Szabványosítja az Office 12 formátumokat a Microsoft
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#85
ha többet nem is, de legalább lassabbak... 😊
#84
Na azért a linuxos GUI-k messze többet tudnak a wineseknél.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#83
linkeltem a gartneres hírhez is, ha valakinek reagálhatnikja van, az inkább oda tegye 😊
#82
az az érdekes, h linux fanok nevettek amikor ms kijött a w95 grafikus felületével, látjuk mi lett belõle, már linuxon is azt a GUI-t másolták le. nevettek amikor kijött a win server, látjuk megintcsak mi lett, pár év alatt piacvezetõ lett. nevettek amikor kijött az sql sever, mára az lett a leg kelendõbb. stb. stb. hagy ne soroljam végig az összes terméküket.
közben linuxal és az open sourceal mi van? sehol sincsenek, soha nem is voltak.
és mit csinálnak a linux fanok? nevetnek a vistán.
mivel bízom az épelméjûségükben, azt kell gondolnom, h kínjukban nevetnek...
közben linuxal és az open sourceal mi van? sehol sincsenek, soha nem is voltak.
és mit csinálnak a linux fanok? nevetnek a vistán.
mivel bízom az épelméjûségükben, azt kell gondolnom, h kínjukban nevetnek...
#81
ha gonosz akarnék lenni, akkor azt mondanám, h könnyû a linuxnak, mert 1%ról 1,5%ra való növekedés 50%os növekedést jelent <#idiota>
#80
még elfogultsággal sem lehet vádolni, hiszen a linuxot pozitív eredménnyel hozza ki 😊
#79
sajna már kifutott ez a topik, de asszem caró vagy h4x0r kért linket a win serverek elterjedségére:
erre tessék
erre tessék
#78
#75-#77:
Akkor ugyanott vagyunk nem? 😉
Akkor ugyanott vagyunk nem? 😉
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#77
"Lassan 1 éve van fent az xp-m ezen verziója"
Mar tobb. ~13-14 honapja.
Mar tobb. ~13-14 honapja.
#76
Izgalmas olvasmányt csináltatok. Lassan 1 éve van fent az xp-m ezen verziója . Azóta csak hetvegere kapcsoltam ki a gépet és soha nem fagyott ,soha nem volt kevés a memória ( ha kell swappel ) , ha bedöglött egy prg. mindig ki tudtam löni - tök mid1 hogy,de megoldható. Pedig a folyamatos net mellett jónéhány prg is folyamatosan megy . Ami erõsen terhelõ az a VS .NET es a 3ds max ami szintén folyamatosan számol ha nem dolgozom rajta. Néha a 2 egyutt is megy ( egyiknek sem vettem le a prioritását kisebbre ) gond nélkül ( -es van amikor ezeket benthagyva jatszok egy kicsit lazitas keppen. ilyenkor persze "uresjaratban" vannak). Ez nem hit kérdése meg egy szektáé. Tudom hogy a lin$ux a büdös életbe nem lenne képes rá. Látom másoknál mit müvel és tudom mire jó . Lehet hogy be lehet lõni. Nem kétlem hogy némi text file buher után jobb lesz és használhatóbb ,de ahhoz már hozzá kell nyúlni. Én az xp-hez nem nyúltam egy újjal sem . Alap telepites megy egy halom szeméttel rainstallalva ,mert lusta vagyok újratelepiteni ,meg minnek ez igy is tökéletes. Ez a lényeg ,ingyen van(campus) egy tökéletes rendszerem.
#75
Izgalmas olvasmányt csináltatok. Lassan 1 éve van fent a linuxom ezen verziója . Azóta nem kapcsoltam ki a gépet és soha nem fagyott ,soha nem volt kevés a memória ( ha kell swappel ) , ha bedöglött egy prg. mindig ki tudtam löni ( ha x-vel együtt ( mplayer fogta ) ,akkor kiugrottam shellbe , beléptem rootként és úgy - tök mid1 ,de megoidható - ) . Pedig a folyamatos net mellett jónéhány prg is folyamatosan megy . Ami erõsen terhelõ az a blender 3d renderelõ ami szintén folyamatosan számol ha nem dolgozom rajta. Néha 2 is megy ( egyiknek levettem a prioritását kisebbre ) gond nélkül . Ez nem hitt kérdése meg egy szektáé. Tudom hogy az m$ a büdös életbe nem lenne képes rá ,még a szeretett xp sem. Látom másoknál mit müvel és tudom mire jó . Lehet hogy be lehet lõni. Nem kétlem hogy némi registry buher után jobb lesz és használhatóbb ,de ahhoz már hozzá kell nyúlni. Én a linuxhoz nem nyúltam egy újjal sem . Alap kernel megy egy halom szeméttel beleforgatva ,mert lusta vagyok újat forgatni ,meg minnek ez igy is tökéletes. Ez a lényeg ,ingyen van egy tökéletes rendszerem .
#74
"kernel space a Linuxon is létezik"
vicces lenne, ha nem igy volna... 😊
"Ez a memóriakezelõ alrendszer teljesen biztonságos, ha mégsincs elég hely, a processz megáll. "
esetemben éppenséggel az egész kernel megállt egy kernel paniccal (gyk. kékhalál).
Winen egy picit ez "biztonságosabb".
vicces lenne, ha nem igy volna... 😊
"Ez a memóriakezelõ alrendszer teljesen biztonságos, ha mégsincs elég hely, a processz megáll. "
esetemben éppenséggel az egész kernel megállt egy kernel paniccal (gyk. kékhalál).
Winen egy picit ez "biztonságosabb".
#73
ez lemaradt...
"linuxban elég jól megírták kernel szinten a memóriakezelést"
hát ennek igencsak ellentmond a kernel panic... A winrõl inkább elmondható ez.
"linuxban elég jól megírták kernel szinten a memóriakezelést"
hát ennek igencsak ellentmond a kernel panic... A winrõl inkább elmondható ez.
#72
Equ: kernel space a Linuxon is létezik. A "maradék" memórián (user space) az egyes alkalmazások osztoznak, ha nem elég itt is jön a swap. Ez a memóriakezelõ alrendszer teljesen biztonságos, ha mégsincs elég hely, a processz megáll.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#71
"Nem root-ként futott véletlen az a program?"
na erre már nem esküszöm meg, lehet root volt. És akkor mi van? Igen egyszerû helyzet, egy program több memóriát igényelt mint amit a kernel ki tudott osztani -> el kell utasitani a memóriafoglalási kérelmét mégpedig az elõtt, hogy maga a kernelnek túl kevés maradna a stabil mûködéséhez, ezen hasalt el a linux. De winen adminként is nyugodtan ki lehet próbálni semmi baja nem lesz. (megjegyzem nem hiszem hogy a linuxot a root hülyitette meg, memóriafoglalási kérelmek elfogadását nem befolyásolhatja a kérelmezõ program jogosultsági szintje, csakis a rendszer memóriaállapota)
na erre már nem esküszöm meg, lehet root volt. És akkor mi van? Igen egyszerû helyzet, egy program több memóriát igényelt mint amit a kernel ki tudott osztani -> el kell utasitani a memóriafoglalási kérelmét mégpedig az elõtt, hogy maga a kernelnek túl kevés maradna a stabil mûködéséhez, ezen hasalt el a linux. De winen adminként is nyugodtan ki lehet próbálni semmi baja nem lesz. (megjegyzem nem hiszem hogy a linuxot a root hülyitette meg, memóriafoglalási kérelmek elfogadását nem befolyásolhatja a kérelmezõ program jogosultsági szintje, csakis a rendszer memóriaállapota)
#70
RAM: ha nincs beállítva kvóta megeshet... de különben nem. Meg nekem még olyan sose volt, hogy ne tudtam volna bejelentkezni és kinyírni, ha gondja volt.
Nem root-ként futott véletlen az a program?
A másik: linuxban elég jól megírták kernel szinten a memóriakezelést, lehet ezért nem foglalkoznak vele a fejlesztõk.
Nem root-ként futott véletlen az a program?
A másik: linuxban elég jól megírták kernel szinten a memóriakezelést, lehet ezért nem foglalkoznak vele a fejlesztõk.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#69
Úgy hallottam, ez a probléma csak windowsnál áll fenn( 😉 ), bár én még nem használtam egy napon keresztül FF-et 😄
És gyanítom, hogy azért mert nem jó a garbage collector.(bár azért ebben közel sem vagyok biztos)
Linuxnál nem hiszem, mert õ még úgy is optimalizál, hogy ha egy kód többször fut, csak egyszer tölti be, és csak az adatszegmenst hozza még egyszer létre.
Mondom, nem tudom mi a helyzet winen, mert ott semmilyen irodai szoftvert nem használok, és linuxon is csak elvétve, de linuxon nagyon gyorsan futnak a dolgok, fõleg azért, mert nem nagyon szeret swappelni.
És gyanítom, hogy azért mert nem jó a garbage collector.(bár azért ebben közel sem vagyok biztos)
Linuxnál nem hiszem, mert õ még úgy is optimalizál, hogy ha egy kód többször fut, csak egyszer tölti be, és csak az adatszegmenst hozza még egyszer létre.
Mondom, nem tudom mi a helyzet winen, mert ott semmilyen irodai szoftvert nem használok, és linuxon is csak elvétve, de linuxon nagyon gyorsan futnak a dolgok, fõleg azért, mert nem nagyon szeret swappelni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#68
"De hasonlítsd össze hány platformon fut OO, és mennyin MSO."
Huh, ezzel aztán ki vagyok segitve, nemcsak winen tetû lassú az oo, hanem linuxon is. Hurrá!
"Azért nekik sokkal könnyebb, mert simán ki tudják használni az egész OP-rendszert, a másiknál nincs így."
És ez engem - és úgy általában a világot, vállalatokat - hol érdekli? Azt használják ami jobban megfelel a feladatra, könnyebben kezelhetõ, gyorsabb. Ez pedig az mso. De te inkább azt mondod, hogy ne foglalkozzunk a szakmai érvekkel, sajnáljuk meg szegény oo iróit, mert nem tudják kihasználni a teljes oprendszer funkcionálitását. Igazad van, e nemes cél érdekében megéri milliókat kidobni az ablakon... (rosszul mûködõ IT miatt)
"De pont FTeR mondta egyszer, hogy a program "jósága" nincs feltétlenül arányban a ficsõrök számával."
Persze. Elsõdleges szempont az optimális mûködés (gyk. azt keveset amit tud legalább gyorsan, hatékonyan, korrekten optimalizáltan tegye) és ha ez megvan, akkor lehet a "ficsöröket" növelni. Mso mindkettõn túlvan, oo még az elsõt akadályt se vette, de már koppintja az újabbnál újabb dolgokat az mso-ból...
"Szerinted az EU miért nyomja teljes erõvel az open rendszereket?"
Mert neki az az érdeke, hogy legyen saját rendszere is. Ettõl még a cégeknek kicsit sem ez az érdeke, hanem hogy hatékonyan tudjanak dolgozni. Ha az open source rendszerek majd eljutnak valaha arra a technológiai szintre ahol a ms van sokéve, akkor majd a cégeknek is ez lesz érdeke. Addig ez csak bs. Egyébként konkrétan az eu-nak nem érdeke az open rendszer legfeljebb az open file formátumok, amiket jövõre meg is kap... (habár az õ szempontjukból - mi van ha nincs többé mso mit csinálnak a doksikkal - ez jelenleg is teljesül ugyanis az mso jelenlegi xml verziói is teljesen nyitottak, csak meg kell venni a licenset, hogy felhasználhasd más programokban, de a lényeg, hogy nem veszik el semmi ilyen esetben se)
"A winnel ez "kicsit" többször elõfordul, szerveres környezetben is."
Mivel egy "kicsit" jobban el van terjedve... De látom nem értetted ezt mire mondtam. Teljesen lényegtelen hány támadás van, magáról a rendszerrõl beszéltünk, a "szakértõ" úr ugye arra célzott, hogy a *nix milyen jól van megtervezve azt nem érintik ezek a problémák. Pedig ugye mindenki tudja, hogy ez mekkora marhaság ugyanolyan lyukas az is mint a win, csak nulla elterjedsége miatt nem támadják. Erre volt példa a féreg deface és a kernel panic tucatnyi linuxos biztonsági lyukkal...
Memória. Érdemes ugyanezt megcsinálni winnel, de úgy hogy nem állitod le a memóriafaló programot, swap nélkül (vagy korlátozott swap mérettel) és megnézni mi történik. Semmi!! Az utolsó 20-30 megát a kernel nem engedi kiosztani az alkalmazásnak (megtartja magának), hanem megtagadja a program memóriafogalalási kérelmét, miközben a rendszernek semmi baja, röhögve elõhozod a taskmant kilövöd az alkalmazást és vigan megy tovább minden. Ugyanez egy fedorán kernel paniccal kifektette a rendszert!
De mint mondtam már korábban próbáld ki az outlook-os új üzenetet ami wordöt nyit. 100 kb-al se nõ a memóriafoglalás... Szóval lehet ezt a témát se kéne nagyon a linuxal feszegetni 😊
(egyébként ezzel a memóriás résszel azt próbáltad bizonygatni, az oo-s fiúk nem tudnak winre normális programot irni csak linuxra? Ha igen, akkor ezt én elfogadom, csak akkor ne gyertek azzal, hogy winen használható az oo)
Huh, ezzel aztán ki vagyok segitve, nemcsak winen tetû lassú az oo, hanem linuxon is. Hurrá!
"Azért nekik sokkal könnyebb, mert simán ki tudják használni az egész OP-rendszert, a másiknál nincs így."
És ez engem - és úgy általában a világot, vállalatokat - hol érdekli? Azt használják ami jobban megfelel a feladatra, könnyebben kezelhetõ, gyorsabb. Ez pedig az mso. De te inkább azt mondod, hogy ne foglalkozzunk a szakmai érvekkel, sajnáljuk meg szegény oo iróit, mert nem tudják kihasználni a teljes oprendszer funkcionálitását. Igazad van, e nemes cél érdekében megéri milliókat kidobni az ablakon... (rosszul mûködõ IT miatt)
"De pont FTeR mondta egyszer, hogy a program "jósága" nincs feltétlenül arányban a ficsõrök számával."
Persze. Elsõdleges szempont az optimális mûködés (gyk. azt keveset amit tud legalább gyorsan, hatékonyan, korrekten optimalizáltan tegye) és ha ez megvan, akkor lehet a "ficsöröket" növelni. Mso mindkettõn túlvan, oo még az elsõt akadályt se vette, de már koppintja az újabbnál újabb dolgokat az mso-ból...
"Szerinted az EU miért nyomja teljes erõvel az open rendszereket?"
Mert neki az az érdeke, hogy legyen saját rendszere is. Ettõl még a cégeknek kicsit sem ez az érdeke, hanem hogy hatékonyan tudjanak dolgozni. Ha az open source rendszerek majd eljutnak valaha arra a technológiai szintre ahol a ms van sokéve, akkor majd a cégeknek is ez lesz érdeke. Addig ez csak bs. Egyébként konkrétan az eu-nak nem érdeke az open rendszer legfeljebb az open file formátumok, amiket jövõre meg is kap... (habár az õ szempontjukból - mi van ha nincs többé mso mit csinálnak a doksikkal - ez jelenleg is teljesül ugyanis az mso jelenlegi xml verziói is teljesen nyitottak, csak meg kell venni a licenset, hogy felhasználhasd más programokban, de a lényeg, hogy nem veszik el semmi ilyen esetben se)
"A winnel ez "kicsit" többször elõfordul, szerveres környezetben is."
Mivel egy "kicsit" jobban el van terjedve... De látom nem értetted ezt mire mondtam. Teljesen lényegtelen hány támadás van, magáról a rendszerrõl beszéltünk, a "szakértõ" úr ugye arra célzott, hogy a *nix milyen jól van megtervezve azt nem érintik ezek a problémák. Pedig ugye mindenki tudja, hogy ez mekkora marhaság ugyanolyan lyukas az is mint a win, csak nulla elterjedsége miatt nem támadják. Erre volt példa a féreg deface és a kernel panic tucatnyi linuxos biztonsági lyukkal...
Memória. Érdemes ugyanezt megcsinálni winnel, de úgy hogy nem állitod le a memóriafaló programot, swap nélkül (vagy korlátozott swap mérettel) és megnézni mi történik. Semmi!! Az utolsó 20-30 megát a kernel nem engedi kiosztani az alkalmazásnak (megtartja magának), hanem megtagadja a program memóriafogalalási kérelmét, miközben a rendszernek semmi baja, röhögve elõhozod a taskmant kilövöd az alkalmazást és vigan megy tovább minden. Ugyanez egy fedorán kernel paniccal kifektette a rendszert!
De mint mondtam már korábban próbáld ki az outlook-os új üzenetet ami wordöt nyit. 100 kb-al se nõ a memóriafoglalás... Szóval lehet ezt a témát se kéne nagyon a linuxal feszegetni 😊
(egyébként ezzel a memóriás résszel azt próbáltad bizonygatni, az oo-s fiúk nem tudnak winre normális programot irni csak linuxra? Ha igen, akkor ezt én elfogadom, csak akkor ne gyertek azzal, hogy winen használható az oo)
#67
ah nem érted. már én is írtam, de újra: alapból hiába foglal kevesebbet, ha miután elkezded használni szépen felzabál mindent.
ahogy Equ is említette pl a wördöd/áutluk-os példát.
pl ff-nek is tragikus mem kezelése. 1 nap és pár tab után többet foglal mint a VS+Dreamweaver+wörd együttvéve. pedig indításnál még 1 IE ablaknál is kevesebbet foglal.
ahogy Equ is említette pl a wördöd/áutluk-os példát.
pl ff-nek is tragikus mem kezelése. 1 nap és pár tab után többet foglal mint a VS+Dreamweaver+wörd együttvéve. pedig indításnál még 1 IE ablaknál is kevesebbet foglal.
#66
de a fícsörök minõségével már igen 😊
(igazán meghatódtam, h idéztél. még könny is szökkent a szemembe)
akartam egy csomó dolgot írni, de 110%ban egyet értek EQUval, szal most kihagynám a vízhang szerepét. 😊
(igazán meghatódtam, h idéztél. még könny is szökkent a szemembe)
akartam egy csomó dolgot írni, de 110%ban egyet értek EQUval, szal most kihagynám a vízhang szerepét. 😊
#65
Úgy látszik neked a stratégiai szempontok nem jelentenek semmit.
Szerinted az EU miért nyomja teljes erõvel az open rendszereket?
Azért mert nem engedheti meg magának egy amerikai cégtõl való függést.
Ezt a férges dolgot ugye nem gondoltad komolyan? 😊
A winnel ez "kicsit" többször elõfordul, szerveres környezetben is.
Még valami:
Memóriahasználat linuxon😞debian 3.1, gnome-al)
Mem: 516456k total, 482360k used, 34096k free, 34412k buffers 296116k cached
Swap: 979956k total, 796k used, 979160k free
Ugyanez OO 2 Writer elindítása után:
Mem: 516456k total, 508364k used, 8092k free, 34428k buffers 296260k cached
Swap: 979956k total, 796k used, 979160k free
Még annyit mondok, hogy tegnap(vagy már ma? 😄) írtam egy elszúrt programot. Elfelejtettem a malloc után free-zni, és egy többszörös ciklusmagban meghívott függvénybõl.
Mondjuk tudtam, hogy ez lesz, de megnéztem, hogy mi történik.
Megvártam, míg 500 megáig felment a swap, azután lekapcsoltam.
A memóriahasználat 20MB! volt teljes grafikus felülettel, és ez nem is nagyon változott utána, csak a cache ment fel.
Szerinted az EU miért nyomja teljes erõvel az open rendszereket?
Azért mert nem engedheti meg magának egy amerikai cégtõl való függést.
Ezt a férges dolgot ugye nem gondoltad komolyan? 😊
A winnel ez "kicsit" többször elõfordul, szerveres környezetben is.
Még valami:
Memóriahasználat linuxon😞debian 3.1, gnome-al)
Mem: 516456k total, 482360k used, 34096k free, 34412k buffers 296116k cached
Swap: 979956k total, 796k used, 979160k free
Ugyanez OO 2 Writer elindítása után:
Mem: 516456k total, 508364k used, 8092k free, 34428k buffers 296260k cached
Swap: 979956k total, 796k used, 979160k free
Még annyit mondok, hogy tegnap(vagy már ma? 😄) írtam egy elszúrt programot. Elfelejtettem a malloc után free-zni, és egy többszörös ciklusmagban meghívott függvénybõl.
Mondjuk tudtam, hogy ez lesz, de megnéztem, hogy mi történik.
Megvártam, míg 500 megáig felment a swap, azután lekapcsoltam.
A memóriahasználat 20MB! volt teljes grafikus felülettel, és ez nem is nagyon változott utána, csak a cache ment fel.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#64
De hasonlítsd össze hány platformon fut OO, és mennyin MSO.
Azért nekik sokkal könnyebb, mert simán ki tudják használni az egész OP-rendszert, a másiknál nincs így.
És azért ne akarjátok az OO-t az MSO-hoz hasonlítani, mert annak tényleg nincs értelme.
De pont FTeR mondta egyszer, hogy a program "jósága" nincs feltétlenül arányban a ficsõrök számával.
Azért nekik sokkal könnyebb, mert simán ki tudják használni az egész OP-rendszert, a másiknál nincs így.
És azért ne akarjátok az OO-t az MSO-hoz hasonlítani, mert annak tényleg nincs értelme.
De pont FTeR mondta egyszer, hogy a program "jósága" nincs feltétlenül arányban a ficsõrök számával.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#63
Ezek szerint mi hasonlítunk 😊
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#62
kiválóan összefoglaltad, titeket nem szakmai szempontok vezérelnek, hanem kisgyerekes düh, gyûlölet, talán némi szélsõségesség. ezek olyan szempontok amelyek egyetlen vállalatot sem érdekelnek, legfeljebb a markukba röhögve ezen is keresnek egy adag pénzt, mint pl az ibm, aki linux nagy támogatójának vallja magát, miközben egész oldalas hirdetéseit olvasni mindenhol, ahol "az ibm vállalati környezetbe a windows xp rendszert javasolja"...
A többi "szakmai" érveden nincs mit vitázni, mert nem érvek csak un. lózungok, megfoghatalan levegõbebeszélés, semmi konkrétum. Én ha konkrétumokat akarok írni az "elképzelheteltnül jól átgondolt" linuxról, akkor olyanok jutnak eszembe, hogy milyen érdekes, hogy csak pár éve sikerült acl alapú biztonságkezelést belehekkelni, miközben a "nem matematikusok által tervezett" LOL 😊) winben egy évtizede elérhetõ volt, vagy az alkalmazások jogosultságkezelésének cas szerû hiánya, vagy a grafikus felület utólagos toldozása-foldozásából következõ lomhasága stb-stb. De ezek már mind-mind lerágott csontok.
"A Unix/Linux rendszerek igen megbízhatóak: gyakorlatilag csak hardveres hiba esetén állnak le."
... leszámítva amikor pár nap alatt linux szerverek tízezreit deface-eli egy egyszerû féreg, vagy amikor kernel panicba kergeti õket egy nem local admin pár tucatnyi biztonsági hibán keresztül stb-stb. Ugye ezt nem gondoltad komolyan? Pontosan ez az a terület ahol ma már nincs semmilyen különbség a két rendszer között. Mindkettõbõl lehet atombiztons rendszert csinálni és mindkettõ percek alatt kifektethetõ-törhetõ, ha hozzá nem értõk konfigurálják. Amiben ma különbség van az a nyújtott szolgáltatások mennyisége-minõsége és a programellátottság. Ezen dõl el ma, hogy melyik rendszer terjed el és melyik rendszer süllyed el vagy toporog egyhelyben.
(örülök, hogy az oo-s melléfogásodra nem reagáltál, hanem inkább témát tereltél)
A többi "szakmai" érveden nincs mit vitázni, mert nem érvek csak un. lózungok, megfoghatalan levegõbebeszélés, semmi konkrétum. Én ha konkrétumokat akarok írni az "elképzelheteltnül jól átgondolt" linuxról, akkor olyanok jutnak eszembe, hogy milyen érdekes, hogy csak pár éve sikerült acl alapú biztonságkezelést belehekkelni, miközben a "nem matematikusok által tervezett" LOL 😊) winben egy évtizede elérhetõ volt, vagy az alkalmazások jogosultságkezelésének cas szerû hiánya, vagy a grafikus felület utólagos toldozása-foldozásából következõ lomhasága stb-stb. De ezek már mind-mind lerágott csontok.
"A Unix/Linux rendszerek igen megbízhatóak: gyakorlatilag csak hardveres hiba esetén állnak le."
... leszámítva amikor pár nap alatt linux szerverek tízezreit deface-eli egy egyszerû féreg, vagy amikor kernel panicba kergeti õket egy nem local admin pár tucatnyi biztonsági hibán keresztül stb-stb. Ugye ezt nem gondoltad komolyan? Pontosan ez az a terület ahol ma már nincs semmilyen különbség a két rendszer között. Mindkettõbõl lehet atombiztons rendszert csinálni és mindkettõ percek alatt kifektethetõ-törhetõ, ha hozzá nem értõk konfigurálják. Amiben ma különbség van az a nyújtott szolgáltatások mennyisége-minõsége és a programellátottság. Ezen dõl el ma, hogy melyik rendszer terjed el és melyik rendszer süllyed el vagy toporog egyhelyben.
(örülök, hogy az oo-s melléfogásodra nem reagáltál, hanem inkább témát tereltél)
#61
Equ: A Linux-Win vita háttere jóval több mint szakmai vita - sõt talán ehhez van a legkevesebb köze. Itt bizony szemléletek ütköznek. Értsd meg: egyszerûen nem akarjuk - és nam hagyjuk - hogy az IT olyan fontos területe mint az OS fejlesztés (nyugodtan nevezhetjük sarokkövének is) egy monopólium kezében legyen - hiszen ez kiszolgáltatottságot, függõséget és biztonsági kockázatot jelent.
Ha pusztán szakmai érveket fogadnánk el akkor hová tegyük az olyan dolgokat, mint pl. a napokban kijelentett állítás, miszerint a MS csupán 9 dollárt keres eladott szoftverein (ha jól emlékszem, konkrétan az XP volt megemlítve) Pedig más is tud számolni 😊
Milyen szakmai érvek állítják meg az olyan tisztán üzleti alapú erõszakos terjeszkedést, mint pl. legutóbb a nagyszámítógépes rendszerek célbavétele? (bár erre befizetek) Hová tart ez a menetelés a MicroSoft részérõl? A fák nem nõnek az égig.
De hogy szakmailag is érveljek (igaz, most nem az OO - MSO szintû alkalmazások, hanem a jövõt nagyban - döntõen - meghatározó hálózati megoldásokat említve): én álmomban sem tudok elképzelni a Unix rendszereknél kiforottabb (és ahogy BlackRose fogalmazná) struktúráltabb rendszert. Az egész rendszeren érezni az átgondoltságot - hiába no, ezt matematikusok csinálták. És az egész mûködés ott zajlik elõtted, mindent látsz (na jó, C koderek elõnyben)! A Unix/Linux rendszerek igen megbízhatóak: gyakorlatilag csak hardveres hiba esetén állnak le. Nem kell mondanom, mit jelent ez egy hálózat esetén. A Unixban megjelenõ, egyszerûen elérhetõ adatfolyam-kezelés (ami a C-be is átkerült) minden más OS-nél nagyobb lehetõséget nyújt (be kell valljam, bár ez a zárt kód hibája: nem ismerem a Win rendszerek hasonló megoldásait, legfeljebb C alapú nyelvek alatt)
A Unix/Linux rendszerekbõl csak egy jó (és saját) fejlesztõi környezet hiányzik. Itt valóban okosan lépett a MicroSoft: a .NET környezet nagyon megdobta az esélyeiket, ráadásul a Wines Java környezet is igen jó (olyannyira, hogy mivel pénzt is kell keresni, nem lehet kihagyni a .NET-el vagy a Java x-el való ismerkedést)
Most olyan helyen állunk, hogy jósolni nem merek: de 😊 szerintem az üzletpolitika - és az ellenállás miatt (látod, nem szakmai érv) a Win rendszerek és kiegészítõk elõbb-utóbb vagy behalnak vagy ingyenessé válnak bizonyos szinteken, és a MS a .NET-hez hasonló fejlesztéseit hozza majd elõtérbe.
Grafománok elõnyben.
Ha pusztán szakmai érveket fogadnánk el akkor hová tegyük az olyan dolgokat, mint pl. a napokban kijelentett állítás, miszerint a MS csupán 9 dollárt keres eladott szoftverein (ha jól emlékszem, konkrétan az XP volt megemlítve) Pedig más is tud számolni 😊
Milyen szakmai érvek állítják meg az olyan tisztán üzleti alapú erõszakos terjeszkedést, mint pl. legutóbb a nagyszámítógépes rendszerek célbavétele? (bár erre befizetek) Hová tart ez a menetelés a MicroSoft részérõl? A fák nem nõnek az égig.
De hogy szakmailag is érveljek (igaz, most nem az OO - MSO szintû alkalmazások, hanem a jövõt nagyban - döntõen - meghatározó hálózati megoldásokat említve): én álmomban sem tudok elképzelni a Unix rendszereknél kiforottabb (és ahogy BlackRose fogalmazná) struktúráltabb rendszert. Az egész rendszeren érezni az átgondoltságot - hiába no, ezt matematikusok csinálták. És az egész mûködés ott zajlik elõtted, mindent látsz (na jó, C koderek elõnyben)! A Unix/Linux rendszerek igen megbízhatóak: gyakorlatilag csak hardveres hiba esetén állnak le. Nem kell mondanom, mit jelent ez egy hálózat esetén. A Unixban megjelenõ, egyszerûen elérhetõ adatfolyam-kezelés (ami a C-be is átkerült) minden más OS-nél nagyobb lehetõséget nyújt (be kell valljam, bár ez a zárt kód hibája: nem ismerem a Win rendszerek hasonló megoldásait, legfeljebb C alapú nyelvek alatt)
A Unix/Linux rendszerekbõl csak egy jó (és saját) fejlesztõi környezet hiányzik. Itt valóban okosan lépett a MicroSoft: a .NET környezet nagyon megdobta az esélyeiket, ráadásul a Wines Java környezet is igen jó (olyannyira, hogy mivel pénzt is kell keresni, nem lehet kihagyni a .NET-el vagy a Java x-el való ismerkedést)
Most olyan helyen állunk, hogy jósolni nem merek: de 😊 szerintem az üzletpolitika - és az ellenállás miatt (látod, nem szakmai érv) a Win rendszerek és kiegészítõk elõbb-utóbb vagy behalnak vagy ingyenessé válnak bizonyos szinteken, és a MS a .NET-hez hasonló fejlesztéseit hozza majd elõtérbe.
Grafománok elõnyben.
Szeretem a ráncaimat, mert azt mutatják hogy éltem. Szeretem a beteg rózsákat, Hervadva ha vágynak, a nőket, A sugaras, a bánatos Ősz-időket
#60
Ebben igazad is van. Jól rémlik.
De hülyeségeket nem szoktam védeni. (Legalábbis remélem 😊)) Nem egy hülyét magam próbálok visszafogni. Fõleg, ha semleges hír hallatán indulatból win. linux vitát akar generálni. Az a halálom.😊
Az m$-t meg nem feketítem. Nincs rá szükség, megteszi õ maga. A velük szemben gyanakvó gondolataimat viszont leírom, mert elvégre errõl szól egy fórum 😊
De hülyeségeket nem szoktam védeni. (Legalábbis remélem 😊)) Nem egy hülyét magam próbálok visszafogni. Fõleg, ha semleges hír hallatán indulatból win. linux vitát akar generálni. Az a halálom.😊
Az m$-t meg nem feketítem. Nincs rá szükség, megteszi õ maga. A velük szemben gyanakvó gondolataimat viszont leírom, mert elvégre errõl szól egy fórum 😊
#59
semmi kedvem visszakeresni hozzászólásokat, de az tisztán rémlik, hogy ha valamelyik fanatikust szakmailag megcáfoljuk, netán bebizonyitjuk, hogy szakmailag igen felkészületlen ergo nem nagyon kéne messzirmenõ következtéseket ilyen témában levonnia, hátmég terjesztenie, te gyakran ott teremsz és megvéded... Aztán a ms jövõbeni, meg nem történt események alapján történõ befeketetítése is mintha gyakran hozzád fûzödne. Node hagyjuk ezt, én nem jellemezni akarom itt a fanatikusokat és nem fantatikusokat meg a (nem annyira)hittérítõket. Én rendszermérnök vagyok és kizárólag a szakmai érvek érdekelnek, magasról teszek a világmegváltásra, kommunizmusra és hasonló bs-re, az érdekel mely termékek és rendszerek a fejletebbek, alkalmasabbak a megbízóim feladatainak ellátására.
#58
m$ oldala: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2005/11/18/Microsoft_versenytarsism/
$open source oldal: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2005/11/15/MS_Off_OpenO/
$open source oldal: http://www.szszi.hu/kozlemenyek/sajto/2005/11/15/MS_Off_OpenO/
#57
Ehhez kérek egy linket.
Programmieren verboten! 2004-2006: Az AMD nem jótékonysági intézmény! 2006-máig: Az Intel sem az.
#56
Equ: Most komolyan.
Engem te tényleg úgy ismertél meg, mint aki misszionárius a linux ügyében?
Engem te tényleg úgy ismertél meg, mint aki misszionárius a linux ügyében?
#55
Tévedés... Ez éppen a linusokra jellemzõ, õk hitvitát folytatnak és megszállottak ebben a témában. Ha jön egy jobb rendszer/alkalmazás én pillanatok alatt áttérek rá, mig a linuxosok kedvenc oprendszerüket fogják továbbra is erõltetni és terjeszteni róla az igét. De ezt is megbeszéltük már sokszor.
Az áttérésrõl csak annyit, hogy a 6.5 mssql idején én egy nagyvállalattal dobattam az egészet egy kukába és tértünk át ibm db2-re, mert az jobb volt. Aztán 2001-ben visszaálltunk mssql-re mert az volt a legjobb és jelenleg is az. De, ha jön egy jobb, akkor megint váltok, akár oprendszerrõl akár alkalmazásról van szó. Tudod, szakmai érvek és nem hittérítés meg világmegváltó bs, ez a szakemberek jellemzõje...
Az áttérésrõl csak annyit, hogy a 6.5 mssql idején én egy nagyvállalattal dobattam az egészet egy kukába és tértünk át ibm db2-re, mert az jobb volt. Aztán 2001-ben visszaálltunk mssql-re mert az volt a legjobb és jelenleg is az. De, ha jön egy jobb, akkor megint váltok, akár oprendszerrõl akár alkalmazásról van szó. Tudod, szakmai érvek és nem hittérítés meg világmegváltó bs, ez a szakemberek jellemzõje...
#54
Equ: nem értesz.
Téged akkor sem tudnálak meggyõzni, ha 3 A4-es lapon lobogtatnám ezeket a szakmai érveket. 😊))
Ezértn em szállok bele ebbe a vitába.😊
Téged akkor sem tudnálak meggyõzni, ha 3 A4-es lapon lobogtatnám ezeket a szakmai érveket. 😊))
Ezértn em szállok bele ebbe a vitába.😊
#53
nyilván nem, elvégre ahhoz valódi (szakmai) érvek kellenének... 😊
#52
Nem akarlak meggyözni😊
#51
""szokás szerint az opensource kárára..." te magad mondtad"
talán nem igy van? Az nem elfogultság kérdése, hogy belátod-e, hogy ha nem csak 10 éves fikagépek flamelnek, hanem elõkerülnek valódi szakmai érvek, linkek, idézetek, akkor abból általában nem az open source jön ki jól, hanem ugyanoda lyukadunk ki, mint már ezerszer, hogy nem tud annyit, lassabb, nincs optimalizálva, nehezebben kezelhetõ, DE INGYENES.
"Ettõl fóggetlenül tartom a véleményemet, hogy roppant elfogult vagy, és valóban csak olyan hozzászólást olvastam tõled, amiben leszólod az open source dolgokat."
Ez csak azért fordulhat elõ, mert sosem azok az open source termékek kerülnek szóba amelyek tényleg nagyon jók, hanem olyanok amelyek folyamatosan csak ms termékeket koppintanak és közben fanatikusok hátszelével próbálják bizonygatni, hogy mennyivel is jobbak ezek, miközben lehülyézik azokat akik valódi szakmai okokból inkább fizetnek egy professzionális termékért minhogy egy ingyenes játékszerrel vesztegessék az idejüket ahelyett, hogy valódi feladatukat oldanák meg. De mint mondtam vannak kivételek, csak ezekbe sem a linux sem az oo nem tartozik bele...
talán nem igy van? Az nem elfogultság kérdése, hogy belátod-e, hogy ha nem csak 10 éves fikagépek flamelnek, hanem elõkerülnek valódi szakmai érvek, linkek, idézetek, akkor abból általában nem az open source jön ki jól, hanem ugyanoda lyukadunk ki, mint már ezerszer, hogy nem tud annyit, lassabb, nincs optimalizálva, nehezebben kezelhetõ, DE INGYENES.
"Ettõl fóggetlenül tartom a véleményemet, hogy roppant elfogult vagy, és valóban csak olyan hozzászólást olvastam tõled, amiben leszólod az open source dolgokat."
Ez csak azért fordulhat elõ, mert sosem azok az open source termékek kerülnek szóba amelyek tényleg nagyon jók, hanem olyanok amelyek folyamatosan csak ms termékeket koppintanak és közben fanatikusok hátszelével próbálják bizonygatni, hogy mennyivel is jobbak ezek, miközben lehülyézik azokat akik valódi szakmai okokból inkább fizetnek egy professzionális termékért minhogy egy ingyenes játékszerrel vesztegessék az idejüket ahelyett, hogy valódi feladatukat oldanák meg. De mint mondtam vannak kivételek, csak ezekbe sem a linux sem az oo nem tartozik bele...
#50
Sosem állítottam, hogy az m$ termékekenek rossz a felülete.
Ettõl fóggetlenül tartom a véleményemet, hogy roppant elfogult vagy, és valóban csak olyan hozzászólást olvastam tõled, amiben leszólod az open source dolgokat. "szokás szerint az opensource kárára..." te magad mondtad 😊
Ettõl fóggetlenül tartom a véleményemet, hogy roppant elfogult vagy, és valóban csak olyan hozzászólást olvastam tõled, amiben leszólod az open source dolgokat. "szokás szerint az opensource kárára..." te magad mondtad 😊
#49
rosszul értelmezed. linuxosoknak (mint azt a fórumon annyiszor bizonyitották már) soha semmi nem jó ami ms-os, ha túl sokat tud akkor azért, mert minek, ha túl sokan használják akkor azért, mert rákényszeriti magát az emberekre stb-stb... Ebbõl kifolyólag nem kompetensek ms terméket érintõ szakmai kérdésekben és általában szöges ellentétben nyilatkoznak a téma elismert szakértõitõl...
De nyugodtan cáfold a kijelentést, hogy a ms termékeknek kiváló a felhasználói felülete, hagy röhögjünk egyet, elvégre a szakmai kérdéseket már kiveséztük szokás szerint az opensource kárára...
De nyugodtan cáfold a kijelentést, hogy a ms termékeknek kiváló a felhasználói felülete, hagy röhögjünk egyet, elvégre a szakmai kérdéseket már kiveséztük szokás szerint az opensource kárára...
#48
Ha linuxos akkor nem szakmai?
Tényleg erre gondoltál, vagy rosszul értelmezem amit írtál?
Tényleg erre gondoltál, vagy rosszul értelmezem amit írtál?
#47
elkeseríteni nehéz lesz, ha azt vesszük, hogy az xp minden idõk legsikeresebb ms terméke lett, igy talán ne nagyon feszegessük a linuxos "szakértõk" jóslatait. Nyilván nincs olyan felület ami mindenkinek tetszene, de a felmérésk szerint az xp-k 80%-án a luna maradt... Sokminden hülyeséget össze lehet hordani a ms termékekrõl, de hogy ne lenne kiváló felhasználó felületük azt nem nagyon. Legalábbis szakmai (nem linuxos) körökben kiröhögnek vele.
#46
Nekem is az a tapasztalatom, hogy aki ele odaraktam az openoffice-t, annak sok gondja nem volt vele
#45
"Ugyanezzel "riogatták" a linux szakértõk az embereket az xp megjelenésekor, hogy a userek nem tudják megszokni az új felületet. Tényleg..."
nem akarlak elkeseriteni, de a kornyezetembol kiindulva nem mindenkinel aratott osztatlan sikert az uj kinezet. legtobbjuknek az elso dolga visszaterni a 2000-es kinezetre. gondolom ez az officenal sem lesz maskent, valoszinu ott is azert meglesz a regi kinezet, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy ezert ne valtson valaki.
nem akarlak elkeseriteni, de a kornyezetembol kiindulva nem mindenkinel aratott osztatlan sikert az uj kinezet. legtobbjuknek az elso dolga visszaterni a 2000-es kinezetre. gondolom ez az officenal sem lesz maskent, valoszinu ott is azert meglesz a regi kinezet, mert nem engedhetik meg maguknak, hogy ezert ne valtson valaki.
\"Kinézet hajhászó átlagfelhasználó\" by GyP
#44
"De ráadásul mindez windózon értendõ, a Linux viszont más tészta!"
Semmiben nem másabb ott sem helyzet, próbáld meg ugyanazt a környezetet programellátottságot (ugyanolyan tudással) felrakni rá mint winre, egyrészt nem tudsz ilyet csinálni, másrészt ha tudnál akkor 2x olyan lassú lesz mint a win. A linux grafikus felülete eleve lassabb, de ez még kiegészül azzal hogy a programok nem érik el egymást, ahogy pl az outlook használja a word-öt levélirásra, gyakoratilag nem kerül plusz memóriába egy új levél irása, mert már bent van a teljes kódszegmens a memóriában, miközben egy olyan full extrás szerkesztõ felület kap a levéliráshoz, amit szinte tényleg nem is lehet kihasználni. Ehhez képest linuxon ugyanúgy beránt 20-30 megás szerkesztõfelületet egy új levélhez... Szóval szép dolog a linux erõforrásigényével jönni amig nem használod valódi környezetben, de a gyakorlat mást mutat.
"Vagy új gépet venni, Pistával M$O12-vel néhány száz ezer forintért."
Nos egyrészt a géppel win+office-t venni egy vállalatnál 50e ft-ból megvan (nagyvállalatnál 30e) másrészt azt számold ki, hogy mennyi idõ térül meg ez a pár tizezer forint, ha a juliska nem tudja a munkáját normálisan elvégezni linuxon és oo-n, mert képtelen az adatábzisokhoz kapcsolódni, nem futnak a makrók igy kézzel kell megcsinálni mindent, rosszul jelennek meg a kintrõk kapott dokumentumok stb-stb.
"Ja meg Juliskát is elküldeni egy felhasználói M$ tanfolyamra néhány 10 lepedõért?"
Mert ugye mso-hoz tanfolyam kell mig oo-hoz nem, mert annak könnyebben használható a felülete. Bruhaha 😊)
"Az is igaz, hogy sokat konvertálgat, de akkor tessék szépen a saját formátumait használni"
Ezt mond meg a pártizmillió mso felhasználónak, hogy ne küldjék már abba. Vagy mondd meg az IT-snek, hogy inkább kézzel elemezzen többnapnyi munkát ahelyett hogy olapozna excelben, mert szegény oo azt se tudja miaz...
"ráadásul ezek több lehetõséget is biztosítanak mint a wörd doc-ok!"
Na halljuk!
"A teljesítmény is azért kel neki, mert eszméletlen sok a felhasználót segítõ funkciót építettek be, ami nem merül ki abban, hogy néha feldobja a gémkapcsot!!!"
Uristen, te ezt komolyan is gondolod?
"Nekem viszont az a tapasztalatom, hogy egy átlag felhasználónak sokkal kevesebb ellenérzése van vele kapcsolatban, és mivel a felépítése/kezelése is nagyon hasonlít az M$O-ra így nehézséget sem igen okoz a használata."
Nekem meg az a tapasztalatom, hogy ha egy ingynes termék nemhogy jobb, de csak fele olyan jó lenne mint a fizetõs, akkor pillanatok alatt 90%-os részesedése lenne, ehelyett egy évtized alatt sehova se jutottak ezek az ingyen programok... (de talán nem kéne meglepõdni, mikor épp most meséltük el hogy mennyire sehol sincsenek ezek tudásban)
"Kíváncsi leszek az M$O12-höz a júzer mit fog szólni?"
Ugyanezzel "riogatták" a linux szakértõk az embereket az xp megjelenésekor, hogy a userek nem tudják megszokni az új felületet. Tényleg...
Semmiben nem másabb ott sem helyzet, próbáld meg ugyanazt a környezetet programellátottságot (ugyanolyan tudással) felrakni rá mint winre, egyrészt nem tudsz ilyet csinálni, másrészt ha tudnál akkor 2x olyan lassú lesz mint a win. A linux grafikus felülete eleve lassabb, de ez még kiegészül azzal hogy a programok nem érik el egymást, ahogy pl az outlook használja a word-öt levélirásra, gyakoratilag nem kerül plusz memóriába egy új levél irása, mert már bent van a teljes kódszegmens a memóriában, miközben egy olyan full extrás szerkesztõ felület kap a levéliráshoz, amit szinte tényleg nem is lehet kihasználni. Ehhez képest linuxon ugyanúgy beránt 20-30 megás szerkesztõfelületet egy új levélhez... Szóval szép dolog a linux erõforrásigényével jönni amig nem használod valódi környezetben, de a gyakorlat mást mutat.
"Vagy új gépet venni, Pistával M$O12-vel néhány száz ezer forintért."
Nos egyrészt a géppel win+office-t venni egy vállalatnál 50e ft-ból megvan (nagyvállalatnál 30e) másrészt azt számold ki, hogy mennyi idõ térül meg ez a pár tizezer forint, ha a juliska nem tudja a munkáját normálisan elvégezni linuxon és oo-n, mert képtelen az adatábzisokhoz kapcsolódni, nem futnak a makrók igy kézzel kell megcsinálni mindent, rosszul jelennek meg a kintrõk kapott dokumentumok stb-stb.
"Ja meg Juliskát is elküldeni egy felhasználói M$ tanfolyamra néhány 10 lepedõért?"
Mert ugye mso-hoz tanfolyam kell mig oo-hoz nem, mert annak könnyebben használható a felülete. Bruhaha 😊)
"Az is igaz, hogy sokat konvertálgat, de akkor tessék szépen a saját formátumait használni"
Ezt mond meg a pártizmillió mso felhasználónak, hogy ne küldjék már abba. Vagy mondd meg az IT-snek, hogy inkább kézzel elemezzen többnapnyi munkát ahelyett hogy olapozna excelben, mert szegény oo azt se tudja miaz...
"ráadásul ezek több lehetõséget is biztosítanak mint a wörd doc-ok!"
Na halljuk!
"A teljesítmény is azért kel neki, mert eszméletlen sok a felhasználót segítõ funkciót építettek be, ami nem merül ki abban, hogy néha feldobja a gémkapcsot!!!"
Uristen, te ezt komolyan is gondolod?
"Nekem viszont az a tapasztalatom, hogy egy átlag felhasználónak sokkal kevesebb ellenérzése van vele kapcsolatban, és mivel a felépítése/kezelése is nagyon hasonlít az M$O-ra így nehézséget sem igen okoz a használata."
Nekem meg az a tapasztalatom, hogy ha egy ingynes termék nemhogy jobb, de csak fele olyan jó lenne mint a fizetõs, akkor pillanatok alatt 90%-os részesedése lenne, ehelyett egy évtized alatt sehova se jutottak ezek az ingyen programok... (de talán nem kéne meglepõdni, mikor épp most meséltük el hogy mennyire sehol sincsenek ezek tudásban)
"Kíváncsi leszek az M$O12-höz a júzer mit fog szólni?"
Ugyanezzel "riogatták" a linux szakértõk az embereket az xp megjelenésekor, hogy a userek nem tudják megszokni az új felületet. Tényleg...
#43
Én javalloma vita lezárását.
A hup-on éppen ma tünt fel két link, az egyik az m$ összehasonlító tesztje az open office-al, (ráadásul az 1.1-es, ami ugye már elég "öreg") és rá a válasz, amelyet az open source közösség egy tagja publikált.
Érdekes olvasmány.
A hup-on éppen ma tünt fel két link, az egyik az m$ összehasonlító tesztje az open office-al, (ráadásul az 1.1-es, ami ugye már elég "öreg") és rá a válasz, amelyet az open source közösség egy tagja publikált.
Érdekes olvasmány.
#42
"sztem egyértelmûen konkurenciát jelent az mssql server az oraclenek. mind teljesítményben, mind tudásban."
Nyilván. De a tudásához azt hozzá kell tenni, hogy pl. mig az oracle beépitve tartalmaz olap elezmzõt, addig mssql-hez ehhez analysis services is kell. (ami persze megeszi reggelire az oracle verzióját, de ettõl még ezt hozzá kell tenni, hogy szakmailag korrektek legyünk.) De pl. a biztalk bizonyos funkciói is benne vannak az oracle-ben (persze a legdrágábban, amibõl a biztalk ára is kijön ami persze megeszi reggelire az oracle integrációs lehetõségeit)
"h ms termékei között mekkora együtmûködés van. "
Azt hiszem ez az a terület, ahol a nyilt forrású dolgok teljesen halottak, akár magát a linuxot nézzük akár a rá épülõ alkalmazásokat, semmilyen egységesség, komoly kommunkációs felület, szabványos (ti. egymáshoz nagyban hasonlító) programozási lehetõség nincs és látszólag nem is lesz.
Nyilván. De a tudásához azt hozzá kell tenni, hogy pl. mig az oracle beépitve tartalmaz olap elezmzõt, addig mssql-hez ehhez analysis services is kell. (ami persze megeszi reggelire az oracle verzióját, de ettõl még ezt hozzá kell tenni, hogy szakmailag korrektek legyünk.) De pl. a biztalk bizonyos funkciói is benne vannak az oracle-ben (persze a legdrágábban, amibõl a biztalk ára is kijön ami persze megeszi reggelire az oracle integrációs lehetõségeit)
"h ms termékei között mekkora együtmûködés van. "
Azt hiszem ez az a terület, ahol a nyilt forrású dolgok teljesen halottak, akár magát a linuxot nézzük akár a rá épülõ alkalmazásokat, semmilyen egységesség, komoly kommunkációs felület, szabványos (ti. egymáshoz nagyban hasonlító) programozási lehetõség nincs és látszólag nem is lesz.
#41
Szerintem nem ilyen egyértelmû, a dolog.
Átlagban lehet, hogy az OO lassabb, de van amiben meg gyorsabb mint az M$O.
És aláíróm, hogy egy 128 MB gépet lehet hogy megeszik az OO, ez szerintem is szégyen.
Viszont 256 MB azért elég szokott lenni.
De ráadásul mindez windózon értendõ, a Linux viszont más tészta!
És itt jön el az a pont ahol a rencergazdákok/IT beruházásról döntõ emberkék elgondolkodhatnak, hogy melyik éri meg jobban: Juliskának betenni egy Linuxot OO-val a gépére.
Vagy új gépet venni, Pistával M$O12-vel néhány száz ezer forintért. Ja meg Juliskát is elküldeni egy felhasználói M$ tanfolyamra néhány 10 lepedõért?
Az is igaz, hogy sokat konvertálgat, de akkor tessék szépen a saját formátumait használni, ráadásul ezek több lehetõséget is biztosítanak mint a wörd doc-ok!
A teljesítmény is azért kel neki, mert eszméletlen sok a felhasználót segítõ funkciót építettek be, ami nem merül ki abban, hogy néha feldobja a gémkapcsot!!!
Lényeg a lényeg, valszeg téged nem lehetne meggyõzni az OO-val kapcsolatban.
Nekem viszont az a tapasztalatom, hogy egy átlag felhasználónak sokkal kevesebb ellenérzése van vele kapcsolatban, és mivel a felépítése/kezelése is nagyon hasonlít az M$O-ra így nehézséget sem igen okoz a használata.
Kíváncsi leszek az M$O12-höz a júzer mit fog szólni?
Átlagban lehet, hogy az OO lassabb, de van amiben meg gyorsabb mint az M$O.
És aláíróm, hogy egy 128 MB gépet lehet hogy megeszik az OO, ez szerintem is szégyen.
Viszont 256 MB azért elég szokott lenni.
De ráadásul mindez windózon értendõ, a Linux viszont más tészta!
És itt jön el az a pont ahol a rencergazdákok/IT beruházásról döntõ emberkék elgondolkodhatnak, hogy melyik éri meg jobban: Juliskának betenni egy Linuxot OO-val a gépére.
Vagy új gépet venni, Pistával M$O12-vel néhány száz ezer forintért. Ja meg Juliskát is elküldeni egy felhasználói M$ tanfolyamra néhány 10 lepedõért?
Az is igaz, hogy sokat konvertálgat, de akkor tessék szépen a saját formátumait használni, ráadásul ezek több lehetõséget is biztosítanak mint a wörd doc-ok!
A teljesítmény is azért kel neki, mert eszméletlen sok a felhasználót segítõ funkciót építettek be, ami nem merül ki abban, hogy néha feldobja a gémkapcsot!!!
Lényeg a lényeg, valszeg téged nem lehetne meggyõzni az OO-val kapcsolatban.
Nekem viszont az a tapasztalatom, hogy egy átlag felhasználónak sokkal kevesebb ellenérzése van vele kapcsolatban, és mivel a felépítése/kezelése is nagyon hasonlít az M$O-ra így nehézséget sem igen okoz a használata.
Kíváncsi leszek az M$O12-höz a júzer mit fog szólni?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#40
Én open párti vagyok, de equ-nak most szvsz tök igaza van. Én is mindig lelkeden felrakom az OO új verzióját, aztán le is törölöm a francba. Nálam még mindig az office2000 a nyerõ, van belõle egy small businness-em, word, excel, csók.
Más téren viszont eszembe sem jut MS cuccot használni, de az OO speciel tényleg lassú, mint a dög. És inkompatibilis is, persze ez az MS hibája, hogy nem nyitotta meg a .doc .xls stb formátumot.
Más téren viszont eszembe sem jut MS cuccot használni, de az OO speciel tényleg lassú, mint a dög. És inkompatibilis is, persze ez az MS hibája, hogy nem nyitotta meg a .doc .xls stb formátumot.
Lehet elütöttem pár szót, nem érdekel így is érthető.
#39
"Nekem az a meglátásom, hogy az open source közösség nem tud olyasmit alkotni, amivel TE elégedett lennél."
Tévedsz. Vannak kiváló nyilt forrású programok amikkel 100%-ig elégedett vagyok. (virtualdub, fma,cdex) A gond akkor van, amikor open source fanatikusok elkezdik bizonygatni a nyilvánvaló hülyeségeket és olyan szoftverekkel hasonlitgatni (pontosabbnak jobbnak feltüntetni) kedvenc terméküket amik fényévekre vannak lemaradva a vérprofi zárt forrású termékektõl...
Tévedsz. Vannak kiváló nyilt forrású programok amikkel 100%-ig elégedett vagyok. (virtualdub, fma,cdex) A gond akkor van, amikor open source fanatikusok elkezdik bizonygatni a nyilvánvaló hülyeségeket és olyan szoftverekkel hasonlitgatni (pontosabbnak jobbnak feltüntetni) kedvenc terméküket amik fényévekre vannak lemaradva a vérprofi zárt forrású termékektõl...
#38
lehet azért teszi (magamból kiindulva), mert elég zavaró tud lenni, h Ti a saját elfogultságotokból hihetetlen módon túlbecsülitek az egészet, annak ellenére, h semmilyen piaci részesedés vagy tendenci ezt nem támasztja alá.
erre az open ofisz nagyon jó példa. egyetlen elõnye msofisszal szemben az, h ingyen van (mert pénzért senkinek nem kellene 😉), minden másban egyértelmûen gyengébben teljesít. mégis minden alkalommal ide jöttök és arról próbáltok mindenkit meggyõzni, h ez a jobb és használjátok ti és mert az olyan jó és nekem is bejön, mert annyira jó. de a miértre már csak az a válasz marad, h mert ingyenes és az a misztikus senkit nem érdeklõ dolog, h opensource.
erre az open ofisz nagyon jó példa. egyetlen elõnye msofisszal szemben az, h ingyen van (mert pénzért senkinek nem kellene 😉), minden másban egyértelmûen gyengébben teljesít. mégis minden alkalommal ide jöttök és arról próbáltok mindenkit meggyõzni, h ez a jobb és használjátok ti és mert az olyan jó és nekem is bejön, mert annyira jó. de a miértre már csak az a válasz marad, h mert ingyenes és az a misztikus senkit nem érdeklõ dolog, h opensource.
#37
sztem egyértelmûen konkurenciát jelent az mssql server az oraclenek. mind teljesítményben, mind tudásban. arról nme is beszélve, h ms termékei között mekkora együtmûködés van. hosszú távon egy olyan cég ami csak 1 szektorba fejleszt egyáltalán nem versenyezhet.
mysql kis weblapokjhoz való, arra lett kitalálva. kár ezért lenézni. a postgre meg teljesen alkalmatlan nagy vállalati felhasználásra.
a VSrõl meg annyit, h teljesen nyílt az egész, ha valaki (pl. SUN) veszi a fáradságon simán készíthetne egy modult hozzá (persze hülye lenne, más meg sjan nem sokat tehet az ügyben, mert ha jól tévedek a java még mindig zárt szabvány). php is elérhetõ VS ben, pedig mint tudjuk msnél a asp van preferálva.
mysql kis weblapokjhoz való, arra lett kitalálva. kár ezért lenézni. a postgre meg teljesen alkalmatlan nagy vállalati felhasználásra.
a VSrõl meg annyit, h teljesen nyílt az egész, ha valaki (pl. SUN) veszi a fáradságon simán készíthetne egy modult hozzá (persze hülye lenne, más meg sjan nem sokat tehet az ügyben, mert ha jól tévedek a java még mindig zárt szabvány). php is elérhetõ VS ben, pedig mint tudjuk msnél a asp van preferálva.
#36
Equ:
Nekem az a meglátásom, hogy az open source közösség nem tud olyasmit alkotni, amivel TE elégedett lennél.
Szerintem nem neked készülnek ezek a szoftverek, mert úgysem tudod értékelni õket ahogyan vannak.
Szerintem te is eléggé elfogult vagy. Tényleg, akárhány hozzászólásodat csak olvasom, mindegyikben lehúzod az open szoftvert.
Nekem az a meglátásom, hogy az open source közösség nem tud olyasmit alkotni, amivel TE elégedett lennél.
Szerintem nem neked készülnek ezek a szoftverek, mert úgysem tudod értékelni õket ahogyan vannak.
Szerintem te is eléggé elfogult vagy. Tényleg, akárhány hozzászólásodat csak olvasom, mindegyikben lehúzod az open szoftvert.
Oldal 1 / 2Következő →