Gazdaságtalan a fúziós energia
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#115
Egy 3,8-as Prescott eléri persze, de az nem egy átlag proci. Mert ugye sokan az ilyen átlag 2,4 körüli mezei procikra mondanak 100w-okat amolyan p4 elnevezéssel...
Nah, mind1 tényleg nem akartam szétoffolni a topikot, megyek aludni.
Nah, mind1 tényleg nem akartam szétoffolni a topikot, megyek aludni.
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#114
Oké, csak valamiért (talán drágítási céllal) nem azt csinálják a tápgyártók, hogy a 12V ág terhelhetõségét alaposan emelik, a többit meg kevésbé, hanem mindet nagyjából egyformán. Így kénytelen lehet az ember megvenni az az 5-600W-os tápot, pedig csak félig használja ki.
Szal akkor szerinted egy (komolyan melegedõ, 3,8 GHz-es) Prescott sem érheti el a 100W-ot?
Szal akkor szerinted egy (komolyan melegedõ, 3,8 GHz-es) Prescott sem érheti el a 100W-ot?
#113
Nagyon nem a témához tartozik(OFF?)
DanyyX: lehet kicsit paranoid vok, de mintha többször is megemlítenél nem túl pozitívan egy másik topicból kifolyólag.
Az eredeti vonalhoz hozzászólva:
a szupravezetõtekercseket hûteni kell, ez tény, de az is tény, hogy ezek a tekercsek egyre jobbak, egyre magasabb hõmérsékleten produkálják azt a bizonyos 0 ohmot, már cseppfolyós Nitrogén hõmérsékletén, és egyre olcsóbbak lesznek, miközben egyre jobbak is. Szerintem az lenne a legnagyobb, ha megépítenék jó nagy pénzekbõl az elsõ melegfúziós erõmûvet, közben meg egy egyetemista srác kifejlesztene egy kisméretû "asztali" hidegfúziós vmit.
DanyyX: lehet kicsit paranoid vok, de mintha többször is megemlítenél nem túl pozitívan egy másik topicból kifolyólag.
Az eredeti vonalhoz hozzászólva:
a szupravezetõtekercseket hûteni kell, ez tény, de az is tény, hogy ezek a tekercsek egyre jobbak, egyre magasabb hõmérsékleten produkálják azt a bizonyos 0 ohmot, már cseppfolyós Nitrogén hõmérsékletén, és egyre olcsóbbak lesznek, miközben egyre jobbak is. Szerintem az lenne a legnagyobb, ha megépítenék jó nagy pénzekbõl az elsõ melegfúziós erõmûvet, közben meg egy egyetemista srác kifejlesztene egy kisméretû "asztali" hidegfúziós vmit.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#112
Jó, amúgy az az alaplapgyártó, aki pont a tápt méretezi alul, az alapból felejtõs mondjuk. De gondolom ilyet nem egy ASUS vagy egy DFI szintû gyártó csinál. Amikor sípolnak a tekercsek az egy elég szép jelenség <#nyes>
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#111
Persze, a nagy áramfelvétel egyértelmû, hogy a 12V-on van, mert azt használja a CPU PWM-je is, meg a videokártya is, illetve a meghajtók motorjai is azzal mennek. Az 5V meg a 3,3V az többnyire 'logic power' tehát az adatátviteli cuccok használják, ami tápegység szempontjából nem sok terhelés.
Csak sokan azt felejtik el, hogy az a 400W valójában közel sem annyi. Persze arányban van a tápokra ráirt teljesítmény a leadott teljesítménnyel, de pl. az én mostani 350W-os tápom mûszerrel mérve is csak 210 körül jön ki (ez a bemenõ 230V-ra akasztott lakatfogóval, illetve utána komolyabb mûszerrel is le lett mérve). De ezt más gépeknél is megcsináltuk, mert nem hittünk azért neki, hogy ilyen 200-300W körül fogyasztanak, pedig tényleg annyi. Egy átlag gép akár egy 400W-os codegen, akár egy 480-as Enermax van benne, az átlagban 200-300W körül zabál a belerakott cuccoktól függõen. De a nagyon extrém konfigok sem lépik túl a 350W-ot általában.
Az persze más kérdés, hogy egy 450W címkéjû tápnál a plafon általában 350W körül alakul, de az már határeset. A márkásabb cuccon, (lásd Enermax) annyival kompenzálják ezt, hogy egyszerûen túlméretezik az egész áramkört, és tényleg megközelíti a ráírt érték a valóságot, de olyan gép ami ezt ki is használja az elég ritka. Nah, persze ami tényleg zabál, az mondjuk a 8 procis Opteron szerver :)
Csak sokan azt felejtik el, hogy az a 400W valójában közel sem annyi. Persze arányban van a tápokra ráirt teljesítmény a leadott teljesítménnyel, de pl. az én mostani 350W-os tápom mûszerrel mérve is csak 210 körül jön ki (ez a bemenõ 230V-ra akasztott lakatfogóval, illetve utána komolyabb mûszerrel is le lett mérve). De ezt más gépeknél is megcsináltuk, mert nem hittünk azért neki, hogy ilyen 200-300W körül fogyasztanak, pedig tényleg annyi. Egy átlag gép akár egy 400W-os codegen, akár egy 480-as Enermax van benne, az átlagban 200-300W körül zabál a belerakott cuccoktól függõen. De a nagyon extrém konfigok sem lépik túl a 350W-ot általában.
Az persze más kérdés, hogy egy 450W címkéjû tápnál a plafon általában 350W körül alakul, de az már határeset. A márkásabb cuccon, (lásd Enermax) annyival kompenzálják ezt, hogy egyszerûen túlméretezik az egész áramkört, és tényleg megközelíti a ráírt érték a valóságot, de olyan gép ami ezt ki is használja az elég ritka. Nah, persze ami tényleg zabál, az mondjuk a 8 procis Opteron szerver :)
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#110
Annyira azért nem méretezik alul, hogy kigyulladjon. De hallottam már olyan esetekrõl, amikor nem mûködtek a nagyobb procik, vagy állandóan fagytak. Vagy mûködtek, de hamar kidurrantak a kondik, sípoltak a tekercsek (bár ez néha elõfordul egyébként is, na de nem olyan hangosan :) ), stb.
#109
A 12V-on lógnak a vinyók, stb., egy ideje a proci is, legújabban meg a grafkártyák is. (Mert abból stabilabban, könnyebben lehet újabb tápfeszt elõállítani, mint 5 vagy 3,3V-ból.)
#108
Hát, nem csak a max. össz-terhelés számít a tápnál, hanem hogy az egyes vonalakon mennyit tud leadni. Bizonyos konfigok a 12V-ot terlelik leginkább, és elõfordulhat, hogy pl. egy 400W-os táp nem ad le eleget azon, miközben az 5V v. a 3.3V csak félig van leterhelve.
#107
Azért az alaplapokon szerencsére még nem méretezik alul a tápokat (abból lenne csak a szép füstölés...) csak sokan tök oda vannak, hogy hú hány 100W-ot fogyaszt egy processzer, meg vegyen-e 50000ft-ért 600W-os tápot meg ilyenek. És bizony sok olyan ember van, aki vakon hisz a számoknak, és ha egy fekete dobozra ráirom, hogy 500W, akkor az istenért nem hiszi el, hogy az a valóságban pl. közel sem annyi. Tudom, ez OFFolás, és be is fejezem, csak néha igy tök elgondolkodtató ez a dolog.
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#106
Nos inkább egy magasórejelû Prescottos konfigot kellene megnézned, annak úgy tudom, bõven 100W fölött van a fogyasztása (mármint csak magának a procinak is).
#105
Melyik processzor? Az AMD procik többsége 100W telj.felv. alatt van, az újabb Sempronok pl. 35W körül vannak, az újabb A64-ek meg 65W körül.
Oké, nem ismerem az ilyen ellenütemû kapcsolóüzemû tápokat, nem tudom, hogyan oszlik meg ilyenkor az áram. De azt tudom, hogy vannak többtíz A-t is elviselõ FET-ek. És úgy tudom, hogy a SocketA és a S.939 platform 105W-ra van hitelesítve. De az alaplapgyártók spórolásból sokszor alulméretezik a cuccaikat. (Aztán vagy bírja a lap, ha egy csúcsprocit tesznek bele, vagy nem.)
Oké, nem ismerem az ilyen ellenütemû kapcsolóüzemû tápokat, nem tudom, hogyan oszlik meg ilyenkor az áram. De azt tudom, hogy vannak többtíz A-t is elviselõ FET-ek. És úgy tudom, hogy a SocketA és a S.939 platform 105W-ra van hitelesítve. De az alaplapgyártók spórolásból sokszor alulméretezik a cuccaikat. (Aztán vagy bírja a lap, ha egy csúcsprocit tesznek bele, vagy nem.)
#104
Amúgy pl. az A64X2 doksijában is ott áll, hogy a Max P-State állapotban, ami az abszolut maximális pillanatyi energiaállapot, gyakorlatilag az áramfelvételt 55A-re és a hõdisszipációt 89W-ra kell méretezni.
Ebben az állapotban a processzor élettartama alatt körülbelül 2-3%-ot tartózkodik. Tehát az alaplapgyártók az ez elõtti Intermediate P-State #1-re szokták méretezni a processzor tápellátását, ami a doksi szerint 43.1A és 62W dissziált hõteljesítmény.
Jah, és ez A64X2, aminél ugye a PWM külön hûtést kap általában és a processzorba van integrálva a memóriavezérlõ.
Ebben az állapotban a processzor élettartama alatt körülbelül 2-3%-ot tartózkodik. Tehát az alaplapgyártók az ez elõtti Intermediate P-State #1-re szokták méretezni a processzor tápellátását, ami a doksi szerint 43.1A és 62W dissziált hõteljesítmény.
Jah, és ez A64X2, aminél ugye a PWM külön hûtést kap általában és a processzorba van integrálva a memóriavezérlõ.
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#103
Jó, akkor mondom úgy, hogy a 6 darab FET, az adatlapjuk szerint sem fog elbirni annyit, sem a PWM IC doksija, és mellesleg a processzor(AMD) gyári dokumentációjában sem ekkora áramfelvétel van. Jah, és én tudom, mi az szal nem kell elmondani, hogy több felé oszlik, amúgy meg nem teljesen úgy van, hogy ha 6kocka van akkor 6 felé osztom, ugyanis ez ellenütemû cucc. De mind1 mondom én...
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
#102
Folyamatosan hûtik folyékony héliummal(az ITER-nél 2 hétig tart szobahõmérsékletrõl lehûteni), de nem melegszik számottevõen, mert szupravezetõ, és hiába folyik át rajta 90000 A áram, ha az ellenállása 0, és mivel P=I^2*R, ezért P is 0 lesz.
Úgy képzeld el valahogy, mint mikor valami Föld körüli pályára áll.
Itt a hõmérséklet analóg a magassággal, ha elérünk egy magasságot, akkor attól kezdve már nincsen légellenállás, szabadon keringhetünk a Föld körül az idõk végezetéig(persze ehhez azért sebesség is kell).
Úgy képzeld el valahogy, mint mikor valami Föld körüli pályára áll.
Itt a hõmérséklet analóg a magassággal, ha elérünk egy magasságot, akkor attól kezdve már nincsen légellenállás, szabadon keringhetünk a Föld körül az idõk végezetéig(persze ehhez azért sebesség is kell).
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#101
Csakhogy jópár olyan fekete kocka van ott... Annyi felé kell osztani azt a 60A-t. És a táp-vonalak egész belsõ rétegeket foglalnak el. Az sem véletlen, hogy a proci sok lába tápfesz és föld.
#100
Tudom, régebben volt róla szó, de ha egy processzor 100W teljesítményû lenne, az 60A!!!!! áramfelvétel lenne mondjuk 1,65V-al számolva (kisebb feszültéggel még többet). Na, ha valaki látott már alaplapot közelrõl, meg esetleg tudja is, hogy mik a processzor mellett azok a fekete kis kockák (PWM kapcsoló FET-jei), illetve megnézi a 4rétegû nyák fólia szélességeit, akkor röhög egy jót, és kijelenti, hogy ezen 60A soha a büdös életben nem fog átfolyni. Az egész számítógépes világban, eléggé el szokták sokallni a teljesítmény adatokat.
Nah, mind1 gondolom most jön pár okos, és jól beszól, hogy ez nem is így van. Pedig csak utána kéne nézni egy kicsit...
Nah, mind1 gondolom most jön pár okos, és jól beszól, hogy ez nem is így van. Pedig csak utána kéne nézni egy kicsit...
\"Pitét evõ lányok... nyalom a pitétek.\"
Köszi a válaszokat, szóval úgy gondoljátok, h vizet forralunk..
Hát ez elég gagyi megoldás..gondoljatok bele az arányokba 100 millió fokos hõmérséklet és mi meg a 100 fokon forró vizet melegítjük vele..
A plazma nem attól lesz ilyen meleg, h azonos töltésû részecskéket présel össze? ( a mágneses tér)?
Akkor hogyan válik két pólusúvá mégis?
A keletkezõ fotonok energiájával melegítenénk a vizet? ez is igen nagy veszteség..
És szerintetek a mágneseket elég csak egyszer lehûteni szupravezetõnek utána már úgy marad?
Nem kell folyamatosan hûteni? Hiszen igen nagy áramerõsség lesz a tekercsben?
Mindenesetre nekem az jött le, h igazából még nem tudják hogyan is lehet gazdaságosan energiát kicsatolni a fúzióból..
Hát ez elég gagyi megoldás..gondoljatok bele az arányokba 100 millió fokos hõmérséklet és mi meg a 100 fokon forró vizet melegítjük vele..
A plazma nem attól lesz ilyen meleg, h azonos töltésû részecskéket présel össze? ( a mágneses tér)?
Akkor hogyan válik két pólusúvá mégis?
A keletkezõ fotonok energiájával melegítenénk a vizet? ez is igen nagy veszteség..
És szerintetek a mágneseket elég csak egyszer lehûteni szupravezetõnek utána már úgy marad?
Nem kell folyamatosan hûteni? Hiszen igen nagy áramerõsség lesz a tekercsben?
Mindenesetre nekem az jött le, h igazából még nem tudják hogyan is lehet gazdaságosan energiát kicsatolni a fúzióból..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#98
Egyébként ezt a nehézvizes elektrolízis energia-
felszabadító, nukleáris jellegû folyamatait a
világ számos kutatási intézménye igazolta(Dr.Michael McKubre - SRI International,Dr. Thomas Passell - EPRI,Dr. John O'M Bokris - Texas A&M University), ezt történt itt Magyarországon, Debrecenben is.
Vagyis:a forrófúziós kutatások mellett talán meg
kellene vizsgálni más alternatív-energiatermelõ
lehetõségeket.
Csak egy a probléma:ma a lobbiérdekek érvényesülnek, így a befolyásos tudományos "rétegnek" esze ágában sincs másfelé orientálódni.
Ezt talán jelzi ez a cikk is; 15 évvel ezzelött-
William parker értelmezésében - másfelé kellett
volna folytatni a kutatásokat!
Abban az idõben amikor pont a forrófúziós
kutatásokat folytatók a leghevesebben támadták
ezt az áltudománynak nevezett jelenséget.....
felszabadító, nukleáris jellegû folyamatait a
világ számos kutatási intézménye igazolta(Dr.Michael McKubre - SRI International,Dr. Thomas Passell - EPRI,Dr. John O'M Bokris - Texas A&M University), ezt történt itt Magyarországon, Debrecenben is.
Vagyis:a forrófúziós kutatások mellett talán meg
kellene vizsgálni más alternatív-energiatermelõ
lehetõségeket.
Csak egy a probléma:ma a lobbiérdekek érvényesülnek, így a befolyásos tudományos "rétegnek" esze ágában sincs másfelé orientálódni.
Ezt talán jelzi ez a cikk is; 15 évvel ezzelött-
William parker értelmezésében - másfelé kellett
volna folytatni a kutatásokat!
Abban az idõben amikor pont a forrófúziós
kutatásokat folytatók a leghevesebben támadták
ezt az áltudománynak nevezett jelenséget.....
#97
Úgy tudom van egy 40 MW-os kísérleti erõmû.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#96
Ez egy nagyon mély kérdés. Információelméleti okokkal szokás magyarázni. Az ilyen folyamatokban "rendezetlen" energia keletkezik. A fuzionáló részecskék összevissza lövik ki magukból a fotonokat, egyéb részeket, azok teljesen rendezetlenül ütköznek más, a plazmában tartózkodó részecskékkel, satöbbi. Az egész folyamat így hõt termel, ami nem más, mint rendezetlen kinetikus energia. A termodinamika második fõtétele pedig gondoskodik arról, hogy rendezetlen anyagból önmagában ne lehessen rendezettet csinálni, csak külsõ, "rendezettebb" források bevonásával. Ha valahogy rá lehetne kényszeríteni a fúziót, hogy koherensen lövöldözze ki magából a fotonokat (mint mondjuk egy lézer generálásánál), akkor talán sokkal direktebben fel lehetne használni a keletkezett energiát. De igazából nagy igény nincs is rá: a hõenergiát is elég jól lehet hasznosítani. Bár elméleti hatásfoka kisebb, mint ha eleve rendezett formában használnánk fel a forrást (Carnot-körfolyamat), mégis ilyen hõmérsékleteknél igen magas, közel 100%-os elméleti hatásfokot lehet elérni. A hatásfok mégis alacsony, de ez nem a hõ felhasználásából adódó elméleti korlát, hanem a konkrét berendezés gyakorlati megépíthetõsége miatt van így. De ez más területeken is így van: könnyebb egy kazánt kétszer olyan melegre méretezni, mint egyáltalán megépíteni magát a kazánt. Tehát nem az elméleti hatásfok a probléma.
Létezik egyébként egy elvi ötlet, amivel igen magas gyakorlati hatásfokot lehetne elérni épp ilyen forró plazma felhasználásakor. Ez az ún. magneto-hidrodinamikai generátor, ami a plazma energiáját állítólag akár 60%-os hatásfokkal alakítja árammá. Az elv roppant egyszerû. A plazma ionizált atomok és elektronok keveréke, helyezzük ezt mágneses térbe. A tér különbözõ elõjelû erõvel hat a plazma kétféle töltésû alkotóelemére, amelyek így a tér két oldalán elhelyezett elektródokon jelennek meg, igen erõs potenciálkülönbséget hozva létre a két elektród között. Ha jól tudom, mai napig nem nagyon van rá konkrét berendezés, ami ezt használná, mert rengeteg a gyakorlati probléma.
A wikipediában kicsit bõvebben lehet róla olvasni itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/MHD_generator
Létezik egyébként egy elvi ötlet, amivel igen magas gyakorlati hatásfokot lehetne elérni épp ilyen forró plazma felhasználásakor. Ez az ún. magneto-hidrodinamikai generátor, ami a plazma energiáját állítólag akár 60%-os hatásfokkal alakítja árammá. Az elv roppant egyszerû. A plazma ionizált atomok és elektronok keveréke, helyezzük ezt mágneses térbe. A tér különbözõ elõjelû erõvel hat a plazma kétféle töltésû alkotóelemére, amelyek így a tér két oldalán elhelyezett elektródokon jelennek meg, igen erõs potenciálkülönbséget hozva létre a két elektród között. Ha jól tudom, mai napig nem nagyon van rá konkrét berendezés, ami ezt használná, mert rengeteg a gyakorlati probléma.
A wikipediában kicsit bõvebben lehet róla olvasni itt:
http://en.wikipedia.org/wiki/MHD_generator
#95
Ott van pl a fõszkepticista, a Vágó Pista, hát mit mondjak, szerintem természettudományos oldalról egyáltalán nincs fõiskolai szinten.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#94
A szkeptikusoknak nem negatív módon kéne a tudományt népszerûsíteni. Úgy nem is lehet.
Ha nekitámadnak egy kívülállónak, akkor az emberek többsége, autómatikusan azok mellé áll, hiszen õk is kívülállók.
Szal a szkeptikusok hatalmas segítséget nyújtanak Gróf Spanyolnak és tsainak!
;))))
Ez a hidegfúzió is érdekes példa.
Ha bármilyen technikai berendezést vizsgálunk, akkor bizti hogy találunk olyan mûködési módját, amire nincs tökéletes tudományos alapokon álló magyarázat!
Ezeket a kísérleteket hazugságnak nevezni, vagy azt mondani, hogy nincs is ott semmi, nagy bénaság volt a szkepticisták részérõl.
;)
Tökéletesen visszafelé sült el a dolog! Ma már mindenki tud róla, és valójában az intézményes tudomány hiányosságaként kezelik az emberek, függetlenül attól, hogy mi a dolgok valós háttere.
Ezek után szkepticista konferenciákat eröltetni csak további elszigetelõdéshez fog vezetni.
Én olyan gitt-egyletként látom õket, mint a Brájenélete forradalmárait. Még a tudósok is fenntartással kezelik õket, mivel a résztvevõk nagyrésze ugyan úgy mûkedvelõ, mint a "másikoldalon".
Ha nekitámadnak egy kívülállónak, akkor az emberek többsége, autómatikusan azok mellé áll, hiszen õk is kívülállók.
Szal a szkeptikusok hatalmas segítséget nyújtanak Gróf Spanyolnak és tsainak!
;))))
Ez a hidegfúzió is érdekes példa.
Ha bármilyen technikai berendezést vizsgálunk, akkor bizti hogy találunk olyan mûködési módját, amire nincs tökéletes tudományos alapokon álló magyarázat!
Ezeket a kísérleteket hazugságnak nevezni, vagy azt mondani, hogy nincs is ott semmi, nagy bénaság volt a szkepticisták részérõl.
;)
Tökéletesen visszafelé sült el a dolog! Ma már mindenki tud róla, és valójában az intézményes tudomány hiányosságaként kezelik az emberek, függetlenül attól, hogy mi a dolgok valós háttere.
Ezek után szkepticista konferenciákat eröltetni csak további elszigetelõdéshez fog vezetni.
Én olyan gitt-egyletként látom õket, mint a Brájenélete forradalmárait. Még a tudósok is fenntartással kezelik õket, mivel a résztvevõk nagyrésze ugyan úgy mûkedvelõ, mint a "másikoldalon".
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#93
Ennek a fórumnak/topiknak viszont nem értem a mondanivalóját.Miért is?
Talán OFF lesz belõle, de végül is mi a bökkenõ ebben az egész témában? Gazdaságtalan ez a
tudományosan elõkészített energia-tranzformációs elmélet?
Sajnos nem itt kezdõdik a probléma...
Valóban érdekes, mint modellezés az egész folyamat, de mit is várunk el az egésztõl?
Miért is ragaszkodnak a világ nagy egyetemei a forrófúziós/plazmakutatási programjaikhoz?
Az USA -ban az energiaügyi bizottság(DIOI) ellenõrizte/ellenõriztette, hogy a hidegfúzió
során valóban keletkezik - e többlethõ, magreakciós termékek.Miért hamisították meg a mérési
eredményeket, azt a látszatot keltve, hogy nem történik "semmi"?
Az USA-ban az elektromos energiakutató intézet(EPRI) magánrészvénytársaságot hozott létre és
10 millió dollárt költött a hidegfúzió igazolására.Az intézet közleménye szerint észlelték a
folyamatra jellemzõ jelenségeket.
A kilencvenes évek végén a DIOI támogatást akart odaítélni ezen technológia fejlesztésére,
méghozzá olyan céllal, hogy sugárzó hulladékokat lehessen ártalmatlanná tenni.
Miért támadták olyan hevesen a forrofúziós kutatásokat végzõ intézmények/befolyásos tudós
személyek ezen törekvéseket és mi is volt az oka, hogy nem ítélték oda a támogatást?
A sor hosszú lenne.....
Az egyik amerikai, Los Alamos-i egyetemen is megismételték a kísérleteket és valahogy így
kommentálták:
A kísérletek során 10 esetbõl "CSAK"(!) háromszor kaptak többlethõt!(mindez, ne feledjük
kísérleti stádiumban történt)
Ha itt tudományról és nem anyagi javak fenntartásáról van szó nem kellene esetleg annak
utánanézni, hogyan lehet megragadni ezt a jelenséget?
<#zavart2><#ejnye1><#wilting>
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#92
Hülye, támadható (ha úgy tetszik gyenge lábakon álló, nem konzisztens elméletekkel rendelkezõ) emberek mindenhol vannak.Most azzal szórakozni, hogy kipécézek a "másik oldalról" magamnak valakit és ízekre szedem, szerintem nem valami építõ szórakozás.
Ha ez nincs, akkor viszont a Gróf Spanyol és a hozzá hasonló emberek "ellenhang" nélkül vezethetik meg a laikusokat. Õk is mindenféle elõadásokat szerveznek, ahol reggeltõl napestig azt hallani, hogy a mai tudósok milyen begyepesedettek és mennyire nem látják azt, ami az orruk elött van. A szkeptikusok kongresszusa (emlékeim szerint) valami ilyen okból jöttek létre...
Ha ez nincs, akkor viszont a Gróf Spanyol és a hozzá hasonló emberek "ellenhang" nélkül vezethetik meg a laikusokat. Õk is mindenféle elõadásokat szerveznek, ahol reggeltõl napestig azt hallani, hogy a mai tudósok milyen begyepesedettek és mennyire nem látják azt, ami az orruk elött van. A szkeptikusok kongresszusa (emlékeim szerint) valami ilyen okból jöttek létre...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#91
Az "áltudományos" oldalról sem szeretem, amikor valaki csípõbõl utasítja el azt a tudást, amit emberek generációi alatt sok-sok nagyon okos ember hozott össze.
A tudásnak önmagában nincs intézménye, legfeljebb a hatalomnak. emberek vannak különbözõ elméletekkel. A tudománynak van intézmény rendszere, ami alapvetõen a kutatási pénzek elosztásáról szól. Ilyen szempontból viszont maga az "áltudomány" nem is létezik.
Hülye, támadható (ha úgy tetszik gyenge lábakon álló, nem konzisztens elméletekkel rendelkezõ) emberek mindenhol vannak.Most azzal szórakozni, hogy kipécézek a "másik oldalról" magamnak valakit és ízekre szedem, szerintem nem valami építõ szórakozás.
A magam részérõl sokkal érdekesebbnek tartom a sárból kibányászni a gyöngyöt, amikor látsz egy láthatóan nagyon szétesett embert össze vissza beszélni, de aztán egyszercsak megüti a füledet valami a szájából, amit még soha nem hallottál.
Ehhez persze kell egy kis türelem tisztelet(hogy végig hallgasd a sok marhaságot;), és nyitottság, hogy észrevedd azt az egy mondatot!
Szerintem ez a fórum is pont errõl szól;)))
A tudásnak önmagában nincs intézménye, legfeljebb a hatalomnak. emberek vannak különbözõ elméletekkel. A tudománynak van intézmény rendszere, ami alapvetõen a kutatási pénzek elosztásáról szól. Ilyen szempontból viszont maga az "áltudomány" nem is létezik.
Hülye, támadható (ha úgy tetszik gyenge lábakon álló, nem konzisztens elméletekkel rendelkezõ) emberek mindenhol vannak.Most azzal szórakozni, hogy kipécézek a "másik oldalról" magamnak valakit és ízekre szedem, szerintem nem valami építõ szórakozás.
A magam részérõl sokkal érdekesebbnek tartom a sárból kibányászni a gyöngyöt, amikor látsz egy láthatóan nagyon szétesett embert össze vissza beszélni, de aztán egyszercsak megüti a füledet valami a szájából, amit még soha nem hallottál.
Ehhez persze kell egy kis türelem tisztelet(hogy végig hallgasd a sok marhaságot;), és nyitottság, hogy észrevedd azt az egy mondatot!
Szerintem ez a fórum is pont errõl szól;)))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#90
Miért mindig melegítünk...?
Nincs vmi közvetlenebb felhasználása az ilyen E-nek, mint az, hogy mechanikai (termikus) E-ként feldolgozzuk, hogy késõbb elektromos töltéshordozók rendezett elmozdulását hozzuk létre?
elõre is köszönöm a válaszokat.
Nincs vmi közvetlenebb felhasználása az ilyen E-nek, mint az, hogy mechanikai (termikus) E-ként feldolgozzuk, hogy késõbb elektromos töltéshordozók rendezett elmozdulását hozzuk létre?
elõre is köszönöm a válaszokat.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#89
Vákuumon keresztül nyilván sehogy. A tudomány jelenlegi állása szerint az energia tömeget jelent, a tömeg pedig valamilyen hordozó részecskét, tehát máris van ott valami, nem csak az üres tér. A közhiedelemmel ellentétben például a világûrben sem "vákuum" van, tele van anyaggal, az elektromágneses sugárzással (még ha elég ritkásan is). Ennek van az a bizonyos 2-3 kelvines hõmérséklete, ami a háttérsugárzás hõmérsékletének felel meg (pontosabban a háttérsugárzás egy ilyen hõmérsékletû fekete testbõl kijövõ sugárzás spektrumát mutatja).
De nincs itt semmi gond, a fúziós erõmûben sem akarja senki vákuumon keresztül elszállítani az energiát, az sokféleképp távozhat. Leginkább elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában. Ezek a fallal ütközve azt felmelegítik, amit már teljesen hagyományos módszerekkel fel lehet használni.
De nincs itt semmi gond, a fúziós erõmûben sem akarja senki vákuumon keresztül elszállítani az energiát, az sokféleképp távozhat. Leginkább elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában. Ezek a fallal ütközve azt felmelegítik, amit már teljesen hagyományos módszerekkel fel lehet használni.
#88
Igazából nem errõl van itt szó.
A szkeptikus konferencia csak az áltudományok ellen van, de ha érdekel gyere el.
Valamikor õsszel lesz a következõ.
A szkeptikus konferencia csak az áltudományok ellen van, de ha érdekel gyere el.
Valamikor õsszel lesz a következõ.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#87
Szerintem viszont elég nagy különbség van, aközött, hogy valamit nem bizonyítottnak veesznek, illetve azon filózni, hogy valami miért lehetetlen.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#86
Nem.
A mágneses tér ha már kiépült nem fogyaszt további energiát, de ehhez szupravezetõk kellenek.
http://www.magfuzio.hu/hun/html/07.html
Itt olvasd el a a plakátokat, rövidek, és tisztázzák az alapvetõ kérdéseket.
Ha kiszámolod, hogy ez a mg-ban mérhetõ tömegû plazma hozzáér a reaktor falához, akkor rájössz, hogy éppen a plazmát kell félteni, hogy kihûl, és nem a reaktort, hogy felmelegszik, mert akármilyen meleg is a plazma, a tömege elhanyagolható a reaktoréhoz képest.
A mágneses tér meg azt csinálja, hogy a töltött részecskéket a tér irányába kényszeríti(és a plazmában minden részecske töltött).
Itt jön képbe a torroid.
Ennek a tekercsnek az erõvonalai zártak, a tekercsbõl nem lépnek ki, és kör alakúak. Így a plazma csak körbe tud menni benne, ha más irányba is haladna, a mágneses tér vissztéríti.
A mágneses tér ha már kiépült nem fogyaszt további energiát, de ehhez szupravezetõk kellenek.
http://www.magfuzio.hu/hun/html/07.html
Itt olvasd el a a plakátokat, rövidek, és tisztázzák az alapvetõ kérdéseket.
Ha kiszámolod, hogy ez a mg-ban mérhetõ tömegû plazma hozzáér a reaktor falához, akkor rájössz, hogy éppen a plazmát kell félteni, hogy kihûl, és nem a reaktort, hogy felmelegszik, mert akármilyen meleg is a plazma, a tömege elhanyagolható a reaktoréhoz képest.
A mágneses tér meg azt csinálja, hogy a töltött részecskéket a tér irányába kényszeríti(és a plazmában minden részecske töltött).
Itt jön képbe a torroid.
Ennek a tekercsnek az erõvonalai zártak, a tekercsbõl nem lépnek ki, és kör alakúak. Így a plazma csak körbe tud menni benne, ha más irányba is haladna, a mágneses tér vissztéríti.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#85
A fizikusok elfogadnak bármit, amennyiben megismételhetõ kísérlet támaszja alá.
De ha csak volt egyszer valami, az nem bizonyíték, mégha videó is van róla.
Csinálja meg újra, és akkor utána lehet rajta gondolkodni.
De ha csak volt egyszer valami, az nem bizonyíték, mégha videó is van róla.
Csinálja meg újra, és akkor utána lehet rajta gondolkodni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#84
tegyük fel...
ez a plazma gömb egy (akármilyen, lényeg, hogy hõálló) gömb belsejében foglal helyet, jó messzi mindegyik faltól. ez a gömb így felmelegszik. és arról már akár ráöntve valamit lehet gõzölni. a gõz meg megpörgethet egy turbinát.
ez a plazma gömb egy (akármilyen, lényeg, hogy hõálló) gömb belsejében foglal helyet, jó messzi mindegyik faltól. ez a gömb így felmelegszik. és arról már akár ráöntve valamit lehet gõzölni. a gõz meg megpörgethet egy turbinát.
http://twitter.com/valamit76 http://conspiracy101.t35.com/ http://www.youtube.com/user/Darwin76valamit#p/f
Nos még nem kaptam választ egyszerûnek látszó kérdésemre:
Milyen módszerrel hasznosítják a több (100) millió C fok hõmérsékletet? Hogyan lesz abból villany? ( aminek a nagy része ugye a mágneses erõtér fenntartására megy el???
Szóval?
Itt szerintem megint ki fog újulni a vita arról, h a vákuummon keresztül hogyan lehet hõt vezetni/leadni?????
És itt az is probléma, h ami anyag hozzáér ehhez a csillaghõmérséklethez, maga is plazmává válik...
Itt nagyot lehet még feltalálni :)
Milyen módszerrel hasznosítják a több (100) millió C fok hõmérsékletet? Hogyan lesz abból villany? ( aminek a nagy része ugye a mágneses erõtér fenntartására megy el???
Szóval?
Itt szerintem megint ki fog újulni a vita arról, h a vákuummon keresztül hogyan lehet hõt vezetni/leadni?????
És itt az is probléma, h ami anyag hozzáér ehhez a csillaghõmérséklethez, maga is plazmává válik...
Itt nagyot lehet még feltalálni :)
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#82
Az elso atombombak legyartasahoz is hatalmas apparatus es ido kellett, az amiknak csak +1 maradt Hirosima es Nagasaki utan, es fel ev kellett volna egy uj legyartasahoz.
Miert ne lenne igaz az uj technologiakra is ez ?
off:
Lola(wanek): a mostani buntetopontod is a modok elfogultsagat mutatja ?:) Az is lehet, hogy ez egy osszeeskuves elmelet, es azert nem engednek szabadon beszelni, hogy a tomeget butasagban tartsak!:)
Miert ne lenne igaz az uj technologiakra is ez ?
off:
Lola(wanek): a mostani buntetopontod is a modok elfogultsagat mutatja ?:) Az is lehet, hogy ez egy osszeeskuves elmelet, es azert nem engednek szabadon beszelni, hogy a tomeget butasagban tartsak!:)
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#81
De vissza a cikkhez, sok fajta technológia elképzelhetõ, pl a szuper/hiperszónikus utasszállító is, az is már vagy 50 éve, mint a fúziós erõmû. Még sem üzemeltet senki ilyet.
Sajna a sok kis százaléknyi veszteség itt-ott okozhat egy mûködõ, de teljesen gazdaságtalan technológiát!
Egy biztos, a fúziós erõmûbõl kb 30-40-50 év múlva lesz valami.
Csak hogy körrnyezeti szempontból már nincs ennyi idõnk!!!!
Sajna a sok kis százaléknyi veszteség itt-ott okozhat egy mûködõ, de teljesen gazdaságtalan technológiát!
Egy biztos, a fúziós erõmûbõl kb 30-40-50 év múlva lesz valami.
Csak hogy körrnyezeti szempontból már nincs ennyi idõnk!!!!
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#80
Lécci, lécci, lécci, had kössek beléd!;)))
"Na ezt ugyan nem tudom, de komolyan kétlem, hogy a jelenlegi tudásunk válasz lenne a jövõ problémáira, ugyanis oda a jövõ tudására van szükség, oda pedig csak úgy jutunk el ha a jelenlegi tudásunkal a jelen problémait oldjuk meg."
Van úgy, hogy már a jelenben is tisztában vagyunk a megoldással, csak azzal nem hogy mi a kérdés valójában. (Lásd Galaxis utikalauz..., de ez most nem vicc;))
"A jelen problémája pl. megoldani, hogyan lehet 4 magos CPU-t kihozni 3 GHz felett, 100W fogyasztás alatt. És erre ha koncentrálunk akkor megoldjuk. A jövõ problémája, hogyan lehet 128 magos 10 GHz, 100W CPU-t tervezni,..."
Az 1 magos procira írt program 4X olyan gyorsan fut a 4 magoson, és 128X olyan gyorsan a 128 magoson?
NEM!
A kérdés nem az, hogy hány processzort tudunk egy csipbe zsúfolni, hanem hogy, tudunk-e hatékonyan egy 128 magos rendszert programozni illetve, hogy hogyan biztosítsuk az átmenetet? Ugyanis ahogy egy 1 magosra írt hatékony program teljesen más mint a 4 magosra írt, és valszeg ugyan ez igaz a 4 és a 128 magos között is!
A fejlõdés a magok szerint lineárisnak tûnik, de a magok számában bekövetkezõ nagyságrendi változás, minõségi ugrást is jelent!
Más példa, a Földön monoton növekedhet az emberek száma egy szintig, egy szintfölött viszont elfogynak a Föld erõforrásai, és ekkor minõségi változás következik be, sajnos negatív irányban.
Nem minden utazás áll 1000 000 lépésbõl, ha a testedbõl akarsz kilépni, hiába futsz 100 km-eket!!!!
;)
"Na ezt ugyan nem tudom, de komolyan kétlem, hogy a jelenlegi tudásunk válasz lenne a jövõ problémáira, ugyanis oda a jövõ tudására van szükség, oda pedig csak úgy jutunk el ha a jelenlegi tudásunkal a jelen problémait oldjuk meg."
Van úgy, hogy már a jelenben is tisztában vagyunk a megoldással, csak azzal nem hogy mi a kérdés valójában. (Lásd Galaxis utikalauz..., de ez most nem vicc;))
"A jelen problémája pl. megoldani, hogyan lehet 4 magos CPU-t kihozni 3 GHz felett, 100W fogyasztás alatt. És erre ha koncentrálunk akkor megoldjuk. A jövõ problémája, hogyan lehet 128 magos 10 GHz, 100W CPU-t tervezni,..."
Az 1 magos procira írt program 4X olyan gyorsan fut a 4 magoson, és 128X olyan gyorsan a 128 magoson?
NEM!
A kérdés nem az, hogy hány processzort tudunk egy csipbe zsúfolni, hanem hogy, tudunk-e hatékonyan egy 128 magos rendszert programozni illetve, hogy hogyan biztosítsuk az átmenetet? Ugyanis ahogy egy 1 magosra írt hatékony program teljesen más mint a 4 magosra írt, és valszeg ugyan ez igaz a 4 és a 128 magos között is!
A fejlõdés a magok szerint lineárisnak tûnik, de a magok számában bekövetkezõ nagyságrendi változás, minõségi ugrást is jelent!
Más példa, a Földön monoton növekedhet az emberek száma egy szintig, egy szintfölött viszont elfogynak a Föld erõforrásai, és ekkor minõségi változás következik be, sajnos negatív irányban.
Nem minden utazás áll 1000 000 lépésbõl, ha a testedbõl akarsz kilépni, hiába futsz 100 km-eket!!!!
;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Itt az sg fórumaiban rengeteg szuperzseni rejtõzik. Ezek az emberek fillérekbõl tudnak hidegfúziós csodákat, antigravitációs hajtómûveket, és ingyenenergia gépeket építeni, csak valahogy soha nem akarnak. Talán azért, mert félnek, hogy ez a tudományos áttörés túlzottan nagy traumát okozna az emberiségnek, õk pedig, mint kiváló humanisták, nem bírnák elviselni ennek a terhét. :)))
#78
A szkeptikus hozzáállás egy nagy hüleség: valaminek a létét be lehet bizonyítani, (vagy nem). De könyörgöm, valaminek a nemlétét hogyan bizonyítod?????
;)
;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#76
Írni bármit lehet, és ne csodálkozz a reagálásokon, mert nem lesz egyforma vélemyény sose.
#75
Ha létezne hidegfúzió, már azt használnánk.
Miért nincsen soha ötöse a lottón a tenyérjósnak?
Miért nem hidegfúzióval termeli a feltalálója az energiát? ;-)))
Miért nincsen soha ötöse a lottón a tenyérjósnak?
Miért nem hidegfúzióval termeli a feltalálója az energiát? ;-)))
#74
Én csak bámulok, mennyi hozzáértõ ember ül a gépek elött, csak azt nem értem, hogy akkor miért itt tart magyarország, ahol?!
Ez itt a reklám helye! Ha szeretné, hogy az Ön hirdetése jelenjen meg ITT, nem kell mást tennie, mint küld egy 5000ft-ról kiállított csekket :)
#73
A hidegfúzióval mi a helyzet? Semmi.
Az egy szemen szedett antidogma.<#vigyor3>
Két kémikus fillérekbõl nehogy má' legyalázza az
egész fizikustársasdalmat!<#vigyor3>
Me' akko' USA költségvetése nem osztogatná
physikabábáknak az évente sokmilliós/milliárdos
támogatását forrófúziós kutatásokra!
Mer amúgy csudijó játékszer, hogy a bácsik istent
jádzzhatnak; odateremtik a naptevékenységet
falaik közé....jahh és esetleg ötven év múlva mi
is kaphatunk egy harit a tortából?
Maj' jónak ígérkezik a jégkorszakban teát
melegíteni rajta<#zavart2><#kuss><#bdead>
Az egy szemen szedett antidogma.<#vigyor3>
Két kémikus fillérekbõl nehogy má' legyalázza az
egész fizikustársasdalmat!<#vigyor3>
Me' akko' USA költségvetése nem osztogatná
physikabábáknak az évente sokmilliós/milliárdos
támogatását forrófúziós kutatásokra!
Mer amúgy csudijó játékszer, hogy a bácsik istent
jádzzhatnak; odateremtik a naptevékenységet
falaik közé....jahh és esetleg ötven év múlva mi
is kaphatunk egy harit a tortából?
Maj' jónak ígérkezik a jégkorszakban teát
melegíteni rajta<#zavart2><#kuss><#bdead>
#72
Bakker késõ van és tömpék az ujjaim...
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#71
Wanek ismét bizonyította, hogy a kicsit sötét alak. Aki meg nem ért a hõvezetés, hõátadás és hõsugárzáshoz alapelvét és összefüggéseit az inkább meg se szólaljon.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#70
Szvsz sugárzással távozik a plazmából a langymelegség. Mármint hõsugárzással. Végülis eddig sem az elvezetéssel voltak gondok, hanem az ottartásával :).
Minden amit hallunk, vélemény, nem tény. És minden amit látunk, nézőpont, nem a valóság. - Marcus Aurelius
#69
Mágnessel.
Gracie Barra
Tud valaki valami konkrétumot arról, h milyen anyaggal akarják azt a pár millió Celsius fokot elvezetni arról a miliméternyi helyrõl???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#67
Erre Szilárd Leó bevágta a durcit, és úgy döntött, hogy õ majd megcsinálja<#vigyor2>
