A Poincaré-sejtés megoldása 2006 tudományos csúcsa

No, ezt majd késõbb elolvasom. Rühellem ezeket az indexes csávókat, de a ménkû beléjük, mindig tudnak valami érdekessel meglepni.<#beka3>

Na ez nagy volt, thx az összefoglalót! A régi szép ELTE-s idöket juttatta eszembe... úgy értem, amikor még fel tudtam fogni a hasonló komplexitású dolgokat...

Én magmamtól, könyvekbõl nagyon nehez tanulok meg dolgokat, de ha valaki magyarázza, akkor meg meglepõen gyorsan... A gond agoy írtam, hogy a béka segge ála viszik az óraszámokat már az BME-n is és a gimnáziumrõl meg nem is beszélve. Minden szart oktatnak, csak reál tárgyakat nem nagyon.

Molnibalage:

Szerintem még az is lehet, hogy mindkettõnknek igaza van.

A differenciálgeometria végülis nehéz bizonyos értelemben, de nem lehetetlen felfogni. Ha az oktatás jó, tehát elengendõ idõt, és szakértelmet fordítanak rá, akkor sok "átlagember" megtanulhatja, fõleg ha érdekli is.

Más kérdés, hogy mint írtam, a matematikához megértés és képzelõerõ kell, és ebbõl mindenkinek más-más mennyiség jutott. Ez is egy sport, és szükségszerûen vannak akik jók, és akik kevésbé azok. Ettõl függetlenül, lehet hogy valakinek lenne esze hozzá, de untatja. Ebben az esetben sosem fogja megtanulni.

Reyes:

A pont nulla dimenziós, mert nincs kiterjedése. Lehet hogy egy kétdimenziós papírra szoktuk rajzolni, de három, négy, még 42 dimenziós térben is, a pont csak pont marad.

Fánkból lehet karika (meg fából vaskarika 😊 ), miért ne? Gondolj bele, ha karika lesz belõle, akkor nulla lesz a vastagsága. Már csak két kiterjedése lesz, kétdimenziós fánk lett belõle. Adhatsz neki x, y, z koordinátákat, ha nagyon akarsz, de ez nem változtat a tényen. Ez onnan derül ki, hogy a három térbeli irányból, az egyikben mindig nulla marad a kiterjedése.

Osztom a pszichológiával kapcsolatos érzéseidet 😊 Sok humán tudományban nehéz objektíven értékelni a kutatók teljesítményét, és ez tered ad a csalóknak. Ettõl még azok a tudományok is ugyanolyan fontosak persze.

Matematika nem csak való életben létezõ, és alkalmazható dolgokkal foglalkozik. Illetve lehet hogy így lesz majd, de rengeteg különös dologgal foglalkoznak a matematikusok, amiknek egyenlõre nincs túl sok értelme. Konkrétan a Poincaré-sejtés bizonyítása sem váltotta meg a világot. Végülis itt is van alapkutatás, mint a fizikában.

A CERN-ben a nagy részecske-gyorsítót sem azért építik milliárdokért, mert attól holnap minden éhezõ jól fog lakni, hanem mert meg kell alapozni a XXI.-ik századi fizikatudásunkat. Aztán, majd erre az alapra fognak építeni a jövõ feltalálói. Például az elvont XX. századi kvantummechanikának köszönhetjük a félvezetõkbõl épített tranzisztorokat, és a mai számítógépeket.

No offense, szeretem a matematikát én is, de:

"Mi lesz a fánkból, ha teljesen összemegy? Egy karika."

A karika viszont már kétdimenziós, nem? Úgy, ahogy a pont is.
Na, nekem csak az a problémám, hogy ugya a matematika a való életben létezõ és alkalmazható dolgokról szól. Vagyis olyan dolgokra ad magarázaot, amik _vannak_. Viszont szerintem egy 3 dimenziós fánkból soha nem lehet csinálni 2 dimenziós karikát, az x;y;z koordinátái megmaradnak. Akkor hogy is van ez?😊

Én ezért nem szeretem például a pszihológiát, mivel a nagyrésze felvetésekre alapul, amikre nincs 100% magyarázat, nem biztosak 100%-ig. A matematikában viszont a dolgokat teljes biztonsággal ki lehet számolni, úgy hogy biztos eredményt kapjunk.

Remélem érthetõ voltam az én - hozzád képest - kezdõ matekos szintemmel😊

bvalek2 <#worship>

Hát azért ez így nagyon nem igaz.

1. Azért diffegyenletszintû matekot az átlagember elég nehezen tanul meg.
2. A proléma az idõ. Én 4 féléven keresztül tanaultam matekot, de sajnos csak az elsõ két félévben volt megfelelõ az óraszám. 8x45 perc matek minden héten az elsõ két félévben. A következõben már csak 6x45 és az utolsó nem is számít, mert az meg csak valszám volt. Kb. heti 10 matek kellene, de sajnos züllesztik az oktatást. A BME-n a kezdõ gépészek heti 4x45 perc KÖZGÁZT és 6x45 perc matekot hallgatnak. EZ RÖHEJ!! Az csodálkoznak, hogy kevés a jólképzett mérnök..

Általában nem a matekkal van a baj, hanem a tanárokkal, akik nem tudnak magyarul. Az még hagyján, hogy latin szavakat mormolnak mint a szerzetesek. Még rosszabb, hogy egy csomó dolog emberkékrõl van elnevezve, így aztán végképp nem szemléletes. A matematika megértés és képzelõerõ dolga, de ebben az esetben az ember azzal tölti az életét, hogy bemagolja a szavak jelentését, matekra már nem marad ideje.

Megértem, hogy meg kell örökíteni a felfedezõk nevét, meg azt is, hogy néhány dolognak nincs magyar megfelelõje, de könyörgöm, néha a legalapvetõbb dolgokra is valami idegen szót használnak, hogy tudományosabban hangozzon. Egyensúlyt kell teremteni, csak annyi idegen szót használni, amennyi feltétlenül szükséges, a többire van magyar szó.

A mi nyelvünkben az a csodálatos, hogy egyszerre képes szemléletes, és elvont lenni. Errõl Teller Ede is nyilatkozott egyszer a Rádióban (már nem tudom melyikben), azt mondta, hogy a munkához mindig a magyart használta, mert az a legalkalmasabb az elvont problémák tárgyalásához, az angol erre alkalmatlan 😊 Jó, õ fizikus volt, de a kvantumechanikában még bonyolultabb matematika van, mint amit ez a Perelman megoldott. Még Einsteinnek sem csúszott, szerinte azért kapott egy diliház kertjére nézõ ablakú irodát a prágai egyetemen, mert nem érti a kvantummechanikát 😊

A matematika végülis olyasmirõl szól, amit az emberek hoztak létre. Aki találkozott már igazi háromszöggel az utcán, kérem szóljon 😊 A természet inspirája, és 100%-ig logikus felépítésû, de akkor is, emberi kreálmány, és amirõl szól, csak a fejünkben létezik. Ha kihalna az emberiség, továbbra is lenne fizika, kémia, és biológia, de vele együtt megszûnne az irodalom, a zene, és a matematika is.

Szóval, csak emberi nyelven kell beszélni róla, és rögtön mindenki otthon érzi magát benne. A matektanároknak retorikát is kellene tanulniuk, nem voltak hülyék azok a görögök a hét szabad mûvészetükkel (köztük van a matek is).

Neked is gratulálok bvalek2, tényleg érthetõ, és viszonylag könnyen elképzelhetõ.<#taps>

"Tervezéskor vagy kivitelezéskor? Mert az írtad, hogy a számítások jók, azt hogy a kivitelezõk barmok azon nehéz segít"

A tervezõ (47 éves) már a tervezéskor baromságokat követett el. A függõfolyosót 12m hosszú acélrudakra akarta függeszteni, ha utánanézett volna ebbõl a rúdból csak 9,5 m-est gyártanak. Ezért át kellett alakítani a terveket, és itt belebonyolódott a saját hülyeségébe és óriási statikai hibákat vétett a kivitelezõkkel együtt. ( a tervezõnek az építés folyamatát ellenõrízni kell) Az átadáskor 60 személy tartózkodott a folyosón mikor az a hibák miatt leszakadt. A folyosó 180 személyre volt tervezve. Anyaghibának nyoma sem volt, egyértelmûen a tervezõ vétett sorozatos gyermeteg hibát.

Mice! Zseniálisan szemléltetted és magyaráztad a dolgod! <#taps>

Tervezéskor vagy kivitelezéskor? Mert az írtad, hogy a számítások jók, azt hogy a kivitelezõk barmok azon nehéz segíteni.

Találkoztam már ilyennel egy gázmotoros erõmûvek légellátása kapcsán. Pompásan meg volt tervezve a rendszer, csak aztán nem a tervben szereplõ ventilátorokat építették be, nem a tervezett csõidomokkal azt csodálkoztak, hogy szétment a rendszer..

A matekos dolgot meg tapasztalatból mondom, mert TÉNYLEG igen sokat számít. Ismerek olyan srácokat akik nem ismernek mûködõ gépészeti rendszereket, mint én de mivel pengék matekból olyan matematikai modelleket állítanak fel, hogy csak úgy nézek...

Öregem, nagy puszi Neked! <#puszi>
Ez a csodálatos a matematikában: ha jól csinálod, akkor szép és le tudja nyûgözni a nem hozzáértõt is. Olyan ez, mint a a mûvészet. Ott állsz egy remek festmény, vagy szobor elõtt, vagy hallgatod a zseni által komponált zenét. Nem tudnád megismételni az alkotást, és legtöbbször még az utánzás, az eljátszás sem menne, de érzed, hogy itt van valami, talán féreglyuk, amely kaput nyit a dolgok lényege felé.

Sok faszság ez mind.

"de aki jó matekból az gyakrolatilag MINEN mérnöki problémát meg tud oldani"

Ezt komolyan mondod? Nem hallottál mûszaki érzékrõl tehetségrõl? Én láttam olyan építkezést ahol 16 ember halt meg mert a számítások pontosak voltak csak éppen elemi mûszaki baromságok sorozatát csinálták. Az csak a véletlenen múlott hogy a leszakadó függõfolyosón nem háromszor annyian tartózkodtak éppen.

Nah lehet képlet nélkül, latin kifejezések nélkül is értelmesen magyarázni. THX!
most már csak azt kell megtudni, h a "hagyományos" diszkosz formájú UFO 4 dimenziós alakzat-e vagy csak 3 😊 😊
És talán új dolgok is kiszámíthatók a Möbius-szalaggal kapcsolatban is?

"Hát igen, nem rossz. A gondok nálam ott kezdõdnek matekból amikor olyan dolgok vannak aminek szingulartiása. Akkor az már komlex számsík és onnatól fogva okádék az egész. Én ÁTÉRZEM a matek szépségét és HIHETETLEN hasznosságát, csak sajnos a matek NAGYON nem egyszerû dolog, de aki jó matekból az gyakrolatilag MINEN mérnöki problémát meg tud oldani. Ha még tud programozni is, akkor õ a legkeresetebb munkaerõ..."

Igaza van!

Ettõl függetlenül tényleg csodás dolog a matematika, de nem csak arra van szükség.

Gratulálok Perelman. Ha olyan okos vagy, miért nem fogadtad el a pénzt?

Jahm, szóval azért, mert matematikus vagy? Akkor add nekem, én utálom a matematikát.

"igen, rengeteg egyetemen tanitanak áltudományokat, de ezek tipikusan inkább a "humán" tárgyak közül kerülnek ki... a matematikát meg ne kezeld ezekkel a kamutárgyakkal egyutt, ha lehet..."

Oneman, jössz te még az én utcámba! A humán tantárgyakat érezni kell, a reálokat érteni. Az olyanokat, mint te, nálunk csak érzéketleneknek nevezik.

Hát igen, nem rossz. A gondok nálam ott kezdõdnek matekból amikor olyan dolgok vannak aminek szingulartiása. Akkor az már komlex számsík és onnatól fogva okádék az egész. Én ÁTÉRZEM a matek szépségét és HIHETETLEN hasznosságát, csak sajnos a matek NAGYON nem egyszerû dolog, de aki jó matekból az gyakrolatilag MINEN mérnöki problémát meg tud oldani. Ha még tud programozni is, akkor õ a legkeresetebb munkaerõ...

szuper leírás, köszi!

"Tehát, ha a világûr ilyen alakú lenne, akkor mondjuk elindulnánk fölfelé, és sok ûrhajózás után alulról érkeznénk vissza. "

Ismerõs ez valahonnan... Final Fantasy II!!<#nyes>
Egyébként yó leírás lett, érthetõ

bvalek2!! gratula,erre voltam kíváncsi nem a képletekre😊)) látom jóhelyen vagyok itt az sg-n😊))

egy kis kiegészítés, a hozzáértõk kedvéért:

Pontosabban, amit "fonnyasztásnak" hívtam, tehát a Ricci-flow (Ricci-áram), az egy nulla görbületû felületet változatlanul hagy, egy pozitív görbületût összezsugorít, egy negatív görbületût pedig felfúj.

Ezért lesz pont a gömbbõl. De például egy bolyai sík szétszáll tõle, egy euklidészi síkot viszont változatlanul hagy. Ez mind szép és jó, de ha a felületnek néha negatív, néha pozitív görbülete van, akkor kezdõdnek a bajok. Például a fánk külsõ pereme pozitív görbületû, van egy nulla görbületû körvonal mindkét oldalán, a belsõ pereme pedig negatív görbületû.

Ha rászabadítom a Ricci-áramot egy ilyen alakzatra, akkor annak olyan eredménye lesz, mintha a nagymama kinyomná belõle a lekvárt 😊 Ha jól értem ez a Perelman nevû ürge rájött, hogyan lehet praktikusan szétdarabolni általános esetben egy felületet, hogy a darabokra értelmes eredményt kapjuk, és az egész alakzatról is kiderüljön valami.

Nem voltam matek szakos, ne várjatok tõlem szakkifejezéseket 😊

Óriási félreértés van a cikkben, lehet hogy az eredeti cikkben is. A Poincaré csoportot és a Poincaré sejtést keverik össze. Talán segít, kicsit utánanéztem a dolognak.

A Pointcaré sejtés, for dummies 😉

- Bevezetõ

Képzeljétek el a kört, és a gömböt. Ugye van köztük hasonlóság? A kört tulajdonképpen egy kétdimenziós gömb, amit egy egydimenziós görbe vonal határol. Akkor pl. a földgömb háromdimenziós gömb, amit egy kétdimenziós felület határol. És ha elindulok az egyik irányba rajtuk, akkor a kiindulási helyemre visszaérkezek a másik irányból. Pl. amikor Fa Nándor tett egy tiszteletkört a föld körül a vitorláshajójával, keletnek indult, és nyugat felõl érkezett haza. Ráadásul a Földnek nincsen határa, de mégis véges a felülete.

Lehet folytatni a sort, a négydimenziós gömb felülete háromdimenziós. Ezt a szupergömböt nem tudjuk elképzelni, de ez nem is baj, a számolni rajta is lehet. A felülete még elképzelhetõ, csak azt kell megemészteni, hogy ebben a háromdimenziós felületben ha elindulok az egyik irányba, akkor egy idõ után a másik irányból fogok visszaérkezni a kiindulási helyemre. Tehát, ha a világûr ilyen alakú lenne, akkor mondjuk elindulnánk fölfelé, és sok ûrhajózás után alulról érkeznénk vissza. Ráadásul ebben az esetben a világûr térfogata véges lenne, ahogy a Föld felszíne is véges, annak ellenére hogy nem lenne fal a világûrben, amiben bele lehetne ütközni. (mondjuk fel lehet tölteni vízzel, és egy idõ után nem fér bele több. Egy végtelen univezumot nem lehetne teletölteni, mindig férne bele még több, még több, még több...)

Ez szép és jó, de vannak fura alakzatok is, mint a tórusz, õsmagyar nyelven fánk 😊 Erre is igaz, hogy ha egy hangya elindul rajta, akkor könnyen visszajuthat a kiindulási helyére. Ráadásul a felülete is véges, és nincsen határa sem. De mégis van egy bibi. Ha a földgömbön körbe-körbe sétálok, akkor csinálhatok olyat, hogy egyre kisebb sugarú köröket teszek, egészen addig, amíg meg nem érkezem a kör közepére (kör közepén állok... Edda? 😉) De gondoljatok bele, a fánkon ezt nem mindíg lehet megtenni. Mert ha a fánk közepén lévõ lyuk körül sétálok, akkor nem tudok egyre kisebb sugarú köröket róni, szegény hangya leesne a fánkról.

A fánknak is vannak többdimenziós rokonai, mint a gömbnek, és rájuk is igaz, hogy nem lehet bennük minden tetszõleges kört összehúzni egy pontba. A gömbön lehet, és ez a lényeg az egészben.

- Tehát a Poincaré-sejtés:

Ha van egy háromdimenziós terünk, aminek nincs határa, véges a térfogata, és bármely kört össze lehet húzni benne egy ponttá, akkor az a tér BIZTOS egy négydimenziós szupergömb felszíne. Pont olyané, amirõl fentebb írtam.

Egészen mostanáig csak sejtettük hogy ez a három feltétel elég ahhoz hogy az említett háromdimenziós felület egy négydimenziós gömb felülete legyen, de hála a Perelman nevû orosz matematikusnak, most már biztosak lehetünk benne. Kevesebb, és több dimenziós esetén már volt rá bizonyíték, de a négydimenziós gömb esetén most elõször, 2006-ban, 100 év várakozás után.

Perelman megoldása pedig a következõ:

- Bevezetõ:

Egy felületet úgy tudunk megérteni, hogy ha bevezetünk rajta egy koordinátarendszert. Pl. A Földön vannak földrajzi koordináták. Matekórán derékszögû koordináták. stb. A szupergömböt is be lehet hálózni koordinátavonalakkal. Az egész geometriában az a trükk, hogy a szép alakzatokkal, mint pl. egy váza, lehet számolni is. A koordináták arra jók, hogy számszerûen meg tudjuk mondani, hogy hol van a felület egy pontja, milyen messze van egy másik ponttól, merre kell elindulnom, ha A-ból B-be akarok eljutni, stb.

Hogy ezt pontosan hogyan kell, azt most nem írom le, sokáig tartana, de a lényeg az hogy számolni kell, és kész. Kell a négy alapmûvelet: +-*/, hatványozás, gyökvonás, logaritmus, és kell tudni deriválni, meg integrálni. Ezeket minden matekos szakos középiskolás tudja. Egyetemre pedig ez kell legalább a felvételihez. Persze csak ha nem kamu bölcsész szakra jelentkeztél 😉.

Fentebb írtam, hogy csinálhatunk olyat, körbe-körbe járunk, egyre kisebb sugarú körökön, amíg meg nem érkezünk a kör közepére (és ezt pl. nem lehet megcsinálni egy fánkon, ha lyuk van középen). Olyan is csinálhatok, hogy megvárom, amíg a fánk ELFONNYAD. Összetöpped, degenerálódik, kiszárad, stb. 😊 Mi lesz a fánkból, ha teljesen összemegy? Egy karika. Már nem is lesz benne tészta, nem is lesz felülete, csak egy karika marad belõle. Ha a gömböt fonnyasztom össze, akkor egy pont lesz belõle.

Nemrég egy Hamilton nevû matematikus jött rá, hogy van megoldás a problémára, meg kell fonnyasztani a szupergömböt, és ha marad benne lyuk, mint a fánk után, akkor nem is gömb volt, hapedig összetöpped teljesen, akkor gömb volt (leegyszerûsítve, ez a lényeg). Hamilton módszere azonban nem alkalmazható bonyolult alakzatok esetén, mert nagyon rondán töppednek össze, göcsörtök (szingularitások) keletkeznek bennük.

- Perelman megoldása:

Fel kell darabolni az alakzatokat, kisebb, kezelhetõ részekre, amiket ha degenerálunk, akkor nem lesznek bennük szimgularitások, és így szépen véghez lehet vinni a fonnyasztást. Aztán ha kiderül, hogy maradnak lyukak, akkor nem gömb volt. Ha nem maradnak lyukak, akkor BIZTOS gömb volt.

Perelman leírt egy általános "fonnyasztó" módszert, ami minden háromdimenziós térre alkalmazható, és általános esetben bizonyította be, hogy csak a négydimenziós gömb háromdimenziós felülete véges térfogatú, nincsen határa, és bármely kört össze lehet húzni benne egy ponttá.

THE END 😊

forrásaim:
Poincaré sejtés
"Fonnyasztás" módszere 😊

Köszike, aranyos vagy.
Ha azt is megmondod, hogy kié volt ez a sejtés, kapsz tõlem egy újévi jókívánságot. :-)

Nekem is van egy sejtésem, mégpedig, az hogy éhes vagyok, szal elmegyek kajálni.<#vigyor2><#zavart2>

Jah, négyszín sejtés érdekes dolog. Nem klasszikus matematikával, hanem számítógép segítségével bizonyították, a matematikusok mégis elfogadták, mint valódi bizonyítást.

Úúúgy várom már, amikor matematikai egyenletekkel le tudják írni az emberi elme mûködését..hajrá matematikusok, ne lazsáljatok! 😄

Amúgy, meg ne gondolja senki, hogy a matematikában vannak haszontalan dolgok. A matematika egy olyan gyönyörû, impozáns építmény, amelyben minden falnak, saroknak, téglának, gerendának, szögnek megvan a maga helye. A Poincaré-sejtéshez nincs gõzöm, de vannak más sejtések, amelyeket alkalmaznak másik elméleteknél, végül a gyakorlatban is. Például a térképészeti ábrázolás terén volt egy ilyen sejtés, amelyet a kartográfusok vígan alkalmaztak, aztán egyszercsak be is bizonyítódott.

Azért, hogy kicsit elcsodálkozzatok ti is a matematika csodálatos és bonyolult világán, beírom ide, hogy az egyik mateklexikon szerint hány területe van:

1. Aritmetika
2. Függvények és elõállításuk
3. Geometria
4. Lineáris algebra
5. Algebra és diszkrét matematika
6. Differenciálszámítás
7. Végtelen sorok
8. Integrálszámítás
9. Differenciálegyenletek
10. Variációszámítás
11. Lineáris integrálegyenletek
12. Funkcionálanalízis
13. Vektoranalízis és térelmélet
14. Komplex függvénytan
15. Integráltranszformációk
16. Valószínûségszámítás és matematikai statisztika
17. Dinamikai rendszerek és káosz
18. Optimalizálás
19. Numerikus módszerek
20. Számítógép-algebrai rendszerek

<#nezze>
Tessék gyönyörködni!

uj szemcsepp. mit nem ertesz rajta? 😄

"Ha egymással köszönõviszonyban sem levõ dolgokat összeerõszakolnak abból meg zagyvaság keletkezik. "
Nagyon sok ilyen megtortent es ezek lenditettek a fejlodesen...
Pontosan ez a matematika szepsege, hogy egymashoz piszok tavol allo dolgokat egyszer csak ossze lehet kapcsolni, es ezek uj lehetosegeket nyitnak meg elotted.

egyszerû, közérthetõ, zseniális!

"ha átmégy úthengerrel egy leszögezett pöttyös labdán a végén kilapulva is pöttyös marad-->pöttyös tulajdonság ami ba$zik az úthengerre!! ennyi vazze!"

Hát ha azt hiszed hogy az a labda csak simán kilapul akkor nem tudod végiggondolni az eshetõségeket, mielõtt mást vádolnál értetlenséggel gondold végig érted e magad hogy mit állítasz. Ki kell tudni mondani hogy: a király meztelen!

Bár a megfogalmazás némi indulatot jelez, a leírás hibátlan 😊 Akárhogy számolom, ez kevesebb mint 1000, de kevesebb mint 100 oldal lett 😊 Tanár vagy, vagy pedagógus? Esetleg matematikus?
Nekem nagyon tetszett ez a megfogalmazás 😊 Grat 😊

a tárgyak azon geometriai tulajdonságának központi kérdése, melyek nem változnak nyújtás, torzulás vagy zsugorítás hatására.

"azon !tulajdonságának! kérdése, melyek nem változnak

nem pedig: "azon geometriai tulajdonságának központi kérdése, !hogy! nem változnak nyújtás, torzulás vagy zsugorítás hatására. "

tanuljunk már meg értelmezni egy ki$aszott mondatot! nem azt mondja senki, hogy az egész tárgy úgy ahogy van szßrik a fizikai behatásokra! hanem hogy vannak tulajdonságai amelyek nem változnak torzulás/nyújtáskor-->ha átmégy úthengerrel egy leszögezett pöttyös labdán a végén kilapulva is pöttyös marad-->pöttyös tulajdonság ami ba$zik az úthengerre!! ennyi vazze!

Errata:

Thesis (thema):
1. hipothesis
2. conclusio
3. demonstratio

"a matematika meg pont nem a sejtésen alapul"

Olyanról, hogy tétel tetszett hallani?
Három eleme van:
1. feltevés (hipotézis)
2. következtetés (tézis)
3. bizonyítás (demonstráció)

Ha hiányzik a 3. elem, akkor sejtésrõl beszélünk, ami vagy bejön vagy nem, de addig sem haszontalan, mert volt rá példa, hogy sejtés alapján ment a meló, persze óvatosan, és amikor késõbb sikerült azt bebizonyítani, akkor jóóóó nagyot sóhajtottak az ürgék, hogy no megint gyõzött az elme.
A Fermat-sejtés is ütõs probléma volt kb. 300 évig, és Wiley rátette aztán a vájlingot. Õ nem volt szégyenlõs, az 1 millió dollárt elfogadta. Én is elfogadnám, bizony.

Például ahogy az a sok 1-es meg 0. Vagy a prímszámok. Vagy a többi haszontalannak tûnõ dolog...

szerintem ez lesz részben a matematikai alapja a "térváltáson" alapuló jármûveknek mozgásának leírásában.

Itt nem a matematikáról van szó, hanem egy sejtésrõl, a matematika meg pont nem a sejtésen alapul. Ha egymással köszönõviszonyban sem levõ dolgokat összeerõszakolnak abból meg zagyvaság keletkezik. Itt nyújtásról torzulásról zsugorításról van szó. Te láttál olyan tárgyat ami erõ vagy energiabehatásra változatlan marad? A világegyetem a változáson alapul, vagy nem?
Vannak álfizikusok álreál tudósok a TV-kben sokat lehetett belõlük látni.

igen, rengeteg egyetemen tanitanak áltudományokat, de ezek tipikusan inkább a "humán" tárgyak közül kerülnek ki... a matematikát meg ne kezeld ezekkel a kamutárgyakkal egyutt, ha lehet...

én nem értem😄 gáz?😄 áltiban még jó voltam matekból, gimiben gyenge kezdés után erõs viszaesés volt tapasztalható. Mindenesetre grat, ha ez nagy dolog.

Csak abban tévedsz nagyot hogy minden sejtés az idõk folyamán hasznosnak bizonyult. Mit gondolsz hány százaléka hasznosult az elméleteknek? A gondolkodásnak is van selejtje, mint mindennek. Tudod a beszûkült ember az aki nem meri kimondani hogy: A Király meztelen! Ma hemzsegnek az áltudósok álismeretekkel. Egyetemeken tanítanak áltudományokat. Vörösmarty 1842-ben kikelt ez ellen, nem sejthette hogy 2006-ban sokkal rosszabb lesz a helyzet.

én fejben számolom az ilyet <#bee1><#wink><#smile>

OFF
Talán érdekelhet másokat is. Figyelem, sokat számítógépezõk:
"A Decision Resources Inc. Age-Related Macular Degeneration c. tanulmánya szerint a Genentech/Novartis Ophthalmics vasculáris endotheliális növekedési faktor (VEGF) inhibitora, a Lucentis (ranibizumab) fogja dominálni a piacot, s válik 2015-re az öregkori (nedves) maculáris degeneráció kezelésének sztenderdjévé. Ez jelenti egyfelõl monoterápiaként történõ, másfelõl a jelenleg használatos Visudyne-nel (verteporfin, QLT/Novartis Ophthalmics) kombinációban történõ alkalmazását. A szer részesedése 2010-re eléri az 52, 2015-re pedig a 62%-ot az USA, Japán, Franciao., Németo., Olaszo., Spanyolo. és az Egyesült Királyság piacain. A népesség elöregedése és a korábbi felismerés az elkövetkezõ 1 évtizedben mintegy megháromszorozza a kezeltek számát. "
OFF

Jó tett helyébe jót várj!

látszik, hogy eléggé beszûkült a látókörötök... az lehet hogy most nem teszi jobbá az életedet, de pl ami MOST jobbá teszi annak az alapjait több száz éve / esetleg ezer éve/ találták ki /fedezték fel... az ük-ük-ük unokáinknak lehet, hogy ez majd vmi hasznos dologknak lesz az alapja...

"A Poincaré-sejtés a topológia, a tárgyak azon geometriai tulajdonságának központi kérdése, melyek nem változnak nyújtás, torzulás vagy zsugorítás hatására. Poincaré valószínûsítette, hogy a kétdimenziós tér egyenletei átalakíthatók háromdimenziós térhez is."

Nekem (babajaga sejtés) az a tézisem hogy nem ettõl fogunk jobban élni az elkövetkezendõ években, sõt erõs a sejtésem hogy semennyiben nem fogja befolyásolni az életünket.

Ez hogy teszi jobbá a világot?