• NEXUS6
    #10
    Szerintem itt nagyobb a gond annál, hogy azon vitatkozzunk, hogy akkor most Keynes-i vagy esetleg valami ultraliberális gazdaságpolitikát folytassunk. A válság alapja ugyanis nem gazdasági és még kevésbé pénzügyi.

    Sokkal inkább a gazdaság egészének strukturális válságáról van szó, még inkább az aktuális gazdasági rendszer és a posztmodern kultúra közöttti mind mélyebbé váló szakadékról.

    El lehet ezt fedni, lehet próbálkozni különböző gyorstapaszokkal, de egy komoly törés estén ezek mit sem érnek.
    Ráadásul Kína ugyan úgy tűnik nyer a szituból, és mintha olyan gazdaságpolitikát folytatna, amit csak a tankönyvekben látni, eközben nála a sok területen meglevő elmaradottságból fakadó és ez a modern válság egyformán fog jelentkezni, persze a hatalmas tőke beáramlás és a gazdasági növekedés miatt ezt talán még ki is nőheti.

    A nyugat válságának oka szerintem, ellentétben azzal amit írtál, az hogy még a Keynes-i állam sem elég erős ahhoz hogy a gazdaság fontos szereplőit kordában tartsa. A Multik mint a szellemek járnak át a határokon, miközben atz államok fennhatósága és a dolgozóik érdekképviselete meg fog állni ott.
    Egy szupererős állam nem engedte volna ki a gazdaság ezen szereplőit a fennhatósága alol. És ezzel rákényszerítette volna őket, hogy a sima távolkeleti "rabszolga" munka alkalmazása helyett, más módon tegyék hatékonyabbá/versenyképesebbé a termelésüket. Pl. robotizált gyárakkal, melyek hasonlóan alacsny költséggel rendelkeznek, ha már működnek, mint a kínai/pakisztáni/indiai "rabszolga" és gyermekmunkások. Csak persze az elején nagyobb beruházást, nagyobb állótőke befektettést igényelnek, amit így megspórolnak és eltesznek, illetve a tőzsdén spekulációs tőkeként fektetnek be.

    Az utóbbi 30 évben a nyugat nem tudott előrelépni, miközben felcsillant egy a jóléten alapuló társadalom, egy a többévezredes hiányon alapuló kultúrával szemben egy ajándékozó kultúra lehetősége, nem tudta ezt az anyagi világban is realizálni.
    Az Internet viszont ennek ellenére átalakítja az emberek gondolkodását, úgy mintha már még is csak valami másik világban élnék, ami viszont így előbb utóbb még is csak ki fog alakulni.