New Orleans katasztrófája csak figyelmeztetés

Te az embernek még a régi korokból megmaradt ösztöneivel példálódzol mert az téged igazol, én meg az újkeletûbb civilizált részével mert az meg engem.
A kettõ együtt adja meg a mai embert de (legalább is én) remélem hogy a jövõben az új rész lesz egyre dominánsabb, nem azt mondom hogy a mai ember a non plus ultra hanem hogy egy olyan lehetõség ami a Föld történetében még eddig nem volt, nem láttam még füvet legelõ oroszlánt szal ha már embernek születtünk akkor legyünk tényleg azok, amit ma magad körül látsz az az Ember, nem hibátlan mint ahogy semmi sem az, lehetne sok mindent jobban is csinálni de hát ez van, a mi hibáink sokkal látványosabbak mint a többi fajé mert mi minden tettünkkel sokkal nagyobb hatással is vagyunk a minket körülvevõ világra.

Egyszer majd "megszabadul" tõlünk a Föld de ennek nem a kihalásunk lesz az oka hanem az hogy majd kevésnek találjuk a bolygó adta lehetõségeket és továbblépünk.
És a tökéletes ember nélküli harmóniában majd megjelenik egy új faj amelyik be fogja majd járni ugyan azt az utat amit mi, és így tovább.

A természetben minden fejlõdik és tökéletesedik de ennek gyakran ára van amit nem feltétlen csak az adott faj fizet meg, az egyensúly sztem nem az ideális állapota a világnak mivel erõsen relatív ráadásul majdnemhogy egyenlõ a stagnálással, ma több mint 6 milliárd ember él a bolygón ami akárhonnan nézzük (és akárhogyan akarnánk enyhíteni az általuk okozott kárt) nem természetes, vagy a mi létszámunk fog drasztikusan csökkenni vagy a természet igazodik hozzánk és a változásával egy új egyensúlyi helyzetet teremt, a lényeg hogy történik vmi ami vagy egy kudarc lesz amibõl tanulhatunk vagy fejlõdés ami hosszú távon mindennek és mindenkinek jó.

szerintem 😊

Ha engem kérdeztek az emberiség káros a bolygóra. Sajnos. Ez van. Egyszer talán majd nem így lesz, de addig is rettegjen az egész föld tõlünk! 😞((((((((((((((((((((

"Az ember/emberiség felsõbbrendû az állatoknál, van esze, öntudata, céljai stb. és nem csak egy biogép amit az ösztönei mozgatnak.
Az, hogy az emberiség esztelen és nem gondolkodik hosszú távra csak a felszín piszkálása, pár ezer év alatt eljutottunk a barlangból a világûrbe a fejlõdés egyértelmû és folyamatos, igaz hogy az ember egyszer állat ill. a természet része volt de csak VOLT! Mára már elkezdtük megteremteni a saját világunkat és már nem mi igazodunk a környezethez hanem az hozzánk."

Sztem kicsit olvass utána ezeknek, van egy csomó ismeretterjesztõ mû ilyen témában. Az ember ugyanolyan ösztöngép, csak képes az önreflexióra, ennek felfogására. Egy kiragadott példa: a nõk ovuláláskor úgy öltöznek, hogy nagyobb bõrfelület marad relatív szabadon, anélkül, hogy ezzel tisztában lennének. Teljesen ösztönösen teszik ezt.
A másik oldal meg: nézd majd egyszer meg, ha ismétlik a National Geographicon Kokóról, a jelbeszédre megtanított gorilláról szóló filmet. Akkor rájössz, hogy nincs is olyan sok különbség köztünk. A legfélelmetesebb az volt, amikor 10-15 év távlatából elmesélte, kiskorában hogyan ölték meg anyját és csapattársait a vadorzók, õt pedig hogyan hurcolták el. Vagy amikor kiscicát kért magának házikedvencnek, mivel a kedvenc meséje a "Három kiscica" volt, a kismacskát pedig elnevezte Csupalabdának, és a hasán sétáltatta, simogatta, akár egy ember, aztán amikor elütötte egy autó teljesen letargiában esve gyászolt, mikor elmondták neki, hogy meghalt. Kíváncsi lennék, mi lenne a véleményed, ha még élne mondjuk a Homo floresiensis, ami egyes kutatók szerint csupán pár száz éve halt ki Indonéziában. A helyiek ugyanis szerepel a meséiben, legendáiban. (Nemrég volt nagy szenzáció ennek a törpe emberfajnak a felfedezése). Vajon õ is csak egy szaros állat lenne?

Egy kis idézet még. Desmond Morris Csupasz Majom címû könyvének elsõ soraiból. Nagyon ideillik:

"A majmok és az emberszabású majmok összesen százkilencvenhárom fajt számlálnak a Földön. Közülük százkilencvenkettõnek a testét szõr borítja. Az egyetlen kivétel egy csupasz emberszabású, amely önmagát Homo sapiensnek nevezi. Ez a szokatlan és rendkívûl sikeres faj ideje jelentõs részét azzal tölti, hogy létezésének magasabb rendû mozgatórugóit tanulmányozza, míg ugyanennyi idõt szentel annak is, hogy az alapvetõ indítékokat gondosan figyelmen kívül hagyja. Büszke arra, hogy az összes fõemlõs közül neki van a legnagyobb agya, azt ugyanakkor igyekszik eltitkolni, hogy neki van a legnagyobb pénisze is... Egy kifejezetten nagyhangú, velejéig kíváncsi és mindenfelé hemzsegõ fõemlõsrõl van szó, úgyhogy itt az ideje, hogy megvizsgáljuk, alapvetõen mi jellemzi a viselkedését."
Ütõs. 😊

Ja én meg azt hittem nem testközelbõl szeretnéd látni. Hupsz...

Dehogynem.

Nem pesti vagy mi? 😊

Azért én megnézném, hogy mi történne, ha 1szer akkora árhullám lenne a dunán, hogy szétmosná pestet...

jó, hogy itt vagy...

Jó téma, megtévesztõ cím, rá is harapott a nép. Itt is van egy-két ökörborjú hozzászólás.

Szerintem ez a fórum jobb, mint a szánalmas.hu 😊))

Grat....látom te is sok katasztrofa filmet láttál....biztos mindig az örül tudooknak drukkolsz...a te döntésed...azonban ha télleg igy gondolod akkor mutass példát...és ugorj ki a 10.röl elöre is köszi rmélem 1 sártócsában landoslz!😛PP

"Remélem az emberi faj hamarosan kihal kis sárgolyónkról..."

Egyet nem értek, te miért élsz még? Vagy talán nem tartod magad embernek?

Én is leírtam már a véleményemet. Egy két adat:

- A Dunakiliti-víztározó: a 20 km hosszú, 16 km2 vízfelületû tározótavat 200 millió m3 víz befogadására tervezték.

- A Dunakiliti és Szap (Palkovièovo) közötti üzemvízcsatorna: az összesen 25 km hosszú, 300-700 m széles csatorna nem más, mint egy mesterséges, kibetonozott meder, amely a Duna vizét a Bõs (Gabèikovo) térségében épülõ vízlépcsõhöz vezeti. Esési magasság eléése végett a csatornát 18 méterrel a természetes felszín fölött kellett végigvezetni.

- A nagymarosi vízlépcsõ: amely 115 km-rel az üzemvízcsatorna visszaágazása alatt épült volna.

- a nagymarosi gát 9 méter magas lett volna

A Szlovákiához tartozó Csallóközben fekvõ Bõs (Gabèikovo) és a Dunakanyarban elhelyezkedõ Nagymaros között van jó 170 km.

A Metazin külföldi írásokból szemléz, a héten volt egy ami pont ide kapcsolódik:
http://www.nol.hu/metazin/cikk/375818/

Remélem az emberi faj hamarosan kihal kis sárgolyónkról...nem érdemeltük meg a Földet mint otthont.Alkalmatlanok vagyunk rá, hogy itt éljünk más fajok mellett.Az egyetlen selejt ezen a világon az ember.Minden más faj tud egymással élni csak mi nem.Nincsen még 1 ilyen idióta népség aki szánt szándékkal tesz maga körül mindent halottá....Csak remélni tudom hogy nem sokáig élõsködünk itt.A természet ellen sosem lesz olyan hogy 1-0 , vagy akár 0-0.Ebben a csatában csakis a természet gyõzhet...mert Õ az egyensúlyra törekszik.

És most jöhet a lehülyézésem, meg minden más...

Bevallom, nem vagyok hidrobiológus, tehát nem vagyok igazi szakértõ sem. Ez a szöveget azonban már olvastam, az egyik mozgalmár nyomta a kezembe vagy tizennyolc éve. Súlyos pontatlanságok vannak benne és alapos csúsztatások is.

pl. "A vízlépcsõ elkészültével csak úgy lehetett volna a vízminõséget megvédeni, ha hatalmas üzemekben állandóan tisztították volna a folyó vizét. Ez tekintettel a napi szennyvíztermelésre, lehetetlen."

Azt hiszem, hogy mostanában kezdik megépíteni azokat a szennyvíztisztító telepeket sorban a Duna és a mellékfolyói mentén amit emlegetnek. Csak most az EU normáira hivatkoznak, és a települések szennyvíztisztítását emlegetik. Mert ez régebben hiányzott! (És még nincs kész! A pesti sincs!) Én láttam annak idején a Vág vizét, és tudod zavaros volt a szennytõl.

"A teljes körû megítélést nehezíti az a tény, hogy a létesítmények 170 km hosszan helyezkednek el, alsó szakasz jellegû folyón, ezért a közvetett és közvetlen hatásterület is igen nagy."

Hát most nem számoltam utánna, de a Nagymarosra tervezett gáttól számolva a felsõ vége a 170 kilométernek azt hiszem már osztrák terület, vagy mégsem? Ha jól emlékszem; Budapest 0 km. -Hegyeshalom határátkelõ közt a táv 178km. Bár lehet hogy tévedek, és a nyomvonal is más.

Az elsõ szakaszban leírtak egy része teljesült is, de nem a baktériumos, okát már leírtam, keresd ki!

Második szakasz: alapvetõen az elõbb írtam le; ha összekoszolod a vizet mindent összekoszol utánna! Nem szükséges ismételned más szavakkal, értem én elsõre is....


Harmadik szakasz: nem értem hogy tud egy 9m-es (kilencméteres) gát 16 méteres duzzasztást okozni, ráadásul egy jóval magasabban fekvõ területen?

Persze a víztározó mûködéséhez hely kell, de ez egy része eleve adott, a Duna ártere. Az a terület, ami amúgy sem használható úgy mint más területek.

Hát ha a vizet duzzasztjuk, akkor a vízszint megemelkedik. Egészen addig, amíg a terepszint a duzzasztott víz szintje alatt van. De ez azt is jelenti, nem a csökkenõ talajvízszint lesz a fõ probléma. Az emelkedni fog, nem csökkenni. A minõsége meg csak akkor romlik, ha szennyezed.

Száz szónak is egy a vége Mi nem építettük meg amit terveztünk, a többiek meg igen. Pl. az osztrákoknak 13 erõmûgátjuk van a Dunán. Ezeket õk is azidõtájt építették, ha jól tudom. És köszönik, megvannak. És jól megvannak. A Bécs alatti víztározó mellett egyenesen kiemelt üdülõterület hoztak létre. Nézd meg, ha arra jársz! érdemes...

A tudás hatalom ugyebár. A hatalommal pediglen tudni kell élni és nem visszaélni!!

És szerinted ez minden tekintetben olyan jó dolog? Szerintem az ember még most is a természet része, még ha nem is akarja ezt elfogadni.

Az ember/emberiség felsõbbrendû az állatoknál, van esze, öntudata, céljai stb. és nem csak egy biogép amit az ösztönei mozgatnak.
Az, hogy az emberiség esztelen és nem gondolkodik hosszú távra csak a felszín piszkálása, pár ezer év alatt eljutottunk a barlangból a világûrbe a fejlõdés egyértelmû és folyamatos, igaz hogy az ember egyszer állat ill. a természet része volt de csak VOLT! Mára már elkezdtük megteremteni a saját világunkat és már nem mi igazodunk a környezethez hanem az hozzánk.

Tökéletesen igazad van, de azt kell védeni amink van. Nem is az a cél, hogy visszaállítsuk az eredeti természetes állapotokat, mert lehetetlen. A Rába folyónk egyes részei, nagyon közel állnak a természetes környezethez.Csak egy példa: Hortobágynak sincs köze a természetes környezethez és nem is ezért kapta meg azt a kitüntetõ címet, hogy a világörökség része lett. Kúltúrális kategóriában helyezték el, amiért sok "szakértõ" sírt is annó.

Na asszem bedobom a szunyát mert már nem látok, jó éjt! <#wave>

Persze hogy lehet. És az is lehet hogy nem. De az szinte biztos hogy neked nem kéne belefolynod mások ügyeibe.

Bevallom, csak most néztem meg hogy mivel is foglalkozol. Akkor Neked is tisztában kellene lenned az alapvetõ tényekkel. Magyarország területén szinte seholsincs eredeti természetes környezet. Majdnem kétszáz éve indult meg a nagyobb arányú beavatkozás az itteni õshonos biológiai rendszerekbe. Kezdõdöttt az eredeti õshonos erdõk kiírtásával, folytatódott a folyamrendezési tervekkel, a mocsarak lecsapolásával. Az utak és vasutak építése sem tett jót, és az emberi terjeszkedés végképp betette a kaput.

Azt írtad: "Lényeg ami lényeg én sajna még nem jártam a Dunakanyarnál pedig nincs olyan messze tõlünk és ha megépült volna az erõmû akkor már csak képekrõl látnám az igazi természetet azon a környéken "

Hát tudod én gyakran megfordulok arra, és hát azt kell mondanom, ott szó sincs ilyesmirõl. Talán a XIX. század elején még lehetett, de mostanában már biztos nem. A Duna mindkét partja ki van építve,utak húzódnak mindkét oldalon, a balparton még vasúti töltés is van. A folyóvölgy mindkét oldala tele van víkendtelkekkel, és néhol még a Gellérthegyet is megszégyenítõ meredélyekre is építkeztek.

Persze még mindíg szép látvány a Dunakanyar, de már rég nem természetes, inkább olyan mint a budai hegyek.

Sajnos.

Biztosra veszem, hogy egerekkel is kísérleteztek. Még az érdekes, hogy embereknél is különbözõ kultúrák különbözõ módon határozzák meg a saját személyes terük nagyságát. Példáúl ázsiában ha beszélgetsz egy emberrel az gyakran olyan közel áll hozzád, hogy az már-már zavaró számodra és kénytelen vagy egy lépést hátrálni tõle.

Mielõtt túl sok hülyeséget írnál. Remélem, ez elég "szakértõi":

" A vízlépcsõk a folyó természetes életének teljes átalakítását jelentik, alapvetõ változásokat hoznak a fizikai adottságokban és ezek révén a kémiai, biológiai folyamatokban is. A változások – sík vidéki vízerõmû esetében nagyon súlyos ökológiai problémákhoz vezethetnek. A vízlépcsõrendszer estében a következõ gondok merülnek fel: 1. az áramlási viszonyok megváltozásának hatásai. A duzzasztás következményei a tározókban a víz áramlási sebességének csökkenése, ezáltal az üledéklerakódás fokozása, a talajvízszint megemelkedése az Öreg-Duna elhagyott medrében és a Szigetközben. A Csallóközben a vízpótláscsökkenés következtében az árterek nedvességének csökkenése; talajvízszint csökkenés. 2. A hidrodinamikai változások miatt átértékelõdõ vízszennyezések vízminõséget befolyásoló szerepe. Az ökológiai elõrejelzések szerint a vízlépcsõrendszer káros következményei a legtöbb esetben visszafordíthatatlanok. A teljes körû megítélést nehezíti az a tény, hogy a létesítmények 170 km hosszan helyezkednek el, alsó szakasz jellegû folyón, ezért a közvetett és közvetlen hatásterület is igen nagy. A gátak fölött a vízmozgás csökkenése miatt fokozódik az ülepedés, amely elõbb-utóbb a tározó feltöltõdéséhez vezet. Az üledék ipari és kommunális szennyezéseket is tartalmaz, amelyet jelentõs vírus- és baktériumszennyezés kísérhet. A kotrás az elõbbi szennyezések nagyobb területen való szétszóródását okozhatja. Az ülepedés miatt nõ a víz fényáteresztõ képessége. Ehhez társul a megnövekedett foszfor- és nitrogénterhelés, amelyek együttesen a fitoplankton szaporodási ütemének és tömegének akár tízszeres növekedését is elõidézheti. A vízminõség romlik. A biológiai szervesanyag-terhelést tovább növeli a lelassult vízben elszaporodó bakteriális mikroflóra, ezért hamarosan anaerob viszonyok alakulnak ki a felszín közelében is, amelynek eredményeként megindul a rothadás, a szerves és szervetlen szennyezõanyagok feldúsulása, a humuszanyag-színtézis nõ. Az élõhal tömeg 80%-al csökkenhet. Az építkezés következtében pedig 56 000 hektár mezõgazdaságilag értékes terület menne veszendõbe. Nõ a buzgárok elõfordulása és az árvízveszély is. A gátak alatt a vízutánpótlás elvágása miatt csökken a talajvízszint, fokozódik a talaj minõségének romlása. A csúcsrajáratás okozta vízszintingadozást a halikrák és halivadékok nem viselik el, ezért csökken jelentõsen a halállomány.

A vízlépcsõrendszer legsúlyosabb problémája a térség ivóvízkészleteinek kockáztatása. A szigetközi hidrogeológiai helyzet jellegzetessége, hogy a vízadó réteg állandó dunai vízutánpótlást kap a kavics szûrõrétegen keresztül. A tározó feltöltése és az ülepedés megkezdése után ez az utánpótlás az eltömõdés miatt csökken, megszûnik, illetve a szennyezõanyagok bemosódása révén 30-50 éven belül az egész vízbázist elszennyezheti. Ugyanez a folyamat a nagymarosi vízlépcsõ által érintett parti szûrésû vízbázisokra is érvényes. A vízlépcsõ megépítését megelõzõ mederkotrás 60-160 cm medersüllyedéssel, a kitermelhetõ mennyiség csökkenésével, a minõség romlásával járt. A kitermelhetõ mennyiség 300 000 köbméterrel csökkent, ez a Budapest feletti vízbázis hozamának negyede. A vízlépcsõ elkészültével csak úgy lehetett volna a vízminõséget megvédeni, ha hatalmas üzemekben állandóan tisztították volna a folyó vizét. Ez tekintettel a napi szennyvíztermelésre, lehetetlen.

Esztergom és Nagymaros között a duzzasztás a legmagasabb árvízszint fölötti értéket ér el, az oldalcsatorna pedig végig 6-16 m-rel a terepszint felett vezetné a Duna vizét. A vízlépcsõrendszer esetében a kockázatok jelentõs részét csak a mûszaki megvalósítás kezdete után ismerték fel, holott kockázatkerülõ stratégia alkalmazására már az elõkészítés fázisában is szükség lett volna."

Én egerekkel hallottam hasonlót. Fasza berendezett ház méretû terület, búvóhelyekkel, kajával, minden földi jóval. Persze beindult az exponenciális görbe fölfelé, majd ellaposodott a telítettségi szintnél az egyedszám. Ami meglepõ volt, hogy nem állt be az egyensúly, hanem elkezdtek fogyni, megnövekedett agresszió, kevesebb utód, tán itt is kimutatták a mellékvese megnagyobbodást. A végére gyakorlatilag kihalt az egérparadicsom, pedig semmit nem csináltak a kutatók csak biztosították a megfelelõ ellátmányt. Ezt okozta a túl nagy népsûrûség.

"Legközeleb legyen benned annyi gerinc hogy az igazi nickeden írsz Mr. Három-év-alatt-ötven-hozzászólás"
Talán azért írok ezen a nicken, mert 3 év alatt ennyiszer szóltam hozzá az SG fórumokhoz. Gyere a HW-ra, oda szoktam írogatni. 😛

"Tudni hogy több vagy mint állat = EMBER
Egyenértékûnek tartani magad egy állattal = ÁLLAT"
Ja persze. Ha erõsen elhisszük, akkor igazzá válik. Ezt te sem gondolhatod komolyan. Én csupán a tényekrõl beszélek. Ez még manapság is olyan érzékenyen érinti az embereket, mint 100 éve a darwini tanok. Miért hiszed magad felsõbbrendûnek. Nem vagy az, egyszerûen elég okosak vagyunk, hogy megtehessünk bizonyos dolgokat. De ezt az adottságunkat ugyanolyan "eszetlenül" használjuk mint bármelyik állat, mivel nem gondolkodik az emberiség hosszú távra, a gyors haszon lebeg mindenki szeme elõtt. Megsúgom, komolyan gondolkodnak a taxonómusok, hogy a Homo nemzetségbe sorolják a két csimpánzfajt, mivel az újabb genetikai kutatások eredményeként kiderült milyen nagyon közeli rokonaink (közelebbi, mint a csimpánz és a gorilla egymásnak). Akkor hoppá, õk is "emberek" lesznek. Az állat is csak egy ember alkotta fogalom, amivel megpróbálja elhatárolni magát az élõvilágtól, ez még mindig a vallások nyoma lehet.

"ezért kell az embernek arra törekedni hogy teljesen uralja és irányítsa a környezetét és ne a természet szeszélyeinek legyen kitéve mint egy állat"
Ne haragudj, de az ilyenekrõl egybõl a komcsi fejesek agymenéseire asszociálok. (nem politikai értelemben persze)
Fogdd már föl, TE is a természet egy darabja vagy, magadat akarod legyõzni? Ugyanazok a törvények hatnak rád, ugyanazok a szükségleteid, mint egy állatnak, ugyanúgy megbetegszel, szaporodsz, szocializálódsz mint pl egy emlõsállat, még ha bonyolultabb is a dolog, amit a nagyméretû agyadnak köszönhetsz. Hogy gyõznénk le, ennek minden természettudományi ismeret ellent mond. Azt hittem ez a XX. sz eleji hülyeség már rég meghaladott dolog.

Ajánlom olvasgassál Desmond Morrist, vagy Richard Dawkinst, bár ez utóbbi még durvább. (Gyakorlatilag a génjeink túlélõgépei vagyunk, az õ sokszorodásukat szolgáljuk minden szempontból.)

Az lehet, de valahogy élni csak kell. A társadalmi szemlélet egycsapásra nem változik meg és megyünk vissza jurtákba lakni.

1997- es még asszem ma is érvényben lévõ terveket néztem azthiszem. Még kártérítési perek is függõben voltak a dolognál mivel a Szlovákoknak nem lett volna joguk elterelni a Dunát, nekünk meg leállítani a megvalósítást. Sajnos az érkezõ víz gyakran szennyezett. Itt a lényeg az, hogy a meglévõ kavicsréteg szûri a vizet így az ivóvízet védi. A tározóval ezt a természetes szûrõt megkerülték volna. A vízhozammal egyáltalán nem értek egyet. A bõsi vízlépcsónél a csúcsrajáratás azt jelentette volna, hogy NAPONTA kétszer a víztározó teljes vízkészletét a turbinákra engedték volna. Atomenergiánál azt kellene megnézni, hogy a kapott szennyezés és az elõállított energiamennyiség hogyan is oszlik meg. Bevallom ezzel nem vagyok tisztában.

Egyébként kattints a nickemre és megtudod mivel foglalkozom, de megígérem, hogy megpróbálok alaposan felkészült zöld lenni 😊 Greenpeace, az néha tényleg kabaré.

Én egyáltalán nem azt mondom, hogy nem lett volna hasznos. Persze, hogy az lett volna, de megintcsak azt tudom szajkózni, hogy mérlegelni kell. Az a haszon kárpótol-e minket az elvett dolgokért, melyek lehetnek tényleges károk vagy csak pusztán esztétikai és viszonylag megfoghatatlan dolgok.

Na ennek sincs semmi köze New Orleanshoz 😄

Nyugodj meg, ezért a "méregzöldek" keresztre feszítettek volna!

A szemükben az ilyesmi súlyos szitkozódásnak számít.

1. Csak akkor, ha szennyezett víz folyik bele. Magától nem szennyezõdik.

2. A talajvízszint nem csökkent volna, inkább emelkedett volna a víztárolóban levõ víz nyomása miatt. Csökkenni a dunántúli bauxit-, és a barnaszénbányák miatt csökkent, de amióta abbahagyták a mélymûvelésû bányák vizének kiszivattyúzását, attól sem kell tartani.

3. Lásd az elõzõ hozzászólásomat! Egyébként ez már a C-variáns megépítése utáni helyzet, nem az eredeti tervek szerinti.

4. Inkább kiegyenlítené a vízhozamot. Tavasszal feltöltenék a tárolót, az év többi részében meg lassan kiengednék.
Te valószinûleg az egyik pilisi hegytetõte építeni kívánt hatalmas betontárolóra gondolsz. A végsõ tervekben az egész nem szerepelt. A mozgalmárok ennek ellenére kész tényként beszéltek róla.

5. Hát úgy is meg lehetett volna csinálni, de akár betonnal is leönthették volna az egész hegyoldalt, de nem ez volt a terv. Mindenesetre ez már szõrszálhasogatás, hisz semmisem épült meg belõle.

6. Mondom, hogy az adatokra nem emlékszem, de ez tiszta energia lett volna, és az osztrákoknak ezzel fizettük volna ki az építésre felvett kölcsönt. (Ha jól emlékszem, ez kb. 8-9 milliárd shilling volt, világpiaci áron) A kölcsönt így is vissza kellett fizetni, a szén-, és atomerõmûvek energiatermelésébõl. Hogy az mennyire tisza energia, azt hiszem Neked sem kell részleteznem.


Ami pedig a zöldeket illeti. Általában nem tekintem õket alaposan felkészült szakértõknek, inkább csak nagyon idegesítõ dilettánsoknak. Túl sokszor beszélnek összevissza, és még többször cirkuszolnak nyilvánvalóan üzleti célokból. pl. Pakson a francia Greenpeace-aktivisták.

Ugyanakkor a környezetet tényleg óvni kéne, de a Duna egész folyása már régen nem természetes állapotú. Mesterséges környezetet építettünk, gátakkal szorítottuk össze. Ez az erõmûgát lett volna rajta tudomásom szerint a 42. vagy a 43. És ha tényleg jól építették volna meg haszna lett volna belõle mindekinek, így viszont sok sok ember pénzét verték el a semmiért. (A kilencvenes évek elején az infláció még a hivatalos jelentések szerint is több mint évi 50% volt!)

Lényeg ami lényeg én sajna még nem jártam a Dunakanyarnál pedig nincs olyan messze tõlünk és ha megépült volna az erõmû akkor már csak képekrõl látnám az igazi természetet azon a környéken 😞 Ha már energiáról beszélünk talán az atomenergia amibõl a legtöbbet lehet nyerni, persze bizonyos szennyezés mellett.

Bebizonyított tény, hogy minden élõlénynek szüksége van egy bizonyos személyes térre, ha ez nincs meg egyszerûen belebetegednek. A kísérlet õzekkel is lezajlott és azoknál az õzeknél ahol nem volt meg a személyes tér amit az állat igényel a mellékvesekérge elkezdett nõni, ami orvosilag is bizonyítható volt. Miért pont az azt nem tudom. Egy idõ után ez az állat pusztulásához vezethet.

Ja és ha a dunakilitinél feltöltötték volna a már kész víztárolót, a szlovákok nem terelhették volna el a C terv szerint a Dunát, mert az egész terelõgát pár méterrel a vízszint alá esne. Nem kellett volna a sok cirkusz a Mosoni-Duna vízutánpótlása miatt.

Utánna is néztem. Félreértés ne essék én nem vagyok elévakult zöld, még ha most nem is látszik, de ami sok az sok. Egy két ténnyel untathatlak ha szeretnéd. Sajnos a könyvhöz még nem volt szerencsém, de ha lehetõségem lesz elolvasom. Érdekel mások hogyan látják a dolgokat.

-A Dunakiliti-tározótóban szennyezett víz halmozódik fel, ami a Csallóköz és a Szigetköz kavicsrétegeiben lévõ, 6 milliárd m3-re becsült ivóvíztartalékot veszélyezteti,

-a talajvíz-utánpótlás erõs csökkenése súlyosan károsítja a növénytermesztést,

-az üzemvízcsatornába irányított dunai vízmennyiség miatt a természetes vízhozam (kb. 2000 m3/s) helyett mindössze 50-200 m3/s) jut az Öreg-Dunába, ami veszélybe sodorja a szigetközi ártéri erdõségek egyedülálló élõvilágát,

-a csúcsrajáratás árhulláma megváltoztathatja, visszaduzzaszthatja a Dunába ömlõ mellékfolyók természetes vízszállítását,

-a nagymarosi gát 9 méter magas betonépítménye tönkreteszi hazánk egyik legszebb táját, a Dunakanyart. Az építõk ugyan parkosított kultúrkörnyezetet ígértek, ám ez valójában egyhangú, mesterséges partszakaszokat jelent.

Ez most csak néhány kiragadott tény, melyet az épülõ Dunakiliti víztározó,Dunakiliti és Szap közötti üzemvízcsatorna, bõsi vízlépcsõ ( 720 MW telj. és csúcsrajáratott lett volna minden nap) és a nagymarosi vízlépcsõ (meglehetõsen kicsi mindössze 171 MW teljesítményû lett volna) okozott volna.

Ne völgyzáró gátban gondolkodj! Nem a visegrádi fellegvárig ért volna a tervek szerint!

Az egész építmény csak néhány méter magasra duzzasztotta volna a vizet. Nem is lehetett volna másként, mert különben az összes, a gát felett elhelyezkedõ, vízparti település megszívta volna, költözhetett volna mindenki.

Ezt persze senkinek nem mondták, helyette olyan gátszakadásról papoltak, ami szerintük elöntötte volna egész Pestet és Csepel-szigetet, és Buda alacsonyabb területeit.

A józan észnek akkor sem volt sok köze az egészhez.

De az nem azt jelenti, hogy 10 év múlva nem lesz metán, metán mindig a légkörben lesz csak újabb és újabb <#nezze>

Mindenesetre õk is ezt mondták. Nem akarlak meggyõzni az én álláspontomról, de kutass utánna egy kicsit!

Ajánlom keresd meg Moldovának ebben a témában írt könyvét, õ alaposabban utána nézett, sok szakembernek kikérte a véleményét. Le is kommunistázta jó pár pártember érte.

Azért Magyarország egyik legszebb kistáját a Dunakanyart tönkretenni nem semmi. Valamiért megéri kerülni.

Ja és a gátra tervezett közútból sem lett semmi, aki át szeretne menni, az vagy kompozik, vagy bejön Pestre, az Árpád-hídig. Ami mostanában kész rémálom. Északra akkor meg Komáromban volt a következõ híd.

Az lett volna a szép, ha megépült volna. Hidd el jobban jártunk, hogy nem. vannak olyan országok ahol az alternatív energiaforrásokhoz megvannak a környezeti feltételek. Magyarországon sajnos nem túl kedvezõek a környezeti feltételek, nagyobb kárt okozott volna mind hasznot.

Politikai öngyilkossag lett volna a szemükben. Én még emlékszem milyen cirkusz folyt Pest minden forgalmasabb csomópontjában. Aláírásgyüjtés, hangszórós propaganda, az embereket sokszor odarángatták az ívekhez, hogy írják alá. Ha nem akartad, akkor gyakran legazembereztek, néha csak úgy üvöltöztek vele mintha cigánytáboban lettek volna. Ezt nem tagadhatta, és most sem tagadhatja meg egyik nagyobb párt sem.

A tervezett teljesítményére nem emlékszem, talán úgy 3-5 % -a lett volna a teljes nemzeti energiatermelésnek. De ezt mindíg hozta volna, amíg víz van a Dunában.

Fontosabb lett volna a hajózási feltételek javítása, mert a visegrádi szorosban nagyon alacsony a vízmélység, nem mindig tud áthaladni az európai szabványok szerint épített hajó.

Igaz!
De engem mindig zavart, hogy bár megépíthették volna rendszerváltás után, mégsem tették.
És mi van helyette? Hát szénerõmûvek.
Valaki tudja, hogy a Bõs-Nagym.-i erõmû Magyarország energiaszükségletének hány százalékát fedezte volna?

"Legközeleb legyen benned annyi gerinc hogy az igazi nickeden írsz Mr. Három-év-alatt-ötven-hozzászólás"
a hozzászólások mennyisége és minõsége nem függ össze. lehet hogy az õ 50 hozzászólása többet ér mint a te összes többid tartalmilag.. <#nezze>

Nagy mértékben ezzel foglalkozom, a szakmám és a leendõ szakmám is ez. Most 6 évemet nem tudom összefoglalni neked, de létezik jobb.

Ami a legfontosabb az a társadalom szemléletmódjának a megváltoztatása a jövõ generációiban (nevelés).

Én nem azt mondom, hogy a technikát és a viszonylag kényemes életet dobjuk el, éljünk úgy mint az afrikai busmanok (ez lenne a legjobb megoldás persze), csak egy kicsit tiszteljük jobban a környezetünket, és tanuljunk olyan kultúráktól ahol ez még manapság is fontos, még akkor is ha ezeket "civilizálatlan barbároknak" nézzük. Igen néha a nadrágszíjat is meghúzhatjuk más számunkra fontosabb cél érdekében.

Mint említetted az ember a legfontosabb és amire nincs szükségünk azt minek védjük, miért foglalkozunk vele (legalábbis kisarkítva ilyesmit vettem ki a szavaidból). Nekem például a kertben fütyörészõ madarakból semmi hasznom, a megérkezõ fecskéksem lendítik elõre civilizált emberi mivoltomat, de kérdem én nélkülük is ugyan lenne ez a világ? Kétlem. Próbáltam egy hétköznapi példával illusztrálni, hogy mivel nem értek egyet.

A véleményemet már leírtam alább, a békés egymás mellett élés híve vagyok. A legjobb viszont az lenne ha nem egymás mellet élnénk, hanem együtt a természettel.

(Kicsit fellengzõs szöveg lett, de nem annak szántam és bocsi az esetleges hibákért.)

Azért, tényleg nagy gond lehet, ha ennyire idegesek már a fórumozók.
Zsúfoltságban tartott patkányokon figyelték meg, hogy elkezdték egymást harapdálni. :-)

Hát én a rendszerváltásnak nevezett politikai társastáncra gondoltam. Hogy azon belül ki mikor és hogyan lépett, az már nem érdekes.

Amit te írsz, az már jóval késõbb volt, ha nem hiszed, járj utánna!

És az már úgyse számított.

"az ember is egy állatfaj ... mintha a kommunista pártfunkcikat hallanám" 😊
Mijezapsztkomcsi bukottmaterialistanáci duma?

"Az emberrel elhitették, hogy állatt és ezért azzá vált." (Lásd I. és II. Világhábórú és utána, az idézet írója pedig a XIX-XX. századi gagyi materialista nézetekre gondol.)

A stílussal fogd vissza magad, attól nem lesz igazad hogy anyázol.

"hogy az ember is egy állatfaj. Se több, se kevesebb. Miért hiszed, hogy vannak õk, meg az ember? Része vagyunk a rendszernek, ezt nem képes senki felfogni"

Tudni hogy több vagy mint állat = EMBER
Egyenértékûnek tartani magad egy állattal = ÁLLAT

"Ugyanúgy függünk a bizbasz bóbitás madaraktól és tücsökfajoktól te barom. A legtöbb drága gyógyszeredet ritka növényekbõl és állatokból lopta ki az ember. Az erdõk segítenek elnyelni a szén-dioxidot, és termelni oxigént, megfogni a talajt, nélkülük te is megdöglesz übermenschke."

Ez ma tényleg így van, és éppen ezért kell az embernek arra törekedni hogy teljesen uralja és irányítsa a környezetét és ne a természet szeszélyeinek legyen kitéve mint egy állat.

Legközeleb legyen benned annyi gerinc hogy az igazi nickeden írsz Mr. Három-év-alatt-ötven-hozzászólás

"A most uralmon lévõ hatalmi elit pont egy vizierõmû építésének megakadályozásával került a vezetõ pozíciójába, de sohasem fogják beismerni, hogy az csak ürügy volt. (Gyengébbek kedvéért: Bõs-Nagymaros)"

Pontosítanék.
Bõs-t az MDF leállította '90-'91-ben, majd valamikor '97-ben az MSZP újrakezdte a Bõs "b" variáns építését, bele is buktak '98-ban, majd végül a FIDESZ '98 után végleg leállította.

Ritka ostoba egy élõlény vagy te. Ezzel is pont azt bizonyítod, amit kézzellábbal próbálsz tagadni és önimádó, felelõtlen módon bizonygatni az ellenkezõjét, pedig jobb, ha tudod, hogy az ember is egy állatfaj. Se több, se kevesebb. Miért hiszed, hogy vannak õk, meg az ember? Része vagyunk a rendszernek, ezt nem képes senki felfogni, nem fölötte állunk és úgy nyúlunk bele, ahogy tetszik, mert azzal magunkba nyúlunk bele. Ugyanúgy függünk a bizbasz bóbitás madaraktól és tücsökfajoktól te barom. A legtöbb drága gyógyszeredet ritka növényekbõl és állatokból lopta ki az ember. Az erdõk segítenek elnyelni a szén-dioxidot, és termelni oxigént, megfogni a talajt, nélkülük te is megdöglesz übermenschke. Komolyan, mintha a kommunista pártfunkcikat hallanám, amint azt hangoztatnák, h legyõzzük a természetet, megfordítjuk az Obot, vas és acél országa leszünk.
Ha megnézed a Föld népességének változását nagy léptékben egy az egyben ugyanolyan a dinamikája mint bármilyen rovarfajnak, amelyik közel korlátlan élelmforrásra tette rá a kezét potenciális ragadozó nélkül. Hol itt az ész? Egy okos állat az ember, semmit több, a többmillió éves génjeibe égetett ösztönök vezérlik és motiválják, arra húzza logikusnak tûnõ magyarázatait. És mivel minden faj a saját evolúciójának csapdájában él, elõbb utóbb eltûnünk/átalakulunk új fajjá, reménykedj, h azt is embernek hívják majd.