Ma is lehet folyékony víz a Marson

OK.😊)

Nekifutottam.
Én rajtad keresztül üzentem T-Misinek.
("Mond meg a feleségnek úgy, hogy az anyós is értsen belõle.")

Pont ezt mondtam én is, fuss neki újra a postomnak...😊

Dehogy taagdták. 100 évig azt mondták a tudósok, hogy a Marson vízvezetõ csatornák vannak, és lakott bolygó. Ehhez képest csak kb. 25 évig mondták azt, hogy nincs folyékony (!) víz, mert a jégsapkák létét soha senki nem vonta kétségbe.

"Érdekes, hogy meddig tagadták a víz hiányát a Marson"

??? A _hiányát_ tagadták? Hát végül is így is fel lehet fogni, elvégre minden épeszû tudós tisztában van vele, hogy a Marson van víz. Más kérdés, hogy mennyi és milyen formában.

De mostmár nem vizet, hanem életet kéne keresni. Érdekes, hogy meddig tagadták a víz hiányát a Marson, pedig az már egyenesen vezet is az élet lehetõségéhez.

Sztem ku... egyszerû a dolog, le kell dobni egy szondát abba bazi nagy víznyelõ kráterbe (amit elég nehéz lehet eltéveszteni) és ott kezdjenek valamit magukkal. Mert egyszer már mondták, hogy VIZET TALÁLTUNK!!! Aztán azt mondják, hogy hát ezt nagyon benéztük, mert mégsincs... Na de most megint van???

Szióka, aranyoska! :-)
Azért a közértben még vegyél kólát vagy ásványvizet, a marsira ne alapozz.

"Ezt mibõl szûrted le? Hol mondtam én ezt??"

Idéztem is : ""Ebben nagyon tévedsz, az energia veszteségek fordulnak hõveszteségre, azaz hõtermelésre! A villanyradiátornál viszont nincs hõveszteség mert annak pont az a célja, hogy hõt termeljen!""
1. állítás : Csak a veszteségbõl lesz hõ.
2. állítás : A radiátornál nincs veszteség.

"Ha szó szerint minden hõvé alakulna (ahogy te mondod) és közben hasznos munkát is csinálnál belõle, akkor te megalkotnád az örökmozgó gépet!"

Miért is? A hulladékhõbõl nem tudod visszanyerni az összes energiát. Errõl szól a termodinamika 2. fõtétele (entrópianövekedés).

"Biztos, hogy kevesebb hõt termel adott idõ alatt egy dolgozó gép, mint egy ugyanakkora teljesítményt felvevõ radiátor."

Ez szerinted nem mond ellent az energiamegmaradásnak? Hová lesz az energia?

Víz biztos van, csak nem folyékony

dejó 😊 mégis van víz a Marson... vagy mégse? mikor derül már ki?! <#banplz>

"Ha szó szerint minden hõvé alakulna (ahogy te mondod) "

pedig állítólag entrópiailag igen.

"Ezzel azt akarod mondani, hogy a villanyradiátor valójában nem is fût?"

Ezt mibõl szûrted le? Hol mondtam én ezt?? Csak azt írtam le, hogy a radiátor hatásfoka villamosenergia ügyileg 100%-os, nincs vesztesége, mert úgy mûködik, amire tervezve lett... fûtsön!! Az már más kérdés, hogy csak akkor fût, ha melegebb a környezeténél, de ez nagyon valószínû adott esetben...

Egyébként tegyük fel, hogy igazad van... indirekt módon...
Ha szó szerint minden hõvé alakulna (ahogy te mondod) és közben hasznos munkát is csinálnál belõle, akkor te megalkotnád az örökmozgó gépet! Márpedig ilyen nincs. Az energiamegmaradás törvényét viszont tényleg mindenhol tanítják.

Konklúzió:
Biztos, hogy kevesebb hõt termel adott idõ alatt egy dolgozó gép, mint egy ugyanakkora teljesítményt felvevõ radiátor. Mondhatnám úgy is, hogy ugyanakkora hõ kibocsátásához adott idõ alatt több gépre lenne szükség, mint radiátorra.

Hát, ha csak sok pénz kell, akkor nyomtatni kell jó sok papírpénzt bankópréssel. hi-hi. :-))

Mágneses teret lehetne csinálni... Körbehuznának az egyenlítõn egy (vagy többszáz/ezer) drótot, és küldenék villannyal. Energia kell csak hozzá, az viszont mocsoksok. Ja meg qrvasok lóvé, hogy megépüljön. Annyiból szerintem a Földön is megoldható lenne pár probléma...

"Ebben nagyon tévedsz, az energia veszteségek fordulnak hõveszteségre, azaz hõtermelésre! A villanyradiátornál viszont nincs hõveszteség mert annak pont az a célja, hogy hõt termeljen!"

Ezzel azt akarod mondani, hogy a villanyradiátor valójában nem is fût?
Egyébként elvileg már az általános iskolai fizikaórán tanítják, hogy minden energia hõvé alakul, akkor is, ha elõtte hasznos munkát végez.

Én még a terraformálás elõtt, azért egy két helyen a marson régészkednék...

😊

Mágneses pajzs hiányában is veszíthet a mars a légkörébõl, a napból érkezõ erõs sugárzás szinte "elpárologatja a légkör felsõ részét, ami kis gravitáció mellett könnyebben megszökik az ûrbe.

Találtma egy tömör jó leírást róla LINK

A mágneses pajzs hiányán minden bizonnyal alacsony gravitációt értesz <#wave>

Szökik, bizony.
Ha elvileg a kõzetekbõl felszabadítanál oxigént stb. az is megszökne az ûrbe, mert nincs mágneses pajzs. Terraformálás szempontjából nem könnyû eset a Mars, de kupolavárosoknak jó lenne, és amúgy a Naprendszerben nem olyan nagy a választék, tehát nem nagyon lehet finnyáskodni. Persze a Föld után mindjárt a Mars van a dobogón, tehát ezüstérmes. (A bronz a Vénuszé, a vasérem az Európáé).

Ja meg az ipart is oda lehetne telepíteni.<#wink>

Akuma,
Ha nincs üvegházhatás a hõ legnagyobb része megszökik...

És a kócsinak lesz lágszórója?

Egy alien rátüsszentett a szondára, és annak a nyomai látszódnak a felvételen.

Nem azt mondom hogy az élet széterjedt ilyen gyorsan hanem azt hogy van.
Atombombával hejrepofozni a marsot. Ennyi erõvel pámillió kócsit vigyünk oda.
Ami a földön méreg az ózonpajzsnak az a marsnak az élet kialakítására jó.

LOL
Ha a Földrõl költözni kell, a Vénusz nem fog szóba jönni soha. Még egy ûrállomás is jobb lenne..

szerintem csak csõtörés volt a marslakók valamelyik föld alatti bázisán..

Nicsak valaki hiányol. 😄 Jólvan akkor írok, bár már nagyon álmos vagyok. 😊

Mars: Naptól átlagosan 227,94 millió km a távolsága.
1 marsi év 687 nap.
Mars csatornákat 1877ben látta elõször Giovanni Virginio Schiaparelli...akkora lélektani hatása volt, hogy nagyjából mindenki elismerte, hogy van ott élet, már ebbõl az idõbõl is repkedõ izéket véltek látni az emberek és sokfajta ûrlényt/persze nem feltétlen függ össze a két dolog/...csak jóval késõbb derült ki, hogy sajnos optikai csalódásról van szó.

Azt hiszem az 1700-as és 1800-as évekkel ne foglalkozzunk mert bár sok érdekességet láttak, nem tartott ott a technológia, hogy éles képeket láthassanak a bolygóról.

A Syrtis Mayornak nevezett terület rendkívül érdekes. Marsi évszakonként változik a színe, zöldesbõl barnába majd vörösesbe megy át a felszín, és ezek a színes, vándolorlnak, kiömlenek, összehúzódnak /1967ben úgy magyarázták a dolgot, hogy a déli és északi jégsapkák valamilyen nitrogénes vegyületet szabadítanak fel és emiatt más a színük...csak az a baj, hogy -168C fok van arrafelé/.

A holdjaival sincs minden teljesen rendben...na majd holnap..vagyis délután mert elealszok a gépelõtt...

Érdekes, itt egy ûrös cikk, már érkezett 56 hozzászólás, és roliika még sehol. Remélem nem rabolták el az ufók, vagy rázta meg egy nullponti energiás generátor. 😊

Hát tényleg rohadtul nem...a hõ egyszerûen kisugárzódna az ûrbe. A föld sem úgy melegszik, hogy a légkört melegíti fel a nap, hanem a talajt! Mindehez még kell egy kellõen vastag légkör is, hogy megtartsa. Ahhoz, hogy megváltoztassuk egy bolygó klímáját még nagyon, nagyon "kicsik" vagyunk...
A baktérium életbenmaradási dologhoz meg csak annyit, hogy valóban van sok egysejtû ami feltételezhetõen kibírja az ûrbeli körülményeket HA van ideje felkészülni a kedvezõtlen periódusra és betokozódni-megszüntetni az életmûködéseit. De itt ugye az egyik másodpercben vígan tenyész a laborban marjáró lábán a következõben meg már kint lebeg az ûrben-ennyire gyorsan nem megy a dolog. Persze ilyen téren semmi sem biztos, de fertõtlenítésekkel és más módszerekkel minimálisra lehet csökkenteni a "betelepítés" esélyét.
Mondjuk poén lenne, ha nagy csinnadrattával bejelentenék, hogy van élet a marson és aztán meg kiderülne, hogy mi vittük be oda...:😄

hátõõõõ mondhatni igen, persze attól is függ, hogyan értjük, pölö itt a hold, közel van satöbbi, még sem olyan kedvezõ mint a mars, vagy hát a vénusz sincs annyira messze szóval szóba jöhet mint választés... de a mars ugye mégis csak jobb...

"Nem rossz választás" Inkább az egyetlen választás.

Mondjuk ha a földrõl költözni kell, télleg nem rossz választás a mars, a napenergiát elég jól tudnák hasznosítani, kicsi a légkör, nem törik meg úgy a sugár és nem takarják el a felhõk se állandóan 😊
de én 150-200 éven belül csak üvegbúra(nem csak üvegre gondolok itt, annyi mûanyag van már ami jó...) alatti kisebb lakóegységeket tudok elképzelni,
a terraformálás azért még elég kemény dió, na meg ott az az ötlet, hogy a nap sugarait egy tükörfélével ráirányítanák a bolygóra és ott azon a kis területen lenne földhöz közelálló hõmérséklet, hát szerintem ez is a rengeteg hibalehetõség miatt használhatahlan lenne...<#alien>

bocs visszavontam az elõbbi megjegyzést

Szólhattál valami érdemben lévõt a témával kapcsolatban, ahelyett, hogy itt offolsz! "duma"

A földön nem igazán votl globalis hatása

Igen, ezt elõszõr figyelmen kívül hagytam, de ezt már egyszer leírtam... #42

hát ez asztán az ötlet: atombomba... hmm nem tudom hallottál-e más a radioaktív sugárzásról... jópárszáz vagy inkább 1000 -10.000 évig lakhatatlan lenne a bolygó... akkor mi haszna?<#confused>

Kevesebb több lenne (mármint duma).

50millió tonna TNT nem csinálna semmit mih? Na ne röhögtess!!!!!

Nem a hiroshimaiéhoz hasonlítottan, de még Tsar bomba erejû (50 megatonna) bombák sem csinálnának semmit.

Legfõbb baj vele, hogy marha sokba kerülne és úgy 100 éven belül tuti nem térülne meg, márpedig haszon nélkül nem szívesen csinál senki semmit...

irj a NASA-nak, majd õk megmondják, hogy mi a baj vele.

Hm.. A sugárzásról kicsit megfeledkeztem... Mennyi is a felezési idõ? Kivárjuk? <#idiota> Najó ezt az ötletet elásom...
Viszont a sok atomerõmûves, radiátoros ötletemet még egy ideig életben tartom 😛 Ez ugyebár nem sugárzó, nem szennyezõ <#alien>

Attól tartok nemsokára felkeres néhány Greanpeace aktivista <#alien2>

Aki már nézegetett és olvasott Mars anomáliákról a neten, az már ezen meg sem lepõdik. Ha igazak a feltevések, több van ott, mint vízfolyás...<#alien2>

Ha még mûködne is a módszer akkor se lenne értelme egy hideg bolygóból egy langyos sugárszennyezett bolygót csinálni.

Egy atombomba erejét ne a Hiroshimai atombomba energiájához hasonlítsd, mert az nagyoncsúnyán fogalmazva egy gyerekjáték volt, legalábbis ahoz képest, amilyen pusztító bombákat csináltak az utána következõ idõkben... Ajánlom figyelmedbe, hogy nézz utána google-n, hogy milyen erejû atomkíséletek voltak... És nem az a határ, amit leteszteltek, csak nagyobbat nem mertek pukkantani... Illetve egy nemzetközi egyezmény betiltotta az atomkísérleteket (ezt Kína nemrég meg is szegte).
Mellesleg én nem felforrosítani akartam a Marsot, hanem Földi hõmérséklettel hasonlóvá tenni...

Felszíne akkora mint a földön az összes szárazföld együtt. Szóval nem olyan kicsi, szal nemnagyon hatná meg pár atom.

nem