99
-
fv #59 "Vannak elméletek, miszerint az elektromágneses hullám is közegben terjed.
Ez maga a tér."
Ez az elmélet megcáfolásra került 1905-ben.
-
fv #58 helló!
az energiának van tömege: E=m*c2 -
plamex #57 Elmondom ...;)
Nem csak lézer van itt ám ... hanem mágnesek ... :)) és egyszerűen annyira taszítja hogy pont megáll a két kard ... ha jó erősen összeütik akkor vissza is pattan ... de az erő segít abban hogy nehogy kiessen a kezükből ;))) -
#56
És még azt szeretném megtudni, hogy mitől lesz az acélnál is keményebb a fénysugár a fénykardban? -
M2 #55 "...a fénytől függetlenül képes két mérőpont közötti info átvitelre."
Ez nem szükséges ha van két jól szinkronizált óránk. Majd leolvassák, felírják papírra és ráérnek akár gyalog is áthozni az eredményt. -
#54
Miért, mert azok akik olvasták (de nem teljesen értették) Einsteint ezt mondták?
Hallottál már a kvantumteleportációról (Einstein találta ki. Pár éve meg meg is csinálták;))?
-
#53
A kísérletet kielemezve mások arra a következtetésre jutottak, hogy ennél a jupiteres kísérletnél nem annyira a gravitáci mint a fény terjedési sebességét mérték ki.;)
Ha belegondolsz te is megérted, ahhoz hogy megtudjuk mérni a a gravitáció terjedését a fény sebességéhez képest, rendelkeznünk kellene olyan eszközzel, ami egyrészt méri két mérőpont között a gravitációs hatásváltozását, ráadásul a fénytől függetlenül képes két mérőpont közötti info átvitelre.
Nos gravitációs hullámot a mai napig nem tudtak kimérni, a világegyetemről pedig jelenleg még csak is elektromágneses hullámok (fény) segítségével működő berendezésekkel tudunk részletes képet csinálni.
Nincsenek elektron/pozitron/neutron/neutrino teleszkópjaink.
Ettől kezdve ez az egész csupán Dávidmerlini só!;) -
Caro #52 Valaki tud részletesen a hullámcsomagról?
Mert szerintem az lesz itt a megoldás kulcsa. -
Bret #51 Gyerekek felgyorsítom a fényt bazi nagy többszörössel és kb. 1,5 méteren hirtelen megállítom. És ez a fénykard.
És erről ti még nem hallottatok.
Illusztrációt bármely tékában találtok. Starwars 1-6 rész.
Hogy hogyan kell csinálni, azt bármelyik kis jedi tudja. :)))) -
#50
Bocs: x távolságra -
#49
Komolyra fordítva a szót, szerintem arról van szó, hogy információt lehet továbbítani a fénysebességnél gyorsabban olymódon, hogy két létező fénysugár fázisával játszanak. Ez nem mond ellent a relativitáselméletnek, mivel az információnak nincs tömege. Lényegében két fénysebességgel terjedő fénysugár közti fáziseltérés változik meg hamarabb, ami pedig nem igazán alkalmas sokmindenre. Az már egy más kérdés, hogy gyakorlati haszna mennyire lehet, mivel feltételezi a már meglévő két fénysugárt, amely "kiépítése" nem valósulhat meg fénysebességnél gyorsabban. (Egyébiránt a fénysebesség annak mozgási irányában értendő, tehát ha beteszek két tükröt, egyharmadára lassíthatom én is a fényt. Ha pedig a célpont a mi világunkban látszólag x sebességre van, de kiépítek egy féreglyukat a két pont között, vagy meghajlítjuk a teret, úgy hamarabb is eljuttathatjuk a célpontra a fényt. Az más kérdés, hogy erre még az emberiségnek nincs technológiája.)
Amúgy meg valóban sok fogalmazási hibát tartalmaz a cikk, kezdve azzal, hogy nem mindegy, hogy egynegyedével, vagy egynegyedére lassítják, stb. Szóval jó lenne a cikknek is érthetőbben fogalmazni, de szerintem itt is azzal a szokásos újságírói trükkel állunk szeben, hogy egy hirmorzsából kerekített egy szakmailag nem kellő jártassággal rendelkező újságíró egy cikket, több kevesebb sikerrel. -
#48
Aztán a fénnyel működő procira már nem folyékony nitrogént kell locsolni, hanem bebugyolálom heggesztőszemüvegbe, és kész a mod? 
-
#47
Azt még elfelejtettem leírni, hogy ez az eredmény csak azért lehetett, mert svájci tudósok voltak.
Namármost köztudott, hogy a friss hegyi levegőn az ember is üdébb, frissebb, gyorsabban mozog. Logikus, hogy a fény is gyorsabb ilyen körülmények közt. -
Zedas #46 Emberek, ne vicceljetek már, semmi, még az információ sem mehet a fény sebességénél gyorsabban jelenlegi tudásunk szerint és SEMMI nem utal arra hogy ez ne így lenne. -
Zedas #45 Most jó nagy baromságot írtál, a gravitáció is fénysebességgel "halad". Nem is olyan rég mérték meg a Jupiter segítségével:
http://www.newscientist.com/article.ns?id=dn3232 -
#44
Valójában senki nem tudja, hogy milyen gyorsan terjed a gravitáció, lehet hogy gyorsabban mint a fény, de lehet hogy nem.
Minekután az ősrobbanás elméletet a kvantumfizika oldaláról nem lehetett 100%-ig alátámasztani, pár trükkös fiatal fizikus bevezette a felfúvódás gondolatát. Tekíntve, hogy a világegyetem már elelve fénysebességgel tágult ez feltételezi, hogy a téridő egyszercsak ezt meghaladóan terjedjen ki.
Ha elfogadjuk a felfúvódás elméletét akkor már is van egy példánk, ami szerint valami (a világegyetem) túllépte a fénysebességet.
Másik jó példa a kvazárokból kilépő nagysebességű anyagsugarak, illetve a kvazárok rendkívülo gyors változásai. Ha elfogadjuk, hogy a kvazárok tényleg nagy meszeségben levő objektumok, akkor nem mutathatnák ezeket a jelenségeket!
Persze bizonyos trükközéssel megvédhető ez az álláspont, és nem szükségszerűen fog a dolog sebessége a fénysé fölé nőni. Ez már inkább hasonlít a cikkben szereplő példára, hogy látszólagosan mégiscsak túlléphető a fényseb.
Szal azért nem olyan egyértelműek a dolgok mint a középiskolai fizika tankönyvekben!!!
És akkor még a nemrég felfedezett gyorsító hatású sötét erőről nem is beszéltünk!
-
chaos89 #43 Tudtommal a gravitációs tér terjedése is "csak" fénysebességgel hallad, és én nem látom hogy a cikk ezen az állásponton változtatna, szóval miért nem mozognánk 8 percig körpályán? -
Caro #42 Egyébként lelassítani nem túlzottan nehéz a fényt. A sima 1,5-es törésmutatójú üvegben már csak 2E8 m/s-al megy. -
Caro #41 Ez nem igaz.
Nem tudok a gravitáció terjedési sebességének mérési bizonyításáról, de valahol fénysebesség körül van.
Elég nagy galiba lenne belőle, ha nem akkora lenne. -
hold position #40 "A gravitacios (es a tobbi tomegvonzasi) hatas is fenysebessegel halad. Ha most hirtelen eltunne a nap, akkor a bolygonk meg kb 8 percig korpalyan mozogna, magyarul nem ternenk le elobb a palyarol minthogy meglatnank hogy eltunt a nap." Épphogy arról van szó, hogy a gravitációs hatás megváltozása AZONNAL érezteti hatását MINDEN olyan objektumon, amire az hatással volt (vagyis mindegyikre). A fény hiányát tényleg csak 8 perc múlva érzékelnénk ilyen távolságból, a gravitáció hiányát viszont azonnal. -
fako #39 A relativisztikus fizika szerint semmi (beleertve az informaciot) sem haladhat a fenynel gyorsabban. A gravitacios (es a tobbi tomegvonzasi) hatas is fenysebessegel halad. Ha most hirtelen eltunne a nap, akkor a bolygonk meg kb 8 percig korpalyan mozogna, magyarul nem ternenk le elobb a palyarol minthogy meglatnank hogy eltunt a nap.
A feny sebessege vakumban c, mas kozegekben a c-nel alacsonyabb. A cikkben ha jol ertelmeztem uvegszalrol van szo, tehat eleve c-nel alacsonyabb sebessegu fenyrol van szo. Valoszinuleg ezt az alacsonyabb sebessegu feny-t tudtak gyorsitani (valamilyen c alatti sebessegre), ami nem mond ellent semmilyen fizikai torvenynek.
A fenyrol egy kicsit: A feny kettos termeszetu. Lehet hullamkent vagy reszecske kent jellemezni. Mindkettot kulon-kulon lehet kiserlettel bizonyitani, azt viszont nem hogy egyszerre lenne hullam is meg reszecske is. Reszecskekent leginkabb egyenes vonalu egyenletes mozgasban (es nem hullammozgasban ala #11) halad.
-
M2 #38 Valóban, és gondolom te sem érted, miként fogunk a fénynél gyorsabban tudomást szerezni a cső végén figyelve arról, hogy frekvenciát váltottak a túlvégen (hacsak nem tudjuk már előre). Illúzióból még nem lesz adat. -
dez #37 Igen, én is pontosan ezt írtam. (Mármint 3. bekezdés.) -
M2 #36 Oké, de honnan tudhatnánk meg a lassulást, ha ennek folyományaként az óráink is lassulnának?
Amúgy a cikk tényleg borzasztó a 2 ordító hiba/mondat arányával, így alig lehet belőle megtudni valamit.
A jelenség az én értelmezésemben olyasmi, mint mikor két átlátszó vonalzó rovátkáit egymáson elmozgatva a sötét/világos részek sebessége nagyobb a mozgatás sebességénél. Érdekes az lehet, hogy mindezt hogyan használják fel információ továbbítására. -
#35
Bakker itt mindenki milyen okos :D Ha az itteni fórumozókat alkalmaznák a világ jobbátételében már rég lehozták volna nekünk a paradicsomot... :D
Most nem azért, de szerintem azok a tudósok mégis csak jobban tudják hogy most mi van, mint itt bárki... (Az más h a cikkírónak fingja sincs arról h mit írt.. meg szerintem senkinek sem :D) -
#34
Tudtommal a fényt fotonok alkotják; részecske és hullámtulajdonsággal. A foton pedig a legkisebb energiaegység. Ez energiának pedig nincs tömege.
Szerintem a gravitáció terjedési sebessége gyorsabb kell, hogy legyen a fényénél. (De mivel csak a fénnyel, ill. elektromágneses hullámokkal tudunk érzékelni, ezért a fény sebességét kapjuk meg a kísérleteknél. - magyarul: lázmérővel nem lehet izzó vasat mérni) -
kutyak #33 Nem estem kétségbe, amiért nem értettem egy kukkot sem a cikkből, mert akik érteni látszanak, azok is kétségbe vonják az állításait.
Egyébként most talán haszontalannak látszik egy ilyen kisérlet, de készőbb akár még hasznos is lehet. -
kuncika #32 A fény nyugalmi tömege 0, ezért nem nő végtelenre a tömege.
De nem értem ezt az egész információ dolgot. Most az mi? Információközvetítéshez valamiféle sugárás, vagy anyag kell nem? Vagy ittt az információ szó mást jelent, mint a köznyelvben? -
Fityfirity #31 Akkor most már elmagyarázhatná valaki (hozzáértő), hogy mi a fenéről is van szó.
Anno a fizika órán még azt tanultam, hogy a fénysebességgnél gyorsabban nem mehet semmi, mert akkor végtelen lenne a tömege. Ámbár, ha a fény mehet gyorsabban, akkor ebből az következne, hogy a tömege nulla. És most kellene nevetni? -
Zedas #30 " fénysebesség az ősrobbanáskor a mainál sokkal gyorsabb volt ", akarom mondani nagyobb... -
Zedas #29 Pár új elmélet szerint a fénysebesség az ősrobbanáskor a mainál sokkal gyorsabb volt és azóta folyamatosan lassul. Ez egy csomó kérdést megválaszol, viszont így nem vehetünk mérget rá hogy a fénysebesség állandó. -
dez #28 "Ha minden frekvencia-összetevőnek ugyanaz a fázissebessége, akkor a teljes impulzus is gyorsabbnak tűnik."
Ez nem azt jelentené, hogy pl. egy koherens, vagy lézer fény gyorsabb az inkoherensnél? Ami persze nem igaz.
Egyébként szerintem itt valami olyasmiről van szó, hogy úgy indítanak több sugarat, hogy a közöttük létrejövő interferencia folytán kialakuló "virtuális" hullám lesz gyorsabb egy sima sugár sebességénél. Kérdés, van-e értelme ennek a trükközésnek a laboron kívül. -
dez #27 "A csökkentés terén közel negyedével sikerült mérsékeli a sebességet - ami még így is szédítő a másodpercenkénti 74 400 kilométerével -"
Khm, ennyivel csökkent, és így 223200 km/s lett.
-
Scae #26 
-
teddybear #25 Feldughatják maguknak az üvegszálkorbácsot! 
-
Hierogli #24 De mi lesz, ha ez a terroristak kezebe kerul???? -
slackface #23 Ez egy nagy baromság...A fénysebesség egy állandó! Nem lehet semmit sem felé gyorsítani mert annak a TÉRIDŐ rendszer szab határt..a fény valójában végtelen nagy sebességgel halad csak a térIDŐ defektusa miatt késik. Relativitás elmélet szerint egy 1/2 c vel haladó űrhajóról küldünk egy lézerfényt a haladási irányban ami az ürhajó inerciájából c vel halad...Tőlünk nézve ugyanez az érték az ürhajóhoz viszonyítva 1/2 c ...viszonylagos.... Nem lehet vele manipulálni mert erre épül a világunk..ezt nem lehet és soha nem is fogják megváltoztatni..A fény haladási sebességét ..máskülönben már rég elözönlötték volna a világunkat az időutazók hahah 
-
teddybear #22 Bocs az íráshibákért. -
teddybear #21 Mégegyszer elolvastam a cikket, és arra kérnélek tiszelt Richard Balázs, hogy te is tedd meg ezt az eredetivel. Én nem tudom kideríteni ebből, hogy az eredeti miről szólt. Ami itt le van írva, az jobb esetben is zavaros, vagy téves. Ellentmond még az alapvető klassikus fizikának is. Nem várom el tőled, hogy többet tudj, mint egy hivatásos fizikus, de azért nem ártana megmutatni a cikket egy olyannak is. -
teddybear #20 Sőt, a fény (értem itt a látható fényt, az infra-, és az ultraibolyafényt is) az eletromágneses hullámok közé tartozik.