54
-
Caro #54 Hát, ezt azért még majd meglátjuk ;)
Ez is egy jó alternatíva lenne, csak azt próbálom meg keresni, hogy hogyan lehet még a hidrogén 143 MJ/kg-jánál is jobb energiasűrüséget elérni.
Az űrhajóknál ez létkérdés lenne. Bár nem tartom kizártnak, hogy idővel fúziós reaktort fognak beléjük építeni.(már ha a földön lesz) -
pipaxy #53 Törheted a fejed bárhogy, a legjobb megoldás akkor is a kémiai energia marad. Lenn a földön tiszta úton hidrogént kell létrehozni, és azzal repüljön a repülő. Ha meg a hidrogén túl veszélyesnek minősíttetik, el kell égetni benne egy kis szenet, lesz belőle metán, azzal meg már azt csinálnak, amit akarnak… -
pipaxy #52 Emiatt nem valószínű mobil alkalmazás. Egyébként úgy tudom használják átmeneti energia tárolásra.
Persze, hogy használják, a jövő autóiban is helyet kaphat, mint a fékezési energia tárolójaként, hasonlóan az ultrakondenzátorhoz.
-
Caro #51 Akkor kell 4!
De valahogy biztosan el lehet érni, hogy kioltsák egymást. ;)
A legjobb az a mágneses lett volna :(
Na mindegy, még gondolkodok, valami jó csak eszembe jut! :)
Ha a kondenzátorok egy picit erősebbek lennének...
Az egész géptörzsből meg szárnyakból kondenzátort csinálni! Az már jó nagy felület :D
Végülis nagy feszültségen talán megoldható...
100000 V-on 1 F már 10 Giga Joule-t jelent!
Persze kicsit lehet sok az az 1 farad... :,(
Meg 10 tonna kerozinban 400 van... :(
Lehetne még rugóban is energiát tárolni! :) -
#50
Na ja, de manőverezni sem igen fog a gép, a "giroszkoóphatás" miatt;) -
Caro #49 Nem gond. Kettő kell belőle, és nem lesz vele baj.
Ellentétes irányba pörögnek, és nem lesz eredő perdületvektor. Meg biztonságosabb is, ha kettő van, mint egy. -
BiroAndras #48 A lendkerék hibája az perdület megmaradás. Emiatt nem valószínű mobil alkalmazás. Egyébként úgy tudom használják átmeneti energia tárolásra. -
#47
Amúgy légkörben az arc-jetnél valszeg hatékonyabb a hidrodinamikus elektromos meghajtás (pl lifter ugye;) -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#46
Van egy harmadik is - a gép testét úgy igyekeznek kialakítani, hogy a lökéshullám minél gyengébben érje el a talajt. Ezen dolgoznak már egy ideje amerikában (QSP - Quiet Supersonic Plane) és a japánok is.
Ajánlott irodalom:
SSBD @ NASA
Supersonic Aircraft Noise @ FAA -
Caro #45 Ennek utánanézem.
Azt írja(http://www.szupravezetes.hu/), hogy a másodfajú a stabilabb, az elsőfajú sokkal kisebb indukciós teret bír el.
És a magas hőmérsékletű anyagok is másodfajúak.
A kutatások minél magasabb kritikus hőmérséklet, illetve minél nagyobb kötőerő elérésére irányulnak(ettől függ, hogy mekkora indukciót bír el).
De ír egyéb megoldásokat is az energia tárolására, pl:forgási energia(lendkerék). Ez egy légmentes kamrában szupravezetővel lebegtetve elég jól megtartja a sebességét. Innen kezdve csak egy lépés ennek az energia átvitelre való felhasználása.
A forgási energia a tömeggel egyenesen, a szögsebességgel pedig négyzetesen arányos. Ezért a szögsebességet érdemesebb növelni.
Persze ennek is megvannak a maga korlátai, pl: az anyag mekkora centripetális erőt bír el. (meg a gravitációs hullámok is csökkentik a sebességet
)
Hadd jöjjek elő a kedvenc anyagommal
:
SWNT nanocsövek. Ezzel rengeteg energiát lehetne tárolni, hiszen óriási a szakítószilárdsága. -
BiroAndras #44 "90-es évek elején-közepén nagyon népszerűsítették a jövő hiperszónikus utasszállítóit. Most, csaknem 15 évvel később még mindíg 2 machnál tartanak és a légkörben repülnek."
Két ok miatt volt sikertelen a Concorde:
1. Nagyon drága volt. 2 mach-nál elég durva körülményeket kell kibírnia a burkolatnak, és a hajtóműbe is kell kakaó rendesen.
2. A hangrobbanást rosszul viselik a földön levők, ezért civil gép nem lépheti át a hangsebességet szárazföld felett.
Főleg a 2. pont miatt bukott az összes eddigi terv. A hangrobbanás lehalkítására még nincs jó módszer.
Két módon lehet kikerülni a problémát. Az egyik, hogy nem lépik át a hangsebességet, de megközelítik. Ez persze azt jelenti, hogy "lassú" lesz a gép. A másik mód, hogy csak kis gépeket építenek, amik nem keltenek akkora lökéshullámokat. Viszont nem is tudnak 500 utast szállítani, max. 1-2 tucatot. -
DOT #43 Nukleáris hajtású repülőgépet építettek az amerikaiak és az oroszok is, amikor még azt hitték, hogy az urán lesz a megváltó csodaszer. Csaképp az amerikaiak a teszteknél rájöttek, hogy reaktort hurcolni a fedélzeten veszélyes, ráadásul a sugárvédelem akkora többlet tömeg, ami romba dönti a gazdaságosságot. Le is állították a projectet. Az oroszok egyszerűsítették a képletet, elhagyták a sugárvédelem nagy részét, el is patkolt a személyzet hamar. Ráadásul az ő hajtóművük a közvetlen hajtás okán szennyezte a levegőt is némi sugárzással. Ők is leállították a projektet. -
Bret #42 - Néha elgondolkozom, hogy aki utazik az érjen rá.
- Vagy minek is utazunk összevissza mindenhová?
Nincs elég infósztráda?
- Hülye ez a világ és pörgetik nekünk észre sem
vesszük.
- Ja a technikai fejlődés fontos. A K+F meg
felemészti a pénzt és a munkanélkülieket.
De ez is a fogyasztói társadalom (multik) haszna csak.
SZUPER EZ DE AZ EMBERISÉG ÖKÖR MARAD -
Caro #41 Hmmm...
Kár :(
Pedig jó ötletnek hangzott.
Akkor jutott eszembe, mikor megláttam, hogy az ITER-nél is GJ nagyságrendű energiák tárolódnak a tekercsben - igaz 800m3-en.
De talán ezt is ki lehet küszöbölni. Ha a szupravezető egy idő után nem jó, akkor nem azt kell használni. És egy fél méter átmérőjű réz"vezeték"-ben is elég nagy áram tud folyni, jelentősebb hőveszteség nélkül.
Nem tudom pontosan, hogy ekkora indukciónál mennyit segítenek a ferromágneses anyagok, de meg lehet próbálni kitölteni a tekercset, pl. supermalloy-val. Maximum egymilliószorosára növeli az indukciót. -
jacsoo #40 Nem lehet egy szupravezeto tekercsben akarmekkora energiat tarolni, mert az anyag szupravezeto kepesseget lerontja az eros magneses ter.
( Az elsofaju szupraveztonel van egy kritikus magneses ter, aminel megszunik szupravezeto lenni,
a masodfajunal asszem fokozatosan romlik.)
Gyorsitokban ezert szoktak olyan szupravezetot alkalmazni, amihez meg heliumos hutes kell, mert az nagyobb teret bir el, hiaba van mar olyan is, amit folyekony levegovel is lehetne huteni. -
pipaxy #39 Persze lehet, hogy lehetne nagy teljesítményűt is építeni, és az is tény, hogy nem kell bele mozgó alkatrész, de egy csomó energia elveszik hőként.
A földi változatba kellene mozgó alkatrész, legalább egy kompresszor, hiszen ott nem egy nagynyomású tartályból menne a hajtóműbe a hajtóanyag.
És azt azért ne feledjük, hogy sok megtakarítást nem érünk el, csak annyit, hogy könnyebb lesz a gép, és több utast tud szállítani.
Hát igen, csak bele kellene kalkulálni az energiatárolók súlyát is ebbe nem? :)
3) Ezt nem tudom értelmezni. Úgy érted, hogy egy tekercs energiasűrűsége korlátozott nagy lehet csak? Miért lenne így?
Hát persze hogy csak korlátozott lehet! Egy bizonyos nagyságú indukció felett –amivel arányos a térfogatban tárolt mágneses energia- a szupravezető elveszti szupravezető tulajdonságát…
-
Caro #38 1) Atomreaktort építeni repülőgépbe azért elég kockázatos.
Lezuhanhat, vagy akármi. Mellesleg az urán nem éppen a legkönnyebb, még ha nagy mennyiségű energiát is tud tárolni. Meg a sugárvédelmet is meg kell oldani.
Itt meg van egy zárt torroid tekercs, tehát semmi kósza indukcióvonal, vagy valami, ami zavarná az utasokat, vagy a gép működését.
2) Ahogy olvastam az arcjet leírását, ott azt írta, hogy kicsi, hosszantartó üzemre(mint pl alacsonypályás műholdak pályán tartása) javasolt. Persze lehet, hogy lehetne nagy teljesítményűt is építeni, és az is tény, hogy nem kell bele mozgó alkatrész, de egy csomó energia elveszik hőként.
Ezért szerintem jobb egy aszinkronmotoros-turbinás meghajtás. És azt azért ne feledjük, hogy sok megtakarítást nem érünk el, csak annyit, hogy könnyebb lesz a gép, és több utast tud szállítani. De az energiát ugyanúgy elő kell állítani. Csak ez nem vágja haza az ózonréteget, mint a rengeteg ion, ami a turbinából kijön.
3) Ezt nem tudom értelmezni. Úgy érted, hogy egy tekercs energiasűrűsége korlátozott nagy lehet csak? Miért lenne így? -
TheZsenyka #37 90-es évek elején-közepén nagyon népszerűsítették a jövő hiperszónikus utasszállítóit. Most, csaknem 15 évvel később még mindíg 2 machnál tartanak és a légkörben repülnek. -
pipaxy #36 És elvileg akármekkora távot át tud repülni, mert szinte bármekkora áram folyhat egy ilyen tekercsben, tehát bármennyi energiát lehet benne tárolni.
Ez az ötlet nem új, már régen is gondolkoztak azon hogy lehetne valami hasonlót csinálni. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy kis hőtermelő reaktort kell a repülőgépbe beépíteni. A termelt hő helyettesítené az üzemanyag égéshőjét, így akár hónapokig is a levegőben tudna maradni a repülőgép.
A te ötleted nagyon hasonló, csak nem magenergián alapul.
Azzal nem vagyunk sokkal előbbre. Ugyanúgy kell hozzá hajtóanyag, ami nehéz, és a hatásfok sem biztos, hogy a legjobb lesz egy ilyen termodinamikai/rakéta elven működő szerkezetnél.
Dehogynem! Hajtóanyag nem kell hozzá, hisz ott a környező levegő! A hatásfok meg ugyan annyi lenne, mint egy konvencionális gázturbinánál. Ami nem is olyan rossz!
Bár ebből rögtön következik, hogy nem lenne gazdaságosabb, hisz ugyan annyi energiát fogyasztana.
Amúgy kiszámoltad már, -ha már ennyire érdekel- hogy 50 tonna kerozinnak megfelelő energiamennyiség milyen térfogatú tekercsben „férne el”?
Nem inkább léghajó lenne az? :-)
-
Caro #35 Azzal nem vagyunk sokkal előbbre. Ugyanúgy kell hozzá hajtóanyag, ami nehéz, és a hatásfok sem biztos, hogy a legjobb lesz egy ilyen termodinamikai/rakéta elven működő szerkezetnél.
De nagyteljesítményű villanymotorokkal is meg lehetne oldani, bár azt nem tudom, hogy a hangsebesség felett ezek hogy üzemelnek, dehát a jet-ek is forognak, miért ne forogna ez is?
Persze a legjobb valami olyan meghajtás lenne, ami semmilyen mozgó alkatrészt nem tartalmaz(pl. ion), de ilyenek elektromosban nem nagyon vannak, amik működőképesek.
Viszont eléggé pozitívan befolyásolná a gazdaságosságoz, hiszen elég tekintélyes mennyiségű üzemanyagot lehet kispórolni a gépből. És elvileg akármekkora távot át tud repülni, mert szinte bármekkora áram folyhat egy ilyen tekercsben, tehát bármennyi energiát lehet benne tárolni. -
#34
Végül is miért ne? Lehetne vele arcjet-et építeni.
Kúl!!!!!
Majd száz év múlva.
Talán;( -
Caro #33 Mi lenne, ha nem kémiai energiával hajtanák?
A benzines topicban már leírtam, de autónál nem nagyon kivitelezhető, de repülőgépnél lehet, hogy megérné, ha egy szupravezető tekercs mágneses terében tárolnák az energiát.
Ha ez így kivitelezhető. -
#32
Haszmálnak auz is, de gondolom ott nem tudnak pont olyan körülményeket modellezni, mint ami az igazit éri. -
Alfa Of NS #31 Miert nem hasznalnak szelcsatornat? Jo, elesben az igazi kiprobalni, nem vart faktorok megjelennek, de azert szelcsatorna is sok mindenre jo lenne. -
#30
Majd 4 pontos leszállástsal landol, mint a bombázók. -
#29
Te csak egy ócska vasdarabot látsz benne, de az aerodinamikai mérnököknek ez a vízválasztó. Ha a próbatest megfelelően fog viselkedni a nagy sebességű repülésnél, akkor beért az eddigi munkájuk.
A légáram viselkedése nagy sebességnél nem modellezhető tökéletesen számítógépekkel, ezért van szükség az eféle kisérletekre. -
nenad #28 kicsit nehez elkepzelni a leszallast ilyen nagy farokkal - biztos tudjak mit csinalnak - csak igy nekem ugy tunik nagyon kevesse emelheto meg a gep orra. -
n0k0m #27 Mi az a pár tonna üzemanyag amit ezek elhasználnak? Inkább menne negyed annyival, és alig fogyasztana valamit (vagy egyen áramot, vagy ahogy meg tudják odani). Azt hiszem rossz irányba haladunk, semmi újjítás nincs csak egyre nagyobb hajtóművekkel pakolnak meg vasdarabokat. És itt most nem a környezetvédelemre gondolok hanem a gazdaságos repülésre. Eltelt 100 év a repülés kezdete óta, de még mindig nem ugorhatok el repülővel csak úgy innen 2000 km-re (pénz, pénz, pénz). -
#26
Azt azért ne feledd, hogy pl a hajtómű az már majdnem kész, és tervezőasztaltól a modellig is elég sok tennivaló van. -
Alfa Of NS #25 Kisse ugy tunik, mintha elbaftak volna egy csomo penzt es idot, es mindossze egy ocska femdarabot tudtak volna osszehozni. -
Fenjoy #24 köszi -
#23
Mert az egyik egy félkész model a másik meg számítógépes animáció. -
#22
A 2. képen az a vas jó hogy nem rozsdásodik, a 3. kon meg már valami sci-fi fimet néznék... -
#21
A Concorde az 1960-as évek tudásának a terméke, azóta sokat fejlődött az aerodinamika. Az új gépnek kissebb lesz a légellenállása, nagyobb a hatótávolsága, kisebb lesz a környezet zajterhelése és a gép károsanyag kibocsátása. -
Fenjoy #20 nekem tetszik, ez az egész project, valaki ha elmondaná nekem hogy a Concorde és eme Gép között mik a különbségek? Mert tényleg érdekelne, választ előre is köszönöm szépen
:)
-
#19
pl? -
#18
Az a hordozórakéta, rajta meg a kisérleti model. -
#17
Ami elsőre lejön a képekről azaz, hogy Concorde-nak volt stílusa és gyors is volt, ez gyors stílusa szerintem nincs, de praktikus lehet... Na ja picit húzom a szám... :-/ -
#16
Monnyuk ezek nem bizti hogy szennyeznek. -
#15
Jah van minden ami szennyez és pusztít!