Öngyógyító űrhajók
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#43
kb mindennel egyetértek, amit írtál, annyival egészíteném ki, hogy:
a pánspermia elmélet szerint a földre meteoritok hozták az élet "alapanyagát", illetve esetlegesen pár baktériumot. Ha ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor azok a szerves anyagok nemcsak hogy az ûrt viselték el, de még a (vékony) légkörbe való pelépést/földetérést is, szóval nem lehetetlen 😊)
+ a mûanyagok is szerves anyagok, és készültek már elég spéci kompozit elemek is belõle
a pánspermia elmélet szerint a földre meteoritok hozták az élet "alapanyagát", illetve esetlegesen pár baktériumot. Ha ezt a feltételezést elfogadjuk, akkor azok a szerves anyagok nemcsak hogy az ûrt viselték el, de még a (vékony) légkörbe való pelépést/földetérést is, szóval nem lehetetlen 😊)
+ a mûanyagok is szerves anyagok, és készültek már elég spéci kompozit elemek is belõle
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#42
Ezért mondogatom mindig, hogy az ISS jó kezdeményezés, csak épp lassan ideje lenne megépíteni a jóvalnagyobb forgólakrészes Babylon 1-et 😊))
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
A centrifugális erõ az nem olyan jó, mert kis átmérõnél a fej sokkal könnyebb, mint a láb, szvsz csak telehánynák az ûrhajót a folyamatos szédüléstõl..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#40
Igaz. Érdekes, de igaz.
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#39
"mondjuk az se lenne roszz hogy ha muhold valami kifinomult "radarral" mar messzirol erzekelve a karosodast okkozo aprobb targyakat automatikusan"
Megnézem azt a mûholdat, amelyik 1-1 200 km/s-s sebességgel mozgó porszem miatt fog pályakorrekciót végrehajtani...
A vorlon/árny technika valós alapjaihoz annyit hozzáfûznék, hogy ezek szerves anyagok. A ma ismert szerves anyagok meg tudomásom szerint az ûrben vagy elszenesednének, vagy elporladnának. Egyébként folytathatták volna még pár évadon keresztül a B5-t.
A mesterséges gravitációhoz meg annyit, hogy elõször csináljanak csak egy olyat, ami centrifugális erõvel képes már szimulálni a gravitációt... A mai ûrtechnika, hat khm. a béka feneke alatt van 😊 Persze, most hi-tech meg minden, de szerintem közel sem fejlõdik olyan gyorsan, mint fejlõdhetne.
Ill. pontosabban szerintem nem is igazán azzal lenne gond, hogy például ne tudnánk már most létrehozni egy bázist a Holdon, csak épp rá kellene szánni magunkat, hogy lépjünk egyet. Ehelyett inkább anyagi okokra hivatkozva csoszogunk, meg mindenféle vizsgálatot próbálunk végezni a távolból. Egy csövön keresztül sok mindent meg lehet nézni, de nem jobb odamenni és látni?
Megnézem azt a mûholdat, amelyik 1-1 200 km/s-s sebességgel mozgó porszem miatt fog pályakorrekciót végrehajtani...
A vorlon/árny technika valós alapjaihoz annyit hozzáfûznék, hogy ezek szerves anyagok. A ma ismert szerves anyagok meg tudomásom szerint az ûrben vagy elszenesednének, vagy elporladnának. Egyébként folytathatták volna még pár évadon keresztül a B5-t.
A mesterséges gravitációhoz meg annyit, hogy elõször csináljanak csak egy olyat, ami centrifugális erõvel képes már szimulálni a gravitációt... A mai ûrtechnika, hat khm. a béka feneke alatt van 😊 Persze, most hi-tech meg minden, de szerintem közel sem fejlõdik olyan gyorsan, mint fejlõdhetne.
Ill. pontosabban szerintem nem is igazán azzal lenne gond, hogy például ne tudnánk már most létrehozni egy bázist a Holdon, csak épp rá kellene szánni magunkat, hogy lépjünk egyet. Ehelyett inkább anyagi okokra hivatkozva csoszogunk, meg mindenféle vizsgálatot próbálunk végezni a távolból. Egy csövön keresztül sok mindent meg lehet nézni, de nem jobb odamenni és látni?
#38
Ha csak egyenes arányosságot nézünk, az is azt jelenti, hogy 3x akkora távolságban 1/3 az erõ (szóval messzirõl meg se ricegteti) 😊
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#37
És ki mondta hogy egy elektrosztatikus vagy akármilyen mezõ, az ûrhajó 2x-nél egyszercsak végetér, max a sci-fi írók😉
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#36
Érdekes, hogy nem nagyon hallani róla. A fizika jelen állása szerint a gravitációt nem lehet befolyásolni, szóval egy ilyen felfedezés eléggé fontos lenne ahhoz, hogy hír legyen belõle.
Esetleg van valami kapcsolódó link, ahol utánna lehet nézni?
Esetleg van valami kapcsolódó link, ahol utánna lehet nézni?
#35
Van!Az elmúlt évben volt egy kiálítás a mûszaki egyetemen a szupravezetõkkel kapcsoltaban és ki is lehetett probálni.<#lookaround>Én féltem kipróbálni mert aztmonták nagyon forog<#falbav>
😊
😊
#34
SÚLYA vagy TÖMEGE??? Nem mindegy.<#nezze><#nevetes1>
\"Embertársaidat soha ne kezeld célok eszközeként, mindig csak önmagukban vett célokként!\" \"Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindig általános tövényhozás elvéül szolgáljon!\"Immanuel Kant
#33
"Például szupravezetõkkel. Már lemérték, hogy ha egy közel 0 K-re hûtött fémdarab fölé helyeznek valamit, akkor ott a súlya 2% kisebb."
Erre van már hiteles mérési eredmény?
Erre van már hiteles mérési eredmény?
Nem is én találtam ki, csak lehetne ilyesmit a szendvicsszerkezet üregeibe is tölteni..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#31
A megállításához télleg óriási energiára van szükség, az eltérítéséhez, viszont minimálisra!
Talán ez sem teljesen igaz. Attól függ, hogy ez a "pajzs" milyen messzirõl kezd el hatni. Mivel még a scifikben sem "mertek" a hajó méreténél >2x nagyobb pajzsokat kitalálni, ezért ez bizony elég közeli. Itt pedig már a jólismert derékszögû háromszög felrajzolása következik (ahol a vertikális a tárgy mozgási energiája, a horizontális az eltérítéshez szükséges energia). Ebbõl következik, hogy az oldalirányba kifejtendõ hatás (távolság + sebességfüggõen) akár a lelassításhoz szükséges energia többszöröse is lehet
Talán ez sem teljesen igaz. Attól függ, hogy ez a "pajzs" milyen messzirõl kezd el hatni. Mivel még a scifikben sem "mertek" a hajó méreténél >2x nagyobb pajzsokat kitalálni, ezért ez bizony elég közeli. Itt pedig már a jólismert derékszögû háromszög felrajzolása következik (ahol a vertikális a tárgy mozgási energiája, a horizontális az eltérítéshez szükséges energia). Ebbõl következik, hogy az oldalirányba kifejtendõ hatás (távolság + sebességfüggõen) akár a lelassításhoz szükséges energia többszöröse is lehet
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#30
ez már haladás 😊 gravitácio ellen antigravitácio, nagy távolságok ellen teleportálás ennyi az egész. teleportálás plussz egy feles otthon ébredsz örök érvényü mondat az antigrav-on még dolgozok 😄
EVGA 680i Sli, C2D Q6600, 4x512 A-Data Extreme Vitesta 1066mhz, Gainward 8800 Gtx, Gigabyte Aurora, 3x300 Samsung Sata II, 320 gb WD, NEC Labelflash
#29
Például szupravezetõkkel. Már lemérték, hogy ha egy közel 0 K-re hûtött fémdarab fölé helyeznek valamit, akkor ott a súlya 2% kisebb.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#28
Ez cseppet sem új ötlet, már rég kitalálták ezt, csak autógumiknál. Egy folyékony trutyival feltöltik a kereket a szelepen keresztül, párszor megforgatják, és szépen beteríti a belsõ felét. A kerékben a nagyobb nyomáson képlékeny marad, viszont ha valami kiszúrja a kereket, akkor a nyomás bepréseli a résbe és ott ragasztóként megszilárdul.
- De ezzel saját magad lejáratását folytatod, ezt nem érted meg? Magadat égeted tovább. Ami a legszomorúbb hogy magyar színekben. Tapló. - nem is szines a nevem
#27
mondjuk az se lenne roszz hogy ha muhold valami kifinomult "radarral" mar messzirol erzekelve a karosodast okkozo aprobb targyakat automatikusan
picit tudna modositani palyajat szoval ki kerulne a potnecialisan ra veszelyes aprobb tarygakat ha ezeket a tarygakat viszonylag nagy atvolsagbol mar eszlelni tudna akkor nagyon kicsi energia befektetessel ki tudna terni elõlük persze ez sem örök megoldas mert egy idoutan kifogy az a "raketta"2 vagy mas meghajto is
amivel ezeket a kis modositasokat vegezne
picit tudna modositani palyajat szoval ki kerulne a potnecialisan ra veszelyes aprobb tarygakat ha ezeket a tarygakat viszonylag nagy atvolsagbol mar eszlelni tudna akkor nagyon kicsi energia befektetessel ki tudna terni elõlük persze ez sem örök megoldas mert egy idoutan kifogy az a "raketta"2 vagy mas meghajto is
amivel ezeket a kis modositasokat vegezne
#26
ja...kiváncsi lennék az ember öngyógyító mechanizmusára amikor mondjuk fejbe találja egy mikrometeor
#25
Én valahogy úgy képzeltem el, hogy egy fémháló venné körbe az egészet, és ahol szakad, ott baj van, oda kiruccan a kis robot, vagy valami, és beszereli. 😊
Starcraft + Diablo III - esemve
#24
Az ûrhajókat alapvetõen más filozófia szerint kellene készíteni. Az ûrben nincs rendszeres mûszaki felülvizsgálat, és épp ezért talán az sem megoldás, hogy ezeket a szerkezeteket egyre bonyolultabbra próbáljuk építeni.
A monolit komplex mérnõki szerkezetek helyett, integrált "barkács" rendszereket kéne építeni. Ahelyett hogy drága pénzbõl valamit megtervezünk és megépítünk, azt kellene felhasználni ami adott.
Pl régóta terv a kisbolygók, aszteroidák jármûként való felhasználása. Egy ilyen objektum esetleg évmilliárdok óta az ûrben van, és egyáltalán nem zavarják a mikrometeorok.
😉))
A monolit komplex mérnõki szerkezetek helyett, integrált "barkács" rendszereket kéne építeni. Ahelyett hogy drága pénzbõl valamit megtervezünk és megépítünk, azt kellene felhasználni ami adott.
Pl régóta terv a kisbolygók, aszteroidák jármûként való felhasználása. Egy ilyen objektum esetleg évmilliárdok óta az ûrben van, és egyáltalán nem zavarják a mikrometeorok.
😉))
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#23
A megállításához télleg óriási energiára van szükség, az eltérítéséhez, viszont minimálisra!
A légkörben használatos "plazmapajzs" áldásos hatását pedig azért mind az oroszok mind az amcsik elég régóta kutatják. Talán még a B2 bombázó lopakodó képességeinek és viszonylag jó repülési képességeinek egy része is ennek köszönhetõ, ez a technológia talán azt is megmagyarázza, miért kerülnek milliárdokba.
A légkörben használatos "plazmapajzs" áldásos hatását pedig azért mind az oroszok mind az amcsik elég régóta kutatják. Talán még a B2 bombázó lopakodó képességeinek és viszonylag jó repülési képességeinek egy része is ennek köszönhetõ, ez a technológia talán azt is megmagyarázza, miért kerülnek milliárdokba.
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
Talán jobb lenne apró szendvicsszerkezet, és egy olyan anyag, ami normál nyomáson por v gáz halmazállapotban van, de nyomáscsökkenésre szilárddá válik. Akkor ez a ragasztóanyag nem törékeny üvegben lenne, hanem fémlemez-sejtszerkezetben.
Ahol a levegõ/gáz kifele áramlik ( a vákuumba) ott egy szilárd dugó képzõdne.
Jobb, mint a törékeny üveg..
Ahol a levegõ/gáz kifele áramlik ( a vákuumba) ott egy szilárd dugó képzõdne.
Jobb, mint a törékeny üveg..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#21
Szóljon aki elõször jön rá, hogy lehet a gravitációt leárnyékolni 😉
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#20
"én inkább azt várom hogy az ûrhajón belül megoldják a gravitáció kérdését, nem ilyen "forog és akkor a legtávolabb a tengelytõl már van 1G", hanem ahogy pl a legtöbb scifiben is látjuk."
Ez azért még messze van. Még elméletben se tudjuk, hogy hogyan lehetne megoldani.
Ez azért még messze van. Még elméletben se tudjuk, hogy hogyan lehetne megoldani.
#19
én inkább azt várom hogy az ûrhajón belül megoldják a gravitáció kérdését, nem ilyen "forog és akkor a legtávolabb a tengelytõl már van 1G", hanem ahogy pl a legtöbb scifiben is látjuk.
RF ONLINE Nethyrrea -LVL51 ARMOR RIDER - Novus server BlackTide L2- BDEyes Lvl 87 ISS/73necro EVE Online - Nethyrrean FGC/RAX
#18
telleg nagyon egyszeru, ennel mar csak egy iranyitott mikrometeor lenne mondjuk az Andromeda kodbol... Muholdaknak titanotvozeteket hasznalnak, szendvics elrendezesben. A lemezek kozt kb 10 cm tavolsag van. Becsapodaskor az 1. lemez szetfroccsen a mikroeteorittal egyutt, de terul is a tavolsag miatt, es a 2. nak mar nagyobb feluleten kell felfognia az aprobb szemcseket.
\"Holló, Hologram, Honolulu, Holokauszt, Hazugság\"
#17
Úgylegyen, bár ezen a téren szkeptikus vagyok.
Egy igen gyors sebességû tárgy ellen hatalmas erõt kell bevetni, hogy eltérítsd, vagy lelassítsd. Ez még sajnos csak scifi, lényegében egyetlen tényleges energiapajzs ötletrõl sem hallottam még, ami tényleges "védõpajzs" (azaz nem csak ilyen átpolarizálom, meg plazmakörém dolog, hanem egy ténylegesen multifunkciós energiabuborék megvalósítás)
Egy igen gyors sebességû tárgy ellen hatalmas erõt kell bevetni, hogy eltérítsd, vagy lelassítsd. Ez még sajnos csak scifi, lényegében egyetlen tényleges energiapajzs ötletrõl sem hallottam még, ami tényleges "védõpajzs" (azaz nem csak ilyen átpolarizálom, meg plazmakörém dolog, hanem egy ténylegesen multifunkciós energiabuborék megvalósítás)
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#16
"Energiapajzs..."
Bámulatos egyébként, hogy hol tart már a tudomány. Egészen a statikusan töltött burkulattól, a közelségi érzékeléssel ellátott felületekig, amik ionkibocsátással "polarizálják" a "mikrometeoritokat"...
Szóval akadnak ilyen irányú fejlesztések és nem kell az a száz év.
Bámulatos egyébként, hogy hol tart már a tudomány. Egészen a statikusan töltött burkulattól, a közelségi érzékeléssel ellátott felületekig, amik ionkibocsátással "polarizálják" a "mikrometeoritokat"...
Szóval akadnak ilyen irányú fejlesztések és nem kell az a száz év.
#15
Rakétával lézer nélkül is le lehet szedni, már ha eltalálja. Bár mûhold ellen a legegyszerûbb fegyver pár marék csapágygolyó, pályára állítva.. A baj csak az, hogy nemigen válogat.
#14
namost, ha erre az anyagra rálövök egy kondenzált lézersugárral, akkor a sérülés miatt lassan-lassan elfogy a folyadék. Ha már nincs több, akkor egyetlen rakétatalálattal le lehet szedni a ki szarost.
Ja és nem vagyok nagy SW fan 😊
Ja és nem vagyok nagy SW fan 😊
Ha már kivan a faszod az idióta szignókkal csinálj te is egyet.
#13
Antianyag, vagy nullpontenergia megfelelne?
Vagycsak építsenek a nemzetközire egy mûhelyt ahol kijavíthatnák a hibát.
Vagycsak építsenek a nemzetközire egy mûhelyt ahol kijavíthatnák a hibát.
#12
"Energiapajzs ugyebár nincs, és nem is lesz még párszáz évig."
Erõs túlzás. Elég baráti "Plasma Skin"-t lehet létrehozni, amivel szépen változtatható a légellenállás is, bár egy meteoritot még biztos nem térít el, egy ûrhajó méretûhöz meg külön kéne egy bazi erõs reaktor is 😊
Erõs túlzás. Elég baráti "Plasma Skin"-t lehet létrehozni, amivel szépen változtatható a légellenállás is, bár egy meteoritot még biztos nem térít el, egy ûrhajó méretûhöz meg külön kéne egy bazi erõs reaktor is 😊
#11
Én megelégednék az öngyógyító szerves (élõ) burkolatokkal is 😊)
Inteligenciát persze nem szabad eltúlozni, nem úgy kellene beszállni egy hajóba, hogy túlzott anyósDNS hozzáadása miatt a hajó leordítja a fejed, hogy: TÖRÖLJ LÁBAT TE PISZKOS CSIBÉSZ <#nevetes1>
Inteligenciát persze nem szabad eltúlozni, nem úgy kellene beszállni egy hajóba, hogy túlzott anyósDNS hozzáadása miatt a hajó leordítja a fejed, hogy: TÖRÖLJ LÁBAT TE PISZKOS CSIBÉSZ <#nevetes1>
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#10
Szerintem ha már ilyenekben gondolkodnak, felvetõdhetne az ötlet egy olyan többrétegû burkolatról, amit mikro, vagy esetleg nanorobotok alkotnak.
Ha egy alkotórobot megsérül, a többiek nem tudnak vele kapcsolatot létesíteni, jelzi a központi gépnek (ami egyébként arra is jó lenne, hogy pontosan tudják a hibák helyét és mértékét), utána meg vagy egy ember, ha meg nincs, akkor egy robot kimegy az ûrbe, és kicseréli a sérült elemet.
Ez nem egy mai technika, de minden meglenne hozzá: A NASA már elkezdett fejleszteni egy olyan projektet, amiben kis robotok együttese alkotna egy virtuális szervet azáltal, hogy mind rádiósan össze van kötve.
Olyan projekt is létezik, ami egy kis robot, pontosan arra az esetre, hogy kimennyen az ûrbe mennézni a hajót, mennyire cool kívülrõl.
Csak hát jó rendszerben kell lennie a dolgoknak, meg nem mai technológia. Minden sejtnek egy külön kis szoftver kéne, ami ellenõrzi a mellette lévõket, a központi géphez meg egy komplex szoftika, ami pedig az egészet elemzi.
Nameg persze a robotokat valahogy zártan kéne egymás mellé tenni, vagy éppenhogy a robotok lennének az öngyógyító "védõpajzs".
Na mit szóltok az ötletemhez? <#alien>
Ha egy alkotórobot megsérül, a többiek nem tudnak vele kapcsolatot létesíteni, jelzi a központi gépnek (ami egyébként arra is jó lenne, hogy pontosan tudják a hibák helyét és mértékét), utána meg vagy egy ember, ha meg nincs, akkor egy robot kimegy az ûrbe, és kicseréli a sérült elemet.
Ez nem egy mai technika, de minden meglenne hozzá: A NASA már elkezdett fejleszteni egy olyan projektet, amiben kis robotok együttese alkotna egy virtuális szervet azáltal, hogy mind rádiósan össze van kötve.
Olyan projekt is létezik, ami egy kis robot, pontosan arra az esetre, hogy kimennyen az ûrbe mennézni a hajót, mennyire cool kívülrõl.
Csak hát jó rendszerben kell lennie a dolgoknak, meg nem mai technológia. Minden sejtnek egy külön kis szoftver kéne, ami ellenõrzi a mellette lévõket, a központi géphez meg egy komplex szoftika, ami pedig az egészet elemzi.
Nameg persze a robotokat valahogy zártan kéne egymás mellé tenni, vagy éppenhogy a robotok lennének az öngyógyító "védõpajzs".
Na mit szóltok az ötletemhez? <#alien>
#9
ejj ejj már megint, megint...
azok a fránya vorlonok meg árnyak tudtak vmit!<#vigyor>
de a harmadik ûr címû külön filmben az idegen idegeneknek volt pajzsuk is...😊
azok a fránya vorlonok meg árnyak tudtak vmit!<#vigyor>
de a harmadik ûr címû külön filmben az idegen idegeneknek volt pajzsuk is...😊
#8
A megoldás: " Eltaláltak, R2 menj és nézd meg "<#taps>
#7
Szerintem ez sem igazi megoldás,attól még az ûreszköz/ûrhajó belsõ szerkezetében keletkezhetnek károk,ha valami átlyukasztotta a burkolatot.És egy visszatérõ vagy leszálló egységnél a ragasztó képes lessz kibírni ugyanazon viszontagságokat mint az eredeti brukolat?Nem hiszem.Csak kisebb sérülések befoltozására lenne jó,amit aztán javítani kéne.És ha véletlenül kétszer keletkezik ugyanott sérülés?Az esély megvan rá.Hasznos találmány de korántsem jelentõs elõrelépés.
#6
Energiapajzs ugyebár nincs, és nem is lesz még párszáz évig. Marad a mechanikus megoldás. A vas/acél szép és jó és masszív, de nehéz és bizony a mikrometeoritok puskagolyóként lyukasztják ki. Szóval olyan megoldás az ideális, ami nem elkerülni igyekszik a bajt, hanem megjavul utána.
Mellesleg errõl a hírrõl nekem a Babylon 5 organikus önjavító borítású ûrhajói jutottak eszembe 😊))
Mellesleg errõl a hírrõl nekem a Babylon 5 organikus önjavító borítású ûrhajói jutottak eszembe 😊))
Star Trek fan vagyok, tehát egy IDEALISTA. Viszont magyar is vagyok, tehát egy HARDCORE REALISTA.
#5
Tényleg zseniális alternatíva. Azért picit gondold már át. Tíz év alatt kiszerencsétlenkedték irtózatos sok pénzbõl, hogy egy pár napra ember jusson a Holdra, te meg ûrhajóst csomagolnál minden mûholdhoz. Ha meg olyan robotot tudnánk építeni, ami karbantartja az ûrhajót, akkor akár már az ûrhajóba beépíthetnénk. Egyébként a probléma nem is azzal van, ami odakeni a ragasztót, hanem hogy bármi bonyolultabb problémánál a gép végleg besül. Ez egy érdekes elsõ lépés egy olyan technológiai átalakulás folyamatán, amin végig kell menni, ha valamit komolyan kezdeni akarunk "odakint". A Földön megteheted, hogy bízol a mögötted álló ipari potenciálban, ami garanciában elvállalja a cuccot, de a világûrben nem. Önjavító rendszerek nélkül szerintem még a Marsig se nagyon jutunk el.
#4
"hatalmas sebességgel közlekedõ porszemek, mikormeteoridok apró réseket ütnek az eszköz szerkezetében"
Laikusként én inkább valamiféle pajzson gondolkodnék, persze kiegészítõ elemként ez a megoldás is labdába rúghat, bár a kutatásra költött pénzt inkább a nanorobotok fejlesztésére fordítanák... szvsz az a jövõ.
Laikusként én inkább valamiféle pajzson gondolkodnék, persze kiegészítõ elemként ez a megoldás is labdába rúghat, bár a kutatásra költött pénzt inkább a nanorobotok fejlesztésére fordítanák... szvsz az a jövõ.
Ne keverd össze a személyiségemet a viselkedésemmel. A személyiségem én vagyok. A viselkedésem meg attól függ, hogy te ki vagy.
Érdekes elképzelés. De a gazdasági számítások azok is. Nem hiszem el, hogy ez a módszer olcsóbb, bár lehet.
Az alternatíva meg: egy ûrhajós, pár szerszám, meg egy nagy tubus mûgyanta. Ûrhajós helyett egy karbantartó robot is lehet.
Az alternatíva meg: egy ûrhajós, pár szerszám, meg egy nagy tubus mûgyanta. Ûrhajós helyett egy karbantartó robot is lehet.
#2
Na ebbe semmi új sincs számomra. Ezt már kb. 3 éve oktatják a BME-n.
A történelem nagy tragédiája, hogy az Aurora helyett a Titanic süllyedt el. (Meg az, hogy a világot elárasztották a konteóhív?k...) i5-2400S 2.5GHz, HD7850 2GB, 8 GB RAM
#1
Miért pont az embert veszik példának? Szerintem a természetben van nálunk tökéletesebben mûködõ "javító mechanizmus".
\"There is no respawn or load game in real life!\"