Medieval 2: Total War
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#3852
Thököly ténykedése nem oka, hanem következménye a megosztásnak. Ezzel nem védeni akarom õt, és másokat, de "kicsit" nehéz lehet úgy a népedért tenni hogy mástól kell függened és a legjobb megoldás is csak a nagyobbik rossz elkerülése. Egyetértek veled abban h a nemesek csak a kiváltságaik védelmével törõdtek, de ez számodra azt jelenti h széthúzó a nép? Számomra a nemesség nem jeleni a népet. A nemesség azért volt ilyen erõs nálunk, mert egyrészt a seregünk a könnyûlovasságra épült, amit õk állítottak ki (ez jól van megcsinálva a játékban), másrészt hiányzott az erõs polgárság, amire a mindenkori király támaszkodhatott volna velük szemben. Nem tudom minek véded a környezõ országokat, Horvátország és Szerbia tényleg régi motoros, de Szlovákia nevû csúfság sosem létezett, és Románia sincs még 200 éves, ráadásul amiket elvettek soha nem tartozott hozzájuk. Tudod mi Románia államiságának alapja a nevetséges dáko-román elméleten kívül? Az h újra(!) egyesült a 3(!) román fejedelemség. Erdély egyik zûrzavaros korszakában bevonult oda egy szõröstalpú vajda, de ahogy visszajött a fejedelem, azonnal -fülét, farkát behúzva- kitakarodott. A szerbeket nem sajnálom, Koszovó leválasztásával átélhetik azt kicsiben, amit nekünk Trianon jelentett. Ezek azért félnek tõlünk, mert loptak! A magyar elnyomás csak ürügy. Ne téveszd össze az okot az okozattal.
#3851
Huh, ha itthon az köszönne vissza mint száz éve, már elégedett lennék ...
A medve nem játék.
#3850
Mátyás, Mátyás... kérdezzetek meg egy korabelit Mátyásról, akkor talán nem Benedek Elek amúgy nagyszerû meséirõl alkotnátok képet. Mátyás nélkül nem lett volna Mohács. Az az "erõs abszolút monarchia" arra volt jó, hogy a brutális adópolitikával (amit úgy szokott elintézni a legtöbb történelemírás, hogy "na jó, egy kicsit több adót vetett ki ugyan") abszolút kimerítette a társadalmat.
Apredo felsorolásához a lemaradáshoz meg hozzátenném azt a párévtizedes orosz "felszabadítást", ami minket végérvényesen a kelethez láncolt, és tizenhat év óta képtelene vagyunk a balkáni horgonyt elvágni.
És ez nem büszkeség, meg becsület, meg mittudom én még, mi kérdése, hanem ez tény, amin nézõpont nem változtat, legfeljebb színez.
Amúgy pedig én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok! Csak arra nem, hogy magyar állampolgár...
Apredo felsorolásához a lemaradáshoz meg hozzátenném azt a párévtizedes orosz "felszabadítást", ami minket végérvényesen a kelethez láncolt, és tizenhat év óta képtelene vagyunk a balkáni horgonyt elvágni.
És ez nem büszkeség, meg becsület, meg mittudom én még, mi kérdése, hanem ez tény, amin nézõpont nem változtat, legfeljebb színez.
Amúgy pedig én büszke vagyok arra, hogy magyar vagyok! Csak arra nem, hogy magyar állampolgár...
#3849
Mohács elõtt milyen külsõ hatalom erõltette ránk a hatalmát? A Mátyás által teremtett erõs abszulút monarchiát a magyar fõúri rendek verték szét, a törököknek már csak meg kellett adniuk a kegyelemdöfést.
Nem vagyunk széthúzó nemzet?
Bécs, 1863: Thököly éppenséggel a törökök oldalán harcolt, és ennek csak egyik oka a megosztó politika. Mi is hozzájárultunk ennek sikeréhez, mert saját magunkkal sem tudtunk megegyezni.
Nem vagyunk széthúzó nemzet?
Bécs, 1863: Thököly éppenséggel a törökök oldalán harcolt, és ennek csak egyik oka a megosztó politika. Mi is hozzájárultunk ennek sikeréhez, mert saját magunkkal sem tudtunk megegyezni.
#3848
Nehogy elhidd, hogy Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia törénelme Trianontól kezdõdött.
#3847
A nemzetiségi (nemzeti) kérdés jelentõségét fel kellett volna ismerni, már csak azért is, mert a saját esetünkben nagyon is felismertük. Csak ugye a saját nemzeti érdekeinknél nem láttunk tovább. Saját kiváltságunknak tartottuk azt, a nemzetiségek hasonló igényét (jogát?), nem fogadtuk el. Persze, amikor 49-ben szarba kerültünk, egybõl hajlandók lettünk volna racionális alapon engedni e kiváltságból, de csak azért, hogy a dualizmus idején megint magasról tegyünk a nemzetiségek államalkotó nemzetként történõ elismerésére. És hogy mi lett ennek az eredménye? Ma mi küzdünk azért, hogy egykori kisebbségeink államalkotó nemzetként ismerjék el a határon túlra került magyarságot. És miközben Nagy-Magyarország matricás autókkal járjuk a világot, meg lobognak az Arpád sávos zászlók (ezzel is bizonyítva, mennyire a múltban élünk, és nem vonunk le tanulságokat), boci szemekkel nézünk a szomszédainkra, hogy miért viselkednek ilyen csúnyán.
Ha trianonért a Habsburgok politikáját hibáztatod, akkor a nyuszira fogod a dolgot. Megosztani csak azokat lehet, akik saját érdekükben nem tudnak közös nevezõre jutni.
Ha trianonért a Habsburgok politikáját hibáztatod, akkor a nyuszira fogod a dolgot. Megosztani csak azokat lehet, akik saját érdekükben nem tudnak közös nevezõre jutni.
#3846
Na végre ki a játékkal is törödik!!! Egyébként Lorgem a király! a játékban átirtam a történelmet egy kis csalással magyarokkal elöször is egész bizánci birodalmat porig romboltam aztán jöttek a törökök és most ott vagyok hogy a fél török birodalom az enyém! és az egész az enyém is lesz!
Sivatagban nagyon feelinges a harc! 😊
Sivatagban nagyon feelinges a harc! 😊
#3845
A mongolokkal hogy lehet játszani?
Azért kérdem mert nekem mániám a lehetõ leggyorsabban egyszínûvé varázsolni a térképet. És gyanús hogy a mongolokkal lehetne leggyorsabban.<#violent><#eplus2>
-Medieval 1. részében a mongolokkal 33 kör alatt foglaltam el mind a 100 tartományt.
-A shogunnal azelõtt lett sárga a térkép mielõtt megjöttek volna a portugálok.
-Romában Chartagoval 9 év azaz 18 kör alatt szeresztem meg 49 tartományt+Rómát ami a gyõzelemhez kell
Mindenesetre elkezdtem a törökökkel, de ez nem lesz olyan gyors mint a Chartagoi terjeszkedés<#szomoru1>
Van esetleg ötlete valakinek melyik néppel lehet a leggyorsabban megszereszni 45 tartományt?
Mellesleg a kedvenc csatám medievalban az volt amikor jöttek a mongolok kazahsztánba, én meg egy 6 órás csatáva+2 kisebb csatával azelõtt kiírtottam õket, hogy megjöttek volna, persze már vártam a 15000 fõs sereget egy 2500-es sereggel<#zavart1>
Azért kérdem mert nekem mániám a lehetõ leggyorsabban egyszínûvé varázsolni a térképet. És gyanús hogy a mongolokkal lehetne leggyorsabban.<#violent><#eplus2>
-Medieval 1. részében a mongolokkal 33 kör alatt foglaltam el mind a 100 tartományt.
-A shogunnal azelõtt lett sárga a térkép mielõtt megjöttek volna a portugálok.
-Romában Chartagoval 9 év azaz 18 kör alatt szeresztem meg 49 tartományt+Rómát ami a gyõzelemhez kell
Mindenesetre elkezdtem a törökökkel, de ez nem lesz olyan gyors mint a Chartagoi terjeszkedés<#szomoru1>
Van esetleg ötlete valakinek melyik néppel lehet a leggyorsabban megszereszni 45 tartományt?
Mellesleg a kedvenc csatám medievalban az volt amikor jöttek a mongolok kazahsztánba, én meg egy 6 órás csatáva+2 kisebb csatával azelõtt kiírtottam õket, hogy megjöttek volna, persze már vártam a 15000 fõs sereget egy 2500-es sereggel<#zavart1>
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#3844
Ez egy óriási nagy tévedés, h mi egy széthúzó nép vagyunk. Jellemzõ volt mondjuk Mohács elõtt, de mindenki ismeri a híres, erre vonatkozó szállóigét. Trianon után viszont minden(!) párt belevette a programjába a revíziót, még a liberálisok is (azok még igaziak voltak, de ez mellékes), és össznemzeti egyetértés volt abban h ezt megváltoztassák. Persze soha sem volt vagy lesz olyan kérdés amiben mindenki egyetért, de a lényeg h ne próbáljuk megölni, vagy ellehetetleníteni azt, aki más véleményen van. Sosem volt ránk jobban jellemzõ a széthúzás mint más népekre, de az "oszd meg és uralkodj" politikát majdnem mindig ránk erõltették külsõ hatalmak: Mohács elõtt, Bécs 1683-as megvédése elõtt, 1848-67-ig, és még sorolhatnám. Érdekes, mikor Horthyval több száz év után végre függetlenek lettünk, nyoma sem volt nemzeti széthúzásnak, aztán jött Hitler, és a végeredményt tudjuk. Ma is ez megosztás érvényesül a magyar népen, aminek részben a Kádár-korszak nevelése, részben a külföldi hatások az okai. Nem szeretem ha vki azt szajkózza h lúzer az ország, mert mások is elhiszik és önbeteljesítõ jóslatként mûködik.
#3843
A déli harangszó mond valamit?
Azt értümk csinálják ám minden nap. Ez az ami felidézi egyetlen rövidke aranykorát kishazánknak(ami mellesleg egykor nagy volt). És ezzel a játékkal meg lehet csinálni a tutit a magyarokkal, és nem értem miért úzod le a fajtádat. Ilyen helyen nehéz ám kihúzni 1000 évet, az összes többi népnak csak a nyomai vannak a környéken, meg pár fiatal ide-oda telepített népekbõl létrejött ország, amit más szerencsés helyen létrejött ngyhatalamak hoztak létre, hogy nehogy nagyok legyünk megint, a francnak sem kell vetélytárs elven.
Azt értümk csinálják ám minden nap. Ez az ami felidézi egyetlen rövidke aranykorát kishazánknak(ami mellesleg egykor nagy volt). És ezzel a játékkal meg lehet csinálni a tutit a magyarokkal, és nem értem miért úzod le a fajtádat. Ilyen helyen nehéz ám kihúzni 1000 évet, az összes többi népnak csak a nyomai vannak a környéken, meg pár fiatal ide-oda telepített népekbõl létrejött ország, amit más szerencsés helyen létrejött ngyhatalamak hoztak létre, hogy nehogy nagyok legyünk megint, a francnak sem kell vetélytárs elven.
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.” Konfúciusz
#3842
Egyetértek veled, csak '48-hoz annyit fûznék hozzá, hogy akkoriban még nem a nemzetiség, hanem a társadalmi rang volt meghatározó, noha a szabadságharcot (a liberalizmus mellett) a nacionalizmus eszméje szülte.
A földesuraknak mindegy volt h magyar vagy rác vagy tót parasztot zsigerelnek ki, az osztrák politika adott nemzeti színezetet a dolognak, és mondjuk egy román származású arisztokrata sokkal inkább tekintette magát arisztokratának mint románnak. Másrész pedig a polgárság nagy része nem magyar volt hanem német, zsidó, stb., és nagyban segítették a forradalmat, nélkülük kis túlzással csak cséphadarókkal vehettük volna fel a harcot a sógorokkal. A ruszkik pedig jöttek, és bármilyen hõsiesen is harcoltunk, az iszonyatos tûlerõ mindenképpen gyõzött volna. Trianon legfõbb oka a Habsburgok "oszd meg és uralkodj" politikája, amivel többek között azt is elérték, h a forradalom után bizalmatlanul tekintsünk a kisebbségekre, és egyre inkább elhidegüljünk tõlük.
A földesuraknak mindegy volt h magyar vagy rác vagy tót parasztot zsigerelnek ki, az osztrák politika adott nemzeti színezetet a dolognak, és mondjuk egy román származású arisztokrata sokkal inkább tekintette magát arisztokratának mint románnak. Másrész pedig a polgárság nagy része nem magyar volt hanem német, zsidó, stb., és nagyban segítették a forradalmat, nélkülük kis túlzással csak cséphadarókkal vehettük volna fel a harcot a sógorokkal. A ruszkik pedig jöttek, és bármilyen hõsiesen is harcoltunk, az iszonyatos tûlerõ mindenképpen gyõzött volna. Trianon legfõbb oka a Habsburgok "oszd meg és uralkodj" politikája, amivel többek között azt is elérték, h a forradalom után bizalmatlanul tekintsünk a kisebbségekre, és egyre inkább elhidegüljünk tõlük.
#3841
Ezzel teljesen egyetértek. A magyar mentalitás volt mindig is a fék, ami még a konstruktív ötleteket is visszafogta állandoan, egy ennyire széthuzo, minden szaron összakapo más nemzetet nem igen ismerek. Ez egy olyan ország ahol az egyéni érdekek domináltak mindig is, ezt föként a vezetésre értem. Voltak kiváló vezetöink, de sokuk vmiben balfék is folt egyben. Végül ide jutottunk ahol most vagyunk, és ezt jorészt magunknak köszönhetjük.
A jelenlegi képet megnézve pedig ugyanaz köszönt ránk mentalitásban, mint mondjuk 100 éve, azzal megspékelve a dolgot, hogy különbözö eszmék rányomták bélyegüket a társadalomra, itt aztán megtalálhato mindenféle szélsöséges elem egészen a liberálisig, összefogás nuku (de ezt már megszokhattuk a történelem során), az egyéni érdekek pedig továbbra is dominálnak pártoktol függetlenü, nem hiába jellemzö az, hogy akik az ország irányitásába belekerülnek, azok saját maguk egzisztenciájával törödnek elsösorban, aztán csak utána maximum az országéval (és ez teljesen párttol független, ez kérem a magyar mentalitásban kereshetö szintén). Mindez párosul egy igen nagy önzöségel, irigységgel, és még megspékeli egy elbaszott jogrendszer is, ami egy bizonyos kiváltságos réteget véd, másokat kevésbbé, aránytalanok az ítéletek és a büntetések is. Honatyáink pedig már régota gyatrák, de egy valamihez jol értenek,a lopáshoz, sikkasztáshoz, ugyanis magyar ember a mának él, addig mig pozicioban van ugye meg kell szednie magát, amig lehet.
Ez nem egy uj dolog, mindig is a történelmünk velejároja volt, emiatt is a hatalmi versengések mindig is rányomta bélyegét a történelmünkre. És ez gondolom addig igy is lesz, míg le nem jön az általános jólét, ami ugye egyenlöre utopia marad.
A jelenlegi képet megnézve pedig ugyanaz köszönt ránk mentalitásban, mint mondjuk 100 éve, azzal megspékelve a dolgot, hogy különbözö eszmék rányomták bélyegüket a társadalomra, itt aztán megtalálhato mindenféle szélsöséges elem egészen a liberálisig, összefogás nuku (de ezt már megszokhattuk a történelem során), az egyéni érdekek pedig továbbra is dominálnak pártoktol függetlenü, nem hiába jellemzö az, hogy akik az ország irányitásába belekerülnek, azok saját maguk egzisztenciájával törödnek elsösorban, aztán csak utána maximum az országéval (és ez teljesen párttol független, ez kérem a magyar mentalitásban kereshetö szintén). Mindez párosul egy igen nagy önzöségel, irigységgel, és még megspékeli egy elbaszott jogrendszer is, ami egy bizonyos kiváltságos réteget véd, másokat kevésbbé, aránytalanok az ítéletek és a büntetések is. Honatyáink pedig már régota gyatrák, de egy valamihez jol értenek,a lopáshoz, sikkasztáshoz, ugyanis magyar ember a mának él, addig mig pozicioban van ugye meg kell szednie magát, amig lehet.
Ez nem egy uj dolog, mindig is a történelmünk velejároja volt, emiatt is a hatalmi versengések mindig is rányomta bélyegét a történelmünkre. És ez gondolom addig igy is lesz, míg le nem jön az általános jólét, ami ugye egyenlöre utopia marad.
#3840
Odáig egyet értek, amíg nem kezdtél bele az általánosítgatásba.
Sajnos ezek csak arra jók, hogy mások felhozzák a kivételeiket, Te véded a saját véleményed, és kialakul egy parttalan vita.
Sajnos ezek csak arra jók, hogy mások felhozzák a kivételeiket, Te véded a saját véleményed, és kialakul egy parttalan vita.
Totális stratégia: http://totalwar.hu/
#3839
Én nem foglalkoznék annyit a lúzer szó pejoratív jelentésével. A lényeg, és itt egyetértek bgaborral, hogy a régi és mai hozzáállásunk is a vesztesek hozzáállása, akinek nem inge, az persze ne vegye magára. Hogy valami nagyon elcseszõdött, arra bizonyíték a legújabb kori történelmünk. Rá lehet fogni az egészet a nyuszira, de inkább a hozzáálláson kell változtatni.
Ez kicsit nagy ugrás, de így talán sikerül visszatérni egy kicsit az OFF területrõl: nem kell társadalmi, politikai példákat felhozni, elég visszaolvasni néhány száz hsz-t. Így pld lehet sírni, hogy elírják a CA-sok a történelmi városaink nevét, meg rosszul helyezik a térképen, de talán el kellene érni, hogy oda is figyeljenek ránk. Ez pedig akkor következik be, ha megéri nekik odafigyelni a magyar játékos közönségre. Ennek elõfeltétele pedig pld az, hogy nagyobb számban veszik az emberek a játékaikat MO-n. Persze, ma létezõ kiváltság, hogy a feltört játékkal is lehessen játszani, és lehet róla véleményt mondani. Én azonban azt gondolom, hogy a jogokkal kötelezettségek is járnak. Amíg ezt a magyar társadalom, de szûkebb körben a magyar játékos társadalom nem ismeri fel, addig vesztes lesz (persze, az ingyen szerzõ, a kiváltságos egyén mindig jól jár, de legalább is nem veszít). Az egyén ügyeskedése, kiskapu keresése (nevezzük ezt a sikeresség egy fajtájának) a közösség lúzerségéhez vezet. A közösség pedig azért lúzer, mert látva a saját kárát, nem tesz semmit.
Ez kicsit nagy ugrás, de így talán sikerül visszatérni egy kicsit az OFF területrõl: nem kell társadalmi, politikai példákat felhozni, elég visszaolvasni néhány száz hsz-t. Így pld lehet sírni, hogy elírják a CA-sok a történelmi városaink nevét, meg rosszul helyezik a térképen, de talán el kellene érni, hogy oda is figyeljenek ránk. Ez pedig akkor következik be, ha megéri nekik odafigyelni a magyar játékos közönségre. Ennek elõfeltétele pedig pld az, hogy nagyobb számban veszik az emberek a játékaikat MO-n. Persze, ma létezõ kiváltság, hogy a feltört játékkal is lehessen játszani, és lehet róla véleményt mondani. Én azonban azt gondolom, hogy a jogokkal kötelezettségek is járnak. Amíg ezt a magyar társadalom, de szûkebb körben a magyar játékos társadalom nem ismeri fel, addig vesztes lesz (persze, az ingyen szerzõ, a kiváltságos egyén mindig jól jár, de legalább is nem veszít). Az egyén ügyeskedése, kiskapu keresése (nevezzük ezt a sikeresség egy fajtájának) a közösség lúzerségéhez vezet. A közösség pedig azért lúzer, mert látva a saját kárát, nem tesz semmit.
#3838
Ez igaz amit írtál, de az is igaz hogy a magyar nem egy össze tartó nép, még ha baj van se fog össze, lásd forradalmaink, szabadságharcaink.
Ezt nevezhetjük bárminke, lúzerségnek, hülyeségnek, vagy csak magyar mentalitásnak, akkor se vaygunk össze tartóak. Szomorú dolog ez de így van.
Ezt nevezhetjük bárminke, lúzerségnek, hülyeségnek, vagy csak magyar mentalitásnak, akkor se vaygunk össze tartóak. Szomorú dolog ez de így van.
#3837
Látom, elfajultak a dolgok Magyarország (nagy) hatalmi státuszát illetõen. Három dolgot én tényként kezelek:
1) A Magyar Királyság a megalakulásától kezdve jelentõs szerepet töltött be a (katolikus) keresztény Európában, a kereszténység keleti védõbástyájaként. Ebben az idõszakban ugyanakkor a "világpolitikát" két "nagyhatalom", a Császárság és Pápai állam harca jelentette. MO elég erõs volt ahhoz, hogy saját hatalmi politikát folytasson, amit jórészt a Bizánc elleni harc és a keleti, balkáni tejeszkedés határozott meg. Státuszát erõsítette a török elleni, hosszú ideig sikeres harc, egészen addig, míg Európa nyugati fele rá nem jött, hogy az oszmánok terjeszkedése hosszú ideig nem fenyegeti õket (Lásd Lepantó, 1571). A középhatalmi státuszunk ekkorra már persze ugrott (1526).
2) A vallásháborúk, a gyarmatosítások a világpolitika súlyát új alapokra helyezte, az Európa fejlõdését meghatározó történelmet a spanyolok, franciák, angolok írták, keleten pedig ébredezni kezdett a nagy medve. A mi sorsunk pedig szép lassan a Habsburg-dinasztiához kötõdött, aki egyre kétségbesettebben küzdött nagyhatalmi státusza megtartásáért.
3) Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, az a véleményem, hogy Európa azon részei maradtak el a fejlõdésben, ahová a tatár és a török beköszönt (bár ez utóbbi kulturálisan egyébként fejlettebb volt a XV-XVI. században, mint Európa). Mi mindkettõt megkaptuk.
A helyzet az, hogy bármi törént, többször is volt esélyünk , hogy jobban kijöjjünk a történelemnek nevezett buliból, de mindig közbejött valami, sokszor eleink hibájából. Ilyen elszalasztott lehetõség volt 1848, errõl Apache írt korábban (3777 hsz), ekkor tettük meg az elsõ határozott lépést Trianon felé.
MIndennek okát én a sajátos magyar mentalitásban látom. Nagyon erõs a nemzeti múlt tisztelete, múltba fordulók vagyunk, szívesen ízlelgetjük egykori, valós történelmi nagyságunkat anélkül, hogy bármit is tanulnánk a történelmi hibákból. Emögött pedig szerintem egy olyan eszme, történelmi örökség áll, ami tényleges nemzetmegtartó ereje mellett a fejlõdés szempontjából káros hatással is járt. Ez pedig az "alkotmányhoz", azaz valójában a (töténelmi szempontból fõúri, nemesi) KIVÁLTSÁGOKHOZ való feltétlen ragaszkodás. Nagy, elvont eszmékért, a hazáért mindig képesek voltunk megmozdulni. Arra azonban képtelenek voltunk és vagyunk, hogy a közös jobb jövõért, pragmatikusan gondolkodva, önzetlenül, kölcsönösen, egymás javára lemondjunk meghaladott és mások számára terhes, diszkrimináló kiváltságaink egy részérõl.
1) A Magyar Királyság a megalakulásától kezdve jelentõs szerepet töltött be a (katolikus) keresztény Európában, a kereszténység keleti védõbástyájaként. Ebben az idõszakban ugyanakkor a "világpolitikát" két "nagyhatalom", a Császárság és Pápai állam harca jelentette. MO elég erõs volt ahhoz, hogy saját hatalmi politikát folytasson, amit jórészt a Bizánc elleni harc és a keleti, balkáni tejeszkedés határozott meg. Státuszát erõsítette a török elleni, hosszú ideig sikeres harc, egészen addig, míg Európa nyugati fele rá nem jött, hogy az oszmánok terjeszkedése hosszú ideig nem fenyegeti õket (Lásd Lepantó, 1571). A középhatalmi státuszunk ekkorra már persze ugrott (1526).
2) A vallásháborúk, a gyarmatosítások a világpolitika súlyát új alapokra helyezte, az Európa fejlõdését meghatározó történelmet a spanyolok, franciák, angolok írták, keleten pedig ébredezni kezdett a nagy medve. A mi sorsunk pedig szép lassan a Habsburg-dinasztiához kötõdött, aki egyre kétségbesettebben küzdött nagyhatalmi státusza megtartásáért.
3) Anélkül, hogy belemennék a részletekbe, az a véleményem, hogy Európa azon részei maradtak el a fejlõdésben, ahová a tatár és a török beköszönt (bár ez utóbbi kulturálisan egyébként fejlettebb volt a XV-XVI. században, mint Európa). Mi mindkettõt megkaptuk.
A helyzet az, hogy bármi törént, többször is volt esélyünk , hogy jobban kijöjjünk a történelemnek nevezett buliból, de mindig közbejött valami, sokszor eleink hibájából. Ilyen elszalasztott lehetõség volt 1848, errõl Apache írt korábban (3777 hsz), ekkor tettük meg az elsõ határozott lépést Trianon felé.
MIndennek okát én a sajátos magyar mentalitásban látom. Nagyon erõs a nemzeti múlt tisztelete, múltba fordulók vagyunk, szívesen ízlelgetjük egykori, valós történelmi nagyságunkat anélkül, hogy bármit is tanulnánk a történelmi hibákból. Emögött pedig szerintem egy olyan eszme, történelmi örökség áll, ami tényleges nemzetmegtartó ereje mellett a fejlõdés szempontjából káros hatással is járt. Ez pedig az "alkotmányhoz", azaz valójában a (töténelmi szempontból fõúri, nemesi) KIVÁLTSÁGOKHOZ való feltétlen ragaszkodás. Nagy, elvont eszmékért, a hazáért mindig képesek voltunk megmozdulni. Arra azonban képtelenek voltunk és vagyunk, hogy a közös jobb jövõért, pragmatikusan gondolkodva, önzetlenül, kölcsönösen, egymás javára lemondjunk meghaladott és mások számára terhes, diszkrimináló kiváltságaink egy részérõl.
#3836
Ez bizony a legkevésbé rajtunk múlt. Úgy vannak velünk a nyugaton mint a zsidókkal: "Mások, ezért utáljuk õket". Így aztán az a 2-3 erõs birodalom, aki közé mindig be voltunk szorulva, teljesen leszarta h mi lesz velünk. Az meg a másik h mindig is féltek tõlünk. Miután végigraboltuk Európát, majd késõbb minduntalan szétvertük az országba betörõ erõsebb német seregeket, elég logikus h kialakult egy félelem, és gyûlölet, fõleg a németekben amit aztán elterjesztettek egész nyugaton, ahhoz pedig túlságosan keletre voltunk h a többiek ismerjenek is minket. A harmadik ok lehet az irigység. Egy olasz utazó csodálkozva írta a középkorban, hogy itt sosincs éhínség, a földek páratlanul jók, és gazdagon teremnek mindent. Mezõgazdaságban mindig is jók voltunk, legalábbis adottságok tekintetében. Elég a szürkemarhára, a mangalicára, a rackára, meg a tönkölybúzára, és a jó minõségû fekete termõföldre gondolni. "De ezek a szemét magyarok sehogyse hagyják h elvegyük. Akkor dögöljenek meg." Ha te ezért lúzernek érzed magadat akkor nyugodtan, a politikusokkal kapocsolatban is igazad van, de mint már mondtam, kikérem magamnak, és még sok ember így van vele.
#3835
Igen és a lényeg, hogy ezek nem az én véleményem, hanem "hasonló" siekres emberek beszólásai.
Divatcsapatok OLÉ!
#3834
Elnézegetve az adatlapodat és az aláírásodat, vitatkozhatnánk errõl a melyikünk a lúzer kérdéskörrõl. Nem fogunk.
#3833
Az a gond, hogy a patch óta gyakran elõfordul, hogy rohamozás közben megáll a lovasság, mikor az elsõ lovas elérte a célpontot.
#3832
Hát igen tény, hogy a RTW-ban, de még az elsõ részben is sokkal jobb volt a lovasroham, mint itt.
War. War never changes.
#3831
Halgatunk rá? Nem akrok gonszlennide van egyolyan érzésem most sem fogunk.
Annyi baj legyen, közeledik a flottám a Szentföldre, ahol megjelentek a mongolok. Most okosab leszek, ágyúk meg minden, nem megyek ble ostoba módon nyílt ütközetbe, haygon hogyfelmorzsóldjanak a védelmemen.
Annyi baj legyen, közeledik a flottám a Szentföldre, ahol megjelentek a mongolok. Most okosab leszek, ágyúk meg minden, nem megyek ble ostoba módon nyílt ütközetbe, haygon hogyfelmorzsóldjanak a védelmemen.
#3830
"Ne civakodjunk afölött hogy mik voltunk: egyesüljünk arra aminek lennünk kell." - Kossuth Lajos
#3829
na igen...<#fejvakaras>
#3828
Biztos lehetsz benne, hogy most jönni fog az 1.) Jó, de õ kezdte 2.) AKKOR is nekem van igazam. 😊
#3827
Nem akarok kötözködni, de ! szerintem a magyaroknak néhányszor is megadatott hogy azország igai nagy hatalom legyen, ,égis a vége az lett ami most van, egy kicsi közép-európai ország.
Ennek több oka is van köztük az hogy mi magyarok soha sem fogtunk ösze.
Haez lúzerség akk lúzer ország vagyunk.
Különben meg, már megint bele estek itt töben ugyan abbaa hibába, össze fogás helyett megy a fölösleges veszekedés.
Ennek több oka is van köztük az hogy mi magyarok soha sem fogtunk ösze.
Haez lúzerség akk lúzer ország vagyunk.
Különben meg, már megint bele estek itt töben ugyan abbaa hibába, össze fogás helyett megy a fölösleges veszekedés.
#3826
Jólvan fõlúzerkém. Most megaszontad.
Divatcsapatok OLÉ!
#3825
Az országunk pedig igenis lúzer. Ha valaki megnézi a történelmét, meg a lakóit, politikusait, akkor ez világosan lejön neki.
#3824
Elmehetsz a fenébe. Az az idióta nem rokonom, csak engem is ezzel a névvel vert meg a sors.
De ha jól látom, te még ki sem merted írni a valódi nevedet a profilodban, szal neked nemigazán van alapod errõl beszélni...
De ha jól látom, te még ki sem merted írni a valódi nevedet a profilodban, szal neked nemigazán van alapod errõl beszélni...
#3823
Sztem a probléma egységfüggõ, mert a magyar nemeseknél nem nagyon tapasztaltam ilyet, a huszároknál már igen, de a legbutábbak a lovagok. Úgy látszik lovagnak csak izomagyúakat vesznek be, akik még az üldözéshez is hülyék 😛
#3822
Igen az meg a másik, mikor üldözésnél nem bírnak lekaszabolni pár embert csak rohangálnak mint a hülyék.
#3821
6 gigás dvd-t veszel
#3820
Hogyan tudom a több mint 6 gigás RELOADED-es verziót kiírni DVD-re?
#3819
Én is sûrûn elgondolkodok rajta, hogy a jobb duplakatt nem a kézifék-e...
#3818
én inkább üldözésnél ütöm a falat mikor beérik az ellenfelet és inkább megállnak .. ^^
\".. meg sem próbálkozunk az átneveléssel. nem papok vagyunk, hanem átalakítók!\"
#3817
Úgy birom, mikor a lovasság charge közben megáll az ellenség elõtt.<#falbav>
#3816
ráadásul ki is írja figyelmeztetésnek, h ha kilépsz vesztessz! 😊
\".. meg sem próbálkozunk az átneveléssel. nem papok vagyunk, hanem átalakítók!\"
#3815
Nagy dolog, Veienna-t úgy 1100 emberem védte, az ellenséf létszáma, úgy 200 fõ, és automatán, kihozta hogy én vesztettem.
#3814
A patch ezen a dolgokon valamenyit javít.
#3813
"- ellenség megostrolomja Párizst, baromi nagy csata, hosszú küzdelem, végül megfutamítom õket, nekem kb 200 emberem marad, neki kb 10 ami fut elfelé, már kint vannak a prérin, lovasság kergeti õket. Nyomom az escape-et, end battle, erre a végeredmény 'close defeat', és a következõ körben 15 csapata védi a várat..."
ha escape-t nyomsz csata közben, akkor kilépsz a csatából és mindig vesztesnek ítél, akármilyen fölényed volt... megvárhattad volna azt az 5 másodpercet míg magától be nem fejezi...
ha escape-t nyomsz csata közben, akkor kilépsz a csatából és mindig vesztesnek ítél, akármilyen fölényed volt... megvárhattad volna azt az 5 másodpercet míg magától be nem fejezi...
#3812
"Ellenség ostrolomja egy váramat, egyszerre két oldalról. Egyik oldalon 2 csapat paraszt 1 battering rammal, másik oldalon fullos sereg ostromgépek, létrák nélkül. A támadó parasztok beverik a kaput de könnyedén a visszaverem õket, a túlsó oldalon a sereg meg sem moccan. Csak áll, áll, áll, amíg lejár a time limit..."
ez tudod mikor idegesítõ, amikor elfelejted beixelni, hogy a másik sereggel is te legyél ha 2 sereggel ostromolsz:
1500 fullos gyalogos ált a túloldalt és nem csinált semmit, míg én kikaptam ezen az oldalon
ez tudod mikor idegesítõ, amikor elfelejted beixelni, hogy a másik sereggel is te legyél ha 2 sereggel ostromolsz:
1500 fullos gyalogos ált a túloldalt és nem csinált semmit, míg én kikaptam ezen az oldalon
#3811
hát szerintem azért a csapatok minõségét annyira nem veszi figyelembe.
a parancsnok viszont nagyonsokat számít
a parancsnok viszont nagyonsokat számít
#3810
a másik hogy beraktam hogy automatán kezelke a birtokaimat
erre hamburgban meg magdeburgban (military irányvonal) telepakolja a váraimat parasztokkal de csak és kizárólag parasztokkal és avicces az hogy nem voltam pénz szûkében.
erre hamburgban meg magdeburgban (military irányvonal) telepakolja a váraimat parasztokkal de csak és kizárólag parasztokkal és avicces az hogy nem voltam pénz szûkében.
#3809
Hát nemtudom, nálam az autó csata funkció tökéletesen mûködik, tehát nincs 50-50 biztos vereség, sõt ha a várnak erõs a védelme(huge wall, ballista tower stb)akkor roszabb aránnyal is nyertem már(Lehet, hogy ez a nehézségi foktól is függ, én normalon játszottam).
A jó kislány már nyolckor ágyban van... hogy tízre hazaérjen.
#3808
- az automatikus csata funkció teljesen használhatatlan (lásd elõzõ pont) 50-50% erõviszonynál 100% vereség, 75-25% (az én javamra) 90% vereség, de vert már meg 2 csapat paraszt 4 csapat nehézlovasságomat is, vagy ha gyõznek akkor minimum a fele ottmarad a csatamezõn, így gyakorlatilag az összes szirszar csatát le kell játszani kézivezérléssel
tapasztaltam énis ezt a problémát:felvonult elõttem 3 csapat pavise crossbowmen az én seregem meg állt egy generálisból meg 1 nyilas 1 lándzsás és még 1 zsoldos lovasságból. mondanom sem kell hogy a két lovascsapattal szétchargeoltam õket és alig vol veszteségem de az automata játékban kikaptam de nagyoncsúnyán pedig csak íjásza volt...
tapasztaltam énis ezt a problémát:felvonult elõttem 3 csapat pavise crossbowmen az én seregem meg állt egy generálisból meg 1 nyilas 1 lándzsás és még 1 zsoldos lovasságból. mondanom sem kell hogy a két lovascsapattal szétchargeoltam õket és alig vol veszteségem de az automata játékban kikaptam de nagyoncsúnyán pedig csak íjásza volt...
#3807
Gyors véleményem a játékról (kb 3 nap játék után, a rövid single kampányt angolokkal végignyomtam):
- grafika, hanghatások teljesen OK
- AI úgy szar ahogy van
A számomra idegesítõ apróságok, amik miatt majdnem szétvertem egy újabb billentyûzetet:
- ellenség megostrolomja Párizst, baromi nagy csata, hosszú küzdelem, végül megfutamítom õket, nekem kb 200 emberem marad, neki kb 10 ami fut elfelé, már kint vannak a prérin, lovasság kergeti õket. Nyomom az escape-et, end battle, erre a végeredmény 'close defeat', és a következõ körben 15 csapata védi a várat...
- az automatikus csata funkció teljesen használhatatlan (lásd elõzõ pont) 50-50% erõviszonynál 100% vereség, 75-25% (az én javamra) 90% vereség, de vert már meg 2 csapat paraszt 4 csapat nehézlovasságomat is, vagy ha gyõznek akkor minimum a fele ottmarad a csatamezõn, így gyakorlatilag az összes szirszar csatát le kell játszani kézivezérléssel
- flottám fel-le hajókázik a britt szigetek mellett, a keletrõl szomszédos neutral országok le se szarják õket, néhány kósza hajójuk téblábol a partokjaiknál. Az egyik hajómba bepakolok egy kisebb hadsereget hogy délre vigye õket erõsítésnek a francia frontra, el is indítom õket. Következõ körben szó szerint a semmibõl ott terem egy überbrutál flotta, elsüllyeszti a csapatszállító hajót, majd beáll blokkolni az egyik kikötõmet. Következõ körben (úgy hoz hozzájuk sem nyúltam) visszavonul és békét ajánl...
- Ellenség ostrolomja egy váramat, egyszerre két oldalról. Egyik oldalon 2 csapat paraszt 1 battering rammal, másik oldalon fullos sereg ostromgépek, létrák nélkül. A támadó parasztok beverik a kaput de könnyedén a visszaverem õket, a túlsó oldalon a sereg meg sem moccan. Csak áll, áll, áll, amíg lejár a time limit...
Ezek csak hirtelen a legidegesítõbb AI agyatlanságok amikkel találkoztam, ezeken kívül még vagy 100 apróság van, többet már korábban említettek mások. (pl a hõs generalok akik akár 5 crossbowmennel levágnak 2 csapat knightot)
A új patchekben nagyon remélem hogy javítva lesz legalább a nagy része, a játék megy a polcra addigis, nincs lelkierõm nekiállni a full kampánynak, beleõszülnék...
- grafika, hanghatások teljesen OK
- AI úgy szar ahogy van
A számomra idegesítõ apróságok, amik miatt majdnem szétvertem egy újabb billentyûzetet:
- ellenség megostrolomja Párizst, baromi nagy csata, hosszú küzdelem, végül megfutamítom õket, nekem kb 200 emberem marad, neki kb 10 ami fut elfelé, már kint vannak a prérin, lovasság kergeti õket. Nyomom az escape-et, end battle, erre a végeredmény 'close defeat', és a következõ körben 15 csapata védi a várat...
- az automatikus csata funkció teljesen használhatatlan (lásd elõzõ pont) 50-50% erõviszonynál 100% vereség, 75-25% (az én javamra) 90% vereség, de vert már meg 2 csapat paraszt 4 csapat nehézlovasságomat is, vagy ha gyõznek akkor minimum a fele ottmarad a csatamezõn, így gyakorlatilag az összes szirszar csatát le kell játszani kézivezérléssel
- flottám fel-le hajókázik a britt szigetek mellett, a keletrõl szomszédos neutral országok le se szarják õket, néhány kósza hajójuk téblábol a partokjaiknál. Az egyik hajómba bepakolok egy kisebb hadsereget hogy délre vigye õket erõsítésnek a francia frontra, el is indítom õket. Következõ körben szó szerint a semmibõl ott terem egy überbrutál flotta, elsüllyeszti a csapatszállító hajót, majd beáll blokkolni az egyik kikötõmet. Következõ körben (úgy hoz hozzájuk sem nyúltam) visszavonul és békét ajánl...
- Ellenség ostrolomja egy váramat, egyszerre két oldalról. Egyik oldalon 2 csapat paraszt 1 battering rammal, másik oldalon fullos sereg ostromgépek, létrák nélkül. A támadó parasztok beverik a kaput de könnyedén a visszaverem õket, a túlsó oldalon a sereg meg sem moccan. Csak áll, áll, áll, amíg lejár a time limit...
Ezek csak hirtelen a legidegesítõbb AI agyatlanságok amikkel találkoztam, ezeken kívül még vagy 100 apróság van, többet már korábban említettek mások. (pl a hõs generalok akik akár 5 crossbowmennel levágnak 2 csapat knightot)
A új patchekben nagyon remélem hogy javítva lesz legalább a nagy része, a játék megy a polcra addigis, nincs lelkierõm nekiállni a full kampánynak, beleõszülnék...
#3806
lehet, hogy képzett kung-fu harcos <#idiota>
Totális stratégia: http://totalwar.hu/
#3805
A mostani játékban a Pápai állam nagyon elkanászosodott mindenfele birtokai vannak.... óriási flottái remélem a mongolok megállítják õket. 😄 Mellesleg magyarokkal vagyok 😊
#3804
Én kérek elnézést 😊
#3803
Visszatérve a játékra.
Azt sohasem értettem, hogy egy kémet vagy egy bérgyilkost hány százan õriznek, ha "slained by bodyguard..."
Az oké lenne, ha tízbõl egyszer a megtámadott bérgyilkos észreveszi, hogy baj van, és elõbb mártja az emberünkbe a kést, mint fordítva, na de ne már hogy egy koszos kémnek akkora védelme legyen, mint a Pápának, mert az már kicsit...
Azt sohasem értettem, hogy egy kémet vagy egy bérgyilkost hány százan õriznek, ha "slained by bodyguard..."
Az oké lenne, ha tízbõl egyszer a megtámadott bérgyilkos észreveszi, hogy baj van, és elõbb mártja az emberünkbe a kést, mint fordítva, na de ne már hogy egy koszos kémnek akkora védelme legyen, mint a Pápának, mert az már kicsit...