Elérhetõk a nulla energiájú házak

"A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy idõgéphez."

Én pontosan tudom. Semennyi. Magvalósíthatatlan dolog nem fogyaszt energiát.

"A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékû fogyasztásingadozásokra"

Hogyne ahogy Pityú elképzeli. Azért volt a nagy Amerikai áramszünet ugye?

Ne beszélj már ökörséget. A legjobb klímája, hõ és hang szigetelése a jó vastag vályog falnak van. (legyen az vert vagy vályog-tégla)
Jó beton alapon megépített vályogfal iszonyat kemény több száz évig, új öko házak is ebbõl épülnek. Téglánál még a rönkfaházak is sokkal jobbak, szigetelés és élettani szempontból egyaránt. Tégla=beton panel. Csak az elõbbibe a szöget könnyebben bevered, és kisebb a teherbírása.

Az is vagy, mivel én laktam vályogsz*rban, és pont az volt az, ami télen fagyasztó volt, nyáron döglesztõ. Most téglalakásban vagyunk, és kíváló a levegõ télen-nyáron. A szöveged egyes részeirõl pedig illemtanárok vitatkozhatnának<#banplz>

Okosságokat mondasz kedves barátom. Immáron inkább az emberi aspektusokról beszélnék.
Az energia felesleg az éjszakai áram tekintetében nálunk is elfüstölhetõ szar villanykályhákkal meg drágán üzemelõ villanybojlerekkel. Ez még ilyen szocreál nyûg, Ki a picsa használ el 180 l 80 fokos vizet naponta. Nincs ez egy kicsit túlméretezve.
Ha jól tévedek amikor szarásig van enerdzsi a nagyfogysztók is megszívják a rendszert. Leállás az amcsiknál az olaszoknál nem is a fölös kapacitások miatt van/volt hanem a nyári rohadt légkondizás miatt ami egy téli fûtésszámlával ér fel. És pont ekkor nincs szél.
Eddig én is téglalakásban laktunk, nyáron a tökömön is víz csurgott ventillátor meg minden tudjátok.
Most lecseréltük egy vályogra. 20 fok télen nyáron. Nyáron is fel kell öltözni odabent nehoggy megfázz, mellesleg nem érzed azt szar vasszagú légkondi huzatot. Micsinált anyám? Jól leparasztozott, hogy miért ilyen házat vettünk? Hozzáteszem a kégli fullos, elsõre meg nem mondod hogy mibõl van. Nem tiplizel hanem szöget versz a falba jujjujj!!
MÁs Mi emberek világitunk mint a barmok. Ilyen csillár, ilyen spot apám izéje. A burzsujja még este is világítja az udvart. Félre ne "ércsetek" nem vagyok sóher meg koldus se de az értelmetlen pazarlást qrvára utálom. A konyhánk olyan sötét volt, hogy nappal is villanyt kellett gyújtani. A szomszédok nem értették, hogy miért akarunk földig érõ üvegtéglát ütni a falon(mellesleg a kõmûves se). Azért vazze mert minek világítsunk ha a nap ingyen van? És most nem is a gazdaságosságról beszélnék (mert a droid fél napig csákányozta a falat 5000-ért 1 tégla meg vagy 800 péz+ burkoló, mondhatnók ezért sokat lehet világítani by imik@) hanem inkább az elvrõl. Ez nem 0 energiájú ház, hanem tudatosan élt és alakított kégli amelynek ars poeticája a természetesség. Ezen nem mûanyag nyílászárók vannak hanem fa (lehet hogy 10% roszabb hõszigetelõ de ezekbõl már van 100 éve ami mûködik a mûanyagaból???) és nem lindab hanem rendes cserép (mert 2000 évig nem sikerült csak egy marketingesnek elhitetni hogy ez valami nagy áttörés, amcsiknál meg bontja a hurrikán mint a konzervet...)
Plazmát, hidrogént, észt és környezettudatosságot az embereknek !!! Aztán jöhet a szinkronizálás (technikai probl ld. lentebb)
<#banplz>

"Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövõ(be)"bõl jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat"

Nem, mert nekik opnt hogy teljesítmény kellett, nem energia. Legalábbis ezt mondták a filmben. A gyakorlatban meg senki se tudja, hogy mennyi energia kell egy idõgéphez.

Szevasztok energetikusok.
Megvallom évente 1x írok fórumba, de az elégedettséggel tölt el hogy gondolataimat visszaidézik elemzik a résztvevõk.
Sajna mint mondtam inkább forgógépekkel foglalkozom így a villámhoz nem nagyon értek.
De egy fórumon a következõt olvastam:


,,A zivatarfelhõben lévõ töltésgóc feszültsége - a mérések szerint - 100 millió volt nagyságrendû. Egy átlagos villám energiája - 10 coulomb töltéssel számolva - kereken 140 kilowattóra, amely egy lakás egyhavi szerény fogyasztásának felel meg. Országosan körülbelül kétszázezer villámcsapással számolhatunk egy évben, ezek energiája összesen 28 millió kilowattóra, az ország évi villamosenergiafogyasztásának körülbelül 0,1 százaléka. Ez nem is olyan kevés. Hasznosítására azonban nincs lehetõség; ehhez olyan százszázalékos hatásfokú berendezésre volna szükség, amely az egész országot beborítja valamilyen felfogóhálóval."
> (http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1996/9625/06.html)

,,Mekkora áram folyik a villámláskor?"

,,20000 A áram. 20-100 mA között átfolyó áram az embernél már halálos zavarokat okozhat. Egy villám energiája 3 hónapon keresztül mûködtethetne egy 100 W-os izzót."
> (http://www.szamitogep.hu/show/read.php?id=11579)

Egyébként a villámos sztorit elsõsorban a gázolaj energiasûrûségére vonatkoztattam.
A villám effajta megközelítését a villámvédelem tantárgy elsõ órájának elsõ percében "oktassák"... Némelyek egy vödört míg mások 1 hordót mondanak.

Ezt a qoulombost szart már nem tudom mer régen jártam iskolába de ha villamos munkaként számoljuk P=UxIxt. Persze a t-t órába a wttot meg kwra kell konvertrálni.
Mazochisták számoljanak utána.

Ez az igazi! Na látod én is elszúrtam:-(
De a példa szempontjából elég a mozgási is, mert az olajból/benzinbõl azt nyernéd ki. Na de gondolom, mikor vki azt mondja nagyobb E van egy hordóban, mint egy villámban, akkor a kinyerhetõ E-t kell számolni, tehát, mint mondották, a fûtõértéket.

Sziasztok!
„...fúj szél mindenki visszatölteni akar,.... ha süt a nap akkor meg mindenki kivenni akar.
… az jelen energatikai rendszer még néhány erõmûnek a fogyasztókkal való összevetésére sem alkalmas, nemhogy majdamikoreszembejutvisszateszem fogyasztók millióinak a menedzselésére.”

Ezek valós problémák, de potenciálisan éppen erõsíthetik az energiarendszert, csak a megfelelõ vezérlési struktúrákat kell kialakítani.

A villamos energia hálózat technikailag fel van készülve a rendkívüli mértékû fogyasztásingadozásokra, tehát az ugyanilyen mértékû erõmûvi energiabevitel követelményre is (az energiamegmaradás tv. okán).

Egy bizonyos határig technikailag semmilyen gondot nem kell, hogy okozzon a teljes forgalom reménybeli 10-20 százalékát kitevõ bizonytalan szélerõmûvi kapacitás sem.
Annál is inkább, mert egyszerre nem áll le egész Európában a szél, és mi ugye rajta vagyunk, másrészt más erõmûvek is kiesnek tervezetten, vagy anélkül, sokszoros kapacitással. Pl.: az üzemzavar miatt hónapokig állt Paks egy blokkja 440MW, nem dõlt össze a világ. Mikor lesz ennyi szélerõmûvi kapacitásunk?
Más dolog a vezérelhetõ mikroerõmûvek kérdése, ahol ha megoldják a mostani nagyerõmûveknél már mûködõ központi szabályozás lehetõségét, akkor egy „elusztíthatatlan” hálózat hozható létre, ráadásul itt a saját igény ciklusai általában egybeesnek a hálózatigény ciklusokkal, tehát központi vezérlés nélkül is elég jól harmonizálnak.
Az üzemelési, szerzõdési struktúrák miatt valóban bármilyen külsõ energiaforrás... bármilyen... a rendszer fiskális mûködését veszélyezteti, ennek átalakítása pedig bizonytalan pénzügyi helyzetet teremthet a nagyerõmûvek számára.
Érthetõ tehát a berzenkedés.

"Mivel az energia = teljesítmény · idõ, a villámcsapásban rejlõ energia csak néhány megajoule, ami kevesebb, mint az az energia, amelyet egy liter benzin elégetésekor nyerünk (33,6 megajoule). "

Ezexerint Dr. Braun a "Vissza jövõ(be)"bõl jobban tette volna, ha eléget két liter lámpaolajat (petróleumot, ugyanis az már volt az 1800-as évek végén) és Michael Fox-szal vígan repkedhettek volna térben és idõben. :-)

Különben nagyon köszi a profi válaszért.

E = mgh + mvv/2 (helyzeti+mozgási)
én erre emlékszem, de ez nem jelent semmit. :-)
(Lusta vagyok elõvenni a fizika enciklopédiámat. :-)

E=s*t???
=Nm=kgm2/s2
=m
=s
te ezt hogy hoztad ki?
E=m*v2=m*(s/t)2
tehát: mekkora járgánnyal, mennyi idõ alatt, mennyit?

"A villám energiája:"
Kérdés: Miért nem használjuk fel a villámlás óriási energiáját a háztartásokban?

"A hordó benzinnél/kõolajnál t.képpen könnyebb a számítás, mert
azt kell nézni, hogy egy hordó (kb. 200 l) benzinnel kb. 2000 km utat lehet megtenni."
Inkább tudni kell a gázolaj fûtõértékét, és abból még könyebben kiszámolható az energia. Lásd például itt.

1 hordó pontosan 0,158 987 294 928 m3.
1 hordó (barrel) = 1 bbl = 159 liter = 0159 m3

Ki lehet számolni, persze, kJoule-ban.
A villám energiája:
U = kb. 200 000 V
I = áramerõsség = ?
t = amint írtad 0,2 s

E = UxIxt = ?

A hordó benzinnél/kõolajnál t.képpen könnyebb a számítás, mert
azt kell nézni, hogy egy hordó (kb. 200 l) benzinnel kb. 2000 km utat lehet megtenni.

E = s (megtett út) x t = 2000 x 20 óra = 2000 x 20 x 3600 = 144 000 000 x 1000 = 144 x 10e9 J = 144x10e6 kJ

No, biztos valamit elrontottam, de az elv aszem jó.

Ezt a fa bomlást nem tudtam, jóllehet az fa és energia fû kátrányt és kormot is termel, a gáz vagy hidrogén az meg csak vizet.
Azt olvastam hogy magyarok kifejlesztettek egy baktériumot ami hidrogént választ ki.

a gázolaj villám összhasonlításban a végzett munka az összhasonlítandó! Egy villám általában 0,2 s alatt "dolgozik" iszonyatos feszültséggel és áramerõsséggel míg egy gázolajjal hajtott aggregátor ...

"Tudtátok azt hogy egy cca. hordó gázolaj energia tartalma egyenlõ egy villám energiájával. "

Nem tudtam, és így elsõre nem is hiszem el.

Vízerõmûvek - hát igen, azért nem tûnik környezetszennyezõnek, mert a víz nem a közvetlen környezete az embernek. Ha az volna, valszínûleg jobban fázna tõle az emberiség mint a hõerõmûvektõl.

"Nem gyõzõm hangsúlyozni, hogy ezeket a foszilis szarokat feljetsük már el, és fejlesszünk ki valami átütõ reciklálható erõforrást."
Biomassza erõmûnek (fa/energiafû, stb tüzelésû) néhány év/10 év a reciklálódása vagy mi. Ráadásul a talajból ugyanúgy felszabadulna a CO2 mennyiség a fa/fû rothadásakor, így plusz CO2-vel nem terheli a környezetet. Max kicsit rövidebbre veszi a ciklusidõt.
"mért nem lehet átálni a hidrogénre"
Pl. mert a földön nincs szabad állapotban. A kötöttet meg cseszheted, mert amennyi energiát belefektetsz abba, hogy a kötést felbontsd (ha tisztán csinálod, vagyis nem megengedett semmi melléktermék, csak 2xH2 és O2), max annyit nyersz vissza amikor elégeted (létrehozod a kötést). Ha meg vmi energiakinyerõs fúziós felhasználásában gondokozol a hirdogénnek, azt éppen kutatják szerintem, de még elég gyengén állnak.

Ezt a folyós izét nem ismerem, de anno a rendszerváltozás magasságban nagy vihart kavart nálunk a csúcsra járatott erõmû Bõs-Nm. Ez csakúgy mint a mostani kínai csuda azt jelenti amikor jelentõs energiaigény merül fel elkezdik engedni a vizet és táplálnak a hálózatba. Ekkor figyelmbe célszerû venni hogy nehogy kiszáradjon a folyó illetve a csúcsrajáratás kanyonszerûvé alakíthatja a folyót. Ez káros a környezetnek de jót tesz a pénztárcánknak.
Amiért mégis a vizi erõmû mellett törnék pálcát az az, hogy a vizierõmû mozgási energiát tárol és ez illeszkedik a váltóáramú hálózathoz.
Nem gyõzõm hangsúlyozni, hogy ezeket a foszilis szarokat feljetsük már el, és fejlesszünk ki valami átütõ reciklálható erõforrást. Máig nem különösebben értem (hozzáteszem nem vagyok kémikus de kémiából érettségiztem), mért nem lehet átálni a hidrogénre. Ezt mondja már meg nekem valaki ezen fórum keretein belül. Egyszerû sósavas savanyítással otthon a konyhába vízbõl elõ tudok hidrogént állítani egy lapos elembõl. Mért nem lehet elõállítani ipari méretekben? Nem lehet hogy az olajlobbi elnyom minden ilyen törekvést? Nemtom tudjátok -e hogy az olaj kitermelés a világon 7 cég/személy kezében van? És azt hogy ezek a cégek egyes államok bevételével versengenek, efformán államokat, tudást és fejlõdést vásárolhatnak? Ebbõl nem kell hozzá doktorátus hogy kikövetkeztessük, akadályozzák a fejlõdést. Nem lesz itt semmilyen áttörés addig amíg olaj van és ezek tudják tartani magukat. Tudtátok azt hogy egy cca. hordó gázolaj energia tartalma egyenlõ egy villám energiájával. Mit akarunk már ilyen 100W-os napelemekkel meg 500 W-os szélkerékkel. Nevetséges. Hobbi szinten meg laboartóriumban el lehet szórakozni ezekkel de az áttörést szerintem nem ez hozza meg.
Plazmát, hidrogént mindenkinek!!!
<#falbav><#falbav>

Persze, nem tudnak mit kezdeni a visszatálpált árammennyiséggel, meg az ingadozásokkal. Gondolj már bele: ez a teljes energiamennyiségnek van jelenleg kb 0.01%-a se. Most ha minden új lakóházat ilyenre csinálnának, felmenne kb 1%-ra. Ugyanúgy kell ezeket kezelni, mint a fogyasztásban keletkezõ ingadozásokat, ami meg jelenleg is sokkal jelentõsebb ennél az 1%nál.

Menj le 1 kb 10 méterrel a föld alatt lévõ borospincébe, amin ugye van szellõzés, sõt valamilyen szinten huzat is. Télen-nyáron 12-14 fok. Legalábbis a miénk ilyen. Szellõzés nélkül gondolom a kettõ között lenne, kb 13 fok. Az meg már közelebb van a 15höz mint a 10hez:-)

Vagy pedig a 3. Lehetõség tárolásra: ahelyett hogy minden háztartásban üzembe helyeznénk energiatárolót, csak egy helyen tegyük meg azt, de azt nagyban.

A szivattyús tárolós erõmûbõl kiindulva, ha az folyó mellé van telepítve, annak energiatároló képességének bõvítése csak a felsõ víztároló bõvítésével egyszerûen és relative olcsón megoldható, csak ásni meg betonozni kell:)
Onnantól kezdve meg mindenki termelhet ahogy akar, hiszen van hol tárolni az energiát.

A MAVIR írja: „A magyar villamosenergia-rendszer (VER) már jelenleg is súlyos problémákkal küzd a rendszer-szabályozhatóság tekintetében.”
Ez tény, mint ahogy az is hogy nálunk mindenképpen erõltetni kell a megújulók használatát, tehát a szabályozhatóság tovább fog romlani.

E két ténybõl pedig az következik hogy mindenképen erõmûvet fognak építeni nálunk. A kérdés csak hogy ezt egy beruházási költség tekintetében olcsóbb, ám kihasználtság, üzemanyagárak tekintetében drága csúcserõmûvi gázturbina telepítésével fog-e megvalósulni, avagy a tényleg pluszpénzbe kerülõ szivattyús-tározós erõmûvel.

Amúgy nem lepõdnék meg, ha végül kiderülne hogy a drágább hosszú távon végül is olcsóbb, hiszen egy szivattyús-tározós erõmû éjszakai töltésével/nappali leeresztésével kiválthatnánk a drága nappali, mintegy 1GW-os importunkat. (jóval olcsóbb éjszakaival helyettesíthetnénk)

Nem állítottam hogy lehetetlen.
Meg magyaráznám: Jó magam 20 éve foglalkozom villamos forgógépekkel, hálózatokkal mert mostanáig ez volt a szakmám. Tehát az ügy gyakorlati aspektusait ismerem -elsõsorban-.
Ígyhát ahogy faustus barátom is megidézte, itt inkább menedzselési problémák vannak.
Tudtad-e azt pl. hogy amikor rekkenõ hõség van és amikor a legnagyobb szükség lenne a alternatív energia forrásokra épp akkor leáll az összes szélturbina mert nem fúj a szél.
Bár bizonyára elkerülte a figyelmedet de tény hogy a váltakozó áramú hálózatok nem olyanok mint egy akksi, hogy töltök bel egy kicsit, oszt késõbb ha akarom kiszedem.
Ezekbe a hálózatokba visszatölteni megfelelõ szinkronizálás után csak akkor érdemes ha azt valaki felhasználja. A megfelelõ szinkronizálás további gyakorlati kérdéseket vet fel. Amennyiben a szinkron durva, a hálózatra csatlakoztatott generátor át megy motorba és olyan lökést képes az illesztés okozni a generátoron hogy az képes leszakadni a rögzítésrõl. (Még jó hogy a hálózat erõsebb).
Az egyenáramot termelõ áramforrások, akkuk napelem esetében az inverter álatlában négyszög jelet gyárt (vannak szinusz inverterek is de ezek jóval drágábbak) A felharmónikusokkal teli négyszög jel az illesztés után egyrészt torzítja a hálózat színuszát másrészt olyan golbális rf. zavart generál melyeket jelen híradástechnikai eszközök jelentõs része nem képes szûrni.
Fenti rosszul szinkronizált felcsatlkakozók, eltérõ jelformájú feltáplálók tömege frekvencia bizonytalanságot okoz.
Más:
Gondoljunk csak bele: a fúj szél mindenki visszatölteni akar, (tán télen még ez a szituáció elmegy) ha süt a nap akkor meg mindenki kivenni akar.
Fenti idézetbõl tisztán látszik hogy az jelen energatikai rendszer még néhány erõmûnek a fogyasztókkal való összevetésére sem alkalmas, nemhogy majdamikoreszembejutvisszateszem fogyasztók millióinak a menedzselésére.

Marad tehát a lokális tárolás. Elõbbiekben szintúgy szó esett az akkumulátorok rossz hatásfokáról. Ez magyarra refordítva annyit jelent hogy 15*15*15 cm térfogatú aksinból nagyságrendekkel kevesebb energiát mint uakkora tréfogatú gázolajból, v benzinbõl. Mi marad hátra a tárolókapacitás megnövelése. A szoba konyha elõszoba stb után egy akkumulátoros helyiség is kell hogy tartozzon kéróhoz. Legalább is mostantól.

Ismételve:
1./ nagy energia sûrûségû energiaforrások kifejlesztése...
2./ otthoni hálózatok egyenármúsítása... (ez utóbbi a mosógépek és vasaló kivételével) élbõl pici átalakítással menne de persze ez is pénzbe kerül
Na csá.. <#eplus2>

"Itthon is szükség van szivattyús-tározós erõmûre. Ennyi az egész."
Csak az plusszpénzbe kerûl.

Itthon is szükség van szivattyús-tározós erõmûre. Ennyi az egész.

MAVIR ZRt. állásfoglalása az idõjárási körülményektõl függõ, nem fosszilis, megújuló energiaforrásból villamos-energiát termelõ erõmûvek villamosenergia-rendszerbe történõ beillesztése kapcsán

A magyar villamosenergia-rendszer (VER) már jelenleg is súlyos problémákkal küzd a rendszer-szabályozhatóság tekintetében.
A folyamatos és megbízható villamosenergia-ellátás csak a törvényekben, rendeletekben, szabályzatokban, illetve a nemzetközi szerzõdésekben rögzített minõségi követelmények betartásával garantálható. Ennek egyik fontos eleme a szükséges mértékû és sebességû szabályzási tartalékok folyamatos biztosítása.
A kevéssé rugalmas hazai erõmûveknek, valamint a csupán korlátozott mértékben, vagy egyáltalán nem szabályozható, kötelezõ átvételû és támogatott termelés (kapcsolt, megújuló) növekvõ részarányának a következtében napi problémát jelent a szükséges tartalékok hiánya.
2005. januárja és októbere között a felszabályozáshoz szükséges szekunder tartalékot az idõszak 14 %-ában, míg a leszabályozáshoz szükséges szekunder tartalék teljesítményt az idõszak 24 %-ában nem tudta teljes mértékben lekötni a rendszerirányító – az üzemelõ blokkokból igénybe vehetõ ajánlat hiányában!

Ilyen adottságok mellett új, megújuló energiaforrást hasznosító, idõjárástól függõ termelésû (elsõsorban szél-) erõmûvek csak a szükséges tartalékok megépülése esetén, egyúttal magas többletköltséggel illeszthetõk a magyar villamosenergia-rendszerbe.
Forrás: MAVIR

<#szomoru1>

Kiváncsi lennék hogy a DÉDÁSZ bele e menne abba hogy átvegye tõlem az áramot.<#heureka>Jól kiröhögnének hogy csináljak vele amit akarok.

imika, imika. Németországban ez már egy pár éve bizonyítottan müxik. Tehát nem lehetetlen...

Szal ez az enrgia visszacsinálás sántít egy pöttyet.
1. Az ok hogy nyáron termelünk és visszanyomjuk a hálózatba, csak egy a bibi ha nincs aki felhasználja sajnos elvész az energia.
Az energetikai központokban -ha fogy a szufla- bekapcsolnak 1-2 erõmûvet vagy importálnak, ezt központi irányítással teszik. Ki fogja kontrolálni ha ezek a 0-ás házak csak úgy nyomják vissza a szecskát.
2. Tárolni csak egyen áramot tudunk azt is csak kisebb hatásfokkal.
3.Márpedig a világ energia rendszere váltóaármú, (hálózatok fogyasztók) erre épül a transzformátoros technológia. Egyenáramú trafó még nem nagyon van, illetve nem egészen erõátvitelre használják. Visszakanyarodva váltóáramból annyit lehet/célszerû elõállítani amennyit el is használunk. Ez a váltó/egyen áram paradox sajnos nagy problémája a mai energetikai rendszereknek, azért mert kalsszikus erõmõvek a mozgási energiát csak váltóárammá tudják alakítani, az alternatívok pedg általában egyen áramot termelnek, illetve azzá alakítják át.
4. A rendszerek átjárhatók, hiszen mindannyian ismerjük az egyenirányítást, csakúgy mint az invertereket. Azonban ehez az átjáráshoz legalább 1 de olyan eset is van amikor 3 oda visszaalakítást kell végezni. Emellet a töltés tárolás és a szabályzó rendszerek is veszteséggel dolgoznak. Olvastam egy nap telepes lapon hogy egy rosszul összeválogatott szabályzóegység akár a megtermelt energia 30%-át is elfûti.
5. Szal még azér eléggé karcsúak ezek a rendszerek. Én a jövõt inkább az átütõ, a maiaknál nagyobb energiasûrûségû áramforrásokban látom. Ha az olajlobby hagyná azért már nagyobbat léphetnénk elõre a hidrogén, vagy a plazma erõforrások kutatásában. Azért látom így, mert ha csak az informatikából indulunk ki, ott sem az szoftverek erõforrás igényét csökkentettük, hanem az erõforrásokat fejlesztettük. És még egy fontos dolog! Lássuk be 0 erõforrás igényû szoftver nem nagyon van. Így van ez a 0 erõforrás igény házzal is.
Csá Imika <#ejnye1><#ejnye1>

A kérdés, hogy milyen anyagokból?
Csak mert pl.: ez így használhatatlan lenne hõelemként, pedig vannak koncepciók OTEC (Ocean Thermal Energy Conversion) megvalósítására, és a hõelemek hatásfoka még a Peltier elemekénél is sokkal rosszabb.
Pedig az OTEC lényege pont az lenne, hogy a felszíni és a mélyben lévõ víz hõmérsékletkülönbségét kihasználva állítsanak elõ áramot.
Erre a hõerõgép nyilván alkalmatlan, legalábbis olyanról nem tudok, aki 10-20 K hõmérsékletkülönbség mellett elfogadható hatásfokkal mûködne.

Valamit elnézhettem, valóban a "suggested applications"-nél volt a "grid energy storage".

A Peltier elemeket tudtommal nagy méretben nem használják fûtésre, de jobb a hatásfokuk a hõszivattyúkénál.

Nézd meg ennek a peltier elemnek az adatlapját:

62 X 62mm 270W PELTIER ELEMENT (1 per pack)

Massive High Performance Peltier Element
Size 62 x 62 x 3.8mm
Maximum cold performance 270W
Maximum temperature difference 67*
Maximum output 15V
Maximum current 30A
Maximum working temperature (constant) 125* (peak 175)
Resistance 0.27 Ohms.

Tehát maximum 270 wattot képes átszivattyúzni 450 watt betáplált teljesítmény árán.

Hát egy normál hõszivattyú 60 fok hõmérsékletkülönbség esetén is képes 4x több hõt átpumpálni, mint amennyivel táplálják.

Kisebb rendszerek back-upolását szinte csak Na-S akkumulátorokkal oldják meg.
Az egyetlen hátrányuk, hogy 300 C fok körül üzemelnek.

Na, ezt kötve hiszem. Amerre én jártam mindenhol sima ólom akkumulátorokat használtak, azon egyszerû okból kifolyólag, hogy az a legolcsóbb.

Meg valahogy logikátlanul hangzik az egy back-up berendezés akkumulátorának állandó 300 fokon való tartása, mikor jó esetben évente egyszer van rá csak szükség 1 óra hosszára, arra pedig a sima ólom is jó. És fûteni se kell.

ezt eddig nem tudtam, de módfelett örülök neki :)

így van

Felesleges, a metró tud a motorral is fékezni, és akkor visszanyomja az áramot a vezetékbe, amit a többi fel tud használni.
Bár a metrónál nem tudom így van-e, de a villamosnál így van.

a németek is csinálnak hasonló koncepciókat, passzív ház néven. 20+ centis szigetelésre ültetik a házat meg ugyanígy burkolják be, 3 rétegû (csillió dolláros) nyílászárók vannak, meg hõcserélõ. leásnak pár méter mélyre 30-40 m csövet, azon szívják a luftot, ami statikus 5-10 fok körülire áll be, mire elér a házhoz. a szellõztetõre hõcserélõ van kötve, ez kiszedi a benti levegõbõl a meleget és átadja a bejövõ frissnek. persze van rásegítõ kazán. nem akarok hülyeséget írni, de durva K értékek vannak, meg durva technológia a szigetelés, gyakorlatilag hermetikus minden, szal nem magyar átlag kõmíves projekt. ahol néztem leginkább 'prokoncept' stílusú polisztirol(?) + betonmag a fal, csak az elemek külsõ fele már maga a vastag szigetelés.

álmodozás ügyben sokszor gondolkodtam, hogy pl. metrót milyen jópofa lenne lendkerékkel hajtani. fizika órán játszottunk anno két kézi súlyzóval zongoraszéken. ilyesmit be lehetne építeni a metro aljába, relatíve kis sebességnél be tudna kapcsolni (súlyzók széttolva), majd gyorsulna a súlyzók összehúzásával (akár vmi atom mechanikával, mint mikor egy lánc rátekeredik a kezedre). lassításkor súlyzók megint széttolódnak és energiát tárolnak.

a másik korszakalkotó ötletem egy nagy, szigetelt kád amiben víz lakik pl. föld alatt. ezt nyáron lehetne melegíteni, télen pedig simán átadná az energiát a bejövõ vízvezetéknek. anno 10-20 m3-rel számoltam, egész jó számok jöttek ki. persze mittomén fél fokot melegítene a vízen, de annyival kevesebbet fûtesz kazánnal, tehát veszteség csak a szigetelésnél van. na abbahagyom.

Teljesen így van.

Aaah.
Az ipari lendkerekes energiatárolásról még soha nem hallottam. THX. Minnyá utána is nézek.

"A lendkerekeket, amikben tényleg sok energiát akarnak tárolni kompozit anyagokból csinálják, mágneses térben lebegtetik és 20000-100000 RPM-el forgatják légüres térben." Hol alkalmaznak ilyet ?

Jelenleg leginkabb csak muholdakon.Ugye ott a minusz 200 fokok miatt a hagyomanyos akuk nem igazan mukodnek.

Valaki írta, hogy szerinte gázos, hogy nyáron akarnamajd mindenki visszaszolgáltatni energiát. Szerintem ez nem gond, mert a gyárak például nyáron is mûködnek, azokat lehetne ebbõl táplálni.

hát ez NAGY marhaság

Hát ez nagykirályság.

VIP Lehet, de nem ingyen.

Miért nem lehet SG-n az üzenetet utólag módosítani? Persze mondhatjátok, hogy elküldés elõtt még át kell nézni, de néha akkor sem vesz észre az ember minden hibát.

Bocs, a végén nem napkollektor, hanem napelem.

Ha áramot akarunk elõállítani, akkor tényleg a napelem a legjobb megoldás.
A többi megújuló energiaforrás csak ennek a következménye, sokkal kisebb hatásfokkal.
Tehát ha a környezetet a legjobban akarjuk kímélni, akkor a Nap energiáját kell felhasználni.
Az egyetlen probléma, hogy nagyon drága.
Talán egyszer lesznek kombinált rendszerek, ahol tükrökkel gyûjtik össze a fényt, és kis felületû napkollektor is elég.
Kérdés, hogy bírja-e?

hemm?