Gravitációs vontatóval az armageddon ellen

← ElőzőOldal 2 / 2

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

#43
Így van. És azonnal "odébb megy", nem kell hosszú idõ. Ha nem elég az "odébb menés", akkor bõven van idõ továbbra is prálkozni.

#42
A térfogat ismerete akkor hasznos, ha mellette a sûrûséget is ismered. A térfogatot még aránylag jól meg lehet határozni, de a sûrûséget már korántsem.

#41
a tömeg az átala kifejtett gravitáció alapján jól mérhetõ ... amúgy az összetétel megtippelése, és a térfogat alapján számolva is jól megközelíthetõ a tömeg

#40
A robbanás akkora lökést ad a titánodnak, hogy odébbmegy.
Az üstökösök jellemzõen nem ilyen nehézfiúk, az aszteroidák azonban lehetnek. De a lökés, az lökés nekik is.

Kara kánként folytatom tanításom.

#39
MInden tömeggel rendelkezõ testnek van gravitációs hatása.

A szétrobbantáshoz: PL ha az közeledõ aszteroida agy jó nagy vas esetleg titánium tömlenne akkor mit érnének el az állítólag 7 méteres betonfalat áttörõ rakétával?megbolygatják a mozgását ,esetleg ketté szakad,és ha nincs szerencsénk akkor 2helyre csapódik be...

Itt nem feltétlenül jó az az amerikai gondolkodásmód :"Hogyamitõl félünk azt gondolkodás nélkül pusztítsuk el"

Minnél több időt töltök emberek között , annál jobban szeretem a kutyámat.

#38
látogató: szeretsz vitatkozni, ugye?
A papír mindent elbír. Ennél vadabb dolgokat is olvastam már, és ehhez nem is kell olyan messzire menni...
Én csupán abba kötöttem bele, hogy "deformálódás nélkül". Erre írtam, hogy ez nem igaz.

#37
Azt bízd rám, hogy mit hiszek el és mit nem. Illetve hogy mit tartok megvalósíthatónak és mit nem.

#36
nem írtál hülyeségeket, jelenleg a legtutibb energiaforrás az atom. úgyhogy, ha szorul a kapca, akkor ezt kell használni, nincs mese.
ezért sem kell minden atomtöltetet leszerelni, hanem csak be kell zsírozni õket, és eltenni silókba rosszabb idõkre.

Az atomrakéták közül is a leghatékonyabbak azok, amelyeket hidrogénbombának hívunk, itt az energiát nem a maghasadás, hanem a magegyesülés adja. Fúzió tehát, és nem fisszió. A magfúzió tehát hadi célra már használható, áramtermelésre még nem.

Egyértelmû, hogy az antianyag nagyobbat szólna, de amíg lesz antianyag fegyver, addig még sok víz lefolyik a Dunán, és sok hullócsillag pottyan a Földre.

Kara kánként folytatom tanításom.

#35
"Honnan szednek gravitációs teret???"

Gravitációs teret nem kell szedni, mert nem barack, minden testnek implicite (hö?) van grav. tere. Neked is van gravitációs tered, örülj neki.

Kara kánként folytatom tanításom.

BaliBoy
#34
Én nem bízok ebben, hogy ez elég legyen. Egyébként már valaki felvette a problémát ezzel kapcsolatban. Még pedig, hogy hogyan mérik meg a szikla tömegét. Ránézésre tutira nem állapítják meg. Ha pedig mintavevõ szondákat lõnek belle akkor meg fenn áll az esélye annak, hogy "széttörik" és akkor nesze neked gravi vontató.

If Everything That Has A Beginning Must Has An End

#33
minimális helyett az elhanyagolható szót kellett volna használnom ... bocsánat

#32
gravitáció van a két test között M*m/r2*G ami nem túl nagy de ha sokáig ezzel húzza maga felé a vontató akkor untig elég, ennek az erõnek tart ellent a hajtómû, úgymond lebeg az aszteroida tömegközéppontjától fix távolságra a lehetõ legalacsonyabban ... és ezzel húzza maga felé a nála jóval nagyobb sziklát (hatás ellenhatás) ... ez a fajta vonóerõ nem okoz jelentõs torzulást a szikla bizonytalan szerkezetében, max az ár-apály hatások amik ilyen kicsi erõk jelenlétében minimálisak ... nem úgy mintha horgonyoknál fogva rángatnánk az egészet

#31
Tudom. És?
Ha kellene, meg lehetne oldani, hidd el.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

BaliBoy
#30
Egyébként én a "robbantást" úgy tartom a legvalószínûbnek ha valamilyen szonikus generátorral szednék darabokra. Ugyan a hang nem nagyon terjed az ûrben, de amár leírt módon néhány generátort a belsejébe juttatva, együttes erejükkel szét lehetne bomlasztani, mivelhogy a kõzet részecskéi már tovább adnák egymásnak a rezgéseket.

If Everything That Has A Beginning Must Has An End

#29
az elmélet maga nem halott... ahhoz hogy valamit számíthatóan robbants szét jóval többet kell tudni mint a tömege forgási sebessége és a fényvisszaverõ képessége, már pedig ennél sokkal többet akkor sem fogsz tudni akkor sem róla ha néhány kilóméter távolságból nézegeted ... amúgy navigálási szempontból tényleg bonyolult a feladat, de ha tuti a program akkor ez a gravitációs vontatás hangzik számomra a legtutibbnak, ha nem ismerjük a aszteroida szerkezetét, akkor ne is piszkljuk behatóan, mert nem tudni elõre mi lesz

BaliBoy
#28
Hát én is ezt mondom! Honnan szednek gravitációs teret???
Igazából azt sem fogom fel, hogy azt írják, hogy az ilyen ûrszikláknak elég laza a szerkezetük, akkor miért nem lehet robbantani õket?

If Everything That Has A Beginning Must Has An End

Enkil
#27
valami nagyon nem stimmel ezzel az ötlettel
nem ér hozá és anélkül írányítja, azér ezt nem hiszem hogy a valóságban müködne nem írták el ezt a ciket ?

#26
Lola, te szeretsz vitatkozni, ugye? <#vigyor> No, akkor elárulom, hogy errõl a rakétáról még az egyik '96-os Top Gun-ban olvastam. Persze lehet, hogy hülyeségeket irtak, viszont az tény, hogy az iraki bunkereket elég szépen elintézték anno '91-ben. És a fejlõdés nem áll meg...
#25
Tudod, hogy hány atom van egy mólnyi mennyiségben? 6*10^23 db atom. Az borzasztó sok. És még az a borzasztó sok atom is csak grammnyi nagyságrend. Ehhez képest a párezer atom semmi, viszont még ennyi atom tárolásához is iszonyú sok energia kell. Honnan vesznek ennyi energiát? Napelemekbõl biztosan nem. Egy reaktor pedig elég súlyos darab...

#24
"átmennek egy 7 métere vasbeton falon deformálódás nélkül" - ez így nem igaz.

Az biztos, hogy ha egy, vagy akár több robbantással nagyon apró darabokra lehetne szaggatni, az már nagyon jó. Ugyanis ha esetleg valóban találkoznak a Földdel a kisebb darabok, akkor már sokkal kisebb a pusztítás, és a légkör is elvégzi áldásos tevékenységét.

#23
Nem értem ezt az egészet. Mi a fenének találnak ki bonyibbnál bonyibb ötleteket, mikor szerintem elég lenne néhány atomrakéta. Nem hiszem el, hogy irányitott robbantásokkal nem lehetne eltériteni egy pl akkora aszteroidát, amit állitólag egy 20 tonnás szerkezet is el tud húzni. De ha laza a szerkezete, akkor egy rakéta is szarrá robbanthatja. Ha kicsit keményebb és a szarrá robbantás hivei vagyunk, akkor is vannak olyan rakéták, amik átmennek egy 7 métere vasbeton falon deformálódás nélkül. Aztán robbannak. <#hehe> Node mondjuk 3-4 rakétával simán el lehetne "fújni" a Föld útjából, az tuti: elsõ bomba robban, lássuk, mennyi kell még. Aha, ennyi nem biztos, hogy elég lesz, mehet a következõ szintén arra az oldalra. És kész. Vagy ez nem igy mûködik? <#idiota>
#22
Igen, de akkor kiszakadna a mag.
A gravitációval pont az a lényeg, hogy minden egyes atomját közel azonos erõvel vonzza, és ezért nem esik szét.
Ebbõl következik, hogy pl egy neutroncsillag körül is pályára tud állni egy ember, és nem szakad szét a centrifugális erõtõl, mert minden egyes atomjára azonos gyorsulás hat, szóval nem is érez belõle semmit.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#21
http://en.wikipedia.org/wiki/Antimatter
Antimatter production címszó alatt.
Tudom, hogy sok a 0.5 g, de 2029-re már nem biztos, hogy az lesz.
Itt egyenlõre csak néhányezer atomról ír.
Persze, sok energia kell hozzá.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#20
Egy 320 méter hosszú aszteroida messze nem csak pár ezer tonna. Ráadásul az sem mindegy, hogy a 20 tonnás "pille" éppen relatíve hol helyezkedik el. Nagyon pontosan kéne a helyzetét meghatározni, és állandó korrekciókat kéne végrehajtani. Ez nagyon halott ötlet.

#19
Két test vonzza egymást. Egy 20 t-ás szonda egy pár ezer tonnás aszteroidát el tudna téríteni a pályájáról hosszú idõ alatt. Amíg messze van, elég már néhány szögszázadmásodperces eltérés is, hogy ne a Földre essen a kõdarab.
Én persze a robbantás híve vagyok, az sokkal egyszerûbb és gyorsabb módszer.

Kara kánként folytatom tanításom.

#18
Hát hogy mennybe kerülne az üzemanyag elégé hátul lenne prioritások sorában ha arról lenne szó hogy a fél EU-t megbolygatja egy aszteroida. De szerintem még ha Afrikáról lenne szó akkor is...

Amugy nekem még az ugrott be hogy esetleg mágnessel lehetne vontatni... ha pl van vas az aszteroidában, vagy ha nincs is akkor valahogy olyan formában odajuttani ami nem szedné darabokra . Azzal ezért nagyobb vontatóerõt lehetne kifejteni.
#17
Még a 0.5 gr elõállítása (és tárolása) is egyelõre megvalósíthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy elég tekintélyes energia kell ahhoz is, hogy tárolni lehessen... Honnan nyernek ki tartósan akkora energiát?

PS: hol tárolnak antianyagot? Mesélj!

#16
valamiért a startrek jutott eszembe, épp most megy a viasaton. valami hajóroncsot vonósugaraztak 😄
#15
Tudnak.
Már most is van, ahol tárolnak antianyagot.
Egyébként az energiamennyiséget elírtam, ez nem 1 kg-ra, hanem 0.5 g-ra vonatkozik.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

#14
Nem gondolom. Mert ha utánaszámoltak volna, akkor nem mondanának ilyen marhaságot.
Mellesleg szerinted mekkora tömege van egy ilyen 320 méteres aszteroidának?

DJ Bee18
#13
hogy válna le darabka az ûrben???? tegyük fel, az aszteroida halad a pályáján, és mondjuk egy két sziklája meglazul. És akkor mivan? Mivel súrlódás nincs, ugyanúgy fog továbbmenni a levált szikladarab az aszteroidával, nem fog irányt változtatni. Csak akkor fordulhatna elõ, ha valami kilõné azt a kis darabot az aszteroidáról. De ilyen csak az Armageddonban létezik 😄DDD

HALA MADRID Real Madrid | Fifa Award - Best Club XX Century

#12
Lola, nem gondolod, hogy azért ennek utánaszámoltak nálad okosabbak? Nem olyan nehéz egy aszteroida..... Azért kellenek évek, mert a 20T is csak icipicikét tudja eltéríteni.
#11
Mesterségest sehogy sem hoznak létre.

#10
Ne álmodozz! Antianyagbombát nem fognak csinálni, mert nem tudnak.

Az a 20 tonna nagyon kevés, hidd el. A fellépõ gravitációs erõ annyi, mint halottnak a beöntés.

#9
Nem, ha sok idõ van. És sok idõ van.
Egyébként lehet, hogy egy antianyag-bomba jobban segítene, csak ha azt a közelben használják, akkor mi nem örülnénk neki.
De egy kg-bõl már akkora energia szabdul fel, hogy porrázúzza az aszteroidát.
Annyi, mint 2250000 tonna benzin elégetésekor.

\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy

BaliBoy
#8
Én igazából nem értem ezt az egész ötletet? Hogyan hoznak létre mesterséges gravitációt? Vagy az aszteroida minimális gravitációját akarják felhasználni?

If Everything That Has A Beginning Must Has An End

#7
"20 tonnás, ember nélküli "aszteroidavontató" tervével állt elõ, ami a gravitációt használná fel, hogy finoman egy új, veszélytelen pályára tessékelje a hívatlan látogatót" - 20 tonna tömeg egy ilyen feladatra lepkefing. Marhaság az egész.

Esrohnoil
#6
Jahh, lehet h. lesz hipermodern technológiánk addigra és megépítik a vontatót...
És az éles menet közben meg kiderül ugyebár h. valami kapcsoló rosszul lett beszerelve, és emiatt nem ér semmit az egész. 😄D

War, war never changes... War doesn\'t determine who was right, only who is left.

NEXUS6
#5
"Másfél év alatt biztos be fog következni valami darabnak leválása és becsapodása a vonatatóba."
Hát ha az aszteroidába nem csapódik bele egy másik, akkor nem valószínû. Ez nem valami SW film.

"Másik, hogy egy 20 tonnás jószágot irdatlan messzeségbe kell elvinni, szinkronizálni az aszteroida pályájához, folyamatosan szabályozni a pályát. Ez horribilis üzemanyag számla, a szabályzás a válaszidõk miatt csak helyben, mesterséges intelligenciával kivitelezhetõ. "
Éppen most manõverez egy japcsi ûrszonda egy aszteroida mellett, alapvetõen saját intelligenciára hagyatkozva. Elég jól boldogul vele.
Az üzának sem kéne olyan soknak lennie, 40t üza + ion hajtómû + napelemek. Talán nem kivitelezhetetlen. Még valami nemzetközi csapat is ráférne.

"Aztán mit csinálunk a felesleges 20 tonnás ócskavas vontatókkal? Úgye visszajönnek a földközelbe, elvileg le is választhatók az aszteroidáról. Légkörbe a MIR óta tudjuk nem túl jó szabályozatlanul beengedni egy 20 tonnás vackot."
Sajna van egy-két Föld közeli aszteroida, szal lenne munkája, egy pár ezer évig még az elsõ kör után is!

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

edios
#4
Hátha leforgatják addigra az Armageddon következõ részét és akkor majd abban lesz vmi világmegmentõ 5let! Vagy ha nem akkor el vagyunk veszve<#idiota>

My name is ios... Edios. Not Eidos you f*ck*n pr*ck!

#3
persze és mit csinálunk az aszteroidákról leszakadó darabkákkal. Az aszteroida környéke nagyon poros, távolról semmi esélye nincs a vontatónak, közelmenve viszont mégis veszélyezteti a mûködését. Másfél év alatt biztos be fog következni valami darabnak leválása és becsapodása a vonatatóba.
Másik, hogy egy 20 tonnás jószágot irdatlan messzeségbe kell elvinni, szinkronizálni az aszteroida pályájához, folyamatosan szabályozni a pályát. Ez horribilis üzemanyag számla, a szabályzás a válaszidõk miatt csak helyben, mesterséges intelligenciával kivitelezhetõ.
Aztán mit csinálunk a felesleges 20 tonnás ócskavas vontatókkal? Úgye visszajönnek a földközelbe, elvileg le is választhatók az aszteroidáról. Légkörbe a MIR óta tudjuk nem túl jó szabályozatlanul beengedni egy 20 tonnás vackot. Persze lehet azt mondani, hogy majd úgy szabályozzuk, hogy a tengerbe csapodjon, de a hibalehetõségek miatt szerintem jópár vontató szabályozatlanul csapódik be a légkörbe. Azt sem jó, ha hagyjuk kint száguldozni, mert feljelent minket világûr szennyezéséért néhány errejárú UFO.
#2
Inkább csak nem "teljesen" hülyeség 😊

NEXUS6
#1
Okos!

Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs

← ElőzőOldal 2 / 2