79
A logika
  • gombabácsi
    #79
    Heló, köszi a normális választ.

    Először is, távolról sem féltudományos dologról van szó. Nem is lehetne megírni féltudományos-bestseller módon, senki se értene belőle semmit. Azonban ettől függetlenül célom úgy megírni, hogy mindenki értse, vagy legalábbis azok akiknek van valami fogalmuk logikáról, információelméletről, ilyesmikről.

    Az elméletem _nagyon_ egyszerű. A neten nem találtam ilyesmit. Viszont azt tudni kell, hogy mint sok más elmélet esetében is, nem teljesen új dologról van szó. Valahogy úgy tudnám szemléltetni, hogy a relativitás elmélet részei is részben léteztek Eistein előtt is, a nem-euklédeszi geometria formájában. Tehát pl. valaki beleköthetett volna a relativitás elméletbe úgy, hogy "na de nem találtál fel semmi újat". (Lehet hogy bele is kötöttek annak idején.)

    Nos, az én elméletemre ez méginkább igaz. Sőt, valójában nekem is évekbe tellt, mire tudatosult bennem, hogy ez valami új lehet. És ebben még most se vagyok biztos természetesen, szóval nem vagyok egy olyan őrült, aki mindenáron azt hiszi hogy feltalált valamit.

    Viszont egyre biztosabb vagyok, hogy ez tényleg valami új, valami igazi dolog lehet. Az igaz mondjuk, hogy úgy tűnik, az elméletem a tudomány és tudományfilozófia határán van. Vagy csak még mindig nem hiszem el magam sem, hogy konkrétan tudományos elmélet? :) Az viszont biztos igaz, hogy aki nem foglalkozott a világ megértésével a tudományon felül (filozófia, tudományfilozófia), az jóval nehezebben értheti meg. Bár ez attól is függ hogy írom le. Jelenleg már a 4. verziót írom le és még mindig nem tudom, ez-e a helyes forma...

    A másik meg ügye, az idő... Munka mellett nem igazán van időm sajnos. Annak ellenére hogy egyre komolyabban hiszek az egészben, és megtehetném, hogy pár évre "szabadságolom" magam, és csak az elmélettem foglalkozok... Csak a bátorságomat kéne összeszednem?

    Hajaj nehéz dolgok ezek... :)
  • TZson
    #78
    Én is valahol a tudományos pályám elején vagyok, így néhány dolog, amit ebben a pár évben tapasztaltam. Első körben mindenképpen ki kell kérni egy, a témában jártasabb ember véleményét. Ennek az okai:

    1) Simán lehet, hogy ez az elmélet már ki van találva, csak valami Smith-Johnson néven fut. Ezért érdemes utánajárni, hogy milyen alapfogalmakat használsz, ezek melyik tudományterületben fordulnak elő, és annak a szakirodalmát kicsit jobban megismerni - ekkor talán újabb ötletekkel is gazdagodhatsz.

    2) Ki kell találni, hogy ezt most tudományos körökben szeretnéd elfogadtatni, vagy csak a hétköznapi embereknek szeretnéd megmutatni. Utóbbi esetben ajánlom a féltudományos bestseller műfaját, amely habár tudományos körökbe nem fog beemelni, de jövedelmet mindenképpen hoz. Ha tudományos körökben szeretnél mozogni, akkor pedig az sajnos általában úgy működik, hogy a szerző neve mellett szokott szerepelni a munkahelyének neve. Emiatt ajánlott valamilyen, ilyen témával foglalkozó szakember segítségét kikérni. Minden PhD hallgató első cikkében általában a témavezetője neve is szerepel, mint társszerző még akkor is, ha az egész munka a fiatal feltörekvő tehetség érdeme. Ennek az is előnye, hogy a kutya se fogja elolvasni, ha Mr. Gombabácsi lesz a szerző neve, viszont ha Gombabácsi-Híresvagyok, akkor már sokan, mert Híresvagyok professzortól már olvasott cikket, és találkozott is már vele 5 éve egy konferencián Belgiumban. Emiatt nehezen lehet "levédetni" egy elméletet. Továbbá lehetnek az elméletben hibák, és a tudományterületnek is van egy zsargonja/stílusa, amit meg kell tanulni, különben nem fogják elolvasni, mert "ezt csak valami kontár írta".

    Szóval elég nehéz vállalkozás. Mondjuk én csak a természettudományos részét látom a dolgoknak, lehet, hogy bölcsészeknél ez máshogy működik, abban nem vagyok otthon :) De sok sikert! Amúgy ha van már BSc diplomád, akkor ELTÉ-n van "Logika és tudományelmélet" MSc meglehetősen szabad tanrenddel, így ott is érdemes szétnézni (legalább a tanszéken megnézni, hogy ki foglalkozik olyasmivel, amivel te is).
  • gombabácsi
    #77
    Sziasztok! :)

    Nem akarok külön topikot nyitni, de van egy logikai elméletem. Nem tudom hogy is nevezzem, azt hiszem a logikai elmélet a legjobb kifejezés rá.

    Persze nem fogom most nyilvánosságra hozni, ugyanis pont az lenne a kérdésem, vajon hogyan kéne nyilvánosságra hozni...
    A net teli van mindenféle őrült, hülye, vagy zavaros, de akár igaz új elméletekkel. Ezek legtöbbje első ránézésre hülyeség, a nagy része meg olyan hosszú és zavaros, hogy az íróján kívül szerintem senki se olvassa el. De még ha igaz is egy ilyen "akárki" által kitalált elmélet, hogyan futhat be, hogyan lehet ismert? Hogy lehet elérni hogy ne lopják el?

    Na persze erre mindenki rávágja hogy ha a dolog műxik akkor azonnal elismerést fog szerezni. Ez talán igaz is mondjuk egy fizikai elméletre, vagy akár egy matematikaira is. És szerintem az én elméletemre is - azaz műxik! A gond csak az, hogy... na de ha valakit érdekel akkor írom tovább, lehet hogy feleslegesen koptatom csak a billentyűzetet...
  • hiper fizikus
    #76
    Az új igazságtartalom logika elmélet.
  • BaltásRém
    #75
    ötletes ! :)

    de 8. nem megy ...:(( grrr
  • lugerMkII
    #74
    2 .dikrol hogy kell továbblépni?
  • jatekos101
    #73
    Csináltam egy 30 pályás fejtörő játékot, hasonlít a régi riddle-hez.
    Itt kezdődik: http://benoke98.web.fazekas.hu/jatek/
    Utoljára szerkesztette: jatekos101, 2014.12.08. 17:58:10
  • hiper fizikus
    #72
    Érdekes játék, de mik magyarul a szabályok?
  • hiper fizikus
    #71
    Játék a logikai azonoságokkal.
  • hiper fizikus
    #70
    Egy lány + egy fiú = gyerekek .
    ->
  • TZson
    #69
    Következő félévben lesz logika tanrárgyam, kíváncsi leszek rá :)
  • Esplanade
    #68
    1 perc alatt kiraktam
  • Thibi
    #67
    Írtam rá egy programot
    ahol 1 szerepel ,ott kell kattintani:
    00011
    11011
    11100
    01110
    10110
    vagy a tükörképei:
    01101
    01110
    00111
    11011
    11000
    vagy:
    01101
    01110
    00111
    11011
    11000
    vagy:
    11000
    11011
    00111
    01110
    01101
  • Tilu90
    #66
    nekem sikerült kirakni de már nemtudom hogy hogyan :D
  • sufnituning
    #65
    all lights
    Valaki nem tudja véletlenül ennek a megoldását? Nem bírom kirakni, mindig marad 1!!!
  • sufnituning
    #64
    http://jacky.atw.hu
  • TommyC
    #63
  • Aquir
    #62
    A reakció változás, azaz az anyagnak új anyaggá történő átalakulása. nincsmit =)
  • TommyC
    #61
    reakció?
  • TommyC
    #60
    Hi,
    VAGYra példa:
    Van egy fotocellás ajtó, ami kinyílik (1) vagy nem nyílik ki(0).
    Legyen ez az outpu.
    Ha "A" ember jön (1), az ajtó kinyílik.
    Ha "B" ember jön (1), az ajtó kinyílik.
    Ha "A" és "B" ember is jön, az ajtó még mindig kinyílik.
    Ha egyik se jön (0) az ajtó nem nyílik ki.
  • gtom
    #59
    hali mindenkinek!

    Lenne egy kérésem. Tudnátok oylan gyakorlati példákat írni amiken 2 változós logikai füvvgényeket használnak?

    itt egy példa. iylenre gondolok:

    villamosok ajtajai és az elindulás között ilyen a kapcsolat. Mondjuk ÉS, mert az mondhatjuk, hogy a csukott ajtó ’1’ a nyitott ’0’ és csak akkor megy a villamos (’1’) ha minden ajtó csukva van (’1’).


    remélem réthető voltam.
    kellene példa VAGYRA, XORRA, NANDRA, NORRA, ÉS EQ-RA.

    köszi!


  • turul16
    #58
    Egy kis matematikai logika:
    Math log.

    "Egy kijelentő mondat állítás, ha egyértelmű információt
    hordoz és igazságértékkel bír ."

    "Egy állítés igaz, ha az információtartalom a valóságnak
    megfelelő, egyébként hamis, függetlenül tudásunktól."


    "Ezt a mondatot nem lehet bizonyítani" Nem állítás matematikai logika szerint ez a mondat, többek között azért, mert igazságértékkel nem bír.
    Pont ezt láttad be.

    Nincs ilyenfajta gebasz az Arisztotelészi logikába ezek szerint.

    Egy hasonló eset ami teljesen más :) ::
    "Tétel. Létezik felsorolható, de nem rekurzív nyelv.
    Bizonyítás: Tekintsük azokat a Turing-gépeket, melyek nem fogadják el a saját
    kódjukat inputként. Ezen Turing-gépek kódjai meghatároznak egy nyelvet. Erröl a
    nyelvről belátható, hogy rekurzív felsorolható, ám ezzel mi nem foglalkozunk. Ha ez a nyelv még rekurzív is volna, akkor lenne egy Turing gép, amely pontosan ezt a nyelvet ismerné fel. Azaz azokat a kódokat ismerné fel, amelyhez tartozó Turinggépek nem ismerik fel magukat. Felismeri-e ez a gép saját magát? Ha nem, akkor kódja benne van a nyelvben, de akkor a definíció miatt fel kellene ismernie saját magát. Ha pedig felismeri, akkor olyan a kódja, hogy nem ismerheti fel magát.
    Mindkét esetben ellentmondáshoz jutottunk, így ez a nyelv nem lehet rekurzív."
    Algoritmus elmélet 22. oldal
    "Egy L nyelvet rekurzívan felsorolhatónak nevezünk, ha van olyan Turing-gép amely által felismert nyelv éppen az L."

    Szinén onnan.

    Mint látod ez a logikusan bizonyítható.
  • oniel
    #57
    ez igy igaz!!!
    csak az igazságbol elfogyot az "I" :)
  • Aquir
    #56
    nem. Attól még olyan igaz lehet mint a nap, csak legfeljebb még nem tudják bizonyítani :)
  • oniel
    #55
  • Prank
    #54
    ez meggyőzött..
    nem szóltam:)
  • oniel
    #53
  • oniel
    #52
    értem én a logikát!!
    most fogást találtál a dologban.
  • Prank
    #51
    akkor bizonyítsd be:)
  • oniel
    #50
    de ez bizonyithatoan "hamis".
  • Prank
    #49
    akkor bizonyítsd be ezt az állításodat:)
  • oniel
    #48
    minden hamis amig nem bizonyithato!
  • Aquir
    #47
    lol, ez inkább matek topikba való :)
  • I.C.ram
    #46
    Ziksz egyenlő nulla
  • Liliomfa
    #45
    öööööööö najo hagyjuk, lusta vok értelmezni ezt mind :DDDD
  • Merridious
    #44
    Sziasztok kellene egy kis segítség egy feladathoz Kicsit sürgős.
    a feladat = (4. gyök alatt 16+x) + ( 4. gyök allatt 16-x)=4

  • Aquir
    #43
    " vagyis ha hamis, akkor azt a mondatot ,hogy " ezt a mondatot nem lehet bizonyítnai" lehet bizonyítani. ha lehet bizonyítani azt ,hogy " ezt nem lehet bizonyítni "


    eltévedtél! :)

    ha hamis akkor ezt jelenti a mondat:

    "a mondatot lehet bizonyítani" így a mondat igaz! ( akár helyes dolgot, akár hamis dolgot akar bizonyítani :D )



    erről is "csak" ennyit akartam mondani :)
  • Aquir
    #42
    hamis dolgot bizonyítani? mondj egyet most nem jut eszembe semmi :)

    "ez nem igaz. rentgeteg olyan dolgog bizonyítható ami messze nem fedi a valóságot , tehát hamis."


    nem a hamis dologra volt mondva hanem arra hogy a mondat maga hamis :)

    érted.

    "A fa kék." => más dolog hogy hamis dolgot állít, és más az hogy a mondat maga helyes -e :)

    "csak" ennyit az elejéről :) (a többi visszont ehhez kapcsolódik:)
  • Liliomfa
    #41
    de szép piros lett :))))))))))
  • Liliomfa
    #40
    Ezt a mondatot ,hogy: EZT A MONDATOT NEM LEHET BIZONYÍTANI , nem lehet bizonyítani.

    no valójában aquir példa mondata így hangzott volna. nem így hangzott de gondolatban atöbbi is oda volt értendő. tehát az egész gondolat menet megváltozott.

    vagyis ha hamis, akkor azt a mondatot ,hogy " ezt a mondatot nem lehet bizonyítnai" lehet bizonyítani. ha lehet bizonyítani azt ,hogy " ezt nem lehet bizonyítni" akkor ennyi. akor bevan bizonyítva ,hogy ezt "ezt a mondatot nem lehet bizonyítani". mivel nem azt lehet bizonyítani ,hogy "ezt a mondatot nem lehet bizonyítani" hanem csak azt lehet bizonyítani ,hogy "ezt a mondatot nem lehet bizonyítani" lehet bizonyítani , ezért itt megis áll a dolog.