59
-
pemga #19 Cool :). Én még mindig a tankos-felvonulós május elsejék emlékében éltem, amikoris a tankokat arra használták, hogy a jég által leroncsolt aszfaltfelületet a tankokkal felvonulás keretében feltörjék, és biztos legyen ok újra aszfaltozni :). Legalábbis Moszkvában ez volt a menő akkoriban. -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#18
Lánctalpas kicsit gáz lehet, mert előírás, hogy aszfalton annak rongálása nélkül tudnia kell haladni rajta. Egy tank ilyet szerintem nem tud :))
Tud. Gumi futófelületű (vagy gumitéglás) lánctalp. Több nyugati harckocsinál is már ilyenek vannak, de például a déli szomszédban, Szlovéniában is ilyeneket kaptak a felújított T-55-ösök. Előnye hogy nem rongálja az aszfaltot, és egyben jobb is rajta a tapadása. Hátránya, hogy cserélni kell a gumi alkatrészeket. -
HUmanEmber41st #17 "Az ION rendszer hasonló módon működik, mint az emberi szem és agy." - nyilatkozta Sören Kammel, a projektet vezető szakember, a karslruhe-i intézet kutatója."
Ha már tudja, hogyan működik az agy miért nem veszi fel a Nobel díjat?? mit vacakol ilyen terepjárókkal??
Szóval érdekes a feladat, mert ugyan könnyűnek látszik, mégis nehéz....ejnye, h nem tudnak intelligenciát programozni ezekbe a cuccokba..
Gondoljatok csak bele! Itt élnek a szemünk előtt a rovarok! repülnek ! és nem is akárhogyan! tehát a kicsi testükbe nagyobb tudás van, mint ezekben a sivatagi terepjárókban..hogyan lehetséges ez ???
ezen nem gondolkodik el senki??? -
pemga #16 Teljesen autonómoknak kell lenniük a járműveknek (ha felborul: magának kell felállnia, stb.) A DARPA sajátmaga is elhelyez tereptárgyakat, amit detektálnia és kezelnie kell a járműveknek. Lánctalpas kicsit gáz lehet, mert előírás, hogy aszfalton annak rongálása nélkül tudnia kell haladni rajta. Egy tank ilyet szerintem nem tud :)) Annyi biztos csak, hogy egy mezei 4x4-es járgánnyal végig lehet csinálni (magyarul nem lehetetlent kérnek :), helikopterek és ufók kizárva :)). -
#15
"sok másra is képesek a számítógépek, amit az ember évekig tanul. Ezen kívül kerékkel könnyebb közlekedni, mint lábbal."
Persze ha a készítők tudják, hogy pl az ember hogyan tanul járni különböző talajaon, lépcsőn, emelkedőn, lejtőn, akkor ezt be lehet írni a programpa, és akkor télleg nem kell 3-4 év.
De szerintem ezt a készítők sem tudják.
A természetnek is kellett vagy 1 milliárd év amíg a férgek után kitalálta az ízeltlábúakat.
A giliszta sokáíg űber volt mert nem tud elesni;)
Amúgy egy kerekes járgánynak ha pl a hasa fennakad egy köben, akkor annyi, tengelymagasságánál nagyobb lépcsőre nem tud felmenni stb.
Akkor már inkább lánctalp.
De a láb akkor is űberfaszább, egyszerűen áttudja lépni az akadályokat!!!!
"Nem jó. A lényeg itt pont az, ami az ilyen felvételeken nem látszik. A terep olyan részleteit is figyelembe kell venni, ami messze túl van a műholdképek felbontásán."
Na azért azok az 5-10 cm-es felbontású térképek szerintem csak elég pontosak. Ami egy 10 cm es kövön nem tud átmenni az ne is induljon neki!
"Ráadásul a terep változhat, új akadályok jöhetnek létre, és még a többi jármű is útban lehet."
Erről az jut eszembe amikor tereptan foglalkozáson 1951-es térképekkel kelett navigálni;)
Szerintem azért az USA-nak van a legnagyobb felderítő kapacitása. Ha a DARPA útján kérnek (és kaphatnak) egy max pár napos térképet, az akkor ott lesz!
Ha meg egy jármű utban van akkor 5 méterrel odébb megy. Már az elemes holdjáróm is ki tudott kerülni dolgokat, pedig annak semmi agya nem volt!
"Az ilyen problémák megoldása egyszerűnek tűnhet, de valójában rengeteg részletkérdés bizonyul nagyon bonyolultnak."
Bonyolult ha elbonyolítjuk!
Persze az okoskodásom nem igaz, ha a versenykiírásban benne van hogy mesterséges intelligenciával, meg érzékelőkkel kell a dolgot megoldani. -
Kazak #14 "Ezen kívül kerékkel könnyebb közlekedni, mint lábbal."
Ez azon múlik, hogy milyen terepen kell áthaladni. A verseny szabályzata sem zárja ki a "lábas" járműveket. Valószínűleg az akadályok leküzdése szempontjából a lábon járó gép jobb lenne, mint a kerekes, csak technikailag nehéz kivitelezni. -
pemga #13 A DARPA csak a nyerteseknek fizet (legtöbbet akkor ha sikerül végigjutni, ilyen még nem volt). A legtöbben valamiféle egyetemi projekt keretében indulnak.
Volt olyan verseny is, amikor a kütyüknek egy kiállításra kellett eljutniuk egy városban (teljesen más környezet), ott nagyobb sikerek voltak. -
waterman #12 persze nem azt mondom hogy a promitív A*-ot használják, mert persze hogy lehetetlen lenne az összes lehetséges lépést tudni. de nem hiszem el, hogy ha mondjuk az a gép ami úgy dönt, hogy ez zsákutca, nem tudna tolatni 10 métert aztán ott újra lehetséges alternatívák után nézni. az utat meg tetszőleges méretű négyzetrácsokra bontjuk (via gps) és ha áthaladtunk egyen, akkor az előző előttit töröljük. így a feldolgozandó adatmennyiség elfogadható szintre esik vissza. sajnos mivel csak az aktuális és az előző lépések vannak meg, így lehet nem a legoptimálisabb utat találjuk meg, de haladni fogunk.
a szükséges számítási teljesítményről: láttam egy videót a neten(ne kérdezd a címet), egy via epia alaplap volt a lelke az egésznek: kis 3kerekű valami hengereket és hasábokat kerülgetett egy kézilabda pályán. sztereo kamerának két középkategóriás usb kamerát használtak és a kütyü ismerte a cél gps koordinátáját. a pálya egyik csücskéből indították(kb a szemköztibe kellett eljutnia) kb másfél óráig kóvájgott de odaért.. az egész akkora volt, mint egy piperetáska. -
BiroAndras #11 "meg még valami: nem értem minek kellenek ilyen nagy monstrumok!"
Nagyobb cuccosba könnyebb belegyömöszölni a szükséges érzékelőket és számítási teljesítményt.
A navigáció nehézsége szempontjából meg szerintem nem számít a méret. -
BiroAndras #10 "aztán ott az A*(visszalépéses) algoritmus: a nem járható utat kikerüli és megpróbál egy másikat találni."
Meglehetősen bonyolulttá tud az válni, ha nem négyzetrácsra van felépítve a terep. Én most pont ilyen programot írok, és kezdem azt érezni, hogy talán nem az A*-ot kellett volna használni.
Ráadásul annak kell az egész környék pontos térképe, a jármű meg nem lát mindent. -
BiroAndras #9 "Hány évig tanul az ember járni?
3-4, amig minden fajta talajaról ránézésre meg tudja állapítani, hogy mit várhat tőle. Nem hiszem hogy ezt a tanulási időt ebben az esetben is meglehetne spórolni."
sok másra is képesek a számítógépek, amit az ember évekig tanul. Ezen kívül kerékkel könnyebb közlekedni, mint lábbal.
"Szerintem lehetetlen olyan intelligneciát csinálni, amibe beleépítik, hogy már azonnal képes legyen megállapítani, hogy az adott környezetben, a jármű paramétereit is figyelembe véve, hogy kell majd navigálni."
A gépeknél nem kell mindegyiknek mindent önállóan megtanulni. Az elsajátított tudás jó része átvihető a többi gépre.
"Ha már úgy is a DARPA fizeti az egészet, kérjenek el tőlük részletes 3D műholdfelvételeket, az alapján egy egyszerűbb algoritus is megtalálja az ideális útvonalat."
Nem jó. A lényeg itt pont az, ami az ilyen felvételeken nem látszik. A terep olyan részleteit is figyelembe kell venni, ami messze túl van a műholdképek felbontásán. Ráadásul a terep változhat, új akadályok jöhetnek létre, és még a többi jármű is útban lehet.
Az ilyen problémák megoldása egyszerűnek tűnhet, de valójában rengeteg részletkérdés bizonyul nagyon bonyolultnak. -
waterman #8 meg még valami: nem értem minek kellenek ilyen nagy monstrumok! ott volt a Sony AIBO gépkutya: tanult, futott, ugatott, labdázott, és nem ment neki semminek. az egészagya akkora lehet, mint egy távirányító.. mondjuk nem egy rendkívül gyors teremtés az igaz. de gps-el, és a környezetet felmérő pontosabb érzékalőkkel állítom gyorsítható. az AIBO ráadásul 4lábú.. -
waterman #7 nem tudták mire számítsanak?? készüljünk a legrosszabra, reméljük a legjobbakat! tehát eleve olyan járműveket kellett volna készíteni amik nehezen borulnak, vagy ha úgy gondolja a gép, hogy hoppá fejjel lefelé vagyok akkor vissza tudjon állni jó pozícióba.. ennek ellenére azt hiszem volt motor is amit múlt évben rajthoz állítottak. nevetséges.. az meg hogy beszorul a gép valahova? házilag egy csengőkapcsolóból is lehet olyan szenzort csinálni ami megállítja a gépet, ha kezd szűkös lenni a hely. aztán ott az A*(visszalépéses) algoritmus: a nem járható utat kikerüli és megpróbál egy másikat találni. szerintem egy hatkerekű magashasú, de alapjábanvéve alacsony konstrukciónak lennének a legjobb túlélési esélyei. -
#6
IGazából a tereppel volt a gond:) sok jármű nem fért el vagy rosszul választotta meg az útvonalat ugyanis egy meglehetősen sziklás sivatagos terepen folyik a verseny. Volt amelyik felborult volt amelyik beszorult 2 szikla közé... Sok szempontot nem vettek figyelembe a tervezők, mert nem tudtak milyen terepre számítsanak. -
#5
Hány évig tanul az ember járni?
3-4, amig minden fajta talajaról ránézésre meg tudja állapítani, hogy mit várhat tőle. Nem hiszem hogy ezt a tanulási időt ebben az esetben is meglehetne spórolni.
Szerintem lehetetlen olyan intelligneciát csinálni, amibe beleépítik, hogy már azonnal képes legyen megállapítani, hogy az adott környezetben, a jármű paramétereit is figyelembe véve, hogy kell majd navigálni.
Ha már úgy is a DARPA fizeti az egészet, kérjenek el tőlük részletes 3D műholdfelvételeket, az alapján egy egyszerűbb algoritus is megtalálja az ideális útvonalat. Táplálják be a telepjáróba, meg adjanak mellé egy GPS-t és annyi.
Nem kell itt túlbonyolítani a dolgot. -
#4
A tavalyi nagy égés volt a résztvevőknek, a sokszázezer $-os járművek nagy része 100m-t se tudott megtenni. Nem értem, hogy indulhattak bármilyen tesztelés nélkül. Remélhetőleg idén lesz olyan, ami legalább 1km-t meg tud tenni. -
ogreg #3 Ezek a járművek is egy lépéssel közelebb viszik a hadsereget a T-1-es létrehozásában, ha tud tájákozódni, akkor már csak egy hőkövetős rendeszer kell és már henteheti is az embereket ahova ledobják.
Kíváncsi vagyok mikorra lesz működőképes egyik is.
Az első képen a járgyány úgy néz ki mint a csillagkapuból megismert MALP (legalábbis hasonlír rá)csak az távvezérelt. -
#2
Ez olyan mint a F1 fél évig dolgoznak egy autón aztán a startnál bedöglik 
-
Nyiri #1 A tavalyi jo lehetett :)