Két atomerőmű Magyarországon?

Természetesen sokkal jobban mint az átlag😊

Dj Faustus!
Próbáltál valaha valaki megérteni, akinek a véleménye nem egyezett a tiéddel? Körülbelül ilyen szinten bánhattak a papok Giordano Brunoval annak idején mielõtt máglyán megégették. Még szerencse, hogy ma már nem szokás!

Azért kíváncsi vagyok a kommunizmusban hogy élt a korrupt vezetõ réteg.

Jájjjh, hát ez az a kurva kerék... Oké, már vágom ki az az Egely.

Ezzel mélységesen egyetértek.
A vad kapitalizmus csodája a társadalmi különbségek ilyen jelentõs növekedése.

Na igen, de a fizika nem hibázik 😊
Már korábban is volt róla szó, hogyha a reaktortérben egy helyen nagyon megszaladna a reakció ( átlagban több mint 1 neutron hasítana ), akkor ott "felforr" a moderátorként szolgáló víz, miáltal a hasító neutronok száma csökken.

Nem akarok napkollektor táblát építeni! Egyenlõre örülök, hogy meg tudok élni családommal. Az új kor demokráciája annyira sikeres, hogy ebben az országban egyre jobban él a felsõ 10 ezer, a többi egyre rosszabbul. Köszönhetõ drágalátós politikusainknak.

"Gondolom te még nem hallottad Morphee alaptörvényét: Ami elromolhat, az el is romlik. "
Az inkább Murphy törvénye.
http://en.wikipedia.org/wiki/Murphy's_law
http://hu.wikiquote.org/wiki/Arthur_Bloch

"Csak a kockázatra szerettem volna felhívni a figyelmet amit olyan sokan elbagatelizálnak. (Nem túl szép szó)"
Viszont a túlzott pánikkeltés sem szép dolog.
Elromolni elromolhat egy nyomottvizes reaktor is, de ledurranni nem durran le úgy, mint a csernobili.

Dj Faustus!
"Hm, mivel is támasztottad alá a nyomottvizes atomreaktor "ledurranását"?"

Gondolom te még nem hallottad Morphee alaptörvényét: Ami elromolhat, az el is romlik. Ez még minden ember által gyártott eszközre igaz volt, még az ûrsikló esetében is. Csak a kockázatra szerettem volna felhívni a figyelmet amit olyan sokan elbagatelizálnak. (Nem túl szép szó)

Sokan megvilágosodtak a kurva nagy gáztároló sztorijától - mielõtt bedõlnétek a "levélnek".

Hajrá, állíts elõ napkollektor táblákat töredék áron, nyitva a piac.

megdöbbentõ, még ha csak egy része igaz is.

"Ez is rendben van, de én minden esetben megindokoltam a véleményemet."
Hm, mivel is támasztottad alá a nyomottvizes atomreaktor "ledurranását"?
Mert ezt #163-as hozzászólásomban, LaPalma #209-es hozzászólásában cáfoltuk.

Egely és társai (sokan vannak!)? Akik nem voltak képesek reprodukálható, pontos, szakszerû eredményeket bemutatni fizikusok elõtt (de mások elõtt sem)?
Két élménybeszámoló egy Egely elõadásról (hasonlóakat hallhattam mérnök-fizikus ismerõseimtõl):
http://w.kutya.hu/viewref.php?post=519770
http://w.kutya.hu/viewref.php?post=518779

Vagy pár leírás a "csodamasinák" elméletérõl:
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv99/tv9909/xaknak.html
http://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/tv99/tv9909/xaknak2.html

Az Egely-kerék cáfolata:
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9816/egely/egely.html

És még egyszer a G.S.Z. vízautójának leírása:
http://szkeptikus.bme.hu/spanyol/

Tesla? Akinek valódi munkásságának (váltóáramú hálózat) eredményeit túlharsogják a köré szõtt misztikumok - amire az áltudományos összeesküvéselméletek szívesen építenek? Akinek fantazmagóriáit tényként kezelik?

Ne süllyedjünk már le a Fókusz, Aktív, és egyéb csinnadrattamûsorok színvonalára.

Szerintem még mindig minden mesterkélt, profitorientált. Nem adják olcsón azt, amivel energiát lehetne megtakarítani. Szerintem a napenergiával mûködõ vízmelegítõknek a valós elõállítási ára csak töredéke a jelenlegi piaci árnak. Ugye mindenki a legmagasabb profitot akarja kihozni a termékébõl. A magasabb eszmék a könyezetbarát technológiák meg menjenek a fenébe.
Köszi AranyKéz, hogy legalább emlékszel arra mit irtam!<#nevetes1>

Egyelõre nem az a probléma hogy túl kevés az energia, hanem az hogy nõnek a költségei. De még mindig nem éri el egy ilyen mértékû felújítás költségeit.

(Anno kiszámoltam hogy a(z akkor) sokat hangoztatott panelprogam valami 30 év alatt térül meg. Gondolhatod hogy hol lesznek azok a panelok 30 év múlva, vagy milyen besorolásuk lesz akkor energiatakarékosságból)

Hát nem tudom amikor ezt a cikket olvastam, egy néhány hónapja kapott e-mail (biztos sokan közzületek is megkapták) jutott eszembe. Akkor még röhögtem rajta, de azóta a gáz projekt bejött, kõolaj tárolónk már van/lesz és ha így hangoztatják, és ilyen cikkekkel puhítják a népet akkor lassan újabb atomerõmûvünk/atomerõmûveink is lesznek.

Itt az a bizonyos levél:

Akár igaz, akár nem, a sztori nem mindennapi.

Energiamezõk Magyarországon

Homoki-Szabó Attila - A mostani morális, politikai és alkotmányos válság
leglényege mindeddig ismeretlen volt a magyar nép elõtt. Itt az ideje,
hogy elmondjuk, mi történt.



Magyarország valójában a világ közepe lett az utóbbi hónapokban, ha azt
vesszük, hogy a nagyhatalmak vezetõi melyik államra tekintettek a
legtöbbször világtérképüket fürkészve. Valami kurva nagy atom-gáz-olaj
tároló épül itt nekünk hamarosan.

A történet tulajdonképpen már 2004-ben elkezdõdött, amikor az azóta
EU-biztossá kinevezett Peter Mandelson megkezdte a kavarást Gyurcsány
Ferenc miniszterelnökké választása körül. Tony Blair fõtanácsadója
javasolta ugyanis a G8 csoport Sea Island-en rendezett 2004. júniusi
találkozója alkalmával, hogy épüljön fel Magyarországon az a hatalmas
energia-tározó és -fejlesztõ komplexum, amely megoldja Európa
energia-éhségét. A terv hallatlanul bonyolult, nem csoda, hogy a beruházás
elõkészítése nem csak titkos, de összetett feladat is volt. Meggyõzni a
ruszkikat, hogy nem baj, ha egy NATO-államban. Meggyõzni az amerikaiakat,
hogy mindig mindenki lojális lesz. A németeknek tetszett, az olaszoknak
kevésbé, a lényeg, hogy elvben megegyeztek.

A döntés tehát megszületett, hogy 2010-ig elkezdik építeni azt a
központot, ahol a török és az orosz vezetékek összefutnak, és ami mellett
egy új típusú nukleáris reaktor kísérleti üzeme is duruzsolhat.
Magyarország elõnyei: az országnak nincs semmilyen katonai potenciálja,
tehát sohasem kezdi majd erõszakosan államosítani a nagyok játékát.
Magyarországon a legelfogadottabb a nukleáris energia a közvélemény
szemében, 63% támogatja, míg az EU-átlag 40% körüli. Magyarország határos
Ukrajnával, amit az oroszok már úgyis gyarmatosítottak, és közel van az
Adria is.

Ehhez partnernek Mandelsonék a Medgyessy Péternél sokkal tárgyalóképesebb
Gyurcsányt akarták. Jól ismerték õt, mert mindig kísérgette Medgyessyt a
hivatalos találkozókra, ez a nyurga, anglománnak tûnõ, stréber
fiatalember. Kovács László a javaslatra rábólintott. A
miniszterelnök-váltás történetét ismerjük. Az ötletet hivatalosan Blair
már Gyurcsánynak nyújtotta be. Ferinek rohadtul tetszett az elképzelés, és
megnyugodott, hogy ebbõl annyi pénz folyik be az államkasszába, hogy bõven
van idõ befoltozni a szanaszét kúrt költségvetést.

2006 február végén látszólag minden ok nélkül idejött Putyin. "Gazdasági,
energetikai diplomáciát folytatunk Oroszországgal" ? mondta egy
nemzetbiztonsági szakértõ akkoriban arról, hogy mégis mi értelme volt a
látogatásnak. Ez volt az a pillanat, amikor Gyurcsány megegyezett az
utolsó részletkérdésekben is az addig nehézkesnek bizonyuló oroszokkal.

2006 májusában Gyurcsány Ferenc találkozott Henry Kissingerrel. Errõl a
magyar sajtó nagyon szûkszavúan számolt be. A kormányszóvivõ azt mondta,
hogy az amerikai-magyar kapcsolatokat tekintették át, a Gyurcsány-blogban
meg volt egy bejegyzés, hogy áttekintették Európa és Amerika helyzetét a
világban. Utóbbi járt közelebb az igazsághoz. Ekkor már a nagy nemzetközi
szerzõdés szövegének részleteit tisztázták. Gyurcsány biztosította
Kissingert, hogy a választási gyõzelme után teljes gõzzel kezdõdhet a
világ eddigi egyik legnagyobb energetikai beruházásának elõkészítése, és
megmutatta a Putyinnal aláírt szándéknyilatkozatot. Február és május
között a választások miatt jegelték az ügyet, de Kissinger már az új
kormány eskütétele elõtt iderohant.

2006. június 22-én volt a nagy áttörés az ügyben. George W. Bush
személyesen jött Budapestre, az utolsó papírokat aláírni orosz
kollégáival. Azt ugyan senki nem gondolta, hogy az emberek majd elhiszik,
hogy júniusban jön októbert ünnepelni, de hát elhitték, és ehhez sokat
segített a CNN élõ adása, amelynek közvetítésére a CIA kötelezte a
tévéadót. Miközben egész Budapest le volt zárva, egy titkos delegáció
szintén szabadon mozgott: a Gazprom vezérkara. Alekszej Miller, a Gazprom
elsõ számú ura éppen június 21-én érkezett Budapestre, hogy zárt ajtók
mögött tárgyaljon Gyurcsány Ferenccel.

Másnap a Gazprom és a Bush-kabinet vezetõi aláírták az utolsó
aláírnivalót, és Jalta óta a legfontosabb nagyhatalmi megegyezésre pecsét
kerülhetett. Miközben a magyar sajtó azt hitte, hogy itt most az a kérdés,
hogy Sólyom László beszól-e Guantanamo miatt, vagy hogy Táncsics börtönét
most tényleg visszakapjuk-e, addig a Gazprom és a State Department vezetõi
lepapírozták Magyarország és Európa jövõjét. A tervezett beruházás
háromszor annyi pénzt mozgat meg, mint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv
teljes kerete.

A dologba azonban egy apró hiba csúszott. Gyurcsányék kihagyták a remek
orosz kapcsolatokkal bíró szocialista nehézipari maffiát. Puch László,
Knopp András, Kapolyi László és társaik mellett úgy mentek el a szervezõk,
mintha itt se lettek volna. Pedig õk még Mogiljevics idején könyékig benne
jártak az orosz gáz európai közvetítésében. Ez bosszúért kiáltott.

Miután a Gyurcsány-Kóka páros rendre elhajtotta õket a picsába,
augusztusban az öregfiúk Puch László közvetítésével eladták az õszödi
beszédet a Fidesznek. Orbán Viktor megnyugodott, hogy az április fiaskót
könnyû lesz helyrehozni, és izgalmában még erdélyi látogatásakor
meghirdette a szeptember 23-i gyûlést a Hõsök terére. Egyszerûen képtelen
volt kivárni amíg hazajön, annyira felélénkült. Az volt a terve, hogy
addig a hazugság/illegitim szlogeneket jól bejáratják, és a téren
lejátsszák az õszödi beszédet. Jó minõségben, óriási hangfalakból. Döbbent
arcú tízezrek. Mindenütt megismételt híradó-bevágások, satöbbi.

Gyurcsányék azonban kaptak egy fülest, hogy mi készül ott. Feriék nem
szaroztak, és elébe menve az eseményeknek kinyomták a szöveget maguk.
Gyurcsány Gyõrbõl azonnal reagált, a legkisebb zavar és meglepettség
nélkül beindult a kommunikációs gépezet. Orbán köpni-nyelni nem tudott,
keddre tért magához, addig meg se szólalt nyilvánosan, és aznap is csak
délután. Elrontották a játékát.

Hétfõn azonban közbejött még egy mentõötlet. A Szabadság téri tv-ostrom
kezdetekor Gyurcsány leporolta az 56-os kommunista tankönyvet, és az akkor
elkúrt módszert sikeresen alkalmazta. Ahogy akkor is hagyták a vérengzést
a rádió elõtt, õ is visszafogta a rendõröket a TV-nél. Azt akarta, hogy az
ország egyrészt beszarjon, másrészt lehetõség legyen statárium
bevezetésére. Elég volt néhány brutális megtorló ítéletet hozni, hogy az
emberek elgondolkozzanak azon, hogy már csak járókelõnek is lenni két év
letöltendõ szabadságvesztés. Ugyanakkor a lángoló autók képe, és másnap a
mesterségesen hosszúra nyújtott ütközet a Blahán biztosította, hogy a
közvélemény és az ellenzék is óhajtsa a rendet.

Putyint még így is nyugtatgatni kellett. Gyurcsány ezért kedden gyorsan
elrepült Szocsiba. ?Európának szüksége van az orosz energiahordozókra,
Oroszországnak az európai fogyasztókra. Aki itt valamit nem ért, az
elõbb-utóbb rajtaveszít" ? idézte Gyurcsányt a Kommerszant címû orosz lap.
Putyin pedig ezt bírta mondani szintén azon a kedden: ?Semmi nem mutat
arra, hogy ne valósulna meg a Magyarország területén tervezett hatalmas
gáztározó, amely nemcsak a magyarországi gázellátás stabilizálását, de az
egész európai ellátást szolgálja.? A másik feladata Gyurcsánynak az volt,
hogy megkérje Putyint, az orosz titkosszolgálat tegyen már rendet a
renitens gáz-lobbista õs-kommunisták között. Meg nézzenek már utána, nem a
régi, Jelcin-érában feltört Gazprom-vezetõk keverik-e a szart.

Nyugi még ekkor sem volt. Ferinek el kellett rohannia Berlinbe is, mert
Európa legnagyobb gázfogyasztói a németek, és õk nagyon nem akarják, hogy
az ellátás akadozzon egy kormányválság miatt. Meg kíváncsiak voltak, hogy
akkor most Putyin lemondta az egészet vagy nem. Ezért volt olyan sürgõs az
a kínosra sikeredett randi Angela Merkellel. Épp azon a pénteken a
városban volt a francia és a belga miniszterelnök is, akik szintén
szerettek volna megnyugodni.

Ugyanezen a napon, tehát 22-én jelent meg az osztrák-sajtóban a
Strabag-botrány, amelyben az egyetlen név szerint bemószerolt magyar
politikus Puch László volt. Gyurcsány kis EU-segítséggel is üzent az áruló
lobbinak, hogy kuss a nevük. Közben a Putyin-vonalról nyugalomra intette
õket az orosz titkosszolgálat is.

Orbán Viktort csak az önkormányzati választások után avatták be a
részletekbe, bár a beruházásról nagy vonalakban azért tudott. Amikor
október 4-én este 100 üzletemberrel tárgyalt hivatalos megfogalmazás
szerint, akkor mondták el neki, hogy hagyja békén a kormányt, amíg az
építkezés meg nem kezdõdik. Addig az amerikai ? orosz ? német - EU alkut
károsan befolyásolná egy esetleges kormányváltás, nem kéne az idõt húzni,
mert a végén még a szlovákok építhetik meg azt a nagy valamit. Orbán
pénteken a saját tüntetésén, több tízezer híve elõtt jelentette be, hogy
nem akar kormányt dönteni. Cserébe Gyurcsány elfogadta, hogy 2009 körül
kiszáll. ?Ha már buknom kell, akkor jobb, ha a reformok végrehajtása után
bukok ebben az országban" ? mondta 12-én Londonban.

A megegyezés után most már tényleg nincs akadálya annak, hogy tavasszal
markolók szántsák fel Magyarországot, és itt folyjon össze a kelet összes
gáza és olaja egy bazi nagy reaktor alatt.

Áhh, te vagy a nullpontienergiakicsatoló csávó.

Nem csodálom hogy felkavartál egy kis port.

Fel sem merült senkiben sem, hogy az energiakérdés megoldható lenne azzal is, hogy a rendelkezésre álló anyagokkal alacsony energiaigényû házakat építenénk. Ezt kellene államilag támogatni! A tömegtermelésben nem mindig éri meg valóban alacsony fogyasztású gépeket elõállítani, pedig ez sokkkal kifizetõdõbb lenne. No ez is igen lassan halad!

Látom tegnap este óta nagyon felkavartam az állóvizet. Pusztán néhány ember látókörét szerettem volna bõviteni hozzászólásaimmal! Viszont a legegyszerûbb afféleképpen vitázni valamirõl, ha én azt mondom zöld, erre néhány okos replikázik: Nem Zöld, hanem piros. Ez is rendben van, de én minden esetben megindokoltam a véleményemet. Sokszor nem is a lényegbe kötöttetek bele, hanem jelentéktelen részletekbe. Ez sem lenne baj, de néhányan vehetnék a fáradtságot, hogy elolvassák a teljes fórumot, mert felét sem értik annak amit leírtam. Hitvány embernek tartom azt aki a vitapartnerét nem észérvekkel, hanem annak megalázásával, sértegetésével akarják megsemmisíteni. <#ejnye1> NO ATOM!

Az erõmûvi salakot régebben építkezéseken használták, meglehetõsen sokat. Fõleg a födémekbe, ugyanis könnyû anyag. Abban az idõben nem kefniket alkalmaztak, hanem a (vas)betongerendák közeibe (vas)beton tálcákat tettek, ami miatt a födém feleõ felszíne igencsak hepehupás lett.

A hepehupás vasbetonfödém és a sík parketta közötti interface volt a salak.

A salakok radioaktív anyag tartalma erõsen különbözõ. Sajnos, a Magyarországon bányászott szeneknek nem kell szégyenkezniük, ha urán és tóriumtartalom versenybe nevezzük be õket.

A salak radioaktív anyagai két fõ bomlási sorozat részei. Sajnos valamennyi bomlási sorozatnak van egy gáz halmazállapotú eleme: a radon. (86.elem)

Az elnevezés onnan származik, hogy elõször a Ra226 (rádium, 88.elem) izotóp bomlásának laboratóriumi vizsgálatakor fedezték fel (jó régen már), ugyanis a Ra226 alfa bomlásának ez a közvetlen terméke. (A Ra226 az U238 bomlási sorának tagja)
A Th232 bomlási sorának is van gáznemû terméke, amit egy idõben "thoron"-nak hívtak, de külön kémiai vegyjelet nem kapott. Egyszerûség kedvéért nevezzük ezeket az izotópokat radon-nak, mások is így hívják.

Ez a radon is alfa sugárzó, bomlásterméke a polónium. Ismerõs név :-)) A polónium szeret megtapadni a levegõben lebegõ apró szilárd szemcséken, ez fokozza a belégzés hatásosságát.

A radon és bomlástermékei sajnos jelentõs tüdõ-dózist okoznak. Egy "radonosabb" lakásban a radonkoncentráció elérheti a többszáz Bq/m3-t. A természetes eredetû emberi sugárterhelés egyik fõ okozója a radon.

Na! Ebbõl is politika lett. Mit kell ebbõl ekkora ügyet csinálni? Nem értek hozzá, de amit én látok, mint energiatermelési alternatívák:
-fosszilis források: olcsó, sok áram, tömeges tüdõrák a környéken, globális felmelegedés, stb.
-megûjuló források: drága, kevés, de nagyon menõ, ez a divat.<#gunyos1>
-nukleáris forrás: viszonylag olcsó, atomsok áram, tiszta (nem akarom hallani, hogy így sugárzik, meg úgy sugárzik, mert ha rendesen megcsinálják, nem), és a paksi emberek még nem is ellenkeznének!!!
Ott van Paks közel 30 éve. Sehol semmi betegség. Ezt fõként onnan tudni, hogy ha lenne, akkor ettõl visszhangozna minden, ismerjük a médiát.
Ennyi

A szenek radiokatív anyag tartalma egy igen érdekes kérdéskör. Nemcsak radioaktív anyagokat tartalmaznak, hanem valamennyi nehézfémet, némelyik szén igen nagy mennyiségben. Attól azonban nem kell félni, hogy az uránérceknél többet, ez nem igaz.

A jelenség magyarázata a szenek keletkezési módjában keresendõ. A fás szárú növények nagymennyiségû lignint tartalmaznak, ami olyan mintha térhálósodott cellulóz lenne (sok benzolgyûrûbõl kirakott hatszöges padlócsempére emlékeztet)
A lignin bomlásakor huminsavak keletkeznek, amelyek jó kationcserélõ tulajdonságokkal rendelkeznek. A vízben oldott állapotban jelenlevõ nehézfém ionokat a mérések szerint még 3-as pH körül is képesek megkötni, bár az igazi hatékonyságuk a normál természetes vizek kb. semleges pH-jában tud érvényesülni.

Ezek a kationcserélõ huminsavak sok tízezerszeresen feldúsítják a természetes vízfolyásokban jelenlévõ igen kis koncentrációjú oldott nehézfémeket.

Két kérdés marad:
1.) Hogy kerül a kationcserélõ huminsav a természetes vizek közelébe? Nos, hunyjuk le a szemünket és ábrándozzunk egy kicsit. Képzeljünk magunk elé egy karbon kori vagy egy jura és triász kori lefolyástalan mocsras területet, amelyben kidõlt fák és egyéb növények kezdik meg korhadásukat és majdani lassú szenesedésüket. Ha a korhadás (gombák) nem tud végbemenni, márpedig nagyon sokszor nem tudott végbemenni, akkor tõzeg lesz belõle majd lignit, majd barnaszén, stb. (koksz nem:-))))

Így kerültek a huminsavak a lefolyástalan mocsrakba. Ahová szorgalmas kis patakok hordták a vizet és a benne oldott anyagokat.

2.) Hogyan kerülnek az oldott nehézfémek a természetes vizekbe?
Mint korább írtam, a Föld mélységi kõzetei (gránit, bazalt) viszonylag nagy mennyiségben tartalmaznak nehézfémeket. Pl tonnánként 4 gramm uránt és kb. 10 gramm tóriumot, de ezeknél sokkal több a nem radiokatív, vagyis nem lebomlott elem: wolfram, ólom, molibdén, stb.

A földtörténeti középkorban a felszínen található, mélységi eredetû (magmás) kõzetekbõl álló hegyek (dombok) lepusztulása viszonylag erõteljes volt (ezt olvastam, az okokat nem részletezte a forrás) A felszíni vizek a levegõ CO2 tartalmát kismértékben elnyelve megsavasodtak, és különbözõ komplex vegyületek oldata alakult ki a magmás kõzetben levõ fémekkel (nagyon híg oldatról van szó!)

A patakocskák pedig folytak bele a lefolyástalan mocsrakba, és hordták a sok jó finom kis nehézfémet. Elmesélve valahogy így történt. Akit részletesebben érdekel, annak megadom a forrást: az 50-es évek óta a Debreceni Atommag Kutató Intézetben dolgozó id. Szalay Sándor foglalkozott ezzel a kérdéskörrel elõször. (Magyarországon) Hogy az interneten megtalálható-e ez, azt nem tudom.

Amikor gimnazista voltam, kiírtak egy pályázatot: "radioaktív elemek a természetben" ez volt a címe. Egyik Ajkai bányába lementünk szénmintákat venni, nagyon érdekes volt. Utána elhamvasztottuk, és megmértük a radioaktív anyag tartalmát. Egyszer kiszámoltam: a legaktívabb mintában annyi urán volt, amelybõl több energiát lehetett volna kinyerni, mitn a szénbõl amit elégettünk a hamuminta létrehozásához. Persze az uránérceket meg sem közelítette, az más koncentráció-tartomány.

A szenek radiaktív anyag tartalma nagyon különbözõ! Még ugyanabban a bányában is, sõt még egy rétegen belül sem egyforma. A szén elégetését követõen a nehézfémek (nemcsak az urán!) a hamuban-salakban maradnak vissza. Ha 1 kg szénbõl csak 10 deka salak keletkezik, akkor ez bizony 10-szeres dúsulást jelent a szénhez viszonyítva.

Szerencsére a salak meglehetõsen stabil kémiailag, bár ez erõsen függ attól a hõmérséklettõl, ahogy a szenet elégették. Az erõmûvi salakhányók anyagából még savakkal is nehéz kioldani az nehézfémeket. Ez a szerencsénk.

Én csak azt akartam érzékeltetni hogy milyen közel bányásznak egymáshoz olyan anyagokat amelyik közül az egyik radioaktív ezért az esély a másiknál is nagy.

"Mint irtad a wardenclyffe torony egy 100Hz-1Ghz kozotti rendszer lett volna."
1. Ha elolvastad volna a mellékelt linket láthattad volna, hogy elírtam a frekvenciaértékeket (mea culpa!).
"In various writings, Tesla explained that the Earth itself behaves as a resonant LC circuit when it is electrically excited at certain frequencies. At Wardenclyffe he operated at frequencies ranging from 1,000 Hz to 100 kHz. Tesla found the frequency range up to 30 – 35 kHz, “to be most economical.”"
Az idézett frekvenciatartomány messzire esik a mikrohullámtól (a gammasugárzáshoz meg semmi köze, de azt halgatyó már elõpttem leírta).
2. Tesla kísérleteinél elsõsorban nem a frekvenciával, hanem a teljesítménnyel voltak gondok (gondoljunk csak bele, mûködõ adótoronyba nem szoktak csak úgy felmászkálni).
Másrészt mint említettem, a rádió akkoriban még gyerekcipõben járt - honnan tudhatták mennyi a még megengedhetõ elektromágneses sugárzás (az 1920-as évekig még a más jellegû - például részecske - sugárzásokkal kapcsolatban sem tudtak sokat: gondoljunk csak a Curie házaspárra, a Radithor-ra, az óra számlapját radioaktív festékkel festõ munkáslányok esetére).

"A gammasugaras rendszert elvetette, csak a szabadalom van meg."
1. A szabadalom nem Szentírás, azt bárki kreálhat.
2. Semmi köze a gammasugárzásnak Tesla kísérleteihez.

"Ez arra alapul, hogy egy eros radioadoval atuti a Fold magneses vedopajzat es a kozmikus sugarzas energiajat hasznalja fel. (lasd: eszaki feny) "
A Van-Allen öveket csak Tesla halála után fedezték fel.

Ezt nem jól tudod. Az emberi szervezet sugárterhelését döntõ mértékben (kb.99%) gamma és röntgen sugárzás okozza.

Az atomerõmûben ehhez járul némi neutron is, ugyanis ennek a hatótávolsága is elegendõen nagy. Ma már azokba a helyiségekbe, ahol neutronsugárzás van, tudtommal nem járogatnak be. (Box, 204, 301) Sok évvel ezelõtt (a 80-as években) minden mûszakban bejártak a primer köri gépészek a 301-be, meg a takaríók is eléggé gyakran. Azután ez a gyakorlat fokozatosan ritkult, amit nem csodálok:-)

Az alfa sugárzás REALTÍV BIOLÓGIAI HATÁSOSSÁGA (relative biological effect, RBE) a legnagyobb, a gamma-röntgenre viszonyítva kb. 20. Ennek az az oka, hogy igen nagy az 1 mikronra jutó energiavesztesége egy algfa részecskének (az RBE érték egyértelmû összefüggésben van a keV/mikron -ban megadható lineáris energiaveszteséggel).

Igen ám, de pont emiatt az alfa sugárzás hatótávolsága nagyon alacsony. A legtöbb alfa sugárzó izotóp 5MeV körüli energián sugároz, az alfa sugárzás hatótávolsága LEVEGÕBEN kb annyi centiméter, ahány MeV. Vízben pedig mikronok (max. 50-100 mikron)

Emiatt az alfa sugárzás akkor igen veszélyes, ha az alfa sugárzó izotóp, mint kémiai anyag, bejut a szervezetünkbe, ott felszívódik, résztvesz az anyagcserében (inkorporáció).

Ha már itt tartunk, akkor igen fontos megemlíteni a sugárterhelés két fajtáját: a KÜLSÕ és a BELSÕ sugárterhelést. A nevük sugallja, hogy mirõl van szó: a belsõ sugárterhelést az inkorporált izotópok okozzák.

A béta sugárzás hatótávolsága levegõben néhány deciméter. Emiatt nagyon könnyen árnyékolható, sõt, mivel a sugárforrások mindig térfogati (valamilyen fizikai vastagsággal rendelkezõ) források, a béta sugárzás a forrás önadszorpciója miatt ritkán veszélyes. Elsõsorban BELSÕ sugárterhelés esetén veszélyes, bár közel sem annyira mint az alfa, ugyanis a relatív biológiai hatásossága 1 (kb. azonos a röntgen-gammával).
(Ez nem is csoda, ugyanis a beeseõ nagyenergájú primer részecske mindig egy szekunder részecskezáport vált ki az anyagban, és ez a szekunder részecskezápor mind a röntgen-gamma, mind pedig a béta sugárzás esetén fotonok és elektronok zápora, kb ugyanaz).

Külsõ sugárterhelés szempontjából a béta sugárzás két veszélyt rejt:
-- Mivel hatótávolsága levegõben sszemérhetõ az emberi kar hosszával, a kézben tartott béta forrás sugárzása eléri a szemlencsét. Mivel hatótávolsága vízben (testszövet) tizedmilliméter nagyságrendû, a béta sugárzás TELJES ENERGIÁJÁT egy vékony, kis tömegû felszíni testszövetben leadja. Emiatt relatíve nagy lesz a dózis abban a pici testszövet-részben. 3-4 nagyságrenddel nagyobb dózisról van szó, mint a gamm-röntgen esetében.
Ez kifejezetten laboratóriumi célra készített Sr(Y)90 felületi forrásokra érvényes.
Szerencsére egy egyszerû szemüveg 100%-os védelmet nyújt ellene.
-- A béta sugárzás másik lehetséges veszélye a fékezési (röntgen) sugárzás megjelenése. Ez ellen úgy lehet védekezni, hogy a béta forrásokat könnyû elemekbõl álló (plexi) dobozba helyezik, majd ezt a plexidoboxt beleteszik egy nem túl vastag falú fémdobozba, ami a fékezési röntgent leárnyékolja.

Az ionizáló sugárzások az anyag szerkezetét megváltoztatják (élõ és élettelen anyagét egyaránt).

A hatás mértéke (egy-egy adott anyagra) az anyag tömegegysége által a sugárzási térbõ elnyelt energával arányos. Ez alapján lehet mértékegységet definiálni.

(Megjegyzem, hogy történelmileg nem így definiálták elõször, ugyanis az elnyelt energia -- ami hõvé alakul -- igen nehézkesen mérhetõ. Az ionizáló sugárzások gáz-ionizciós hatását kihasználva egyszerû és viszonylg pontos mérést lehet végezni, ma is így mûködik a legtöbb sugárzásmérõ még akkor is, ha nem olyan egységben van skálázva)

Ebbõl jön tehát az ionizáló sugárzás ma használatos alap-mértékegysége, a Gy (Gray) 1 Gy dózis szenved el egy anyag, ha 1 kg tömegében 1J energia nyelõdik el. Az anyag fajtájától függõen van levegõ-Gray, víz-Gray, lágy testszövet Gray, stb.

Ami miatt ezt az egészet leírtam: nagyon kevesen érzékelik hogy ez mekkora energiákat jelent. Például: fizikailag mekkora energia az 1 Gy? Ha mondjuk villanásszerûen kapja meg valaki az 1 Gy-t, mennyivel emelkedik meg a testhõmérséklete?

Mivel 1 kg víz (kb. = testszövet) hõmérsékletét 4300 J energiával lehet 1 Cfokkal emelni, ebbõl következõen 1 Gy dózis hatására a víz hõmérséklete 1/4300 Cfokkal emlekedne meg. Ez igen kicsi érték.

(Megjegyzem, ha a sugárzás mérését a definició szerint kellene végezni, vagyis gyakorlatilag kaloriméterrel, igen nagy gondban lennénk. Ezért történnek a mérések legtöbbször ionizáción alapuló elektromos mûszerekkel. Vannak más müdszerek is, de kaloriméter soha)

1 Gy röntgen dózis már meglehetõsen nagy az ember számára. A gyakorlatban prefixumos származékait (milliGy, mikroGy, nanoGy) használják.

NAGYON FONTOS: a Gy egy integrált (az idõben) mennyiség. Egy sugárzási tér erõsségének (intenzitásának) a megadására a Gy-óra, milliGy/óra, stb. jellegû mennyiség, az ún. DÓZISTELJESÍTMÉNY (dose-rate) alkalmas.

Képzeljünk el egy nagyáramú elektroncsövet, amely mondjuk 100 kV-on mûködik, 10A árammal. Ez 1 MW teljesítményt jelent. Ha ennek a teljesítménynek (anód anygától függõen) 1-10%-a alakul át röntgensugárzássá, akkor az kilowattokat jelent. Igen ám, de a kW a ezer Joule / MÁSODPERC jellegû adat, vagyis a milliGy/ÓRA adatnál sok-sok nagyságrenddel nagyobb.

Ha ebbe egy kicsit belegondolunk, akkor érthetõ, hogy a nagyteljesítményû elektroncsövek és a gyorsítók környékén miért olyan erõs a sugárzási tér, még több méter távolságra is. Ez nem Tesla "halálos csodafegyvere", hanem egy sor jól ismert, alaposan megkutatott fizikai-kémiai-biológiai tény együttese.

"2.) Az ionizáló sugárzás is többféle van, amit most ismertnek tekinthetünk. A gyakorlatban leggyakrabban elõforduló sugárzás a röntgen-gamma (elektromágneses) sugárzás"


Neharagudj, de én úgytudom, hogy az ionizáló sugárzás elsõsorban az alfa és béta eredetû, a gamma csak másodlagos ( gamma foton energiáját egy elektronnak adja, és ez az elektron kelt ionpárokat, tehát innentõl kezdve kb uaz mint a béta ).

Folyti köv.
A sugárvédelem egyik legnagyobb bizonytalansága a szervezet sugárkárosodásának a megadása EGYETLEN SZÁMMAL. (megjegyzem, hogy a többi -- nem ionizáló -- sugárzások védelmében még itt sem tartanak)
Gondoljuk csak meg: a nagyon bonyolult és nagy egyéni változatosságot mutató egészségi jellemzõket mikor szoktuk egyetlen számmal megadni? Mondjuk a fejfájás vagy a hasmenés mértékét? Most mégis ezt kell tenni, mert máshogyan nem lehetne a meghatározott sugártehelést összehasonlítani a korláttal.

Ennek érdekében megint két lépésre bontják a meghatározást:
1.) Valamilyen (pontos, reprodukálható, stb.) fizikai módszerrel megmérik a sugárzás mennyiségét
2.) A biológiai-egészségügy skálázás. A fizikaialg megmért mennyiséghez hozzárendelnek valami egészségügyi károsodást. A helyzetet nem egyszerûsíti, hogy gyakran nem az egész testet éri egyenletes besugárzás, ilyenkor a szervek sugárérzékenysége és élettani fontossága alapján valami módon súlyozni kell.
(További információk a Basic Safety Standard 115 -ben találhatók ami jó összefoglaló munka, valamint az ICRP honlapon http://www.icrp.org/about.asp) folyt. köv.

" pécsi szén és uránbányászatra." nem vagyok otthon a bányászatban sajnos, ezért nem is tudom, hogy a bányászott szén milyen mértékben tartalmaz radioaktív izotópokat.

Urán esetében tudom, hogy a természetes arány 0.7% U235, és 99.3% U238.

Tesla találmányait egy picit túlmisztifálták páran. A nagyfrekvenciás információtovábbítás (akkori szemmel nagy az a frekvencia, nem a maival) valóban csuda jó dolog, de ebbõl nem lesz emberiség kihalása meg atomi erejû gamma sugárzás

Minden nagyfeszültségû elektroncsõ bocsát ki röntgensugárzást (NEM gammát), ami bizonyos teljesítmény (csõáram) esetén lehet igen veszélyes is. Voltak már ebbõl balesetek, igaz nem gyakran, mivel nem gyakori hogy bekapcsolt nagyfesz mellett javítgatnák ezeket az eszközöket.

A dolog sugárvédelmi oldalát pár adat talán jobban megvilágítja.

1.) Sugárzásnak nevezzük energia tovaterjedését a térben. Sugárzás nagyon sokféle van, amelyek bizonyos teljesítmény-sûrûség felett egészségi kozkázatokat is jelentenek.
Ahányféle sugárzás, annyiféleképpen hat a szervezetre. Történelmi és fizikai okok miatt az IONIZÁLÓ sugárzások szervezetre gyakorolt hatását kezdték elõször tanulmányozni, és az ezekre vonatkozó tudásanyagot hívjuk úgy hogy sugárvédelem.

2.) Az ionizáló sugárzás is többféle van, amit most ismertnek tekinthetünk. A gyakorlatban leggyakrabban elõforduló sugárzás a röntgen-gamma (elektromágneses) sugárzás, ezért a sugárvédelemben ennek tanulmányozásából indulunk el, és a többi sugárzás hatását is ebbõl kiindulva számoljuk.

Arra itt nincs hely, hogy a sugárvédelem tudományának könyvtárnyi ismeretét itt megpróbáljam összefoglalni, a Wikipedián sok infó hozzáférhetõ az érdeklõdõk számára. (A hozzászólásokból úgy dereng, hogy több topictársunk nem zavarta meg a Wiki harddiskjeit:-)) Itt csak azt fogom leírni, amit általában nem lehet megtalálni a könyvekben és talán a Wikin se.

A sugárvédelem célja az emberek védelme. Ennek megfelelõen elsõsorban az emberi testszövetre koncentrál (aminek nagy része víz, átlagos effektív rendszáma kb. 6.4)

Mivel a szövetek sugárkárosodása (ha már létrejött és rögzült) gyakorlatilag nem gyógyítható, és mivel bizonyos mennyiségû sugárterhelést a szövetek kibírnak a funkció észrevehetõ csökkenése nélkül, ezért a sugárvédelem a gyakorlatban két lépésben valósul meg:
1.) a szövetek (egész test) sugárkárosodásának megadása valamiszen számadattal (méréssel)
2.) a korlátozás adminisztratív végrehajtása annak érdekében, hogy a korlátot (korlátokat) ne érje el a dolgozó

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a korlátok megközleítését alapos ok nélkül megengedhetjük. Mindig a kockázat-haszon mérlegelés alapján kell eldönteni, hogy egy sugárterheléssel járó akció megengedhetõ-e, és a személyek sugárterhelését az ennek megfelelõ legalacsnyabb szinten kell tartani (ALARA elv. Megjegyezném, hogy ez a gyakorlatban nem olyan egyszerû) Folyt. köv.

A Paksi Atomerõmû "születése" környékén volt szerencsém az akkori elképzeléseket meghallgatni. (1978-ban) Az akkori terv és az alap-filozófia a következõ volt:

A 4 db, egyenként 440MW elektromos teljesítményû blokk után további 1000 MW (elektromos) szovjet blokkok építését tervezték. (Ezeken már az ún. konténment is lett volna, ami a jelenlegi lokalizációs tornyok 1,5 bar túlnyomásához képest többet, 5 bar-t bírt volna úgy, hogy az elõre betervezett szivárgást nem lépheti túl)

A további blokkok száma 3 vagy 4 lett volna, ez nem volt biztos, a 3. ilyen után derült volna ki, hogy a Duna elbír-e még egyet. Ugyanis itt két korlát van, melyek ÉS kapcsolatban állnak, azaz a szigorúbbat kell figyelembe venni:
-- A Duna vizének hõmérséklete nem lépheti túl a 30 Cfokot (erre a 30-ra nem merek megesküdni, de így emlékszem)
-- A Duna vizének hõmérséklet-EMELKEDÉSE nem lépheti túl az 5 Cfokot.

Ezek a legalacsonyabb vízállás esetén is érvényesek (akkor igazán), ami a Duna esetében 600 m3/s
(Akkor ezt mondták, hogy ez a 600 m3/s tervezési érték. Megjegyzem, hogy amíg én ott dolgoztam, soha nem csökkent le ennyire a vízhozam a mérések szerint)

Az volt akkor a várakozás, hogy a Duna egy telephelyen max. 5-6 ezer MW-ot bír el, az utolsó 1000 MW-os blokk sorsa attól függött (az akkori elképzelés szerint), hogy az 5000 MW után kiderül hogy bír-e még egyet a Duna.

De ez eléggé legendaszerû, tudom. Leírva nem láttam, csak a szóbeszéd, de eléggé fontos emberek mondták.

""gamma sugarzast akart hasznalni"
"mikrohullamot is gyakran hasznalt energiaatvitelre"
A hírhedt Wardenclyffe-torony 100 Hz 1000 kHz frekvenciatartományban mûködött.
Az egy kicsit messze van a mikrohullámoktól, meg a gamma sugárzástól.

"mara halalosnak itelt elektromagneses tartomanyokat"
A nagyteljesítményû "alacsony" frekvenciájú elektromágnese tér sem valami kellemes közvetlen közelrõl."

A grammasugaras rendszert elvetette, csak a szabadalom van meg. Mint mondtam miutan sikerult megegetni az egyik aszisztenst rontgensugarral rajott hogy ez nem egeszseges. Viszont kesobb ezt reklamozta halalsugarkent. A gond a megfelelo energiaszint elerese volt nagy meretekben a korabeli technikaval. (laborban viszont reprodukalhato a kiserlet, csak vigyazni kell)

Mint irtad a wardenclyffe torony egy 100Hz-1Ghz kozotti rendszer lett volna. Mivel a mikrosutok sem mennek sokkal magasabbra (2.54Ghz), ez boven eleg arra hogy artson az embereknek. (a 2.4Ghz-s wifi gyenge egy auto meghajtasahoz, de ha eleg eros lenne akkor megsutne a felhasznalokat)

Ha tesla csak picit is rajott arra milyen veszelyes a rendszere akkor megallt. Ha csak a penzhiany miatt tette, akkor oruljuk kulonben szep lassan kihalt volna az emberiseg a technikatol.

Egyebkent van egy erdekes Tesla otlet is. Az urbol akart energiat kinyerni. Ez arra alapul, hogy egy eros radioadoval atuti a Fold magneses vedopajzat es a kozmikus sugarzas energiajat hasznalja fel. (lasd: eszaki feny) A dolog hatulotoje hogy a szabadon aramlo sugarzas megolte volna a foldi eletet. Errol viszont Tesla meg nem tudhatott. Sok 'tudos' erre hivatkozik vakumenergia alatt, pedig messze nem az.

Részemrõl atom energia mellett vagyok,mert számunkra leginkább ez a legjobb megoldás. Gazdaságnak is jót tesz,olcsó energia és biztonságos,nem szennyezi a környezetet.
A cikkben szereplõ Kovács Kálmán,aki leginkább végzettségileg nem sok köze van a dologhoz(ahogy elõzõ poziciójában se volt semmi köze a munkájához),egyértelmûen az anyagi oldala miatt nyilatkozik,gondolom a mögöttük álló érdekeknek nem tesz jót anyagilag az atomenergia.Bár mondjuk ha azt hallom Szdsz ,már akkor sejhetõ a dolog.

Sokan abban a tévedésben vannak hogy csak olyanról lehet szabadalmat benyújtani ami mûködõképes és gazdaságos. Ez hatalmas tévedés. A szabadalmak dönzõ többsége haszontalan, megvalósíthatatlan, használhatatlan.

Az is de nemcsak az, kismennyiségben bármelyik izotóp jelen lehet a lelõhelytõl függõen. Gondolj csak a pécsi szén és uránbányászatra.

"A szabadalmai publikusak, utanna lehet nezni. "
Szabadalmat bárki benyújthat, bármilyen kütyürõl - csak feleljen meg a formai követelményeknek (és ne legyenek benne oltári nagy logikai hibák). Nem kell még bizonyítottan mûködnie sem, nem szükségesek pontos mérési eredmények, a reprodukálhatóság sem számít.

"Az otletei jok voltak, csak az egeszsegre veszelyesek."
Meg nem mindegyik vált be - persze ez nem az õ hibája volt, akkoriban a rádiótechnika még gyerekcipõben járt.

"Az energiaatviteli rendszere is mukodokepes"
Igen, a váltóáramú hálózatot a mai napig használjuk. 😉

"gamma sugarzast akart hasznalni"
"mikrohullamot is gyakran hasznalt energiaatvitelre"
A hírhedt Wardenclyffe-torony 100 Hz 1000 kHz frekvenciatartományban mûködött.
Az egy kicsit messze van a mikrohullámoktól, meg a gamma sugárzástól.

"mara halalosnak itelt elektromagneses tartomanyokat"
A nagyteljesítményû "alacsony" frekvenciájú elektromágnese tér sem valami kellemes közvetlen közelrõl.

S mit mond a Mása? Ma már más a kása Szása!

Miért csak két erõmûben gondolkodnak? Az energiafelhasználás egyre nõ egy emberre vonatkoztatva is! 3 atomerõmû kéne az országba,azzal teljesen biztosítani lehetne az igényeket még csúcsidõszakban is. Annyi energiával az összes vasútvonalat villamosítani lehetne. 3 korszerû erõmû és takarékos fogyasztók,akkor érezhetõ lenne az életminõség javulása. Ehhez már ki lehetne építeni a használt fûtõelemeket feldolgozó üzemet,és a terméket rendszeresíteni vagy eladni. Sokmindenre jó. Azoknál a grínpíszes buziknál,akik kimennek esõkabátban ugrálni a sínekre,lekapcsolni az áramot!!! Éljenek csak egy hétig TV és lámpa nélkül,majd rájönnek hogy milyen hülyeségeket prédikálnak.

radioaktív szén 14-re gondolsz, ami sugároz a bányászott szénbõl?

Commandante: a oroszoknak van már mikrohullámú fegyvere...csak pszt! Ez szupertitkos! <#ravasz1>

Létezik, csak kis hatékonysággal mûködik és nem túl egészséges.

Mikrohullámú energiaátvitel meg röntgensugárzás??? Szerintem a térenergia-kicsatolás sokkal hihetöbb... <#confused>

Ezt a tisztaságot nem értem. Attól hogy izotópot tartalmaz egy bányászott anyag nem lesz szennyezett.

Mivel az uránérc elég kevés uránt tartalmaz, és az urán nem is a legsugárzóbb anyag nem meglepõ.

Elég egy link is 😊
Úgy tudtam, hogy többhelyen is azért használják a szenet referenciának, mert természetes állapotában is meglehetõsen tiszta.

A nyers kõszén sugárzása sokkal nagyobb mint az uránérc-é.
A szén sugárzása azonban a levegõbe megy, az urán az atomtemetõkbe. válasszatok!

Aki nem hiszi, mérje meg Geiger-Müller számlálóval!

""rég élt egy ember Nikola Teslának hívták"
Mint zseniális feltalálókról róla is sok mendemonda kering az üzemanyag nélküli autójáról, az elektromos csodafegyverérõl..."

A szabadalmai publikusak, utanna lehet nezni. Az otletei jok voltak, csak az egeszsegre veszelyesek. Peldaul a csoves audio erositoje mellektermekkent rontgensugarzast adott ki magabol. Csak rontgen ket evvel kesobb fedezte fel a sugarzast. Tesla is tapasztalta, ugyanis valamitol megegett az egyik segedje teszteles kozben. Kesobb leveleztek a jelensegrol Rontgennel.

Az autojanak otlete sem olyan bonyolult. Eleg eros elektromagneses terrel barmilyen antennaval felszerelt rendszert meg lehet hajtani tavolrol. A sugarzas olyan eros volt, hogy egyszer felrobbantott vele egy par kilometerre levo generatort. (a tulaj perrel fenyegette meg) Ma is hasznalhatnak, hiszen egy atombomba emp-jevel is meg lehet hajtani egy autot, csak eppen nem egeszseges. Teslanak az volt a szerencseje, hogy meg szinte senkinek nem volt akkoriban elektromos keszuleke otthon amit tonkrevagott volna egy-egy jol sikerult kiserlete.

Az energiaatviteli rendszere is mukodokepes, nem tudta de alavetoen gamma sugarzast akart hasznalni. (a hullamhossz alapjan gondolom) Vegul is egy fokuszalt gamma sugar eleg jo energiaatvitelre, de ha valaki veletlenul belekerul a sugarba, annak nem sok eselye van. A gamma emitterenek dokumentacioja is publikus, szerintem jo otlet, egy szimpla nyitott vegu linearis gyorsito. Viszont Tesla koraban meg nem tudtak hogy mi az a gamma sugarzas. (egyebkent tenyleg csak sima elektromagneses sugarzas, csak eppen nem egeszseges)

Teslanak nagyon sok rendszere hasznal mara halalosnak itelt elektromagneses tartomanyokat, pl. mikrohullamot is gyakran hasznalt energiaatvitelre. Most tegye fel a kezet az aki egy mikrohullamu sutoben hajlando lenne elni, csak azert hogy drot nelkul vilagitson a lampa a falon. (egyebkent ha berakunk egy villanykortet a mikroba akkor tenyleg vilagit, ha meglojjuk a csillart egy mikrohullam sugarzoval akkor az is fog)

Tehat semmi misztikus nincs benne, egyszeruen akkoriban meg nem ismertek a jelensegeket, ma meg senkinek nem jut eszebe ilyen kiserleteket vegezni. (mint ahol a Farnsworth fele fuzios rendszert sem nagyon fejlesztik, pedig az eredeti nem gomb alaku megoldas supravezetokkel ma mar megoldhato lenne es az termelne is energiat) Mondjuk az iter is hasonlo lesz ha elkeszul csak az kulso mikrohullamos gerjesztesu...

Az ívóvíz is tartalmaz izotópot ( Deutérium és Trícium). A Norvég fjordok közelében a legnagyobb mennyiségben. Mit gondolsz miért onnan szállították a Németek a nehézvízet a nukleáris kísérleteikhez?

A kibányászott szén is tartalmaz izotópot mint minden bányászott anyag. A salak tömege csökken erõsen de az izotópok részaránya növekszik mert azok az eléghetetlen részben vannak.

"hiszen errõl semmilyen elõtanulmány nem készült"
Valaki kidolgozza, õ bemagolja és saját ötleteként, felkészült emberként véleményt mond róla. Ha az elõtanulmány jókat ír megépítjük, ha nem lehülyézünk mindenkit. Az elõtanulmányt meg úgy is õ fizeti, ö dönt.