93
-
Caro #93 A sebesség akkor is változik ha az iránya változik. Ez alapszintű fizikai anyag. -
Epikurosz #92 "Már hogy a francba ne lenne. Hogy akarod megváltoztatni az aszteroida pályáját, ha nem gyorsul?"
No, ezt is megtudtam. Szerinted minden test amely pályát változtat, az egyben gyorsul is. Hát, ez jó nagy Bang!
Én általában egyenletes sebességgel közlekedem, úgy 5 km/s-mal, és gyakran változtatok irányt, anélkül, hogy gyorsítanék vagy lassítanék. -
BiroAndras #91 A módszer előnye, hogy pontosan kiszámítható a hatása. A hátránya meg persze, hogy évekkel előre kell tudni az aszteroidáról, ami a jelen technikával nem megy. A robbantás mindíg bizonytalan. Pláne ismeretlen szerkezetű tárgy és robbantásügyileg minimálisan ismert környezet (mikrogravitáció, és vákuum) esetén. És mint már mondtam, légkör nélkül nincsennek lökéshullámok, tehát a robbanások ereje sokkal kisebb. -
BiroAndras #90 "Igen, az addig okés, hogy az aszteroida vonzza a vontató űrhajót."
Pont a fordítottja a lényeg.
"De itt semmi szerepe a gyorsulásnak."
Már hogy a francba ne lenne. Hogy akarod megváltoztatni az aszteroida pályáját, ha nem gyorsul?
"sőt, ha a rakettát a szökési sebességre felgyorsítom"
Teljesen félreérted. Nem a rakéta gyorsulását számoljuk, hanem az aszteroidáét.
A rakétával nincs gond, az a hajtóművével a kívánt pályán tud maradni.
Mégegyszer: A vontatás lényege, hogy a vontató a vontatott tömegre erőt fejt ki, amitől az a kívánt irányba fog elmozdulni (az elozduláshoz viszont előbb gyorsulnia kell). Jelen esetben a maximális vonóerő arányos a vontatott tömeggel, így az csupán a felhasznált üzemanyag mennyiségét befolyásolja, a gyorsulást és a sebességet nem. -
BiroAndras #89 "No, de azt aszem te is belátod, hogy ma-val nem egyszerűsítheted a törtet, mert fent szorzatban, alul összegben van. Bang!"
Pont azt magyarázom, hogy a alul nincs összeg. -
Kromak #88 Nem értem az egészet! Hogy küldenénk fel egy 20tonnás hajót (esetleg egy kisebbet, ami majd megfog egy megfelelő tömegű aszteroidát, vagy több kisebbet, amikből egy nagyot rakunk össze), ami majd elmászik X idő alatt az aszteroidához, ráakaszkodik majd, másfél évig vontatja (honnan lesz hozzá üzemanyaga?), és ehhez szerintetek mikor kellene észlelni az űrkavicsot?
Miért nem daraboljuk fel pici darabokra távolról inkább, felmelegíthetnénk koncentrált nagyfrekvenciás rádióhullámokkal és/vagy lézerrel, amitől a lekötött gázok távoznának belőle, szerencsés esetben szét is vethetnék. A továbbiakban meg erős hőingadozást kellene létrehozni, ami szét tördelné, mint a sivatagban a sziklákat, és végül egy nagy rakás homok és kavics csapódna a légkörnek, amit az már el tudna égetni, noha a tömege nagyjából ugyanakkora lenne mint a kezdeti aszteroidának, csak mivel a felülete sokkal nagyobb ezért a súrlódás már elvégezné rajta az áldásos munkáját. És ehhez nem kell semmiféle hajót felküldeni, ami az oda vagy a visszaúton el is romolhatna a folyamatos intenzív igénybevételtől.
-
Epikurosz #87 Igen, az addig okés, hogy az aszteroida vonzza a vontató űrhajót. E gravitációs vonzást kiegyenlítendő működik a rakéta, és ha még plusz erőt is kifejt, annak lenne szerepe az aszteroida elhúzása, a közös tömegközéppont odébb araszolása révén. De itt semmi szerepe a gyorsulásnak. sőt, ha a rakettát a szökési sebességre felgyorsítom (ami egy aszteroida esetében persze elég parányi), akkor egyszerűen elszakad az űrhajó az aszteroidától, vagyis "elszakad a vontatókötél/pányva".
Tehát ugyebár itt akkor bejátszik akkor a "g" (az aszteroidán lévő gravitációs gyorsulás. A g a földön kb. 9,81 m/s, az aszteroidán meg nagyon kicsi. De, lényeg, a lényeg, a g értéke függ az égitest (esetünkben az aszteroida) össztömegétől. Bang! -
Caro #86 Nem egészen. A két test között a gravitáció mint belső erő hat, ezért NEM tudja megváltoztatni a tömegközéppont helyét, és a tömegközéppont az aszteroidában van, mivel az jóval nehezebb.
Ezért kell a hajtómű.
Tehát ezzel semmi mást nem nyerünk, mint egy olyan kötelet, ami nem szakad el, és elég erős, de az űrhajó nem mehet túl gyorsan, mert akkor parabolikus vagy hiperbolikus pályára fog állni, és elmegy tőle. -
Epikurosz #85 No, de azt aszem te is belátod, hogy ma-val nem egyszerűsítheted a törtet, mert fent szorzatban, alul összegben van. Bang! -
BiroAndras #84 Rosszul számolsz. A rendszert nem a gravitáció gyorsítja, hanem a vontató hajtóműve. A grav. erő hatása a randszer egészére nulla. A grav. csupán arra kell, hogy a két test ne távolodjon el egymástól. Tehát csak az számít, hogy az aszteroidára milyen erő hat, és hogy mekkora a tömege. Ebből pedig világosan látszik, hogy az aszteroida tömege kiesik. Csak azt befolyásolja, hogy mennyi üzemanyagot kell égetni.
A gyorsulást meg teljesen rosszul értelmezed. Nem számít, hogy egyébként milyen gyorsan halad, és mekkora erő hat rá. A cél az, hogy megváltoztassuk a pályáját, vagyis csak az az érdekes, hogy az eredetihez képest mennyivel tudjuk megváltoztatni az aszteroidára ható erőt. -
látogató #83 Én azért nem lennék mellette szivesen, mikor egy ilyen felrobban! 
-
látogató #82 Akkor marad a bomba! 
-
dez #81 Pár hetente van 5-ös a lottón... :) -
Epikurosz #80 Amúgy egy érdekes katasztrófaszámoló:
http://www.lpl.arizona.edu/impacteffects/ -
Epikurosz #79 Példa:
mv = 20 t = 20 10E3 kg
ma = 35×5×2 km = 350 km^3 = kb. 350 * 3 t/köbkilométer (szikla) = kb. 1000 tonna = 10E6 kg
a = G (20*1000)/1 km(20+1000)
G = (6,674215 ± 0,000092) x 10E-11 mE3 kgE-1 sE-2
Tehát:
a = 6,67 10E-11 (20*1000)/1020 = 6,67*2*10E-7/1000 = kb. 13*10E-10 m/s
Ez természtesen a gyorsulás változása, amely hozzáadódik az aszteroida meglévő gyorsulásához.
De, mégegyszer mondom, nem ez (a gyorsulás) a lényeg. -
Epikurosz #78 "A szikla gyorsulása ugye erő/tömeg, tehát G*mv/r^2. "
Itt egy rendszer van közös tömegközépponttal.
Tehát:
F = (ma+mv)×a => gyorsulás = G*(ma*mv)/r^2*(ma+mv) -
Epikurosz #77 BA-nak nins igaza, mert az erő számít. és abban mindkét test tömege szerepel.
A gyorsulás önmagában itt se nem oszt, se nem szoroz. -
Caro #76 BiroAndrasnak tökéletesen igaza van, csak annyit hozzá kell még tenni, hogy az űrhajónak is van aszteroida irányú gyorsulása. És az viszont sokkal nagyobb lesz. Ezért kell a több üzemanyag.
Mert ha parabolikus vagy hiperbolikus pályára küldjük, akkor semmit nem ér a vontatás. -
Epikurosz #75 És, ami az érdekes: a Naptól távol, az aszteroida - mivel lassabban mozog- könnyebben befolyásolható. Tehát, ha engem kérdeznek, akkor úgy küldöm a vontatót, hogy a randevú az aszteroidával az afélium könryékén következzen be. Ideális az, ha afélium után belieg a vontató az aszteroida elé, és csábosan kezdi a kívánt irányba vonzani, minthacsak mézesmadzag lenne.
Az eltérítés szöge lesz a döntő. Hogy mennyinek kell lennie, az függ:
- az aszteroida pályajellemzőitól (az ellipszis min. és max. sugara)
- az aszteroida sebességétől
- az aszteroida tömegétől (minél nagyobb az aszteroida tömege, annál nagyobb vontató kell. Ezt ki lehet cselezni úgy, hogy többször megrándítjuk az aszteroidát. Vagyis, ha a földre való becsapódásig az aszteroida még 10 kört tesz meg a Nap körül, akkor mind a tízszer megrántjuk afélium után, és persze a pálya többi részén is árnyékként követjük.)
-
Epikurosz #74 Itt nem a gyorsulás az érdekes, hanem az, hogy a vontató az aszteroida pályáját valamilyen szögben módosítja. Ha rossz a megközelítési irány, akkor akár úgy is módosíthatja, hogy nem 20 év múlva, hanem mondjuk 5 év múlva csapódjon be az aszteroida a Földbe.
Tehát az aszteroidára ható gravitációs erővel az asztroida haladási irányát befolyásolom, akár úgy is, sőt valószínűleg úgy, hogy az aszteroida gyorsulása nem is változik. Egyébként az aszteroidák ellipszis alakú pályán mozognak, és a gyorsulás a Naptól távolabb kisebb, mint a Naphoz közel (afélium-perihélium, ha jól emlékszem). Tehát az aszteroidának van egy alap gyorsulása, ezt lényegében nem befolyásoljuk a vontatóval. -
Epikurosz #73 -
Epikurosz #72 ez hülyeség, ne is haragudj.
Eszerint a Napot is el lehetne "vontatni". -
BiroAndras #71 Lényegtelen az aszteroida tömege. A vontató által kifejtett erő ugye G*ma*mv/r^2, ahol ma az aszteroida, mv a vontató tömege, r a távolság, G meg grav. állandó (6.67E-11, ha jól emléxem). A szikla gyorsulása ugye erő/tömeg, tehát G*mv/r^2. Vagyis az aszteroida tömege nem szerepel a képletben. A legfontosabb az, hogy milyen közel tud lebegni a vontató. Legyen mondjuk 1000m (mv=20.000kg). Ez esetben 10^-12 m/s^2 nagyságrendű a szikla gyorsulása. Ez nem valami sok, viszont ideális esetben akár évekig lehet vontatni, és nagyon minimális pályamódosítás kell csak (ha valakinek van kedve és ideje, kikeresheti a többi adatot, és kiszámolhat mindent). A robbantás megmaradhat végső eszköznek.
Egyébként nem árt figyelembe venni, hogy nincs légkör, ami a lökéshullámot továbbítsa, így a robbanások ereje nagyságrendekkel kisebb, mint a Földön. A hatásos robbantáshoz a bombát az aszteroida belsejébe kell juttatni. -
Caro #70 A wikipedián leírták, hogy mágneses ÉS elektromos térben, de az antideturétimnál nagyobb molekulát eddig úgyse tudtak előállítani, de nem is kell, bőven elég a sima antihidrogén. -
BTibor #69 Ez az!
A napvitorla lesz a legjobb megoldás, ha hosszú idő áll rendelkezésre. A Nap végül is az aszteroida teljes pályáján képes erőt szolgáltatni, és nekünk elég, ha csak néhány tízezer km-t térítjük azt el.
A probléma viszont az, hogy a jelenlegi felderítő rendszerekkel nem lehet időben tudomást szerezni ezekről a hívatlan vendégekről.
-
IoIa #68 Nagyon szépen köszönöm, hogy elmagyaráztad azt, amit eddig is tudtam. De! Azt az aszteroidát nem elméletben kell megsemmisíteni, hanem gyakorlatban. És ahogy a #65-ben le is írtad (amivel én is egyetértek), meg is bukott a dolog.
Ja, és még valami. Természetesen csak olyan "antianyag" tárolható így, amire hat a mágneses mező. Elvégre a nem antianyag összetételű anyagok közül sem hat mindenre... -
G0blin #67 Vigyázat, hosszű jármű, előzni tilos. Baszki ilyen vontatóhoz milyen vizsga kell, a D-s jogsi biztos nem jó rá. Meg aztán felküldünk valami balf*szt, aki egy rosz y kannyar miatt egyenest rávontatja földre a cuccost. Az aszteroida monnyon leee. -
garakxx #66 Antianyag bombát elméletben nem bonyolult csinálni. Erős mágneses térbe kell zárni az antianyagot így elkülönítve az anyagtól. Aztán elég csak kikapcsolni a mezőt. Az antianyag keveredik az anyaggal és bumm. Nem kell hozzá semmi extra. -
garakxx #65 Nem azért mondom de ez az ötlet csak némi képpen sántít.
#1: Antianyag előállítása rendkívül költséges.
#2: Mai technológia meleltt nagyon csekély mennyiség állítható elő egyszerre
#3: Biztonságos tárolása és odaszálítássa sem éppen könnyű.
-
Epikurosz #64 az emberi butaság nagyobb kockázatot jelent, ebben igazad van.
-
Godefroy #63 Szerintem kb akkor esélye, hogy egy aszteroida becsapodjon nálunk mint a lotto5 nek...
konvergál a 0hoz...
-
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg "[HUN]PAStheLoD")
#62
Csak picipicipici darabokra robbantja, amúgy nem tesz kárt benne :] -
#61
Én azért biztonság esetére felkészítenék pár száz thermonukleáris töltettel rendelkező rakétát, csak vész esetére :) -
#60
Én nem félek holmi aszteroidoktól hiszen velünk van a bolygó kapitánya csak eggyesíteni kell erőinket: föld, tűz, szél,víz, szív. :D
-
#59
Egészségedre. 
-
#58
mivel én nemvagyok olyan okos mint ti ezé csak azt
tudom beirni hogy
..punci...
-
Epikurosz #57 hülyék lennénk itt a közelben robbantgatni. ott kint jó messzire, hogy a Jupiter majd bekapja az egészet. -
Caro #56 Most hogy ezt mondod rájöttem, hogy jobb az ötletem, mint gondoltam!
Hiszen a sugárzás nem csak a környező 1-2m-en nyelődik el, hanem az egész aszteroidában! Ezért az egész felizzik, és emiatt robban szét. De nem is robban, inkább egyszerűen szétporlik. -
látogató #55 Most mé mondod? 
Mi a baj az én kis ötletecskémmel? 
-
kuncika #54 Úgy legyen.
De amúgy, az antianyagot hogyan lehetne arra használni, hogy eltérítsen egy aszteroidát? Mert jó jó sok energia van benne, de az, ha jól tudom gamma sugárzás formájában szabadul fel, amikor anyag és antianyag találkozik. És ha 0,5 gramm antianyagot belelövünk egy aszterodiába, akkor tényleg sok energia szabadul fel, de nem tesz kárt az aszteroidában.