Sikerülhet meghatározni helyünket a galaxisban

"stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy ûrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába 😊 még belegondolni is nehéz 😊"
Jó gondolat, csakhogy: A földnek a peremén sétálgatunk, a világegyetemben pedig benne vagyunk. Ha a föld belsejében élnénk, akkor boiztos megpróbáltunk volna kijönni.....lehet hogy sikerült is volna.

Ez nem a ... khm bigyód, amit collstokkal meg lehet mérni. De azért szellemes voltál...
A Tejút EU-inkompatibilitását melyik irányelvbõl következtetted ki? Talán a tejre vonatkozó elõírásokból? Mert, ha igen, az nagy tejfelesszájúságra vallana. <#smile>

Szerintem az a távolság csak másfél méter, most mértem meg collstokkal.😊
A Tejút meg monnyon le, mert biztos hogy nem EU-kompatibilis.

azér mégiscsak jókishely ez a mi Földünk.<#circling>

Hát sok külömbözõ adat van fent a neten itt egy bizonyos Philip Plait még 1996-ban azt állapította meg a veszélyes távolságot valaki kérésére,nem tudtam pontosan lefordítani,nem vagyok jo angolos.

http://www.rovidites.hu/index.php
Itt szoktam kikeresni a hasonlókat,a jelentése: Gamma Ray Burst=gamma felvillanás (kitörés).
Gamma kitörések-info

Ha a 300-500 fényéves határból kint van, akkor igen. Ezen belül már igen "gázos" lehet egy szupernova robbanás.

Nagyon épületesek ezek az adatok, és külön megköszönöm, hogy kikerested õket. Esetleg még annyit árulj el, hogy minek a rövidítése a GRB?

Ami adatokat sikerült osseszednem a magyar oldalakról a szupernovákkal kapcsolatban íg hirtelenjében(google,wikipedia):

- A Napban és Földünkön található lítiumnál nehezebb elemek (arany, urán...) annak köszönhetõek, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben szupernóvarobbanás történt.

-A szupernóvák többször 10 a 44-ediken joule energiát képesek kibocsátani(többféle adatot találtam), nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során

-Az egyik legjelentõsebb,1987-es szupernóva robbanás 160 000 fényév távolságra történt és a déli féltekén volt látható. Amint az várható is volt, a robbanásról az elsõ jelet a neutrínók hozták. Február 23-án egy-két percen belül a különbözõ neutrínó megfigyelõ állomások egyszerre hihetetlenül megnõtt neutrínó fluxust észleltek (3-4 neutrínót két-három perc alatt). Azután a hatalmas lökéshullám miatt kemény ultraibolya sugárzás lépett ki. Amikorra ezt megfigyelték, már halványodott. A teljes sugárzás összességében szintén halványodott az elsõ órákban, de a látható fényesség nõtt.

-Mivel a szupernóva-kitörések gyakorisága jóval felülmúlja a GRB eseményekét, ezért inkább van okunk a Naprendszerhez közeli szupernóváktól tartani, mint más eruptív sugárzási és csillagközi lökéshullámfrontokat létrehozó jelenségektõl, (például összeolvadó kettõs neutron csillagok, a galaxismag esetleges extrém kitörési aktivitási fázisai) jóllehet, ezen utóbbiak energiaprodukciója is nagyobb és már százszor akkora távolságból is veszélyesek lehetnek, különösen a Naprendszer felé irányított energianyaláb esetén, mint a közeli szupernóvák. Kérdés továbbá, hogy az adott GRB vagy más - vagy korpuszkuláris sugárforrás mennyire irányítottan sugároz és milyen távol van a Naprendszertõl, vagy más veszélyeztetett térségtõl. Az irányított sugárzás intenzívebb; de speciális geometriai konfiguráció kell ahhoz, hogy a veszélyeztetett zóna térben és idõben is a sugárzás útjába kerüljön. Egy másik lehetséges térbeli terjedési mód a gömbszimmetrikusan terjedõ lökéshullám, illetve sugárzások. A térben gömbszimmetrikusan terjedõ lökéshullámfront és sugárzás energiasûrûsége valamivel kisebb, de ez is igen veszélyes, amennyiben túl közel van (ezer parszeken belül). Annak ellenére tehát, hogy a GRB források erõsebben sugároznak és nagyobb távolságból is veszélyesek, mégis egy közeli szupernóva és a csillagközi anyagban terjedõ szupernóva-maradvány közelébe kerülés a valószínûbb, mert maguk a szupernóvák gyakoribbak, mint egyéb égi sugárforrások. Ezeken kívül nyilvánvalóan a Nap esetleg eddig nem ismert gigantikus energiájú flerezési periódusai pedig még veszélyesebbek lehetnek a bolygónkhoz való térbeli közelségük miatt, de az ilyen flerezési aktivitás lehetõségét még nem ismerjük.

Megfogtál, nem tom konkrétan hogy mekkora a veszélyes hatósugár.

Amit tudok, hogy ÁLLÍTÓLAG 200 millió évvel ezelõtt szupernovarobbanás után érkezõ lökéshullám pusztította ki a földi élet 90%-át.
A 200 millió éves kõzetekben sok vol valamilyen kémiai elem aránya, meg talán kis gömböcskék (szferulák) is voltak...

Ezzel szemben a kb. 65 millió évvel bekövetkezett aszteroidabecsapódás csak a földi élet 70%-át nyírta ki (jól mondom?), beleértve a dinókat is, de lehetõséget teremtett az emlõsök elszaporodására.

Mivel a tejút több száz milliárd csillagból áll, valószínüleg már elég sok szupernóva robbanás történt. Fõleg hogy jópárat észleltek is úgytudom. Egy szupernova robbanás nem tud olyan nagyon nagy gondot okozni, mert a galaxison belüli távolságokhoz képest egy ilyen robbanás elég kicsi. Pár csillagra hatással lehet, de semmi több.

igen, ezek nem autópályaütközések, de a hatásoktól félni lehet.
különben ha csak egy szupernóva robban itt a Tejúton, már abból is lehet komoly kalamajka.

Katasztofális hatása lenne, az egész Tejút gravitációja meggalydulna, a kialakult pályák teljesen eltorzulnának, talán néhány csillagrendszer ki, vagy besodródna.

Ja de kevés az esély, hogy így ütközne a napredszerünkben valami valamivel, mert akkor is oriásiak a távolságok. Már kukkolták csillagászok, hogy két galaxis átmegy egymáson, de a galaxis "ojjektumai" nem sûrûn találkoztak 😊 Lehet hogy pár nem olyan messze elszáguldó csillagot fogunk csak látni, ha megérjük 😄

Nekem is ennyi jött ki, habár nagyon kevésnek tûnik.
Ez azt jelenti, hogy még jóval a Nap halála elõtt elér minket.

Persze ez csak nagyon körülbelüli érték,már a mérések sem voltak teljesen pontosak és feltételezem a mi galaxisunk is mozog,ha az andromeda felé akkor idõben kevesebb lessz,aztán a gravitációs erõ is bekavar a dologba továbbá a hatása már idõ elõtt mutatkozni fog.

Nemtom hogy jol csinaltam-e majd a fizikusok kijavitanak ha nem,de leirom.2,25 millio fenyevet atvaltottam kilometerbe( 9 460 500 000 000 km=1 fényév).Aztán leosztottam 270km/s-el és megkaptam az idõt secben majd azt (3600*24*365)-el leosztottam igy az évet.

Ez mind szép és jó, de kb. 2,5 nem hiszem, hogy sok marad belõlünk, vagy ha mégis, akkor már úgy fogjuk terelni a galaxisokat, mint juhász a nyáját, és a Föld csak egy régi emlék marad. (ja, Kornan, írd már le, hogy számoltad ki<#smile>)

Az androméda galaxis 270 km/s sebességgel közeledik a Naphoz.Távolsága a Naptól 2,25 millió fényév,Tömege 370 milliárd naptömeg.
Érdekes hogy a mi galaxisunk körül is keringenek törpegalaxisok,amik persze közelebb vannak mint az androméda.Ha ilyen gyorsan közeledik hozzánk számításaim szerint 2499920726 földi év múlva elér minket.

Az asgardokkal harcoltak egy másik galaxisban, de eredetilek az alkotójuk a mienkbõl származik.

Azért figyelitek milyen messze vagyunk a galaktikus fõutcától? Pont itt kellett megállni Árpád apánknak két kar között a puszta közepén... Milyen lehet az égbolt a galaxis középpontja környékén vajon? (Persze jó messze attól az éhes kis fekete lyuktól.)

Ott biztos nem kellene utcai közvilágítás, elég lenne a csillagfény. 😊

Így nehéz lesz kifejleszteni a csillagközi utazást, hogy egybõl több mint 44 fényévet kell ügetni a szomszédokhoz. Soha nem tudjuk meg, hogy a Vogonok mikorra tervezik a bontást.

"Nem is tudom, rohadt egy apatikus bolygó ez, nem kár érte."

Sgben még a replikátorok is másik galaxisból ruccantak átt.

Ja, még a csillagkapunak is extra kakaó kell hozzá + nyolcadik ékzár.

Legközelebbi galaxis olyayn távol van, hogy még a star trekben se mennek oda. <#vigyor1>

57,6 millió milliárd km. Így jó?

Ha valaki eme hozzászólásom hatására esetleg neki álna letölteni - amit csak bátorítani tudok - elõre szólok, hogy a szinkronos verzióban a dalok angolul maradtak(és persze ezek nélkül mit sem ér az egész), szóval érdemes akkor már az angolt tölteni felirattal <#wink>

Hát az ilyesmirõl mindig a Meaning of Life Galaxy Song-ja jut eszembe <#vigyor4>
Imádom azt a filmet<#puszi>

Bár nem lehet tudni pontosan, egyesek szerint 3 millió fényvre van 😊

A legközelebbi galaxis 2 millió fényévre van, a fény egy másodperc alatt 300000 km-et tesz meg. Számolj hogy km-ben milyen távolságra van 😄

"57.600.000.000.000.000 kilométer" és ez még csak a saját galaxisunkon belül. A legközelebbi galaxis milyen messze is van? Hát nem egy maratonfutó álma. Az univerzum, maga a tér tágul, így távolságilag nem végtelen nagy. Azt mondjuk nem értem, hogy ha egyszer vannak nekünk a jó kis prefixumok, miért nem társítjuk a méter alapegységhez, így talán nem kéne 12 nullákat írni utána. Bár felõlem jó nanométerbe is <#conf>

Elmagyarázom😄
Van egy olyan játék hogy Space Invaders.
Az olyan mint a világûr. Ha kimész az egyik oldalán akkor visszajössz a másik oldalra. És megint mehetsz annak az oldalnak az irányéba, amelyiken kimentél.

akkor most bekavartam 😊))

stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy ûrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába 😊 még belegondolni is nehéz 😊

Norbu, csak hogy bekavarjak:
1, véges vagy végtelen
2, határos vagy határtalan
És hidd el, hogy kurvára nem mindegy.

Jaja. Elõbb világosdodjunk meg egy kicsit, majd csak aztán ûrfelfedezzünk... 😊

<#idiota>

Hol? Odafenn? Dehát nem fenn van 😄 inkább úgy kell írni hogy, kint 😊

Szerintem a galaxis azért nagy, hogy ne találkozhassunk alacsonyabb rendû civilizációval, amíg ilyen barbárok vagyunk, mi, emberek, mert úgy gondolom, hogy egy-kettõre tesztelnénk néhány bombát... <#violent>

meg E.T., meg han solo, meg Kirk kapitány... lehet, kevesebbet kellene TéVéznem????

..magyarázd meg egy egyenesnek hogy mi a gömb. Az ûrben a lent/fent értelmét veszti. Csak a halálos hideg és sötétség vár minket odafenn. 😊

DE ANNAK HÍVJÁK CSAK ÍGY JOBBAN HANGZIK, SZERINTÜK

Ha feljön egy ilyen téma, akkor nekem mindig az jut eszembe hogy hol van a világûrnek a vége?Én végtelennek nem tudom elképzelni, de végesnek se. Mert ha véges akkor mi van körülötte?(Nagy szakadék ahol csak lefele van út? <#vigyor2> ). A végtelen közelebb áll hozzám, de azt se tudom nagyon elképzelni. Vagy olyan mint a számegyenes?<#confused>

"melynek távolságát a legegyszerûbb és legközvetlenebb módszerrel mérték meg, az úgynevezett triangulációval"
Ezt magyarul nem háromszögelésnek hívják?

azért megnézném mivan, a galaktikus középpont másik oldalán 😊 ÁÁÁÁÁ nemhiszem el...

nájsz

ötvenhétmillió-hatszázezer-milliárd km :-D
de durva
tényleg valami kis jelentéktelen porszemek vagyunk 😊

😊