfogatkompenzátorral szabályozzák., amiben fûtõbetétek vannak. ha csökken a nyomás, bekapcsolnak néhány fûtõbetétet. ha nõ a nyomás, kikapcsolják, illetve hidegebb -visszatérõ- vizet fecskendeznek be a rendszerbe. ha tovább nõ, akkor kinyitnak a térfogatkompenzátorban lévõ nyomásszabályzó szelepek. ha valamiért megszaladna a rendszer, akkor ott van a több lépcsõs biztonsági szelep-sor.
a fõvízkör üzemi nyomása 123 bar és kb 290 celsius a kilépõ víz hõmérséklete. minden visszaindulás elõtt 160 bar nyomáson próbálják le a rendszert. tehát ennyit tuti kiíbr, különben nem tudna visszaindulni. néhány évvel ezelõtt hagyták abba az un. szilárdsági nyomáspróbát, mert felesleges volt. ezt 190 bar-on végezték el.
ha mégis eldurranna a fõvízkör, a primerköri víz kigõzölögne. de ha nézed a fenti fényképet, láthatod azokat a bazi nagy zöld épületeket, amit úgy hívnak, hogy lokalizációs torony. a kigõzölgõ víz bóros vizen keresztül átbuborékoltatva a lok.torony légcsapdáiba megy be. ezeknek a térfogata arra van méretezve, hogy a fõvízköri 121 m3 viz gõzzé alakulva elférjen benne.
olvass kicsit, mielõtt nyilatkozol!
„A Paksi erõmû már jóval biztonságosabb, mert nehézvízzel szabályoz.”
A paksi atomerõmûben normál víz (H2O) van nem nehézvíz (D2O). a szabályzást a vízben lévõ bór koncentrációjával és a bóros szabályzó rudakkal végzik.
"A víz valameddig tud felvenni hõt és utána gõz lesz belõle még magas nyomáson is! Akkor ez nem durran el? Errõl persze nem beszélnek."
a reaktorban, illetve a fõvízkörben a nyomást a térfogatkompenzátorral szabályozzák., amiben fûtõbetétek vannak. ha csökken a nyomás, bekapcsolnak néhány fûtõbetétet. ha nõ a nyomás, kikapcsolják, illetve hidegebb -visszatérõ- vizet fecskendeznek be a rendszerbe. ha tovább nõ, akkor kinyitnak a térfogatkompenzátorban lévõ nyomásszabályzó szelepek. ha valamiért megszaladna a rendszer, akkor ott van a több lépcsõs biztonsági szelep-sor.
a fõvízkör üzemi nyomása 123 bar és kb 290 celsius a kilépõ víz hõmérséklete. minden visszaindulás elõtt 160 bar nyomáson próbálják le a rendszert. tehát ennyit tuti kiíbr, különben nem tudna visszaindulni. néhány évvel ezelõtt hagyták abba az un. szilárdsági nyomáspróbát, mert felesleges volt. ezt 190 bar-on végezték el.
ha mégis eldurranna a fõvízkör, a primerköri víz kigõzölögne. de ha nézed a fenti fényképet, láthatod azokat a bazi nagy zöld épületeket, amit úgy hívnak, hogy lokalizációs torony. a kigõzölgõ víz bóros vizen keresztül átbuborékoltatva a lok.torony légcsapdáiba megy be. ezeknek a térfogata arra van méretezve, hogy a fõvízköri 121 m3 viz gõzzé alakulva elférjen benne.
olvass kicsit, mielõtt nyilatkozol!
sepsiszentgyörgy
#208
Nexus6
Szóval utánanéztem a MOL által végzett zalai kísérleteknek.
Szó sincs termálvizes erõmûrõl. Amit csinálnak, az a jólismert földhõ-szivattyú kiterjesztése. Lényegében fúrnak két mély lyukat egymás közelében. Az egyikbe vizet préselnek, ami átszivárog a mélyben a másik lyukhoz, és közben felmelegszik, ha minden jólmegy akkor több, mint 100 fokig. (Odalent a nyomás olyan magas, hogy ez lehetséges.) A kinyert nagynyomású túlhevített vízzel hajtanák a turbinákat.
Ez idáig teljesen egyszerû, bolondbiztos. A kutya ott van elásva, hogy a bepréselt víz természetesen hûti odalent a földet, és kérdéses, hogy a hõutánpótlás mekkora. Ha nem elég nagy, akkor jót játszottunk, ha viszont igen, akkor még talán erõmû is lehet belõle, ha minden jól megy. És ha a gazdaságossági számítások is megengedik.
Izladon a hõutánpótlásról az alatta található törésvonal gondoskodik, másrészt ott jóval kevesebben élnek (kb. 300 ezer), nekik összesen kevesebb energia is elég. Az egyik paksi blokk untig elég lenne.
Izland rá van kényszerítve a geotermikus és a vizierõmûvekre, mert náluk csak ezekre lehet számítani. Fõ kiviteli termékük a tengerbõl fogott hal, ennek az árváltozásai igencsak megkeverik a költségvetést.
A másik linked tipikus zöld propaganda. Fognak pár jó adatot, ízlés szerint összehasonlítják más adatokkal, nyakonöntik néhány táblázattal, ami vagy odaillik, vagy tök más, csinálnak egy-két színes grafikont, és levonják azt a következtetést, ami pont õket igazolja.
Szóval utánanéztem a MOL által végzett zalai kísérleteknek.
Szó sincs termálvizes erõmûrõl. Amit csinálnak, az a jólismert földhõ-szivattyú kiterjesztése. Lényegében fúrnak két mély lyukat egymás közelében. Az egyikbe vizet préselnek, ami átszivárog a mélyben a másik lyukhoz, és közben felmelegszik, ha minden jólmegy akkor több, mint 100 fokig. (Odalent a nyomás olyan magas, hogy ez lehetséges.) A kinyert nagynyomású túlhevített vízzel hajtanák a turbinákat.
Ez idáig teljesen egyszerû, bolondbiztos. A kutya ott van elásva, hogy a bepréselt víz természetesen hûti odalent a földet, és kérdéses, hogy a hõutánpótlás mekkora. Ha nem elég nagy, akkor jót játszottunk, ha viszont igen, akkor még talán erõmû is lehet belõle, ha minden jól megy. És ha a gazdaságossági számítások is megengedik.
Izladon a hõutánpótlásról az alatta található törésvonal gondoskodik, másrészt ott jóval kevesebben élnek (kb. 300 ezer), nekik összesen kevesebb energia is elég. Az egyik paksi blokk untig elég lenne.
Izland rá van kényszerítve a geotermikus és a vizierõmûvekre, mert náluk csak ezekre lehet számítani. Fõ kiviteli termékük a tengerbõl fogott hal, ennek az árváltozásai igencsak megkeverik a költségvetést.
A másik linked tipikus zöld propaganda. Fognak pár jó adatot, ízlés szerint összehasonlítják más adatokkal, nyakonöntik néhány táblázattal, ami vagy odaillik, vagy tök más, csinálnak egy-két színes grafikont, és levonják azt a következtetést, ami pont õket igazolja.
#207
Ez csak azt bizonyítja, sokakat érdekel a téma.
#206
Veszünk majd Irán-tól. A kiégett fûtõanyagot Izrael-nek adjuk el...
#205
úristen, 204 hsz, nem is tudtam, hogy ennyi atomtudós olvassa az sg-t 😄
http://www.raphirek.hu
#204
300, ooo, 30 000 literes viztartaly az ojjektum reszirul... Aaz ellen nem ved.
The Internet has evolved from smart people in front of dumb terminals to dumb people in front of smart terminals.
#203
#202
Ha nagy a szél, akkor a Tiszát is vissza lehet pumpálni, ott úgyis van már egy tározó.:c)
De, hajrá atom. Ezeket nem azért mondom mert ne.:c)
De, hajrá atom. Ezeket nem azért mondom mert ne.:c)
#201
Kicsit gugliztam, és úgy látom a Zemplénben és a Mecsekben terveztek/nek ilyet.
#200
Akkor vszeg onnan ered fejembe és onnan ki. Omisban jártam ugyanis, és ott van egy ilyen. Mmint fölötte némileg, mert nem a tengerparton van a tározó:c)
#199
Horvátország tele van ilyenekkel😊
Bár ott nem szélerõmûhöz kötik, hanem ezzel a módszerrel tárolják az "energiát", amivel csúcsban leengedett vízzel turbinát hajtva kis többletthez jutnak, egyébként meg a termelt pillanatnyi túltermeléssel vizet szivattyúznak hegytetõn lévõ víztárazóba.
Bár ott nem szélerõmûhöz kötik, hanem ezzel a módszerrel tárolják az "energiát", amivel csúcsban leengedett vízzel turbinát hajtva kis többletthez jutnak, egyébként meg a termelt pillanatnyi túltermeléssel vizet szivattyúznak hegytetõn lévõ víztárazóba.
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
#198
Nem akarok hülyeséget mondani, de mintha vhol északon a tiszába nyugatról befolyó folyón létesülõ erõmû kapcsán olvastam/hallottam. De mivel ezek az infók a tudatalattimból törnek elõ, nem biztos hogy igazak, vagy úgy igazak, ahogy mondom:c) Mindjárt meg is nézem, mik vannak arra.
#197
Végre megjön az eszük 😊
Akár lehetnénk villamosenergia exportõrök, ami nem utolsó sorban bevételt jelenthetne az országnak.
Az egyetlen dolog ami nem szimpatikus benne, hogy a fûtõelemeket ugyan úgy meg kell vennünk néhány nagyobb országtól, akiktõl javarészt most is függünk az egyéb energiahordozók miatt.
A keletkezõ plutóniumot meg eladjuk észak koreának 😊
Akár lehetnénk villamosenergia exportõrök, ami nem utolsó sorban bevételt jelenthetne az országnak.
Az egyetlen dolog ami nem szimpatikus benne, hogy a fûtõelemeket ugyan úgy meg kell vennünk néhány nagyobb országtól, akiktõl javarészt most is függünk az egyéb energiahordozók miatt.
A keletkezõ plutóniumot meg eladjuk észak koreának 😊
\"meg fog azoknak a száma növekedni, akik bár minden rátermettség nélkül úgy érzik, hogy a nemzet vezéri szolgálatába kell állítaniuk \"halhatatlan\" erejüket\" Mein Kampf, Adolf Hitler
#196
Nem hülyeség. Pumpás tározó néven már elég régóta használják - nem önmagában, hanem szimpla vízerömüvel kombinálva. Lehet hogy a hatásfoka alacsony - magas az energiaveszteség - de még mindig sokka olcsóbb, mint beakkumlátorozni a fél világot.
#195
Egely - pff... Szerintem meg sárkányok és varázslás is van 😊
TÛÛÛZGOLYÓ!!!
😄
AE
TÛÛÛZGOLYÓ!!!
😄
AE
#194
A probléma az, hogy iszonyatosan rossz hatásfokú lenne és mekkora tartály kellene? Egy normális vízturbinán a térfogatáram m3/s nagyságrendben van Ehhez elég nagy tartály kéne....
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#193
Az a vízierõmû jó, amibe fel kell hordaní a vizet..
Amúgy ez nem hülyeség, mert olyan kell a sok szélerõmû mellé, csak némileg rondítja az összképet egy magasan fekvõ víztároló. Azt hiszem terveznek is ilyet a stabilabb energiaellátás miatt. Mintha lett volna vmelyik cikkben. Vagy hozzászólásban? Vagy csak álmodtam?:c)
Amúgy ez nem hülyeség, mert olyan kell a sok szélerõmû mellé, csak némileg rondítja az összképet egy magasan fekvõ víztároló. Azt hiszem terveznek is ilyet a stabilabb energiaellátás miatt. Mintha lett volna vmelyik cikkben. Vagy hozzászólásban? Vagy csak álmodtam?:c)
#192
"vízhajtású autót építette meg"
Egy nagy fenét épített meg.
Egy nagy fenét épített meg.
#191
A Magyar Nukleáris Akadémia professzorai voltak 2005ben Csernobilban felmérni a környezetet. Csináltak 1 45'es filmet belõle. Ha nem fog holnap baxakodni a net akkor felrakom. Néhány embert meg fog lepni.
If Everything That Has A Beginning Must Has An End
#190
A fene, mit ki nem kotyogsz! A hülye találmányod miatt el fognak hallgattatni, mert megdöntenéd az energia hatalmakat:c)
#189
Az nagyon tuti lehet, én is gondoltam rá, rákötöd a dinamóra a motort, a dinamóval keltett árammal meg hajtod a motor, egy nagy lentkereket kell rá rakni, és megforgatni, mennie kell, ha leállna, semmi baj, megforgatod még egyszer. Megint leáll, bedugod a konnektorba, akkor menni fog. Kész haszon az ilyen:c)
Esetleg: (vigyázat, saját találmány!) egy domb tetejére leszögezel egy dinamót, egy nehéz hordóra rátekersz egy kötelet, a kötelet meg a dinamóra. Legurítod a dombról. Ha leérsz, felcammogsz vele, vagy felviszed kocsival(az autó lehet elektromos is) és újra lelököd. A fönt megtermelt energiával feltöltheted az elektromos autót. Biztosan elég lesz az energia, ha nem, akkor cipeld gyalog.;c) Ajánlom Pielnek házi feladatnak.:c)
Esetleg: (vigyázat, saját találmány!) egy domb tetejére leszögezel egy dinamót, egy nehéz hordóra rátekersz egy kötelet, a kötelet meg a dinamóra. Legurítod a dombról. Ha leérsz, felcammogsz vele, vagy felviszed kocsival(az autó lehet elektromos is) és újra lelököd. A fönt megtermelt energiával feltöltheted az elektromos autót. Biztosan elég lesz az energia, ha nem, akkor cipeld gyalog.;c) Ajánlom Pielnek házi feladatnak.:c)
#188
Nagyon tuti dolgokat mondanak benne, csak nem bizonyítanak semmit, ilyan filemt én is csinálok otthon.
#187
Abban az egyik találmány még "mûködik" is, a villanymotorral hajtott dinamó vagy mi volt az, csak az a baja, hogy 50%-os hatásfokkal dolgozik, így semmi értelme. Persze a mûsorban ezt úgy állították be, mintha 150% lenne. Volt egy kis fogalomzavar.
#186
Bakker, pont most akarom megnézni. Az elhangzottak után mostmár nagyon érdekel. <#nyes>
Egyébként atom rulz. Aki egy kicsit is járatos az energetikában az pontosan tudja, hogy jelenpillanatban nincs még egy annyira biztonságos, környzetbarát és jó hatásfokkal mûködõ erõmû mint az atom. Az elmúlt félévben volt szerencsém nekem is energetika elõadásokra járnom.
Egyébként atom rulz. Aki egy kicsit is járatos az energetikában az pontosan tudja, hogy jelenpillanatban nincs még egy annyira biztonságos, környzetbarát és jó hatásfokkal mûködõ erõmû mint az atom. Az elmúlt félévben volt szerencsém nekem is energetika elõadásokra járnom.
If Everything That Has A Beginning Must Has An End
#185
Egely György - Tiltott találmányok.
jót röhögtem rajta.
jót röhögtem rajta.
#184
Ja és a forrás: Greguss Ferenc - Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok, Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, Budapest, 1985
#183
Egyetlen értelmes vitát sem lehet alapokkal nem bizonyítható fikciókra építeni, mert az halott ötlet.
A véleméyem az, hogy Tesla egy zseni volt, ritka, a korát jóval meghaladó. Vagy a tudományban volt zseniális, vagy zseniális csaló volt. Esetleg a kettõ együtt - én ezutóbbit tartom elfogadhatónak, amíg nincsenek bizonyítékok az ellenkezõjére. Lehet benne hinni és nem hinni mint egy vallás Istenében/Isteneiben, de rátukmálni másra ezt a hitet badarság: az ember azt fogad el magának, amit akar, a tukmálásod pedig mindenkibõl csak ellenreakciót és hányingert vált ki, veled szemben pedig egyértelmû unszimpátiát. Te elHISZED Tesla találmányait, más meg nem HISZI el. Mi a f**zt lehet ezen ennyit szájat tépni?
A véleméyem az, hogy Tesla egy zseni volt, ritka, a korát jóval meghaladó. Vagy a tudományban volt zseniális, vagy zseniális csaló volt. Esetleg a kettõ együtt - én ezutóbbit tartom elfogadhatónak, amíg nincsenek bizonyítékok az ellenkezõjére. Lehet benne hinni és nem hinni mint egy vallás Istenében/Isteneiben, de rátukmálni másra ezt a hitet badarság: az ember azt fogad el magának, amit akar, a tukmálásod pedig mindenkibõl csak ellenreakciót és hányingert vált ki, veled szemben pedig egyértelmû unszimpátiát. Te elHISZED Tesla találmányait, más meg nem HISZI el. Mi a f**zt lehet ezen ennyit szájat tépni?