Gravitációs vontatóval az armageddon ellen
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#93
A sebesség akkor is változik ha az iránya változik. Ez alapszintû fizikai anyag.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#92
"Már hogy a francba ne lenne. Hogy akarod megváltoztatni az aszteroida pályáját, ha nem gyorsul?"
No, ezt is megtudtam. Szerinted minden test amely pályát változtat, az egyben gyorsul is. Hát, ez jó nagy Bang!
Én általában egyenletes sebességgel közlekedem, úgy 5 km/s-mal, és gyakran változtatok irányt, anélkül, hogy gyorsítanék vagy lassítanék.
No, ezt is megtudtam. Szerinted minden test amely pályát változtat, az egyben gyorsul is. Hát, ez jó nagy Bang!
Én általában egyenletes sebességgel közlekedem, úgy 5 km/s-mal, és gyakran változtatok irányt, anélkül, hogy gyorsítanék vagy lassítanék.
Kara kánként folytatom tanításom.
#91
A módszer elõnye, hogy pontosan kiszámítható a hatása. A hátránya meg persze, hogy évekkel elõre kell tudni az aszteroidáról, ami a jelen technikával nem megy. A robbantás mindíg bizonytalan. Pláne ismeretlen szerkezetû tárgy és robbantásügyileg minimálisan ismert környezet (mikrogravitáció, és vákuum) esetén. És mint már mondtam, légkör nélkül nincsennek lökéshullámok, tehát a robbanások ereje sokkal kisebb.
#90
"Igen, az addig okés, hogy az aszteroida vonzza a vontató ûrhajót."
Pont a fordítottja a lényeg.
"De itt semmi szerepe a gyorsulásnak."
Már hogy a francba ne lenne. Hogy akarod megváltoztatni az aszteroida pályáját, ha nem gyorsul?
"sõt, ha a rakettát a szökési sebességre felgyorsítom"
Teljesen félreérted. Nem a rakéta gyorsulását számoljuk, hanem az aszteroidáét.
A rakétával nincs gond, az a hajtómûvével a kívánt pályán tud maradni.
Mégegyszer: A vontatás lényege, hogy a vontató a vontatott tömegre erõt fejt ki, amitõl az a kívánt irányba fog elmozdulni (az elozduláshoz viszont elõbb gyorsulnia kell). Jelen esetben a maximális vonóerõ arányos a vontatott tömeggel, így az csupán a felhasznált üzemanyag mennyiségét befolyásolja, a gyorsulást és a sebességet nem.
Pont a fordítottja a lényeg.
"De itt semmi szerepe a gyorsulásnak."
Már hogy a francba ne lenne. Hogy akarod megváltoztatni az aszteroida pályáját, ha nem gyorsul?
"sõt, ha a rakettát a szökési sebességre felgyorsítom"
Teljesen félreérted. Nem a rakéta gyorsulását számoljuk, hanem az aszteroidáét.
A rakétával nincs gond, az a hajtómûvével a kívánt pályán tud maradni.
Mégegyszer: A vontatás lényege, hogy a vontató a vontatott tömegre erõt fejt ki, amitõl az a kívánt irányba fog elmozdulni (az elozduláshoz viszont elõbb gyorsulnia kell). Jelen esetben a maximális vonóerõ arányos a vontatott tömeggel, így az csupán a felhasznált üzemanyag mennyiségét befolyásolja, a gyorsulást és a sebességet nem.
#89
"No, de azt aszem te is belátod, hogy ma-val nem egyszerûsítheted a törtet, mert fent szorzatban, alul összegben van. Bang!"
Pont azt magyarázom, hogy a alul nincs összeg.
Pont azt magyarázom, hogy a alul nincs összeg.
#88
Nem értem az egészet! Hogy küldenénk fel egy 20tonnás hajót (esetleg egy kisebbet, ami majd megfog egy megfelelõ tömegû aszteroidát, vagy több kisebbet, amikbõl egy nagyot rakunk össze), ami majd elmászik X idõ alatt az aszteroidához, ráakaszkodik majd, másfél évig vontatja (honnan lesz hozzá üzemanyaga?), és ehhez szerintetek mikor kellene észlelni az ûrkavicsot?
Miért nem daraboljuk fel pici darabokra távolról inkább, felmelegíthetnénk koncentrált nagyfrekvenciás rádióhullámokkal és/vagy lézerrel, amitõl a lekötött gázok távoznának belõle, szerencsés esetben szét is vethetnék. A továbbiakban meg erõs hõingadozást kellene létrehozni, ami szét tördelné, mint a sivatagban a sziklákat, és végül egy nagy rakás homok és kavics csapódna a légkörnek, amit az már el tudna égetni, noha a tömege nagyjából ugyanakkora lenne mint a kezdeti aszteroidának, csak mivel a felülete sokkal nagyobb ezért a súrlódás már elvégezné rajta az áldásos munkáját. És ehhez nem kell semmiféle hajót felküldeni, ami az oda vagy a visszaúton el is romolhatna a folyamatos intenzív igénybevételtõl.
Miért nem daraboljuk fel pici darabokra távolról inkább, felmelegíthetnénk koncentrált nagyfrekvenciás rádióhullámokkal és/vagy lézerrel, amitõl a lekötött gázok távoznának belõle, szerencsés esetben szét is vethetnék. A továbbiakban meg erõs hõingadozást kellene létrehozni, ami szét tördelné, mint a sivatagban a sziklákat, és végül egy nagy rakás homok és kavics csapódna a légkörnek, amit az már el tudna égetni, noha a tömege nagyjából ugyanakkora lenne mint a kezdeti aszteroidának, csak mivel a felülete sokkal nagyobb ezért a súrlódás már elvégezné rajta az áldásos munkáját. És ehhez nem kell semmiféle hajót felküldeni, ami az oda vagy a visszaúton el is romolhatna a folyamatos intenzív igénybevételtõl.
#87
Igen, az addig okés, hogy az aszteroida vonzza a vontató ûrhajót. E gravitációs vonzást kiegyenlítendõ mûködik a rakéta, és ha még plusz erõt is kifejt, annak lenne szerepe az aszteroida elhúzása, a közös tömegközéppont odébb araszolása révén. De itt semmi szerepe a gyorsulásnak. sõt, ha a rakettát a szökési sebességre felgyorsítom (ami egy aszteroida esetében persze elég parányi), akkor egyszerûen elszakad az ûrhajó az aszteroidától, vagyis "elszakad a vontatókötél/pányva".
Tehát ugyebár itt akkor bejátszik akkor a "g" (az aszteroidán lévõ gravitációs gyorsulás. A g a földön kb. 9,81 m/s, az aszteroidán meg nagyon kicsi. De, lényeg, a lényeg, a g értéke függ az égitest (esetünkben az aszteroida) össztömegétõl. Bang!
Tehát ugyebár itt akkor bejátszik akkor a "g" (az aszteroidán lévõ gravitációs gyorsulás. A g a földön kb. 9,81 m/s, az aszteroidán meg nagyon kicsi. De, lényeg, a lényeg, a g értéke függ az égitest (esetünkben az aszteroida) össztömegétõl. Bang!
Kara kánként folytatom tanításom.
#86
Nem egészen. A két test között a gravitáció mint belsõ erõ hat, ezért NEM tudja megváltoztatni a tömegközéppont helyét, és a tömegközéppont az aszteroidában van, mivel az jóval nehezebb.
Ezért kell a hajtómû.
Tehát ezzel semmi mást nem nyerünk, mint egy olyan kötelet, ami nem szakad el, és elég erõs, de az ûrhajó nem mehet túl gyorsan, mert akkor parabolikus vagy hiperbolikus pályára fog állni, és elmegy tõle.
Ezért kell a hajtómû.
Tehát ezzel semmi mást nem nyerünk, mint egy olyan kötelet, ami nem szakad el, és elég erõs, de az ûrhajó nem mehet túl gyorsan, mert akkor parabolikus vagy hiperbolikus pályára fog állni, és elmegy tõle.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#85
No, de azt aszem te is belátod, hogy ma-val nem egyszerûsítheted a törtet, mert fent szorzatban, alul összegben van. Bang!
Kara kánként folytatom tanításom.
#84
Rosszul számolsz. A rendszert nem a gravitáció gyorsítja, hanem a vontató hajtómûve. A grav. erõ hatása a randszer egészére nulla. A grav. csupán arra kell, hogy a két test ne távolodjon el egymástól. Tehát csak az számít, hogy az aszteroidára milyen erõ hat, és hogy mekkora a tömege. Ebbõl pedig világosan látszik, hogy az aszteroida tömege kiesik. Csak azt befolyásolja, hogy mennyi üzemanyagot kell égetni.
A gyorsulást meg teljesen rosszul értelmezed. Nem számít, hogy egyébként milyen gyorsan halad, és mekkora erõ hat rá. A cél az, hogy megváltoztassuk a pályáját, vagyis csak az az érdekes, hogy az eredetihez képest mennyivel tudjuk megváltoztatni az aszteroidára ható erõt.
A gyorsulást meg teljesen rosszul értelmezed. Nem számít, hogy egyébként milyen gyorsan halad, és mekkora erõ hat rá. A cél az, hogy megváltoztassuk a pályáját, vagyis csak az az érdekes, hogy az eredetihez képest mennyivel tudjuk megváltoztatni az aszteroidára ható erõt.
#83
Én azért nem lennék mellette szivesen, mikor egy ilyen felrobban!<#idiota>
#82
Akkor marad a bomba! <#eplus2>
#81
Pár hetente van 5-ös a lottón... 😊
#80
Amúgy egy érdekes katasztrófaszámoló:
http://www.lpl.arizona.edu/impacteffects/
http://www.lpl.arizona.edu/impacteffects/
Kara kánként folytatom tanításom.
#79
Példa:
mv = 20 t = 20 10E3 kg
ma = 35×5×2 km = 350 km^3 = kb. 350 * 3 t/köbkilométer (szikla) = kb. 1000 tonna = 10E6 kg
a = G (20*1000)/1 km(20+1000)
G = (6,674215 ± 0,000092) x 10E-11 mE3 kgE-1 sE-2
Tehát:
a = 6,67 10E-11 (20*1000)/1020 = 6,67*2*10E-7/1000 = kb. 13*10E-10 m/s
Ez természtesen a gyorsulás változása, amely hozzáadódik az aszteroida meglévõ gyorsulásához.
De, mégegyszer mondom, nem ez (a gyorsulás) a lényeg.
mv = 20 t = 20 10E3 kg
ma = 35×5×2 km = 350 km^3 = kb. 350 * 3 t/köbkilométer (szikla) = kb. 1000 tonna = 10E6 kg
a = G (20*1000)/1 km(20+1000)
G = (6,674215 ± 0,000092) x 10E-11 mE3 kgE-1 sE-2
Tehát:
a = 6,67 10E-11 (20*1000)/1020 = 6,67*2*10E-7/1000 = kb. 13*10E-10 m/s
Ez természtesen a gyorsulás változása, amely hozzáadódik az aszteroida meglévõ gyorsulásához.
De, mégegyszer mondom, nem ez (a gyorsulás) a lényeg.
Kara kánként folytatom tanításom.
#78
"A szikla gyorsulása ugye erõ/tömeg, tehát G*mv/r^2. "
Itt egy rendszer van közös tömegközépponttal.
Tehát:
F = (ma+mv)×a => gyorsulás = G*(ma*mv)/r^2*(ma+mv)
Itt egy rendszer van közös tömegközépponttal.
Tehát:
F = (ma+mv)×a => gyorsulás = G*(ma*mv)/r^2*(ma+mv)
Kara kánként folytatom tanításom.
#77
BA-nak nins igaza, mert az erõ számít. és abban mindkét test tömege szerepel.
A gyorsulás önmagában itt se nem oszt, se nem szoroz.
A gyorsulás önmagában itt se nem oszt, se nem szoroz.
Kara kánként folytatom tanításom.
#76
BiroAndrasnak tökéletesen igaza van, csak annyit hozzá kell még tenni, hogy az ûrhajónak is van aszteroida irányú gyorsulása. És az viszont sokkal nagyobb lesz. Ezért kell a több üzemanyag.
Mert ha parabolikus vagy hiperbolikus pályára küldjük, akkor semmit nem ér a vontatás.
Mert ha parabolikus vagy hiperbolikus pályára küldjük, akkor semmit nem ér a vontatás.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#75
És, ami az érdekes: a Naptól távol, az aszteroida - mivel lassabban mozog- könnyebben befolyásolható. Tehát, ha engem kérdeznek, akkor úgy küldöm a vontatót, hogy a randevú az aszteroidával az afélium könryékén következzen be. Ideális az, ha afélium után belieg a vontató az aszteroida elé, és csábosan kezdi a kívánt irányba vonzani, minthacsak mézesmadzag lenne.
Az eltérítés szöge lesz a döntõ. Hogy mennyinek kell lennie, az függ:
- az aszteroida pályajellemzõitól (az ellipszis min. és max. sugara)
- az aszteroida sebességétõl
- az aszteroida tömegétõl (minél nagyobb az aszteroida tömege, annál nagyobb vontató kell. Ezt ki lehet cselezni úgy, hogy többször megrándítjuk az aszteroidát. Vagyis, ha a földre való becsapódásig az aszteroida még 10 kört tesz meg a Nap körül, akkor mind a tízszer megrántjuk afélium után, és persze a pálya többi részén is árnyékként követjük.)
Az eltérítés szöge lesz a döntõ. Hogy mennyinek kell lennie, az függ:
- az aszteroida pályajellemzõitól (az ellipszis min. és max. sugara)
- az aszteroida sebességétõl
- az aszteroida tömegétõl (minél nagyobb az aszteroida tömege, annál nagyobb vontató kell. Ezt ki lehet cselezni úgy, hogy többször megrándítjuk az aszteroidát. Vagyis, ha a földre való becsapódásig az aszteroida még 10 kört tesz meg a Nap körül, akkor mind a tízszer megrántjuk afélium után, és persze a pálya többi részén is árnyékként követjük.)
Kara kánként folytatom tanításom.
#74
Itt nem a gyorsulás az érdekes, hanem az, hogy a vontató az aszteroida pályáját valamilyen szögben módosítja. Ha rossz a megközelítési irány, akkor akár úgy is módosíthatja, hogy nem 20 év múlva, hanem mondjuk 5 év múlva csapódjon be az aszteroida a Földbe.
Tehát az aszteroidára ható gravitációs erõvel az asztroida haladási irányát befolyásolom, akár úgy is, sõt valószínûleg úgy, hogy az aszteroida gyorsulása nem is változik. Egyébként az aszteroidák ellipszis alakú pályán mozognak, és a gyorsulás a Naptól távolabb kisebb, mint a Naphoz közel (afélium-perihélium, ha jól emlékszem). Tehát az aszteroidának van egy alap gyorsulása, ezt lényegében nem befolyásoljuk a vontatóval.
Tehát az aszteroidára ható gravitációs erõvel az asztroida haladási irányát befolyásolom, akár úgy is, sõt valószínûleg úgy, hogy az aszteroida gyorsulása nem is változik. Egyébként az aszteroidák ellipszis alakú pályán mozognak, és a gyorsulás a Naptól távolabb kisebb, mint a Naphoz közel (afélium-perihélium, ha jól emlékszem). Tehát az aszteroidának van egy alap gyorsulása, ezt lényegében nem befolyásoljuk a vontatóval.
Kara kánként folytatom tanításom.
#73
Kara kánként folytatom tanításom.
#72
ez hülyeség, ne is haragudj.
Eszerint a Napot is el lehetne "vontatni".
Eszerint a Napot is el lehetne "vontatni".
Kara kánként folytatom tanításom.
#71
Lényegtelen az aszteroida tömege. A vontató által kifejtett erõ ugye G*ma*mv/r^2, ahol ma az aszteroida, mv a vontató tömege, r a távolság, G meg grav. állandó (6.67E-11, ha jól emléxem). A szikla gyorsulása ugye erõ/tömeg, tehát G*mv/r^2. Vagyis az aszteroida tömege nem szerepel a képletben. A legfontosabb az, hogy milyen közel tud lebegni a vontató. Legyen mondjuk 1000m (mv=20.000kg). Ez esetben 10^-12 m/s^2 nagyságrendû a szikla gyorsulása. Ez nem valami sok, viszont ideális esetben akár évekig lehet vontatni, és nagyon minimális pályamódosítás kell csak (ha valakinek van kedve és ideje, kikeresheti a többi adatot, és kiszámolhat mindent). A robbantás megmaradhat végsõ eszköznek.
Egyébként nem árt figyelembe venni, hogy nincs légkör, ami a lökéshullámot továbbítsa, így a robbanások ereje nagyságrendekkel kisebb, mint a Földön. A hatásos robbantáshoz a bombát az aszteroida belsejébe kell juttatni.
Egyébként nem árt figyelembe venni, hogy nincs légkör, ami a lökéshullámot továbbítsa, így a robbanások ereje nagyságrendekkel kisebb, mint a Földön. A hatásos robbantáshoz a bombát az aszteroida belsejébe kell juttatni.
#70
A wikipedián leírták, hogy mágneses ÉS elektromos térben, de az antideturétimnál nagyobb molekulát eddig úgyse tudtak elõállítani, de nem is kell, bõven elég a sima antihidrogén.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#69
Ez az!
A napvitorla lesz a legjobb megoldás, ha hosszú idõ áll rendelkezésre. A Nap végül is az aszteroida teljes pályáján képes erõt szolgáltatni, és nekünk elég, ha csak néhány tízezer km-t térítjük azt el.
A probléma viszont az, hogy a jelenlegi felderítõ rendszerekkel nem lehet idõben tudomást szerezni ezekrõl a hívatlan vendégekrõl.<#szomoru1>
A napvitorla lesz a legjobb megoldás, ha hosszú idõ áll rendelkezésre. A Nap végül is az aszteroida teljes pályáján képes erõt szolgáltatni, és nekünk elég, ha csak néhány tízezer km-t térítjük azt el.
A probléma viszont az, hogy a jelenlegi felderítõ rendszerekkel nem lehet idõben tudomást szerezni ezekrõl a hívatlan vendégekrõl.<#szomoru1>
#68
Nagyon szépen köszönöm, hogy elmagyaráztad azt, amit eddig is tudtam. De! Azt az aszteroidát nem elméletben kell megsemmisíteni, hanem gyakorlatban. És ahogy a #65-ben le is írtad (amivel én is egyetértek), meg is bukott a dolog.
Ja, és még valami. Természetesen csak olyan "antianyag" tárolható így, amire hat a mágneses mezõ. Elvégre a nem antianyag összetételû anyagok közül sem hat mindenre...
Ja, és még valami. Természetesen csak olyan "antianyag" tárolható így, amire hat a mágneses mezõ. Elvégre a nem antianyag összetételû anyagok közül sem hat mindenre...
#67
Vigyázat, hosszû jármû, elõzni tilos. Baszki ilyen vontatóhoz milyen vizsga kell, a D-s jogsi biztos nem jó rá. Meg aztán felküldünk valami balf*szt, aki egy rosz y kannyar miatt egyenest rávontatja földre a cuccost. Az aszteroida monnyon leee.
#66
Antianyag bombát elméletben nem bonyolult csinálni. Erõs mágneses térbe kell zárni az antianyagot így elkülönítve az anyagtól. Aztán elég csak kikapcsolni a mezõt. Az antianyag keveredik az anyaggal és bumm. Nem kell hozzá semmi extra.
#65
Nem azért mondom de ez az ötlet csak némi képpen sántít.
#1: Antianyag elõállítása rendkívül költséges.
#2: Mai technológia meleltt nagyon csekély mennyiség állítható elõ egyszerre
#3: Biztonságos tárolása és odaszálítássa sem éppen könnyû.
#1: Antianyag elõállítása rendkívül költséges.
#2: Mai technológia meleltt nagyon csekély mennyiség állítható elõ egyszerre
#3: Biztonságos tárolása és odaszálítássa sem éppen könnyû.
#64
az emberi butaság nagyobb kockázatot jelent, ebben igazad van.
Kara kánként folytatom tanításom.
#63
Szerintem kb akkor esélye, hogy egy aszteroida becsapodjon nálunk mint a lotto5 nek...
konvergál a 0hoz...
konvergál a 0hoz...
Baromi ronda ez az új dizájn!
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg)
#62
Csak picipicipici darabokra robbantja, amúgy nem tesz kárt benne :]
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
#61
Én azért biztonság esetére felkészítenék pár száz thermonukleáris töltettel rendelkezõ rakétát, csak vész esetére 😊
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
#60
Én nem félek holmi aszteroidoktól hiszen velünk van a bolygó kapitánya csak eggyesíteni kell erõinket: föld, tûz, szél,víz, szív. 😄
Next PC upgrade: 2022
#59
Egészségedre.<#awink>
#58
mivel én nemvagyok olyan okos mint ti ezé csak azt
tudom beirni hogy
..punci...
tudom beirni hogy
..punci...
Mikor lépett az első ember a holdra? hülye vagy az első embernek nem is volt ürhajója!!!
#57
hülyék lennénk itt a közelben robbantgatni. ott kint jó messzire, hogy a Jupiter majd bekapja az egészet.
Kara kánként folytatom tanításom.
#56
Most hogy ezt mondod rájöttem, hogy jobb az ötletem, mint gondoltam!
Hiszen a sugárzás nem csak a környezõ 1-2m-en nyelõdik el, hanem az egész aszteroidában! Ezért az egész felizzik, és emiatt robban szét. De nem is robban, inkább egyszerûen szétporlik.
Hiszen a sugárzás nem csak a környezõ 1-2m-en nyelõdik el, hanem az egész aszteroidában! Ezért az egész felizzik, és emiatt robban szét. De nem is robban, inkább egyszerûen szétporlik.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#55
Most mé mondod? <#merges2> Mi a baj az én kis ötletecskémmel? <#wow3>
#54
Úgy legyen.
De amúgy, az antianyagot hogyan lehetne arra használni, hogy eltérítsen egy aszteroidát? Mert jó jó sok energia van benne, de az, ha jól tudom gamma sugárzás formájában szabadul fel, amikor anyag és antianyag találkozik. És ha 0,5 gramm antianyagot belelövünk egy aszterodiába, akkor tényleg sok energia szabadul fel, de nem tesz kárt az aszteroidában.
De amúgy, az antianyagot hogyan lehetne arra használni, hogy eltérítsen egy aszteroidát? Mert jó jó sok energia van benne, de az, ha jól tudom gamma sugárzás formájában szabadul fel, amikor anyag és antianyag találkozik. És ha 0,5 gramm antianyagot belelövünk egy aszterodiába, akkor tényleg sok energia szabadul fel, de nem tesz kárt az aszteroidában.
#53
az utolsó dolog ami miatt aggódnék egy ilyen szituban ... amúgy meg nem mérvadó az a mennyiségû plutónium ami nagy területen szétszórva apró megégett szemcsékként visszahull a földre
#52
a robbantás épp a beszámíthatatlansága miatt kell hogy utolsó opció legyen, addig a lassú taszigálással kell próbálkozni, és erre eddig ez a legtutibb ötlet amit hallottam/olvastam ...
#51
Az atombombával kapcsolatban mi a helyzet a rádióaktv sugárzással? Mert ha atomtöltöttel szét is robbontunk egy aszteroidát, a légkört elérõ kisebb darabok (amik ugyan elégnek mielõtt ütköznének a földfelszínnel) szétszórják a rádióaktív sugárzást a légkörben. A hidrogénbombánál is ugyenez a helyzet, mert ha jól tudom ott a magfúziót egy atomtöltet indítja be.
#50
Rád van bízva 😊
Én csak azt mondom, ha nem lenne más megoldás, akkor ezt is megcsinálnák. Mindegy mennyi pénz kéne rá, mert egy ilyen helyzetben az nem szempont.
Én csak azt mondom, ha nem lenne más megoldás, akkor ezt is megcsinálnák. Mindegy mennyi pénz kéne rá, mert egy ilyen helyzetben az nem szempont.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#49
Ez az ötleted több sebbõl vérzik.
#48
Nem biztos. Az üstököst rakétaként lehetne irányitani vele, a többit meg folyamatos, vagy szakaszos lövésekkel el lehetne tolni vele. (a napvitorlák is valahogy igy mûködnek, ha jól tudom) Persze ehhez -legalábbis az utóbbi esetben- az kell, hogy legyen rá elég idõ. De a cikkben emlitett módszer is azt feltételezi, hogy van legalább egy évúnk a becsapódás elõtt.
#47
a lézer sokkal gyengébb, mint az atom.
tényleg hülye ötlet most még.
tényleg hülye ötlet most még.
Kara kánként folytatom tanításom.
#46
Igazad van, lehet, hogy közben deformálódik is egy kicsit, de a lényeg, hogy a kellõ mélységben robban. Képzeld el, hogy mekkora földrengést okoz egy ilyen nukleáris töltet. Ha jól emlékszem, atombunkerek elpusztitásához fejlesztenek (vagy már kész is van?) ezen az elven mûködõ bombát. Ezt egy késõbbi számban olvastam (szeretem a Top Gun-t, ami mostmár Aranysas) De ha vad ötleteknél tartunk, én is irok egyet: lõjünk rá lézerrel, ami vagy eltériti az eredeti pályáról(üstökösöknél tuti beválik), vagy kettévágja. <#nyes> Különben ennek is van alapja, mégpedig az olyan repülõk, amik (szintén Ami találmány) az ellenség légterében járõrõzve az esetlegesen elinditott interkontinentális rakétákat lézerrel semmisiti meg még az ellenség területe fölött. Prototipus ha jól tudom épült, egy Jumbóba szerelték a gázos lézert és egy tükörrel irányitották meg valami nagyon hideg cuccal hûtötték lövés után. Na, ez milyen ötlet? <#nevetes1>
#45
"Kis sziklatömböknél nem tudom mennyire lenne használható." - semennyire.
#44
"A térfogatot még aránylag jól meg lehet határozni, de a sûrûséget már korántsem."
Erre két módszer van:
- kirobbantok a céltárgyból egy darabot (Deep Impact). Ettõl azonban a másik felén lehet más anyag, mert nem biztos, hogy homogén a test. Ha a Marianna árok felett vennének mintát, a Föld sûrûsége is csak 1 kg/l lenne.
- feléje lövök egy szondát, és megnézem mennyire térül el a grav. tér hatására.
Ez az illetõ égitest per totál sûrûségét nagyon jól megmondja, de gyakorlatilag csak a nagyobb égitesteknél alkalmazható. Kis sziklatömböknél nem tudom mennyire lenne használható.
Erre két módszer van:
- kirobbantok a céltárgyból egy darabot (Deep Impact). Ettõl azonban a másik felén lehet más anyag, mert nem biztos, hogy homogén a test. Ha a Marianna árok felett vennének mintát, a Föld sûrûsége is csak 1 kg/l lenne.
- feléje lövök egy szondát, és megnézem mennyire térül el a grav. tér hatására.
Ez az illetõ égitest per totál sûrûségét nagyon jól megmondja, de gyakorlatilag csak a nagyobb égitesteknél alkalmazható. Kis sziklatömböknél nem tudom mennyire lenne használható.
Kara kánként folytatom tanításom.
Oldal 1 / 2Következő →