Az IBM is a virtuális világok felé fordul

Hát nem tudom igazán, de elég gyanús amúgy a dolog, egyébként az FBI jelen van, a tiniknek szóló változat (érthetõ okokból) állítólag tele az ügynökeikkel.

Azért mondom, hogy gyanús, mert az L$ árfolyama nagyjából ugyanott van, mégis, lejjebb vitték a heti fizetést, "csak úgy" alapon, vagyis nem valamilyen szervezet parancsolt rájuk. (De lehet õk kontrollálják magukat, passz.)

Egyébként SL export létezik, mármint ott létrehozott, népszerûvé vált dolgok exportja, mint amilyen pl. a Tringo, vagy akár az SL hírek. 😉

Az OK, de gondolom, hogy van nekik valami bevétel, pl. reklámok a játékban stb. és ennek egy részét biztos kifizetõdik nekik a rendszerbe önteni. De ha valós pénzt kreálnának akkor biztos vagyok benne, hogy az FBI kopogna az ajtón. Ugyanis erre csak a központi bankoknak van törvényes monopól joguk 😊 Egyébként igazad van, nem ismerem a rendszert, de azért azt tényleg nem tudom elhinni, hogy olyan pénzt lehet kivenni belõlle ami nem lett berakva, mert ez komoly bûnügyi következményekkel járna.

(Természetesen a trükk ott van, hogy a premium acc. fizetõs. 😊 )

Igen, tisztázni kell a virtuális jelentését. De abbant tévedsz -- mivel nem ismerted/-ed pl. az SL-t --, hogy nem gyarapítható a virtuális pénz.

Ugyanis Lindenék minden premium account-nak fizetést adnak hetente, illetve egyéb ún. "stipend"-eket, vagyis anélkül, hogy valós pénzt tennének be, valós pénzt kreálnak.

Persze valóban megvan ennek az egyensúlya valahol, de elsõ blikkre (másodikra is) pénzt gyártanak.

Tegyük fel, hogy egy pillanatban a virtuális világban forgó pénz összértéke 1 millió USD reális pénzben. Na most tegyük fel, hogy valami okból nem lehet többet befizetni a rendszerben, csak lehet váltani vissza valós pénzre. Na most mondjuk egy idõ után a rendszerben mennyi pénz fog forogni? 1 millió? kevesebb mint 1 millió? több mint 1 millió? Ha több akkor valóban van értéktermelés a virtuális világban. De ezt nem hiszem el. Ugyanis akkor a virtuális dolgoknak értéke lenne. Egy szellemi termék egy könyv pl. nem virtuális, mersze az lehet, hogy nem anyagi, de még véletlenül sem virtuális. Ugyanis itt tisztázni kell, a virtuális szó jelentését, a fogalmat. A virtuális világban az anyagi értékek és a szellemi értékek között nincs különbség. A valóságban igen. Na most én nem vagyok materialista, sõt egyenes ellenfele vagyok a dialektikus materializmusnak, és a szellemi értékeket (pl. ötlet stb.) sokkal fontosabbnak tartom a fejlõdés szempontjából, de anyagi értékek nélkül a szellemi értékek nem létezhetnek. És mivel a virtuális világban nincs anyagi érték igy szellemi érték sem létezhet, csupán virtuális értéketrõl van szó. Vagyis egyszerûbben, a virtuális világban a pénz a valós világ pénzének projekciója, és a szellemi értékek is a valós világ szellemi értékeinek projekciója. Ugyanakkor ha nem vagy kötve, pl. a természetes törvényekkel és olyan dolgokat is megtehetsz amelyet a valós világban nem tehetsz meg, akkor miért lennél kötve a valós világ társadalmi törvényeivel? Tehát alapjában ha mondjuk rá kirabolnám a virtuális világban a bankot, akkor ezt a pénzt átválthatnám a valós világban valós pénzre, tehát valós anyagi hasznom lenne. Ugyanakkor mivel a pénz ami a virtuális világban létezik nem gyarapodhat, valós világi befizetések nélkül, akkor azt jelenti, hogy ami pénzt elloptam az valójában azoknak a pénze volt akik a virtuális világ bankjában tartották a pénzüket.
Ha pedig tudnád a virtuális pénzedet gyarapítani úgy, hogy másnak a pénze ne fogyjon, akkor az érdekes lenne. Pl. beszállunk 1 millióval, aztán felfedezünk egy virtuális aranybányát, aztán eladjuk a virtuális piacon... szóval a virtuális világban nem lehet értéket termleni úgy, hogy annak projekciója meglegyen a valós világban. Ha lehetne, akkor érdekes lenne.

Persze én nem játszottam ilyen virtuális világban, viszont egy vituális (valós világhoz kötött) játékban a tözsdén már megfordultam (www.virtualstockexchange.com) na most a kezdetleges 1 millió dollárom én kb. 3 hét alatt 2.7 millióra növeltem - jó részvényvásárlási döntések alapján. Most ha ezt ki lehetett volna váltani... akkor most nagyon boldog lennék (azt at indulási 1 milliót nem kell, hogy megadják) 😊, pedig ez mind egy valós tözsdén ment végbe virtuális pénzel telyessen törvényesen. Na most képzeld el mit tudnák egy virtuális tõzsdén egy virtuális világban amelyben ráadásul ha törvénytlenül jársz el, nem jön az FBI... és a legroszabb ami történhet egy Game Over.

De ezt a viruális javat valakinek meg kell vennie, különben semmit sem ér. A pénz csak egy közvetítõ közeg, önmagában nincs értéke. Ahhoz, hogy a virtuális pénzed valódira váltsd az kell, hogy valaki más a valódi pénzét virtuálisra váltsa. Összességében tehát a viruális világban valódi érték nem jön létre. Ha trükközni próbálsz (pl. virtuális pénzt hamisítassz), akkor az árfolyam változás fogja helyére billenteni a mérleget. Te nyersz rajta, de a többiek mind vesztenek egy kicsit.

De abban egyetértek, hogy fizikai szinten a kettõ sosem választható el, plusz valóban, sokan váltják USD-re L$-jaikat, arra kíváncsi lennék, ha egyszerre akarná kirántani mindenki, mi történne.

(L$ árfolyamesésen kívül. 😊 )

"Bármi olyan virtuális tevékenységnek, amivel valódi értéket állítassz elõ, valamilyen módon a valósághoz kell kapcsolódnia, a valódi termékek elõállítását/szállítását/értékesítését kell elõsegítenie."

Ez nem igaz. Virtuális termékek vásárlására is szolgálhat, mint írtam alább. Persze a virtuális terméknek megvan a való világbeli értéke is, minden egyes L$ esetén (jelenleg) ez 1/272 USD, és a _virtuális világban megtermelt javakat_ lehet valódi értékekre konvertálni.

Ha egy házat építesz az SL-ben, az nem volt ott, és ott lett, és el tudod adni virtuális pénzért, amit valódira válthatsz, ha akarsz. (Nem kötelezõ.)

Az igaz, hogy a test üzemeltetendõ, de a jövõben a szerepe tényleg akár az "elem" szintjére csökkenhet. (Ha nem is mindenkinél, de a techeknél pl.)

BlackRose arról beszél, hogy van egy fizikai tested, amit üzemeltetni kell. Ez csak valós termékekkel történhet, tehát pénzed egy részét ezekre kell fordítanod.
A valós termékeket pedig valakinek elõ kell állítani, különben hiába váltod valódi pénzre a viruális dollárjaidat. Tehát, a játékban levõ viruális pénz végsõsoron annyit ér, amennyi valódi értéket belevisznek a játékosok. Bármi olyan virtuális tevékenységnek, amivel valódi értéket állítassz elõ, valamilyen módon a valósághoz kell kapcsolódnia, a valódi termékek elõállítását/szállítását/értékesítését kell elõsegítenie.

BlackRose tényleg ajánlom neked mondjuk a kezdetleges kis blogomat de még inkább olyasmiket, mint SL Insider stb.

Most pl. akirõl írtam divatfotós az az ún. virtuális világban hozza létre a javakat, az ottaniakról készít fotókat, fizetsége virtuális pénz, amit egyéb virtuális javakra fog elkölteni, pl. virtuális házra, virtuális lakbér fizetésére, virtuális modellek foglalkoztatására.

itt most azért rendesen belekavarodtál:

"Szóval a virtuális világ nem létezhet õnnálóan."

Ez a fizika szintjén igaz. Szellem szintjén már most önnállóan létezik.

"Ugyanakkor ez miatt a virtuális világban nem jöhet létre új pénz"

Ez nem igaz. Létrejöhet. Sõt, Lindenék itt akár maguknak tudnak valós pénzt kreálni. Ha hiszed, ha nem, ez mûködik. Más kérdés, hogy leesik az L$ árfolyama, ha erre rájönnek mások...

"Különben a virtuális világban nem lehet értéket termelni, ez 100%, mert elõször is ha pl. egy könyvet irsz, akkor azt nem egy virtuális ember irta, hanem te"

De a virtuális világban jött létre, nem? Figy, ez egy nagyon érdekes témakör, ezen nagyon jókat lehetne vitázni, és tényleg korrektül írod a dolgokat, stb., de itt nemcsak közgdaságtanról van szó.

Itt szerintem szemléletek ütköznek, ki mit tekint virtuális világnak, stb.

Ilyet állítani:
"Mindenesetre nem lehet benne sem anyagi sem szellemi javakat létrehozni."
pl. nagyon merész.

Egyértelmû, hogy a fizikai hordozó, a test, szükséges, hogy "meghajtsa" a szellemet, ami a virtuális világban él. (Az most részletkérdés, hogy napi 1, 10 vagy 18 vagy 24 órát.)

Tök jó, amiket írsz BlackRose. Hosszú idõ óta ez az elsõ olyan írás a témában, ami leköt, és érdekesnek tartok.

Nézd egy valaminek az értéke attól függ, hogy az árú, szolgáltaláscsere megvalósulásákor a két fél mennyire értékel. Az árak nem abszolút jelenség. Pl. ha egy könyv mondjuk rá 20 dollár de én a 20 dolláromat többre értékelem akkor nem veszem meg a könyvet, ha sokan nem vegyük meg akkor a könyv ára le fog menni mondjuk 18 dollára, ha a 18 dollárt még mindég többre értékelem mint a könyvet akkor tovább nem veszem meg, stb. ha viszont a könyvet értékelem többre akkor megveszem. Mindenesetre a pénz maga nem érték, a pénz csak egy helyetesítõ tárgy. Ahhoz, hogy pénzem legyen, valamit nekem is termelnem kell, csak ugye könyebb a pénzt cserélni egy könyvért, mint az általam elõálított terméket vagy szolgáltatást. Pl. amikor minden rendben van, nem adnál soha 100 dollárt egy Hamburgerért, viszont, ha van a zsebedben 1000 dollár, és mondjuk 2 hete a sivatagban koborolnál az 1000 dollárt gondolkodás nélkül elcserélnéd egy pár falatért, mert abban a pillanatban azok a körülmények között, az 1000 dollár sokkal kevesebb érték mint a daran kenyér. Különben az érték elmélet az aholy a legtöbb közgazdász és filozófus tévedett és téved.
Különben a virtuális világban nem lehet értéket termelni, ez 100%, mert elõször is ha pl. egy könyvet irsz, akkor azt nem egy virtuális ember irta, hanem te, a virtuális világ a legjobb esetben is csak eszköz volt, hogy ez a könyv létrejöjjön (pl. inspiráció, stb.), de a könyvet egy valós ember irta meg. Ugyanakkor ha figyelembe vesszük, hogy az embernek elõbb az alapszükségleteit kell ellátni (élelem, ruha, lakóhely) mielõtt akármi mást csinálni tudna, a virtuális világban ilyen dolgok nem léteznek, ugyanis ez a valós világ része. Szóval a virtuális világ nem létezhez a valós világ nélkül, a virtuális világ csak egy valós világra épülõ jelenség, s mint olyan nem lehet független. Mindenesetre nem lehet benne sem anyagi sem szellemi javakat létrehozni. Az ami létrejön az valójában a reális világ terméke. Ugyanakkor ez miatt a virtuális világban nem jöhet létre új pénz, csupán a reális világból konvertált pénz fogor, osztódik, és ez az a probléma ami szerint valaki csak akkor nyerhet ha valaki más veszít. A valós világban még ha sajnos a többség így is gondolja, nem így van, ugyanis a valós vilgban a munkánk az ami értéket teremt, és ha a munkánk által gyarapítsuk pénzünket akkor ezt nem valaki más kárára tesszük. A valós világban ha termelünk mindenki nyer, mégha nem is veszi észre. Pl. egy számítógép 20 éve 1000 dollár volt, ma már 300, tehát az akinek semmi köze sem volt az egészhez, az is most ha vesz egy számítógépet nyert, és mindez azért van mert valakik a számítógép iparban munkájuk által értéket termeltek, fejlesztettek. Az igaz, hogy nekik közvetett hasznuk volt (de ez is a normális), mert nélkülük most is 1000 dollár lenne a gép, de az is nyert aki nem is tudta eddig mi a számítógép. Sõt nem csak a 300 dolláros ár miatt, hanem mert ezek a számítógépek olyan dolgokat segítenek elõ, olyan dolgokat tesznek lehetõvé, hogy minden téren megnõtt a produktivitás. Ugyanakkor nem mondtam, hogy a pénz elveszik, csak pl. törvénytelenül is meg lehet szerezni, miután megszarezted, valós pénzre válthatod.

Szóval a virtuális világ nem létezhet õnnálóan.

emellett a pénz is csak egy virtuális fogalom, a virtuális világban elõállított "termékek", szolgáltatások ugyanúgy azért válthatók valós pénzre, mert megtermelésükhöz idõ, energia szükséges.
egy irodalmi mû elõállításáért is ezért lehet pénzt kapni.

vagyis az téves gondolat, hogy valós pénz megy be, majd ott elveszik.

valóban, ami inkább érdekes, hogy ebbe az egészbe hogyan fog beépülni a kialakuló virtuális gazdaság, milyen lesz az "új ember", aki már egy megemelt szintû valóságban él, ahol egyszerre találkozhat valós és virtuális ismerõseivel, olyan boltokban vásárolhat, ahol millió áruból választhat, mégsincs azoknak fizikai megtestesülésük, stb... (számtech boltokban most is ez van, hehe, "majd holnapra hozunk")

alapvetõen: mennyire jó az, hogy egy ilyen metaverzum létrejött, segíthet-e ez az emberiség aktuális (globális) problémáin, vajon oda tartunk-e, mint a sci-fikben, hogy bizonyos emberek testüket csak tárolónak használják, hogy teljes életet élhessenek egy alternatív világban, vajon képesek leszünk-e elérni a megnyújtott élettartamot vagyis annak illúzióját egy avatárba való átlényegüléssel (megfelelõ biológiai funkciók lelassításával(?)), stb.

ha nem is ilyen komoly kérdésekre keresek választ, de nyitottam egy blogot, http://secondlife.blog.hu , akit érdekel, csekkolja néha.

Nézd nem akarok senkit sem rémíteni, de azt hiszem, hogy a közeljövõben (nem több mint 30 év) olyan gazdasági összeomlás lesz amihez képest a második VH elõtti depresszió gyerekjáték. És ez a monetáris rendszer összeomlásákor következik be. A pénzösszeg amivel a bankok dolgoznak kb. 10x a reális tõkének. Ha csak 3% ember most a bankokba szaladna kivenni a pénzét, már összeomlana a rendszer. A nyugdíj és egézségügyi "biztositás" egy átfolyós fizetõrendszer aminek semmi tõkealapja nincs, amit ki kell fizetni az egyenessen megy másnak a számlájára. Gondold el a következõt: ha eladod a házadat, és pénzben hagyod a számládon, akkor az a pénz a bankoknál reálissan meg kell e hogy legyen, vagy csak virtuálissan? Mert a te házad az nem volt virtuális. A baj, hogy csak 10% van meg reálissan a többiért csak az állam garantál. Pedig ugye a házad 100% megvolt és nem kellett senkinek sem garantálnia. Ugyanakkor, ha ezt a pénzt nem a bankba tartod, hanem otthon, az infláció miatt veszíti értékét, tehát az ami helyetesítette a házadat, idõvel nem fog érni egy ugyanolyan házat. Pedig a házak értéke az inflációnal jóval gyorsabban növekszenek. Akkor ki van itt kirabólva? Mindezt az állam csinálja. Na de nem akarlak itt most meggyõzni alapjában én a minimális államot és a makszimális szabadságot és a törvények uralmát támogatom, te pedig a szupererõss államot... csak az a baj, hogy a szupererõs államnak csak egy a vége a totalitáris diktatúra, a szabadság elvesztése és a törvények értelmét vesztése. Na de éppen úgy nem tudsz te sem engem meggyõzni az ellenkezõjével mint ahogy én sem tudlak téged...

Különben a monopóliumok éppen azért jönnek létre mert special interest, vagyis az állam privilégiókkal látja el õket, a feudális rendszer maradványa. Különben a fedezetlen pénz nem a kiscégeknek lesz kölcsönözve, hanem a nagycégeknek és ezáltal a kiscégek versenyképessége (meg plusz a túladóztatás, stb.) annyira lecsökken a nagycégekhez képest, hogy ha a kiscég ultramodern szuperteniszlabdéd gyárt a nagycég meg rapacsos olóm teniszlabdát, akkor sem kell neki félni, mert megmarad. A nagycégek akkora pazarolással és missmanagemental mûködnek, hogy kiscég esetében 7x csõdbe mennének, de ugye nem gond, ott van a jó nagy szupererõss állam aki megfogja a kezüket, mert 50000 munkahely, szédületes adókiesés, problémák a szakszervezettel stb. ugye az mindennél fontosabb.

A gazdaság strukturális gondjai is a protekcionista politika eredménye. A globalizáció azt mondják nem jó. Most akkor ha nem jó venni valamit a világ másik felérõl, akkor miért lenne jó a szomszédból, vagy a másik városból, vagy a szomszédtól? Ez szerint a legjobban akkor járunk ha nem veszünk senkitõl semmit, mindent magunk csinálunk... a munkamegosztás a produktivitás alapja, a produktivitás az ami a feleslegtermelést biztosítja, a felesleg felhalmazás a tõke, a tõke a produktivitás alapja és a jólét egyetlen reális alapja...

Különben a "rabszolga" távolkeleti munkás is valószínûleg jobban élne ha nem lenne semmi munkája, merthogy azelõtt nem volt neki, és csak azért dolgozik látszólagossan aprópénzért, mert megvan vele elégedve, mert tegnap még annyi sem volt neki, persze reménykedik, hogy holnap egy hajszállal jobb lesz neki... a Kínaiak a rabszolga fizetésük 40% nem költik el... mutass nekem valakit az EU-ban vagy az USA-ban aki ennek felét spórolja... ne beszéljünk, hogy elõre eszünk, a hitelkártyák mind jól megvannak terhelve... az átlagnyugati 2x többet költ mint amennyit megkeres, és ami a legnevetségesebb saját gyermekeitõl veszi kölcsön, nem a szegény afrikai vagy ázsiaitól, hanem a saját jövendõ generációjaitól, itt van az a 10x több pénz lett nyomtatva mint amennyi értéket termelünk. Pl. USA az elmúlt 20 év átlagos GDP növekedése évi 3%, pénzmennyiség növekedése 6.6%, az EU-ban ez még roszabb... 1.6% vs. 7%

A jóléti államról, meg annyit, hogy az egyik rokonom a 70-es években Németországban 60% fizuját meg tudta sporolni, ma pedig azt mondja alig elég... pedig van neki a bankban egy csomó pénze, házat épített stb. De azt mondja, hogy abban az idõben mindenki dolgozott, ma meg mindenki azt nézi, hogy kerülje el a munkát (fõleg a németek). Ezt nem én mondom, hanem egy olyan ember aki 40 éve Németországban él. Ugyanakkor 30 évvel ezelõtt, a cég ahol dolgozik elõre tudott fizetni (elég komoly pénz volt a számláján), ma napokig, hetekig tartoznak egymásnak, és amikor fizetést kell átutalni akkor kölcsön kell a banktól... egy pár napra igaz, de kölcsön, 30 éve, õk tudtak kölcsönt adni... most meg fizetésképtelenek a bankok nélkül. Szerintem egy cégnek kell legyen minimum 5 napra (1 munkahét) való rezerva a számlán készpénzben, ha nincs akkor valójában annyira függõ viszonyban van, hogy az már régen nem szabadság.

Na de mindegy, off topic és nem is érdekes...

Szerintem itt nagyobb a gond annál, hogy azon vitatkozzunk, hogy akkor most Keynes-i vagy esetleg valami ultraliberális gazdaságpolitikát folytassunk. A válság alapja ugyanis nem gazdasági és még kevésbé pénzügyi.

Sokkal inkább a gazdaság egészének strukturális válságáról van szó, még inkább az aktuális gazdasági rendszer és a posztmodern kultúra közöttti mind mélyebbé váló szakadékról.

El lehet ezt fedni, lehet próbálkozni különbözõ gyorstapaszokkal, de egy komoly törés estén ezek mit sem érnek.
Ráadásul Kína ugyan úgy tûnik nyer a szituból, és mintha olyan gazdaságpolitikát folytatna, amit csak a tankönyvekben látni, eközben nála a sok területen meglevõ elmaradottságból fakadó és ez a modern válság egyformán fog jelentkezni, persze a hatalmas tõke beáramlás és a gazdasági növekedés miatt ezt talán még ki is nõheti.

A nyugat válságának oka szerintem, ellentétben azzal amit írtál, az hogy még a Keynes-i állam sem elég erõs ahhoz hogy a gazdaság fontos szereplõit kordában tartsa. A Multik mint a szellemek járnak át a határokon, miközben atz államok fennhatósága és a dolgozóik érdekképviselete meg fog állni ott.
Egy szupererõs állam nem engedte volna ki a gazdaság ezen szereplõit a fennhatósága alol. És ezzel rákényszerítette volna õket, hogy a sima távolkeleti "rabszolga" munka alkalmazása helyett, más módon tegyék hatékonyabbá/versenyképesebbé a termelésüket. Pl. robotizált gyárakkal, melyek hasonlóan alacsny költséggel rendelkeznek, ha már mûködnek, mint a kínai/pakisztáni/indiai "rabszolga" és gyermekmunkások. Csak persze az elején nagyobb beruházást, nagyobb állótõke befektettést igényelnek, amit így megspórolnak és eltesznek, illetve a tõzsdén spekulációs tõkeként fektetnek be.

Az utóbbi 30 évben a nyugat nem tudott elõrelépni, miközben felcsillant egy a jóléten alapuló társadalom, egy a többévezredes hiányon alapuló kultúrával szemben egy ajándékozó kultúra lehetõsége, nem tudta ezt az anyagi világban is realizálni.
Az Internet viszont ennek ellenére átalakítja az emberek gondolkodását, úgy mintha már még is csak valami másik világban élnék, ami viszont így elõbb utóbb még is csak ki fog alakulni.

"A nyugat valóban válságban van"

Na ez az amiben egyetértünk, viszont szerintem ez a válság éppen annak a következménye, amit te jónak tartasz. Ugyanis a jóléti állam nem valós alapokon lett kiépítve. De pl. a Keynesián alapú gazdaság (amely a nyugati gazdaság szinte 100%), az ami elõidézi a fogyasztás növekedését. A munkának két féle gyümölcs lehet, az egyik amit elfogyasztunk a másik amelyek megtakarítunk, persze itt különbséget kell tenni a megtakarítás és az összehordás között. A Keynesián gazdaságban a munka nagyobb része a fogyasztásban veszik el. Az említett Kína pl. jelenleg a GDP 45% takarítja meg, ezek új befektetések, ez tõke amely segítségével növelik a produktivitást és növeli életszinvonalukat is. Nyugaton a GDP max 20% megy megtakarításra.

A Keynesián gazdaság csak akkor mûködõképes, ha az állam gyakorolja monopóliumát a monetáris piacon (éppen ezért kell pl az EURO is), vagyis a központi bank úgynevezett "credit expansion" segítségével serkenti a gazdaságot amely csak fogyasztási serkentésben nyilvánulhat meg. Ugyanis a credit expansion azt jelenti, hogy könnyebben jutsz forráshoz, de ezeknek a forrásoknak nincs reális alapja, ezt úgy nevezik, hogy "fiat money", vagyis a központi bank pénzt nyomtat és ezt kölcsönbe adja a gazdaságnak (a kommerciális bankok által), és a fedezéke erre a semmibõl való pénzre az IOU papír (I Owe You) ami azt mondja, hogy a kölcsön vett pénzt visszafizetem. Miután ez a pénz visszakerül, elvileg bekellene, hogy vonni, de a valóságban újra kölcsönzik és csak az IOU lesz meghosszabítva. Na most a Keynesián közgazdászok azt mondják, hogy ek OK, nem gerjeszt inflációt, de elfelejtik, hogy ha több pénz van a piacon akkor nagyobb lesz a kereslet (mert megvan rá a vásárló erõ - mégha fedezék nélküli akkor is), ez ugye kihat a piacon az árakra, ugyanakkor ha 10 parasztnak adunk kölcsönt hogy vegyenek traktort, de a reális gazdaság csak 8 traktort képes legyártani, akkor valójában a kereslet miatt a traktor ára felmegy, mert a kinálatot nem lehet bõviteni, ugyanis erre reális alapok kellenek. Akkor a kölcsön egy része nem traktorba lesz befektetve, hanem fogyasztási termékekre, vagy a roszabbik esetben várni kell a traktorért, vagy esetleg ketten kapnak fél traktort... (persze ez traktor esetében nem képzelhetõ el, de más esetben reális), és a befektetések nagy százaléka nem lesz kifizetõdõ. Ugyanakkor a könyebb forráshoz jutás szintén növeli a melléfogásokat, mert ugye nem gondolják meg az emberek annyira, hogy mibe fektetik a könnyen szerzett pénzt. Szóval a nyugati válságért nem a kapitalizmus, hanem a Keynesián alapú intervenciók a felelõssek. Az állam korlátlan hatalma.

Hogy gazdagabbak legyünk többet kell megtakarítani, nem pedig többet fogyasztani. És ezen nem segíthet semmi állam, éppen az ellenkezõje történik meg, ronthat. A kérdés miért nincs nyugaton infláció? Azért mert a fogyasztásra öszpontosítás azt eredményezi elõ, hogy a munkánk gyümölcsét elfogyasztjuk és ezért nem veszíthet idõvel értékébõl. Ugyanakkor pl. a mobilodon elveszítesz egy csomó pénzt, mert holnap már fele annyit sem ér mint ma. Ez is infláció, csak nem számolják be a hivatalos statisztikába, viszont az értékveszítés megvan, csak nem a tõkén, mert nem is tõke, csupán fogyasztási cikk. Különben ha ezzel a fedezék nélküli kölcsönzéssel a tremelõi javakat serkentenék (de ezt nem lehet, még ha akarják sem), akkor egy komoly gazdasági boom lenne egy ideig, de egy komoly resesszió (akár depresszió) követné. Ilyen volt pl. az elsõ VH utáni idõszak, amikor még nem a Keynesián model volt az alap, viszont a monetáris politika hasonló volt. Aztán rájöttek, hogy ha általános fizetõeszköz van akkor "fenntartható" a boom, viszont nem csak meghosszabítják, és minnél hoszabb, annál nagyobb lesz a végén a recesszió. Ez az általános - uniform fizetõeszköz elõdje volt a Breton Woods-i megegyezér amikor a dollárhoz kötötték az európai valutákat, amikor a dollár a 70-es években elhagyta az aranyszabványt, akkor ez megszünt, és európában akkor elindult a közös pénz az EURO felé az út. Na de már nagyon hosszúra sikerült a dumám.

Amit írsz a valóságban kissé bonyolultabb, összetettebb.

A digitális világ erõforrásai szinte korlátlanok. Azok a korlátok amiket ráhúzunk a reális világból nem mûxenek igazán. Az emberek ezt érzik is és azokat a javaikat amiket digitálissá konvertálnak, ahhoz is hasonlóan viszonyulnak, de ezáltal valójában az emberek is felelõssé tehetõk amikor így pénzt lopnak tõlük. Láthatóan tudomásul veszik, hogy ebben a világban mások az alapvetõ viszonyok. Tudják hogy a digitális világban (alapvetõen a tökéletes másolhatóság miatt) a monopóliumok csak ideig óráig tarthatók fenn. Így egy diffúz, rettentõen gyorsan változó rendszert kapunk.

A reális világ kapcsolatai viszont jórészt a monopóliuokon, és az ennek hatására kialakuló elosztási hierarchiákon alapul. Az ezekben való közlekedést általában a jog álttal szabályozott módon tesszük, vagy a pénzt mint egy általános jogosultságot biztosító engedélyként tudjuk használni (itt most nem részletezném a "fejlett világban" a gazdagoknak a joghoz való viszonyát, de nagyjából mindenki tudja mirõl van szó).
Viszont a '60-as évek végétõl nyugaton kialakultak a jóléti társadalmak, ami azt jelenti hogy az anyagi forrásokhoz is viszonylag korllanul juthatott mindenki hozzá. Ennek eredményeképpen a társadalom jelentõsen szabadabbá vált. Ez atrtott a '70-es '80-as évekig, amikor a forrás bõvülés korlátozását elõször az energiaválságra után a permanensen fenntartott feszültségre tudták ráhúzni. Ekkor a gazdasági szereplõk alapvetõ szemléletváltása következett be, addig a források ,a termelés, a fogyasztás és a minõség növelésével próbáltak profithoz jutni, de akkor rájöttek hogy célszerûbb mesterséges hiányt generálni a bõvités helyett; , verseny helyett pedig a monopóliumokra törekedni és a másikokat kiszorítani a piacról. Vagy is a profitmaximalizálásra hajtani.

A '90-es évek végén viszont megváltozott a helyzet, a Kínába az olcsó munkaerõ kizsákmányolása érdekében kivitt termelõkapacitást a Kínaiak a klasszikus módon, a fogyasztás kielégítésére, bõvítésére kezdték el használni és a 25 ezer forintos nájkicipõ mellett, megjelentek a 2500-Ft-os is. Ami a mondvacsinált válságokkal az eltorzított gazdasággal sanyargatott nyugatnak feladta a leckét. Pláne hogy a leszart kisfogyasztók a kreált válságok ellenére így a nagyságrendileg olcsóbb áruk miatt megfelelõ életminõséget, és a monopóliumoktól való függetlenséget tudnak fenntartani.
Van egy alapvetõ törvény, az emberek nem a nullákra hajtanak, nem minnél több pénzt akarnak, hanem eleget! Eleget ahhoz hogy az általuk elképzelt szinten éljenek, és a többi nem érdekli õket. Ez jelenti számukra a szabadságot.

A phisinggel/virtuális bûnözéssel a töredékét lopják ki az emberek zsebébõl annak, amit a monopóliumok mindenféle ellenszolgáltatás nélkül kiszednek.
Mennyi egy windóz reális ára, ha a technológiailag hasonló szinten levõ, nem monopólium által fejlesztett Linux ingyenes? Mennyi a gáz reális ára, ha egyrészt támogatás van rajta, másrászt egy állami vállalattól kapod, az államnak meg a jövedelmed 70%-át visszafizeted? (Szja, Áfa, TB, a munkáltató befizetései stb.)Mennyi a nájkicipõ reális ára, ha a kínaiak, az ua minõséget biztosító nónémet a töredékéért adják?

A nyugat valóban válságban van, és ebbõl a válságból a kiútat az Internet mutatja meg, de nem oly módon hogy "biztonságosabbá", korlátizottabbá, zártabbá kéne tenni. A megoldás, hogy az interneten már meglevõ ajándékozó kultúra modelljével, az anyagi világ hiány kultúráját is fel kell váltani.

ööö... röviden ennyi.😉

na ez érdekesnek tünik, de van benne igazság

Érdekes, de pl. a virtuális világban van pénz, az induló összeget, befizeted a virtuális számládra reális pénzben, és a számládon levõ összeget akármikor visszaválthatod reális pénzre. Na most ha a játékban nyertes vagy, vagyis pénzt keresel akkor ez a reális világban is érezhetõ, mert a virtuális pénzed beválthatod reális pénzre. Tehát valaki veszít, hogy valaki nyerjen. Sajnos itt igazi tõketermelés nem mehet végbe, mert a játékban megcsinált dolgok, virtuálissak, de a játékban forgó pénz reális. Ez teljessen különbözi a reális világtól, ahol új értékeket lehet termelni és ezáltal akkor gyarapítani a pénzt ha másnak nem csökken. Ez két nagy problémát idéz elõ, elõször is a játékosokba belenöveli ezt a gondolkodásmódot, hogy csak egy elõre meghatározott kalácsot oszthatunk el, és harcolni kell a nagyobb szeletért, ez már igy is elhatalmosodott a világban és elég káros hatásai vannak. A másik dolog, meg, hogy a játékban nem érvényessek a valósági törvények, tehát ha valakit becsapsz és ez által gazdagodsz meg, a valós világi számlád gyarapodik, egy virtuális világban törvénytelenül elvetted valakinek a virtuális de reális pénzét, és ezért nem vonhatnak felelõségre... szerintem itt bajok lesznek.

WoW-ban majd plazmatv-n megy az IBM reklám

Mátrix pre-alpha<#idiota>

LOL XGL

Na itt kezdõdik a 3D értelemes felhasználása, nem egy 2D GUI-nál!

LOL Vista Lol M$

áhh nagyon kemény...