43
-
#43
kb mindennel egyetértek, amit írtál, annyival egészíteném ki, hogy:
a pánspermia elmélet szerint a földre meteoritok hozták az élet "alapanyagát", illetve esetlegesen pár baktériumot. Ha ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor azok a szerves anyagok nemcsak hogy az űrt viselték el, de még a (vékony) légkörbe való pelépést/földetérést is, szóval nem lehetetlen :))
+ a műanyagok is szerves anyagok, és készültek már elég spéci kompozit elemek is belőle -
#42
Ezért mondogatom mindig, hogy az ISS jó kezdeményezés, csak épp lassan ideje lenne megépíteni a jóvalnagyobb forgólakrészes Babylon 1-et :))) -
HUmanEmber41st #41 A centrifugális erő az nem olyan jó, mert kis átmérőnél a fej sokkal könnyebb, mint a láb, szvsz csak telehánynák az űrhajót a folyamatos szédüléstől.. -
Tiberius B #40 Igaz. Érdekes, de igaz. -
saxus #39 "mondjuk az se lenne roszz hogy ha muhold valami kifinomult "radarral" mar messzirol erzekelve a karosodast okkozo aprobb targyakat automatikusan"
Megnézem azt a műholdat, amelyik 1-1 200 km/s-s sebességgel mozgó porszem miatt fog pályakorrekciót végrehajtani...
A vorlon/árny technika valós alapjaihoz annyit hozzáfűznék, hogy ezek szerves anyagok. A ma ismert szerves anyagok meg tudomásom szerint az űrben vagy elszenesednének, vagy elporladnának. Egyébként folytathatták volna még pár évadon keresztül a B5-t.
A mesterséges gravitációhoz meg annyit, hogy először csináljanak csak egy olyat, ami centrifugális erővel képes már szimulálni a gravitációt... A mai űrtechnika, hat khm. a béka feneke alatt van :) Persze, most hi-tech meg minden, de szerintem közel sem fejlődik olyan gyorsan, mint fejlődhetne.
Ill. pontosabban szerintem nem is igazán azzal lenne gond, hogy például ne tudnánk már most létrehozni egy bázist a Holdon, csak épp rá kellene szánni magunkat, hogy lépjünk egyet. Ehelyett inkább anyagi okokra hivatkozva csoszogunk, meg mindenféle vizsgálatot próbálunk végezni a távolból. Egy csövön keresztül sok mindent meg lehet nézni, de nem jobb odamenni és látni?
-
#38
Ha csak egyenes arányosságot nézünk, az is azt jelenti, hogy 3x akkora távolságban 1/3 az erő (szóval messziről meg se ricegteti) :) -
#37
És ki mondta hogy egy elektrosztatikus vagy akármilyen mező, az űrhajó 2x-nél egyszercsak végetér, max a sci-fi írók;) -
BiroAndras #36 Érdekes, hogy nem nagyon hallani róla. A fizika jelen állása szerint a gravitációt nem lehet befolyásolni, szóval egy ilyen felfedezés eléggé fontos lenne ahhoz, hogy hír legyen belőle.
Esetleg van valami kapcsolódó link, ahol utánna lehet nézni? -
Razy #35 Van!Az elmúlt évben volt egy kiálítás a műszaki egyetemen a szupravezetőkkel kapcsoltaban és ki is lehetett probálni. 
Én féltem kipróbálni mert aztmonták nagyon forog
:) -
Tiberius B #34 SÚLYA vagy TÖMEGE??? Nem mindegy. 
-
BiroAndras #33 "Például szupravezetőkkel. Már lemérték, hogy ha egy közel 0 K-re hűtött fémdarab fölé helyeznek valamit, akkor ott a súlya 2% kisebb."
Erre van már hiteles mérési eredmény? -
HUmanEmber41st #32 Nem is én találtam ki, csak lehetne ilyesmit a szendvicsszerkezet üregeibe is tölteni.. -
#31
A megállításához télleg óriási energiára van szükség, az eltérítéséhez, viszont minimálisra!
Talán ez sem teljesen igaz. Attól függ, hogy ez a "pajzs" milyen messziről kezd el hatni. Mivel még a scifikben sem "mertek" a hajó méreténél >2x nagyobb pajzsokat kitalálni, ezért ez bizony elég közeli. Itt pedig már a jólismert derékszögű háromszög felrajzolása következik (ahol a vertikális a tárgy mozgási energiája, a horizontális az eltérítéshez szükséges energia). Ebből következik, hogy az oldalirányba kifejtendő hatás (távolság + sebességfüggően) akár a lelassításhoz szükséges energia többszöröse is lehet -
#30
ez már haladás :) gravitácio ellen antigravitácio, nagy távolságok ellen teleportálás ennyi az egész. teleportálás plussz egy feles otthon ébredsz örök érvényü mondat az antigrav-on még dolgozok :D -
#29
Például szupravezetőkkel. Már lemérték, hogy ha egy közel 0 K-re hűtött fémdarab fölé helyeznek valamit, akkor ott a súlya 2% kisebb. -
#28
Ez cseppet sem új ötlet, már rég kitalálták ezt, csak autógumiknál. Egy folyékony trutyival feltöltik a kereket a szelepen keresztül, párszor megforgatják, és szépen beteríti a belső felét. A kerékben a nagyobb nyomáson képlékeny marad, viszont ha valami kiszúrja a kereket, akkor a nyomás bepréseli a résbe és ott ragasztóként megszilárdul. -
#27
mondjuk az se lenne roszz hogy ha muhold valami kifinomult "radarral" mar messzirol erzekelve a karosodast okkozo aprobb targyakat automatikusan
picit tudna modositani palyajat szoval ki kerulne a potnecialisan ra veszelyes aprobb tarygakat ha ezeket a tarygakat viszonylag nagy atvolsagbol mar eszlelni tudna akkor nagyon kicsi energia befektetessel ki tudna terni előlük persze ez sem örök megoldas mert egy idoutan kifogy az a "raketta"2 vagy mas meghajto is
amivel ezeket a kis modositasokat vegezne
-
Anteris #26 ja...kiváncsi lennék az ember öngyógyító mechanizmusára amikor mondjuk fejbe találja egy mikrometeor -
#25
Én valahogy úgy képzeltem el, hogy egy fémháló venné körbe az egészet, és ahol szakad, ott baj van, oda kiruccan a kis robot, vagy valami, és beszereli. :) -
#24
Az űrhajókat alapvetően más filozófia szerint kellene készíteni. Az űrben nincs rendszeres műszaki felülvizsgálat, és épp ezért talán az sem megoldás, hogy ezeket a szerkezeteket egyre bonyolultabbra próbáljuk építeni.
A monolit komplex mérnőki szerkezetek helyett, integrált "barkács" rendszereket kéne építeni. Ahelyett hogy drága pénzből valamit megtervezünk és megépítünk, azt kellene felhasználni ami adott.
Pl régóta terv a kisbolygók, aszteroidák járműként való felhasználása. Egy ilyen objektum esetleg évmilliárdok óta az űrben van, és egyáltalán nem zavarják a mikrometeorok.
;))) -
#23
A megállításához télleg óriási energiára van szükség, az eltérítéséhez, viszont minimálisra!
A légkörben használatos "plazmapajzs" áldásos hatását pedig azért mind az oroszok mind az amcsik elég régóta kutatják. Talán még a B2 bombázó lopakodó képességeinek és viszonylag jó repülési képességeinek egy része is ennek köszönhető, ez a technológia talán azt is megmagyarázza, miért kerülnek milliárdokba. -
HUmanEmber41st #22 Talán jobb lenne apró szendvicsszerkezet, és egy olyan anyag, ami normál nyomáson por v gáz halmazállapotban van, de nyomáscsökkenésre szilárddá válik. Akkor ez a ragasztóanyag nem törékeny üvegben lenne, hanem fémlemez-sejtszerkezetben.
Ahol a levegő/gáz kifele áramlik ( a vákuumba) ott egy szilárd dugó képződne.
Jobb, mint a törékeny üveg.. -
irkab1rka #21 Szóljon aki először jön rá, hogy lehet a gravitációt leárnyékolni ;) -
BiroAndras #20 "én inkább azt várom hogy az űrhajón belül megoldják a gravitáció kérdését, nem ilyen "forog és akkor a legtávolabb a tengelytől már van 1G", hanem ahogy pl a legtöbb scifiben is látjuk."
Ez azért még messze van. Még elméletben se tudjuk, hogy hogyan lehetne megoldani. -
#19
én inkább azt várom hogy az űrhajón belül megoldják a gravitáció kérdését, nem ilyen "forog és akkor a legtávolabb a tengelytől már van 1G", hanem ahogy pl a legtöbb scifiben is látjuk. -
#18
telleg nagyon egyszeru, ennel mar csak egy iranyitott mikrometeor lenne mondjuk az Andromeda kodbol... Muholdaknak titanotvozeteket hasznalnak, szendvics elrendezesben. A lemezek kozt kb 10 cm tavolsag van. Becsapodaskor az 1. lemez szetfroccsen a mikroeteorittal egyutt, de terul is a tavolsag miatt, es a 2. nak mar nagyobb feluleten kell felfognia az aprobb szemcseket. -
#17
Úgylegyen, bár ezen a téren szkeptikus vagyok.
Egy igen gyors sebességű tárgy ellen hatalmas erőt kell bevetni, hogy eltérítsd, vagy lelassítsd. Ez még sajnos csak scifi, lényegében egyetlen tényleges energiapajzs ötletről sem hallottam még, ami tényleges "védőpajzs" (azaz nem csak ilyen átpolarizálom, meg plazmakörém dolog, hanem egy ténylegesen multifunkciós energiabuborék megvalósítás) -
messen #16 "Energiapajzs..."
Bámulatos egyébként, hogy hol tart már a tudomány. Egészen a statikusan töltött burkulattól, a közelségi érzékeléssel ellátott felületekig, amik ionkibocsátással "polarizálják" a "mikrometeoritokat"...
Szóval akadnak ilyen irányú fejlesztések és nem kell az a száz év. -
DOT #15 Rakétával lézer nélkül is le lehet szedni, már ha eltalálja. Bár műhold ellen a legegyszerűbb fegyver pár marék csapágygolyó, pályára állítva.. A baj csak az, hogy nemigen válogat. -
irkab1rka #14 namost, ha erre az anyagra rálövök egy kondenzált lézersugárral, akkor a sérülés miatt lassan-lassan elfogy a folyadék. Ha már nincs több, akkor egyetlen rakétatalálattal le lehet szedni a ki szarost.
Ja és nem vagyok nagy SW fan :) -
Szefmester #13 Antianyag, vagy nullpontenergia megfelelne?
Vagycsak építsenek a nemzetközire egy műhelyt ahol kijavíthatnák a hibát. -
Inquisitor #12 "Energiapajzs ugyebár nincs, és nem is lesz még párszáz évig."
Erős túlzás. Elég baráti "Plasma Skin"-t lehet létrehozni, amivel szépen változtatható a légellenállás is, bár egy meteoritot még biztos nem térít el, egy űrhajó méretűhöz meg külön kéne egy bazi erős reaktor is :) -
#11
Én megelégednék az öngyógyító szerves (élő) burkolatokkal is :))
Inteligenciát persze nem szabad eltúlozni, nem úgy kellene beszállni egy hajóba, hogy túlzott anyósDNS hozzáadása miatt a hajó leordítja a fejed, hogy: TÖRÖLJ LÁBAT TE PISZKOS CSIBÉSZ
-
#10
Szerintem ha már ilyenekben gondolkodnak, felvetődhetne az ötlet egy olyan többrétegű burkolatról, amit mikro, vagy esetleg nanorobotok alkotnak.
Ha egy alkotórobot megsérül, a többiek nem tudnak vele kapcsolatot létesíteni, jelzi a központi gépnek (ami egyébként arra is jó lenne, hogy pontosan tudják a hibák helyét és mértékét), utána meg vagy egy ember, ha meg nincs, akkor egy robot kimegy az űrbe, és kicseréli a sérült elemet.
Ez nem egy mai technika, de minden meglenne hozzá: A NASA már elkezdett fejleszteni egy olyan projektet, amiben kis robotok együttese alkotna egy virtuális szervet azáltal, hogy mind rádiósan össze van kötve.
Olyan projekt is létezik, ami egy kis robot, pontosan arra az esetre, hogy kimennyen az űrbe mennézni a hajót, mennyire cool kívülről.
Csak hát jó rendszerben kell lennie a dolgoknak, meg nem mai technológia. Minden sejtnek egy külön kis szoftver kéne, ami ellenőrzi a mellette lévőket, a központi géphez meg egy komplex szoftika, ami pedig az egészet elemzi.
Nameg persze a robotokat valahogy zártan kéne egymás mellé tenni, vagy éppenhogy a robotok lennének az öngyógyító "védőpajzs".
Na mit szóltok az ötletemhez?
-
#9
ejj ejj már megint, megint...
azok a fránya vorlonok meg árnyak tudtak vmit!
de a harmadik űr című külön filmben az idegen idegeneknek volt pajzsuk is...:) -
Kaziking #8 A megoldás: " Eltaláltak, R2 menj és nézd meg " 
-
#7
Szerintem ez sem igazi megoldás,attól még az űreszköz/űrhajó belső szerkezetében keletkezhetnek károk,ha valami átlyukasztotta a burkolatot.És egy visszatérő vagy leszálló egységnél a ragasztó képes lessz kibírni ugyanazon viszontagságokat mint az eredeti brukolat?Nem hiszem.Csak kisebb sérülések befoltozására lenne jó,amit aztán javítani kéne.És ha véletlenül kétszer keletkezik ugyanott sérülés?Az esély megvan rá.Hasznos találmány de korántsem jelentős előrelépés. -
#6
Energiapajzs ugyebár nincs, és nem is lesz még párszáz évig. Marad a mechanikus megoldás. A vas/acél szép és jó és masszív, de nehéz és bizony a mikrometeoritok puskagolyóként lyukasztják ki. Szóval olyan megoldás az ideális, ami nem elkerülni igyekszik a bajt, hanem megjavul utána.
Mellesleg erről a hírről nekem a Babylon 5 organikus önjavító borítású űrhajói jutottak eszembe :))) -
kukacos #5 Tényleg zseniális alternatíva. Azért picit gondold már át. Tíz év alatt kiszerencsétlenkedték irtózatos sok pénzből, hogy egy pár napra ember jusson a Holdra, te meg űrhajóst csomagolnál minden műholdhoz. Ha meg olyan robotot tudnánk építeni, ami karbantartja az űrhajót, akkor akár már az űrhajóba beépíthetnénk. Egyébként a probléma nem is azzal van, ami odakeni a ragasztót, hanem hogy bármi bonyolultabb problémánál a gép végleg besül. Ez egy érdekes első lépés egy olyan technológiai átalakulás folyamatán, amin végig kell menni, ha valamit komolyan kezdeni akarunk "odakint". A Földön megteheted, hogy bízol a mögötted álló ipari potenciálban, ami garanciában elvállalja a cuccot, de a világűrben nem. Önjavító rendszerek nélkül szerintem még a Marsig se nagyon jutunk el. -
#4
"hatalmas sebességgel közlekedő porszemek, mikormeteoridok apró réseket ütnek az eszköz szerkezetében"
Laikusként én inkább valamiféle pajzson gondolkodnék, persze kiegészítő elemként ez a megoldás is labdába rúghat, bár a kutatásra költött pénzt inkább a nanorobotok fejlesztésére fordítanák... szvsz az a jövő.