93
-
lokko #53 az utolsó dolog ami miatt aggódnék egy ilyen szituban ... amúgy meg nem mérvadó az a mennyiségű plutónium ami nagy területen szétszórva apró megégett szemcsékként visszahull a földre -
lokko #52 a robbantás épp a beszámíthatatlansága miatt kell hogy utolsó opció legyen, addig a lassú taszigálással kell próbálkozni, és erre eddig ez a legtutibb ötlet amit hallottam/olvastam ... -
kuncika #51 Az atombombával kapcsolatban mi a helyzet a rádióaktv sugárzással? Mert ha atomtöltöttel szét is robbontunk egy aszteroidát, a légkört elérő kisebb darabok (amik ugyan elégnek mielőtt ütköznének a földfelszínnel) szétszórják a rádióaktív sugárzást a légkörben. A hidrogénbombánál is ugyenez a helyzet, mert ha jól tudom ott a magfúziót egy atomtöltet indítja be. -
Caro #50 Rád van bízva :)
Én csak azt mondom, ha nem lenne más megoldás, akkor ezt is megcsinálnák. Mindegy mennyi pénz kéne rá, mert egy ilyen helyzetben az nem szempont. -
IoIa #49 Ez az ötleted több sebből vérzik. -
látogató #48 Nem biztos. Az üstököst rakétaként lehetne irányitani vele, a többit meg folyamatos, vagy szakaszos lövésekkel el lehetne tolni vele. (a napvitorlák is valahogy igy működnek, ha jól tudom) Persze ehhez -legalábbis az utóbbi esetben- az kell, hogy legyen rá elég idő. De a cikkben emlitett módszer is azt feltételezi, hogy van legalább egy évúnk a becsapódás előtt. -
Epikurosz #47 a lézer sokkal gyengébb, mint az atom.
tényleg hülye ötlet most még. -
látogató #46 Igazad van, lehet, hogy közben deformálódik is egy kicsit, de a lényeg, hogy a kellő mélységben robban. Képzeld el, hogy mekkora földrengést okoz egy ilyen nukleáris töltet. Ha jól emlékszem, atombunkerek elpusztitásához fejlesztenek (vagy már kész is van?) ezen az elven működő bombát. Ezt egy későbbi számban olvastam (szeretem a Top Gun-t, ami mostmár Aranysas) De ha vad ötleteknél tartunk, én is irok egyet: lőjünk rá lézerrel, ami vagy eltériti az eredeti pályáról(üstökösöknél tuti beválik), vagy kettévágja. 
Különben ennek is van alapja, mégpedig az olyan repülők, amik (szintén Ami találmány) az ellenség légterében járőrőzve az esetlegesen elinditott interkontinentális rakétákat lézerrel semmisiti meg még az ellenség területe fölött. Prototipus ha jól tudom épült, egy Jumbóba szerelték a gázos lézert és egy tükörrel irányitották meg valami nagyon hideg cuccal hűtötték lövés után. Na, ez milyen ötlet? 
-
IoIa #45 "Kis sziklatömböknél nem tudom mennyire lenne használható." - semennyire. -
Epikurosz #44 "A térfogatot még aránylag jól meg lehet határozni, de a sűrűséget már korántsem."
Erre két módszer van:
- kirobbantok a céltárgyból egy darabot (Deep Impact). Ettől azonban a másik felén lehet más anyag, mert nem biztos, hogy homogén a test. Ha a Marianna árok felett vennének mintát, a Föld sűrűsége is csak 1 kg/l lenne.
- feléje lövök egy szondát, és megnézem mennyire térül el a grav. tér hatására.
Ez az illető égitest per totál sűrűségét nagyon jól megmondja, de gyakorlatilag csak a nagyobb égitesteknél alkalmazható. Kis sziklatömböknél nem tudom mennyire lenne használható. -
IoIa #43 Így van. És azonnal "odébb megy", nem kell hosszú idő. Ha nem elég az "odébb menés", akkor bőven van idő továbbra is prálkozni. -
IoIa #42 A térfogat ismerete akkor hasznos, ha mellette a sűrűséget is ismered. A térfogatot még aránylag jól meg lehet határozni, de a sűrűséget már korántsem. -
lokko #41 a tömeg az átala kifejtett gravitáció alapján jól mérhető ... amúgy az összetétel megtippelése, és a térfogat alapján számolva is jól megközelíthető a tömeg -
Epikurosz #40 A robbanás akkora lökést ad a titánodnak, hogy odébbmegy.
Az üstökösök jellemzően nem ilyen nehézfiúk, az aszteroidák azonban lehetnek. De a lökés, az lökés nekik is. -
Cleawer #39 MInden tömeggel rendelkező testnek van gravitációs hatása.
A szétrobbantáshoz: PL ha az közeledő aszteroida agy jó nagy vas esetleg titánium tömlenne akkor mit érnének el az állítólag 7 méteres betonfalat áttörő rakétával?megbolygatják a mozgását ,esetleg ketté szakad,és ha nincs szerencsénk akkor 2helyre csapódik be...
Itt nem feltétlenül jó az az amerikai gondolkodásmód :"Hogyamitől félünk azt gondolkodás nélkül pusztítsuk el" -
IoIa #38 látogató: szeretsz vitatkozni, ugye?
A papír mindent elbír. Ennél vadabb dolgokat is olvastam már, és ehhez nem is kell olyan messzire menni...
Én csupán abba kötöttem bele, hogy "deformálódás nélkül". Erre írtam, hogy ez nem igaz. -
IoIa #37 Azt bízd rám, hogy mit hiszek el és mit nem. Illetve hogy mit tartok megvalósíthatónak és mit nem. -
Epikurosz #36 nem írtál hülyeségeket, jelenleg a legtutibb energiaforrás az atom. úgyhogy, ha szorul a kapca, akkor ezt kell használni, nincs mese.
ezért sem kell minden atomtöltetet leszerelni, hanem csak be kell zsírozni őket, és eltenni silókba rosszabb időkre.
Az atomrakéták közül is a leghatékonyabbak azok, amelyeket hidrogénbombának hívunk, itt az energiát nem a maghasadás, hanem a magegyesülés adja. Fúzió tehát, és nem fisszió. A magfúzió tehát hadi célra már használható, áramtermelésre még nem.
Egyértelmű, hogy az antianyag nagyobbat szólna, de amíg lesz antianyag fegyver, addig még sok víz lefolyik a Dunán, és sok hullócsillag pottyan a Földre. -
Epikurosz #35 "Honnan szednek gravitációs teret???"
Gravitációs teret nem kell szedni, mert nem barack, minden testnek implicite (hö?) van grav. tere. Neked is van gravitációs tered, örülj neki. -
#34
Én nem bízok ebben, hogy ez elég legyen. Egyébként már valaki felvette a problémát ezzel kapcsolatban. Még pedig, hogy hogyan mérik meg a szikla tömegét. Ránézésre tutira nem állapítják meg. Ha pedig mintavevő szondákat lőnek belle akkor meg fenn áll az esélye annak, hogy "széttörik" és akkor nesze neked gravi vontató. -
lokko #33 minimális helyett az elhanyagolható szót kellett volna használnom ... bocsánat -
lokko #32 gravitáció van a két test között M*m/r2*G ami nem túl nagy de ha sokáig ezzel húzza maga felé a vontató akkor untig elég, ennek az erőnek tart ellent a hajtómű, úgymond lebeg az aszteroida tömegközéppontjától fix távolságra a lehető legalacsonyabban ... és ezzel húzza maga felé a nála jóval nagyobb sziklát (hatás ellenhatás) ... ez a fajta vonóerő nem okoz jelentős torzulást a szikla bizonytalan szerkezetében, max az ár-apály hatások amik ilyen kicsi erők jelenlétében minimálisak ... nem úgy mintha horgonyoknál fogva rángatnánk az egészet -
Caro #31 Tudom. És?
Ha kellene, meg lehetne oldani, hidd el. -
#30
Egyébként én a "robbantást" úgy tartom a legvalószínűbnek ha valamilyen szonikus generátorral szednék darabokra. Ugyan a hang nem nagyon terjed az űrben, de amár leírt módon néhány generátort a belsejébe juttatva, együttes erejükkel szét lehetne bomlasztani, mivelhogy a kőzet részecskéi már tovább adnák egymásnak a rezgéseket. -
lokko #29 az elmélet maga nem halott... ahhoz hogy valamit számíthatóan robbants szét jóval többet kell tudni mint a tömege forgási sebessége és a fényvisszaverő képessége, már pedig ennél sokkal többet akkor sem fogsz tudni akkor sem róla ha néhány kilóméter távolságból nézegeted ... amúgy navigálási szempontból tényleg bonyolult a feladat, de ha tuti a program akkor ez a gravitációs vontatás hangzik számomra a legtutibbnak, ha nem ismerjük a aszteroida szerkezetét, akkor ne is piszkljuk behatóan, mert nem tudni előre mi lesz -
#28
Hát én is ezt mondom! Honnan szednek gravitációs teret???
Igazából azt sem fogom fel, hogy azt írják, hogy az ilyen űrszikláknak elég laza a szerkezetük, akkor miért nem lehet robbantani őket? -
#27
valami nagyon nem stimmel ezzel az ötlettel
nem ér hozá és anélkül írányítja, azér ezt nem hiszem hogy a valóságban müködne nem írták el ezt a ciket ? -
látogató #26 Lola, te szeretsz vitatkozni, ugye? 
No, akkor elárulom, hogy erről a rakétáról még az egyik '96-os Top Gun-ban olvastam. Persze lehet, hogy hülyeségeket irtak, viszont az tény, hogy az iraki bunkereket elég szépen elintézték anno '91-ben. És a fejlődés nem áll meg...
-
IoIa #25 Tudod, hogy hány atom van egy mólnyi mennyiségben? 6*10^23 db atom. Az borzasztó sok. És még az a borzasztó sok atom is csak grammnyi nagyságrend. Ehhez képest a párezer atom semmi, viszont még ennyi atom tárolásához is iszonyú sok energia kell. Honnan vesznek ennyi energiát? Napelemekből biztosan nem. Egy reaktor pedig elég súlyos darab... -
IoIa #24 "átmennek egy 7 métere vasbeton falon deformálódás nélkül" - ez így nem igaz.
Az biztos, hogy ha egy, vagy akár több robbantással nagyon apró darabokra lehetne szaggatni, az már nagyon jó. Ugyanis ha esetleg valóban találkoznak a Földdel a kisebb darabok, akkor már sokkal kisebb a pusztítás, és a légkör is elvégzi áldásos tevékenységét. -
látogató #23 Nem értem ezt az egészet. Mi a fenének találnak ki bonyibbnál bonyibb ötleteket, mikor szerintem elég lenne néhány atomrakéta. Nem hiszem el, hogy irányitott robbantásokkal nem lehetne eltériteni egy pl akkora aszteroidát, amit állitólag egy 20 tonnás szerkezet is el tud húzni. De ha laza a szerkezete, akkor egy rakéta is szarrá robbanthatja. Ha kicsit keményebb és a szarrá robbantás hivei vagyunk, akkor is vannak olyan rakéták, amik átmennek egy 7 métere vasbeton falon deformálódás nélkül. Aztán robbannak. 
Node mondjuk 3-4 rakétával simán el lehetne "fújni" a Föld útjából, az tuti: első bomba robban, lássuk, mennyi kell még. Aha, ennyi nem biztos, hogy elég lesz, mehet a következő szintén arra az oldalra. És kész. Vagy ez nem igy működik? 
-
Caro #22 Igen, de akkor kiszakadna a mag.
A gravitációval pont az a lényeg, hogy minden egyes atomját közel azonos erővel vonzza, és ezért nem esik szét.
Ebből következik, hogy pl egy neutroncsillag körül is pályára tud állni egy ember, és nem szakad szét a centrifugális erőtől, mert minden egyes atomjára azonos gyorsulás hat, szóval nem is érez belőle semmit. -
Caro #21 http://en.wikipedia.org/wiki/Antimatter
Antimatter production címszó alatt.
Tudom, hogy sok a 0.5 g, de 2029-re már nem biztos, hogy az lesz.
Itt egyenlőre csak néhányezer atomról ír.
Persze, sok energia kell hozzá. -
IoIa #20 Egy 320 méter hosszú aszteroida messze nem csak pár ezer tonna. Ráadásul az sem mindegy, hogy a 20 tonnás "pille" éppen relatíve hol helyezkedik el. Nagyon pontosan kéne a helyzetét meghatározni, és állandó korrekciókat kéne végrehajtani. Ez nagyon halott ötlet. -
Epikurosz #19 Két test vonzza egymást. Egy 20 t-ás szonda egy pár ezer tonnás aszteroidát el tudna téríteni a pályájáról hosszú idő alatt. Amíg messze van, elég már néhány szögszázadmásodperces eltérés is, hogy ne a Földre essen a kődarab.
Én persze a robbantás híve vagyok, az sokkal egyszerűbb és gyorsabb módszer. -
nickname #18 Hát hogy mennybe kerülne az üzemanyag elégé hátul lenne prioritások sorában ha arról lenne szó hogy a fél EU-t megbolygatja egy aszteroida. De szerintem még ha Afrikáról lenne szó akkor is...
Amugy nekem még az ugrott be hogy esetleg mágnessel lehetne vontatni... ha pl van vas az aszteroidában, vagy ha nincs is akkor valahogy olyan formában odajuttani ami nem szedné darabokra . Azzal ezért nagyobb vontatóerőt lehetne kifejteni. -
IoIa #17 Még a 0.5 gr előállítása (és tárolása) is egyelőre megvalósíthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy elég tekintélyes energia kell ahhoz is, hogy tárolni lehessen... Honnan nyernek ki tartósan akkora energiát?
PS: hol tárolnak antianyagot? Mesélj! -
FTeR #16 valamiért a startrek jutott eszembe, épp most megy a viasaton. valami hajóroncsot vonósugaraztak :D -
Caro #15 Tudnak.
Már most is van, ahol tárolnak antianyagot.
Egyébként az energiamennyiséget elírtam, ez nem 1 kg-ra, hanem 0.5 g-ra vonatkozik. -
IoIa #14 Nem gondolom. Mert ha utánaszámoltak volna, akkor nem mondanának ilyen marhaságot.
Mellesleg szerinted mekkora tömege van egy ilyen 320 méteres aszteroidának?