Folytatódnak a japán szuperszonikus repülõ tesztjei
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#54
Hát, ezt azért még majd meglátjuk ;)
Ez is egy jó alternatíva lenne, csak azt próbálom meg keresni, hogy hogyan lehet még a hidrogén 143 MJ/kg-jánál is jobb energiasûrüséget elérni.
Az ûrhajóknál ez létkérdés lenne. Bár nem tartom kizártnak, hogy idõvel fúziós reaktort fognak beléjük építeni.(már ha a földön lesz)
Ez is egy jó alternatíva lenne, csak azt próbálom meg keresni, hogy hogyan lehet még a hidrogén 143 MJ/kg-jánál is jobb energiasûrüséget elérni.
Az ûrhajóknál ez létkérdés lenne. Bár nem tartom kizártnak, hogy idõvel fúziós reaktort fognak beléjük építeni.(már ha a földön lesz)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#53
Törheted a fejed bárhogy, a legjobb megoldás akkor is a kémiai energia marad. Lenn a földön tiszta úton hidrogént kell létrehozni, és azzal repüljön a repülõ. Ha meg a hidrogén túl veszélyesnek minõsíttetik, el kell égetni benne egy kis szenet, lesz belõle metán, azzal meg már azt csinálnak, amit akarnak…
#52
Emiatt nem valószínû mobil alkalmazás. Egyébként úgy tudom használják átmeneti energia tárolásra.
Persze, hogy használják, a jövõ autóiban is helyet kaphat, mint a fékezési energia tárolójaként, hasonlóan az ultrakondenzátorhoz.
Persze, hogy használják, a jövõ autóiban is helyet kaphat, mint a fékezési energia tárolójaként, hasonlóan az ultrakondenzátorhoz.
#51
Akkor kell 4!
De valahogy biztosan el lehet érni, hogy kioltsák egymást. ;)
A legjobb az a mágneses lett volna :(
Na mindegy, még gondolkodok, valami jó csak eszembe jut! :)
Ha a kondenzátorok egy picit erõsebbek lennének...
Az egész géptörzsbõl meg szárnyakból kondenzátort csinálni! Az már jó nagy felület :D
Végülis nagy feszültségen talán megoldható...
100000 V-on 1 F már 10 Giga Joule-t jelent!
Persze kicsit lehet sok az az 1 farad... :,(
Meg 10 tonna kerozinban 400 van... :(
Lehetne még rugóban is energiát tárolni! :)
De valahogy biztosan el lehet érni, hogy kioltsák egymást. ;)
A legjobb az a mágneses lett volna :(
Na mindegy, még gondolkodok, valami jó csak eszembe jut! :)
Ha a kondenzátorok egy picit erõsebbek lennének...
Az egész géptörzsbõl meg szárnyakból kondenzátort csinálni! Az már jó nagy felület :D
Végülis nagy feszültségen talán megoldható...
100000 V-on 1 F már 10 Giga Joule-t jelent!
Persze kicsit lehet sok az az 1 farad... :,(
Meg 10 tonna kerozinban 400 van... :(
Lehetne még rugóban is energiát tárolni! :)
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#50
Na ja, de manõverezni sem igen fog a gép, a "giroszkoóphatás" miatt;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#49
Nem gond. Kettõ kell belõle, és nem lesz vele baj.
Ellentétes irányba pörögnek, és nem lesz eredõ perdületvektor. Meg biztonságosabb is, ha kettõ van, mint egy.
Ellentétes irányba pörögnek, és nem lesz eredõ perdületvektor. Meg biztonságosabb is, ha kettõ van, mint egy.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#48
A lendkerék hibája az perdület megmaradás. Emiatt nem valószínû mobil alkalmazás. Egyébként úgy tudom használják átmeneti energia tárolásra.
#47
Amúgy légkörben az arc-jetnél valszeg hatékonyabb a hidrodinamikus elektromos meghajtás (pl lifter ugye;)
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#46
Van egy harmadik is - a gép testét úgy igyekeznek kialakítani, hogy a lökéshullám minél gyengébben érje el a talajt. Ezen dolgoznak már egy ideje amerikában (QSP - Quiet Supersonic Plane) és a japánok is.
Ajánlott irodalom:
SSBD @ NASA
Supersonic Aircraft Noise @ FAA
Ajánlott irodalom:
SSBD @ NASA
Supersonic Aircraft Noise @ FAA
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#45
Ennek utánanézem.
Azt írja(http://www.szupravezetes.hu/), hogy a másodfajú a stabilabb, az elsõfajú sokkal kisebb indukciós teret bír el.
És a magas hõmérsékletû anyagok is másodfajúak.
A kutatások minél magasabb kritikus hõmérséklet, illetve minél nagyobb kötõerõ elérésére irányulnak(ettõl függ, hogy mekkora indukciót bír el).
De ír egyéb megoldásokat is az energia tárolására, pl:forgási energia(lendkerék). Ez egy légmentes kamrában szupravezetõvel lebegtetve elég jól megtartja a sebességét. Innen kezdve csak egy lépés ennek az energia átvitelre való felhasználása.
A forgási energia a tömeggel egyenesen, a szögsebességgel pedig négyzetesen arányos. Ezért a szögsebességet érdemesebb növelni.
Persze ennek is megvannak a maga korlátai, pl: az anyag mekkora centripetális erõt bír el. (meg a gravitációs hullámok is csökkentik a sebességet <#idiota>)
Hadd jöjjek elõ a kedvenc anyagommal <#wave>:
SWNT nanocsövek. Ezzel rengeteg energiát lehetne tárolni, hiszen óriási a szakítószilárdsága.
Azt írja(http://www.szupravezetes.hu/), hogy a másodfajú a stabilabb, az elsõfajú sokkal kisebb indukciós teret bír el.
És a magas hõmérsékletû anyagok is másodfajúak.
A kutatások minél magasabb kritikus hõmérséklet, illetve minél nagyobb kötõerõ elérésére irányulnak(ettõl függ, hogy mekkora indukciót bír el).
De ír egyéb megoldásokat is az energia tárolására, pl:forgási energia(lendkerék). Ez egy légmentes kamrában szupravezetõvel lebegtetve elég jól megtartja a sebességét. Innen kezdve csak egy lépés ennek az energia átvitelre való felhasználása.
A forgási energia a tömeggel egyenesen, a szögsebességgel pedig négyzetesen arányos. Ezért a szögsebességet érdemesebb növelni.
Persze ennek is megvannak a maga korlátai, pl: az anyag mekkora centripetális erõt bír el. (meg a gravitációs hullámok is csökkentik a sebességet <#idiota>)
Hadd jöjjek elõ a kedvenc anyagommal <#wave>:
SWNT nanocsövek. Ezzel rengeteg energiát lehetne tárolni, hiszen óriási a szakítószilárdsága.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#44
"90-es évek elején-közepén nagyon népszerûsítették a jövõ hiperszónikus utasszállítóit. Most, csaknem 15 évvel késõbb még mindíg 2 machnál tartanak és a légkörben repülnek."
Két ok miatt volt sikertelen a Concorde:
1. Nagyon drága volt. 2 mach-nál elég durva körülményeket kell kibírnia a burkolatnak, és a hajtómûbe is kell kakaó rendesen.
2. A hangrobbanást rosszul viselik a földön levõk, ezért civil gép nem lépheti át a hangsebességet szárazföld felett.
Fõleg a 2. pont miatt bukott az összes eddigi terv. A hangrobbanás lehalkítására még nincs jó módszer.
Két módon lehet kikerülni a problémát. Az egyik, hogy nem lépik át a hangsebességet, de megközelítik. Ez persze azt jelenti, hogy "lassú" lesz a gép. A másik mód, hogy csak kis gépeket építenek, amik nem keltenek akkora lökéshullámokat. Viszont nem is tudnak 500 utast szállítani, max. 1-2 tucatot.
Két ok miatt volt sikertelen a Concorde:
1. Nagyon drága volt. 2 mach-nál elég durva körülményeket kell kibírnia a burkolatnak, és a hajtómûbe is kell kakaó rendesen.
2. A hangrobbanást rosszul viselik a földön levõk, ezért civil gép nem lépheti át a hangsebességet szárazföld felett.
Fõleg a 2. pont miatt bukott az összes eddigi terv. A hangrobbanás lehalkítására még nincs jó módszer.
Két módon lehet kikerülni a problémát. Az egyik, hogy nem lépik át a hangsebességet, de megközelítik. Ez persze azt jelenti, hogy "lassú" lesz a gép. A másik mód, hogy csak kis gépeket építenek, amik nem keltenek akkora lökéshullámokat. Viszont nem is tudnak 500 utast szállítani, max. 1-2 tucatot.
#43
Nukleáris hajtású repülõgépet építettek az amerikaiak és az oroszok is, amikor még azt hitték, hogy az urán lesz a megváltó csodaszer. Csaképp az amerikaiak a teszteknél rájöttek, hogy reaktort hurcolni a fedélzeten veszélyes, ráadásul a sugárvédelem akkora többlet tömeg, ami romba dönti a gazdaságosságot. Le is állították a projectet. Az oroszok egyszerûsítették a képletet, elhagyták a sugárvédelem nagy részét, el is patkolt a személyzet hamar. Ráadásul az õ hajtómûvük a közvetlen hajtás okán szennyezte a levegõt is némi sugárzással. Õk is leállították a projektet.
#42
- Néha elgondolkozom, hogy aki utazik az érjen rá.
- Vagy minek is utazunk összevissza mindenhová?
Nincs elég infósztráda?
- Hülye ez a világ és pörgetik nekünk észre sem
vesszük.
- Ja a technikai fejlõdés fontos. A K+F meg
felemészti a pénzt és a munkanélkülieket.
De ez is a fogyasztói társadalom (multik) haszna csak.
SZUPER EZ DE AZ EMBERISÉG ÖKÖR MARAD
- Vagy minek is utazunk összevissza mindenhová?
Nincs elég infósztráda?
- Hülye ez a világ és pörgetik nekünk észre sem
vesszük.
- Ja a technikai fejlõdés fontos. A K+F meg
felemészti a pénzt és a munkanélkülieket.
De ez is a fogyasztói társadalom (multik) haszna csak.
SZUPER EZ DE AZ EMBERISÉG ÖKÖR MARAD
#41
Hmmm...
Kár :(
Pedig jó ötletnek hangzott.
Akkor jutott eszembe, mikor megláttam, hogy az ITER-nél is GJ nagyságrendû energiák tárolódnak a tekercsben - igaz 800m3-en.
De talán ezt is ki lehet küszöbölni. Ha a szupravezetõ egy idõ után nem jó, akkor nem azt kell használni. És egy fél méter átmérõjû réz"vezeték"-ben is elég nagy áram tud folyni, jelentõsebb hõveszteség nélkül.
Nem tudom pontosan, hogy ekkora indukciónál mennyit segítenek a ferromágneses anyagok, de meg lehet próbálni kitölteni a tekercset, pl. supermalloy-val. Maximum egymilliószorosára növeli az indukciót.
Kár :(
Pedig jó ötletnek hangzott.
Akkor jutott eszembe, mikor megláttam, hogy az ITER-nél is GJ nagyságrendû energiák tárolódnak a tekercsben - igaz 800m3-en.
De talán ezt is ki lehet küszöbölni. Ha a szupravezetõ egy idõ után nem jó, akkor nem azt kell használni. És egy fél méter átmérõjû réz"vezeték"-ben is elég nagy áram tud folyni, jelentõsebb hõveszteség nélkül.
Nem tudom pontosan, hogy ekkora indukciónál mennyit segítenek a ferromágneses anyagok, de meg lehet próbálni kitölteni a tekercset, pl. supermalloy-val. Maximum egymilliószorosára növeli az indukciót.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#40
Nem lehet egy szupravezeto tekercsben akarmekkora energiat tarolni, mert az anyag szupravezeto kepesseget lerontja az eros magneses ter.
( Az elsofaju szupraveztonel van egy kritikus magneses ter, aminel megszunik szupravezeto lenni,
a masodfajunal asszem fokozatosan romlik.)
Gyorsitokban ezert szoktak olyan szupravezetot alkalmazni, amihez meg heliumos hutes kell, mert az nagyobb teret bir el, hiaba van mar olyan is, amit folyekony levegovel is lehetne huteni.
( Az elsofaju szupraveztonel van egy kritikus magneses ter, aminel megszunik szupravezeto lenni,
a masodfajunal asszem fokozatosan romlik.)
Gyorsitokban ezert szoktak olyan szupravezetot alkalmazni, amihez meg heliumos hutes kell, mert az nagyobb teret bir el, hiaba van mar olyan is, amit folyekony levegovel is lehetne huteni.
#39
Persze lehet, hogy lehetne nagy teljesítményût is építeni, és az is tény, hogy nem kell bele mozgó alkatrész, de egy csomó energia elveszik hõként.
A földi változatba kellene mozgó alkatrész, legalább egy kompresszor, hiszen ott nem egy nagynyomású tartályból menne a hajtómûbe a hajtóanyag.
És azt azért ne feledjük, hogy sok megtakarítást nem érünk el, csak annyit, hogy könnyebb lesz a gép, és több utast tud szállítani.
Hát igen, csak bele kellene kalkulálni az energiatárolók súlyát is ebbe nem? :)
3) Ezt nem tudom értelmezni. Úgy érted, hogy egy tekercs energiasûrûsége korlátozott nagy lehet csak? Miért lenne így?
Hát persze hogy csak korlátozott lehet! Egy bizonyos nagyságú indukció felett –amivel arányos a térfogatban tárolt mágneses energia- a szupravezetõ elveszti szupravezetõ tulajdonságát…
A földi változatba kellene mozgó alkatrész, legalább egy kompresszor, hiszen ott nem egy nagynyomású tartályból menne a hajtómûbe a hajtóanyag.
És azt azért ne feledjük, hogy sok megtakarítást nem érünk el, csak annyit, hogy könnyebb lesz a gép, és több utast tud szállítani.
Hát igen, csak bele kellene kalkulálni az energiatárolók súlyát is ebbe nem? :)
3) Ezt nem tudom értelmezni. Úgy érted, hogy egy tekercs energiasûrûsége korlátozott nagy lehet csak? Miért lenne így?
Hát persze hogy csak korlátozott lehet! Egy bizonyos nagyságú indukció felett –amivel arányos a térfogatban tárolt mágneses energia- a szupravezetõ elveszti szupravezetõ tulajdonságát…
#38
1) Atomreaktort építeni repülõgépbe azért elég kockázatos.
Lezuhanhat, vagy akármi. Mellesleg az urán nem éppen a legkönnyebb, még ha nagy mennyiségû energiát is tud tárolni. Meg a sugárvédelmet is meg kell oldani.
Itt meg van egy zárt torroid tekercs, tehát semmi kósza indukcióvonal, vagy valami, ami zavarná az utasokat, vagy a gép mûködését.
2) Ahogy olvastam az arcjet leírását, ott azt írta, hogy kicsi, hosszantartó üzemre(mint pl alacsonypályás mûholdak pályán tartása) javasolt. Persze lehet, hogy lehetne nagy teljesítményût is építeni, és az is tény, hogy nem kell bele mozgó alkatrész, de egy csomó energia elveszik hõként.
Ezért szerintem jobb egy aszinkronmotoros-turbinás meghajtás. És azt azért ne feledjük, hogy sok megtakarítást nem érünk el, csak annyit, hogy könnyebb lesz a gép, és több utast tud szállítani. De az energiát ugyanúgy elõ kell állítani. Csak ez nem vágja haza az ózonréteget, mint a rengeteg ion, ami a turbinából kijön.
3) Ezt nem tudom értelmezni. Úgy érted, hogy egy tekercs energiasûrûsége korlátozott nagy lehet csak? Miért lenne így?
Lezuhanhat, vagy akármi. Mellesleg az urán nem éppen a legkönnyebb, még ha nagy mennyiségû energiát is tud tárolni. Meg a sugárvédelmet is meg kell oldani.
Itt meg van egy zárt torroid tekercs, tehát semmi kósza indukcióvonal, vagy valami, ami zavarná az utasokat, vagy a gép mûködését.
2) Ahogy olvastam az arcjet leírását, ott azt írta, hogy kicsi, hosszantartó üzemre(mint pl alacsonypályás mûholdak pályán tartása) javasolt. Persze lehet, hogy lehetne nagy teljesítményût is építeni, és az is tény, hogy nem kell bele mozgó alkatrész, de egy csomó energia elveszik hõként.
Ezért szerintem jobb egy aszinkronmotoros-turbinás meghajtás. És azt azért ne feledjük, hogy sok megtakarítást nem érünk el, csak annyit, hogy könnyebb lesz a gép, és több utast tud szállítani. De az energiát ugyanúgy elõ kell állítani. Csak ez nem vágja haza az ózonréteget, mint a rengeteg ion, ami a turbinából kijön.
3) Ezt nem tudom értelmezni. Úgy érted, hogy egy tekercs energiasûrûsége korlátozott nagy lehet csak? Miért lenne így?
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#37
90-es évek elején-közepén nagyon népszerûsítették a jövõ hiperszónikus utasszállítóit. Most, csaknem 15 évvel késõbb még mindíg 2 machnál tartanak és a légkörben repülnek.
#36
És elvileg akármekkora távot át tud repülni, mert szinte bármekkora áram folyhat egy ilyen tekercsben, tehát bármennyi energiát lehet benne tárolni.
Ez az ötlet nem új, már régen is gondolkoztak azon hogy lehetne valami hasonlót csinálni. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy kis hõtermelõ reaktort kell a repülõgépbe beépíteni. A termelt hõ helyettesítené az üzemanyag égéshõjét, így akár hónapokig is a levegõben tudna maradni a repülõgép.
A te ötleted nagyon hasonló, csak nem magenergián alapul.
Azzal nem vagyunk sokkal elõbbre. Ugyanúgy kell hozzá hajtóanyag, ami nehéz, és a hatásfok sem biztos, hogy a legjobb lesz egy ilyen termodinamikai/rakéta elven mûködõ szerkezetnél.
Dehogynem! Hajtóanyag nem kell hozzá, hisz ott a környezõ levegõ! A hatásfok meg ugyan annyi lenne, mint egy konvencionális gázturbinánál. Ami nem is olyan rossz!
Bár ebbõl rögtön következik, hogy nem lenne gazdaságosabb, hisz ugyan annyi energiát fogyasztana.
Amúgy kiszámoltad már, -ha már ennyire érdekel- hogy 50 tonna kerozinnak megfelelõ energiamennyiség milyen térfogatú tekercsben „férne el”?
Nem inkább léghajó lenne az? :-)
Ez az ötlet nem új, már régen is gondolkoztak azon hogy lehetne valami hasonlót csinálni. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy kis hõtermelõ reaktort kell a repülõgépbe beépíteni. A termelt hõ helyettesítené az üzemanyag égéshõjét, így akár hónapokig is a levegõben tudna maradni a repülõgép.
A te ötleted nagyon hasonló, csak nem magenergián alapul.
Azzal nem vagyunk sokkal elõbbre. Ugyanúgy kell hozzá hajtóanyag, ami nehéz, és a hatásfok sem biztos, hogy a legjobb lesz egy ilyen termodinamikai/rakéta elven mûködõ szerkezetnél.
Dehogynem! Hajtóanyag nem kell hozzá, hisz ott a környezõ levegõ! A hatásfok meg ugyan annyi lenne, mint egy konvencionális gázturbinánál. Ami nem is olyan rossz!
Bár ebbõl rögtön következik, hogy nem lenne gazdaságosabb, hisz ugyan annyi energiát fogyasztana.
Amúgy kiszámoltad már, -ha már ennyire érdekel- hogy 50 tonna kerozinnak megfelelõ energiamennyiség milyen térfogatú tekercsben „férne el”?
Nem inkább léghajó lenne az? :-)
#35
Azzal nem vagyunk sokkal elõbbre. Ugyanúgy kell hozzá hajtóanyag, ami nehéz, és a hatásfok sem biztos, hogy a legjobb lesz egy ilyen termodinamikai/rakéta elven mûködõ szerkezetnél.
De nagyteljesítményû villanymotorokkal is meg lehetne oldani, bár azt nem tudom, hogy a hangsebesség felett ezek hogy üzemelnek, dehát a jet-ek is forognak, miért ne forogna ez is?
Persze a legjobb valami olyan meghajtás lenne, ami semmilyen mozgó alkatrészt nem tartalmaz(pl. ion), de ilyenek elektromosban nem nagyon vannak, amik mûködõképesek.
Viszont eléggé pozitívan befolyásolná a gazdaságosságoz, hiszen elég tekintélyes mennyiségû üzemanyagot lehet kispórolni a gépbõl. És elvileg akármekkora távot át tud repülni, mert szinte bármekkora áram folyhat egy ilyen tekercsben, tehát bármennyi energiát lehet benne tárolni.
De nagyteljesítményû villanymotorokkal is meg lehetne oldani, bár azt nem tudom, hogy a hangsebesség felett ezek hogy üzemelnek, dehát a jet-ek is forognak, miért ne forogna ez is?
Persze a legjobb valami olyan meghajtás lenne, ami semmilyen mozgó alkatrészt nem tartalmaz(pl. ion), de ilyenek elektromosban nem nagyon vannak, amik mûködõképesek.
Viszont eléggé pozitívan befolyásolná a gazdaságosságoz, hiszen elég tekintélyes mennyiségû üzemanyagot lehet kispórolni a gépbõl. És elvileg akármekkora távot át tud repülni, mert szinte bármekkora áram folyhat egy ilyen tekercsben, tehát bármennyi energiát lehet benne tárolni.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#34
Végül is miért ne? Lehetne vele arcjet-et építeni.
Kúl!!!!!
Majd száz év múlva.
Talán;(
Kúl!!!!!
Majd száz év múlva.
Talán;(
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#33
Mi lenne, ha nem kémiai energiával hajtanák?
A benzines topicban már leírtam, de autónál nem nagyon kivitelezhetõ, de repülõgépnél lehet, hogy megérné, ha egy szupravezetõ tekercs mágneses terében tárolnák az energiát.
Ha ez így kivitelezhetõ.
A benzines topicban már leírtam, de autónál nem nagyon kivitelezhetõ, de repülõgépnél lehet, hogy megérné, ha egy szupravezetõ tekercs mágneses terében tárolnák az energiát.
Ha ez így kivitelezhetõ.
\"We choose to go to the moon in this decade and do the other things, not because they are easy, but because they are hard\" - John F. Kennedy
#32
Haszmálnak auz is, de gondolom ott nem tudnak pont olyan körülményeket modellezni, mint ami az igazit éri.
#31
Miert nem hasznalnak szelcsatornat? Jo, elesben az igazi kiprobalni, nem vart faktorok megjelennek, de azert szelcsatorna is sok mindenre jo lenne.
#29
Te csak egy ócska vasdarabot látsz benne, de az aerodinamikai mérnököknek ez a vízválasztó. Ha a próbatest megfelelõen fog viselkedni a nagy sebességû repülésnél, akkor beért az eddigi munkájuk.
A légáram viselkedése nagy sebességnél nem modellezhetõ tökéletesen számítógépekkel, ezért van szükség az eféle kisérletekre.
A légáram viselkedése nagy sebességnél nem modellezhetõ tökéletesen számítógépekkel, ezért van szükség az eféle kisérletekre.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#28
kicsit nehez elkepzelni a leszallast ilyen nagy farokkal - biztos tudjak mit csinalnak - csak igy nekem ugy tunik nagyon kevesse emelheto meg a gep orra.
3d vizualizáció és egyéb objektum lakatos, illetve maxscript challenger. render engine szaki, és szeretem a süteményt. xD donorok privátban jelentkezzenek. köszönöm.
#27
Mi az a pár tonna üzemanyag amit ezek elhasználnak? Inkább menne negyed annyival, és alig fogyasztana valamit (vagy egyen áramot, vagy ahogy meg tudják odani). Azt hiszem rossz irányba haladunk, semmi újjítás nincs csak egyre nagyobb hajtómûvekkel pakolnak meg vasdarabokat. És itt most nem a környezetvédelemre gondolok hanem a gazdaságos repülésre. Eltelt 100 év a repülés kezdete óta, de még mindig nem ugorhatok el repülõvel csak úgy innen 2000 km-re (pénz, pénz, pénz).
#26
Azt azért ne feledd, hogy pl a hajtómû az már majdnem kész, és tervezõasztaltól a modellig is elég sok tennivaló van.
#25
Kisse ugy tunik, mintha elbaftak volna egy csomo penzt es idot, es mindossze egy ocska femdarabot tudtak volna osszehozni.
#24
köszi
Elnézést a Sorokért:)
#22
A 2. képen az a vas jó hogy nem rozsdásodik, a 3. kon meg már valami sci-fi fimet néznék...
Aki vadállatot csinál magából, megszabadul az emberi lét fájdalmától.
#21
A Concorde az 1960-as évek tudásának a terméke, azóta sokat fejlõdött az aerodinamika. Az új gépnek kissebb lesz a légellenállása, nagyobb a hatótávolsága, kisebb lesz a környezet zajterhelése és a gép károsanyag kibocsátása.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#20
nekem tetszik, ez az egész project, valaki ha elmondaná nekem hogy a Concorde és eme Gép között mik a különbségek? Mert tényleg érdekelne, választ elõre is köszönöm szépen
:)
:)
Elnézést a Sorokért:)
#17
Ami elsõre lejön a képekrõl azaz, hogy Concorde-nak volt stílusa és gyors is volt, ez gyors stílusa szerintem nincs, de praktikus lehet... Na ja picit húzom a szám... :-/
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#16
Monnyuk ezek nem bizti hogy szennyeznek.
Elvesztem a show útveszt?iben. Soha nem láttok többé tiszta lelketekkel. Tudod, mi múlunk, nem az id?.
#15
Jah van minden ami szennyez és pusztít!
Elvesztem a show útveszt?iben. Soha nem láttok többé tiszta lelketekkel. Tudod, mi múlunk, nem az id?.
#14
Nem feltétlen a kerozin az egyetlen lehetséges üzemanyag. Metán, Földgáz, Hidrogén, stb...
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#13
Az olajárak megint az égben, és megint készül az új SST. Tisztára mint 30 évvel ezelött.
Az EADS részvétele amúgy nem azt jelenti, hogy európai részrõl nem csak a franciák fognak bedolgozni?
Az EADS részvétele amúgy nem azt jelenti, hogy európai részrõl nem csak a franciák fognak bedolgozni?
Histeria est magistra vitae. Ez nem trollkodás, ez online graffiti! ;) https://suno.com/@nexus65ongs
#12
Hidd el megoldják azt is <#nyes>
Elvesztem a show útveszt?iben. Soha nem láttok többé tiszta lelketekkel. Tudod, mi múlunk, nem az id?.
#11
Inkabb mar a sugarhajtasu meghajtasrol kellene atterni valami masra....
#10
Inkább néz ki V3-nak mint repülõnek :)
#8
Hát a 3. képen az az eképzelés naon flash :O nemsoká már Chubakka is sztyuárdesz lesz :D
Elvesztem a show útveszt?iben. Soha nem láttok többé tiszta lelketekkel. Tudod, mi múlunk, nem az id?.
Hogy mennyi repülõ katasztrófához fog ez vezetni.
Nem normálisak...
Nem normálisak...
Szerintem az a segédhajtómûve
Oldal 1 / 2Következő →