Interjú Kürti Sándorral: a Kürt Rt. a jövőbe tekint

Vannak területek ahol van értelme annak amit mondassz. De legtöbb esetben fennálnak a következõ problémák:

(1) Ha egy cégrõl beszélünk akkor elképzelhetõ, hogy minden alkalmazottja átlagon felüli szakember, de ha egy országot szemlélünk akkor ez lehetetlen, mert viszonylag kevés az átlagon felüli szakember, és az oktatásnak ezzel számítania kell.

(2) Tapasztalatból mondom, hogy nem lehet valaki Specialista, ha 100% érti a szakmát, vagyis nincs olyan, hogy minden teröleten specialista.

(3) A generalistának csodatevõnek kell, hogy legyen, hogy összehangólja azokat az embereket akik nem tudnak együttmûködni, ugyanis egy command style vezetésben ez elég egyszerû, vagyis ha elõre leírt operációkat végeznek el a specialisták (stabil munkaprocessz - pl. manufaktúra ágazat - álltalában ezt már automatizálni lehet vagy kell) akkor ez mûködik, de ha újabb megoldásokat keresünk és a kreativítás fontos akkor ez lehetetlen.

(4) Tapasztalatból mondom, a generalisták nehezen mûködnek együtt egy területen, ugyanis nagyon vigyázni kell, hogy hogyan osszák meg egymás között a felelõségeket, mert általában a szakterületek folytonos fejlõdése miatt, nincsennek egységes álláspontok és ezért könnyen korlátokba ütközik a generalisták együttmûködése, meg általában a generalisták vezetõi hajlamúak és ezért mindegyik vezetni akar, ez pedig egy bonyolult zûrzavart eredményez.

Mindenesetre egy gazdasági ellem (cég, stb.) mûködése elég bonyolult, és téves vagy inkább mondanám tapasztalat hiánya lenne, egyoldalról vizsgálni a dolgokat. Úgyhogy röviden minden attól függ, hogy...
De azért alapvetõen elmondható, hogy ha órszágos szinten szemléljük a dolgokat (és az oktatás így kellene, hogy mûködjön - vagyis regionális, országos, globális hierarchiában), akkor minden emberre oda kell figyelni, na de mi pl. hadonyászunk egyfajta esélyegyenlõség dumával – de valójában az esélyegyenlõség nem az, hogy mindenkinek ugyanazt, hanem az, hogy mindenkinek azt amire megfelel és ami megfelel neki, vagyis minden ember különbözõ képességekkel rendelkezik, az oktatás alapja az kellene legyen, hogy segítsen az embereknek felfedezni, hogy meljik területen és milyen szinten tudják ezeket a képességeiket kihasználni és esetleg továbbfejleszteni, persze nagyon vigyázni, a gazdaság valós szükségleteire. Ehelyett van egy model, ahol az oktatás arra törekszik, hogy beleverje minden ember fejébe persze az adott szakterületen ugyanazt, ugyanolyan szinten, és ez nem mûködhet.

Különben tapasztalatból mondom, ha munkaerõt veszel fel, akkor arra öszpontosíts, hogy el e tudják végezni az adott feladatokat megfelelõ szinten, és ne arra, hogy 100% tudja a szakmát, mert ez legtöbbször elérhetetlen (nincs olyan kandidátus, ha van akkor meg felteheted magadnak a kérdést, hogy minek neked 8 ember aki mind 100% tudja a szakmát ha a te projekteden csak 60% szakterület van alkalmazva, és a 8 ember akit felveszel leteríti a 100%, de úgy, hogy az egyik 25% a másik 33% stb., persze lessznek területek ahol a tudásuk fedi egymást és itt kvalitatív megoldásokra számíthatsz, mert "két fej okosabb mint egy", viszont ha 8 darab 100% fedezésû embered van, akkor azok nehezen egyeznek meg, nehezen mûködnek együtt, gazdasági szempontból drágák, és még kevesebbet hoznak ki mint az elsõ esetben.) Tehát egy összetett mérce szerint keresd a csapatod, mert NEM az a célod, hogy egy szuperdiploma sorozatot akassz az iroda falára, hanem az, hogy elvégezd a munkát a lehetõ legoptimálisabb módon, jusson csak eszedbe pl. a Real Madrid... (persze hülye pelda, de mégis). A gazdaságban létfontosságú dolog, hogy valami gazdaságos e, és ez különössen érvényes egy gazdaságban általánossan (országos szinten).
Van egy mondás amit igaznak tapasztaltam... "a legjobb a jó ellensége", vagyis amikor mindég a legjobbra törekszünk, általában elmarasztaljük a jót és semmivel a kezünkbe várjuk a nap végét. Ehelyett, elõször jóra (elfogadhatóra) kell csinálni a dolgokat és utánna csiszolni, szépen lassan, míg egy idõ múlva elmondhatjuk, hogy na a legjobb van a birtokunkba, és mindez úgy, hogy nem hagytuk ki a jót sem.

BiroAndras: Na éppen ez, eltaláltad a lényeget. Persze ehhez hozzátenném azt is, amit már leírtam. Röviden: hatékonyan együttmûködni a közös cél érdekében - a közös cél meg a szállítható termék vagy szolgáltatás.

Téves azt hinni, hogy a csapatmunka egy ember munkájának elosztásáról szól, NEM a csapatmunka az egy olyan munka elvégzésére lett kitalálva amelyet egy ember már nem tud hatékonyan vagy egyáltalán elvégezni, ezért ha olyan munkára képezünk embert amelyet egymaga kell, hogy elvégezzen akkor ott az együttmûködés egyáltalán nem fontos (az adott feladaton), a komplett tudás viszont igen. Ha pedig csapatmunkára képezzünk ki embereket akkor ott az együttmûködés nagyon fontos, a komplett tudás meg egyrészt lehetetlen megfelelõ szinten, másrészt meg szügségtelen, mert a csapat tudása a fontos, nem az egyéné, hiszen a csapat az aki elvégzi a munkát, és ha a munkakörök a tagjainak tudását figyelembevéve vannak elosztva akkor a siker nem maradhat el.

Szerintem te kicsit félreértetted ezt a csapatjátékos dolgot. Szeritem itt nem a szervezõkészségrõl vagy a szélesebb körû ismeretekrõl van szó. A lényeg az, hogy a dolgozók képesek legyenek hatékonyan együttmûködni. Ehhez az kell, hogy ne legyenek túl antiszociálisak, képesek legyenek megérteni a másik problémáját, és vegyék is figyelembe a másik érdekeit, meg ilyesmik.

Egyáltalán nem érdekel a titkárnõ szakma, és nem is az írástudásra akartam célozni, egyszerûen csak ez a példa jutott eszembe. Azok akik egy betût tudnak leírni azok nem specialisták, hanem azok ennyit tudnak, de most vonatkoztass el az írástudástól mert mégyegyszer mondom nem arról van szó. Azt mondod szükség van specialistákra, mert anélkül a generalisták csak dumálnak. Hát ezzel egyet értek. Egy felvételi elbeszélgetésen nem azt kell kutatni, hogy a fazon mennyire csapatjátékos és a tudása meg végülis mellékes, hanem azt hogy mennyire tudja a szakmát de azt 100 %-ig. Ha a szakmai tudást fogják értékelni lesznek specialisták, lesz kire építeni a generalistáknak. Az meg a generalista dolga, hogy úgy hangolja össze a specialistákat, hogy az egy jólszervezett csapatként mûködjön. De ne a specialistáktól várjuk már el, hogy majd õ egyben a megszervezi saját maga körül a munkát. Egy specialistának nem kell csapatjátékosnak lennie, neki egy inputból outputot kell generálni semmi több (de azt rendkívül magas fokon (és nem a mezõn kapálgató emberkére gondolok, mert egy programozó is specialista kategória)) és lennie kell olyannak aki az adatáramot a megfelelõ csatornákhoz irányítja, de ebbõl nem kell száz és ennek viszont valóban csapatjátékosnak kell lennie. A titkárnõs példám igen sarkos ezzel egyet értek, de szándékosan az. Csapatnak lennie kell, ezzel én is egyetértek, nagyon hatékony, stb, erre hamar ráébredtünk, mert nyugaton mindenki team munkáról beszél. Csakhogy nem mindegy kikbõl áll a csapatom. Ha munkásokat keresek és 3 %-ban érdekel mit tud 90 %-ban hogy mennyier csapatjátékos, akkor lesz egy olyan gárdám ahol mindenki vezetõ kavlitásu de semmit nem tudnak kezdeni egymás felszines tudásával. Ha viszont felveszek 50 embert akik jók egy adott szakterületen, és keresek egy olyan embert aki megfelelõen tudja a munkájukat koordinálni, akkor az egy hatékony csapat lesz függetlenül attól, hogy vizsgáltam e az elõzõ 50 ember csapatjátékosi hajlamait. Tehát ha 51 emberbõl elég ha egy tud munkafolyamatokat összehangolni akkor nem kell az egyetemeknek átállni csaptjátékos képzésre, mert azokra nagyságrendekkel kevesebb arányban van szükség. A specialistának elég megmondani, hogy te a tudásod miatt vagy itt, arra van szükségünk, és ezt fizetjük meg neked, olyan arányban ahogyan a szakmához értesz; egy igazi szakembernek nem kell több.

Most jut eszembe...

Hallott e már valaki betölthetetlen állást minimálbérért? Mert én még nem, ez kb. úgy van, hogy én erõss vagyok, meg tudok kapálni... na jól van akkor felvagy véve... és a bér?... hát minimum, miért mennyit gondoltál?... ja én azért nem dolgozok... na OK, következõ... és a sornak nincs vége, mert erõss emberek akik tudnak kapálni millióan vannak, és sokan éheznek...

Viszont, nagy tudást követelõ állások sokszor hónapokig, évekig, vagy õrökké betölthetetlenek maradnak, mert nincs megfelelõ tudású ember, nincs aki felelõs és ha a munkaadó komoly akkor inkább vár, minthogy problémákba keveredjen, mert sokszor nincs középút, vagy megfelelõ, vagy semilyen. És adhatnak akármekkora fizut, egyszerûen nincs komoly megfelelõ jelenkezõ...

Na ez mind éppen ennek az oka, a rendszer ezt még jobban fokozza, mert legtöbbször még ha megtaláljuk ezt a megfelelõ embert akkor nem találjuk meg azokat akikre szüksége lenne az adott feladat elvégzésére (nincs specialista), és ez azért nincs mert nem gyártanak az egyetemek. És mivel itt kötödnek a dolgok, nem egy hanem több megfelelõ embert kell találni, a lehetetlenség felé közeledünk. Az USA-ban meg a specialisták sorba állnak, és csak az agyat kell megtalálniuk, azt meg ha otthon nem találják akkor elszívják külföldrõl, habár van nekik is az Ivy League, ott ugyan elég sok jó agy termelõdik, de közelrõl sem elég, nem azért mert az amcsik hülyék, hanem azért mert agyból kevés van, ezt õk álltalában úgy oldják meg, hogy a hiányt importálják... 2-3% ember képes ide tartozni, ez USA szinten 2-3 millió, ez közelrõl sem elég. Itt is kb. annyi (na jó a kényelmetlenebb életszinvonal miatt jobban törekszünk és ezért esetleg valamivel több), de ez kb. 300.000 ember - ha mindenki megkapta volna a lehetõséget, de van aki tehetséges, de szegény családból nem vihette sokra... és ez kevés, de még nagyobb baj, hogy ennek több mint fele az USA-ban meg az EU-ban dolgozik.
Mindenesetre jól megfigyeltem, az agyak túlnyomó többsége, nem azért megy el, mert nincs megelégedve a bérével, hanem azért mert nincs kivel dolgozzon, és ez a nincs kivel ez rendszeressen oda vezet, hogy nincs mit.

Most jut eszembe...

Hallott e már valaki betölthetetlen állást minimálbérért? Mert én még nem, ez kb. úgy van, hogy én erõss vagyok, meg tudok kapálni... na jól van akkor felvagy véve... és a bér?... hát minimum, miért mennyit gondoltál?... ja én azért nem dolgozok... na OK, következõ... és a sornak nincs vége, mert erõss emberek akik tudnak kapálni millióan vannak, és sokan éheznek...

Viszont, nagy tudást követelõ állások sokszor hónapokig, évekig, vagy õrökké betölthetetlenek maradnak, mert nincs megfelelõ tudású ember, nincs aki felelõs és ha a munkaadó komoly akkor inkább vár, minthogy problémákba keveredjen, mert sokszor nincs középút, vagy megfelelõ, vagy semilyen. És adhatnak akármekkora fizut, egyszerûen nincs komoly megfelelõ jelenkezõ...

Na ez mind éppen ennek az oka, a rendszer ezt még jobban fokozza, mert legtöbbször még ha megtaláljuk ezt a megfelelõ embert akkor nem találjuk meg azokat akikre szüksége lenne az adott feladat elvégzésére (nincs specialista), és ez azért nincs mert nem gyártanak az egyetemek. És mivel itt kötödnek a dolgok, nem egy hanem több megfelelõ embert kell találni, a lehetetlenség felé közeledünk. Az USA-ban meg a specialisták sorba állnak, és csak az agyat kell megtalálniuk, azt meg ha otthon nem találják akkor elszívják külföldrõl, habár van nekik is az Ivy League, ott ugyan elég sok jó agy termelõdik, de közelrõl sem elég, nem azért mert az amcsik hülyék, hanem azért mert agyból kevés van, ezt õk álltalában úgy oldják meg, hogy a hiányt importálják... 2-3% ember képes ide tartozni, ez USA szinten 2-3 millió, ez közelrõl sem elég. Itt is kb. annyi (na jó a kényelmetlenebb életszinvonal miatt jobban törekszünk és ezért esetleg valamivel több), de ez kb. 300.000 ember - ha mindenki megkapta volna a lehetõséget, de van aki tehetséges, de szegény családból nem vihette sokra... és ez kevés, de még nagyobb baj, hogy ennek több mint fele az USA-ban meg az EU-ban dolgozik.
Mindenesetre jól megfigyeltem, az agyak túlnyomó többsége, nem azért megy el, mert nincs megelégedve a bérével, hanem azért mert nincs kivel dolgozzon, és ez a nincs kivel ez rendszeressen oda vezet, hogy nincs mit.

Ugye most ez nem gondolod komolyan?

Mert egy nagyon leegyszerûsített peldát hoztál fel, aminek semmi értelme. Elõször is az írástudás az alaptudás és mint olyan nem hasonlítható össze valamelyik szaktudás részével. A másik dolog, meg az, hogy maga a betük ismerete egy állomány, vagyis nem multidiszciplináris dolog. A harmadik, pedig egy titkárnõ nem olyan terület amit lehetetlen önálóan elvégezni, sõt éppen az ellenkezõje.
A gazdaságban és a mai fejlett gazdaságban az olyan dolgokat amelyeket egy ember el tud végezni vagy egy ember rendelkezik elegendõ tudással, hogy elvégezze, már vagy automatizálták, vagy a roszabb esetben minimálbérért csinálhatják az emberek. Az összetett dolgokat viszont és a modern gazdaság viszonylag összetett, nem képes önnálóan elvégezni senki sem, vagy a legjobb esetben (van még olyan entry-level összetett dolog) valami szupertehetséges zsenire van szükség, és ezekbõl sokkal kevesebb van mint amennyi kellene.
Az alapvetõ különbség az USA és mi közöttünk, hogy míg mi panaszkodunk, hogy nem lehet mert így meg úgy, az amcsik próbálják megoldani a dolgokat a rendelkezésükre álló erõforrásokkal. És micel ma majdnem minden multidiszciplináris, már alapértelmezésként is több írányzatú szakemberre van szükség. Most léteznek specialisták (mondjuk rá gorombán azok akik a te peldádból a külön betûket tudják, habár ez nem egésszen így van), akik a saját szakterületükön erõssek, de viszonylag kevés tudásuk vagy tapasztalatuk van mások területén. Ezért szükségessek a generalisták is, akikre az a jellemzõ, hogy nagyon széleskörûek, magas szinten (absztraktul) tudják a teljes megoldást írányítani és elképzelni, és összehangolni a specialistákat. Ne ezek a generalisták általában azok akiket elszívnak az amcsík, mert ezekbõl sosincs elég. Persze a specialisták is kellenek nekik, mert ha nincs specialista akkor a generalista csak dumálni tud (ezt mondom tapasztalatból, ugyanis jómagam is ide tartozom, és sokszor csak duma marad a megbeszélt terv, mert nincs aki megvalósítsa. Még ha elegendõ tudásom van némely specifikus területen, hogy megvalósítsam a dolgokat, akkor ez túl sok idõt vesz igénybe, és mindég marad valami amit végtelenségig kellene megoldani, a nem elég mély speciális tudás és tapasztalat hiányában.) Vagyis hiába vagy te szuperzseni és 10 millió soros programot nem tudsz megírni kevesebb mint 1000 év alatt azaz soha. És tegyük fel ha minden adott területen rendelkezel alkalmazható tudással, de nem vagy specialista, akkor a végsõ megoldásod mégha meg is valósítod, sokkal rosszabb minõségû lesz (nem beszélve, hogy elfogadhatatlan idõbe és pénzbe kerül) mint egy jól összehangólt csapat megoldása.
Na de, hogy ne dumáljak sokáig, lehet valaki zseniális zenész, játszhat 15 hangszeren, de nem fog mindegyiken olyan kitûnõen játszani, mint az aki csak egy hangszeren játszik egéssz nap, és még ha valami csódával határos módon még olyan kitûnõ lenne, akkor sem tudná egymaga elzenélni azt és úgy mint egy szinfónikus zenekar. Így van ez a gazdaságban is, ma már túlságossan összetett.ek a dolgok, hogy egy valaki teljesen átlássa, hát még, hogy megcsinálja.
Különben az együttmûködésnek még az a nagy elõnye, hogy ha nem is vagy specialista valamely területre, mivel más szemszögbõl látod a dolgokat és mives sok esetben nincs túlságossan lekötve a gondolkodásod a sok apró részlettel amivel a specialista bírkózik (olvasd nem látja a fát az erdõtõl), sokszor a csapatmunka közben egymásnak új ajtókat nyitnak az emberek, ezzel növelik az innováció mennyiségét, a megoldások elegánsabbak, mint ha csak egy ember gondolja át õket, mág ha az a valaki szuperzseni akkor is.
És még valamit azért nem halottál csapatjátékos elszívásról, mert ezeket az átlagos vagy picit átlagon feletti szakembereket mindenhól elég nagy mennyiségben lehet "gyártani", az agyelszívásról meg azért hallottál, mert kevés az agy, és ezért érdemes õket elszívni. De itt nem tudod megkülönböztetni, hogy ha az átlagos kapacitású embereketbõl akarunk "mindenttudókat" csinálni - és az itteni oktatás éppen ezt teszi, akkor azok nem lesznek agyak, hanem éppen az ellentéte, ezek lesznek azok akik fékezik a dolgokat, akik azt hiszik, hogy mindent maguk megtudnak csinálni és túlzottan felértékelik saját magukat, mert maga az oktatás is felértékelte õket. Az agyak, azok akikbõl tényleg jó generalisták lesznek, azok meg levannak értékelve, mert mindenki keveri õket az elõbbiekkel, éppen ezért könnyen elszívatják magukat az USA-ba, ahol megbecsülik átlagon jóval felüli képességüket. Azok pedig akik nem elég tehetségessek, belõllük lehetnének jó specialisták, ha az egyetemek ezt akarnának belõllük csinálni, de már mint mondtam nem ez a cél. Éppen ezért van az, hogy nincsennek specialisták, az "agy" generalisták rohannak az USA-ba, ahol kapnak egy rakás alkalmazható specialistát (már mondtad, hogy az USA egyetemek szórják õket), és maradnak a nem elégé okos "mindentudók" meg esetleg egynéhány igazi okos aki valami okból itt rekedt és aki nem gyõzi mondani a dumát, de senki sem képes megvalósítani amit ledumálunk.
De, hogy ne értsen valaki félre, ezért a helyzetért az oktatás és a gazdaság egyaránt felelõs. Az a baj, hogy túlságossan összetett dolgokat akarunk túlságossan egyszerûen megoldani, és túlságossan egyszerû dolgokat túlságossan összetetten megoldani... <#smile>, vagyis a dolgok nincsennek a helyükön, és amíg nem tesszünk mindent a helyére addig felesleges a duma. Na ne gondoljuk, hogy az USA-ban minden szuper jó, van azoknak is elég problémájuk, a különbség, az, hogy nekik mindég más problémákkal kell megbírkozzanak (mert megoldják az egyiket, de jön a másik), addig mi mindég ugyanazokkal vergõdünk... nagyjából azért mert nem tesszük a dolgokat a helyükre.

A cikk az biztos jó de a következõ rész rohadtul felháborított:
"Technológiailag nincs semmi gond, az rendben van. Okos oktatók, okos embereket okos dolgokra tanítanak. Csak a munkaerõpiacon a technológiai ismeret értéke legfeljebb 3% és pokolian rossz, ha valaki azt hiszi hogy ez a 90% és a maradék párat meg a gyerek majd összeszedi valahonnan. Ezt a magyar oktatáspolitika nem ismeri fel, az amerikai meg igen. Lehet, hogy nem olyan jók szakmai ismeretek terén az USA egyetemeirõl kikerülõk, de tudnak csapatban dolgozni. Az nem esti mese, hogy hazánk és az USA GDP-je között van egy hatszoros szorzó. A gyerek, aki ott elvégzi az egyetemet, az lényegesen jobban tud dolgozni, attól függetlenül, hogy nem tud fejben differenciálni. A lényeg, hogy legyen együttmûködési képessége és ne azon járjon folyamatosan az esze, hogy szúrjon ki a másikkal és hogy verje át a fõnökét."

Hát igen ez sajnos elég jellemzõ a szakmai tudás Magyarországon semmit nem ér, vagyis dehogynem 3 %-ot. Csakhogy ha már az egyszerû példáknál tartunk, vegyük egy átlagos magyar céget ahol titkárnõt keresnek. Jelentkezik A, B, C, ..., Zs akik mind nagyszerû csapatjátékosok, azonban szakmailag gyökerek hiszen mindannyian csak az ábécé egy-egy betûjét ismerik. De olyannyira jó csapatjátékosok, hogy együttmûködve viszonylag hamar megírnak egy levelet hisz összedobják a tudásukat. Jelentkezik továbbá Mariska néni, aki az egyszerûség kedvéért egy flusztrált individuális majom, most jött ki az egyetemrõl azt hiszi mindent tud, hisz ismeri az ábécé összes betûjét és egymaga képes megfogalmazni egy levelet, nincs szüksége arra hogy megkérdezze a fõnökét hogy hogyan kell írni a g betût. Mariska nem csapatjátékos hisz egyedül csinál mindent. Kürti Úr mérlegel, majd kijelentéseihez híven a csapatjátékot részesíti elõnyben, azt az individuális barom Mariskát meg elküldi melegebb éghajlatra. Innentõl kezdve az ábécé összes betûje szor 50ezret fizet A-nak, B-nek, ...,Zs-nek összesen (az jó sok pénz) miközben elõállítanak összesen X értéket. Mariska megsértõdve Amerikába utazik, ott ugyanis jó szakembereket keresnek, mert már a tökük tele van a sok csapatjátékos hülyével akiket az ottani egyetemek szórnak ki magukból. Ezért is mondják hogy ott agyelszívás van, én még nem hallottam azt hogy csapatjátékos elszívás lenne, de lehet hogy csak nem mosok fület mostanában. Amerikában tehát Mariskát alkalmazzák kirúgnak egy csomó csapatjátékos barmot, hisz Mariska egyedül csinálja azt amit õk együtt, ráadásául egy embernek kell csak fizetést adni így egy ember fizetésébõl állítják elõ ugyanazt az X értéket. Ugyanis: "Az nem esti mese, hogy hazánk és az USA GDP-je között van egy hatszoros szorzó."

ja nekem is túl profitorientáltnak tûnik a bácsi!
a "csapatjátékos" szó is másként hangzik azért egy vállalati vezetõ szájából...

persze emellett elismerem, hogy van (sok) jó ötlete, meg hogy idáig jutott!

"Egyébként én úgy vélem, ha valamit megcsinálsz, akkor megérdemled a tisztességes béred, de kihasználni más baját már szemétség."

Ezzel többnyire én is egyetértek, de --mint ahogyan azt a cikkben is írta-- jönnek az új technológiák meg technikák, amelyek megismerése befektetést igényel és ennek költségei benne lesznek az árban.
Meg ha olyan problémával keresed fel õket, amit egy "hályogkovács" vagy egy "önjelölt hõs" is meg tudna oldani, akkor meg a jobban profitáló, komolyabb munka elõl vonod el az idejét.

Ha szagember lennék, biztos én is utálnám azokat a kontárokat, akik megnehezítik az életemet, meg elcseszik mások adatait. De azért azt is meg lehet érteni, hogyha egyesek olcsóbb megoldással próbálkoznak. Persze a kockázatot jelentõsen lehetne csökkenteni, ha elõtte bevizsgáltatnák a Kürtéknél, hogy megtudják, mi az ábra (okoskodjunk mi magunk vagy bízzuk nagypénzért hozzáértõkre).

1-2 hiba (kukacoskodásként):
"De mivel tetûlassú és egy pendrive már annyiba kerül, mint egy doboz floppy" -- tudtommal még nem lehet 6-700 Ft-ért pendrive-ot venni...
"önjelölt hõsök" -- a hõsöket mások jelölik? vagy önmaguk?

a politikusoknak pedig Hazánkban egyszerûen nem az az érdekük, hogy nekünk jobb legyen...

Amugy ezt az egesz tokes-dolgot nemreg bovebben ki is fejtettem:
Klikk

Hat mindenesetre kokemeny kapitalista az urge: fogjuk vissza a szellemi tokenket, adjuk el szellemi toke gyumolcset (szolgaltatast) annak akinek ugy sincs mas valasztasa, majd huzzunk le rola annyi bort, amennyit meg lehet.

Ez bennem igy cseng le: "Nekem az a jo ami nekunk a legjobb, mindenki mas pedig le van ... Csinaljatok ti is igy gyerekek es legyetek csapatjatekosok."

Hat, az en GPL-orientalt eletfilozofiamba elegge nehezen fer bele az ilyen hozzaallas. Hogyan legyen barki is csapatjatekos, ha onzo mentalitast tapasztal egy allitolagos peldakeptol, aki arra torekszik, hogy a sajat erdekei keruljenek eloterbe. Ha valaki ezt beveszi peldakepnek, akkor omaga is arra fog torekedni, hogy onmaganak legyen jo. Ha erre nevelunk akkor sajat magunknak nevelunk konkurenciat, hiszen ami neki jo esz azzal magamnak artok.

Amit en mondok, hogy mi, mind a ~6 milliard ember osszunk meg annyi tudast egymassal szabadon, amennyit csak birunk. Pl ha nekem van egy hasznalhatatlannak tuno otletem es elsullyesztem a farzsebembe, abbol a budos eletbe nem lesz semmi. De ha szabadda teszem ezt a hasznalhatatlannak tuno otletet, lehet, hogy valakinek pont errol fog eszebe jutni egy nagyszeru talalmany. De neki is lehetnek hasznalhatatlannak tuno otletei amiket o is vigan megoszt.

Ha ezt az _elvileg_ 6 milliard embert erre osztonoznenk, akkor nem azon jarna az eszunk, hogy a human eroforrasainknak 95%-at haborura, penzfuggo szenvedelybeteg tokesek zsebenek az ertelmetlen tomesere, kornyezetszennyezesre, depressziotol roskadozo egeszsegugyre, bunuldozesre pocsekolnank el.

Onzo kapitalistanak lenni nem ereny. Onzesre meg egy 5 eves elkenyeztetett hulyegyerek is kepes. Ennek a tovabbfejlesztesere tanitani pedig szegyen egy onmagat peldakepnek beallito szemelytol. Ezert tart a vilag ahol tart, csak korul kell nezni. <#shakehead>

Stanlee: a nem is oly távoli jövõben a gyakorlati tudás fog elõtérbe kerülni. A munkáltatók nem papírokat, hanem referenciákat fognak kérni a munkára jelentkezõktõl (sok helyen ez ma is gyakorlat) A másik lehetõség az egyetemi mesterdiploma vagy a tudományos fokozatot elért értelmiség "felértékelõdése" - bár itt a nyugati agyelszívás lesz a baj. Az azonban biztos, és ezt jól látod, hogy a fõiskolai diplomák némelyike semmit nem fog érni.

BlackRose: kimontad a lényeget, a pénz önmagában nem érték, hanem csak érték-viszonyító eszköz.És éppen ez fog egy katasztrófális gazdasági válsághoz vezetni. Az USA régi játéka, hogy a FED által kibocsátott dolláral felvásárolja a világ nyersanyag és árukészletének jelentõs részét ( az Egyesült Államokba közvetlenül ezen áruk egyharmada(!) irányul) azaz semmit nem érõ papírfecnikért és banki hitelekért cserébe vásárolja a valódi értéket jelentõ árukat. Ezért nem kell Kínát irígyelni: hiába nyit hatóránként egy gyárat, ha áruiért cserébe valójában semmit nem kap. Nem Kína áll nyerésre, hanem az USA szûk pénzügyi elitje. És a kõolajról itt nem is szóltam.

Beégõdik... Szép szó. Talán beég.

A 3. oldal nagyon tanulsagos. Grat a cikkhez.

"Az afrikai csalad peldaja meg nagyon tetszett:-)"

<#smile>

érdekes, kb. 2 éve volt egy cikk a New York Times Magazine-ban, ahol hasonló dolgokról írtak, élõ peldákkal alátámasztva, vagyis Afrikából elég sokan így kerülnek az USA-ba, de szintén Ázsiából is, összetartanak az emberek, nincsennek annyira elidegenülve mint errefelé, és persze mindég azt lükik meg aki a legközelebb áll, akinek a legnagyobb esélye van a sikerre. Ehhez éppen a fordítotja járja errefelé, széles tömegeknek kenyeret... és ez humánis szempontból OK, de gazdasági és fejlõdési szempontból biztos, hogy nem.

Ettõl függetlenül elfelejtettem mondani, hogy Magyarország fõ problémája nem a pénzhiány, hanem az, hogy a meglévõ pénzeket nem tudja optimálissan kihasználni, de ez egyenessen abból ered, hogy mindenki veszekszik a darabjáért, ahelyett, hogy megnéznék, hogyan tudják kihasználni a meglévõ eszközöket, új értékek termelésére, itt kb. 100 évvel ezelõtti gondolkodásmoddal olyan dolgokra költik a pénz ami nélkül egész jó megélhetünk. Hogy, miért? Alapvetõen azért mert az ember ma már nem tudja egymaga átlátni a dolgokat, a meglévõ öszetett világban nem lássa, hogy mit is kell csinálnia. Ha van pénz akkor álltalában arra költik amit látnak, amit az elmúlt 100 év elkorcsosúlt világnézetükkel (2 általában nacionalista világháború, kommunizmus stb.) el tudnak képzelni. És akkor ehhez hozzá kell adni a hatékonyságot, vagyis még ezekre a dolgokra is többszörössét költik el (pénzben és idõben egyaránt) mint amennyire szükség lenne. De, hogyan lehetne másként egy olyan társadalomban ahol a népesség kb. fele abból él, hogy a gazdasági folyamatban semmi plusz értéket nem ad hozzá, ennek persze egy része az úgynevezett "lehetõvé tevõ" szektor, de nagyon sokan csak azért lógnak ebben a szférában, mert a rendszer ilyen ökoszférát alakított ki. Pl. a felsõoktatásban is, ha valaki munkanélkülieket (jobban kifejezve gazdaságban alkalmazhatatlan szakembereket) termel, akkor még ha õ ezt jó szándékkal teszi még akkor is felesleges amit csinál, persze az adófizetõk által finanszírozott rendszerben ez jobban elterjed, mert soha sincs visszakérdezve, hogy mi volt a ROI. OK, mûvelt embereket csináltunk, de mi volt az értelme, maga a tudás az szép, de valamit azért ki kellene belõlle hozni, mert ha majdnem ugyanannyit nyer vissza a társadalom egy milliókat elnyelt mérnöki képzésbõl mint a Vietnámi parasztból akkor hol is van itt az ész?

Na mindegy, mert általában a probléma fõ oka abban rejlik, hogy mig pl. a Kürti Sándor által is említett USA-ban az emberek együttmûködésre vannak képezve, de önkezdeményezõ életfilozófia az ami köré építenek (na akkor most gyere csináljuk meg, nézzük hogyan, és ki melyik részét..., és hajrá...), addig errefelé az individualizmus van kihangsúlyozva (na nézzük csak Feri hogyan szerkesztenél meg egy Jumbó Jet-et... persze a Feri mindent lerajzól és elmagyaráz, csak a baj éppen ott van, hogy ez egy írtózatossan leegyszerûsített - absztrakt - elméleti model ami a gazdaságban a valóságban nem mûxik, de a Feri másként nem tudja megcsinálni és ezért másként nincs is értelme önnálósági szempontból tanítani), de emelett semmi önkezdeményezés - mindenki valaki másra - általában az államra vár. Röviden míg arrafelé együttmûködõ önkezdeményezõket képeznek, errefelé önnáló függõket képeznek. És ennek meg is van az oka, mert a Feri nem hülye, és tudja, hogy jobb ha vár és elbújik, mert a Jumbó Jet-et nem tudja megcsinálni... az emberek nem hülyék, tudják, hogy a képzés nem adta meg nekik a kellõ tudást és gyakorlatot, persze ezt nyiltan ritkán mondják ki, de ehhez megfelelõen viselkednek és próbálnak elveszni a tömegben, várni aztán mivel nem tudják hol a baj (ugye szorgalmassan tanúltak ahogy apuka mondta, nagy áldozatokat hoztak, hogy befejezzék tanulmányaikat..., aztán meg állnak mint a gyerekek és nem tudják na most hol van a baj? mit nem csináltam jól?)

Na szerintem az egyetemistákat is kérdezni kellene, hogy mit, miért, hogyan? Nem csak a kommunista rendszertõl örökölt, oktatatási módszer szerint (tanár mondja, diák elfogadja kérdés nélkül...) kell cselekedni, mert az egy passzív világfelfogást eredményez, vagyis ahogy már mondtam ellentmondásos de valódi önnálõ függõket.

Persze az élet nem mézeskalács... és éppen ezért komolyan kell hozzá viszonyúlni.

A cikk nem hagyott mely nyomokat bennem, hisz ilyen okossagokat mas is, aki nem ennyire ismert, tud mondani. Az oktatasrol, munkahelyteremtesrol, a magyar ertekrendrol szolo Kurt es forum hozzaszolas gondolatok azonban tetszenek.

Az en velemenyem az, hogy a hazai oktatasi rendszer ugy ahogy van, rossz. Nem szabadna engedni, hogy mindenki diplomas legyen. Foiskolai diplomat barki szerezhet ma Magyarorszagon. Nem kell hozza semmi tudas, mert ha mar az erettsegit megszerezted, akkor a foiskolan is atrugdosnak, hogy a kvotat megkapjak utanad. Utana meg kiegeszito kepzessel elmesz egyetemre, ingyen elvegezheted, es lesz egy foiskolai es egyetemi diplomad. Az egyetemek szinvonala is eleg siralmas lett az utobbi evekben: kevesebb tanar, tobb diak, szukos lehetosegek. Ezert tenyleg nem szabadna engedni, hogy barki diplomas ember legyen, mert utana a diplomanak mar semmi erteke nem lesz.

Erre megoldas lehetne az, amit Blackrose irt, hogy az amerikai utat kovetve fizessunk az oktatasert, adosodjunk el, es utana majd visszafizetjuk, ha elvegeztuk az egyetemet. De sajnos ez nalunk mar sosem fog mukodni, mert a rendszervaltas uta a felsooktatas kepzetlen emberek tomegeit ontja magabol, es ha egyik naprol a masikra egy ilyen rendszer bevezetesre kerulne, es a diplomasok kikerulnenek az utcara, millios terhekkel lennenek munkanelkuliek. Nemetorszagban, ahol mas korulmenyek uralokdnak, mint kis hazankban, es kozelitenek mar amerikahoz, szoval itt is problemas a tandij bevezetese. Pedig itt meg en is szivesebben adosodnek el, ha tudnam, hogy ot ev mulva, szorgalmasan tudnam a nemet keresettel visszafizetni a tandijat. De nem tenne senki sem, mert itt is csak munkanelkulinek tanulsz...

Szoval a felsooktatast megreformalni, kokemenyen, hogy utana a fergese ne tudjon tanulni, csak azok, akik tenyleg megerdemlik!!! Ezzel egyidoben pedig az egesz nyugdij es egeszsegbiztositasi rendszert is meg kell reformalni. 😮fftopic vege:

Az afrikai csalad peldaja meg nagyon tetszett:-)

Blackrose: kicsit grafomán vagy 😊 Már hajnalban nem fog az agyam (azaz hajnalban se) úgyhogy délután/este majd megy a válasz.

OK, de hogyan gondolod korlátozni azt ami ingyenes? Mert ugye ha a Pistinek lehet és a Pisti apuája is éppen úgy fizeti az adót mint az enyém, akkor nekem is lehet. Különben egyetértek veled, hogy az amit én leírtam már nem megoldás, én ezt nem is mondtam, nem lehet (ahogy valaki más már itt írta) kikölteni a fõt tolyást, az amit elb@sztunk a multban annak most fizessük az árát. De ez ami most folyik és ami még roszabb még fokozodni látszik, ahelyett, hogy változna az biztos nem jó. Különben nem én vagyok a legokosabb ember a világon, miért tudnám én elmondani, hogy mi a válasz, éppen ezért mert mások sem tudják (ez a probléma ugyanis nagyobb akárkitõl) ideje lenne egy komoly brainstormingot csinálni, de nem magas szinten, hanem a magban, a gazdasági élet fontosabb strukturái és az oktatási életé is 1000 ötlettel kell, hogy elõáljon, aztán az szûrni a dolgokat, ujratárgyalni még nem marad egy olyan megoldás amely win-win mindenkinek. De erre sajnos képtelen a mai társadalom, mert Pápai tévedhetetlenséggel tudja valaki, hogy az amit õ javasol az abszolút a legjobb, a megkérdõjelezhetetlen. Nem tudom elfogadni, hogy az emberiség a társadalom nem lenne képes újjítani, feltalálni önmagát, alkalmazkodni és megoldani minden elõtte álló problémát. Csak az a baj, hogy ezek a ahogy te is mondtad haszonlesõ (de más kárára) hóherek úralják a mezõt.

A magántõke mûködik csak egy valamit fontos számára biztosítani, a reális sorrendet, és egy jogrendszert ahol mûködõképes. Senki sem állítja, hogy tökéletes, mert nem, sõt a múltban látszik, hogy igen nagy problémák voltak mindég, de a végeredményben pozitív gazdasági fejlõdést eredményezett, hogy igazságossat e vagy sem, errõl ugyan lehet vitatkozni, ha bekeverjük a többmillió összeesküvés meg szegénykihasználási elméleteket akkor meg szinte biztos annyira bizonytalanok leszünk, hogy nem tudunk semmit. De a fontos, hogy a munka értékelve legyen, ne szégyeljék az emberek a munkát (ma pedig így van, az a duma járja, hogy ha valaki dolgozik akkor az buta, mert aki okos, az feltalálja magát - olvasd ahogy akarod, és nem kell neki dolgoznia, csak jön a pénz), és tudni kell, hogy hol vagyunk. Pl. Kína, tudják, hogy évtizedekbe kerül nekik, míg egy nyugatihoz hasonlítható életszinvonalat mondhatnak magukénak, de ez nem bántja õket, dolgoznak, ki mit tud, és fejlõdnek. Ha hiszed ha nem jelenleg 24 percenként nyitnak meg egy Kínai gyárat, ez több mint 20.000 évente, és most ehhez mit szólsz? Oktatás, mi, munka, dolgozni kell, nem pedig dumálni.

Ez a baj, soha nem fogsz látni egy Kínai-t hogy dumál, a haverom az USA-ban volt 6 hónapig és azt mondja heti 80 órát dolgoznak és egy szót sem szólnak (a Kínaiak, Indiaiak stb.), errefelé az járja, hogy ha a heti 60 óra munka agyonüt, erre azt kell mondani, hogy ha hetente 35-öt dolgozol akkor a Kínai fog agyonütni. Egész EU ilyen bajokban hever, csak a tartalékok miatt ott még nem érzékelhetõ ennyire a dolog, képzeld el az EU évi 1% növekedése melett az USA 4% vagy a Kínai 9% hová vezet mondjuk 15-20 év múlva? Ember ezek elmentek az ûrbe, azt hiszed nem gondolják komolyan? És itt meg az a fontos, hogy milyen színûre festettük a hajunkat, vagy, hogy melyik ultra új model mobiltelefonunk van... folyton sírunk, hogy jaj de nehéz, meg mennyire ki vagyunk használva, meg kapitalista disznók, meg anyámtyúkja, a Kínai-ak meg India-iak meg lassan még mások is éhessek, nagyon akarnak feljönni és ezért képessek sok sok extra mérföldet lemenni, sírás nélkül, ugyanolyan képzettek, de dolgozni akarnak, órdítanak ha valaki nem használja ki õket, mert akkor tudják, hogy valami nincs rendbe, tudják, hogy ha nem termelnek, ha csak lõdörögnek akkor nem jutnak oda ahová elindultak.

Itt meg mindenki sír, veszekszík és más kárára akar hasznot, az elõbb írtam a középkori spanyol filozófiáról... tudom, hogy off-topic, de elmesélem a világ két alapfilozófia szerint mûködik az egyik a középkori spanyol a másik az középkori vagy mindenkori angol filozófia. A középkori spanyol azt mondja, hogy az értékek véglegessek és ezért minnél többet kell belõlle magunknak kaparintani, rabolták a gyarmatokat, annyi aranyat és drágakövet hordtak haza, hogy nem volt mit venni a sok aranyal, több volt az arany mint a minden más, ez által leértékelték az aranyat, leszegényítették a gyarmatokat stb. A másik az angol filozófia ami azt mondja, hogy az érték a végtelen, vagyis mindég lehet hozzáadni, csak dolgozni, építeni kell, és mindenki ezáltal több és többre tesz szert, de vigyázni kell az egyensúlyra, hogy mindenütt megmaradjon a munka és az építés feltétele. Azért történt úgy, hogy az Angol gyarmatok nagy része USA, Kanada, Ausztrália, stb. gazdagodott, persze az USA független lett, de ugyanezek az angol filozofiájú emberek kezébe folytatta életét, míg egy vele szomszédos Mexico vagy egész délamerika szegény.

Nem az USA a hibás ezért hanem a középkori spanyol filozófia, különben errõl MBA felsõoktatási menedzsertanfolyamokon elég sokat dumálnak. Most itt éppen az megy végbe mint ott, rablás, csak ez most be van pakolva, veszekszünk, hogy kié legyen a pénz, veszekszünk a hatalmon, mindenen, ahelyet, hogy dolgoznánk és új értékeket teremtenénk és akkor mindenkinek több lenne. És a középkori spanyol filozófiának híven a pénzt értéknek tekintjük, holott nem az, a pénz az csak eszköz az értékek forgalmában és termelésében, ezt én is egy USA-beli embertõl tanultam, aki megmondta, hogy a pénz az nem érték, mindenki nézett rá, én is, aztán elmagyarázta, hogy a pénz az egy olyan dolog amelyre elcserélheted mondjuk a házadat, cégedet, vagyonodat, vagy annak egy részét, vagy ha pénzed van akkor a pénz cserélheted vagyonra, házra, cégre, munkaerõre stb. de maga a pénz értéktelen, nem lehet megenni, nem lehet lakni benne és nem lehet termelni vele, de az ami fontos az a érték, valamikor az csak kézzel megfogható volt, ma már nem, ma már a tudás a tapasztalat, a know-how érték, és most itt visszatérnék a cikkre, a Kürt is éppen ezt csinálja a know-how-ot és a felszerelést használását cseréli pénzre, az ügyfelük meg a pénzét cseréli a fontos adataira amit elveszíteni látszott.

Szerintem ezeket a dolgokat kellene tanítani az iskolába, mert jómagam aki az átlag többszörössét olvasok, is csak véletlenül néztem meg a világot ebbõl a szemszögbõl, mert egy amcsi elmondta, közben míg errefelé ez mindenkinek valami új volt valami alig érthetõ, nalluk ez a normális dolog, mindenki így gondolkodik. Na de most tényleg sokat dumálok <#smile>

BlackRose: az állam mint olyan már nem létezik. Már minden a "hoz hasznot vagy nem" elven mûködik. A magántõke rászabadult a világra (globalizáció) és nagyon keservesen fogja a többség megtapasztalni, hogy ez a fajta privatizáció kizárólag spekuláció. Aki pénzt fektet magánemberként valamibe, az keresni akar. A kapitalizmus nem az üdvhadsereg.
Vezessük végig az általad javasolt módszert (azaz az oktatás magánkézbe adását) Egy diploma "ára" milliókra rúg - pl. egy orvos-medikus képzése cirka 10-15 millió forintot emészt fel - nyilvánvaló hogy a magánosított iskolák ennek jelentõs részét a hallgatókra terhelnék. Még ha alapítványi támogatásokat és ösztöndíjakat hoznak is létre - a többség számára elérhetetlen. Ez lenne a demokrácia?

Az oktatásnak állami kézben kell maradnia. Igaz, a túlképzést meg kell szüntetni. Sokkal egyszerûbb és õszintébb megmondani az egyetemre/fõiskolákra jelentkezõknek, hogy csak bizonyos számú diplomásra van szükség, és aki nem felel meg a szigorú követelményeknek, az maradjon középfokon, ne pazaroljon négy-öt évet a semmiért.

Az állam dolga nem a munkahelyteremtés. Éppen ez a baj, hogy ezt próbálják, viszont ez lehetetlen. Az állam dolga, hogy feltételeket teremtsen egy normális gazdasági élethez, és célt válasszon az országnak, ezután elõsegíteni, hogy azok a vállalkozások amelyek e cél felé a legfontosabbak, könyebben mûködhessenek, ez oda vezet, hogy befektetések növekszenek, ezáltal az értékek forgalma is, ami árú, szolgaltatás, stb. forgalom növekedésben valósul meg, ekkor, munka lesz, és ezt különössen hangsúlyozom MUNKA, és a munka elvégzésére munkaerõ szükséges, ami általában munkahelyekhez vezet. Tehát a munka vagyis ahogy még tévesebben a munkahely, nem cél kell, hogy legyen, hanem eszköz a cél elérésére. Ez az elsõ és legnagyobb hibája a kormányoknak, nem csak Magyarországon, hanem álltalában Európában.

Ami pedig a felsõoktatást illeti, szerintem legalább duplájára kellene emelni a szinvonalat, ezzel aki befejezi, az tényleg érteni is fog valamihez, és persze kevesebben lennének a felsõoktatásban. Ez annak a hibája, hogy valaki kitalálta, hogy minnél több legyen a diplomás, nem számít, hogy felesleges, mert azért a gazdaságban sok olyan hely van, ahol nincs szükség diplomára. Az történik, hogy a felsõoktatás színvonala gyenge, hogy a többség eltudja végezni, na most kinek van érdekében olyan felsõoktatási rendszert mûködtetni ahol minden félhülye diplomát szerezhet? És ez a túlméretezett felsõoktatás elzabálja a forrásokat a középoktatásból, ezzel rontva ott is a szinvonalat. Különben hány olyan embert ismersz akinek 2-3 vagy akár több diplomája is van és nem tud elhelyezkedni? Mert van elég sok. Ez is csak azt mutatja, hogy az oktatás egyáltalán nem követi a gazdaságot. A másik oldal, meg az oktatási rendszer ingyenessége. Ez szintén egy baj, most képzeld el felsõoktatást pénzeli az adófizetõ és valaki majdnem ingyen elvégez 2-3 egyetemet és nem tud elhelyezkedni, tehát a társadalom (olvasd adófizetõk) által befektetett pénz ZERO megtérüléssel. Most ez vagy kimegy külföldre, vag valami olyan munkát talál ahol 80% képzettsége felesleges, vagy tovább tanul (a társadalom terhére), még egy diplomát szerez ami nem jelent semmit. Tegyük ehhez pl. az USA modelt, ahol az ember álltalában eladósodik, hogy elvégezze az egyetemet. Persze ha már sok pénzébe kerül akkor komolyan veszi és tanul, hogy minnél jobban elhelyezkedjen, hogy vissza tudja fizetni adósságát. Ez ahhoz vezet, hogy ha a gazdaságnak szüksége van a képszett emberekre akkor olyan feltételeket teremtsen, ahol az embernek kifizetõdõ ez az eladósodás, vagyis elfogadható fizetések legyenek, mert ha nem így van akkor ki a fene fog eladósodni ha tudja, hogy nem nem tud majd elhelyezkedni olyan helyen, hogy visszafizethesse adósságát. Ezért olyan dolgokra is odafigyel, mint a pénzügyi dolgok már diák korában, megtanulja becsülni a pénzt és az idõt, mégegyszer hangsúlyozom az IDÕT. Persze az egyetemek is törekszenek, mert ha rosz minõségû (itt nem az abszolút tudásra gondolok, hanem a gazdasági alkalmazhatóságra) diplomásokat termel, akkor azok nehezebben helyezkednek el a gazdaságban és persze automatikussan csökken ezzel az ember adósságválalása, ha növekszik a kockázat, mert rosz néven van az egyetem.

Különben mégegy negatív dolgot látok az oktatásban, az pedig, a széles tömegek parasztvakítása, különbözõ tanfolyamokkal, mert X, Y nem dolgozhat Y munkahelyen, ha nincs neki Q minõsítése, akkor az ember vagy a saját, vagy a cége költségén végigjár egy általában hasznavehetetlen tanfolyamot... ez szintén sok pénzbe kerül...

Egy egészséges társadalom úgy mûködik, hogy a legképzetebbeket, a leggyorsabbakat, a legtehetségesebbeket (már ugye sokmindentõl függ) segíti fel, hogy egy fokozattal felyebb lépjenek, akkor ezek könnyebben felhuzzák a második hullámot azok meg a következõt stb. Képzeld el, hogy van egy család, mondjuk 35-en vannak valahol Afrikában, most képzeld el, hogy szegények és írástudatlanok, de 35-en õssze tudnak dobni egy repûlõjegyre New York-ba, most van küztük egy aki tud olvasni, meg egy picit okosabb, tehetségesebb, mint a többi, a család elküldi NEw York-ba, ott ez munkába áll, minimálbérért fizikai munka, de takarékoskodik, küld haza egy kis pénzt és 3 hónap múlva annyit összeszed, hogy kihozhatja, a család küvetkezõ legtehetségesebb tagját, az is munkát talál... néhány év múlva az egész család kint van Amerikában... mund fizikai munkában... de a gyerekeik már most ott tanulnak... és idõvel felyebb lépnek a társadalmi sorban. Na most képzeld el, ha nem lökik meg a legtehetségesebbet... ha megeszik azt a kis pénz, ha elköltik szélesközûen, mint ahogyan itt van a dolog. Ha már van olyan akinek 2-3 diplomája van, meg tudása akkor miért nem azt támogatja az állam, úgy, hogy összeköti õket a gazdasággal meg stb., hanem küldi a széles tömegeket képzésre. Nem képes egy középszíntû gazdaság egy olyan fejletségû ország mint Magyarország mindenkit a higy-tech szektorban foglalkoztatni, ezt el kell felejteni. El kell dönteni, hogy mi a cél, az, hogy szegény és magas mûveltségû filozofusok akarunk e lenni, vagy olyanfajta ez most itt sztereótipus de azért kimondom amcsi fajta "mûveletlen" ember aki jól él és gazdag országban erõss gazdaságban él. Ha az elsõ a célunk akkor közel vagyunk..., elégedetlen minimálbéres (vagy attól egy picit magasabb) doktorok, mérnökök és 3 diplomás munkanélküliek világában, ha pedig gazdaság-képes magaséletszínvonalú elégedett emberek akarunk lenni, akkor gyükeres változásokat kell végrehajtani a társadalom minden részében.

Szombi: el ne hidd hogy csupán az emberi tényezõvel van baj. Érezni kell, hogy ez nem a világ nyugati fele, és belátható idõn belül nem is lesz az.
Laptop, WAN, szélessáv? Majd amikor elég olcsó lesz, és belefér az egyetemek kereteibe a penészes falak újrameszelése és az omló vakolat rendbehozatala mellé.
Magyarországon minden baj forrása a pénzhiány. Nem kell elszörnyedned az autópálya-építések árain (gondolom millió helyett milliárdot akartál írni), eltörpülnek más adatok mellett. Itt bizony évente 1000 milliárd megy el az adófizetõk pénzébõl adósságszolgálatra, és egyes elemzések szerint évente 2000 milliárd forint hasznot visznek ki a multik és más pénzcsoportok. Ott van csapatmunka 😊

Node ez a késsel feszegetem bekapcsolt állapotban, valami hihetetlen ostobaságra utal. Azthiszem általános iskolai tananyag része fizikából az elektromosság, de ha nem akkor középiskolai. Az alapvetõ gondolkodás hiányát tükrözi, ha valaki nekiáll egy fémes akármivel matatni egy áram alatt lévõ elektromos szerkezetben. Szóval ez tipikusan a "fail at life" tipusú ember. Elkap a roham, ha belegondolok, hogy ilyenek léteznek.

Azért nekem is vannak hasonló okos gondolataim.
Csak nem vagyok egy nemzetközileg elismert cég névadója és tulajdonosa...
A kormány azért hoz rossz döntéseket, mert nem tud csapatjátékos lenni,
mindent maga akar megoldani, így a médiakormányzáson kívül semmit sem tud elérni.
Úgy próbálja a munkanélküliséget csökkenteni, hogy a felnõttoktatásre és átképzésekre milliárdokat költ,
de nem hoz létre munkahelyeket. Ezzel csak a keresleti oldalon élezi ki az ellentéteket a munkahelyek piacán.
Nem a saját képzetlenségük miatt nem tudnak rengetegen elhelyezkedni, hanem mert nincs igény a munkaerõre!
Az autópályaépítés botrányos, méterenként 4-5 millióba kerül. Ha ilyen drága, akkor inkább
a meglévõ - az autópályanyomvonallal párhuzamos - elsõrendû fõutakat kellene átépíteni (ingyenes)autóutakká.
Ez sokkal kevesbbe kerülne még akkor is, ha a használatáért senki sem fizetne külön díjat(a benzinen, stb... kívül).
Ha már az oktatásnál vagyunk:
a kormány az egyetemekre még többet szándékozik költeni, holott már így is hatalmas túlzsúfoltság van.
Ha már a felsõoktatásra költenek, akkor azt költsék kollégiumok építésére, és az egyetemi busz/vonatjáratok sûrítésére.
Aki Zala vagy Vas megyébõl jár Budapestre egyetemre az már tudja, milyen 4 órát végigállni a vonaton vagy a buszon.
A közoktatás pedig - fõként vidéken és a falvakben - romokban hever! És a falusi iskoláktól újabb életmentõ forintokat vonnak el.

Sorry. Nem az volt a szándékom, hogy piszkáljalak. Különben OK, becsülöm a véleményed.

Nem tudom minek piszkálsz engem, én csak a tapasztalataimat írtam meg.

Ha neked érdeked fûzõdik a Kürt irányába történõ hozsannázáshoz,csak tessék, én nem akadályozlak meg ebben.

De azért nekem is lehet véleményem, és hát a fórum azért is van, hogy elmondhassam. Mégha neked nem is tetszik.

Egyébként én úgy vélem, ha valamit megcsinálsz, akkor megérdemled a tisztességes béred, de kihasználni más baját már szemétség. Ami pedig az õ árképzését illeti, hát szerintem nagyon vastagon fog a ceruzája. A szövege meg tisza krokodilsírás, könnyesõvel. Nem fog csökkenni a vevõköre, mert nincs más aki arra képes, amire az õ emberei. Ez a cikk meg amúgy is bujtatott reklám, tudni kéne olvasni a sorok között. Lehet az is, hogy valaki más írta a válaszokat nem õ. Végül is nem voltam jelen az interjún.

Na, szóval most jöhet a szöveg, meg minden egyéb, én kilépek, holnap megint rendbe kell tennem mások szar gépét, nem is keveset. Meg nem is érdekel amit még a fejemhez vágnál.

Ami az akkori fõnökömet illeti, hát az nem értett a hardwerhez. Elboldogult a Worddel, és az Excellel, és persze fel tudta telepíteni a játékokat. Ez már elég volt ahhoz, hogy szakembernek higgye magát. Annak a figurának az egy húzása még most is felmérgesít, ha eszembe jut. Bekapcsolt állapotban próbálta beszerelni a floppyt a gépébe, egy étkezdei fémkéssel, persze hazavágta. Még az volt a szerencse, hogy a spéci alaplapját nem sikerült elrontania, így csak floppymeghajtót kellett szereznem.
Nem õ volt az egyetlen, akadt jó pár elõtte is meg utánna is.

Ó dehogynem, ezek vannak túúúúúlnyomó töbségben, de akkor meg miért sírnak ha valaki menti õket és még azért képzeld el PÉNZ VESZ EL, MÉGHOZZÁ SOKAT... <#smile> és soknak elmondtam ugyanazt a mesét, hogy ide figyelj komám... (na nem épp mindenkinek így), de jobb lenne ha fizetnél XY-nak (én ugyan ilyen dolgokkal nem foglalkozom - nincs idõm, de van a kontaktlistámon egy tucat ember aki ehhez ért és örül neki ha valakinek segíthet viszonylag csekély ellenérték fejében), akkor ugye átadom nekik valamelyik nevét és telefonszámát (persze elõre megvan ezeknek az engedélyük), és a userek meg bólintanak, hogy OK, meg anyámtyúkja. Aztán ugyan pontos statisztikát nem készítettem, de kb. 1/5-öde fogad szót, na ezeknek a gépei rendben vannak, viszonylag kevés problémával meg stb. A többiek meg gondolják magukban, na ne má csak nem gondolod, hogy fizetek valakinek... és egyszer csak jönnek, hogy ledöglött a gép, segííííítség. Na én akkor átadom ismét nekik a telefonszámot, csak ebben az esetben remélem, hogy jól, de úgy Istenigazábból lenyúzza róluk a bõrt a koléga. Persze nem mindég így történik. Végeredményben, ma a felelõtlenség világkorában élünk, ugyanis az atomkorszak után a felelõtlenség és az szélsõségek korszaka következett... és miért lenne ez alol kivétel a számítógép. Éljen a hülyeség! Különben érdekes, de Kürti Sándor éppen olyan dolgokat sûrget ami a cégének vékonyítaná felhasználói körét, éppen ezért nagyon pozitív benyomásom van róla.

egy egyetem több emberbõl áll. ott a rendszergazdának már rég fel kellett volna hívni a figyelmét minden oktatónak a rendszeres backupra. mostanra már vagy tíz éve volt erre...
(ez mellesleg megint tipikus együttmûködés a holdba - példája)

"Okos oktatók, okos embereket okos dolgokra tanítanak. Csak a munkaerõpiacon a technológiai ismeret értéke legfeljebb 3% és pokolian rossz, ha valaki azt hiszi hogy ez a 90% és a maradék párat meg a gyerek majd összeszedi valahonnan. Ezt a magyar oktatáspolitika nem ismeri fel, az amerikai meg igen. Lehet, hogy nem olyan jók szakmai ismeretek terén az USA egyetemeirõl kikerülõk, de tudnak csapatban dolgozni. Az nem esti mese, hogy hazánk és az USA GDP-je között van egy hatszoros szorzó. A gyerek, aki ott elvégzi az egyetemet, az lényegesen jobban tud dolgozni, attól függetlenül, hogy nem tud fejben differenciálni. A lényeg, hogy legyen együttmûködési képessége és ne azon járjon folyamatosan az esze, hogy szúrjon ki a másikkal és hogy verje át a fõnökét.

SG: Fiatalok, akik itthon ezeket az értékeket, különbségeket felismerik igen gyakran nyugatra vándorolnak dolgozni. " - ez annyira így van, hogy félelmetes. és igenis az együttmûködési készséget még akár egyetemeken-fõiskolákon is lehetne tanítani, csak mégse. és egy csomó minden van az élet sok területén amit lehetne, csak aztán mégse. (nagyon egyszerû példa, felénk parkolócédulával lehet parkolni, de 5 év után se ismeri meg ugyanazt az autót ugyanaz a parkolóõr ha véletlen valami egyszer eltakarja a cetlit, fogalma sincs milyen rendszám parkolhat ott, sõt a központ is kiküldi a lakcímre a bírságot, holott a kocsihoz (és adott lakcímen mindhez) be van fizetve az éves parkolóbérlet, de ez csak egy példa, lehetne tonnaszám)

Kürtit személyesen ismerem azóta, amikor még az EMG-ben dolgozott 😊) Érdekes, errõl az idõszakról egyáltalán nem mesélt, még csak meg sem említette. Pedig ott készült - többek között az EMG-830 is.
Nem mesélt azokról az idõkrõl sem, amikor még a "tiszta szobát" a KFKI-tól bérelték. És még sokmindenrõl nem. Pedig így teljesebb lehetett volna a kép.

Errõl beszéltem a végén. Én rendszeresen mentem az adataimat, így már tíz éve nem mentem feléjük sem. Ez alatt két winyóm is kikészült, nem örültem neki, hisz nekem ez is pénz, de még mindíg kevesebb, mintha rájuk fanyalodom.

Ami meg az átlagusereket illeti, abba nagyon sokan beletartoznak, a cégek alkalmazottjai is. Meg a kisválalkozók is, akiknek nem mindegy, hogy egy nullával több, vagy kevesebb van a számla végén.

Egyébként ezek szerint Te még sohasem találkoztál olyan felhasználóval, aki minden intelligenciája ellenére tök hülye a Gép -hez, és mivel még nem tapasztalta, nem tudja mi is az a rendszer-összeomlás.

"Én hiába tudom, hogy mit kellene tenni, ha nincs olyan felszerelésem, mint nekik. Pl. tisztaszobám a winyó felnyitásához, és belsõ mechanika javításához."

Látod nagyjából ez a lényeg.

A két régebbi esetben nem én vittem hozzájuk a winyót. Mindkét esetben a fõnököm rohant hozzájuk, én már csak elhoztam, ill. kifizettem a cég pénzébõl. Volt még kettõ eset, azt én csináltam meg, arról nem tudott a fõnököm. Az elsõ esetet meg az egyik kolléga mesélte, saját tapasztalatból.

Az áraik? Hát nem tudom. Fõleg azt nem, hogy õk milyen technikát használnak. De egy javító-óradíj ebben a szakmában általában most kb. 5-10 ezer körül van, plusz a felhasznált javítóanyag ára. (alkatrészek, forrasztóón, stb.)
Szerintem mindenképp sok amit kérnek. Dehát akinek a háza ég, nem nézi a víz árát. Legfeljebb késõbb szentségel.

Okos dolgokat meg mindenki tud mondani, ha veszi a fáradságot a körülnézésre.

Egyébként nem tudom, milyen konkurenciáról beszélhetne, egész Európában nincs vetélytársa, legfeljebb az a pár "hályogkovács", akikrõl õ is említést tett.

Én hiába tudom, hogy mit kellene tenni, ha nincs olyan felszerelésem, mint nekik. Pl. tisztaszobám a winyó felnyitásához, és belsõ mechanika javításához.

NE HARAGUDJ! De ha az adatok megérik a mentési árat akkor minden OK, különben aprópénzért lehet rendszeres backup-ot csinálni és akkor nem kell sírni. Ha az egyetemi kutató nem volt informatikai szakember akkor kellene legyen olyan szokása, hogy megkérdezze az informatikai szakember kolegát, hogy mit és hogyan... ha meg ennyi esze nem volt akkor amikor a katasztrófa bejött, mérlegelni kell neki, hogy az adatok mennyit érnek neki és ha ennek az értéke felülmúlja a mentési költségeket akkor minden rendben, persze a hülyeség és a lustaság árát fizeti meg nem padig a Kürt mentési szolgáltatását. Különben erõssen érzek olyan ellemeket a hozzászólásodban amire Kürti Sándor is felkeltette az olvasók figyelmét, pl. a pénz gyûlölése kb. ja a rodhadt gazemberek megnyúztak 400.000-el, meg stb., vagy az együttmûködés hiánya... pl. a kutató nem tudta és ez szerinted kifogás, mert ugye senki sem tud mindent, éppen ezért találták ki, hogy mindenki azt csinálja amihez ért, amihez meg nem azt engedje át másnak, pl. mit szólsz hozzá, hogy egy kutató mondjuk évi 20.000-et fizet egy IT rendszergazdának, hogy az mondjuk 2x évente karbantartsa a gépét és elmagyarázza neki az alapokat, sõt akár a barátja is elmondaná neki, és akkor az a 400.000 15 évig elég lenne neki, sõt biztos lenne, hogy nincs kockázat... munkamegosztás, együttmûködés, stb. a játék neve, és most mi lett volna ha a Kürt nem tudja visszaállítani a kutatási adatokat, akkor az mennyibe került volna, szerintem szégyen, hogy egy kutató, egy ember aki az inteligens elithez tartozik ilyen alapvetõ és ahogy Kürti Sándor is említette az USA-ban kisovodások áltat is normális dolgokat nem tud. Ja és most ne gyere itt, hogy az átlaguser, meg bla bla bla, mert az átlagusernek ha tönkremennek az illegális mp3-asai, divx-ei meg a warez játékjai és pornó képecskéi akkor az nem a világ vége és nem kell neki a Kürt szolgáltatása, ez cégeknek van kitalálva olyan usereknek amelyeknek az adataik sokkal többet érnek mint amennyit a Kürt legombol rolluk, ha már nem volt annyi eszük, hogy rendszeressen aprópénzért akár automatikussan is backup-oljanak.

Jah és az autód javítása (ami csak VAS), az sokkal többe kerül... Vegyed már észre, hogy amíg egy tetved videókártya 100E felett van, majd 1 év után 12E-ért is megéri árulni a gyártónak, akkor ez nem is olyan drága, fõleg hogy te is ezért menteted az adataid, mert TUTI PÉNZED LESZ BELÕLE...

Ugye: aki nyitvahagyja a gázcsapot az ne csodálkozzon hogy felrobban a következõ lecsó melegítésekor 😛

Az árakon kívül a szolgáltatás minõségével volt probléma? Nem az egyedüli cég aki adatmentéssel foglalkozik, ha tényleg olyan fontos, meg lehet próbálkozni akár külföldi konkurenciánál is. Az meg hogy egy particiós tábla elszállással a kürthöz rohantok eléggé gáz. Halom adatmentõ progi létezik - akár ingyenesek is - de egy particiós táblát még kézzel is visszaírsz fdisk-el vagy linux alól cfdisk-el, ha nincs más kéznél. Kézi megoldás persze a buhera kategória, de ez a szoftveres meghibásodás esete, ilyenkor programmal elég jó százalékkal menthetõek róla az adatok külön meghajtóra, így nem történik írás a lemezre, ami nagyobb kárt okozna.

Érdekes ami írsz, de vegyünk egy egyszerû példát:
Nem tudsz vezetni de kimész az autópályára, ráadásul egy igen drága jármûvel. Balesetet szenvedsz. Aztán amikor a javítási számlát megkapod akkor meg azzal védekezel, hogy nem tudsz vezetni? Ráadásul igen-igen drága autóval?

Érzed?

Örülök annak hogy a cikk nem került meg egy fontos kérdést, és foglalkozik a hazai (tágabban, nem csak az IT területére értelmezett)szakemberek helyzetével. A lentebb hozzászólókkal szemben én nem tartom Kürt Sándor válaszát korrektnek ( észrevehetõ hogy jópár helyen elkerüli az egyenes választ, pl. a konkurrenciával szemben feltett kérdésnél is.)

"a cég, amit Magyarországnak hívunk"

Ó igen. Eladósott, a nyugati médiumokban gyakran balkáni(!) országként emlegetett "cégünk", ahol az átlagkereset ötöde a "szerencsésebb" európai béreknek (a fizikai munkaerõé még rosszabb), ahonnét a szellemi elit elpárolog, mert sem anyagi megbecsülést, sem megfelelõ munkakörnyezetet nem kap - igen ez a mi cégünk. Térjünk már észhez! Magyarországnak (ami nagy szerencsétlenségére ország és nem cég) olyan kényszerpályán kell mozognia, hogy nincsenek önálló esélyei. Nézzük csak meg: azon versenyezünk, hogy melyik multi válasszon minket Szlovákia vagy Lengyelország helyett, mert itt jobb kulikat kap ugyanazért a pénzért, és megkeresi itt is a maga hasznát. A mai magyar társadalom kb. 20-25%-ának van esélye egy jobb életre.

Na, szóval mielõtt páran fényesre nyalnák a talpát, pár adat másodkézbõl, ill. saját káromból.

Egy egyetemi kutatónak nemrég lerohadt a laptopja, winyóhibával. Nem végzett rendszeres mentést, így az összes kutatási adata, és elméleteinek leírása rajta maradt, nem tudták másként visszahozni csak a Kürt kft. -ben
Summa summárom, kb. 400 000 -rel lett könnyebb.
Mondhatjuk persze mentett volna rendszeresen. De a szerencsétlen igazán nem szakember, mármint a számítógépek terén.

A 90' -es évek elsõ felén, közepén személyesen is kitapasztaltam az áraikat.

Hát mitmondjak!

Az egyik esetben a fõnököm winyója hülyült meg, köszönhetõen a Stoned vírusnak, ez 33 ezer + áfa volt. Pedig csak a partíciós szektort kellett újraírni, ami úgy két órai gépelés lett volna akkor, hályogkovács módszerrel.

Kicsit késõbb az egyik szerver vinyóját addig piszkálta a fejlesztõ brigád, amíg sikerült gallyravágni. 55 ezer + Áfa.

Ezek az összegek akkor jóval többet jelentettek, mint most.

Így azt hiszem levonható a következtetés, hozzájuk csak teli zsebbel, és csak akkor érdemes menni, ha már végképp nincs más megoldás!

És akkor is meg fogod keserülni, mert nagyon drága. Csúnyán visszaél a monopolhelyzetével. Ha megnézed a honlapját, már csak az, hogy bevizsgálják a winyót, 12 000 +áfa. Ezt mindenképp bukod, és hogy még mennyit, az csak utána derül ki. Elég baj nekem, mint átlagfelhasználónak az is, hogy új winyót kell vennem, de hogy a többszörösét ki kell fizetni az adataimért, az végképp lelomboz. Akkor inkább egy DVD író, meg egy doboz lemez. Még mindíg olcsóbb.

Mondhatom, hogy 100% egyetértek vele, és sajnos, de nagyon sajnos, hogy a politikában és a gazdaság nagy részében is éppen ennek az embernek az ellentétei vannak jelen. Itt egyébként arra gondolok, hogy Kürti Sándor egy konstruktív és bölcs ember, itt nem passziv kritikus, hanem megoldásokat tár elébbünk, csak az a kár, hogy ezek a züldfejû szuperszaki Pápai tévedhetetlenséggel megáldott politikusaink meg gazdasági nagyágyúink ezt az egész szöveget meg sem tudnák érteni, nem beszélve arról, hogy alapjában egy ilyen Kürti Sándor által lerajzólt környezet nem felelne meg nekik, mert õk éppen a zavarosban halásznak és a középkori spanyol filozófia szerint mûködnek... persze nem akarok off-topic lenni, mindenesetre, remélem Kürti Sándor-hoz hasonló gondolkodású emberek azért mégis idõvel belépnek a "harctérre" és visszavonulásra kényszerítik a mai féleszû "elit" társadalmi hóhérokat.

Én is láttam azt az interjút. Logikusan gondolkodik, meglehetõsen szerény, képbe van úgy a társadalomban, mint annak a gazdasággal való összefonódásában. Legalább tanácsadóként alkalmazhatná a gazdasági minisztérium...

Volt vele egy portre a reteken. Kurva keson par honapja egy vasarnap. Nagyon komoly faszi.

Ez igen! Õt nevezem tiszta gondolkodású embernek! <#worship>

Hát én is csak azt mondanám mint az elõttem írók, hogy kár, hogy nem ilyen emberek ülnek a mai begyepesedett politikusok helyén, akik csak azzal foglalkoznak, hogy kinek mennyi vagyona van és honnan szerezte, meg mekkora medence van a házuk udvarán stb...

Ráadásul szerény is mert ugyan mondta egyszer-kétszer, hogy õ sok mindenhez nem ért a politikában, pedig megmutatta hogy nagyon is képben van!

Ez király cikk volt, ritka az ilyen ami ennyire megfog. <#worship>

A fickónak a gépén, az sg.hu fut a hátérben.

Szeretnek tole tanulni!!! Vegre egy ertelmes ember! Nincs parasztvakitas, igergetes. Tisztan a tenyekre tamaszkodva felvazolja a problemat es ezekre a logikus megoldasokat megadja. Tiszta, jozan gondolkodas...

"Kürti Sándor:...Például miért gyárt Magyarország rengeteg kiadással és nulla bevétellel munkaerõt a fejlett világnak? Van e elképzelésünk e folyamat megváltoztatására? Hogyan tehetnénk gazdagabbá Magyarországot a már kimûvelt emberfõinkkel? ..."

Na ez itt a probléma, tényleg képben van e téren (is)

"Nem lehet a bal oldalon autózni, mert ez mifelénk káros. Persze vannak, akik megpróbálják, bûnhõdnek is érte."
Ez bejött! <#nevetes1>
Nagyon jó cikk volt!

Nem semmi arc a pacák...
Nem tudja valaki tart-e elõadást valamelyik itthoni egyetemen/fõiskolán?

Na látod ezért ül Kürt ott ahol ül és nem a Politikusok közt. Nem hülye õ sem.

Kürti Sándor FOR PRESIDENT <#idiota>

Viccet félretéve komázom a faszit. Van csöpp fogalmam az adatmentésrõl és tudom hogy kurva nagy lóvé és technológia amit õk csinálnak...és nem eccerû feladatok vannak ám...és mégis az egyik legsikeresebb magyar cég és világszinvonal amit csinálnak.
Mellesleg reszpekt Kürti Sándornak, remekül látja a dolgokat...komolyan mondom ilyen arcok kellenének a politikába is akik egyszerûen ki tudják magukat fejezni és látják hogy hol van a hiba. Tököm tele van hogy a parlamentbe csak a folyamatos anyázás és a pofázás megy eredmény nélkül és még azt sem értjük mit kérdeznek nemhogy amit mondanak...röhej az egész