Sg.hu

Tökéletes turbulenciákat festett van Gogh

Cikk olvasása: Tökéletes turbulenciákat festett van Gogh
Oldal 1 / 2Következő →

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

ZilogR
#69
amúgymeg: turbulencia egy olyan folyamat, ami idõben zajlik, a festmények meg egy idõpillanatot jelenítenek meg. Nem olvasom el újra a cikket, ide látom, h ez egy nagy fasság! 😛

*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!

ntsz
#68
És melyik weboldalról, hogy lehet oda belépni?
Molnibalage
#67
Ha valaki éppen bennt van, akkor nem tudsz belépni. Nekem sikerült ma is belépnem.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Tiberius B
#66
Peid igen, a coriolis-erõ dönti el általánosan a forgásirányt. Bár nem biztos, de a hsz-edbõl azt veszem ki, hogy szerinted a Coriolis-erõ elhanyagolható kis rendszerekben, ami nem teljesen igaz.

\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant

Kryon
#65
Valamiért nem,még keresem a bajt....<#fejvakaras>

Molnibalage
#64
Nos, skierült?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#63
Nos már fennt van egy-két dolog. Csak a leglátávnyosabb video-t raktam fel, de még felrakom majd a szuperkavitációs állapotot is. Érdekel valakit esetleg a perzentáció ppt-je. Talán úgy egy picit érthetõbb a dolog....

login: turbulencia83yahoo.com
psw: gyerebe

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Kryon
#62
Erre kíváncsi vagyok,elõre is várom!

Kryon
#61
A Coriolis-erõ csak nagy méretskálán (sok-sok km) döntõ,ha a folyadék nincs teljesen nyugalomban,és nem szokott úgy lenni😉 akkor a folyadék belsõ mozgásaiból summázódik ki a forgásirány az impulzusmomentum megmaradásának jegyében.Pl. meg lehet figyelni,hogy gyakran a kádban sem a "helyes" irányban forog az örvény...<#wave>

Molnibalage
#60
Holnap csinálok egy yahoo-s címet és itt megadom a jelszót és a logint. Fennt lesz a fotózóttt valódi folyamat és a szimulált estek is némi kommenttel.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Anteris
#59
rakd fel valahová, megnéznénk

ZilogR
#58
??? Hát hogyne lehetne... (pl.: azt tanítják, hogy lamináris, ha Re<~2320, turbulens e fölött, de biztosan turbulens kb. Re=40000-nél). Ez igen fontos még a legalapvetõbb "szivattyú milyen csövön szállítsa a vizet" - feladatoknál is. Sõt, éppen Reynolds VÍZZEL csinálta a kísérleteit, ami a gyakorlat számára javarészt összenyomhatatlan.


-=ZR=-

*Zsebszámológépet keresek!* Ha van eladó CASIO, Hewlett-Packard, Texas Instruments számológéped, küldj privát üzenetet! Programozható típusok el?nyben! Ócskaságok, hibásak is érdekelnek!

Molnibalage
#57
Mármint a molekulákat veszi gömb alakúnak. Csakhogy ez nem igaz.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#56
A fenti elhanyagolást sem kell tenni. A Coriolis-erõ dönt. Az északi féltekén ellentétes az örvény forgási iránya, mint a délin. Akármilyen zavarást is teszel bele, erre próbál törekedni a folyadék. Persze, ha egy nagy tartály alján van a lefolyó és a egész tartályt ennek a fordítottjával kevered és forog az egész folyadékoszlop akkor ez nem lesz igaz.

" minden molekulája a kádhoz képest nyugalomban" Ez a természetben lehetetlen. Brown-mozgás mindig van. Errõl még nincsenek nagyon szimulációs tapasztalatok sem, hogy mi történik a folyadékokban molekuláris szinten. Évfolyamtársam már írt egy kísérleti programot ennek szimulálására MATLAB-ban. Összesen asszem kb. 500 molekulával számol és tökléletes gömben teszi fel õket +még fallal való ütközéskor a sebesség fallal párhuzamos koponense 0-lesz.

Ezzel a 2D-s modellel futtatva szimulált egy oylan esetet, hogy nyugalomban levõ molekulák egy négyzet alalkú részben vannak és folyamatosan egy síklapot húznak különbözõ sebességgel különféle esetekben. 4-5 napi futtatás után sem állt be az energetikailag stabil állapot. A térrészben a részecskék összenergiájának egy állandó értékhez kell tartania. Mindez egy kb. 0,000000001m-es(1 nanométer) oladlfalú terület a valóságban....

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

ntsz
#55
Ha valaki tud, válaszoljon!😊
Tegyük fel, hogy van tökéletesen szimmetrikus és teljesen vízszintes kádam, amiben víz van, és amelynek minden molekulája a kádhoz képest nyugalomban van. Sikerül úgy kihúznom a dugót, hogy nem nem monzdítom meg a vízmolakulákat, sem a kádat (ennyire ügyes vagyok<#mf1>). A kád nincs eldugulva stb... Mi dönti el, hogy merre fog benne forogni az örvény? És ki fog egyáltalán bármilyen örvény alaukulni? Molnibalage, én várom a válaszod<#smile>
Molnibalage
#54
Pont fordítva. A Buborékos forrás a jó biztonságtechikailag. Akor nagyobb a hõtátadási tényezõ. Ezért van az, hogy amkior el kezd forrani a hûtõvíz akkor már látszik a baj,de eltart egy ideig amíg elforr.

Turbulens áramlásban jobb a keveredés és nagyobb Reynolds szám, amitõl függ a Nusselt-szám, amitõl meg függ a(z) (alfa) hõátadási tényezõ. Elvileg jobb turbulensben, de azért vannak más befolyásoló tényezõk is.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Wolffang
#53
De jó, megfejtették a Van Gogh kódot.
asdefge
#52
És akkor lõn a melegvíz. Eddig vágom.
Ha egy hûtõben áramlik a hûtõfolyadék, akkor melyik esetben jobb a hûtés hatásfoka: lamináris, vagy turbulens áramlás esetén? Buborékok természetesen nem megengedettek.
:-))
Molnibalage
#51
Elnézést a sok gépelési hibáért.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#50
Ez attól függ, hogy minek a függvényében színezel ki egy örvényt. Abszolút sebesség, radiális sebbesség, gyorsulások szerint.

Kolmogorov-féle örvényhipotézis az az örvényekben levõ energiatartalomra utral méret szerint. Ehhez Fourier-analízis szükséges. Ezt fejbõl már nem teljesen tudom, ez tmeg kéne kérdeznem az évközi konzulnesemet, mert ehhez nagyon ért a cimborájával.(A lényege hogy a nagyobb örvények egyre kisebbekre esnek szét és végén hõvé disszipálódik el az örvény energiája.)

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Ragnaar
#49
Akkor ebben az esetben minden bizonnyal az áramlási képet vizsgálták? Tehát hogy valamely anyag valamely metszetén az áramlás turbulens a Kolmogorov féle áramlási modell szerint ha a képeken látható áramlási képet látjuk? Ebben az esetben a paraméterek gondolom nem lényegesek , ugyanis nem létezõ anyagról van szó.Azt lenne még érdekes megnézni , - hogyha mondjuk utólag bele lehetne festeni - , hogy milyen legkisebb eltérésnél /színek , pixelek/ nem illeszthetõ a turbulens modell a festett áramlási képre. <#vigyor>
Molnibalage
#48
Nos, mnit már írtam, olyan hogy konkrétan örvényekre NINCS egyenlet. Különféle megközelítzési módok vannak az ÁRAMLÁSOK kiszámítására. Ezek a számítások iteratvak és végeselemes módszernek nevezzük a metódust.(numerikus szimuláció) KÖRÜBELÜL így zajlik a végletekig leegyszerûsítve.

1. Csinálsz egy hálót egy geometriára amiben vagy ami körül van az áramlás.

2. Anyagmodell és turbulenciamodell választás.

3. Peremfeltételek megadása és szimuláció
típusának kiválasztása.

4. Futtatás valamekkora pontosságig vagy
idõlépésig.

5. Ezek után kapsz egy eredményt és abban
örvények is megjelennek.(minden cellára
megjeleneíthetõ az a pearaméter amit számolt,
és amik abból számolhatóak. Nyomás,
sebesség,....)

A megjelenõ örvények méretének gátat szab a hálózás finomsága is.(ezért kell hálófüggetlenségi vizsgálat is) Igazából sokszor nem az örvények, hanem az áramkép érdekel minket.
Mérnöki gyakorlatban a mm alatti örvényekkel már/(még)nem foglalkozunk.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Ragnaar
#47
Nah megpróbálom mégegyszer. Általában egy szerkesztéses eljárás a hagyományos módszerrel /Nem PC-vel , hanem hagyományos ceruza-vonalzó-körzõ/mindig pontatlanabb a számításos eljárásnál egy-egy feladat megoldása esetében. Most ebben az esetben van-Gogh valószínûleg nem akart tökéletes turbulenciákat szerkeszteni , de amit festett több képen is, az megfelel egy elég szigorú matematikai modellnek .És ott van még a jónéhány egyéb képen látható örvény, amit hasonló módszerrel vizsgáltak és egyikre sem alkalmazható a modell.
fako
#46
Javaslom olvasd at a hozzaszolasaidat mielott postolod, mert rendkivul sok helyesirasi hibat tartalmaznak (es nem az ekezetekre gondolok).
Kryon
#45
2D-s turbulenciánál vannak karakterisztikus örvényméretek,nem lehet,hogy ezt találta telibe csak épp ez a cikkbõl nem derül ki egyértelmûen?

Ragnaar
#44
Valójában valami hasonlóra voltam kiváncsi.Hogy egy festményen még véletlen is lehet , de valószínûleg a többin is az , ha egy - egy ilyen egyenlet pontokat feltételez egymástól bizonyos irányban , illetve távolságra stb. És a festményen megrajzolt örvények pontjai illeszkednek erre a modellre. Ez azért elképzelhetõ. Nem ? <#vigyor> Asszem ezt akartam mondani.

Mondjuk lehet , hogy a kutatók a honlapon leírják a módszert is.
The Termentor
#43
Te meg egy fasz vagy

És azt ismeritek hogy két FIAT megy a sivatagban ?

The Termentor
#42
Ezért zseni a zseni. A hulyeskedo okosok meg irigyek mert nem orultek(vagyis nem zsenik)...

És azt ismeritek hogy két FIAT megy a sivatagban ?

Zsoldos
#41
Ez meg tipikusan az, mikor valaki buszke ra, hogy hulye, sot meg tesz erte, hogy ugy is maradjon.
turul16
#40
"Lehetne elvileg inkompreszibilis közegben is turbulens áramlás ?" Tehát a válaszod egy határozott igen?

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

Molnibalage
#39
Igen de 1,4-es nyomásviszonyig levegõnél gyakorlatilag nem számít és a folyadékoknál is csak extrém esetekben fontos.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

HuAn82
#38
A bölcsek pedig ha hülyék valamihez nem szólnak.Thx!

\"És cselekszem rajtok nagy bosszúállásokat fenyítő haragomban, hogy megtudják,hogy én vagyok az Úr,ha bosszúmat állom rajtok.\" Ezékiel 25, 17

echo
#37
Köszi a kifejtést!!! Szerintem sok ilyen okoskodás kéne itt <#taps>

turul16
#36
A valóságban mindig kompresszibilis.
Lehetne elvileg inkompreszibilis közegben is turbulens áramlás ?

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

Mo.Organ
#35
Szegény festett valamit mert jó kedve volt, mi meg marhák valamit ráhuzunk egy hasonlattal. Bár most így ahogy nézem a tárcsás mosogépünk is ilyet turbolenciát csinált régen

#2217 : Menet közben kell az önbizalmat megszerezni

abelr
#34
tguyk

Praetor
#33
Hát ez nem volt szép... <#szomoru2>

Molnibalage
#32
Mit értesz azon, hogy szigorú. Mérnökileg elfogadható pontosságúak sok a legtöbb esetben.

A másik jópofa dolog a nagy örvényben a kis örvéynek. Ez még tovább boynolítja a dolgokat. Festményen ez speciel nincs is...

Nincs olyan, hogy örvényekre képlet. Van egy (differenicál)egyelnlet-rendszered attól függõen, hogy melyiket használod, változik az egyenletek száma amit egy cellára megodasz. Cellákra bontod fel a teret ami lehet 2D-s és 3D-s is az problémától függõen. (pl .attól is, hogy állandónak tekinted e a hõmérsékletet, vagy kompresszibilis e az anyag ésígy tovább..)

"de nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetõek egy ugyanazon képletre"

Itt mire gondolsz? Nem értem..

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

turul16
#31
Még jó, hogy nem gyanítják, hogy titkos információkat rejtett el a képen...

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

turul16
#30
Mi abban a meglepõ, hogy egy kiválló festõ megfesti amit lát ?

Linux nem Win: http://www.unixlab.hu/LNW/index.html gentoo : http://www.gentoo.org/main/hu/philosophy.xml

Ragnaar
#29
Most végülis itt a véletlennél arra lettem volna kiváncsi , hogy pl. a képlet szerint is gondolom nagyon sokféleképpen alakulhat a turbulens folyadékáramlás, tehát ha egyes területeken más színt használ , vagy más ívben húzza az ecsetet , az milyen eltérésnél nem illeszthetõ az adott modellre. <#worship>
Ragnaar
#28
Lehet , hogy a tökéletes turulencia baromság , de nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetõek egy ugyanazon képletre.Az azért nem gyenge. #24-re valami ? Érdekelne mennyire "szigorú" egy ilyen leíró modell.
Molnibalage
#27
Okoskodás? Aha. Leírtam miért tévedés és baromság az egész.

Mellesleg mi az, hogy véletelen? Kevergettél már valamit edényben és fodítottad meg a keverés irányát? Akkor is láthattak az emberek ilyen jelenséget. Nagy véletlen mondhatom...

Vagy csak belenézel a víbe egy hídlábnál..

Soroljam még?

(Atyaisten...)

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

dfp
#26
Oké, de ránézésre is nevetséges, hogy egy festmény és a turbulencia között párhuzamot keresünk.
Loverman
#25
tipikus okoskodás. és hogy erre valaki kíváncsi is? más is jár egyetemre mégsem kezd el okoskodni hogy villogjon vele. mindegy.az örök szabály megmarad: Az okosok hülyéskednek, a hülyék okoskodnak<#vigyor>

Ragnaar
#24
Szerintem akkor sem gyenge , hogy nem ugyanazon festményeken az örvények illeszthetõek egy ugyanazon képletre. Nem? Nyilván véletlenszerûen festette meg ezeket az örvényeket, annyira nem lehetett bekattanva - még az absinthtól sem -, hogy megszerkesztette 😄. Mondjuk azt valószínûleg te tudnád megmondani , hogy mennyire furcsa véletlen, ha egy festett örvény /van Gogh esetében/ illeszthetõ egy ilyen leíró modellhez több képen is. Mennyire "szigorú" egy ilyen leíró modell egy kézzel festett képen található örvényre illesztéshez?
Molnibalage
#23
Vannak videóim kétfázisú kavitáló áramlásról.

Elküldhetem maiben akinek kell csak legyen jó címe. 18 Mb-os videok, de csomagolva és szeleteéve küldöm. Én mértem és szimuláltam az esetet is. Van szimlációról is video, azok kisebbek.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#22
Hát akkor kezdjük a elején. Jó hosszú lesz.

A probláma egy ármalásról megmondani hogy turbulens -e vagy sem azt nem túl nehéz megmondani, de ezt konkrétan EGYETLEN számmal jellemzni tisztességesen elég nehéz. Erre használjuk a Reynolds-számot. (továbbiakban Re,Osborne Reynolds tiszteletére)

Õ egy kísérlettel vizsgálta meg a kritikus számot. Egy tartányból vizet engedett le egy csövön keresztül és a csõ tengelyébe még engedett bele egy megfestett folyadékot. Ezek után elkezdte vizsgálni különbözõ kifolyási sebességeknél. Eredmény itt. (Reynolds experiment)

http://enstrophy.colorado.edu/~mohseni/FIGS/FlowInstability/ReynoldsTransitionExperiment3.jpg

Nos, ahogy nõ a sebesség láthatõó a változás, de nem csak a sebesség a döntõ, mert a csõ mérete és az áramló anyag jellemzõje is számít.

Re = (sebesség*jellemzõ méret)/dinamikai viszkozitás

Ezzel lehet áramlásokat összhasonlítani. Látható ha megnõ a csõátmérõ (itt ez a jellemzõ méret) modjuk kétszeresére, de fele a sebesség akkor TURBULENCIA szempontjából hasnoló a két áramlás. Számtalan hasonlósági szám létezik még ezen kiívül.

Namármost egy kritikus Re számnél az ármalás jellege kezd megváltozni. Ez egy nagyábból állandó helyen történik egy adott esteben,de van benne egy kis véletlenszerûnség is. (igen sok befolyásoló tényezõ van)

Viszont ez az örvények méretérõl és egyéb jellemzõirõl, pusztán maga a szám nem mond semmit.
Ez így nem teljesen igz, mert a mérnöki és tudományos gyakorlatban gyakran elõforduló esetekre meg lehet modnai, hogy egy Re szám tartományban milyen lesz az áramlási tér szerkezete. pl. Egy megfújt henger mögött lesz -e Kármán-féle örvénysor.

A gond az, hogy hogyan definiálsz egy örvényt MATEMATIKAILAG! Még most is vitatkoznak, hogy igazából az örvények véletlen jelenségek, vagy fraktáljelenségek, mert mindekttõre visszavezethetõ valamilyen szinten. (Az még hagyján, de hogy molekuláris szinten mi történik sok fogalmunk nincsen...)

De elég csak arra gondolni, hogy ha nézel egy locsolócsövet amibõl jön a víz akkor jó közelítéssel stacioner, állandósult a folyamat még igen nagy sebességnél is, de az apró zavarások torzítják az ármaképet. Tehát NINCS két egyforma örvény. Akkor hogyan lehetne egy TÖKÉLETES??? Megfigyelni is igen problémás méret és a gyors változás miatt.

A numerkius szoftverek (CFX, FLUENT, CFD) is sok turbulenciemodellel képesek számolni, de elõzetes tapasztalatokból lehet "tudni",(sejteni) hogy melyik a célravezetõ. DE az össze modell hibája, hogy "elkenik" a valóságot, mert a NAGYON kicsi örvényeket (0,01-0,001 mm-es nasgységrend vagy alatta) már nem számolják ki hanem valamivel helyettesítik õket. Ezért modellek. E fenti kísérlet kiszámolásához is igen bonyolult modell kell, mert különben a számítás "agyoncsillapított lesz és nem alakulnak ki örvények. (egy ígyx kicsit valszeg nehezen érthetõ) Errõl most csak ennyit, mert errõl is lehetne vagy kapásból X oldalt írni. (és akor van még idõfügõõ és stacioner számítás közti nagy difi...)

Elsõre ennyi. Írjak még?

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Molnibalage
#21
Ez rossz nincs benne az egész, újra próbálkozok beillszeteni, töröljétek ki a #18-az ha kérhetem.

A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM

Praetor
#20
hupsz, köszi! 😊

Oldal 1 / 2Következő →