96
-
feketeribizli #96 A galaxisok szerintem emberek, csak sokkal nagyobbak, mintr a földiek, s a fejükben kisebb emberek élnek, nyakukban a lábuk, akkorák, s abban is van egy kisebb ember, s a fényt kibocsátó kezünk is egy feketelyuk halmaz az ürben, amely a testünket körül vevő tér, s a szomszédos testek, mármint az emberek, azok is szuperhalmazok, s a köztük levő ürestér ugyanakkora, mint maga a tested, s ez arra késztet, hogy két külön álló Univerzumnak képzeljem a szuperhalmazokat, s a testünket is. -
abelr #95 
akkó it nem is vót kamu?
én montam..... -
namlak1986 #94 Biztos így van!!! -
BiroAndras #93 Olyasmi. -
pipaxy #92 persze kell még két feltétel ehhez. Nem lehet töltésük, mert amiatt taszítanák egymást, és nem lehet túl sok energiájuk, mert akkor meg gázként viselkednének.
Akkor ez végül is a Bose-Einstein kondenzátum nem?
-
kuncika #91 Hát a háttérsugárzás folyamatosan hűl. Most asszem éppen 2,7 Kelvin, de ha majd megy lejjebb is, az fel fogja gyorsítani a fekete lyukak párolgását asszem. -
BiroAndras #90 "és ha ez a háttérsugárzás forrása?"
A kozmikus háttérsugárzás elsődleges forrása az ősrobbanás. De majdnam minden csillagászati jelenség hozzáad valamennyit. -
BiroAndras #89 "Na én azt nem értem a vákuumfluktációk során keletkező anyag-antianyag párokkal kapcsolatban, hogy azok amikor keletkeznek, és újra összolvadnak mér nem bocsátanak ki gamma sugárzást?"
Azért, mert "kölcsön" energiából keletkeznek, amit vissza kell fizetni. A gamma sugárra már nem marad energia.
"Ha ők nem bocsátanak ki gamma sugarakat az egyesüléskor, akkor nem is "igazi" anyagról beszélhetünk."
Pontosan. Ezért hívják őket virtuális részecskéknek. -
Epikurosz #88 "azok amikor keletkeznek, és újra összolvadnak mér nem bocsátanak ki gamma sugárzást? "
mondok 1 nagy hülyeségeT:
és ha ez a háttérsugárzás forrása? -
kuncika #87 Na én azt nem értem a vákuumfluktációk során keletkező anyag-antianyag párokkal kapcsolatban, hogy azok amikor keletkeznek, és újra összolvadnak mér nem bocsátanak ki gamma sugárzást? Tudom, hogy ez ellentmondana az energiamegmaradás törvényének, de hát akkor is. Ha ők nem bocsátanak ki gamma sugarakat az egyesüléskor, akkor nem is "igazi" anyagról beszélhetünk. Bár ha jól tudom virtuális részecskéknek is nevezik őket. De akkor is. Kell lennie gammasugárzásnak az egyesülésnél, ha már egyszer létrejöttek, még ha csak nagyon rövid időre is. -
BiroAndras #86 "Amúgy az engem is érdekelne hogy pl egy antianyag galaxist meg tudnánk e különböztetni egy normál anyagú galaxistól és ha igen akkor hogyan ?"
Trükkös kérdés. A legegyszerűbb a töltése, vagy a normál anyaggal való kölcsönhatása alapján felismerni az antianyagot, de ez egy távoli galaxisnál nem megy. A kibocsátott fény spektruma majdnem pontosan ugyanaz. Hajszálnyi különbség lehet, ami miatt "rendes" anyagból van több, de nem tudom, hogy ez a különbség kimutatható-e a spektrumból.
Lehetne még vizsgálni az onnan érkező neutrínókat, de azokat meg rettenetesen nehéz elfogni.
Rémlik, hogy valahogy mégis meg lehet mondani, de most nem jut eszembe. -
BiroAndras #85 "Ha a bozontokból bármennyit tölthetünk a vödörbe úgy, hogy sosem lesz tele, akkor meddíg lesz megtöltve a vödör?"
Semeddig nem lesz tele. persze kell még két feltétel ehhez. Nem lehet töltésük, mert amiatt taszítanák egymást, és nem lehet túl sok energiájuk, mert akkor meg gázként viselkednének. -
Epikurosz #84 Antianyagból készült fekete lyuk azért nincs, mert a világegyetemben nagyon kevés az antianyag, az is csak néhanapján fordul elő.
Ha egy fekete lyukhoz össze kell lapátolnod 100 naptömeget (anyagot), akkor honnan tudnál te öszeszedni ennyi antianyagot? Sehonnan.
Az antianyagban épp az a kunszt, hogy ami kicsi keletkezik, az mindjárt meg is semmisül, amikor érintkezésbe lép az anyaggal.
Halvány sejtelmem van azonban arról, hogy a vákuum t.képpen egymásba átalakuló anyag-antianyag, de itt meg párban van a kettő, nem válnak el, és különben is kicsi a sűrűség (bár a világegyetem szintján már számottevő, és hozzájárulhat a végtelen tágulás leállításához. De ez már nekem is magas.). -
plamex #83 "Ha a bozontokból bármennyit tölthetünk a vödörbe úgy, hogy sosem lesz tele, akkor meddíg lesz megtöltve a vödör?"
Nem olyan mint a foton ? Bármennyit tölthetsz a vödörbe sose telik meg fénnyel :) -
plamex #82 az első kérdés talán én is tudok válaszolni:
Azért nincsenek antianyag-fekete lyukak mivel a világegyetem tudtommal sima anyagból és nem antianyagból áll. Tehát a feketelyuk egy napnál pl. 100 szor nagyobb normál anyagú csillagból keletkezik.
Amúgy az engem is érdekelne hogy pl egy antianyag galaxist meg tudnánk e különböztetni egy normál anyagú galaxistól és ha igen akkor hogyan ?
Mondjuk ha lenne egy antianyag feketelyuk akkor azt szerintem mégnehezebb lenne megkülönböztetni egy normáltól mivel a gravitációja ugyanolyan. -
Epikurosz #81 "In physics, intrinsic angular momentum of a sub-atomic particle. In particle and atomic physics, there are two types of angular momentum: spin and orbital angular momentum. Spin is a fundamental property of all elementary particles, and is present even if the particle is not moving; orbital angular momentum results from the motion of a particle. For example, an electron in an atom has orbital angular momentum, which results from the electron's motion about the nucleus, and spin angular momentum. The total angular momentum of a particle is a combination of spin and orbital angular momentum.
The existence of spin was suggested by the Dutch-born American physicists Samuel Abraham Goudsmit and George Eugene Uhlenbeck in 1925. "
http://www.angelfire.com/vt/VortexTom/Infinite.Particles.html -
#80
Lenne néhány kérdésem a nagyokosokhoz:
Miért nincsenek antianyag-fekete-lyukak?
Ha a bozontokból bármennyit tölthetünk a vödörbe úgy, hogy sosem lesz tele, akkor meddíg lesz megtöltve a vödör?
Mit tudnak a II. és III. generációs kvarkok és mitől lesznek többgenerációsak?
-
Epikurosz #79 Így első hallásra igazad van.
Még olvasnom kell. -
dez #78 Hihi, a fekete lyuk a saját csapdájába esik (amiért gonosz módon örökre szét akarja választani a párokat)... Vagy úgy is lehetne mondani, hogy a pár egyik tagja feláldozza magát a másikért, és az egész világért... Ez olyan költői, nem? De komolyan!
Tényleg, a végén ki nyer? (A lyuk beszív mindent, vagy a kis részecskék lassan "széthordják"?) -
BiroAndras #77 Feketelyuk:
Itt arról van szó, hogy az eseményhorizont közelében keletkeznek részecske-antirészecske párok, és néha az egyikük beleesik a lyukba. Ekkor az a részecske már nem jöhet ki, és nem egyesülhet a párjával. Mivel azonban ezek csak ideiglenesen létező "virtuális" részecskéknek indultak, a tartós létezéshez valahonnan energiát kell szerezniük. Mivel a feketelyuk nyelte el az egyiket, így rájuk kényszerítve a létezést, ezzel egyben energiát kellett hogy adjon nekik. És mivel az energia és a tömeg egyenlő, a feketelyuk energiavesztése azt jelenti, hogy a tömege is csökken.
ez persze egy erősen leegyszerűsített kép, de a részletekhez már csúnya egyenletek kellenek. -
BiroAndras #76 Nekem úgy rémlik, hogy a spinnek nem sok köze van a töltéshez. És pláne nem egyenlőek. A spin az elemi részecskék saját impulzusmomentuma.
A kvarkok spinje 1/2, és az elektroné is. A spin iránya (merthogy az impulzusmomentum az vektor) változhat, külső elektromágneses mező hatására rögzítődik csak egy adott irányba.
A spin lehet 1/2, 1, vagy 2.
A nem egész spinű részecskék a fermionok, ezek a legismertebbek (proton, neutron, elektron, stb.).
Az egész spinűek a bozonok. Ezek érdekes tulajdonsáag, hogy bármennyi lehet belőlük azonos kvantumállapotban. Tehát ha egy vödörbe folyamatosan bozonokat töltünk, soha nem lesz tele. A szupravezetés ennek a tulajdonságnak a következménye (elektron párok állnak össze, melyeknek egész a spinje).
Az antianyag minössze attól anti, hogy a "rendes" anyaggal ütközve mindkettő megsemmisül, és gammasugárzássá válik. Ha van töltése a részecskének, akkor a párja ellentétes töltésű, minden egyéb tulajdonságuk megegyezik. -
Epikurosz #75 Ne kötekedj, tesó!
A te kedvedért nem a 0 pontban volt a kezdőlökés, hanem utána egymilliárd milliárdod másodperccel.
(Különben megsúgom, hogy az ősrobbanás ideje a mínusz végtelen.) -
plamex #74 Egynapon mikor malacka épp nem volt otthon 2 fizikus leült egy tisztáson ...
- NA ...
- Ma egy új játékot találtam ki.
- MIaz ??? Mondjad ! mondjad !
- Találjunk ki elemi részecskéket ... kvarkokat meg ilyeneket ... MIT SZÓLSZ ??? :)
- Húúúú dejóóó
:))))
-
plamex #73 Szerinted a részecskegyorsítókat díszből építik ? :) -
#72
Aha, és ezt megmérte már valaki, vagy csak úgy gondolják hogy így van? -
#71
Ha jól tudom, az ősrobbanáskor nem létezett semmilyen részecske, tehát a kezdőlökést biztos nem akkor kapták meg.. -
Epikurosz #70 Tehát 8 kvark van.
Ennek később még lehet jelentősége.
Huh, most jön megint a "Capacity denial". :-) -
Epikurosz #69 No, kérem utánanéztem, mert nem mindennap foglalkozom kvantumokkal én sem. Sajnos, mert szeretnék.
Van nekem egy vázlatom, amit Prof. Rockenbauer Antal DSc. volt szíves ideadni anno.
Abból idézek, szabadon, hogy érthetőbb legyen:
Atomok:
- három elemi részecske: elektron, és nukleonok (proton és neutron).
Magfizika:
Könnyű részecskék (neutrinó), közepes (mezon, műon), nehéz részecskék (hadronok stb.)
100 fölötti elemi részecske van!
Az elemi részecskék alkotóelemei: a kvarkok.
Három generáció kvark van:
____________________________
I. Első generáció 4 tagja:
* Nehéz tagok: up (fel): 2/3, down (le): -1/3
* Könnyű tagok: elektron (-1), neutrino (0 töltés) "No lám, az elektron egy kvark!
"
* Proton (1): 2up+1down kvark alkotja
* Neutron (0): 1up+2down
II. Kvarkok második generációja:
Charm (bájos),
Strange (különös)
III. Kvarkok harmadik generációja:
Top, vagy Truth (Felső, igazság),
Bottom, vagy Beauty (alsó, vagy szépség)
- Összegzési szabályok (színek, ízek)
- Kvark-antikvark (anyag-antianyag)"
Namármost, ami számok ott láthatók: 0, +1, -1, 1/3, 2/3 azok - nem fogjátok kitalálni - a spinek.
-
dez #68 "(Már nem is merem megemlíteni, de azért megteszem , hogy a kvarkoknak a spinje nem egész szám, hanem tört szám. Míg az elektroné ugye -1, a pozitroné +1. A szimpla hidrogénatom - nem deutérium, nem trícium - spinje is különben +1, mert a neutronnak nincs spinéje, ő csak gyertyatartó.)"
A hidrogénatomban van egy elektron is... :)
Egyébként itt a "perdület" szerintem nem a szokásos mechanikus forgásra utal, ez inkább kicsit olyasmi, mint amikor pl. színekkel, és egyéb érdekes tulajdonságokkal ruházzák fel az egyes részecskéket. Bár ez talán közelebb áll a valósághoz. -
Hegyikecske #67 :DDDDDDDDDDD -
#66
Kösz, később felfogom, most nincs rá kapacitásom. 
-
Epikurosz #65 vagy úgy is mondhatnám, hogy:
a spin, a forgás iránya (!), adja az elektromos töltés milyenségét.
minden elektron spinje -1 és - remélem jól mondom? - az óramutató járásával megegyezően forog.
Ha antianyagot akarsz csinálni, akkor szükséged van olyan pozitronokra, amelyek tömege megegyezik az elektronéval, és ellentétes irányba forognak.
Valamint olyan negatronokra, amelyek a protonok párjai.
A neutron aszem alapból okés.
És ott vannak még a többi részecskék: leptonok, hadronok stb.
Ha mindennel kész vagy, keverd össze, adj hozzá csipetnyi neutrínót, és kész van az antianyag.
Hűtés után fogyasztható. :-)
-
Epikurosz #64 hogy még jobban világos legyen:
elektromos töltés = spin
nincs spinéd, nincs elektromos töltésed.
eccerű, nem? :-) -
Epikurosz #63 A spin persze nem teljesen ua. mint a mechanikai forgatónyomaték, mert kvantumvilágban vagyunk, ezért is nevezik inkább perdületnek.
Vagyis van eredendő forgása, amelyhez a kezdőlökést valszeg az ősrobbanáskor kapta, és azóta is boldogan forog, mint Törőcsik Mari a ringlispílen. :-)
Nos, a spinnek az elektromos töltéshez bazi nagy köze van, mert spin nélkül nincs elektromos töltés.
(Már nem is merem megemlíteni, de azért megteszem
, hogy a kvarkoknak a spinje nem egész szám, hanem tört szám. Míg az elektroné ugye -1, a pozitroné +1. A szimpla hidrogénatom - nem deutérium, nem trícium - spinje is különben +1, mert a neutronnak nincs spinéje, ő csak gyertyatartó.)
Ha vki jobban tudja, javítson ki.
-
pipaxy #62 A spin forgatónyomaték.
Forgatónyomaték egyenlő erő * erőkar. Na most egy elektronnak ereje talán még lehet, de hogy még karja is? :)
-
#61
Oke, félig felfogtam, elektron tömege egyenlő a pozitronéval, de a töltése ellntétes. Már csak egy dolog nem világos, mi köze van a forgatónyomatéknak a töltéshez? -
Epikurosz #60 Igen, leülhetsz.
A spin forgatónyomaték.
Az elektronnak az ellentéte villamosságilag valóban a proton, de tömegük különbözik, jócskán (1848x - ezt a forradalomról tudom megjegyezni).
Akkor miről beszélünk?
-
#59
aha, de mi az a spin?
És ha jól tudom az elektronnal ellentétes töltésű részecske a proton? Vagy nem?? -
Epikurosz #58 Az antianyag nem olyan nagy kunszt, mondom én nagyképűen.
Az elektronnak az antija a pozitron, annyi a különbség a kettő között, hogy ellentétes a töltésük, vagyis a spinjük.
Tehát a trükk adott: fordítsd meg egy elektron spinjét, és máris kész a meleg, ropogós antianyag.
-
dez #57 Én úgy tudtam, kis mennyiségben állítottak már elő antianyagot. Mondjuk magam is csodálkoztam.