69
-
#69
amúgymeg: turbulencia egy olyan folyamat, ami időben zajlik, a festmények meg egy időpillanatot jelenítenek meg. Nem olvasom el újra a cikket, ide látom, h ez egy nagy fasság! :P -
ntsz #68 És melyik weboldalról, hogy lehet oda belépni? -
#67
Ha valaki éppen bennt van, akkor nem tudsz belépni. Nekem sikerült ma is belépnem. -
Tiberius B #66 Peid igen, a coriolis-erő dönti el általánosan a forgásirányt. Bár nem biztos, de a hsz-edből azt veszem ki, hogy szerinted a Coriolis-erő elhanyagolható kis rendszerekben, ami nem teljesen igaz. -
Kryon #65 Valamiért nem,még keresem a bajt.... 
-
#64
Nos, skierült? -
#63
Nos már fennt van egy-két dolog. Csak a leglátávnyosabb video-t raktam fel, de még felrakom majd a szuperkavitációs állapotot is. Érdekel valakit esetleg a perzentáció ppt-je. Talán úgy egy picit érthetőbb a dolog....
login: turbulencia83yahoo.com
psw: gyerebe -
Kryon #62 Erre kíváncsi vagyok,előre is várom! -
Kryon #61 A Coriolis-erő csak nagy méretskálán (sok-sok km) döntő,ha a folyadék nincs teljesen nyugalomban,és nem szokott úgy lenni;) akkor a folyadék belső mozgásaiból summázódik ki a forgásirány az impulzusmomentum megmaradásának jegyében.Pl. meg lehet figyelni,hogy gyakran a kádban sem a "helyes" irányban forog az örvény... 
-
#60
Holnap csinálok egy yahoo-s címet és itt megadom a jelszót és a logint. Fennt lesz a fotózóttt valódi folyamat és a szimulált estek is némi kommenttel. -
Anteris #59 rakd fel valahová, megnéznénk -
#58
??? Hát hogyne lehetne... (pl.: azt tanítják, hogy lamináris, ha Re<~2320, turbulens e fölött, de biztosan turbulens kb. Re=40000-nél). Ez igen fontos még a legalapvetőbb "szivattyú milyen csövön szállítsa a vizet" - feladatoknál is. Sőt, éppen Reynolds VÍZZEL csinálta a kísérleteit, ami a gyakorlat számára javarészt összenyomhatatlan.
-=ZR=- -
#57
Mármint a molekulákat veszi gömb alakúnak. Csakhogy ez nem igaz. -
#56
A fenti elhanyagolást sem kell tenni. A Coriolis-erő dönt. Az északi féltekén ellentétes az örvény forgási iránya, mint a délin. Akármilyen zavarást is teszel bele, erre próbál törekedni a folyadék. Persze, ha egy nagy tartály alján van a lefolyó és a egész tartályt ennek a fordítottjával kevered és forog az egész folyadékoszlop akkor ez nem lesz igaz.
" minden molekulája a kádhoz képest nyugalomban" Ez a természetben lehetetlen. Brown-mozgás mindig van. Erről még nincsenek nagyon szimulációs tapasztalatok sem, hogy mi történik a folyadékokban molekuláris szinten. Évfolyamtársam már írt egy kísérleti programot ennek szimulálására MATLAB-ban. Összesen asszem kb. 500 molekulával számol és tökléletes gömben teszi fel őket +még fallal való ütközéskor a sebesség fallal párhuzamos koponense 0-lesz.
Ezzel a 2D-s modellel futtatva szimulált egy oylan esetet, hogy nyugalomban levő molekulák egy négyzet alalkú részben vannak és folyamatosan egy síklapot húznak különböző sebességgel különféle esetekben. 4-5 napi futtatás után sem állt be az energetikailag stabil állapot. A térrészben a részecskék összenergiájának egy állandó értékhez kell tartania. Mindez egy kb. 0,000000001m-es(1 nanométer) oladlfalú terület a valóságban.... -
ntsz #55 Ha valaki tud, válaszoljon!:)
Tegyük fel, hogy van tökéletesen szimmetrikus és teljesen vízszintes kádam, amiben víz van, és amelynek minden molekulája a kádhoz képest nyugalomban van. Sikerül úgy kihúznom a dugót, hogy nem nem monzdítom meg a vízmolakulákat, sem a kádat (ennyire ügyes vagyok
). A kád nincs eldugulva stb... Mi dönti el, hogy merre fog benne forogni az örvény? És ki fog egyáltalán bármilyen örvény alaukulni? Molnibalage, én várom a válaszod
-
#54
Pont fordítva. A Buborékos forrás a jó biztonságtechikailag. Akor nagyobb a hőtátadási tényező. Ezért van az, hogy amkior el kezd forrani a hűtővíz akkor már látszik a baj,de eltart egy ideig amíg elforr.
Turbulens áramlásban jobb a keveredés és nagyobb Reynolds szám, amitől függ a Nusselt-szám, amitől meg függ a(z) (alfa) hőátadási tényező. Elvileg jobb turbulensben, de azért vannak más befolyásoló tényezők is. -
Wolffang #53 De jó, megfejtették a Van Gogh kódot. -
asdefge #52 És akkor lőn a melegvíz. Eddig vágom.
Ha egy hűtőben áramlik a hűtőfolyadék, akkor melyik esetben jobb a hűtés hatásfoka: lamináris, vagy turbulens áramlás esetén? Buborékok természetesen nem megengedettek.
:-)) -
#51
Elnézést a sok gépelési hibáért. -
#50
Ez attól függ, hogy minek a függvényében színezel ki egy örvényt. Abszolút sebesség, radiális sebbesség, gyorsulások szerint.
Kolmogorov-féle örvényhipotézis az az örvényekben levő energiatartalomra utral méret szerint. Ehhez Fourier-analízis szükséges. Ezt fejből már nem teljesen tudom, ez tmeg kéne kérdeznem az évközi konzulnesemet, mert ehhez nagyon ért a cimborájával.(A lényege hogy a nagyobb örvények egyre kisebbekre esnek szét és végén hővé disszipálódik el az örvény energiája.) -
Ragnaar #49 Akkor ebben az esetben minden bizonnyal az áramlási képet vizsgálták? Tehát hogy valamely anyag valamely metszetén az áramlás turbulens a Kolmogorov féle áramlási modell szerint ha a képeken látható áramlási képet látjuk? Ebben az esetben a paraméterek gondolom nem lényegesek , ugyanis nem létező anyagról van szó.Azt lenne még érdekes megnézni , - hogyha mondjuk utólag bele lehetne festeni - , hogy milyen legkisebb eltérésnél /színek , pixelek/ nem illeszthető a turbulens modell a festett áramlási képre. 
-
#48
Nos, mnit már írtam, olyan hogy konkrétan örvényekre NINCS egyenlet. Különféle megközelítzési módok vannak az ÁRAMLÁSOK kiszámítására. Ezek a számítások iteratvak és végeselemes módszernek nevezzük a metódust.(numerikus szimuláció) KÖRÜBELÜL így zajlik a végletekig leegyszerűsítve.
1. Csinálsz egy hálót egy geometriára amiben vagy ami körül van az áramlás.
2. Anyagmodell és turbulenciamodell választás.
3. Peremfeltételek megadása és szimuláció
típusának kiválasztása.
4. Futtatás valamekkora pontosságig vagy
időlépésig.
5. Ezek után kapsz egy eredményt és abban
örvények is megjelennek.(minden cellára
megjeleneíthető az a pearaméter amit számolt,
és amik abból számolhatóak. Nyomás,
sebesség,....)
A megjelenő örvények méretének gátat szab a hálózás finomsága is.(ezért kell hálófüggetlenségi vizsgálat is) Igazából sokszor nem az örvények, hanem az áramkép érdekel minket.
Mérnöki gyakorlatban a mm alatti örvényekkel már/(még)nem foglalkozunk. -
Ragnaar #47 Nah megpróbálom mégegyszer. Általában egy szerkesztéses eljárás a hagyományos módszerrel /Nem PC-vel , hanem hagyományos ceruza-vonalzó-körző/mindig pontatlanabb a számításos eljárásnál egy-egy feladat megoldása esetében. Most ebben az esetben van-Gogh valószínűleg nem akart tökéletes turbulenciákat szerkeszteni , de amit festett több képen is, az megfelel egy elég szigorú matematikai modellnek .És ott van még a jónéhány egyéb képen látható örvény, amit hasonló módszerrel vizsgáltak és egyikre sem alkalmazható a modell. -
fako #46 Javaslom olvasd at a hozzaszolasaidat mielott postolod, mert rendkivul sok helyesirasi hibat tartalmaznak (es nem az ekezetekre gondolok). -
Kryon #45 2D-s turbulenciánál vannak karakterisztikus örvényméretek,nem lehet,hogy ezt találta telibe csak épp ez a cikkből nem derül ki egyértelműen? -
Ragnaar #44 Valójában valami hasonlóra voltam kiváncsi.Hogy egy festményen még véletlen is lehet , de valószínűleg a többin is az , ha egy - egy ilyen egyenlet pontokat feltételez egymástól bizonyos irányban , illetve távolságra stb. És a festményen megrajzolt örvények pontjai illeszkednek erre a modellre. Ez azért elképzelhető. Nem ? Asszem ezt akartam mondani.
Mondjuk lehet , hogy a kutatók a honlapon leírják a módszert is. -
The Termentor #43 Te meg egy fasz vagy -
The Termentor #42 Ezért zseni a zseni. A hulyeskedo okosok meg irigyek mert nem orultek(vagyis nem zsenik)... -
Zsoldos #41 Ez meg tipikusan az, mikor valaki buszke ra, hogy hulye, sot meg tesz erte, hogy ugy is maradjon. -
turul16 #40 "Lehetne elvileg inkompreszibilis közegben is turbulens áramlás ?" Tehát a válaszod egy határozott igen? -
#39
Igen de 1,4-es nyomásviszonyig levegőnél gyakorlatilag nem számít és a folyadékoknál is csak extrém esetekben fontos. -
#38
A bölcsek pedig ha hülyék valamihez nem szólnak.Thx! -
echo #37 Köszi a kifejtést!!! Szerintem sok ilyen okoskodás kéne itt 
-
turul16 #36 A valóságban mindig kompresszibilis.
Lehetne elvileg inkompreszibilis közegben is turbulens áramlás ? -
#35
Szegény festett valamit mert jó kedve volt, mi meg marhák valamit ráhuzunk egy hasonlattal. Bár most így ahogy nézem a tárcsás mosogépünk is ilyet turbolenciát csinált régen -
abelr #34 tguyk -
Praetor #33 Hát ez nem volt szép... 
-
#32
Mit értesz azon, hogy szigorú. Mérnökileg elfogadható pontosságúak sok a legtöbb esetben.
A másik jópofa dolog a nagy örvényben a kis örvéynek. Ez még tovább boynolítja a dolgokat. Festményen ez speciel nincs is...
Nincs olyan, hogy örvényekre képlet. Van egy (differenicál)egyelnlet-rendszered attól függően, hogy melyiket használod, változik az egyenletek száma amit egy cellára megodasz. Cellákra bontod fel a teret ami lehet 2D-s és 3D-s is az problémától függően. (pl .attól is, hogy állandónak tekinted e a hőmérsékletet, vagy kompresszibilis e az anyag ésígy tovább..)
"de nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetőek egy ugyanazon képletre"
Itt mire gondolsz? Nem értem.. -
turul16 #31 Még jó, hogy nem gyanítják, hogy titkos információkat rejtett el a képen... -
turul16 #30 Mi abban a meglepő, hogy egy kiválló festő megfesti amit lát ?