Novemberben tárul fel az Antikythera
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#108
"Meg arról is talált egy cikket, h valamelyik Dél-Amerikai romvárosban kõedényeket találtak amiben kénsav ( volt valamikor) ólomlemezek stb tehát egy egyszerû savas akkumulátor . Nincs új a Nap alatt, csak be kellene látni, h az emberiség történelmében még óriási fehér foltok vannak. ( Pl Atlantisz, Nazca fennsík rajzai, Óceánia szigetvilágán kik építkeztek több száz tonnás kõtömbökbõl, miért ábrázol ûrhajóst az a bizonyos kõ D.-Amiban?? stb)"
Azért szép nagy ugrás egy primitív galvánelemtõl (akkumulátorral nem sokra mentek volna, mert nincs mivel tölteni) az Atliantiszi ûrhajókig eljutni egy pár mondatban.
Azért szép nagy ugrás egy primitív galvánelemtõl (akkumulátorral nem sokra mentek volna, mert nincs mivel tölteni) az Atliantiszi ûrhajókig eljutni egy pár mondatban.
#107
Én ennek a dolognak a legyártását nem tartom lehetetlennek. Valszeg. így tötént: élt egy polihisztor matematikus/csillagász. Végzett egy sor megfigyelést, "papírra vetette", megállapított fontos összefüggéseket. Nagy valószínûséggel felhasználta elõdei ismereteit is. Tervezett egy szerkezetet (óra)(,ami eddíg ismeretlen módon) tudtára adta a jelenségek "helyzetét/fázisát". Most jön a gyártás: , ha bronzból van, akkor öntõforma kell stb. kézenfekvõ megoldás a fa. Tehát kifaragtatta egy mesterrel a dolgot, összerakták, kijavították a bugokat, aztán szétkapták és vitték egy fémmûveshez, aki több lépcsõben (akit érdekel utánanéz) elkészítette a fa elemek lehetõ legpontosabb bronz mását.
Órát fából is lehet készíteni, csak gyorsan kopik. Fontosabb kérdés, hogy a mûködéséhez szükséges energiát hogyan kapta a szerkezet. (vannak elképzeléseim, valaki majd úgyis leírja)
Órát fából is lehet készíteni, csak gyorsan kopik. Fontosabb kérdés, hogy a mûködéséhez szükséges energiát hogyan kapta a szerkezet. (vannak elképzeléseim, valaki majd úgyis leírja)
#106
"Én inkább a gladiátorjátékokra szavaznék, mint a focira. :D"
Potenciális oroszláneleségként is?
Potenciális oroszláneleségként is?
#105
Én inkább a gladiátorjátékokra szavaznék, mint a focira. :D
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#104
"Márpedig a mai ember okosabb bárkinél és bárminél, eddig az ellenkezõjére nincs bizonyíték :)" - akkor fogalmazzunk úgy, hogy nagyobb tudású, az korrekt. Az intelligencia nem nõtt meg. Akkoriban gladiátorviadalt néztek, ma focit.
Látom gyakorlatilag egy véleményen vagy #97-tel, csak másképp fogalmazzátok meg ;)
Látom gyakorlatilag egy véleményen vagy #97-tel, csak másképp fogalmazzátok meg ;)
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#103
Ne kezdjük el a szõrszálhasogatást hogy ki számít "okosnak"
Régen is éltek szellemileg átlagon felül teljesítõ emberek, polihisztorok és zsenik is éltek de mellettük analfabéta tökhülye tömegek is és õk voltak többen, a mai emberek átlagosan okosabbak hála a közoktatásnak és a lényegesen nagyobb tudásanyagnak amivel ma már az emberiség rendelkezik, ha felmerül egy probléma akkor sokkal hatékonyabban és gyorsabban találunk rá megoldást mint azt az ókorban bárki is tehette volna a jelenkori sokkal jobb "tudományos infrastruktúrának" hála.
Igaz hogy az ókor átlagembere is elvileg(!) képes lett volna ugyan arra a teljesítményre mint egy átlag mai ember de gyakorlatilag az akkor adott körülmények miatt mégis kisebb tudású és kevésbé intelligens volt az akkori átlag mint a mai.
Ha egy komplikáltabb feladat megoldására kiválasztanánk ezer ókorit és ezer mai embert az ókoriak közül az 1 db Euklidész megoldaná a 999 kecskepásztor meg nem, a maiak közül viszont már lényegesen többen járnának sikerrel mivel ma már nem okosnak kell születni hanem a környezeti/kultúrális befolyás sokkal jobban kihozza az emberek szellemi képességeit.
Régen is éltek szellemileg átlagon felül teljesítõ emberek, polihisztorok és zsenik is éltek de mellettük analfabéta tökhülye tömegek is és õk voltak többen, a mai emberek átlagosan okosabbak hála a közoktatásnak és a lényegesen nagyobb tudásanyagnak amivel ma már az emberiség rendelkezik, ha felmerül egy probléma akkor sokkal hatékonyabban és gyorsabban találunk rá megoldást mint azt az ókorban bárki is tehette volna a jelenkori sokkal jobb "tudományos infrastruktúrának" hála.
Igaz hogy az ókor átlagembere is elvileg(!) képes lett volna ugyan arra a teljesítményre mint egy átlag mai ember de gyakorlatilag az akkor adott körülmények miatt mégis kisebb tudású és kevésbé intelligens volt az akkori átlag mint a mai.
Ha egy komplikáltabb feladat megoldására kiválasztanánk ezer ókorit és ezer mai embert az ókoriak közül az 1 db Euklidész megoldaná a 999 kecskepásztor meg nem, a maiak közül viszont már lényegesen többen járnának sikerrel mivel ma már nem okosnak kell születni hanem a környezeti/kultúrális befolyás sokkal jobban kihozza az emberek szellemi képességeit.
#102
Hát, igen. Tudtommal az egyiptomi Szent Bárka sincs már meg, bár annak egy másolata - ha jól emlékszem - Tutankhamon sírjából elõkerült. Érdekes azért, hogy mennyire veszendõk az emberi alkotások, gondoljunk csak az Alexandriai Könyvtárra. Tel Avívban van egyébként egy kupolaalakú múzeum, amely ha nagy problem van, akkor befordul a föld alá, és védve van bombatámadás ellen. A Magyar Nemzeti Múzeum ilyen szempontból sehol nincs. Szerintem a Duna komolyabb áradása simán elsöpörné. Talán jobb helyen lenne a Gellért-hegy gyomrában.
Különben vannak magyar vonatkozású elveszett kincsek is, például Attilla kardja, meg egyáltalán, a sírja. De ez egy másik történet. :-)
Különben vannak magyar vonatkozású elveszett kincsek is, például Attilla kardja, meg egyáltalán, a sírja. De ez egy másik történet. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#101
Pontosan. :D
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#100
Bocsi az off-ért...
Áron vesszeje egy darab száraz karó volt, amolyan vándorbotszerû, amit (mikor a fáraó csodát kért "Isten-erõ-bizonyítékul") Áron (és nem Mózes!) leszúrt a fáraó elé a földbe és a száraz karó kizöldült - és úgy is maradt.
Maga a láda jóval a rómaiak megérkezése elõtt elveszett. A Babilóniai fogság elõtt még megvolt, utána már nem. Egyes legendák szerint a zsidók ásták el olyan jól, hogy azóta még õk sem találják meg <#nemtudom> (ezt viszi tovább az "Elveszett frigyláda fosztogatói" c. film), más legendák szerint ma is megvan és õrzik - csak éppen Etiópiában, Akszum-ban.<#conf>
Hát errõl ennyit...
<#banplz>
Üdv
DarkKyle
Áron vesszeje egy darab száraz karó volt, amolyan vándorbotszerû, amit (mikor a fáraó csodát kért "Isten-erõ-bizonyítékul") Áron (és nem Mózes!) leszúrt a fáraó elé a földbe és a száraz karó kizöldült - és úgy is maradt.
Maga a láda jóval a rómaiak megérkezése elõtt elveszett. A Babilóniai fogság elõtt még megvolt, utána már nem. Egyes legendák szerint a zsidók ásták el olyan jól, hogy azóta még õk sem találják meg <#nemtudom> (ezt viszi tovább az "Elveszett frigyláda fosztogatói" c. film), más legendák szerint ma is megvan és õrzik - csak éppen Etiópiában, Akszum-ban.<#conf>
Hát errõl ennyit...
<#banplz>
Üdv
DarkKyle
#99
De az egerek az elsõk!:-)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#98
De van, még a delfinek is intelligensebbek. :D
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#97
Nem vagy/vagyunk okosabbak mint õk. Csak többet tudnuk. Nagy különbség. Neked megtanítják pl. matekból és fizikából azokat az alapokat amin a régi okos emberek évtizedekig agyalatak néha és azokból lettek a ma oktaott ismeretek levezetve.
Tehát te is tudod, hogy mi is az a gravitáció és meg is tudod fogalmazni és le is tudod írni és még sorolohatnám.... De SAJÁT MAGADTÓL mikor tudnál ilyesmikre rájönni, leírni, megfogalamazni és bizonyítani?
Még az Euklideszi geometria sem menne nagyon...
Tehát te is tudod, hogy mi is az a gravitáció és meg is tudod fogalmazni és le is tudod írni és még sorolohatnám.... De SAJÁT MAGADTÓL mikor tudnál ilyesmikre rájönni, leírni, megfogalamazni és bizonyítani?
Még az Euklideszi geometria sem menne nagyon...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#96
"Hát akkor a többi történelemtudós hova járt iskolába???"
Ugyanoda. Csak õk nem technikatörténettel foglalkoznak.
Másrészt az általam idézett mû is kihangsúlyozza, hogy a köznapi életben a görögök nem használtak nagyon újdonsült dolgokat (egy új technológiának idõre van szüksége, míg köznapi használatban meghonosodik).
Ugyanoda. Csak õk nem technikatörténettel foglalkoznak.
Másrészt az általam idézett mû is kihangsúlyozza, hogy a köznapi életben a görögök nem használtak nagyon újdonsült dolgokat (egy új technológiának idõre van szüksége, míg köznapi használatban meghonosodik).
#95
Senki nem mondta hogy Arisztotelész hülye volt viszont SZERINTEM egyértelmû hogy az emberiség mai technológiája illetve a ma élõ tudósaink nagyobb tudásúak és "okosabbak" mint az ókoriak.
De ha szerinted az ókoriak elõrébb voltak mint mi ma akkor asszem inkább nem vitatkozom veled! <#idiota>
De ha szerinted az ókoriak elõrébb voltak mint mi ma akkor asszem inkább nem vitatkozom veled! <#idiota>
#94
"És nem is a mechanikai megvalósítás a figyelemre méltó, hanem a mûködési elvhez szükséges évtizedes, évszázados megfigyelések, hogy hogyan is mûködnek a dolgok a világban."
Ez a lényeg!
A marxista filozófiának mondjuk ez volt a nagy tévedése, mármint, hogy a lét határozza meg 1az1-ben a tudatot. Tény, hogy kellenek anyagok, a technikának el kell érnie egy bizonyos szintet, de csak akkor tudsz elõrelépni, ha érted a világ mûködését. Persze, a megfigyelés, a kísérletezgetés azért sokat segít. Ma ugyanazt csináljuk, mint elõdeink, csak nagyban. Gondoljatok csak a fúziós erõmûre.
Még egy gondolat: az ügyesség, a lángelméjûség kétségtelenül fontos, de nincsenek elszigetelt csodák. Egy ilyen mûszaki remekmû megalkotásához kell egy társadalmi háttér, fejlett munkamegosztás, szellemi élet. Zarándoklat egy híres kolostorhoz, jósdához, esetleg ott eltöltött inasévek...
Ez a lényeg!
A marxista filozófiának mondjuk ez volt a nagy tévedése, mármint, hogy a lét határozza meg 1az1-ben a tudatot. Tény, hogy kellenek anyagok, a technikának el kell érnie egy bizonyos szintet, de csak akkor tudsz elõrelépni, ha érted a világ mûködését. Persze, a megfigyelés, a kísérletezgetés azért sokat segít. Ma ugyanazt csináljuk, mint elõdeink, csak nagyban. Gondoljatok csak a fúziós erõmûre.
Még egy gondolat: az ügyesség, a lángelméjûség kétségtelenül fontos, de nincsenek elszigetelt csodák. Egy ilyen mûszaki remekmû megalkotásához kell egy társadalmi háttér, fejlett munkamegosztás, szellemi élet. Zarándoklat egy híres kolostorhoz, jósdához, esetleg ott eltöltött inasévek...
Kara kánként folytatom tanításom.
#93
Fõleg itt az SG-n, itt mindenki okos. Arisztotelész meg bizonyítottan hülye volt, windowst se tudott telepíteni.
P3 Celeron 1000 Mhz, 512 MB SDRAM, Ati Radeon 9550 256 MB, Maxtor 160 GB Minek több?
#92
<#eljen>
#91
Márpedig a mai ember okosabb bárkinél és bárminél, eddig az ellenkezõjére nincs bizonyíték :)
#90
És még ezután higgyétek azt néhányan h. az ókorban csak buta emberek voltak... :D
A mai emberek hajlamosak azt hinni magukról h. okosabbak bárkinél és bárminél. Ez azonban közel sem így van...
A mai emberek hajlamosak azt hinni magukról h. okosabbak bárkinél és bárminél. Ez azonban közel sem így van...
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#89
A szirakuzai Marcellus mechanikus planetáriuma i.e.212-bõl.
Rézgömb, rajta lyukakkal a csillagoknak megfelelõen, másik rézgömb eltérõ tengellyel, egy lyukkal a holdnak, és még egy a napnak.
Segítségével elõre jelezhetõek voltak a holdfogyatkozások. A szerkezetet valszeg vízenergia hajtotta.
(Schalk Gyula:Planetárium és csillagászat, 1977)
Kicsit késõbbrõl Héron úthosszmérõje i.sz. 1.századból.
Ha fölcserélnénk az otromba fakereket egy Camping-bicó kerekére, olyan szerkezetet kapnánk, mint az "Egymillió lépés Mo-on" klasszikus virtuáltúra távolságmérõje.
Valószínûleg a városi szintû térképészetben használták.
http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/TARTMECH.html
Kicsit off, de:
Jóval késõbb az 1600-as évekbõl a Pascal- és Leibniz-kerék, amelyek elkészítése nem igényel különösebben komoly szerszámokat, és viszonylag egyszerû szerkezetekkel megvalósítható az összeadás/kivonás és szorzás. Nem volt különösebb elõdjük, szinte egy vizimalom is bonyolultabb szerkezet. Az igazán nagy dolog benne az ötlet. Ezeknek persze már volt utóéletük, még az 1960-as években is a mechanikus számológépek fõ alkatrészei voltak, némi elektromech. "kényelmi" kiegészítésekkel.
Leszögezhetjük, hogy 2000 évvel ezelõtt "külsõ" segítség nélkül is képes volt egy ráérõ, átlagosnál picit jobb megfigyelõ képességû ember fogaskereket eszkábálni?
Asszem igen.
Még többet is. És nem is a mechanikai megvalósítás a figyelemre méltó, hanem a mûködési elvhez szükséges évtizedes, évszázados megfigyelések, hogy hogyan is mûködnek a dolgok a világban.
Hogy a kihalászott szerkezet mi célt szolgál, arra a használati utasítás megfejtése lesz a biztos megoldás. Valszeg nem navigációs segédeszköz, inkább csillagászati elõrejelzõ volt.
Vagy "csak" az intellektuális szórakoztatást szolgálta, mint az 1700-as évek felülnézeti naprendszer-modelljei, az igen hasonló elven mûködõ orrery-k, a mai planetáriumi mûszerek "kifordított" megoldásai.
Rézgömb, rajta lyukakkal a csillagoknak megfelelõen, másik rézgömb eltérõ tengellyel, egy lyukkal a holdnak, és még egy a napnak.
Segítségével elõre jelezhetõek voltak a holdfogyatkozások. A szerkezetet valszeg vízenergia hajtotta.
(Schalk Gyula:Planetárium és csillagászat, 1977)
Kicsit késõbbrõl Héron úthosszmérõje i.sz. 1.századból.
Ha fölcserélnénk az otromba fakereket egy Camping-bicó kerekére, olyan szerkezetet kapnánk, mint az "Egymillió lépés Mo-on" klasszikus virtuáltúra távolságmérõje.
Valószínûleg a városi szintû térképészetben használták.
http://www.ttk.pte.hu/ami/phare/tortenet/TARTMECH.html
Kicsit off, de:
Jóval késõbb az 1600-as évekbõl a Pascal- és Leibniz-kerék, amelyek elkészítése nem igényel különösebben komoly szerszámokat, és viszonylag egyszerû szerkezetekkel megvalósítható az összeadás/kivonás és szorzás. Nem volt különösebb elõdjük, szinte egy vizimalom is bonyolultabb szerkezet. Az igazán nagy dolog benne az ötlet. Ezeknek persze már volt utóéletük, még az 1960-as években is a mechanikus számológépek fõ alkatrészei voltak, némi elektromech. "kényelmi" kiegészítésekkel.
Leszögezhetjük, hogy 2000 évvel ezelõtt "külsõ" segítség nélkül is képes volt egy ráérõ, átlagosnál picit jobb megfigyelõ képességû ember fogaskereket eszkábálni?
Asszem igen.
Még többet is. És nem is a mechanikai megvalósítás a figyelemre méltó, hanem a mûködési elvhez szükséges évtizedes, évszázados megfigyelések, hogy hogyan is mûködnek a dolgok a világban.
Hogy a kihalászott szerkezet mi célt szolgál, arra a használati utasítás megfejtése lesz a biztos megoldás. Valszeg nem navigációs segédeszköz, inkább csillagászati elõrejelzõ volt.
Vagy "csak" az intellektuális szórakoztatást szolgálta, mint az 1700-as évek felülnézeti naprendszer-modelljei, az igen hasonló elven mûködõ orrery-k, a mai planetáriumi mûszerek "kifordított" megoldásai.
Megmondtam Orvillenak és megmondtam Wilburnek, és most megmondom magának is: ez a vacak sose fog repülni.
#88
1. "A törvény nem ismerete nem mentesít a büntetés alól." <= alapvetõ jogi elv
2. "A történelem nem ismerete nem mentesít azon erkölcsi kötelesség alól, hogy ha lehet ne beszélj butaságokat."
2. "A történelem nem ismerete nem mentesít azon erkölcsi kötelesség alól, hogy ha lehet ne beszélj butaságokat."
Kara kánként folytatom tanításom.
* iskolába
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Hát akkor a többi történelemtudós hova járt ikolába???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#85
"valszeg a müködési elvével se lehettek teljesen tisztában.."
"Kr. e. 400-301
Arisztotelész tudósít a higanyról, és leírja afogaskerék-meghajtást is (->322)."
Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 55. oldal
"Kr. e. 300-201
A szürakuszai Arkhimédész, a görög matematikus és fizikus többek közt a kúp a henger, és a félgömb térfogatával foglalkozik... ...kitalálja a végtelenített csavart; az úgynevezett archimedesi csavart, és bonyolult csigasorokat tervez, továbbácsavarhajtású fogaskerék-szerkezetet ."
"248. Az elsõ fogaskerék-szerkezetû idõmérõ eszközök ."
Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 59. oldal
Arisztotelész tudósít a higanyról, és leírja a
Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 55. oldal
A szürakuszai Arkhimédész, a görög matematikus és fizikus többek közt a kúp a henger, és a félgömb térfogatával foglalkozik... ...kitalálja a végtelenített csavart; az úgynevezett archimedesi csavart, és bonyolult csigasorokat tervez, továbbá
Forrás: Felix R. Paturi: A technika krónikája, Officia Nova, Budapest 1991 59. oldal
#84
"akkoriban még nem volt olyan fontos az eredetiség mint ma"
Talán mert akkoriban a másoláshoz is kellett vmi:-)
Talán mert akkoriban a másoláshoz is kellett vmi:-)
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#83
nem tudom miért gondoljátok sokan azt hogy a görögök nem rendelkeztek elég elméleti ismerettel meg nem volt olyan fejlett a technológiájuk hogy ilyeneket készítsenek, végülis õk voltak azok akik összegyûjtötték az ókor tudásanyagának nagy részét, mezopotámiától egyiptomig, és õk maguk is hozzátettek elég sokat. gondoljatok csak például az atommodellre, ami aztán 2000 évig feledésbe merült.
az meg, hogy miért nem találtak hasonló gépeket? mert lehet hogy csak pár tucat készült belõle kísérletképpen, amiknek a nagy része aztán eltûnt vagy elpusztult, és a rómaiakat jobban érdekelte a birodalomépítés meg a mûvészet, mint a csillagászat. (például a görög szobrok nagy része csak római másolatokból maradt ránk, akkoriban még nem volt olyan fontos az eredetiség mint ma)
vagy csak egyszerûen akkoriban senki nem értette hogy hogy mûködne egy ilyen gép (és miért), mert a feltalálója megelõzte a korát (volt már ilyen), ezért aztán nem is volt rá kereslet. de tényleg rengeteg féle logikus magyarázat lenne, nem kéne azonnal ufo-t kiáltani!
persze valószínû volt néhány kivétel, az is lehet hogy Ceaser is ezt a gépet használta amikor megalkotta a naptárát, ezért is vitték neki, persze nem 13 éves korában, hanem egy kicsit késõbb <#vigyor0>
az meg, hogy miért nem találtak hasonló gépeket? mert lehet hogy csak pár tucat készült belõle kísérletképpen, amiknek a nagy része aztán eltûnt vagy elpusztult, és a rómaiakat jobban érdekelte a birodalomépítés meg a mûvészet, mint a csillagászat. (például a görög szobrok nagy része csak római másolatokból maradt ránk, akkoriban még nem volt olyan fontos az eredetiség mint ma)
vagy csak egyszerûen akkoriban senki nem értette hogy hogy mûködne egy ilyen gép (és miért), mert a feltalálója megelõzte a korát (volt már ilyen), ezért aztán nem is volt rá kereslet. de tényleg rengeteg féle logikus magyarázat lenne, nem kéne azonnal ufo-t kiáltani!
persze valószínû volt néhány kivétel, az is lehet hogy Ceaser is ezt a gépet használta amikor megalkotta a naptárát, ezért is vitték neki, persze nem 13 éves korában, hanem egy kicsit késõbb <#vigyor0>
#82
Hozzád nem szóltam ha jól emlékszem...
De ezek után neked is ajánlom a Bibliát elolvasásra. :D
Te elsõsorban ne a történet valódiságát, hanem emberséget tanulj belõle!
De ezek után neked is ajánlom a Bibliát elolvasásra. :D
Te elsõsorban ne a történet valódiságát, hanem emberséget tanulj belõle!
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#81
A reszelõhöz kapcsolódóan linkeltem.
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#80
Ezt értettem. Nem is arra a hozzászólásra válaszoltam. :)
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
Itt teljesen új megközelítése van a számolás mechanikussá tételéhez.
Felbukkant a semmibõl egy zseni (akinek volt ideje és kézügyessége, anyaga, és egy nagy ötlete) kivitelezte, majd ismeretlenül el is tûnt ...Engem ez a történet Jules Verne regényeire emlékeztet..
Vagy tudunk az akkori korból más, szintén mechanikus alapú számológépekrõl???
Felbukkant a semmibõl egy zseni (akinek volt ideje és kézügyessége, anyaga, és egy nagy ötlete) kivitelezte, majd ismeretlenül el is tûnt ...Engem ez a történet Jules Verne regényeire emlékeztet..
Vagy tudunk az akkori korból más, szintén mechanikus alapú számológépekrõl???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#78
hát nagyon úgy tûnik, hogy csak az ókori görögök csinálták meg...vagy megtaláltak egy UFO roncsot, mindenféle leírásokkal :)
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
thx a linket, elolvastam, de mi köze ennek a görög mech. számológéphez?????
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#76
Csak hagyományból és tiszteletbõl. Még a fejlett mérnöki jelölések közt is sok görög betû van.
Pl. Descartes-i koordinátatranszformációk is MINDENHOL így vannak leírva.
Pl. Descartes-i koordinátatranszformációk is MINDENHOL így vannak leírva.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
"... igen komoly elméleti számítások kellenek egyáltalán megtervezni a szerkezetet."
Most ugye csak tréfálsz? Az, hogy a matematikában olyan sok görög nevû dolog van, példának okáért az Euklideszi geometria, ami sokat segít mindenféle szerkezetek megtervezésénél és az, hogy a szögeket a görög abc betûivel jelöljük, nem a véletlen mûve ám.
Most ugye csak tréfálsz? Az, hogy a matematikában olyan sok görög nevû dolog van, példának okáért az Euklideszi geometria, ami sokat segít mindenféle szerkezetek megtervezésénél és az, hogy a szögeket a görög abc betûivel jelöljük, nem a véletlen mûve ám.
#74
Gyengébbek kedvéért:
Én csak segédezközzel vagyok képes kellõen precíz egyenes vonalat rajzolni. A mûszakirajz-tanárom viszont csak megfogja a ceruzát, és meghúzza az egyenes vonalat.
Nem használ semmi mást a ceruzán kívül. Cérnát sem.
Én csak segédezközzel vagyok képes kellõen precíz egyenes vonalat rajzolni. A mûszakirajz-tanárom viszont csak megfogja a ceruzát, és meghúzza az egyenes vonalat.
Nem használ semmi mást a ceruzán kívül. Cérnát sem.
#73
Szerintem ne tanácsold a bibliát, nagyon gyenge, mesének, mítikus történetnek egyaránt a gyengébb fajtából való és az ellentmondásait látva annyira vicces, hogy ezt valaki szentírásként kezeli, hogy röhögni lehet és kell az egészen:) És van, aki ezt javasolja? Te Atyaúristennn!
#72
Neked meg a bibliát ajánlom elolvasásra és elmélkedésre. :)
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#71
"Használtak reszelõt akkoriban? És az is brozból készült?"
Szerintem voltak a bronznál jóval erõsebb anyagok akkoriban is.
Egyébként érdekességképpen ezt ajánlom elolvasni és gondolkodni rajt.
Szerintem voltak a bronznál jóval erõsebb anyagok akkoriban is.
Egyébként érdekességképpen ezt ajánlom elolvasni és gondolkodni rajt.
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#70
Egy egyenest akár kifeszített cérna, v. selyemvonal mentén is lehet pl. húzni, nem kell ehhez vonalzó. :)
War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.
#69
"A Frigyládát 8 zsidó vitte minden csatába a hadsereg elõtt. A Frigyládából fénysugarak törtek elõ, és minden ellenséget megöltek. Legalábbis ezt írja a Biblia ( még a StarWars elõtt íródott)."
Hát, ennek ellenére a zsidókat a rómaiak jól elpáholták, sõt Kr.u. 66-ban még Jeruzsálemet is lerombolták.
Ennyire vacak teljesítménye volt azoknak a frígyládás sugaraknak?
Vagy esetleg a rómaiaknak még erõsebb sugaraik voltak?
És egyáltalán, máskülönben, hol van most a frígyláda? Mahmúd Ahmadinedzsád száját esetleg be lehetne fogni vele. :-)
Hát, ennek ellenére a zsidókat a rómaiak jól elpáholták, sõt Kr.u. 66-ban még Jeruzsálemet is lerombolták.
Ennyire vacak teljesítménye volt azoknak a frígyládás sugaraknak?
Vagy esetleg a rómaiaknak még erõsebb sugaraik voltak?
És egyáltalán, máskülönben, hol van most a frígyláda? Mahmúd Ahmadinedzsád száját esetleg be lehetne fogni vele. :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
És még annyit hölgyei és uraim, h Nemere úr már a '80-as években írt errõl a készülékrõl. Meg arról is talált egy cikket, h valamelyik Dél-Amerikai romvárosban kõedényeket találtak amiben kénsav ( volt valamikor) ólomlemezek stb tehát egy egyszerû savas akkumulátor . Nincs új a Nap alatt, csak be kellene látni, h az emberiség történelmében még óriási fehér foltok vannak. ( Pl Atlantisz, Nazca fennsík rajzai, Óceánia szigetvilágán kik építkeztek több száz tonnás kõtömbökbõl, miért ábrázol ûrhajóst az a bizonyos kõ D.-Amiban?? stb)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Nos a töritudósok csodálkoznak, mert ÕK nem tartották alkalmasnak az akkori görög kultúrát.
Igen, kézzel is meg lehet csinálni, de igen komoly elméleti számítások kellenek egyáltalán megtervezni a szerkezetet. És kellett az ötlet is, h így számoljanak ki valamit ( bár az IBM is így kezdte :) )
És ha kézzel csinálja elõtte érdemes kivágni ( ollóval papírból?? ) sablonokat, mert a bronzra kiszerkeszteni közvetlenül elég körülményes ( pl hogyan szúrod a bronzba a körzõdet, és most ne a mai eszközökkel gondolkodj!!!! ) Használtak reszelõt akkoriban? És az is brozból készült? Vagy valami csiszolókõvel kapirgálták ki azt a rentgeteg 60*-os fogat?
Ahogy nézegettem a képen szerintem nem evolvens a fogak alakja, hanem egyszerû 3szög, de azért azt sem semmi kézzel megcsinálni.
Epikurosz:
A Frigyládát 8 zsidó vitte minden csatába a hadsereg elõtt. A Frigyládából fénysugarak törtek elõ, és minden ellenséget megöltek. Legalábbis ezt írja a Biblia ( még a StarWars elõtt íródott).
Igen, kézzel is meg lehet csinálni, de igen komoly elméleti számítások kellenek egyáltalán megtervezni a szerkezetet. És kellett az ötlet is, h így számoljanak ki valamit ( bár az IBM is így kezdte :) )
És ha kézzel csinálja elõtte érdemes kivágni ( ollóval papírból?? ) sablonokat, mert a bronzra kiszerkeszteni közvetlenül elég körülményes ( pl hogyan szúrod a bronzba a körzõdet, és most ne a mai eszközökkel gondolkodj!!!! ) Használtak reszelõt akkoriban? És az is brozból készült? Vagy valami csiszolókõvel kapirgálták ki azt a rentgeteg 60*-os fogat?
Ahogy nézegettem a képen szerintem nem evolvens a fogak alakja, hanem egyszerû 3szög, de azért azt sem semmi kézzel megcsinálni.
Epikurosz:
A Frigyládát 8 zsidó vitte minden csatába a hadsereg elõtt. A Frigyládából fénysugarak törtek elõ, és minden ellenséget megöltek. Legalábbis ezt írja a Biblia ( még a StarWars elõtt íródott).
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#66
Nem ismerek be semmit. Pont.
Márcsak azért sem, mert én nem egy chatbot vagyok, tehát alapból írok néha csacsiságokat is, de ebbõl az okos emberek (most döntsd el, hogy te közéjük tartozol-e? ;-) ki tudják szemezgetni az értékes információkat, amelyeket különben is nem árt néha becsomagolni, hogy a haramiák ne tudják olyan könnyen hasznosítani õket. (Ez egyébként minden Akasha-könyvtáros szolgálati szabályzat által elõírt kötelessége is). :-)
Márcsak azért sem, mert én nem egy chatbot vagyok, tehát alapból írok néha csacsiságokat is, de ebbõl az okos emberek (most döntsd el, hogy te közéjük tartozol-e? ;-) ki tudják szemezgetni az értékes információkat, amelyeket különben is nem árt néha becsomagolni, hogy a haramiák ne tudják olyan könnyen hasznosítani õket. (Ez egyébként minden Akasha-könyvtáros szolgálati szabályzat által elõírt kötelessége is). :-)
Kara kánként folytatom tanításom.
#65
Én is pont errõl beszélek. Lehet így is csak lesz 20000 óra az élettartam. Na de ez akkor biztos nem érdekelt senkit. Semmi hihetetlen nincs benne...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#64
Hát a 60° nem egy kiszerkeszthetetlen valami. Tehát hol a probléma? Ez önmagában nem tûnik olyan bonyolultnak.
#63
Epik: ismerd be hogy hülyeséget írtál és kész. Kár cifrázni Áron vesszejével és hasonló dolgokkal.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#62
No, esetleg az Áron vesszeje lehetett vmi primitív sokkoló is, csak azért, hogy senki ne gondoljon pajzánabb tárgyra. Ennyit engedek.
Kara kánként folytatom tanításom.
#61
Úgy látom vannak még itt gépészmérnökök rajtam kívül.De miért kell leugatni mindenkit aki egy kicsit máshogy képzeli el a fogaskerék gyártást?Attól ,hogy ma nem így csinálják még el tudom képzelni az elõbb felsoroltakat is, pedig én is tanultam(om) már lassan 4 éve. MIndenre van egy primitívebb ,pontatlanabb módszer is. Úgy is lehet ilyesmit gyártani, hogy nem ismered az evolvens,fogprofil,modul stb fogalmát.(ja bocs a modul nem is olyan régóta van) Néhány okosabb parasztbácsi fából is csinál neked fogaskereket,menetet,stb. Néhány okosabb görög megcsinálja neked ugyanezt csak bronzból minden ipari és sorozatgyártó gép nélkül (persze többet gondolkodik rajta és pontosabban csinálja meg) és voilá itt a hiper szuper ultra modern csillagászati bizgenyû:) Amit a kor emberei el se tudnak képzelni ,de néhányan azért képesek rá. (nem kell mindjárt Atlantiszakra,ufokra stb gondolni)
Kelta: nem olvastad te véletlen Nemerének 1-2 könyvét a történelem elõtti civilizációkról, mert eléggé hasonló elveket vallasz? Nem mondom, elgondolkodtatóak, más megvilágításba helyez sok mindent de... (néha tulzás)
Kelta: nem olvastad te véletlen Nemerének 1-2 könyvét a történelem elõtti civilizációkról, mert eléggé hasonló elveket vallasz? Nem mondom, elgondolkodtatóak, más megvilágításba helyez sok mindent de... (néha tulzás)
#60
Ez az "Áron vesszeje" mi is volt tulajdonképpen? Remélem nem mû***. :-)
Õseink kitartásával kapcsolatosan még egy gondolat:
A kelták - mint tudjuk! - sót is bányásztak, méghozzá ipari mennyiségben, exportra.
Nomármost, kéremszépen, volt úgy, hogy egy tárna kialakítása évekig elhúzódott, vagyis akár 3 évig is kellett vájni az aknát, amíg eljutottak a sókõzetig. Tehát az a pár vájár ez alatt az idõ alatt nem termelt, és nyilván a közösség, a törzs többi tagja tartotta el õket, mert egyébként felkopott volna az álluk.
Nem voltak annyira primitívek azok az õsemberek, bizony.
Õseink kitartásával kapcsolatosan még egy gondolat:
A kelták - mint tudjuk! - sót is bányásztak, méghozzá ipari mennyiségben, exportra.
Nomármost, kéremszépen, volt úgy, hogy egy tárna kialakítása évekig elhúzódott, vagyis akár 3 évig is kellett vájni az aknát, amíg eljutottak a sókõzetig. Tehát az a pár vájár ez alatt az idõ alatt nem termelt, és nyilván a közösség, a törzs többi tagja tartotta el õket, mert egyébként felkopott volna az álluk.
Nem voltak annyira primitívek azok az õsemberek, bizony.
Kara kánként folytatom tanításom.
#59
Nagyon köszönöm a kiegészítést, ennyire behatóan nem ismertem a frígyláda tartalmát, csak abban voltam - majdnem:-) - biztos, hogy nem voltak benne fénykardok, sem lézerpisztolyok, sem elektromos sokkolók.
A témától való elkanyarodástól nem kell félni, rendre szépen visszakanyarodunk.
Például így:
"Az elõzetes felmérés alapján 8 millió forintos kár érte a tegnap esti felhõszakadás nyomán a szegedi Somogyi Könyvtárat. A legnagyobb kár a régi kötetek gyûjtõraktárában következett be, ahová az elektromos vezeték mentén jutott be az esõvíz. Sok más könyv mellett megrongálódott két értékes kötet is, a Nádasdy féle Mauzóleum, amely rézmetszeteket tartalmaz a magyar uralkodókról a honfoglalástól 1660-ig és Bonfini Magyar történelem címû, latin nyelven írott könyve.
Még szerencse, hogy a vihar elvonulása után a könyvtár dolgozói azonnal észrevették a víz pusztítását, így rögtön hozzákezdhettek a mentéshez. Felitatták a vizet a könyvekbõl, hogy ne tapadjanak össze egy tömbbé a lapok. A riasztott restaurátorok még az éjszaka folyamán munkához láttak, és jelenleg is teljes létszámban dolgoznak. Már teljesen szétszedték a sérült köteteket, szárítgatják a lapokat, hogy késõbb ismét össze lehessen állítani a könyveket."
Ezt a hírt csak azért szúrtam be, hogy érzékeltessem, mennyire felelõtlen emberek éltek mindig, és hagytak veszendõbe menni felbecsülhetetlen értékû kincseket. T.képpen csak a tömegcikkek tudtak jó eséllyel fennmaradni mindig.
Nekem, ugyanis, csöppnyi kétségem sem volt afelõl, hogy a régi idõk emberei nagyon jó kézügyességgel rendelkeztek, és páratlan, míves eszközöket tudtak készíteni sokszor úgy, hogy egy-egy tárgyon akár évtizedekig dolgoztak apák, fiúk, vagy akár a szerzetesek, papok. Gondolok itt olyan kemény tárgyakra, amelyeket csiszolni kellett.
Szerintem a régészet még sok ilyen érdekes mütyürt tudna a felszínre hozni, de ebbõl olyan következtetéseket levonni, hogy ûrbéli civilizáció nyomait lehet ezekben fellelni - na itt húzom be én a kéziféket, és rakom ki a StOP! táblát.
A Somogyi-könyvtárral kapcsolatos hír hallatán, természetesen, óhatatlanul elgondolkodik az ember az emberi civilizáció alkotásainak sérülékenységén, és nagyonis meg tudja érteni a fáraókat, akik millió tonnás piramisokba, vagy azok alá temetkezve próbálták megõrizni porhüvelyüket, és kultúrájuk egy-egy darabkáját az örökkévalóságnak.
Természeti katasztrófák, háborúk - vis maior...
Kész csoda, hogy ez az Antikyterai (Kytera=Kitérõ:-) szigetével átellenben lévõ sziget!) bronzbigyót még láthatjuk és kézbe tudjuk venni .
A témától való elkanyarodástól nem kell félni, rendre szépen visszakanyarodunk.
Például így:
"Az elõzetes felmérés alapján 8 millió forintos kár érte a tegnap esti felhõszakadás nyomán a szegedi Somogyi Könyvtárat. A legnagyobb kár a régi kötetek gyûjtõraktárában következett be, ahová az elektromos vezeték mentén jutott be az esõvíz. Sok más könyv mellett megrongálódott két értékes kötet is, a Nádasdy féle Mauzóleum, amely rézmetszeteket tartalmaz a magyar uralkodókról a honfoglalástól 1660-ig és Bonfini Magyar történelem címû, latin nyelven írott könyve.
Még szerencse, hogy a vihar elvonulása után a könyvtár dolgozói azonnal észrevették a víz pusztítását, így rögtön hozzákezdhettek a mentéshez. Felitatták a vizet a könyvekbõl, hogy ne tapadjanak össze egy tömbbé a lapok. A riasztott restaurátorok még az éjszaka folyamán munkához láttak, és jelenleg is teljes létszámban dolgoznak. Már teljesen szétszedték a sérült köteteket, szárítgatják a lapokat, hogy késõbb ismét össze lehessen állítani a könyveket."
Ezt a hírt csak azért szúrtam be, hogy érzékeltessem, mennyire felelõtlen emberek éltek mindig, és hagytak veszendõbe menni felbecsülhetetlen értékû kincseket. T.képpen csak a tömegcikkek tudtak jó eséllyel fennmaradni mindig.
Nekem, ugyanis, csöppnyi kétségem sem volt afelõl, hogy a régi idõk emberei nagyon jó kézügyességgel rendelkeztek, és páratlan, míves eszközöket tudtak készíteni sokszor úgy, hogy egy-egy tárgyon akár évtizedekig dolgoztak apák, fiúk, vagy akár a szerzetesek, papok. Gondolok itt olyan kemény tárgyakra, amelyeket csiszolni kellett.
Szerintem a régészet még sok ilyen érdekes mütyürt tudna a felszínre hozni, de ebbõl olyan következtetéseket levonni, hogy ûrbéli civilizáció nyomait lehet ezekben fellelni - na itt húzom be én a kéziféket, és rakom ki a StOP! táblát.
A Somogyi-könyvtárral kapcsolatos hír hallatán, természetesen, óhatatlanul elgondolkodik az ember az emberi civilizáció alkotásainak sérülékenységén, és nagyonis meg tudja érteni a fáraókat, akik millió tonnás piramisokba, vagy azok alá temetkezve próbálták megõrizni porhüvelyüket, és kultúrájuk egy-egy darabkáját az örökkévalóságnak.
Természeti katasztrófák, háborúk - vis maior...
Kész csoda, hogy ez az Antikyterai (Kytera=Kitérõ:-) szigetével átellenben lévõ sziget!) bronzbigyót még láthatjuk és kézbe tudjuk venni .
Kara kánként folytatom tanításom.