Ellentmondásos a koreai atomkísérlet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#69
"ÉKórea csak próbálja megúszni, hogy az Amcsik megtámadják."
Aha és ezért fenyegetõzik, hogy beveti az atomot Dél-Korea vagy Japán ellen ha leállítják a gonosz nem-komcsi országok a saját adófizetõik pénzébõl finanszírozott élelmiszersegélyek szállítását, mert az echte komcsi országban a katonaságnak jut kaja, atomra és szoborra van pénz, a paraszt meg egyen füvet és fakérget...
Aha és ezért fenyegetõzik, hogy beveti az atomot Dél-Korea vagy Japán ellen ha leállítják a gonosz nem-komcsi országok a saját adófizetõik pénzébõl finanszírozott élelmiszersegélyek szállítását, mert az echte komcsi országban a katonaságnak jut kaja, atomra és szoborra van pénz, a paraszt meg egyen füvet és fakérget...
#68
A fissile material is one that can support a fission chain reaction. Uranium-235 and plutonium-239 are the fissile materials most often used in nuclear bombs, and producing or procuring them is usually the most difficult part of a weapons development program. During the Manhattan Project, for example, around 90% of the total program budget was devoted to the production of U-235 and Pu-239. Modern pits (see below) often combine the two.
Na ezt mondtam én! A mechanika egyszerû!!
Na ezt mondtam én! A mechanika egyszerû!!
#67
"aminek kiderítéséhez nem árt egy berepülõ kémrepülõgép sem"
Gratulálok. Nemzetközi jogból megbuktál.. Legközelebb mi lesz a javaslat? Nem tetszik a japán tözsde állása, dobjunk rájuk egy-két bombát? Eh.
ÉKórea csak próbálja megúszni, hogy az Amcsik megtámadják. Te sem szeretnél olyan országban lenni, amit egy milliós nagyságrendû, atombombákkal felszerelt hadsereg vezetése listára vett, hogy meg fogja támadni. ÉKórea azért kapott haladékot:
1, Bin Laden az istennek sem akar ott bujkálni
2, Mivel "van atomjuk" már nem lehet megtámadni (kívéve, ha még nagyobb at próbál Bush cheatelni, és úgy csinál, mintha ÉKórea támadná meg Japánt).
Amúgy A 911 nagyon emlékeztet engem 939-re, amikor a Lengyel adót "visszatámadták" a németek... "védekezésbõl"
Hehe, új fogalom: megelõzõ védekezés.
Gratulálok. Nemzetközi jogból megbuktál.. Legközelebb mi lesz a javaslat? Nem tetszik a japán tözsde állása, dobjunk rájuk egy-két bombát? Eh.
ÉKórea csak próbálja megúszni, hogy az Amcsik megtámadják. Te sem szeretnél olyan országban lenni, amit egy milliós nagyságrendû, atombombákkal felszerelt hadsereg vezetése listára vett, hogy meg fogja támadni. ÉKórea azért kapott haladékot:
1, Bin Laden az istennek sem akar ott bujkálni
2, Mivel "van atomjuk" már nem lehet megtámadni (kívéve, ha még nagyobb at próbál Bush cheatelni, és úgy csinál, mintha ÉKórea támadná meg Japánt).
Amúgy A 911 nagyon emlékeztet engem 939-re, amikor a Lengyel adót "visszatámadták" a németek... "védekezésbõl"
Hehe, új fogalom: megelõzõ védekezés.
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#66
Ez utóbbi a fegyver metódus. Amit én mondtam az a fõ metódus.
"The main method is the implosion method, where there is one sphere of material, which is compressed to make it supercritical."
" A simpler method is the gun method, where there are two pieces, one subcritical because of the limited mass, the other subcritical because of being unfavorably shaped (or in small-yield weapons, also because of mass), but such that the pieces together are favorably shaped: the first piece fits in a hole of the second piece."
"The main method is the implosion method, where there is one sphere of material, which is compressed to make it supercritical."
" A simpler method is the gun method, where there are two pieces, one subcritical because of the limited mass, the other subcritical because of being unfavorably shaped (or in small-yield weapons, also because of mass), but such that the pieces together are favorably shaped: the first piece fits in a hole of the second piece."
#65
The distinction between these two types of weapon is blurred by the fact that they are combined in nearly all complex modern weapons: a smaller fission bomb is first used to reach the necessary conditions of high temperature and pressure which are required for fusion. Fusion elements may also be present in the core of fission devices as well as they generate additional neutrons which increases the efficiency (known as "boosting") of the fission reaction. Additionally, most fusion weapons derive a substantial portion of their energy (often around half of the total yield) from a final stage of fissioning which is enabled by the fusion reactions. Since the distinguishing feature of both fission and fusion weapons is that they release energy from transformations of the atomic nucleus, the best general term for all types of these explosive devices is nuclear weapon.
Na így mûködik a hidrogén bomba
Na így mûködik a hidrogén bomba
#64
Maga a radioaktív sugárzás - ami a robbanás vált ki és most nem a szennyezõanyagokra gondolok - mág egy 20Kt-snál is elhanyagolható. 1,8 km az a távolság amin bellül akut sugárfertõzést kapsz ám 2 km az ahol minden elporlad.
#63
Ott van de tudtommal maga a hidrogénbomba nem bocsájt ki számottevõ gammasugarat.
#62
Na akkor azért csak van ott radioaktivitás.
Gracie Barra
#61
#60
egy kissebb nukleáris töltetet robbantanak fel az szolgáltatja a hõt és a nyomást.
#59
Jó, de honnan veszik azt a több millió fokos hõt, és óriási nyomást?
Gracie Barra
#57
Persze! Hisz nagyot robban! 😄
#56
A hõ a nyomás és a szabad neutronok.
#55
Radioaktív sugárzásban tévedtem. Elnézést mindekitõl!
#54
pont az a pár ezer oldal a lényeg.
Mondok egy egyszerû példát, hogy mire is gondoltam. Ha teszem azt vissza mennénk az ókori rómába és megmondanám nekik, hogy hidrogén oxigén szén és nitrogén kell a TNT-hez - mindegyik elemben nem vagyok biztos bár ez most igazából lényegtelen - ez még nem azt jelenteé, hogy meg is tudnák csinálni. Mert nem tudják, hogy és mennyit vegyítsenek. Plusz a külömbözõ anyagok elõállítása.
A mechanikai rész megvan de a lényeg nincs. Ugyan ez van az atomnál is!
Mondok egy egyszerû példát, hogy mire is gondoltam. Ha teszem azt vissza mennénk az ókori rómába és megmondanám nekik, hogy hidrogén oxigén szén és nitrogén kell a TNT-hez - mindegyik elemben nem vagyok biztos bár ez most igazából lényegtelen - ez még nem azt jelenteé, hogy meg is tudnák csinálni. Mert nem tudják, hogy és mennyit vegyítsenek. Plusz a külömbözõ anyagok elõállítása.
A mechanikai rész megvan de a lényeg nincs. Ugyan ez van az atomnál is!
#53
Ezt konkrétan a fúzió és nem a hidrogén bomba alatt találtam. De a ombákban szoktak alkalmazni neutron reflektort vagy neutron forrást. Berilium funkcionál e képpen ha jól emlékszem.
#52
viszont egyik se panaszkodik 😊
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#51
"Most néztem utána egy kicsit a nukleáris fúziónak és ha Deutériumot és Lítium 6-ost használsz akkor nem keletkezik szabad neutron (ami ugye maga a gamma sugárzás)."
Lehet én vagyok csak tudatlan, de a láncreakcióhoz nem pont szabad neutronok kellenek???
Lehet én vagyok csak tudatlan, de a láncreakcióhoz nem pont szabad neutronok kellenek???
#50
"A hidrogén bombának is van sugárzása, pl neutron sugátzás, de ennek nincs túl nagy hatása. "
Jah, csak minden élõlény meghal tõle. 😊
Jah, csak minden élõlény meghal tõle. 😊
#49
Valójában ez nem ennyire egyszerü, ugyanis az informatika alapegységei nem követik a nemzetközi szabványokat.
Ugye az alapegység a bit, a következõ egység pedig a bájt ami viszont nem 10 hanem 8 bit. Ráadásul az informatika 2es számrendszerben dolgozik, ming az SI szabványokat 10es számrendszerre találták ki. Ez fõleg a memóriáknál látszik meg, nem véletlenül nincs 500 megabájtos ram modul, azért mert ez fizikailag nem megvalósitható müködõképesen. Visszamenve az alapokig, nem lehetsées 10 bájtos modul a kettes számrendszer miatt, csak 8 v 16 bájtos. 10 bájtos max ugy ha a v16osbol 6ot nem használnak...
Ugyhogy teljesen mindegy hogy papiron az si szabvány mit mond, pl, egy winyonál az oprendszer mittomén 8k-as egységeket használ akkor a programok kénytelenek lesznek 8k-s egységeket használni és mondhatod te hogy a 8k az = 8000 bájt, ilyen modulod neked nem lesz. Értelemszerüen a megoldás az lenne ha a kilot nem úgy definiálnák hogy 10nek a 3. hatványa, hanem ugy hogy az alkalmazott számrendszer 3. hatványa.
Ez a patch pedig egy baromság elég sok problémát okozna, plusz a fentebb leirtak miatt (tudniillik ha jártál vmi infos suliba, akkor probáld majd megmagyarázni a tanárnak mondjuk architekturákból a vizsgán hogy szerinted a 8k az = 8000 bájt ugy kihajit hogy csak na) szóval elfogadott hogy 1k=1024 bájt és igy tovább igy aztán ez egyértelmüen egy piszok nagy megtévesztés mivel az emberek 90%a ugy gondolkozik hogy 80GB = 80*1024 MB és nem úgy hogy 80 GB=80*1000 MB ahol a MB=1000 KB es igy tovabb...
Ugye az alapegység a bit, a következõ egység pedig a bájt ami viszont nem 10 hanem 8 bit. Ráadásul az informatika 2es számrendszerben dolgozik, ming az SI szabványokat 10es számrendszerre találták ki. Ez fõleg a memóriáknál látszik meg, nem véletlenül nincs 500 megabájtos ram modul, azért mert ez fizikailag nem megvalósitható müködõképesen. Visszamenve az alapokig, nem lehetsées 10 bájtos modul a kettes számrendszer miatt, csak 8 v 16 bájtos. 10 bájtos max ugy ha a v16osbol 6ot nem használnak...
Ugyhogy teljesen mindegy hogy papiron az si szabvány mit mond, pl, egy winyonál az oprendszer mittomén 8k-as egységeket használ akkor a programok kénytelenek lesznek 8k-s egységeket használni és mondhatod te hogy a 8k az = 8000 bájt, ilyen modulod neked nem lesz. Értelemszerüen a megoldás az lenne ha a kilot nem úgy definiálnák hogy 10nek a 3. hatványa, hanem ugy hogy az alkalmazott számrendszer 3. hatványa.
Ez a patch pedig egy baromság elég sok problémát okozna, plusz a fentebb leirtak miatt (tudniillik ha jártál vmi infos suliba, akkor probáld majd megmagyarázni a tanárnak mondjuk architekturákból a vizsgán hogy szerinted a 8k az = 8000 bájt ugy kihajit hogy csak na) szóval elfogadott hogy 1k=1024 bájt és igy tovább igy aztán ez egyértelmüen egy piszok nagy megtévesztés mivel az emberek 90%a ugy gondolkozik hogy 80GB = 80*1024 MB és nem úgy hogy 80 GB=80*1000 MB ahol a MB=1000 KB es igy tovabb...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.
#48
Nos, ha jól értem (márpedig a ki, Mi, Gi elõtagok igencsak hivatalosak már jó rég óta, kb 3-4 éve), akkor itt nem a merevlemezgyártó a hunyó. Ha a 80 000 000 bájtot 80GB-nak jelöli, nagyon is jól teszi. Itt inkább az oprendszer gyártója a hunyó, hogy a rendelkezésre álló bájtok számát 1024-gyel, majd újra 1024-gyel osztva azt írja az eredmény mellé, hogy GB. _NEKI_LENNE_KÖTELESSÉGE_GiB-et_írni_ a programokban... Szerintem itt nem korrekt az ügy... Igaz, másik irányban is lehet keresettel élni, és megparancsolni a HDD gyártójának, hogy ne GB-ben, hanem GiB-ben adja meg a méretet, de vicces lenne a boltban 74,9GiB-es HDD-t venni. Nézzük inkább így: a HDD adott méretû, TÖK HELYESEN VAN RÁÍRVA A MÉRET, csak billgécék lusták erre patch-et kiadni, sõt (szerencsére még nem láttam, de biztos vagyok benne, hogy) a VISTA-ban is helytelenül kezelik a bináris prefixumokat. 😞 Pl. a debian linuxomban az ifconfig parancs kimenete bizony MiB-et és GiB-et használ... <#banplz>
#47
Hú de sok vad dolgot olvastam a kommentek között. Az SI mérékegységekre nem térek ki, mert azt már többen helyre tették, de a súgárzrásokról muszály írnom 😉
Radioaktivitás: Az instabil izotópok stabilitási törekvése. Az instabil atommag energia kibocsátás kíséretében megpróbál belsõ átalakulással egy kisebb energiaszintû, vagy rendezettebb állapotba kerülni, illetve nagy instabilitás esetén részecske és energia kibocsátással stabilizálódni. A folyamat eredményeként sok esetben új izotóp, esetleg új kémiai elem lesz a radioaktív izotópból.
Radioaktív bomlás: Az a spontán folyamat, amikor az instabil izotóp részecske, energia, vagy mindkettõ kibocsátása közben egy stabilabb állapotba kerül. Ilyen módon a radioaktív sugárzás lehet elektromágneses, vagy részecske sugárzás.
Alfa-bomlás:
Az alfa részecske egy hélium atommag. Mivel az alfa részecske körül elektronok nem keringenek és õ maga két protont tartalmaz, így kétszeresen pozitív töltéssel rendelkezik.
Az alfa-bomlás során az anyaelem egy hélium atommagot bocsát ki, így tömegszáma 4-gyel, rendszáma pedig 2-vel csökken. Mivel az anyaelemben a protonok száma is megváltozik, az alfa bomlás során az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul át. Az alfa-bomlás a nagy tömegszámú elemekre jellemzõ leginkább.
Béta bomlás:
Elektron, vagy pozitron, melyet radioaktív bomlás során az átalakuló atommag bocsát ki. Mivel ezek az elemi részecskék nem az atommag alkotó elemei, ezért a béta-bomlás során az atommagon belül a nukleonok átalakulását is feltételeznünk kell.
A bét bomlásnak két változata van:
1. Béta negatív bomlás: Elektron kibocsátása az instabil elem atommagjából. A magon belül egy neutron protonná alakul, miközben a keletkezõ elektront a mag kibocsátja. Így a bomlás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma is változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mivel a rendszám 1-gyel növekszik. A béta negatív bomlás leginkább a neutronfelesleggel rendelkezõ elemekre jellemzõ. Béta negatív bomlásra példa lehet a Np-239 (neptúnium) radioaktív átalakulása, mely során a plutóniumnak egy hasadóképes izotópja keletkezik, így pl. az atomreaktorokban ez az átalakulás jelentõs szerepet játszik.
2. Béta pozitív bomlás: Pozitron kibocsátása az instabil elem atommagjából. A magon belül egy proton neutronná alakul, miközben a mag pozitront bocsát ki. A bomlás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mert a rendszám 1-gyel csökken. A béta pozitív bomlás leginkább a protonfelesleggel rendelkezõ elemekre jellemzõ.
Elektron befogás:
A protonfelesleggel rendelkezõ részecskék egyik átalakulási lehetõsége. Az atommag a maghoz közeli elektronok közül egyet befog, amely a magban egy protonnal egyesülve azonnal neutronná alakul. Az elektront a mag legtöbbször a legközelebbi, K elnevezésû elektronhéjról (legbelsõ) fogja be, így az átalakulást K-befogásnak is nevezik. Az átalakulás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mivel a rendszám 1-gyel csökken.
Neutron kibocsátás:
Neutron felesleggel rendelkezõ részecskék egyik átalakulási lehetõsége. Az átalakulás során az instabil atommag neutront bocsát ki, így annak tömegszáma 1-gyel csökken, nem változik viszont a rendszáma, vagyis ugyanaz a kémiai elem marad. A neutron kibocsátás elsõsorban a nehéz magok hasadásakor keletkezõ középnehéz magokra jellemzõ.
Gamma-sugárzás: A gamma-sugárzás nagy energiájú elektromágneses sugárzás, melyet az atommag bocsát ki. A gamma-sugárzást diszkrét energiájú foton formájában bocsátja ki az atommag, mely fotonnak hullám és részecske tulajdonságai is vannak.
Az elõzõekben ismertetett radioaktív bomlások (alfa-bomlás, béta-bomlás, elektron befogás, neutron kibocsátás) után a részecskét kibocsátó izotóp általában még gerjesztett állapotban marad, az atommag az alapállapothoz képest fölös energiáját gamma-sugárzás formájában bocsátja ki.
Elnézést mindenkitõl, akit untattam (biztos sokan voltak), de azért nem akartam, hogy valótlanságok ragadjanak meg a különbözõ radioaktív "sugárzásokról" a fórumozok fejében. 😉
Radioaktivitás: Az instabil izotópok stabilitási törekvése. Az instabil atommag energia kibocsátás kíséretében megpróbál belsõ átalakulással egy kisebb energiaszintû, vagy rendezettebb állapotba kerülni, illetve nagy instabilitás esetén részecske és energia kibocsátással stabilizálódni. A folyamat eredményeként sok esetben új izotóp, esetleg új kémiai elem lesz a radioaktív izotópból.
Radioaktív bomlás: Az a spontán folyamat, amikor az instabil izotóp részecske, energia, vagy mindkettõ kibocsátása közben egy stabilabb állapotba kerül. Ilyen módon a radioaktív sugárzás lehet elektromágneses, vagy részecske sugárzás.
Alfa-bomlás:
Az alfa részecske egy hélium atommag. Mivel az alfa részecske körül elektronok nem keringenek és õ maga két protont tartalmaz, így kétszeresen pozitív töltéssel rendelkezik.
Az alfa-bomlás során az anyaelem egy hélium atommagot bocsát ki, így tömegszáma 4-gyel, rendszáma pedig 2-vel csökken. Mivel az anyaelemben a protonok száma is megváltozik, az alfa bomlás során az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul át. Az alfa-bomlás a nagy tömegszámú elemekre jellemzõ leginkább.
Béta bomlás:
Elektron, vagy pozitron, melyet radioaktív bomlás során az átalakuló atommag bocsát ki. Mivel ezek az elemi részecskék nem az atommag alkotó elemei, ezért a béta-bomlás során az atommagon belül a nukleonok átalakulását is feltételeznünk kell.
A bét bomlásnak két változata van:
1. Béta negatív bomlás: Elektron kibocsátása az instabil elem atommagjából. A magon belül egy neutron protonná alakul, miközben a keletkezõ elektront a mag kibocsátja. Így a bomlás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma is változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mivel a rendszám 1-gyel növekszik. A béta negatív bomlás leginkább a neutronfelesleggel rendelkezõ elemekre jellemzõ. Béta negatív bomlásra példa lehet a Np-239 (neptúnium) radioaktív átalakulása, mely során a plutóniumnak egy hasadóképes izotópja keletkezik, így pl. az atomreaktorokban ez az átalakulás jelentõs szerepet játszik.
2. Béta pozitív bomlás: Pozitron kibocsátása az instabil elem atommagjából. A magon belül egy proton neutronná alakul, miközben a mag pozitront bocsát ki. A bomlás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mert a rendszám 1-gyel csökken. A béta pozitív bomlás leginkább a protonfelesleggel rendelkezõ elemekre jellemzõ.
Elektron befogás:
A protonfelesleggel rendelkezõ részecskék egyik átalakulási lehetõsége. Az atommag a maghoz közeli elektronok közül egyet befog, amely a magban egy protonnal egyesülve azonnal neutronná alakul. Az elektront a mag legtöbbször a legközelebbi, K elnevezésû elektronhéjról (legbelsõ) fogja be, így az átalakulást K-befogásnak is nevezik. Az átalakulás során az elem tömegszáma nem változik, hiszen a magon belül a nukleonok száma változatlan, azonban az anyaelem egy másik kémiai elemmé alakul, mivel a rendszám 1-gyel csökken.
Neutron kibocsátás:
Neutron felesleggel rendelkezõ részecskék egyik átalakulási lehetõsége. Az átalakulás során az instabil atommag neutront bocsát ki, így annak tömegszáma 1-gyel csökken, nem változik viszont a rendszáma, vagyis ugyanaz a kémiai elem marad. A neutron kibocsátás elsõsorban a nehéz magok hasadásakor keletkezõ középnehéz magokra jellemzõ.
Gamma-sugárzás: A gamma-sugárzás nagy energiájú elektromágneses sugárzás, melyet az atommag bocsát ki. A gamma-sugárzást diszkrét energiájú foton formájában bocsátja ki az atommag, mely fotonnak hullám és részecske tulajdonságai is vannak.
Az elõzõekben ismertetett radioaktív bomlások (alfa-bomlás, béta-bomlás, elektron befogás, neutron kibocsátás) után a részecskét kibocsátó izotóp általában még gerjesztett állapotban marad, az atommag az alapállapothoz képest fölös energiáját gamma-sugárzás formájában bocsátja ki.
Elnézést mindenkitõl, akit untattam (biztos sokan voltak), de azért nem akartam, hogy valótlanságok ragadjanak meg a különbözõ radioaktív "sugárzásokról" a fórumozok fejében. 😉
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#46
be is vannak érte perelve keményen, megtévesztik a fogyasztókat azzal, hogy 80 GBosnak irnak 74 GBos termékeket.
http://www.sg.hu/cikkek/45750/jogszerutlen_a_merevlemezek_kapacitasjelolese
http://www.sg.hu/cikkek/45750/jogszerutlen_a_merevlemezek_kapacitasjelolese
#45
Kis kitero a prefixumokkal kapcsolatban:
A hetkoznapokban az SI prefixumokat (kilo, mega, giga, stb) hasznaljuk binaris prefixumokkent, tehat pl az 1024 bajtot kilobajtnak, 1024*1024 bajtot megbajtnak mondjuk. Mondanom sem kell, hogy ez nem hivatalos, vagyis nem szabvanyos elnevezes.
Az IEC szabvany szerint a binaris prefixumok nevei:
Ki = kibi (*2^10) 1024
Mi = mebi (*2^20) 1024*1024
Gi = gibi (*2^30) 1024*1024*1024
stb...
Mivel a hattertarolo gyartok a kapacitas megadasakor az SI prefixumokat hivatalos jelentesuknek megfeleloen hasznaljak, ezert a felhasznalok neha meglepve tapasztaljak, hogy pl a frissen vett winchester kapacitasa formatalas utan kevesebb, mint amit a gyarto megadott. Valojaban persze nem kevesebb, csak az eltero prefixumok miatt van a keveredes.
Igy kell atvaltani:
1 kilobajt ~ 0.977 kibibajt
1 megabajt ~ 0.954 mebibajt
1 gigabajt ~ 0.931 gibibajt
Ez alapjan a gyarto szerint hivatalosan 250 gigabajtos HDD kapacitasa koznyelven 232.8 GB (hivatalosan GiB, vagyis gibibajt).
A hetkoznapokban az SI prefixumokat (kilo, mega, giga, stb) hasznaljuk binaris prefixumokkent, tehat pl az 1024 bajtot kilobajtnak, 1024*1024 bajtot megbajtnak mondjuk. Mondanom sem kell, hogy ez nem hivatalos, vagyis nem szabvanyos elnevezes.
Az IEC szabvany szerint a binaris prefixumok nevei:
Ki = kibi (*2^10) 1024
Mi = mebi (*2^20) 1024*1024
Gi = gibi (*2^30) 1024*1024*1024
stb...
Mivel a hattertarolo gyartok a kapacitas megadasakor az SI prefixumokat hivatalos jelentesuknek megfeleloen hasznaljak, ezert a felhasznalok neha meglepve tapasztaljak, hogy pl a frissen vett winchester kapacitasa formatalas utan kevesebb, mint amit a gyarto megadott. Valojaban persze nem kevesebb, csak az eltero prefixumok miatt van a keveredes.
Igy kell atvaltani:
1 kilobajt ~ 0.977 kibibajt
1 megabajt ~ 0.954 mebibajt
1 gigabajt ~ 0.931 gibibajt
Ez alapjan a gyarto szerint hivatalosan 250 gigabajtos HDD kapacitasa koznyelven 232.8 GB (hivatalosan GiB, vagyis gibibajt).
#44
ong, látom próbál mindenki nagyon okos lenni :|
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#43
Ja "majdnem" minden. A minden az pártízezer/párszázezer oldallal több.
#42
Abból kiindulva, hogy legutóbb a ballisztikus rakétáik mind belezuhantak a szomszédos tengerbe könnyen lehet, hogy besült a mutatványuk. Aztán az is lehet, hogy félvén a saját megbízhatóságuktól inkább csak jó sok TNT-t robbantottak. Mindenesetre azt biztosan tudjuk, hogy a szükséges hasadóanyag a rendelkezésükre áll és most már azt is, hogy szándékukban áll robbantani, akár az ENSZ ellenkezése ellenére is.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
#41
Tényleg szánalmas, hogy a sok okostojás, kisebbségi érzéstõl szenvedõ magyar paprikajancsi hajlamos hülyének nézni más nemzetek (különösen az egyesült államok) fiait, miközben órákig vitatkoznak azon, hogy a "kilo" százat, vagy ezret jelent-e. Ez kb. olyan mintha azon vitatkoznánk, hogy a mondat végére pontot vagy vesszõt kell-e tenni.
Szánalmas!
Szánalmas!
#40
Akkor annak is nézz utána, hogy mivel indítják be a fúziót.
Gracie Barra
#39
Jezusom! Mennyi baromsagot irnak itt egyesek ossze-vissza! Es meg a magyarok nezik az amerikaiakat hulyenek.
1)
Kb az ovodaban megtanulja mindenki, hogy a fobb prefixumok mit jelentenek:
..., mikro(*10^-6), milli(*10^-3), centi(*10^-2), deci(*10^-1), ..., deka(*10^1), hekto(*10^2), kilo(*10^3), mega(*10^6), ...
2)
A gamma sugarzas termeszetesen elektromagneses sugarzas, igy semmi koze az anyagi reszecskekhez. A kvantumjat gamma fotonnak hivjak. Amugy majdnem ugyanaz, mint a rontgen sugarzas, csak mashogy keletkezik, es egy kicsit nagyobb energiaju.
1)
Kb az ovodaban megtanulja mindenki, hogy a fobb prefixumok mit jelentenek:
..., mikro(*10^-6), milli(*10^-3), centi(*10^-2), deci(*10^-1), ..., deka(*10^1), hekto(*10^2), kilo(*10^3), mega(*10^6), ...
2)
A gamma sugarzas termeszetesen elektromagneses sugarzas, igy semmi koze az anyagi reszecskekhez. A kvantumjat gamma fotonnak hivjak. Amugy majdnem ugyanaz, mint a rontgen sugarzas, csak mashogy keletkezik, es egy kicsit nagyobb energiaju.
#38
Hát elég régen volt az utolsó kémia órám, de arra még én is emlékszek, hogy a hidrogén atommagja 1 proton, nem pedig neutron.
De azt nem tudom, hogy a gamma-sugárzás micsoda...
De azt nem tudom, hogy a gamma-sugárzás micsoda...
#37
Hát éppen, hogy nem körberakták, hanem összelõtték a két fél hasadóanyagot és így lett meg két darabból a krtikus tömeg, tehát összeségében megvan a krtitkus tömeg csak szétvlasztva. Az iplóziós modern bomábkban alapállapotban nincs meg a kritikus tömeg, de összerobbantva megnõ egy kicsit a sûrûség, csakhát a krtikus tömeg nyagjából fordítottan és négyzetesen arányos a sûrûséggel.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#36
A gamma-sugárzás nagyfrekvenciájú elektromágneses hullámokból (1019 Hz illetve 10 keV felett) álló sugárzás, mely a gerjesztett atommagok alacsonyabban fekvõ állapotba történõ átmenetekor, az úgynevezett gamma-bomláskor keletkezik. Ez a bomlás sok esetben kíséri az alfa- és béta-bomlást, valamint a magreakciókat.
Félig igazam volt. Na jó! Majdnem félig. 😊
Félig igazam volt. Na jó! Majdnem félig. 😊
#35
www.wikipedia.org--->search--->nuclear weapons design. Ott van minden. Majdnem minden.
#34
Én csak a mechanikai részt említem.
Az elsõ atombomba sem volt más lényegében mint egy adag uránium amit körbe pakoltak gondosan TNT-vel majd bumm.
Nem véletlenül lehet nagyon könnyen megtalálni neten a bombák sematikus rajzát. Hiába tudod, hogy ide egy kis plutónium oda egy kis berilium ide meg egy kis robbanóanyag ha nem tudod, hogy milyen arányban is használd ezeket. Elõállításról nem is beszélve.
Az elsõ atombomba sem volt más lényegében mint egy adag uránium amit körbe pakoltak gondosan TNT-vel majd bumm.
Nem véletlenül lehet nagyon könnyen megtalálni neten a bombák sematikus rajzát. Hiába tudod, hogy ide egy kis plutónium oda egy kis berilium ide meg egy kis robbanóanyag ha nem tudod, hogy milyen arányban is használd ezeket. Elõállításról nem is beszélve.
#33
Régi kémiai tanulmányaim szerint a gammasugárzás hidrogén atommagokat jelent. Ami ugye neutron.
#32
Hát én azt gondolom h kína nem veregeti meg kommunista testvére vállát, mert nem igazán jó az neki ha a felvásárló országait elriasztják...
Kína nemhiszem h lerohanná az egész világot, inkább szépen "lassan" (na jó, rohadt gyorsan) beépül minden országba, a mi kisvárosunkban pl most nyílt meg a 10. kínai üzlet, ráadásul a mozink helyén!!!
Az USA ba is kína annyi szutykot szállít, kétlem h háborúzásba akarna kezdeni, hanem szépen szétveri más országok iparát, miközben tonna számra eladja a mocskát...mi meg vesszük meg...
Szal sztem csak fenyegetõzik Észak-kórea, habár a ruszkik biztos benne lennének a buliban, mert ha náluk elfogy a nyersanyag...akkor nem marad a turizmus mint Dubaiban <#nyes>...
Szal sztem nem kell túl komolyan venni a kis ferdeszemûek fenyegetéseit, egyébként is jól elvagyunk mi itt a kis kárpátmedencénkben, inkább a belsõ romlást kéne megállítani, igaz ez már tök más téma. <#vigyor5>
Kína nemhiszem h lerohanná az egész világot, inkább szépen "lassan" (na jó, rohadt gyorsan) beépül minden országba, a mi kisvárosunkban pl most nyílt meg a 10. kínai üzlet, ráadásul a mozink helyén!!!
Az USA ba is kína annyi szutykot szállít, kétlem h háborúzásba akarna kezdeni, hanem szépen szétveri más országok iparát, miközben tonna számra eladja a mocskát...mi meg vesszük meg...
Szal sztem csak fenyegetõzik Észak-kórea, habár a ruszkik biztos benne lennének a buliban, mert ha náluk elfogy a nyersanyag...akkor nem marad a turizmus mint Dubaiban <#nyes>...
Szal sztem nem kell túl komolyan venni a kis ferdeszemûek fenyegetéseit, egyébként is jól elvagyunk mi itt a kis kárpátmedencénkben, inkább a belsõ romlást kéne megállítani, igaz ez már tök más téma. <#vigyor5>
#31
A neutron nem gamma sugárzás. A neutronsugárzás az neutronsugárzás, a gammasugárzás, gammakvantumokból áll.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#30
Miért kellett volna? Indiát, Pakisztánt, Francia o-t, USA-t, és a többi atomhatalmat miért nem kellett volna?
Amúgy meg aggódjanak a szomszédos államok, idáig úgysem tud ellõni Észak-Korea...
Amúgy meg aggódjanak a szomszédos államok, idáig úgysem tud ellõni Észak-Korea...
#29
A hidrogén bombának is van sugárzása, pl neutron sugátzás, de ennek nincs túl nagy hatása.
#28
Na ezt azért nem mondanám. Ha ilyen könnyû lenne akkor mit szenvednek vele idestva már 10-12 éve???
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#27
Eddig kellett volna lerohanni Észak-Koreát. Most már cseszhetik.
ONE DAY IGNUS WILL KILL YOU ALL
#26
Most néztem utána egy kicsit a nukleáris fúziónak és ha Deutériumot és Lítium 6-ost használsz akkor nem keletkezik szabad neutron (ami ugye maga a gamma sugárzás).
Mellékesen megjegyzendõ atomfegyvert építeni nem olyan nagy cucc. Már a mechanikus része. Az alap képleteket is meglehet találni a neten. A hangsúly itt az anyagok arányán és annak felhasználásán van.
Mellékesen megjegyzendõ atomfegyvert építeni nem olyan nagy cucc. Már a mechanikus része. Az alap képleteket is meglehet találni a neten. A hangsúly itt az anyagok arányán és annak felhasználásán van.
#25
Legalábbis az erejéhez képest.
Gracie Barra
#24
Atombomba kell a láncreakció beindításához így igen. Bár koránt sem anyni mint egy atombombának.
#23
Lehet hogy az zavarta meg a kolléga fejét, hogy a 100 forintost is kilónak mondják a szlengben... ez egyébként nekem is rohadtul piszkálja a csõröm.
Általánosban még én is hallottam (kb. 7 éve). De most osztálytársam azt mondta, hogy én vagyoka hülye me a kiló az ezer. Kérdezem, és akkor a "rongy" mi?
Válasz: Szennyes!
Általánosban még én is hallottam (kb. 7 éve). De most osztálytársam azt mondta, hogy én vagyoka hülye me a kiló az ezer. Kérdezem, és akkor a "rongy" mi?
Válasz: Szennyes!
"Timeo Danaos et dona ferentes."
#22
amúgy a hidrogén bombának is van sugárzása??
#21
off
Én eddig csak Keleten hallottam 😄
on
Én eddig csak Keleten hallottam 😄
on
#20
Ez is igaz, de azért Észak korea elég messze van és ha mostanság körbenézek itthon majdnem ugyanazt látom csak ott atombombára költik a lét itt meg senkise tudja megmondani hogy mire de legalább ugyannyi "eltünik" a pénz... azok legalább valamit fel tudnak mutatni...
Kétféle világ létezik. Az egyik amit látsz és a másik ami mögötte van. Ami mögötte van azt a pénz irányitja. Találd ki melyik világ irányitja melyiket.