A logika
  • TZson
    #78
    Én is valahol a tudományos pályám elején vagyok, így néhány dolog, amit ebben a pár évben tapasztaltam. Első körben mindenképpen ki kell kérni egy, a témában jártasabb ember véleményét. Ennek az okai:

    1) Simán lehet, hogy ez az elmélet már ki van találva, csak valami Smith-Johnson néven fut. Ezért érdemes utánajárni, hogy milyen alapfogalmakat használsz, ezek melyik tudományterületben fordulnak elő, és annak a szakirodalmát kicsit jobban megismerni - ekkor talán újabb ötletekkel is gazdagodhatsz.

    2) Ki kell találni, hogy ezt most tudományos körökben szeretnéd elfogadtatni, vagy csak a hétköznapi embereknek szeretnéd megmutatni. Utóbbi esetben ajánlom a féltudományos bestseller műfaját, amely habár tudományos körökbe nem fog beemelni, de jövedelmet mindenképpen hoz. Ha tudományos körökben szeretnél mozogni, akkor pedig az sajnos általában úgy működik, hogy a szerző neve mellett szokott szerepelni a munkahelyének neve. Emiatt ajánlott valamilyen, ilyen témával foglalkozó szakember segítségét kikérni. Minden PhD hallgató első cikkében általában a témavezetője neve is szerepel, mint társszerző még akkor is, ha az egész munka a fiatal feltörekvő tehetség érdeme. Ennek az is előnye, hogy a kutya se fogja elolvasni, ha Mr. Gombabácsi lesz a szerző neve, viszont ha Gombabácsi-Híresvagyok, akkor már sokan, mert Híresvagyok professzortól már olvasott cikket, és találkozott is már vele 5 éve egy konferencián Belgiumban. Emiatt nehezen lehet "levédetni" egy elméletet. Továbbá lehetnek az elméletben hibák, és a tudományterületnek is van egy zsargonja/stílusa, amit meg kell tanulni, különben nem fogják elolvasni, mert "ezt csak valami kontár írta".

    Szóval elég nehéz vállalkozás. Mondjuk én csak a természettudományos részét látom a dolgoknak, lehet, hogy bölcsészeknél ez máshogy működik, abban nem vagyok otthon :) De sok sikert! Amúgy ha van már BSc diplomád, akkor ELTÉ-n van "Logika és tudományelmélet" MSc meglehetősen szabad tanrenddel, így ott is érdemes szétnézni (legalább a tanszéken megnézni, hogy ki foglalkozik olyasmivel, amivel te is).