51
  • BiroAndras
    #51
    "Ok akkor 380 km magasan mondjuk az ISS-re lehetne rakni vezérsíkokat?"

    Lehet, ha elég gyorsan megy, De nyílvánvalóan nem ez a helyzet, mivel akkor a légellenállás komolyan lassítaná.


    "Ha jó irányban emelkednek fel akkor nemkell vezérsík, nemkell semmilyen pályamódosítás, akkor oda érkeznek ahova kell."

    Azért ennyire pontosan nem lehet belőni. Minimális pályakorrekció mindenképp kell. Meg aztán le is kell szállni valahogy.

    "És magasra igenis van értelme emelkedni, mert sokkal jobb az az alig érezhető légellenállás, mint mondjuk 20km el lejjebb a 2 szer akkora nyomásnál."

    Igen, csakhogy csomó más műszaki probléma merül fel, ami miatt lehet, hogy nem éri meg.
  • Sanyix
    #50
    Ok akkor 380 km magasan mondjuk az ISS-re lehetne rakni vezérsíkokat? Csak mert ott is van valamennyi légellenállás, mivel az exoszféra 1000 km magasságig tart, és ez a légkör legfelső határa. A föld körül keringő űrállomásoknak is kell időnként egy pályakorrekció, mert attól a kevés légellenállástól is lassulnak hosszú idő alatt.
    Ha jó irányban emelkednek fel akkor nemkell vezérsík, nemkell semmilyen pályamódosítás, akkor oda érkeznek ahova kell. És magasra igenis van értelme emelkedni, mert sokkal jobb az az alig érezhető légellenállás, mint mondjuk 20km el lejjebb a 2 szer akkora nyomásnál. Így egy ideig egy hiperszonikus repülő nagyon kicsi lassulással repülhetne, nagyon gyorsan, a hajtóműnek csak az emelkedésnél, és a gyorsításnál kéne működni, nagy magasságon repülésnél már elég a lendület.
  • BiroAndras
    #49
    "mert 30 km-en még túl nagy a légellenállás ekkora sebességhez"

    Ahol van légellenállás, ott hatásosak a vezérsíkok. El kell találni az egyensúlyt. Túl magasra nincs értelme felmenni.
  • Sanyix
    #48
    A vezérsíkok azért vannak az űrsiklón, hogy a légkörben "pörögjön". Az űrben ezek meg sem mozdulnak :)
  • bnfront
    #47
    Amúgy az űrsiklón is vannak vezérsíkok mégis az űrbe pörög :) mer vannak fúvókái, sztem valami mutáns fél űrsikló lesz ebből.
  • Sanyix
    #46
    Ez a scramjetes rakéta igen, 30 km magasan indította be a hajtóművet, de felment 314 km magasra is. De a jovő hiperszonikus repülői biztos hogy 30 km-nél magasabban fognak repülni, mert 30 km-en még túl nagy a légellenállás ekkora sebességhez, erősen melegedne a gép, és nem is lenne gazdaságos.
  • BiroAndras
    #45
    "Pedig igaz, mert akkor 100 km magas alacsony földkörüli pályán elég lenne vezérsík forgolódásra, de nem elég, sőt semmit nem ér."

    Nem ilyen magasságról volt szó. Ha jól rémlik 30km-t mondtak. Persze, extrém ritka légkörben olyan sebességgel kéne menni a kormányozhatósághoz, ami már értelmetlen a Földön. Hogy konkréten mi merre hány méter, azt meg az illetékes mérnökök tudják, és ehhez képest tervezik a gépet. Szóval, ha vezérsíkokat raknak rá, akkor olyan magasságban fog menni, ahol még azok működnek.
  • uniu
    #44
    "Nem. Forduláskor az erőt a tehetetlenséggel szemben kell kifejteni."
    Nem errol beszeltem. Az aramlo levegorol volt szo, es a vezersikokra gyakorolt erohatasrol.
  • Sanyix
    #43
    Szóval végülis igaz amit írtál, de nemtudom mi köze ahhoz amit én írtam.
  • Sanyix
    #42
    "Ez nem igaz. Az erő lineárisan függ a nyomástól, és kb. négyzetesen a sebességtől. Az más kérdés, hogy nagyobb sebességnél azonos fordulókörhöz nagyobb erő kell."
    Pedig igaz, mert akkor 100 km magas alacsony földkörüli pályán elég lenne vezérsík forgolódásra, de nem elég, sőt semmit nem ér. De már jóval alacsonyabban sem ér túl sokat egy vezérsík kitérítése, mondjuk 50km-nél magasabban.
    És elvileg egy ilyen utasszállító eléggé meg fogja közelíteni azt a 100km-es magasságot, legalábbis az eddigi hiperszonikus utasszállító terveknél így képzelték el. De végülis ha megfelelő irányban emelkedik fel a gép, akkor nincs is szükség irányváltoztatásra.
  • BiroAndras
    #41
    "Ha már túl ritka a levegő, akkor a vezérsíkokat akármekkora sebességnél akárhogyan ki lehet téríteni, de már nem sokat ér, nemnagyon hat a repülési irányra."

    Ez nem igaz. Az erő lineárisan függ a nyomástól, és kb. négyzetesen a sebességtől. Az más kérdés, hogy nagyobb sebességnél azonos fordulókörhöz nagyobb erő kell.

    "Már 30 km fölött is sokkal hatásosabbak a manőverezőrakéták, mint a vezérsíkok."

    Normál sebességő repülőgépnél biztosan. De itt nem a jó manőverezés számít, hanem a sebesség és a gazdaságosság. Nem kell tudnia fordulni a gépnek, elég, ha az irányt tudja tartani.
  • BiroAndras
    #40
    "A nagyobb erot az aramlo levego ellen kell kifejteni, es ahol nagyon ritka a levego ott ez az ero is kisebb lesz."

    Nem. Forduláskor az erőt a tehetetlenséggel szemben kell kifejteni.
  • BiroAndras
    #39
    "De minél gyorsabban megy a gép annál nagyobb erő kell irányváltoztatásra, úgyhogy úgy se jó"

    Egy utasszállítónak nem kell sokat manővereznie. Alapvetően egyenesen repül, csak kicsit kell korrigálni az irányt. Leszállásnál meg úgyis lelassít, és leereszkedik.
  • Sanyix
    #38
    Ha már túl ritka a levegő, akkor a vezérsíkokat akármekkora sebességnél akárhogyan ki lehet téríteni, de már nem sokat ér, nemnagyon hat a repülési irányra. Már 30 km fölött is sokkal hatásosabbak a manőverezőrakéták, mint a vezérsíkok. De minél ritkább a levegő annál kevésbé lehet irányítani egy repülőt a helyzetének változtatásával (döntés, bólintás, fordulás).
  • uniu
    #37
    A nagyobb erot az aramlo levego ellen kell kifejteni, es ahol nagyon ritka a levego ott ez az ero is kisebb lesz. A 3mach koruli sebessegnel is a gyorsan aramlo levego miatt vannak problemak, de ahol ritka a levego -olyan mint amirol beszelunk- magasabb mach erteknek is hasonlo lehet az aramlo levego mennyisege.
    Amugy: Amikor egy csokaval kiprobaltattak az elso urruhakat, es egy leggombrol leugrott a sztratoszferaban, hangsebessegre gyorsult, ugy hogy az a kis ernyo ami a nagyot huzna ki, csak lifegett...
  • Sanyix
    #36
    Na ezt jól megkavartam :)
  • Sanyix
    #35
    De minél gyorsabban megy a gép annál nagyobb erő kell irányváltoztatásra, úgyhogy úgy se jó :\
    Egy sima vadászrepülőnek is van egy sebesség, amin a legjobban manőverezik, de ha annál gyorsabban repül, már rosszabb lesz, a hangsebesség 3 mach felé, már elég gyengén manővereznek azok a gépek amelyek el tudják érni ezt a sebességet.
  • AgentKis
    #34
    És micsinál az ózonnal ez a hajtómű? Nem pont fogyassza?
  • Mr Csé
    #33
    és a debrecen budapest 1mp alatt ?

    :DDDDDDDDDdddddddddddddddddd
  • uniu
    #32
    Koszi a magyarazatot, de ez inkabb kijelentes volt reszemrol mint kerdes:)
  • BiroAndras
    #31
    Szerintem simán működnek a vezérsíkok is. Nagyon ritka a levegő, viszont nagyon gyorsan megy a gép.
  • BiroAndras
    #30
    "mert egyszeruen nagyon zajosak voltak a hajtomuvei."

    Ennek az az oka, hogy katonai technológiát használtak a hajtóműhöz, és ott nem a csendesség az elsődleges. Másrészt utánégetőt is használ, ami szintén nem optimális a zaj szempontjából.
  • LowEnd
    #29
    thx... most már legalább tudom miről ír a cikk :)))
  • Sanyix
    #28
    Tessék.
  • Sanyix
    #27
    Inkább nem használnak, mert rohadt sok üzemanyag kell hozzá, nagy plusz súly. Űrhajókon se kanyarognak összevissza, jóformán alig kanyarognak(űrállomás megközelítésekor használnak manőverező hajtóműveket, de azokat se nagy irányváltoztatásokra), ezért van szükség bizonyos célok eléréséhez az indítási ablakokra
  • LowEnd
    #26
    nincs valakinek vázlata, hogy hogyan működik a scramjet?
  • baajos
    #25
    Meg fog valósulni és mindenki nagy örömére rndszerbe fogják állitani menetrendszerü járatként kontinentális utakra személyszállitásra. De a szükséges pályamagasság és a fékezési manőver megkezdésének függvényében nem lesz 100% -osan kihasználva sajnos a sebesség amire képes.
  • uniu
    #24
    A Concord valoban nem volt nyereseges, pont azert mert sok repterre be sem engedtek, es nem csak a hangrobbanas miatt, hanem mert egyszeruen nagyon zajosak voltak a hajtomuvei. Tippem szerint katonai felhasznalase lesz, es abban a szekcioban ami meg kerdeses, azaz a magaslegkori feladatoknal. Ill egy ilyen manverezo raketa eloallitasa lehet a cel.
  • BiroAndras
    #23
    "De talán még emlékeztek arra, hogy a CONCORD gépeket kivonták a forgalomból .... ez a projekt akkor mire jó ?"

    A concorde nagyon drága volt, és túl hangos. A szárazföld felett nem léphette át a hangsebességet, így nem lehetett rendesen kihasználni.
    Ez a cuccos viszont elég magasan repülhet ahhoz, hogy ne legyen gond a hangrobbanás.

    "Ki a francnak annyira sürgős, hogy elrepüljön két óra alatt ausztráliába"

    Mindenkinek, aki ült már egy helyben 10+ órát. Én pl. azt is nehezen viselem, amikor a vonaton 2.5 órát kell ülni (Szeged-BP).
  • Caro
    #22
    Nem valószínű, a scramjet ideális magassága 30000 m felett van.
  • Troll
    #21
    Én speciel örülnék a dolognak.
  • greg971
    #20
    De talán még emlékeztek arra, hogy a CONCORD gépeket kivonták a forgalomból .... ez a projekt akkor mire jó ?... biztos nem a polgári repülést akarják fejleszteni.Ki a francnak annyira sürgős, hogy elrepüljön két óra alatt ausztráliába ....EHEHEH
  • greg971
    #19
    EHEHEH .... most találgattok. Annyit írtak , hogy TESZTELIK A HAJTÓMŰVET gondolom utasszállítás kb 10.000 méteren fog történni gondolom valami hagyományos repülőeszközre HASONLÍTÓ ESZKÖZZEL, az eszközök alacsony földkörüli pájára juttatása szintén egy más fajta eszközzel.
  • Mice
    #18
    nekem még így most is ilyen fáradtan is 1értelmű volt de azért vitzes, hogy majdnem neked esik, hogy letépje a fejed :DDDD
  • Dr4gonlord
    #17
    Anglia előtt belecsapódnak a vizbe, aztán a túlélőket komppal viszik ki a szárazföldre .
  • Kensin
    #16
    Áu, ez nagyon fájt

    Látom ejtőernyős poén, én tejjesen másra gondoltam...

    Ez volt az eredeti: "Valahol mondták, hogy nem a gyorsulás a gond, hanem a kanyarodás..."

    Erre válaszoltam: "Nehezen lehet eltéríteni egy ilyen gépet."

    Az eltérítenit szószerint értve, hogy "eltéríteni = elkanyarodni vele", mint egy poén. Öregem, lazíccs egy kicsit!
    Mongyuk az is lehet, hogy nem volt elég egyértelmű a dolog...
  • teddybear
    #15
    Hosszabb ideig fékeztetik a gépet a légkörrel, így ésszerű.
  • teddybear
    #14
    Már miért lenne gond. Ha a ritka légkör miatt a vezérsíkok nem működnek, akkor gázdinamikai kormányt használnak, vagy manőverező-rakétákat, pont úgy, mint az űrhajókon.
  • teddybear
    #13
    Ezt meg honnan veszed?

    A gépeltérítők tíz esetből kilencben közönséges utasnak álcázva szállnak fel a gépre. A maradék egyben meg a repülőtér betonján rohanják le a gépet. Ha meg a fegyvereiket is sikerült valahogy felcsempészni vagy vinni, akkor igen mindegy, hogy mit térítenek el, utasszállítót, vagy hajót, vagy vonatot.
    Űrhajót még nem térítettek el, de ami késik....

    Nugodj meg, nem fognak menet közben átszállással kísérletezni, az csak a filmekben megy.
  • Alfa Of NS
    #12
    Egy gondolat: Ausztralia jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlodo orszag. Elkepzelheto, hogy idovel tul nagy gondot okozna neki a tobbi nyugati orszagtol valo tavolsag. Jelenleg akar 24 orat is utazni kell repulogeppel, hogy eljuss Sydney-be. Szoval az ausztraloknak akar kozvetlen erdekuk is fuzodhet az ilyen projektekhez.