47
  • Tsol
    #47
    "stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy űrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába :) még belegondolni is nehéz :)"
    Jó gondolat, csakhogy: A földnek a peremén sétálgatunk, a világegyetemben pedig benne vagyunk. Ha a föld belsejében élnénk, akkor boiztos megpróbáltunk volna kijönni.....lehet hogy sikerült is volna.
  • Epikurosz
    #46
    Ez nem a ... khm bigyód, amit collstokkal meg lehet mérni. De azért szellemes voltál...
    A Tejút EU-inkompatibilitását melyik irányelvből következtetted ki? Talán a tejre vonatkozó előírásokból? Mert, ha igen, az nagy tejfelesszájúságra vallana.
  • G0blin
    #45
    Szerintem az a távolság csak másfél méter, most mértem meg collstokkal.:)
    A Tejút meg monnyon le, mert biztos hogy nem EU-kompatibilis.
  • Epikurosz
    #44
    azér mégiscsak jókishely ez a mi Földünk.
  • Kornan
    #43
    Hát sok külömböző adat van fent a neten itt egy bizonyos Philip Plait még 1996-ban azt állapította meg a veszélyes távolságot valaki kérésére,nem tudtam pontosan lefordítani,nem vagyok jo angolos.
  • Kornan
    #42
    http://www.rovidites.hu/index.php
    Itt szoktam kikeresni a hasonlókat,a jelentése: Gamma Ray Burst=gamma felvillanás (kitörés).
    Gamma kitörések-info
  • vax
    #41
    Ha a 300-500 fényéves határból kint van, akkor igen. Ezen belül már igen "gázos" lehet egy szupernova robbanás.
  • Epikurosz
    #40
    Nagyon épületesek ezek az adatok, és külön megköszönöm, hogy kikerested őket. Esetleg még annyit árulj el, hogy minek a rövidítése a GRB?
  • Kornan
    #39
    Ami adatokat sikerült osseszednem a magyar oldalakról a szupernovákkal kapcsolatban íg hirtelenjében(google,wikipedia):

    - A Napban és Földünkön található lítiumnál nehezebb elemek (arany, urán...) annak köszönhetőek, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben szupernóvarobbanás történt.

    -A szupernóvák többször 10 a 44-ediken joule energiát képesek kibocsátani(többféle adatot találtam), nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során

    -Az egyik legjelentősebb,1987-es szupernóva robbanás 160 000 fényév távolságra történt és a déli féltekén volt látható. Amint az várható is volt, a robbanásról az első jelet a neutrínók hozták. Február 23-án egy-két percen belül a különböző neutrínó megfigyelő állomások egyszerre hihetetlenül megnőtt neutrínó fluxust észleltek (3-4 neutrínót két-három perc alatt). Azután a hatalmas lökéshullám miatt kemény ultraibolya sugárzás lépett ki. Amikorra ezt megfigyelték, már halványodott. A teljes sugárzás összességében szintén halványodott az első órákban, de a látható fényesség nőtt.

    -Mivel a szupernóva-kitörések gyakorisága jóval felülmúlja a GRB eseményekét, ezért inkább van okunk a Naprendszerhez közeli szupernóváktól tartani, mint más eruptív sugárzási és csillagközi lökéshullámfrontokat létrehozó jelenségektől, (például összeolvadó kettős neutron csillagok, a galaxismag esetleges extrém kitörési aktivitási fázisai) jóllehet, ezen utóbbiak energiaprodukciója is nagyobb és már százszor akkora távolságból is veszélyesek lehetnek, különösen a Naprendszer felé irányított energianyaláb esetén, mint a közeli szupernóvák. Kérdés továbbá, hogy az adott GRB vagy más - vagy korpuszkuláris sugárforrás mennyire irányítottan sugároz és milyen távol van a Naprendszertől, vagy más veszélyeztetett térségtől. Az irányított sugárzás intenzívebb; de speciális geometriai konfiguráció kell ahhoz, hogy a veszélyeztetett zóna térben és időben is a sugárzás útjába kerüljön. Egy másik lehetséges térbeli terjedési mód a gömbszimmetrikusan terjedő lökéshullám, illetve sugárzások. A térben gömbszimmetrikusan terjedő lökéshullámfront és sugárzás energiasűrűsége valamivel kisebb, de ez is igen veszélyes, amennyiben túl közel van (ezer parszeken belül). Annak ellenére tehát, hogy a GRB források erősebben sugároznak és nagyobb távolságból is veszélyesek, mégis egy közeli szupernóva és a csillagközi anyagban terjedő szupernóva-maradvány közelébe kerülés a valószínűbb, mert maguk a szupernóvák gyakoribbak, mint egyéb égi sugárforrások. Ezeken kívül nyilvánvalóan a Nap esetleg eddig nem ismert gigantikus energiájú flerezési periódusai pedig még veszélyesebbek lehetnek a bolygónkhoz való térbeli közelségük miatt, de az ilyen flerezési aktivitás lehetőségét még nem ismerjük.


  • Epikurosz
    #38
    Megfogtál, nem tom konkrétan hogy mekkora a veszélyes hatósugár.

    Amit tudok, hogy ÁLLÍTÓLAG 200 millió évvel ezelőtt szupernovarobbanás után érkező lökéshullám pusztította ki a földi élet 90%-át.
    A 200 millió éves kőzetekben sok vol valamilyen kémiai elem aránya, meg talán kis gömböcskék (szferulák) is voltak...

    Ezzel szemben a kb. 65 millió évvel bekövetkezett aszteroidabecsapódás csak a földi élet 70%-át nyírta ki (jól mondom?), beleértve a dinókat is, de lehetőséget teremtett az emlősök elszaporodására.
  • Sanyix
    #37
    Mivel a tejút több száz milliárd csillagból áll, valószínüleg már elég sok szupernóva robbanás történt. Főleg hogy jópárat észleltek is úgytudom. Egy szupernova robbanás nem tud olyan nagyon nagy gondot okozni, mert a galaxison belüli távolságokhoz képest egy ilyen robbanás elég kicsi. Pár csillagra hatással lehet, de semmi több.
  • Epikurosz
    #36
    igen, ezek nem autópályaütközések, de a hatásoktól félni lehet.
    különben ha csak egy szupernóva robban itt a Tejúton, már abból is lehet komoly kalamajka.
  • Caro
    #35
    Katasztofális hatása lenne, az egész Tejút gravitációja meggalydulna, a kialakult pályák teljesen eltorzulnának, talán néhány csillagrendszer ki, vagy besodródna.
  • Sanyix
    #34
    Ja de kevés az esély, hogy így ütközne a napredszerünkben valami valamivel, mert akkor is oriásiak a távolságok. Már kukkolták csillagászok, hogy két galaxis átmegy egymáson, de a galaxis "ojjektumai" nem sűrűn találkoztak :) Lehet hogy pár nem olyan messze elszáguldó csillagot fogunk csak látni, ha megérjük :D
  • Caro
    #33
    Nekem is ennyi jött ki, habár nagyon kevésnek tűnik.
    Ez azt jelenti, hogy még jóval a Nap halála előtt elér minket.
  • Kornan
    #32
    Persze ez csak nagyon körülbelüli érték,már a mérések sem voltak teljesen pontosak és feltételezem a mi galaxisunk is mozog,ha az andromeda felé akkor időben kevesebb lessz,aztán a gravitációs erő is bekavar a dologba továbbá a hatása már idő előtt mutatkozni fog.
  • Kornan
    #31
    Nemtom hogy jol csinaltam-e majd a fizikusok kijavitanak ha nem,de leirom.2,25 millio fenyevet atvaltottam kilometerbe( 9 460 500 000 000 km=1 fényév).Aztán leosztottam 270km/s-el és megkaptam az időt secben majd azt (3600*24*365)-el leosztottam igy az évet.
  • Charbi
    #30
    Ez mind szép és jó, de kb. 2,5 nem hiszem, hogy sok marad belőlünk, vagy ha mégis, akkor már úgy fogjuk terelni a galaxisokat, mint juhász a nyáját, és a Föld csak egy régi emlék marad. (ja, Kornan, írd már le, hogy számoltad ki)
  • Kornan
    #29
    Az androméda galaxis 270 km/s sebességgel közeledik a Naphoz.Távolsága a Naptól 2,25 millió fényév,Tömege 370 milliárd naptömeg.
    Érdekes hogy a mi galaxisunk körül is keringenek törpegalaxisok,amik persze közelebb vannak mint az androméda.Ha ilyen gyorsan közeledik hozzánk számításaim szerint 2499920726 földi év múlva elér minket.
  • Pharaoh
    #28
    Az asgardokkal harcoltak egy másik galaxisban, de eredetilek az alkotójuk a mienkből származik.
  • Klapanciusz
    #27
    Azért figyelitek milyen messze vagyunk a galaktikus főutcától? Pont itt kellett megállni Árpád apánknak két kar között a puszta közepén... Milyen lehet az égbolt a galaxis középpontja környékén vajon? (Persze jó messze attól az éhes kis fekete lyuktól.)

    Ott biztos nem kellene utcai közvilágítás, elég lenne a csillagfény. :)

    Így nehéz lesz kifejleszteni a csillagközi utazást, hogy egyből több mint 44 fényévet kell ügetni a szomszédokhoz. Soha nem tudjuk meg, hogy a Vogonok mikorra tervezik a bontást.

    "Nem is tudom, rohadt egy apatikus bolygó ez, nem kár érte."
  • tehen_m
    #26
    Sgben még a replikátorok is másik galaxisból ruccantak átt.
  • Pharaoh
    #25
    Ja, még a csillagkapunak is extra kakaó kell hozzá + nyolcadik ékzár.
  • tehen_m
    #24
    Legközelebbi galaxis olyayn távol van, hogy még a star trekben se mennek oda.
  • Epikurosz
    #23
    57,6 millió milliárd km. Így jó?
  • echo
    #22
    Ha valaki eme hozzászólásom hatására esetleg neki álna letölteni - amit csak bátorítani tudok - előre szólok, hogy a szinkronos verzióban a dalok angolul maradtak(és persze ezek nélkül mit sem ér az egész), szóval érdemes akkor már az angolt tölteni felirattal
  • echo
    #21
    Hát az ilyesmiről mindig a Meaning of Life Galaxy Song-ja jut eszembe
    Imádom azt a filmet
  • Sanyix
    #20
    Bár nem lehet tudni pontosan, egyesek szerint 3 millió fényvre van :)
  • Sanyix
    #19
    A legközelebbi galaxis 2 millió fényévre van, a fény egy másodperc alatt 300000 km-et tesz meg. Számolj hogy km-ben milyen távolságra van :D
  • UnnameD
    #18
    "57.600.000.000.000.000 kilométer" és ez még csak a saját galaxisunkon belül. A legközelebbi galaxis milyen messze is van? Hát nem egy maratonfutó álma. Az univerzum, maga a tér tágul, így távolságilag nem végtelen nagy. Azt mondjuk nem értem, hogy ha egyszer vannak nekünk a jó kis prefixumok, miért nem társítjuk a méter alapegységhez, így talán nem kéne 12 nullákat írni utána. Bár felőlem jó nanométerbe is
  • szombat
    #17
    Elmagyarázom:D
    Van egy olyan játék hogy Space Invaders.
    Az olyan mint a világűr. Ha kimész az egyik oldalán akkor visszajössz a másik oldalra. És megint mehetsz annak az oldalnak az irányéba, amelyiken kimentél.
  • rolika
    #16
    akkor most bekavartam :)))
  • rolika
    #15
    stephen hawking azt mondja, a világegyetem véges, de határtalan. olyasmi, mit a föld felszíne: egy vitorláshajóval nem tudsz lemenni róla. ugyanígy a világegyetemet sem tudnád elhagyni egy űrhajóval, mert valahogy visszagörbül önmagába :) még belegondolni is nehéz :)
  • irkab1rka
    #14
    Norbu, csak hogy bekavarjak:
    1, véges vagy végtelen
    2, határos vagy határtalan
    És hidd el, hogy kurvára nem mindegy.
  • Prof William
    #13
    Jaja. Előbb világosdodjunk meg egy kicsit, majd csak aztán űrfelfedezzünk... :)
  • FtranX
    #12
  • Sanyix
    #11
    Hol? Odafenn? Dehát nem fenn van :D inkább úgy kell írni hogy, kint :)
  • Déta
    #10
    Szerintem a galaxis azért nagy, hogy ne találkozhassunk alacsonyabb rendű civilizációval, amíg ilyen barbárok vagyunk, mi, emberek, mert úgy gondolom, hogy egy-kettőre tesztelnénk néhány bombát...
  • gumikacsa
    #9
    meg E.T., meg han solo, meg Kirk kapitány... lehet, kevesebbet kellene TéVéznem????
  • sped
    #8
    ..magyarázd meg egy egyenesnek hogy mi a gömb. Az űrben a lent/fent értelmét veszti. Csak a halálos hideg és sötétség vár minket odafenn. :)