54
  • sudyke
    #54
    A swifteknek gyarilag van 185 km/h max sebesegnek beirva... Nekem ezerocsi swiftem van, as azzal (GPS-el merve) 210km/h-at mentem!
  • Professzore
    #53
    Szevasztok!

    Köszönöm szépen a felvilágosítást! Komolyan.

    Akkor maradok egyelőre a dízel felé vezető úton. :-)


    Prof(esszore)
  • Epikurosz
    #52
    Ajánlom figyelmetekbe az a2 (http://www.auto2.hu) legutóbbi számát. Két cikk is van benne az üzemanyagcellás autókról (tehát olyan autók, amelyek hidrogénnel üzemelnek, és vízpárát eregetnek ki a kipufogócsövön szennyező anyagok helyett). Egy-egy ilyen autó potom 1 millió dollár, kb. 2012 körül lemegy az áruk kb. 15.000 dollárra. Nekem lehet, hogy ilyen lesz a következő autóm. :-)
  • kvp
    #51
    Hibrid renszerekbol tobb megoldas is letezik. Jelenleg a legjobban hasznalhato az atalakitott Lexus, amikor is az auto kap egy nagyobb kapacitasu de konnyebb aksit (az eredetire csak 8 ev/160000 km garancia van), egy halozati toltocsatlakozot es egy modositott szoftvert ami atallitja a lehetseges uzemmodokat. Az usaban a nyugati parton sok varosban van ingyenesen hasznalhato toltcsatlakozo a parkolokban. Igy ha valaki csak par kilometert megy reggel es este akkor akar teljesen elektromos uzemben is mehet. Fontos hogy a visszataplalasra alkalmas fekezesi modot hasznaljuk, tehat kerulendoek a hirtelen fekezesek vagy a padlogaz majd padlofek kombinacio.
  • Csepesz
    #50
    Hibrid megoldásban csak a kondenzátoros megoldás tetszik (bár ennek a tökéletesítéséhez még kell pár év) És az is úgy ha az elektromos áram nagyrészét a kipufogó gázban rejlő energia felhasználásával állítjuk elő!
  • Csepesz
    #49
    Totarcar 147. tv adás "hibridek egymás ellen"! ott a teszt szerint a Toyota prius és a Honda Civic hibrid is bőven 10 liter fölött fogyaszt!!!!
  • Gauge
    #48
    14-t nem eszik :)))), kb.6-7-t. Viszont az teny, hogy a hibrid konstrukcio inkabb az amerikai piacon jelent eloretorest, ahol valoban sikerul a 20l folotti atlag fogyasztast csokkenteni ezzel a technologiaval...
  • Csepesz
    #47
    Van egy csomó! pl a hibrid autók elektro motorja akkumulátorról működik amit csak a benzin motorod által meghajtott generátor tölt fel! Na már most hogy ha városban használod ez ugye lemerül átlagosan egy ilyen akku 700méter út megtételéhez szükséges energiát tud tárolni! tehát egy átlagos hajtás lánc olyan 70% hatékonysággal működik egy generátor pedig 60% al aztán egy csomó energia elvész tároláskor ugyanis a leg jobb akkuk se tudnak 60% fölötti energát tárolni vissza adni aztán ez elektr motorba vezeted az áramot ami szintén nem 100% os hatékonyságú és még ez is csökken mire a hajtásláncon végig megy és mozgási energiává alakul! tehát amit befektettél enrgiát annak jó ha 20% át átviszed mozgási energiává és akkor még nem beszéltünk a súly többletről az akku nem éppen környezetbarát tárolásáról egy ilyen akku ugyanis jó ha kibír 2 évet és jó drága is 1 milla darabja ráadásul súlya is van amit mindíg mozgatni kell amihez megint csak több energia kell A lényeg a lényegben hogy egy 1.4 es prus ilyen hajtás láncal gyárilag eszik 4-5 litert de több tesztet is olvastam illetve ismerősömnek van ilyen autója tehát simán benyel 14 litert!
  • Professzore
    #46
    Epikurosz,

    Nem a befecskendezéssel van itt a gond, hanem az üzemanyag kezelésével, szállításával, elosztásával és hosszú távú tárolásával. Azt szerencsésen beláttad, hogy a szilárd hajtóanyag zsákutca erre a célra (már hétköznapi személyi közlekedőeszközök hajtására).

    Nézzük csak a most általános 95-ös oktánszámú üzemanyagot: ezt ugye a finomító nagy tartájából átfejtik egy átlagos kamion méretű tankerbe. Amikor ebből a kút saját tárolójába kerül (teljesen zárt rendszerben), már eleve meglehetősen robbanásveszélyes a helyzet. És akkor a benzin még tulajdonképpen egy egészen jóindulatú kis anyag. Képzeld el ugyanezt egy, a benzinnél sokszorta instabilabb anyag esetén: szállítási kockázat, az átfejtések kockázata, és akkor jön még a fő kérdés: ki és hogyan fogja a járművek üzemanyagtartájába tölteni? Hogy lehet megoldani a balesetkor gyakran előforduló szivárgás/kifolyás kérdését?

    Csak úgy belegondolva, valóban jobb lenne egy hatékonyabb üzemanyag (bár szerintem inkább hatékonyabb motorok és hatékonyabb erőátvitel/hajtáslánc kellene), de ahhoz, hogy ez széles körben elterjedjen, egy puszta befecskendező-rendszernél jóval több kell.


    Prof(esszore)
  • Professzore
    #45
    Csepesz,
    Mesélj csak ezekről a káros tulajdonságokról! Mondjuk vegyünk alapul egy átlag városi autóst, aki munkába/munkából jövet, valamint napközben ügyes-bajos dolgait intézendő rendszeresen masszív 5 km/h átlagú dugókban vánszorog.

    Prof

    Ja, sor hat. B20 M20 a motorkód.
  • Epikurosz
    #44
    Most néztem a híradót, az E85 bioüzemanyag áfája szept. 1-től nulla % lesz, így litere kb. 210 forintba fog kerülni. Nem rossz. Épp csak rozsdamentes alkatrészek kellenek, már amelyek érintkeznek az üa.-gal.
  • Zozo76
    #43
    Nekem 15000km a kotelezo olajcsere, akkor az mar kozelebb van a 20000-es dizeles adatodhoz. ;)
  • Epikurosz
    #42
    Tisztelt Professzor!
    :-)

    Hát persze, ha egy kupacba teszed a TNT, vagy azokat a terroristák által kedvelt folyékony robbanószereket, akkor abból lesz egy nagy bumm. A titok azon lenne, hogy adagold őket. A szilárdakhoz képest a folyékonyak már eleve jobban kezelhetők, de a gond velük, hogy nagyon instabilak, elég gy kis pöccenés és már repül minden szanaszét.
    Valahogy ez van a H2-vel is a Földön, de például kiváló az űrben, feltéve, hogy nem érintkezik a kabin levegőjével.
    Nekem az ösztöneim azt súgják, hogy ezekben a robbanóanyagokban sokkal több erő van, mint a kőolajszármazékokban, csak nehéz őket megszelidíteni. Annyi előnyük azonban van, hogy a hidrogénfúzióval szemben nincs szükség többtízmillió fokos hőmérsékletre.

    Én mindenesetre el tudom képzelni, hogy lehet olyan befecskendező rendszert kitalálni, amely a folyékony robbanószereket biztonságosan adagolja az égéstérbe.

  • Csepesz
    #41
    Sor6?? BMW??:))) Egyébkét a hibrid hajtás egy átkozott nagy baromság inkább csak parasztvakítás előnyös tulajdonsága kevés van hátrányos annál több!
  • Professzore
    #40
    Epikurosz,

    Ezzel a szilárd hajtóanyagú rakétával csak egy galiba van: nem szabályozható. Ezért is fosnak az orbiteren utazó űrhajósok a fellövést követő percekben, mert ha ez a két hajtómű megy, akkor nincs bocsánat -- ugye a Challenger katasztrófájánál sem volt sajnos).

    A vita egyébként kb. alma-körte összehasonlítás: másra való, pontosabban jellegükből adódóan más előnyös tulajdonságaik vannak.

    Én a magam részéről üzemanyagcella-párti vagyok. Ha az nincs (márpedig egyelőre nincs), akkor marad a kombinált hajtás (hibrid, ilyen van, csak átkozottul drága), aztán kb. azonos súllyal a dízel és a benzines (most S6 2L benzines van).

    Ja, egyébként lehet tökéletesen hétköznapi, egyszerű levegővel is autót hajtani.


    Prof(esszore)
  • Epikurosz
    #39
    Hopp!
    Benéztem a www.lada.hu honlapra. Dízelest ott nem látok, de a http://www.lada.hu/lada112.html lapon bemutatott ferdehátú 2.400.000 Ft.-ért nem rossz vétel, ráadásul, ha jól olvastam automata klíma (!) van benne. (Már ha ezt jelenti a "Automata hőfokszabályozós fűtés", feltéve, hogy oda-vissza müxik). Végsebessége 185 km/h, ennyit a Suzuki SX4 erősebb változata tud csak, és egyes Swiftek. Gondolom az NCAP törésteszten 5 csillagot kapna :-) (Szuzukiék 4-et kaptak).
  • Epikurosz
    #38
    Oroszország egy más világ.
    Ha összekapják magukat, lényegében bármit meg tudnak csinálni, persze csak kis szériában. A tömegek most még igénytelenek. A cári Oroszország óta nem változott semmi, akkor is nyugatról vitték be a know-howt és a komolyabb gyártási technológiát igénylő termékeket, sőt a kommunizmus csak rontott a helyzeten. Talán újabb 15 év múlva feleszmélnek... Muszáj lesz nekik amúgy, mert a kínaiak, ha nem a közép-ázsiaiak, megeszik őket szőröstől-bőröstől.

    Az új Ladát élőben nem láttam, csak katalógusban.

    OFF
    Néhányszor leírtam mér itt az SG-n: hatalmas kereskedelmi többletük van a ruszkiknak, olyan 200 milliárd dollár. Mellényzsebből akarják idő előtt törleszteni kb. 25 milliárd dolláros külföldi adósságukat, bár a bankok ugye ezt nem nézik jó szemmel. Ha okosak lennének, oktatásba, infrastruktúrába, csúcstechnikába ruháznának be, nem amerikai értékpapírokba, tőzsdei részvényekbe (finanszírozni az USA államadósságát). Putyin egy intelligens, gyakorlatias ember, de mögötte én nem látom a középosztályt, amely ilyen mentalitásváltásra képes lenne. Nehéz lemondani a vodkásüvegről. Persze, az amerikaiak sem mondanak le a viszkisüvegről vagy a drogokról, de hozzájuk folyamatosan áramlik be az olcsó munkaerő és a szürkeállomány, így az ottani rendszer hibáit el lehet még palástolni jó ideig.
    OFF
  • Csepesz
    #37
    Cr motor?? 200000ft bele egy befecskendező csúcs és általában 100 200ezret mennek el!Ráadásul a légtömgmérő is hajlamos elszállnibennük 100ezrenként! A gázolaj is 300ft körül van! A gázolaj dermedés pontja még a legjobbaké is -30 fok míg a benziné -70 -90 körül a benzin lobbanás pontja -28 fok a gázolajé +70 tehát a hidegbe
    könnyebb beindítani egy ottó motorost !
    Egyébként a benzines nyomaték és fordulatszám rugalmassága is jobb (önváltó képesség) csak azt nem veszi senki figyelembe hogy a dízelek turbósak egy túrbó benzines ellen labdába sem rughatnak mint ahogy a szívó dízel sem a szívó benzinhez! De tényleg hosszú lenne ez a vita....
  • droland
    #36
    Epikurosz láttad az új ladát? állítólag 10 évig fejlesztették, a 16 szelepes benzin változat is 2002-re készülte el... ültél már benne? Oké rendben, hogy mások esetleg odaviszik a cumót, de én magára az orosz technikára gondoltam, ami régen is most is lehet, hogy jó, lehet hogy bírja a strapát, de a mai célközönség 95%-ának igénytelen, ezen most lehet vitatkozni, hogy pro kontra, de ez attól még tény...
  • Epikurosz
    #35
    "és az orosz technikának még min. 10 év kell az új common rail diesel saját kifejlesztéséhez... "

    na ne már. Oroszországban már ott van nagyon sok nyugati, ázsiai gyártó, akik viszik a know-how-t, nem kell a ruszkiknak maguk kifejleszteniük semmit.

    -----
    Csepesz:
    "a tnt vel hogy fajlagosan drágább mint a szénhidrogének! "

    Ezen nem gondolkodtam, de biztos vagyok benne, hogy vannak a kőolajszármazékoknál hatékonyabb anyagok.
    Csak mint ötlet: teletankolod a 40 literes tartályt, és elmegy vele 1 évig az ótó. Na, hogy tetszik/-ene?
  • droland
    #34
    De ha már folytatjuk a vitát, akkor a 10 millió körüli feletti kocsiknál már nem vita tárgya a fenntarthatósági összeg, mert aki pl. 30.000.000ért vesz autót az magasan leszarja, hogy egy hozzávaló alkatrész 80.000 vagy 130.000 ft...
  • droland
    #33
    De ne mennyünk bele a vitába, mert ez örökké tarót lenne :) A benzinpárti is mondhatja, hogy milyen jó, hogy neki benzines van, mert milyen jól kipörög, meg ilyesmi, és a diesel párti is mondhatja, hogy 5 emberrel megkapolva parton felfelé autópályán padlógáz ötösben nem "böööööööööööööööööööööö" a hangja :) hanem gyorsul is...
  • droland
    #32
    "Ráadásul a dízelek karbantartási intervalluma rövidebb,drágább!!!"

    Akkor miért van az, hogy nálam (az én autóm benzines) 10.000km az előírt olajcsere míg az új típusú dieseleknél min. 20.000?
  • droland
    #31
    "Ráadásul lpg gázzal üzemeltetve egy ottó motor sokkal gazdaságosabb!" - ez így ebben a formában nem 100%-osan igaz...

    "A benzines megbízható gyújtó rendszere még a leg hidegebb időben is működik(nem hiába benzinesek az orosz autók, teher autók)" - igen, ahol nem 300ft a benzin és az orosz technikának még min. 10 év kell az új common rail diesel saját kifejlesztéséhez... de a benzinár sokkal mérvadóbb...
  • Csepesz
    #30
    Szerintem az us baj lehet a tnt vel hogy fajlagosan drágább mint a szénhidrogének! Egyébként régen atom meghajtáson is gondolkodtak!:)))
  • Epikurosz
    #29
    Tökhülye vagyok motorok terén, de annyira azért nem, hogy a jelenlegiekbe ajánlanám a TNT-t.
    Én más konstrukciójú motorokra gondoltam, amelyek én sem tudom milyenek lennének, gépészek dolga lenne kitalálni őket.
  • Csepesz
    #28
    Hátrány?? Kisebb fordulatszám tartomány magasabb eklő állítási kölltségek drábga nehezen elő állítható befecskendező rendszer amely meghibásodása is való szinűbb több mozgó alkatrész(hagyományos dízelnél) nagy mechanikai igénybevétel (égési csúcsnyomás a legnagyobb180bár benzinesnél 80-90) Az előnyei csak drága pótszerkezetekkel aknázhatóak ki (turbó commonrail) ezek javítása is drága ! Magas emisszós szint (egy euró4 es dízel egy euro3 mas benzines szinjét tudják) Ráadásul lpg gázzal üzemeltetve egy ottó motor sokkal gazdaságosabb! A benzines megbízható gyújtó rendszere még a leg hidegebb időben is működik(nem hiába benzinesek az orosz autók, teher autók) Ráadásul a dízelek karbantartási intervalluma rövidebb,drágább!!!
  • Zozo76
    #27
    Azert hatranyt is sorolj fel, ne csak elonyt a dizellel kapcsolatban... :)
  • Csepesz
    #26
    Te aztán értesz a dugattyús motor működéséhez!!!
    1. problem a szilárd üzem anyagot hogyan juttatnád a hengerbe??
    2. A dugattyús motorok hengerterében(más néven égéstér) nem robbanás képződik hanem égés mert ha robbanás történik (szaknyelven detonációs égés) károsítja az alkatrészeket!
  • Sanyix
    #25
    NASA nemnagyon, inkább az oroszok (me ócsóbb).
  • Hegyikecske
    #24
    És ööö mennyit fogyaszt ez, mikor éppen 500 felett száguld ?:)
  • marcio mela
    #23
    Használnak kerozint.
    Például ez:
    http://www.sea-launch.com/sllaunch_vehicle.htm
  • gErEth
    #22
    "a következő évtizedekben" ez teccik milyen optimista :D
  • Gabe Dearborne
    #21
    Cleawer, gondolj csak bele: egy jó dízel kb 60%-át fogyasztja egy azonos űrtartalmű benzines motornak. Ha továbbfejlesztik, valóban nagy ugrás lehet, és az arány javítható. Azért hangsúlyozom ezt, mert a gázolajat sokkal könnyebb előállítani, mint a magas oktánszámú benzint, tehát ennek lehet jövője a következő évtizedekben. A dízelmotornak van más előnye is: kisebb kopás (az alacsonyabb fordulattartomány miatt), tehát hosszabb élettartam, nuku gyújtószerkeszet, tehát télen nem akadsz el a nedvesség miatt, jobb erőkihasználás, és akkor csak a fő előnyöket soroltam fel. Ameddig még a kőolajra kell hagyatkoznunk, addig a dízel a nyerő. Ezen felül: a dízelt könnyebb átalakítani egyéb üzemanyagra (mondjuk H2-re, ha megoldják a biztonságos tárolást), mert eleve befecskendezéses.
  • Epikurosz
    #20
    Talán emiatt próbálkozik a NASA szilárd üzemanyaggal (SZÜ)?
    A siklókon van egy H2 tartály (illetve rakéta) és két SZÜ rakétatartály. Valami rémlik, hogy Al-oxid alapú a SZÜ, de nem vagyok biztos.
    Arról meg halvány sejtésem sincs, hogy személygépkocsikban használható lenne-e az SZÜ.
    Mert az érdek az lenne, hogy egységnyi tömegre minél nagyobb robbanóerő jusson, ugye? Nem is értem, hogy miért nem próbálkoznak TNT-vel, vagy az újabban terroristák kedvencévé vált folyékony robbanószerekkel. Gondolom azért, mert több mérgezőanyag keletkezne, jutna a levegőbe, és teljesen más robbanómotorok kellenének, stb.
    De ezek már csak mélázgatások.
  • Caro
    #19
    Nem ám.
    A legjobb tömeg/energia aránya a hidrogénnek van, csak tárolni nehéz akkora méretben.
    És hiába van >120 MJ 1 kg hidrogén elégetésekor, ez 13 körülire csökken az oxigén miatt.
    Sajna ez a baj a rakétákkal.
    Ha legalább ezt a 13-at 20-30-ra fel lehetne vinni, már sokkal nagyobbak lennének a lehetőségek.
  • Epikurosz
    #18
    260 - mert elektronika korlátozza, egyébként a bioüzemanyag többre is képes lenne.

    Amúgy, az űrhajók rakétái ugye nem gázolajat, vagy benzint használnak, ergo nem ezek a leghatékonyabb üzemanyagok.
  • Epikurosz
    #17
    Saab Biopower - mond valamit?
    (végsebesség: 260 km/h, piaci autó, nem versenyautó!)
  • neevous
    #16
    jó itt azért nem a sima utcai 5 literesekhez viszonyítottam.
  • neevous
    #15
    szvsz 5 literes motortól nem valami sok a 750 lóerő, hiába dízel