A fénysebességgel játszanak a tudósok

Komolyra fordítva a szót, szerintem arról van szó, hogy információt lehet továbbítani a fénysebességnél gyorsabban olymódon, hogy két létezõ fénysugár fázisával játszanak. Ez nem mond ellent a relativitáselméletnek, mivel az információnak nincs tömege. Lényegében két fénysebességgel terjedõ fénysugár közti fáziseltérés változik meg hamarabb, ami pedig nem igazán alkalmas sokmindenre. Az már egy más kérdés, hogy gyakorlati haszna mennyire lehet, mivel feltételezi a már meglévõ két fénysugárt, amely "kiépítése" nem valósulhat meg fénysebességnél gyorsabban. (Egyébiránt a fénysebesség annak mozgási irányában értendõ, tehát ha beteszek két tükröt, egyharmadára lassíthatom én is a fényt. Ha pedig a célpont a mi világunkban látszólag x sebességre van, de kiépítek egy féreglyukat a két pont között, vagy meghajlítjuk a teret, úgy hamarabb is eljuttathatjuk a célpontra a fényt. Az más kérdés, hogy erre még az emberiségnek nincs technológiája.)
Amúgy meg valóban sok fogalmazási hibát tartalmaz a cikk, kezdve azzal, hogy nem mindegy, hogy egynegyedével, vagy egynegyedére lassítják, stb. Szóval jó lenne a cikknek is érthetõbben fogalmazni, de szerintem itt is azzal a szokásos újságírói trükkel állunk szeben, hogy egy hirmorzsából kerekített egy szakmailag nem kellõ jártassággal rendelkezõ újságíró egy cikket, több kevesebb sikerrel.

Aztán a fénnyel mûködõ procira már nem folyékony nitrogént kell locsolni, hanem bebugyolálom heggesztõszemüvegbe, és kész a mod? <#idiota>

Azt még elfelejtettem leírni, hogy ez az eredmény csak azért lehetett, mert svájci tudósok voltak.
Namármost köztudott, hogy a friss hegyi levegõn az ember is üdébb, frissebb, gyorsabban mozog. Logikus, hogy a fény is gyorsabb ilyen körülmények közt.

Emberek, ne vicceljetek már, semmi, még az információ sem mehet a fény sebességénél gyorsabban jelenlegi tudásunk szerint és SEMMI nem utal arra hogy ez ne így lenne.

Most jó nagy baromságot írtál, a gravitáció is fénysebességgel "halad". Nem is olyan rég mérték meg a Jupiter segítségével:

http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn3232

Valójában senki nem tudja, hogy milyen gyorsan terjed a gravitáció, lehet hogy gyorsabban mint a fény, de lehet hogy nem.

Minekután az õsrobbanás elméletet a kvantumfizika oldaláról nem lehetett 100%-ig alátámasztani, pár trükkös fiatal fizikus bevezette a felfúvódás gondolatát. Tekíntve, hogy a világegyetem már elelve fénysebességgel tágult ez feltételezi, hogy a téridõ egyszercsak ezt meghaladóan terjedjen ki.
Ha elfogadjuk a felfúvódás elméletét akkor már is van egy példánk, ami szerint valami (a világegyetem) túllépte a fénysebességet.

Másik jó példa a kvazárokból kilépõ nagysebességû anyagsugarak, illetve a kvazárok rendkívülo gyors változásai. Ha elfogadjuk, hogy a kvazárok tényleg nagy meszeségben levõ objektumok, akkor nem mutathatnák ezeket a jelenségeket!
Persze bizonyos trükközéssel megvédhetõ ez az álláspont, és nem szükségszerûen fog a dolog sebessége a fénysé fölé nõni. Ez már inkább hasonlít a cikkben szereplõ példára, hogy látszólagosan mégiscsak túlléphetõ a fényseb.

Szal azért nem olyan egyértelmûek a dolgok mint a középiskolai fizika tankönyvekben!!!

És akkor még a nemrég felfedezett gyorsító hatású sötét erõrõl nem is beszéltünk!

Tudtommal a gravitációs tér terjedése is "csak" fénysebességgel hallad, és én nem látom hogy a cikk ezen az állásponton változtatna, szóval miért nem mozognánk 8 percig körpályán?

Egyébként lelassítani nem túlzottan nehéz a fényt. A sima 1,5-es törésmutatójú üvegben már csak 2E8 m/s-al megy.

Ez nem igaz.
Nem tudok a gravitáció terjedési sebességének mérési bizonyításáról, de valahol fénysebesség körül van.
Elég nagy galiba lenne belõle, ha nem akkora lenne.

"A gravitacios (es a tobbi tomegvonzasi) hatas is fenysebessegel halad. Ha most hirtelen eltunne a nap, akkor a bolygonk meg kb 8 percig korpalyan mozogna, magyarul nem ternenk le elobb a palyarol minthogy meglatnank hogy eltunt a nap." Épphogy arról van szó, hogy a gravitációs hatás megváltozása AZONNAL érezteti hatását MINDEN olyan objektumon, amire az hatással volt (vagyis mindegyikre). A fény hiányát tényleg csak 8 perc múlva érzékelnénk ilyen távolságból, a gravitáció hiányát viszont azonnal.

A relativisztikus fizika szerint semmi (beleertve az informaciot) sem haladhat a fenynel gyorsabban. A gravitacios (es a tobbi tomegvonzasi) hatas is fenysebessegel halad. Ha most hirtelen eltunne a nap, akkor a bolygonk meg kb 8 percig korpalyan mozogna, magyarul nem ternenk le elobb a palyarol minthogy meglatnank hogy eltunt a nap.
A feny sebessege vakumban c, mas kozegekben a c-nel alacsonyabb. A cikkben ha jol ertelmeztem uvegszalrol van szo, tehat eleve c-nel alacsonyabb sebessegu fenyrol van szo. Valoszinuleg ezt az alacsonyabb sebessegu feny-t tudtak gyorsitani (valamilyen c alatti sebessegre), ami nem mond ellent semmilyen fizikai torvenynek.
A fenyrol egy kicsit: A feny kettos termeszetu. Lehet hullamkent vagy reszecske kent jellemezni. Mindkettot kulon-kulon lehet kiserlettel bizonyitani, azt viszont nem hogy egyszerre lenne hullam is meg reszecske is. Reszecskekent leginkabb egyenes vonalu egyenletes mozgasban (es nem hullammozgasban ala #11) halad.

Valóban, és gondolom te sem érted, miként fogunk a fénynél gyorsabban tudomást szerezni a csõ végén figyelve arról, hogy frekvenciát váltottak a túlvégen (hacsak nem tudjuk már elõre). Illúzióból még nem lesz adat.

Igen, én is pontosan ezt írtam. (Mármint 3. bekezdés.)

Oké, de honnan tudhatnánk meg a lassulást, ha ennek folyományaként az óráink is lassulnának?

Amúgy a cikk tényleg borzasztó a 2 ordító hiba/mondat arányával, így alig lehet belõle megtudni valamit.

A jelenség az én értelmezésemben olyasmi, mint mikor két átlátszó vonalzó rovátkáit egymáson elmozgatva a sötét/világos részek sebessége nagyobb a mozgatás sebességénél. Érdekes az lehet, hogy mindezt hogyan használják fel információ továbbítására.

Bakker itt mindenki milyen okos 😄 Ha az itteni fórumozókat alkalmaznák a világ jobbátételében már rég lehozták volna nekünk a paradicsomot... 😄

Most nem azért, de szerintem azok a tudósok mégis csak jobban tudják hogy most mi van, mint itt bárki... (Az más h a cikkírónak fingja sincs arról h mit írt.. meg szerintem senkinek sem 😄)

Tudtommal a fényt fotonok alkotják; részecske és hullámtulajdonsággal. A foton pedig a legkisebb energiaegység. Ez energiának pedig nincs tömege.

Szerintem a gravitáció terjedési sebessége gyorsabb kell, hogy legyen a fényénél. (De mivel csak a fénnyel, ill. elektromágneses hullámokkal tudunk érzékelni, ezért a fény sebességét kapjuk meg a kísérleteknél. - magyarul: lázmérõvel nem lehet izzó vasat mérni)

Nem estem kétségbe, amiért nem értettem egy kukkot sem a cikkbõl, mert akik érteni látszanak, azok is kétségbe vonják az állításait.

Egyébként most talán haszontalannak látszik egy ilyen kisérlet, de készõbb akár még hasznos is lehet.

A fény nyugalmi tömege 0, ezért nem nõ végtelenre a tömege.

De nem értem ezt az egész információ dolgot. Most az mi? Információközvetítéshez valamiféle sugárás, vagy anyag kell nem? Vagy ittt az információ szó mást jelent, mint a köznyelvben?

Akkor most már elmagyarázhatná valaki (hozzáértõ), hogy mi a fenérõl is van szó.
Anno a fizika órán még azt tanultam, hogy a fénysebességgnél gyorsabban nem mehet semmi, mert akkor végtelen lenne a tömege. Ámbár, ha a fény mehet gyorsabban, akkor ebbõl az következne, hogy a tömege nulla. És most kellene nevetni?

" fénysebesség az õsrobbanáskor a mainál sokkal gyorsabb volt ", akarom mondani nagyobb...

Pár új elmélet szerint a fénysebesség az õsrobbanáskor a mainál sokkal gyorsabb volt és azóta folyamatosan lassul. Ez egy csomó kérdést megválaszol, viszont így nem vehetünk mérget rá hogy a fénysebesség állandó.

"Ha minden frekvencia-összetevõnek ugyanaz a fázissebessége, akkor a teljes impulzus is gyorsabbnak tûnik."

Ez nem azt jelentené, hogy pl. egy koherens, vagy lézer fény gyorsabb az inkoherensnél? Ami persze nem igaz.

Egyébként szerintem itt valami olyasmirõl van szó, hogy úgy indítanak több sugarat, hogy a közöttük létrejövõ interferencia folytán kialakuló "virtuális" hullám lesz gyorsabb egy sima sugár sebességénél. Kérdés, van-e értelme ennek a trükközésnek a laboron kívül.

"A csökkentés terén közel negyedével sikerült mérsékeli a sebességet - ami még így is szédítõ a másodpercenkénti 74 400 kilométerével -"

Khm, ennyivel csökkent, és így 223200 km/s lett.

<#taps><#taps><#banplz>

Feldughatják maguknak az üvegszálkorbácsot!<#mf1>

De mi lesz, ha ez a terroristak kezebe kerul????

Ez egy nagy baromság...A fénysebesség egy állandó! Nem lehet semmit sem felé gyorsítani mert annak a TÉRIDÕ rendszer szab határt..a fény valójában végtelen nagy sebességgel halad csak a térIDÕ defektusa miatt késik. Relativitás elmélet szerint egy 1/2 c vel haladó ûrhajóról küldünk egy lézerfényt a haladási irányban ami az ürhajó inerciájából c vel halad...Tõlünk nézve ugyanez az érték az ürhajóhoz viszonyítva 1/2 c ...viszonylagos.... Nem lehet vele manipulálni mert erre épül a világunk..ezt nem lehet és soha nem is fogják megváltoztatni..A fény haladási sebességét ..máskülönben már rég elözönlötték volna a világunkat az idõutazók hahah <#email>

Bocs az íráshibákért.

Mégegyszer elolvastam a cikket, és arra kérnélek tiszelt Richard Balázs, hogy te is tedd meg ezt az eredetivel. Én nem tudom kideríteni ebbõl, hogy az eredeti mirõl szólt. Ami itt le van írva, az jobb esetben is zavaros, vagy téves. Ellentmond még az alapvetõ klassikus fizikának is. Nem várom el tõled, hogy többet tudj, mint egy hivatásos fizikus, de azért nem ártana megmutatni a cikket egy olyannak is.

Sõt, a fény (értem itt a látható fényt, az infra-, és az ultraibolyafényt is) az eletromágneses hullámok közé tartozik.

A hullám terjedése egyáltalán nem szinusz görbe mentén halad.
Minden egyes pont a helyén marad, és ott harmonikus rezgõmozgást végez.
Az, hogy a fényhullám képe egy szinuszfüggvénnyel írható le a térben, teljesen közömbös a terjedési sebességtõl.
Hullám:Rugalmas közegben terjedõ zavar.
Vannak elméletek, miszerint az elektromágneses hullám is közegben terjed.
Ez maga a tér.

A fény viselkedését könnyebb megérteni ha hol hullámnak, hol pedig részecskének képzeljük el. A fénytörés jelenségeit könnyebb hullámjelenséggel magyarázni, de a terjedését inkább a részecskeelmélet magyarázza.

Na már most, persze van más elmélet is, és az jobban leírja a jelenségeket, de sokkal bonyolultabb.

Ne is haragudj, de inkább kabaré szövegeket irj, rég röhögtem ilyen jót..
Köszönet érte 😊

Valami félelmetes hogy milyen marhaságot írnak itt ebben a cikkben.

"A fény légüres térben körülbelül 297 600 km/s sebességgel halad, Einstein általános relativitáselmélete szerint viszont semmi sem lépheti át ezt a határt. Ez a paradoxon azonban megoldható, mivel egy fény impulzus valójában számos különálló frekvencia összetevõbõl áll, melyek mindegyike saját tempójában halad, ezt nevezik az impulzus fázis-sebességének. Ha minden frekvencia-összetevõnek ugyanaz a fázissebessége, akkor a teljes impulzus is gyorsabbnak tûnik."

Hát nem is tudom, ha a biciklim elsõ kereke kb. hússzal pörög, és a hátsó is ugyanannyival, akkor én rögtön negyvennel száguldok?

😄

Ha majd megindolkold hogy miért nincsen batyunak igaz elhiszlek. <#taps> Addig csak...<#boxer> Amúgy, nem tudom, de ha nincsen anyag a fényben, akkor mia foton? Kitaláció? Ez svácjci banda kamu. Ezek még a gravitációt is megtudnák növelni 😛 <#dumcsi><#dumcsi>

az információ sebessége lépi át a fény sebességét, márpedig Einstein ezirányú munkáiban az információról és nem a fényrõl beszél (átvitt jel).

na most elkezdek röhögni:
"Hát ezt a hülye is tudja. A fény sebessége egynesen mérendõ" MUhahhahahhaha. Hülye. Egyenesen... muhahahahaaa, te görbült tér te...

"Ha egy madzagot hullámosan rakok le a földre" hullámjelenség és részecsketulajdonság? Hülyesééég vuhhahaha, a te példád szebb muhahahahaa

Azt hiszem várok kicsit, lesznek itt még okos kecskék vicces hozzászólásokkal😊)))))

(smileyk 1-tõl 20-ig LOL)

Nemtom de a fény olyan megfoghatatlan dolog de csak van valamibõl...mint a világegyetem..aztse lehet elképzelni hogy vége van valahol...mert mivan ha odamegyek a végéhez és átnyúlok a túloldalra ? <#fogmosas>

Hát ezt a hülye is tudja. A fény sebessége egynesen mérendõ annak ellenére, hogy a szegény fény a szinuszhullámot ír le. Namármost, ha szinuszgürbe hosszúságát megmérjük, akkor az hosszabb mint a koordinátarendszer x tengelye, hiszen ez már látszik is. Ha egy madzagot hullámosan rakok le a földre, akkor több kell, mint ha egyenesen tenném. Namármost ez is bizonyítja, hogy valójában hosszabb utat tesz meg mint 300 ekm.
Sõt, minél erõsebb a fény, annál gyorsabb, hiszen, annál nagyobb az Y tengelyen mért magassága a színuszgörbének, s így a hosszúsága is több.
De azt nem tudom, hogy Einstein milyen erõs fényt mért meg, aminek 300000 km volt a hossza másodpercenként?

Ez olyan mint a mondás szerint: A legrövidebb út az egyenes, de én tudok egy rövidebbet a kiserdõn keresztül.

A cikk információtartalma egyébként kb. nulla, és még az is ellentmond önmagának több ponton.

"valami olyasmi hogy ha ugy tekintjuk hogy maga a sugár relative egyenes vonalu egyenletes mozgástt végez cc300000km/s sebességgel,akkor az "alkotoelemei" a hullámok, mivel hullámmozgást végeznek,ami ugye neme egyenes vonalu, szoval nagyobb távolságot tesz meg,amibol kovetkezik hogy a sebessége nagyobb mint 300000km/s..."

Bocs, de ez így hülyeség. Ez nem csak a fényre nem igaz, de semmilyen hullámra se. Ráadásul a fény esetében semmilyen anyag nem hullámzik.

kép nincs róla? <#idiota>

Írták is h. ez csak illúzió...

uhhh.

jol elgepeltem egy ket helyen bocsi...
remelem ertheto.

k.

hát igen.

maga a fénysugár, az indítástól az érkezésig megtett út/ indítás és érkezés közötti idõ alapján számított (fény)sebesség nem lépte túl ezt a határt.

Ha fényre elektromágneses hullámként, illetve sugárzásként vizsgáljuk akkor elképzelhetõ nagyobb sebesség a hullámot,fázis/csoport-sebességét vizsgálva...

valami olyasmi hogy ha ugy tekintjuk hogy maga a sugár relative egyenes vonalu egyenletes mozgástt végez cc300000km/s sebességgel,akkor az "alkotoelemei" a hullámok, mivel hullámmozgást végeznek,ami ugye neme egyenes vonalu, szoval nagyobb távolságot tesz meg,amibol kovetkezik hogy a sebessége nagyobb mint 300000km/s...

na majd visszaterek decemberben.akkor vizsgazom belole 😊

k.

alap 😛

<#nezze> jól mondod <#nevetes1>

ha jól értem a fény nem mozgott gyorsabban, csak az érzékelõ mért nagyobb sebességet a kisebb periódusú fény miatt

Mivel ez még mindíg a fény haladási sebessége, hiszen magáról a fényrõl van szó, akkor ha jól értem, a fény még mindíg "fénysebességgel" halad <#eplus2>