#39
Ami adatokat sikerült osseszednem a magyar oldalakról a szupernovákkal kapcsolatban íg hirtelenjében(google,wikipedia):
- A Napban és Földünkön található lítiumnál nehezebb elemek (arany, urán...) annak köszönhetőek, hogy a Naprendszer keletkezésekor a közelünkben szupernóvarobbanás történt.
-A szupernóvák többször 10 a 44-ediken joule energiát képesek kibocsátani(többféle adatot találtam), nagyjából annyit, amelyet a Nap egész élettartama során
-Az egyik legjelentősebb,1987-es szupernóva robbanás 160 000 fényév távolságra történt és a déli féltekén volt látható. Amint az várható is volt, a robbanásról az első jelet a neutrínók hozták. Február 23-án egy-két percen belül a különböző neutrínó megfigyelő állomások egyszerre hihetetlenül megnőtt neutrínó fluxust észleltek (3-4 neutrínót két-három perc alatt). Azután a hatalmas lökéshullám miatt kemény ultraibolya sugárzás lépett ki. Amikorra ezt megfigyelték, már halványodott. A teljes sugárzás összességében szintén halványodott az első órákban, de a látható fényesség nőtt.
-Mivel a szupernóva-kitörések gyakorisága jóval felülmúlja a GRB eseményekét, ezért inkább van okunk a Naprendszerhez közeli szupernóváktól tartani, mint más eruptív sugárzási és csillagközi lökéshullámfrontokat létrehozó jelenségektől, (például összeolvadó kettős neutron csillagok, a galaxismag esetleges extrém kitörési aktivitási fázisai) jóllehet, ezen utóbbiak energiaprodukciója is nagyobb és már százszor akkora távolságból is veszélyesek lehetnek, különösen a Naprendszer felé irányított energianyaláb esetén, mint a közeli szupernóvák. Kérdés továbbá, hogy az adott GRB vagy más - vagy korpuszkuláris sugárforrás mennyire irányítottan sugároz és milyen távol van a Naprendszertől, vagy más veszélyeztetett térségtől. Az irányított sugárzás intenzívebb; de speciális geometriai konfiguráció kell ahhoz, hogy a veszélyeztetett zóna térben és időben is a sugárzás útjába kerüljön. Egy másik lehetséges térbeli terjedési mód a gömbszimmetrikusan terjedő lökéshullám, illetve sugárzások. A térben gömbszimmetrikusan terjedő lökéshullámfront és sugárzás energiasűrűsége valamivel kisebb, de ez is igen veszélyes, amennyiben túl közel van (ezer parszeken belül). Annak ellenére tehát, hogy a GRB források erősebben sugároznak és nagyobb távolságból is veszélyesek, mégis egy közeli szupernóva és a csillagközi anyagban terjedő szupernóva-maradvány közelébe kerülés a valószínűbb, mert maguk a szupernóvák gyakoribbak, mint egyéb égi sugárforrások. Ezeken kívül nyilvánvalóan a Nap esetleg eddig nem ismert gigantikus energiájú flerezési periódusai pedig még veszélyesebbek lehetnek a bolygónkhoz való térbeli közelségük miatt, de az ilyen flerezési aktivitás lehetőségét még nem ismerjük.
#39