93
  • NEXUS6
    #1
    Okos!
  • Quantizs
    #2
    Inkább csak nem "teljesen" hülyeség :)
  • Xantia
    #3
    persze és mit csinálunk az aszteroidákról leszakadó darabkákkal. Az aszteroida környéke nagyon poros, távolról semmi esélye nincs a vontatónak, közelmenve viszont mégis veszélyezteti a működését. Másfél év alatt biztos be fog következni valami darabnak leválása és becsapodása a vonatatóba.
    Másik, hogy egy 20 tonnás jószágot irdatlan messzeségbe kell elvinni, szinkronizálni az aszteroida pályájához, folyamatosan szabályozni a pályát. Ez horribilis üzemanyag számla, a szabályzás a válaszidők miatt csak helyben, mesterséges intelligenciával kivitelezhető.
    Aztán mit csinálunk a felesleges 20 tonnás ócskavas vontatókkal? Úgye visszajönnek a földközelbe, elvileg le is választhatók az aszteroidáról. Légkörbe a MIR óta tudjuk nem túl jó szabályozatlanul beengedni egy 20 tonnás vackot. Persze lehet azt mondani, hogy majd úgy szabályozzuk, hogy a tengerbe csapodjon, de a hibalehetőségek miatt szerintem jópár vontató szabályozatlanul csapódik be a légkörbe. Azt sem jó, ha hagyjuk kint száguldozni, mert feljelent minket világűr szennyezéséért néhány errejárú UFO.
  • edios
    #4
    Hátha leforgatják addigra az Armageddon következő részét és akkor majd abban lesz vmi világmegmentő 5let! Vagy ha nem akkor el vagyunk veszve
  • NEXUS6
    #5
    "Másfél év alatt biztos be fog következni valami darabnak leválása és becsapodása a vonatatóba."
    Hát ha az aszteroidába nem csapódik bele egy másik, akkor nem valószínű. Ez nem valami SW film.

    "Másik, hogy egy 20 tonnás jószágot irdatlan messzeségbe kell elvinni, szinkronizálni az aszteroida pályájához, folyamatosan szabályozni a pályát. Ez horribilis üzemanyag számla, a szabályzás a válaszidők miatt csak helyben, mesterséges intelligenciával kivitelezhető. "
    Éppen most manőverez egy japcsi űrszonda egy aszteroida mellett, alapvetően saját intelligenciára hagyatkozva. Elég jól boldogul vele.
    Az üzának sem kéne olyan soknak lennie, 40t üza + ion hajtómű + napelemek. Talán nem kivitelezhetetlen. Még valami nemzetközi csapat is ráférne.

    "Aztán mit csinálunk a felesleges 20 tonnás ócskavas vontatókkal? Úgye visszajönnek a földközelbe, elvileg le is választhatók az aszteroidáról. Légkörbe a MIR óta tudjuk nem túl jó szabályozatlanul beengedni egy 20 tonnás vackot."
    Sajna van egy-két Föld közeli aszteroida, szal lenne munkája, egy pár ezer évig még az első kör után is!
  • Esrohnoil
    #6
    Jahh, lehet h. lesz hipermodern technológiánk addigra és megépítik a vontatót...
    És az éles menet közben meg kiderül ugyebár h. valami kapcsoló rosszul lett beszerelve, és emiatt nem ér semmit az egész. :DD
  • IoIa
    #7
    "20 tonnás, ember nélküli "aszteroidavontató" tervével állt elő, ami a gravitációt használná fel, hogy finoman egy új, veszélytelen pályára tessékelje a hívatlan látogatót" - 20 tonna tömeg egy ilyen feladatra lepkefing. Marhaság az egész.
  • BaliBoy
    #8
    Én igazából nem értem ezt az egész ötletet? Hogyan hoznak létre mesterséges gravitációt? Vagy az aszteroida minimális gravitációját akarják felhasználni?
  • Caro
    #9
    Nem, ha sok idő van. És sok idő van.
    Egyébként lehet, hogy egy antianyag-bomba jobban segítene, csak ha azt a közelben használják, akkor mi nem örülnénk neki.
    De egy kg-ből már akkora energia szabdul fel, hogy porrázúzza az aszteroidát.
    Annyi, mint 2250000 tonna benzin elégetésekor.
  • IoIa
    #10
    Ne álmodozz! Antianyagbombát nem fognak csinálni, mert nem tudnak.

    Az a 20 tonna nagyon kevés, hidd el. A fellépő gravitációs erő annyi, mint halottnak a beöntés.
  • IoIa
    #11
    Mesterségest sehogy sem hoznak létre.
  • Sundance
    #12
    Lola, nem gondolod, hogy azért ennek utánaszámoltak nálad okosabbak? Nem olyan nehéz egy aszteroida..... Azért kellenek évek, mert a 20T is csak icipicikét tudja eltéríteni.
  • DJ Bee18
    #13
    hogy válna le darabka az űrben???? tegyük fel, az aszteroida halad a pályáján, és mondjuk egy két sziklája meglazul. És akkor mivan? Mivel súrlódás nincs, ugyanúgy fog továbbmenni a levált szikladarab az aszteroidával, nem fog irányt változtatni. Csak akkor fordulhatna elő, ha valami kilőné azt a kis darabot az aszteroidáról. De ilyen csak az Armageddonban létezik :DDDD
  • IoIa
    #14
    Nem gondolom. Mert ha utánaszámoltak volna, akkor nem mondanának ilyen marhaságot.
    Mellesleg szerinted mekkora tömege van egy ilyen 320 méteres aszteroidának?
  • Caro
    #15
    Tudnak.
    Már most is van, ahol tárolnak antianyagot.
    Egyébként az energiamennyiséget elírtam, ez nem 1 kg-ra, hanem 0.5 g-ra vonatkozik.
  • FTeR
    #16
    valamiért a startrek jutott eszembe, épp most megy a viasaton. valami hajóroncsot vonósugaraztak :D
  • IoIa
    #17
    Még a 0.5 gr előállítása (és tárolása) is egyelőre megvalósíthatatlan. Arról nem is beszélve, hogy elég tekintélyes energia kell ahhoz is, hogy tárolni lehessen... Honnan nyernek ki tartósan akkora energiát?

    PS: hol tárolnak antianyagot? Mesélj!
  • nickname
    #18
    Hát hogy mennybe kerülne az üzemanyag elégé hátul lenne prioritások sorában ha arról lenne szó hogy a fél EU-t megbolygatja egy aszteroida. De szerintem még ha Afrikáról lenne szó akkor is...

    Amugy nekem még az ugrott be hogy esetleg mágnessel lehetne vontatni... ha pl van vas az aszteroidában, vagy ha nincs is akkor valahogy olyan formában odajuttani ami nem szedné darabokra . Azzal ezért nagyobb vontatóerőt lehetne kifejteni.
  • Epikurosz
    #19
    Két test vonzza egymást. Egy 20 t-ás szonda egy pár ezer tonnás aszteroidát el tudna téríteni a pályájáról hosszú idő alatt. Amíg messze van, elég már néhány szögszázadmásodperces eltérés is, hogy ne a Földre essen a kődarab.
    Én persze a robbantás híve vagyok, az sokkal egyszerűbb és gyorsabb módszer.
  • IoIa
    #20
    Egy 320 méter hosszú aszteroida messze nem csak pár ezer tonna. Ráadásul az sem mindegy, hogy a 20 tonnás "pille" éppen relatíve hol helyezkedik el. Nagyon pontosan kéne a helyzetét meghatározni, és állandó korrekciókat kéne végrehajtani. Ez nagyon halott ötlet.
  • Caro
    #21
    http://en.wikipedia.org/wiki/Antimatter
    Antimatter production címszó alatt.
    Tudom, hogy sok a 0.5 g, de 2029-re már nem biztos, hogy az lesz.
    Itt egyenlőre csak néhányezer atomról ír.
    Persze, sok energia kell hozzá.
  • Caro
    #22
    Igen, de akkor kiszakadna a mag.
    A gravitációval pont az a lényeg, hogy minden egyes atomját közel azonos erővel vonzza, és ezért nem esik szét.
    Ebből következik, hogy pl egy neutroncsillag körül is pályára tud állni egy ember, és nem szakad szét a centrifugális erőtől, mert minden egyes atomjára azonos gyorsulás hat, szóval nem is érez belőle semmit.
  • látogató
    #23
    Nem értem ezt az egészet. Mi a fenének találnak ki bonyibbnál bonyibb ötleteket, mikor szerintem elég lenne néhány atomrakéta. Nem hiszem el, hogy irányitott robbantásokkal nem lehetne eltériteni egy pl akkora aszteroidát, amit állitólag egy 20 tonnás szerkezet is el tud húzni. De ha laza a szerkezete, akkor egy rakéta is szarrá robbanthatja. Ha kicsit keményebb és a szarrá robbantás hivei vagyunk, akkor is vannak olyan rakéták, amik átmennek egy 7 métere vasbeton falon deformálódás nélkül. Aztán robbannak. Node mondjuk 3-4 rakétával simán el lehetne "fújni" a Föld útjából, az tuti: első bomba robban, lássuk, mennyi kell még. Aha, ennyi nem biztos, hogy elég lesz, mehet a következő szintén arra az oldalra. És kész. Vagy ez nem igy működik?
  • IoIa
    #24
    "átmennek egy 7 métere vasbeton falon deformálódás nélkül" - ez így nem igaz.

    Az biztos, hogy ha egy, vagy akár több robbantással nagyon apró darabokra lehetne szaggatni, az már nagyon jó. Ugyanis ha esetleg valóban találkoznak a Földdel a kisebb darabok, akkor már sokkal kisebb a pusztítás, és a légkör is elvégzi áldásos tevékenységét.
  • IoIa
    #25
    Tudod, hogy hány atom van egy mólnyi mennyiségben? 6*10^23 db atom. Az borzasztó sok. És még az a borzasztó sok atom is csak grammnyi nagyságrend. Ehhez képest a párezer atom semmi, viszont még ennyi atom tárolásához is iszonyú sok energia kell. Honnan vesznek ennyi energiát? Napelemekből biztosan nem. Egy reaktor pedig elég súlyos darab...
  • látogató
    #26
    Lola, te szeretsz vitatkozni, ugye? No, akkor elárulom, hogy erről a rakétáról még az egyik '96-os Top Gun-ban olvastam. Persze lehet, hogy hülyeségeket irtak, viszont az tény, hogy az iraki bunkereket elég szépen elintézték anno '91-ben. És a fejlődés nem áll meg...
  • Enkil
    #27
    valami nagyon nem stimmel ezzel az ötlettel
    nem ér hozá és anélkül írányítja, azér ezt nem hiszem hogy a valóságban müködne nem írták el ezt a ciket ?
  • BaliBoy
    #28
    Hát én is ezt mondom! Honnan szednek gravitációs teret???
    Igazából azt sem fogom fel, hogy azt írják, hogy az ilyen űrszikláknak elég laza a szerkezetük, akkor miért nem lehet robbantani őket?
  • lokko
    #29
    az elmélet maga nem halott... ahhoz hogy valamit számíthatóan robbants szét jóval többet kell tudni mint a tömege forgási sebessége és a fényvisszaverő képessége, már pedig ennél sokkal többet akkor sem fogsz tudni akkor sem róla ha néhány kilóméter távolságból nézegeted ... amúgy navigálási szempontból tényleg bonyolult a feladat, de ha tuti a program akkor ez a gravitációs vontatás hangzik számomra a legtutibbnak, ha nem ismerjük a aszteroida szerkezetét, akkor ne is piszkljuk behatóan, mert nem tudni előre mi lesz
  • BaliBoy
    #30
    Egyébként én a "robbantást" úgy tartom a legvalószínűbnek ha valamilyen szonikus generátorral szednék darabokra. Ugyan a hang nem nagyon terjed az űrben, de amár leírt módon néhány generátort a belsejébe juttatva, együttes erejükkel szét lehetne bomlasztani, mivelhogy a kőzet részecskéi már tovább adnák egymásnak a rezgéseket.
  • Caro
    #31
    Tudom. És?
    Ha kellene, meg lehetne oldani, hidd el.
  • lokko
    #32
    gravitáció van a két test között M*m/r2*G ami nem túl nagy de ha sokáig ezzel húzza maga felé a vontató akkor untig elég, ennek az erőnek tart ellent a hajtómű, úgymond lebeg az aszteroida tömegközéppontjától fix távolságra a lehető legalacsonyabban ... és ezzel húzza maga felé a nála jóval nagyobb sziklát (hatás ellenhatás) ... ez a fajta vonóerő nem okoz jelentős torzulást a szikla bizonytalan szerkezetében, max az ár-apály hatások amik ilyen kicsi erők jelenlétében minimálisak ... nem úgy mintha horgonyoknál fogva rángatnánk az egészet
  • lokko
    #33
    minimális helyett az elhanyagolható szót kellett volna használnom ... bocsánat
  • BaliBoy
    #34
    Én nem bízok ebben, hogy ez elég legyen. Egyébként már valaki felvette a problémát ezzel kapcsolatban. Még pedig, hogy hogyan mérik meg a szikla tömegét. Ránézésre tutira nem állapítják meg. Ha pedig mintavevő szondákat lőnek belle akkor meg fenn áll az esélye annak, hogy "széttörik" és akkor nesze neked gravi vontató.
  • Epikurosz
    #35
    "Honnan szednek gravitációs teret???"

    Gravitációs teret nem kell szedni, mert nem barack, minden testnek implicite (hö?) van grav. tere. Neked is van gravitációs tered, örülj neki.
  • Epikurosz
    #36
    nem írtál hülyeségeket, jelenleg a legtutibb energiaforrás az atom. úgyhogy, ha szorul a kapca, akkor ezt kell használni, nincs mese.
    ezért sem kell minden atomtöltetet leszerelni, hanem csak be kell zsírozni őket, és eltenni silókba rosszabb időkre.

    Az atomrakéták közül is a leghatékonyabbak azok, amelyeket hidrogénbombának hívunk, itt az energiát nem a maghasadás, hanem a magegyesülés adja. Fúzió tehát, és nem fisszió. A magfúzió tehát hadi célra már használható, áramtermelésre még nem.

    Egyértelmű, hogy az antianyag nagyobbat szólna, de amíg lesz antianyag fegyver, addig még sok víz lefolyik a Dunán, és sok hullócsillag pottyan a Földre.
  • IoIa
    #37
    Azt bízd rám, hogy mit hiszek el és mit nem. Illetve hogy mit tartok megvalósíthatónak és mit nem.
  • IoIa
    #38
    látogató: szeretsz vitatkozni, ugye?
    A papír mindent elbír. Ennél vadabb dolgokat is olvastam már, és ehhez nem is kell olyan messzire menni...
    Én csupán abba kötöttem bele, hogy "deformálódás nélkül". Erre írtam, hogy ez nem igaz.
  • Cleawer
    #39
    MInden tömeggel rendelkező testnek van gravitációs hatása.

    A szétrobbantáshoz: PL ha az közeledő aszteroida agy jó nagy vas esetleg titánium tömlenne akkor mit érnének el az állítólag 7 méteres betonfalat áttörő rakétával?megbolygatják a mozgását ,esetleg ketté szakad,és ha nincs szerencsénk akkor 2helyre csapódik be...

    Itt nem feltétlenül jó az az amerikai gondolkodásmód :"Hogyamitől félünk azt gondolkodás nélkül pusztítsuk el"
  • Epikurosz
    #40
    A robbanás akkora lökést ad a titánodnak, hogy odébbmegy.
    Az üstökösök jellemzően nem ilyen nehézfiúk, az aszteroidák azonban lehetnek. De a lökés, az lökés nekik is.