69
-
Ragnaar #29 Most végülis itt a véletlennél arra lettem volna kiváncsi , hogy pl. a képlet szerint is gondolom nagyon sokféleképpen alakulhat a turbulens folyadékáramlás, tehát ha egyes területeken más színt használ , vagy más ívben húzza az ecsetet , az milyen eltérésnél nem illeszthető az adott modellre. 
-
Ragnaar #28 Lehet , hogy a tökéletes turulencia baromság , de nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetőek egy ugyanazon képletre.Az azért nem gyenge. #24-re valami ? Érdekelne mennyire "szigorú" egy ilyen leíró modell. -
#27
Okoskodás? Aha. Leírtam miért tévedés és baromság az egész.
Mellesleg mi az, hogy véletelen? Kevergettél már valamit edényben és fodítottad meg a keverés irányát? Akkor is láthattak az emberek ilyen jelenséget. Nagy véletlen mondhatom...
Vagy csak belenézel a víbe egy hídlábnál..
Soroljam még?
(Atyaisten...) -
dfp #26 Oké, de ránézésre is nevetséges, hogy egy festmény és a turbulencia között párhuzamot keresünk. -
Loverman #25 tipikus okoskodás. és hogy erre valaki kíváncsi is? más is jár egyetemre mégsem kezd el okoskodni hogy villogjon vele. mindegy.az örök szabály megmarad: Az okosok hülyéskednek, a hülyék okoskodnak 
-
Ragnaar #24 Szerintem akkor sem gyenge , hogy nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetőek egy ugyanazon képletre. Nem? Nyilván véletlenszerűen festette meg ezeket az örvényeket, annyira nem lehetett bekattanva - még az absinthtól sem -, hogy megszerkesztette :D. Mondjuk azt valószínűleg te tudnád megmondani , hogy mennyire furcsa véletlen, ha egy festett örvény /van Gogh esetében/ illeszthető egy ilyen leíró modellhez több képen is. Mennyire "szigorú" egy ilyen leíró modell egy kézzel festett képen található örvényre illesztéshez? -
#23
Vannak videóim kétfázisú kavitáló áramlásról.
Elküldhetem maiben akinek kell csak legyen jó címe. 18 Mb-os videok, de csomagolva és szeleteéve küldöm. Én mértem és szimuláltam az esetet is. Van szimlációról is video, azok kisebbek. -
#22
Hát akkor kezdjük a elején. Jó hosszú lesz.
A probláma egy ármalásról megmondani hogy turbulens -e vagy sem azt nem túl nehéz megmondani, de ezt konkrétan EGYETLEN számmal jellemzni tisztességesen elég nehéz. Erre használjuk a Reynolds-számot. (továbbiakban Re,Osborne Reynolds tiszteletére)
Ő egy kísérlettel vizsgálta meg a kritikus számot. Egy tartányból vizet engedett le egy csövön keresztül és a cső tengelyébe még engedett bele egy megfestett folyadékot. Ezek után elkezdte vizsgálni különböző kifolyási sebességeknél. Eredmény itt. (Reynolds experiment)
http://enstrophy.colorado.edu/~mohseni/FIGS/FlowInstability/ReynoldsTransitionExperiment3.jpg
Nos, ahogy nő a sebesség láthatőó a változás, de nem csak a sebesség a döntő, mert a cső mérete és az áramló anyag jellemzője is számít.
Re = (sebesség*jellemző méret)/dinamikai viszkozitás
Ezzel lehet áramlásokat összhasonlítani. Látható ha megnő a csőátmérő (itt ez a jellemző méret) modjuk kétszeresére, de fele a sebesség akkor TURBULENCIA szempontjából hasnoló a két áramlás. Számtalan hasonlósági szám létezik még ezen kiívül.
Namármost egy kritikus Re számnél az ármalás jellege kezd megváltozni. Ez egy nagyábból állandó helyen történik egy adott esteben,de van benne egy kis véletlenszerűnség is. (igen sok befolyásoló tényező van)
Viszont ez az örvények méretéről és egyéb jellemzőiről, pusztán maga a szám nem mond semmit.
Ez így nem teljesen igz, mert a mérnöki és tudományos gyakorlatban gyakran előforduló esetekre meg lehet modnai, hogy egy Re szám tartományban milyen lesz az áramlási tér szerkezete. pl. Egy megfújt henger mögött lesz -e Kármán-féle örvénysor.
A gond az, hogy hogyan definiálsz egy örvényt MATEMATIKAILAG! Még most is vitatkoznak, hogy igazából az örvények véletlen jelenségek, vagy fraktáljelenségek, mert mindekttőre visszavezethető valamilyen szinten. (Az még hagyján, de hogy molekuláris szinten mi történik sok fogalmunk nincsen...)
De elég csak arra gondolni, hogy ha nézel egy locsolócsövet amiből jön a víz akkor jó közelítéssel stacioner, állandósult a folyamat még igen nagy sebességnél is, de az apró zavarások torzítják az ármaképet. Tehát NINCS két egyforma örvény. Akkor hogyan lehetne egy TÖKÉLETES??? Megfigyelni is igen problémás méret és a gyors változás miatt.
A numerkius szoftverek (CFX, FLUENT, CFD) is sok turbulenciemodellel képesek számolni, de előzetes tapasztalatokból lehet "tudni",(sejteni) hogy melyik a célravezető. DE az össze modell hibája, hogy "elkenik" a valóságot, mert a NAGYON kicsi örvényeket (0,01-0,001 mm-es nasgységrend vagy alatta) már nem számolják ki hanem valamivel helyettesítik őket. Ezért modellek. E fenti kísérlet kiszámolásához is igen bonyolult modell kell, mert különben a számítás "agyoncsillapított lesz és nem alakulnak ki örvények. (egy ígyx kicsit valszeg nehezen érthető) Erről most csak ennyit, mert erről is lehetne vagy kapásból X oldalt írni. (és akor van még időfügőő és stacioner számítás közti nagy difi...)
Elsőre ennyi. Írjak még?
-
#21
Ez rossz nincs benne az egész, újra próbálkozok beillszeteni, töröljétek ki a #18-az ha kérhetem. -
Praetor #20 hupsz, köszi! :) -
Praetor #19 engem is érdekelne! -
Ragnaar #17 Honnan tudják , hogy egy modell nem teljesen korrekt ? -
Loverman #16 na ilyen egyszerű cikk és jöttek máris a nagyokosok meg demagógok. valóban az van a cikkben hogy tökéletes, de a lényeg inkább az lenne hogy szabályos, az egyik elméletbe illő turbulenciákat festett, miközben nem volt ennek tudatában, ezt kellene belátni... -
Ragnaar #15 Ez kicsit olyan lehet , mint mondjuk egy szerkesztéssel előállítható geometria szabadkézzel való megrajzolása bizonyos pontosságal. Csak itt ugye a színnel és a fénysűrűséggel illesztették a képlethez az örvényeket. Azért elég durva. Lehet , hogy télleg földönkívüli volt. :D -
tar86 #14 Ez egy nagy szélhámosság, a mucsoszok nagyon ráérnek. -
dfp #13 Bulvárlap utolsó oldalára illő cikk. -
manwe #12 Molnibalage, engem érdekelne! -
#11
Hát igen. Kellő kutatással egy egérszarról is meg lehet állapítani, hogy a mélyén valami fantasztikus matematikai törvényszerűség bújik meg... :) -
#10
Nem akarom leszólni, de az egész cikk egy nagy marhaság. Nincs olyan, hogy "tökeletes turbulencia".
(Ha nem hiszed kérdezz meg bárkit a BME Áramlásan tanszékén... Én is ott sertepertélek.)
Arról nem is szólva, hogy több turbulencia elmélet és leírás létezik. Különöböző turbulencia modellek és egyik sem adja vissza a valóságot még. Kicsit hosszú lenne leírni, hogy mi a gond, de ha valakit érdekelne akkor röviden leírom. -
#9
Ez a hír elég bulváros lett....
Kakornak igaza van, a világban több millióan éheznek, szükség lenne új fajta gyógyszerekre, hatékonyabb gépekre, erre a "tudósok" ilyen fantasztikus, és a világ szempontjából biztos marha lényeges dolgokkal foglalkoznak. :) -
marcio mela #8 Ez nem igaz. -
Szefmester #7 És mi van akkor ha valóban "tökéletes" örvényt festett? Biztos földönkívüli.. -
#6
Igen, de nem garancia, hogy sikeres leszel, nagy részük megélni nem tud, csak aki villant valami durvát akár festő akár kutató. Nagy lutri az egész óriási bátorság kell a művészethez, + mai világban stabil anyagi háttér. -
fawcet #5 Zseniség őrültséggel párosult. Sajna. -
Kakor #4 milyen sok ideje van bizonyos embereknek .... hihetetlen
és ezért pénzt is kapnak. Kutató akarok lenni ... -
dez #3 Mint tudjuk, van Gogh elmeállapotainak alakulásában nem elhanyagolható szerepet játszott az abszint is. -
Reggel #2 Valóban nem semmi, bár ezt az örvényesdit így se nagyon értem... -
ExploZiv #1 nemsemmi :)