Tesztelték a Mars-utazásra szánt hajtóművet
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#31
Üdv!
Szerintem titokban már régen végrehajtották a Mars-utazást.
Szerintem titokban már régen végrehajtották a Mars-utazást.
#30
Leírhatnád hogy mûködik ez az "atomrakéta", mert amit én ismerek, az gyenge tolóerejû, hosszan mûködtethetõ.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#29
Nagyjából jó az nnp-s leírás. Pár szóval azért kiegészíteném. A szilárd zónájú repülõgép ûrhajóhajtómûvek technikai jellemzõi sajnos még mindig ugyanott tartanak, ahol 50 éve leállították a fejlesztéseket. Gyengébbek a kémiai hajtómûveknél, viszont sokkal tovább üzemeltethetõk és a tömegre vonatkoztatott fajlagos energiatermelésük is sokkal jobb. A gázfázisú hajtómûvekkel már jóval biztatóbb eredmények születtek. Ezek már átlépték a kémiai hajtómûvek elvi korlátait: magasabb hõmérséklet, evvel együtt nagyobb kiáramlási sebesség. Itt viszont még nem volt kizárható a nukleáris üzemanyag kis hányadának kikerülése a hajtómûbõl.
Aztán klasszikus megoldás még az energetikai atomreaktor és ionhajtómû kombinációja is, de az ionhajtómûvekhez még egyenlõre ma sem nagyon tudnak elegendõ nagyságú ionforrásokat készíteni. Ha ezen túllépünk egy ilyen hajtómû is sok nagyságrendet ráverne a napelemes energiaforrásúakra.
A különbözõ reakció mechanizmussal mûködõ hajtómûvek elméleti határait összevetve könnyen belátható, hogy már nincs sok tartalék a kémiai meghajtásban, a magreakciókat hasznosítva viszont még a mai technológiai szinten sem okozna nehézséget a naprendszeren belüli közlekedés, ill. egy 10 éves gyakorlati fejlesztés még azért kellene, hogy leporoljuk a múlt századi kutatások eredményeit.
Nagyságrendileg kb. úgy néz ki a dolog, hogy egységnyi tömegû üzemanyagból a maghasadással 6 nagyságrenddel több energiát szabadíthatunk fel, mint a kémiai reakciókból. Egy esetleges fúziós hajtómû még ennél is tízszer jobb lenne (persze ilyen még elméletben sem létezik), és egy anyag-antianyag reakció még a fúzióznál is százszor jobb lenne (9 nagyságrenddel lenne jobb a kémiainál), természetesen még ennek is csak az elve ismert.
De az atomrakéták már mûködtek, és némi fejlesztéssel könnyen maguk mögé utasítanák a hagyományos meghajtást. Csakhát egyes társadalmi szervezetek nem akarnak a fejlõdésbõl, és a költséges projekteket a politikusok is könnyebben leállítatják.
Aztán klasszikus megoldás még az energetikai atomreaktor és ionhajtómû kombinációja is, de az ionhajtómûvekhez még egyenlõre ma sem nagyon tudnak elegendõ nagyságú ionforrásokat készíteni. Ha ezen túllépünk egy ilyen hajtómû is sok nagyságrendet ráverne a napelemes energiaforrásúakra.
A különbözõ reakció mechanizmussal mûködõ hajtómûvek elméleti határait összevetve könnyen belátható, hogy már nincs sok tartalék a kémiai meghajtásban, a magreakciókat hasznosítva viszont még a mai technológiai szinten sem okozna nehézséget a naprendszeren belüli közlekedés, ill. egy 10 éves gyakorlati fejlesztés még azért kellene, hogy leporoljuk a múlt századi kutatások eredményeit.
Nagyságrendileg kb. úgy néz ki a dolog, hogy egységnyi tömegû üzemanyagból a maghasadással 6 nagyságrenddel több energiát szabadíthatunk fel, mint a kémiai reakciókból. Egy esetleges fúziós hajtómû még ennél is tízszer jobb lenne (persze ilyen még elméletben sem létezik), és egy anyag-antianyag reakció még a fúzióznál is százszor jobb lenne (9 nagyságrenddel lenne jobb a kémiainál), természetesen még ennek is csak az elve ismert.
De az atomrakéták már mûködtek, és némi fejlesztéssel könnyen maguk mögé utasítanák a hagyományos meghajtást. Csakhát egyes társadalmi szervezetek nem akarnak a fejlõdésbõl, és a költséges projekteket a politikusok is könnyebben leállítatják.
#28
Itt találsz róla egy rövid leírást, még a wikipédiát javaslom.
http://www.atomeromu.hu/mukodes/tipusok/ur.htm
http://www.atomeromu.hu/mukodes/tipusok/ur.htm
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#27
Igen, de azért a visszatéréshez is kéne üzemanyag.
Ezért jó a víz.
Az a probléma a hidrogénnel, hogy nehezen tárolható. Ott a víz, az nagyon könnyen, csak még felhasználás elõtt át kell alakítani.
Ezért jó a víz.
Az a probléma a hidrogénnel, hogy nehezen tárolható. Ott a víz, az nagyon könnyen, csak még felhasználás elõtt át kell alakítani.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#26
gondolom fût vmit, én se tom biztosan, de vmi ilyesmi lehet
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#25
Megmondaná valaki, hogy hogyan mûködik az atommeghajtású hatjtómû? Hogyan ad tolóerõt?
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#24
Nem kell folyamatosan égetni a hajtómûvet, a megfelelõ sebesség elérése után sztem max a manõverezéshez és a megálláshoz kell beindítani.
Mivel az ûrben nincs szinte semmilyen ellenállás, a lehetõ legcsekélyebb mértékben lassul csak bármi is.. /lásd pl mûholdak/
Mivel az ûrben nincs szinte semmilyen ellenállás, a lehetõ legcsekélyebb mértékben lassul csak bármi is.. /lásd pl mûholdak/
Ez itt a reklám helye! Ha szeretné, hogy az Ön hirdetése jelenjen meg ITT, nem kell mást tennie, mint küld egy 5000ft-ról kiállított csekket :)
#23
Hát, sajna épp a „zöldmajmok” okozzák a legnagyobb környezeti károkat és gátolnak sok tudományos fejlesztést. De hát ez a demokrácia velejárója. Ha elég hangos pár hülyegyerek, nem baj, hogy nincs igazuk, a hozzá nem értõ döntéshozóink (bölcsészek, jogászok) inkább nekik adnak igazat. Minden korban voltak ilyenek, egyszer vallási, másszor társadalmi, mostanában meg épp környezetvédelmi ideológiával butítják a népet. (persze van amiben igazuk van csak ez igen kis hányada a tevékenységüknek).
Na mindegy. Szerintem az ûrkutatás épp a nukleáris hajtómûvek „betiltása” miatt nem tud átlépni bizonyos kereteket. Pedig aztán azok sem környezetszennyezõbbek a többi hajtómûnél, csak indokolatlanul rossz a megítélésük.
Kémiai hajtóanyagból is lenne még néhány hatékonyabb keverék, csak az a baj velük, hogy minél nagyobb az égéshõjük, annál reakcióképesebbek a komponensek, és egy idõ után már igen nehézzé és kockázatossá válik a gyártásuk és tárolásuk, és persze emiatt igen drágává is válnak.
Na mindegy. Szerintem az ûrkutatás épp a nukleáris hajtómûvek „betiltása” miatt nem tud átlépni bizonyos kereteket. Pedig aztán azok sem környezetszennyezõbbek a többi hajtómûnél, csak indokolatlanul rossz a megítélésük.
Kémiai hajtóanyagból is lenne még néhány hatékonyabb keverék, csak az a baj velük, hogy minél nagyobb az égéshõjük, annál reakcióképesebbek a komponensek, és egy idõ után már igen nehézzé és kockázatossá válik a gyártásuk és tárolásuk, és persze emiatt igen drágává is válnak.
#22
Ha 0.5 éves úttal számolunk, akkor az 15768000 másodperc.
Vigyen mondjuk 50 tonna vizet.
Az elektrolizáláshoz számolok 2x akkora energiával, mint az égéshõ.
Szóval 280 MJ/kg.
Ekkor 14000000 MJ energiát kell elõállítani 6 hónap alatt. Ha ezt elosztjuk az idõvel megkapjuk a teljesítményt: 0,8878 MW.
Ez nem kevés, de megolható. Átlagos napállandó legyen mondjuk 1 kW/m^2. Ez max 30% hatásfokkal hasznosítható(valóságban asszem csak 28% körül van a max).
Így kb 2960 m^2 napelemtáblára van szükség.
Ez soknak tûnik, de ha olyan ûrhajót csinálunk, ami nem száll le, akkor többször is simán felhasználható, és akkor megéri.
Vagy lehet hogy egyszerûbb megoldás, ha közvetlen a nap hõjét hasznájuk fel. Parabolatükörrel össze kell gyûjteni a fényt egy pontba, amin keresztül átfolyik a víz. Megfelelõ átfolyásnál elérhetõ, hogy pár ezer K-re melegedjen, és akkor jó tolóerõt ad.
Viszont ezzel az is megoldható, hogy ha gyorsan kell irányt módosítani, mert akkor meg sok vizet folyatnak át, és nem melegszik fel annyira.
Persze a tükör nehéz, de lehet csinálni úgy is, hogy kis méretû kereteket bevonunk alufóliával, vagy valamilyen jó fényvisszaverõ anyaggal.
Na egy kicsit asszem messzire mentem 😊 De a lehetõségek száma elég sok.
Vigyen mondjuk 50 tonna vizet.
Az elektrolizáláshoz számolok 2x akkora energiával, mint az égéshõ.
Szóval 280 MJ/kg.
Ekkor 14000000 MJ energiát kell elõállítani 6 hónap alatt. Ha ezt elosztjuk az idõvel megkapjuk a teljesítményt: 0,8878 MW.
Ez nem kevés, de megolható. Átlagos napállandó legyen mondjuk 1 kW/m^2. Ez max 30% hatásfokkal hasznosítható(valóságban asszem csak 28% körül van a max).
Így kb 2960 m^2 napelemtáblára van szükség.
Ez soknak tûnik, de ha olyan ûrhajót csinálunk, ami nem száll le, akkor többször is simán felhasználható, és akkor megéri.
Vagy lehet hogy egyszerûbb megoldás, ha közvetlen a nap hõjét hasznájuk fel. Parabolatükörrel össze kell gyûjteni a fényt egy pontba, amin keresztül átfolyik a víz. Megfelelõ átfolyásnál elérhetõ, hogy pár ezer K-re melegedjen, és akkor jó tolóerõt ad.
Viszont ezzel az is megoldható, hogy ha gyorsan kell irányt módosítani, mert akkor meg sok vizet folyatnak át, és nem melegszik fel annyira.
Persze a tükör nehéz, de lehet csinálni úgy is, hogy kis méretû kereteket bevonunk alufóliával, vagy valamilyen jó fényvisszaverõ anyaggal.
Na egy kicsit asszem messzire mentem 😊 De a lehetõségek száma elég sok.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#21
A greenpeaceben az a poén, hogy nem védik a környezetet, csak gátolják a fejlõdést. Lévén, hogy õk mindenhova a szenet nyomják-lehet, hogy a szénlobbi pénzeli õket??<#guluszem1>
MOCSKOK!!!<#violent><#violent><#falbav><#help>
MOCSKOK!!!<#violent><#violent><#falbav><#help>
Blackmail the Universe
#20
Én úgy tudom a Fluor már elemi állapotban is szétmarja az üveget<#vigyor>.
Az én véleményem, ha tiszták akarunk lenni, akkor H-O.
Mindkettõ elegendõ mennyiségben is van jelen a Földön is és az univerzumben is.
Az energiasûrûségük is nagyon jó.
Hidrogénhez már sikerült olyan fémet elõállítani, ami a tömegének megfelelõ mennyiségû hidrogént tud elnyelni, persze ûrutazásnál az még mindig kevés, szóval marad a hûtött tartály, de akár lehet azt is csinálni, hogy nem hidrogént meg oxigént visz fel, hanem vizet, ami nagyon egyszerûen tárolható, és ott meg napelemekbõl nyert árammal bontják, és azzal hajtják az ûrhajót.
Persze ahhoz azért kell teljesítmény, mindjárt kiszámolom mennyi.
Az én véleményem, ha tiszták akarunk lenni, akkor H-O.
Mindkettõ elegendõ mennyiségben is van jelen a Földön is és az univerzumben is.
Az energiasûrûségük is nagyon jó.
Hidrogénhez már sikerült olyan fémet elõállítani, ami a tömegének megfelelõ mennyiségû hidrogént tud elnyelni, persze ûrutazásnál az még mindig kevés, szóval marad a hûtött tartály, de akár lehet azt is csinálni, hogy nem hidrogént meg oxigént visz fel, hanem vizet, ami nagyon egyszerûen tárolható, és ott meg napelemekbõl nyert árammal bontják, és azzal hajtják az ûrhajót.
Persze ahhoz azért kell teljesítmény, mindjárt kiszámolom mennyi.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#19
hihetetlen <#ravasz1>
konkretabban nem tudja vki?
konkretabban nem tudja vki?
#18
saválló tartályban 😊
#17
"Kár, hogy a végtermék+víz a fluorsavat adja, ami még az üveget is elmarja."
Kicsit off a kerdesem, de mar regota foglalkoztat, hogy ilyen anyagokat hogyan lehet tarolni? (ha egyaltalan lehet)
Kicsit off a kerdesem, de mar regota foglalkoztat, hogy ilyen anyagokat hogyan lehet tarolni? (ha egyaltalan lehet)
#16
lehet, hogy hülyeség, de talán azért dolgoznak oxigeén metán hajtómûvön és nem a lejjebb említett pár félig meddig mérgezõ végtermékû izom-hajtómûveken, mert a NASA torkát is elkapják a greenpeace-es fiúk.. egyre több mindent akarnak kirakni a világûrbe és lehet nem engedhetik meg hogy eleve környezetszennyezõ technológiát fejlesszenek.
pl.: az európai unióban nem lehet eladni olyan terméket már amiben bizonyos nehgézfémek elõfordulnak, ilyen mondjuk az ólom. van itthon másfél kiló ólom, ebbõl 20000 chipet is gyárthattak volna mondjuk AMD-ék Drezdában, de sajna nem adhatnák el ha lenne benne.. raktak bele mást, fejlesztgettek. nem feltétlenül jobb az ólom utánzat, de megmaradnak a lábak így is a procik alján. #2. hozzászólásban Caro fejtegette, hogy hol a fejlõdés, szerintem itt a fejlõdés.
szvsz ha már marsutazásban gondolkodnak az ion/plazma hajtómûveknél nincs jobb, mondjuk az is igaz, hogy azt is fel kell valahogy rúgni egy alacsony földkörüli pályára..
pl.: az európai unióban nem lehet eladni olyan terméket már amiben bizonyos nehgézfémek elõfordulnak, ilyen mondjuk az ólom. van itthon másfél kiló ólom, ebbõl 20000 chipet is gyárthattak volna mondjuk AMD-ék Drezdában, de sajna nem adhatnák el ha lenne benne.. raktak bele mást, fejlesztgettek. nem feltétlenül jobb az ólom utánzat, de megmaradnak a lábak így is a procik alján. #2. hozzászólásban Caro fejtegette, hogy hol a fejlõdés, szerintem itt a fejlõdés.
szvsz ha már marsutazásban gondolkodnak az ion/plazma hajtómûveknél nincs jobb, mondjuk az is igaz, hogy azt is fel kell valahogy rúgni egy alacsony földkörüli pályára..
\"The voices are back... Excellent.\"
#15
Talán még nagyobb energia tárolható a gyémánt szerkezetû polimer nitrogénben amit a németek nem olyan rég felfedeztek ! Az eddig ismert legnagyobb kémiai energiafelszabadulást eredményezte ennek a polimer nitrogénnek az átalakulása normál N2-vé.
Az ESA-nak pedig nem olyan régen bejelentette,hogy van egy kísérleti ionhajtómûve amely négyszer erõsebb mint az eddigi legerõsebb és ezt akarják esetleg alkalmazni majd egy esetleges Mars misszióban. Valamint itt vannak az ívfény (arcjet) hajtómûvek melyek villamos ívvel felhevítik a gázt amely így kitágul és nagy sebességgel kiáramlik (németek). Az ívfény hajtómûvek (pl.: HIPARC) igencsak ígéretesek sebességben jobbak a kémiaiaknál viszont rosszabbak az ionnál erõben a kémiai a legerõsebb aztán az ívfény majd a végén van az ion. Szerintem a jövõben kombinálni fogják a hajtómûveket egy ûrhajón. Fellövés kémiaival, gyorsítás kémiaival majd ívfénnyel és a végén továbbgyorsítás ionnal!
Az ESA-nak pedig nem olyan régen bejelentette,hogy van egy kísérleti ionhajtómûve amely négyszer erõsebb mint az eddigi legerõsebb és ezt akarják esetleg alkalmazni majd egy esetleges Mars misszióban. Valamint itt vannak az ívfény (arcjet) hajtómûvek melyek villamos ívvel felhevítik a gázt amely így kitágul és nagy sebességgel kiáramlik (németek). Az ívfény hajtómûvek (pl.: HIPARC) igencsak ígéretesek sebességben jobbak a kémiaiaknál viszont rosszabbak az ionnál erõben a kémiai a legerõsebb aztán az ívfény majd a végén van az ion. Szerintem a jövõben kombinálni fogják a hajtómûveket egy ûrhajón. Fellövés kémiaival, gyorsítás kémiaival majd ívfénnyel és a végén továbbgyorsítás ionnal!
#14
Ami azt illeti, a hidrogén-fluor reakció adja a legtöbb energiát. Kár, hogy a végtermék+víz a fluorsavat adja, ami még az üveget is elmarja.
#13
Gõzerõvel nem lehet fejleszteni, ugyanis a fejlesztés nem erõ kérdése, hanem új ismeretek megszerzése és ezek alkalmazása, ami újabb ismeretek megszerzéséhez vezet és igy megy ez körbe. Persze ide megfelelõ emberek és megfelelõ feltételek (alapja a pénz, de nem csak a pénz) kell, szintén politikai tényezõk is befolyásolják. Mindenesetre gõzerõvel nem lehet fejleszteni. Most nem tudom pontossan, de mintha azt olvastam volna valahol, hogy a ION meghajtás praktikus (tehát nem experimentális) alkalmazása a legjobb esetben is évtizedek múlva jöhet számításba, és gondolom, hogy a NASA ezeken a fejlesztéseken komolyan dolgozik (persze gõzerõ nélkül) de a Mars expedíciót valahogy elõbb szeretnék elérni mint néhány évtized múlva. A kémiai meghajtásnak vannak hátrányai az biztos, de jól bevált technológia, ismerik, és tovább lehet fejleszteni magas megbízhatósággal, szintén magas a valószínûsége, hogy eredmény is lesz a végén. A ION meghajtásról ez nem mondható el, ki tudja garantálni, hogy egyáltalán olyan stádiumba fejleszthetõ, hogy alkalmas legyen praktikus repülésekre. Pl. ez kb. olyan mintha most azt mondanánk, hogy mi a fenének vergõdünk a már ismert energiaforrások továbbfejlesztésével, hogy megoldjuk a következõ évtizedek energiaproblémáit, amikor csak GÕZERÕVEL kell dolgozni az ITER féle tokamak fúzíós rektorokkal... ha biztossak lennénk benne, hogy megoldjuk és, hogy 10 év múlva mûködni fog praktikus kereskedelmi alapokon, akkor OK, de ha nem akkor 10 év múlva a sütétben kellene ülni... persze azt is kell fejleszteni, és remélem egyszer tényleg megoldja az energia gondokat, de felelõs emberek nem bízhatják a jövõt olyan dolgokra amelyekrõl nem tudjuk 100% hogy megoldást fognak nyújtani a kellõ idõn belül.
Intel.DZ77RE-75K.Core.i7-3770K.32GB.RAM.360GB.RAID.SDD.8TB.RAID.HDD.GTX660Ti.Dual.NEC.Windows.10.Enterprise Apple.Mac.mini.Core.i7-3615QM.16GB.RAM.1TB.HDD.OS.X.El.Capitan
#12
Klórral oxidáni ?😊 hidd el, hogy oxidálni oxigénnel a legeredményesebb 😊!! Fõleg ha folyékony... a folyékony oxigén-hidrogénnél, már csak a nukleáris energia nagyobb hatásfokú. Vszinû az a problem, -bár erre már nem emléxem pontosan- hogy a hidrogént még hidegebb helyen kell tárolni, és elég drága az elõállítása.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#11
Nem ám az Ion meghajtást és a NEPpet fejlesztenék gõzerõvel, h jobb legyen a gyorsulása, mint egy másnapos teknõcé... nem nekik azért is a kémiai rakéta kell!!! De ezt õk biztossan jobban tudják
#10
Viccet félretéve. A metán kevésbé párolog, mint a hidrogén, kisebb veszteséggel kellene számolni a Mars körüli fékezéshez tartalékolt hajtóanyagban, meg a visszaúton is, amikor a Föld körüli pályára kell állni.
Gondolom Neked (a nevedbõl itélve), jobban tetszene a V2 meghajtása(folyékony oxigén+70%-os alkohol)
#8
Nem telik sokba 0.9%-nyi sót beletenni.
Az a víz, ami keletkezik, tisztán H2O, emberi fogyasztásra alkalmatlan...
#6
tudod a nasa nem egy taknyos kölök, tudja hogy mit csinál <#hehe>
practitioner of the forbidden arts of death
#5
Ez lehet, nem vagyok benne biztos, de valószínû, mert nem tudom hogyan gyújtották volna be a HO keveréket.
De akkor is jobb lenne.
Jó, hûteni kell, de úgyis kell hûtés, az oxigénhez mindenképpen.
Ma meg mindenképp nagy teljesítményt akarnának, akkor meg fluorral vagy klórral kéne oxidálni, nem oxigénnel!
És hidrogén helyett is mehetne lítium-nátrium-káliumból valami, bár ezeknek lehet rosszabb tömeg/energia arányuk van.
De akkor is jobb lenne.
Jó, hûteni kell, de úgyis kell hûtés, az oxigénhez mindenképpen.
Ma meg mindenképp nagy teljesítményt akarnának, akkor meg fluorral vagy klórral kéne oxidálni, nem oxigénnel!
És hidrogén helyett is mehetne lítium-nátrium-káliumból valami, bár ezeknek lehet rosszabb tömeg/energia arányuk van.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#4
Mi drága ebben, a metán vagy a zokszigén? 😄DDD Vagy az aktatologatók meg a fejesek fizetése? 😊 sztem az utóbbi.
Vain ei kuulu terroristien käsiin! CS. N. T. K. K.! SG az a hely ahol sunyi módon csöndben törölgetik a hozzászólásokat, indok nélkül. ;)
#3
Az Apollónál csak a Saturn-5 hordozórakéta második és harmadik fokozata volt H2-O2 meghajtású.
Az Apollo anyaûrhajó és a holdkomp hidrazin-nitrogén-tetroxid meghajtású volt,a tárolhatóság miatt.
Az anyaûrhajó 31 tonnájából 19 tonnát tettek ki ezen hajtóanyagok.
A párszáz kg H2-O2 csak az Apollo üzemanyagcelláit müködtette.
Az Apollo anyaûrhajó és a holdkomp hidrazin-nitrogén-tetroxid meghajtású volt,a tárolhatóság miatt.
Az anyaûrhajó 31 tonnájából 19 tonnát tettek ki ezen hajtóanyagok.
A párszáz kg H2-O2 csak az Apollo üzemanyagcelláit müködtette.
#2
Az Apollónál hidrogén-oxigén hajtómûvet használtak, a hidrogén égéshõje 140 MJ/kg, a metáné 40-50 MJ/kg körül van.
Hol itt az elõrelépés?
Ha már az oxigént úgyis hûteni kell rendesen, akkor már nem lehetett volna az üzemanyagtartályba is hûtõt rakni?
És a H-O felhasználható üzemanyagcellában, mint az Apollóban, és mellesleg víz keletkezik, amit meg megihatnak.
Hol itt az elõrelépés?
Ha már az oxigént úgyis hûteni kell rendesen, akkor már nem lehetett volna az üzemanyagtartályba is hûtõt rakni?
És a H-O felhasználható üzemanyagcellában, mint az Apollóban, és mellesleg víz keletkezik, amit meg megihatnak.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#1
Azt hittem érdekesebb cikk!!
Tedd rá a kezed a forró tűzhelyre egy percre és egy órának tűnik. Legyél együtt egy csinos lánnyal egy óráig és egy percnek tűnik majd. Na ez a relativitás. Albert Einstein