169
avagy a természet különleges növényei, állatai.
  • Landren
    #129
    Azért én már találkoztam nem egyszer a felszinen is vele, persze nem városban az utcán. A Steweee által belinkelt képen meg lótetű van, ez egészen biztos. Azt viszont nem állítom, hogy azt is látott.

    Amúgy meg a párzási időszakban repkedés után lomhán szoktak mászkálni, mert elfáradnak. De szőrösnek nem szőrös az igaz...

    kép

  • Kmarha
    #128
    Juj... ezek irtó gusztustalanok: mélytengeri lények
  • Kmarha
    #127
    Hogy lehet valami ilyen aranyos? :)
  • steweee
    #126
    igen, jó lenne róla fotó, ha talál vki. nem tudom miért nem látszik a beszúrt grafikám, bár most a munkahelyen vagyok és itt csak explorer van. a mérete azért nagyobb volt, legalább 6-7 cm, de lehet csak egy öreg példány volt, emberben is van kétméter feletti.

    a szőröket is biztosra mondom, ha volt is szárnya nagyon a testéhez volt húzva mert nem tűnt fel hogy lenne neki. és roppant komótosan mozgott a földúton, nem úgy tűnt hgoy képen gyors mozgásra vagy repülésre, pedig nem volt sérült
  • Loál János #125
    Stewee azt írta "barna, szőrös, lomha". Ebből a barna stimmel egyedül, szerintem nem lótetű lesz az. Továbbá a felszínen látta, a lótetűre ez sem nagyon jellemző.
  • Landren
    #124
    Azért ez az állat annyira nem csoda, rendszeresen szedtem mikor harcsázni mentem, bár kinézetre kicsit furcsa az igaz.
  • Landren
    #123
    Lótetű

    lótücsök, lóbogár (Gryllotalpa vulgaris, képét l. az Egyenesszárnyuak mellékletén), az egyenesszárnyuak rendjébe, a szökdelő tücsökfélék családjába tartozó rovarfaj. Háta barnás, hasa sárgásbarna szinü, feje kicsiny, szemei aprók, csápjai fonalasak. Rágó szájrészei hatalmasan ki vannak fejlődve. Rágói fekete hegyüek. Szárnyai külön nemüek; a mellsők kisebbek, bőrnemüek; a hátsók nagyobbak, hártyásak, áttetszők és a potrohnál sokkal hosszabbak. A potroh két farksertében végződik. Három pár lába közül az első pár igen instruktiv, például szolgál arra nézve, hogy az állat testrészei mint alkalmazkodnak az életmódhoz. Ugyanis hasonló kinézésü ez, mint a vakondoké, azaz erős, vaskos, lapos és a földi túrásra igen alkalmas. Hossza 33-44, a nőstényé 36,50 mm. Egész Európában honos és egyike a legvisszatetszőbb és legkárosabb rovaroknak. Különösen a homokos és televényes földet szereti, hol a növények gyökereit elrágja és igy tetemes károkat okozhat. Egyes buvárok azonban (Daday) növényi táplálkozásukat kétségbe vonják és azt mondják, hogy állati anyagokkal is táplálkoznak. Táplálékukat a puha kerti talajban sokszor 5-10 m. hosszúságban ásott földalatti lyukakból keresgélik össze. Roppant falánk állatok, fogságban egymást is megeszik. Május, junius hóban, párzás idejekor földalatti várukból kijönnek esténkint, szürkületkor és repülnek is. Repülésük az egyenes irányban tovalebegő szitakötőéhez hasonlítható. A nőstény petéit tyúktojás nagyságu fészeküregbe rakja. A peték száma 150-400 közt váltakozik. Az első évben háromszor vedlenek, azután mélyebbre vonulnak és nyugalomba helyezkedve áttelelnek. Tavasszal felébredve, újra vedlenek kétszer és igy ötszörös vedlés után, anélkül hogy bábbá alakulnának át, elérik teljes kifejlődésüket. Tehát nem tökéletes átalakulók. Május hóban esténkint a him mellső szárnyait gyorsan egymáshoz dörzsöli, miáltal elég tiszta, pirregő hang származik. Igen kártékony állat, azért szorgalmasan üldözendő. Természetes ellensége a vakond. Sokféle irtási módjuk közül legcélirányosabb a fészkek elpusztítása és az áttelelő rovarok összefogása.

  • steweee
    #122
    na nem volt vmi sok időm, de talán ez lesz az. sajnos csak ilyen képet találtam róla. ha vkinek lenne róla fotó, az jó lenne

    Image:Snodgrass Neocurtilla hexadactyla.png

    http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Snodgrass_Neocurtilla_hexadactyla.png
  • steweee
    #121
    [IMG]http://[/IMG]
  • steweee
    #120
    na, eddig dolgoztam most megyek edzeni aztán éjszakázni. de hétvégén utánajárok és guglizok egy kcisit vele

    amúgy hat lába volt, gondolom vmi tücsökféle lehetett
  • jefferson83
    #119
    Ami még eszembe jutott az a hangyaleső, de az nagyon pici. Mondjuk a legnagyobb segítség az, ha tudod hány lába volt, mert az a legmeghatározóbb.
  • jefferson83
    #118
    Nagyjából végigpörgettem a szöcske - sáska - tücsök kombó ismertebb hazai fajait, de sajnos semmi hasonlót nem találtam.

    + még egy kis segítség. Ha a rendszertani irány helyes akkor itt kell szétnézni:

    rend: Tojócsöves egyenesszárnyúak - Ensifera
    alrend: Szöcskék - Tettigoniodea
    család: Nyergesszöcskék - Bradypodidae
    család: Lomhaszöcskék - Phaneropteridae
    család: Fürgeszöcskék - Tettigoniidae
    család: Fûrészlábúszöcskék - Sagidae
    család: Kúpfejûszöcskék - Conocephalidae
    alrend: Tücskök - Gryllodea
    család: Lótücskök - Gryllotalpidae
    család: Valódi tücskök - Gryllidae
    család: Pirregõtücskök - Oecanthidae
    család: Hangyásztücskök - Myrmecophilidae
    rend: Tojókampósok - Caelifera
    család: Valódi sáskák - Acrididae


    * Latin a googlebe beír, aztán kutakodik. Ha sikerül valakinek rálelni az rakja be légyszi ide is, mert már kiváncsi vagyok rá én is. THX.
  • steweee
    #117
    ja igen, elfelejtettem mondani, hogy a két hatalmas csáprágóján kívül nem volt észrevehető rajta bajusz vagy bármilyen nyúlvány a fején, és a potrohájából sem volt kinövés.
  • steweee
    #116
    30 éves vagyok, és nem nagyzolásból írtam ezeket. mikor feléhajoltam eltakartam a napot és beárnyékoltam, ekkor megállt és felnézett (lehet rám, lehet az égboltra) kár hogy nem volt nálam üvegcse amibe belerakom, elpusztítani meg nem akartam. mindenesete még hasonlót sem láttam soha, pedig külvárosi családi házas övezetben lakom, volt már dolgom óriássáskákkal, tücskökkel, cincérekkel, ló és kecskedarázzsal, kék fadongóval, hatalmas keresztespókméretű számomra nem ismert pókfajokkal az udvaron, stb. szal várom az ötleteket és a képeket, hátha
  • jefferson83
    #115
    LInk

    Na itt alulról felfelé --> Balról a második?? :PP Ez már szinte tarantula :)
  • Aquir
    #114
    lehet hogy találtál egy új fajt :) Mi terepgyakorlaton csináltunk rovarbegyűjtést és meghatározást nagykönyvből.. mikroszkópokkal néztük hogy X helyen Y vájatban hol van egy hasadék a bogár alján meg ilyenek.. és ilyen utakon kell meghatározni egy rovart, persze néha volt olyan is ami nem nagyon illett egyikre sem.. szal kényes dolog :)

    mert lehet hogy azóta már sok bogár mutálódott kicsit :D
  • jefferson83
    #113
    Sáskák közül semmi hasonló nem ugrik be, főleg ilyen szőrös. Előkaparom a Moczar féle rovaros cd-met hátha benne van. Ha valami hasonlót találok jelentkezem.

    "...mikor feléhajoltam hogy megnézzem, megálltt, és lassan rám nézett."

    Sokat füvezel mostanában :DDDDDDDDDDDDDD
  • steweee
    #112
    köszi a gyors reagálást. de nem is hasonlít sajnos. teljesen másképp nézett ki mint egy ilyen szöcskeféle vmi.olyasminek tűnt mint egy tarantella és egy óriássáska kereszteződése, némi lódarázsos testformával és arányokkal. lehetett va 5-7 cm hosszú, szárnyakat nem láttam rajta és roppan komótosan mozgott. mikor feléhajoltam hogy megnézzem, megálltt, és lassan rám nézett. majd mikor nem bántottam lassan továbbcammogott a földúton
  • jefferson83
    #111
    Van egy tippem. A Brehm: Az állatok világa marha jó kis könyv,de a rovarok tekintetében már nem minden részlete aktuális. Szerintem az általa említett taxont már nem használják (ez csak tipp), helyette ebben a családban néznék körül: Bradypodidae.

    Nyerges szöcske




  • steweee
    #110
    múltkor láttam VALAMIT a talajon. nem hagyott nyugodni a dolog.sztem ez lesz az , de nincs róla fotó. olyan volt mint egy pók és egy sáska kereszteződése. barna, szőrös, lomha. vki tudna róla fotót linkelni?


    A pozsgócok (Callimeninae) a legzömökebb testű, legesetlenebb mozgású sáskák közé tartoznak. Jellemző alakjuk, a Dinarchus dasypus Ill. hazánkban is előfordult. Frivaldszky állítólag a budai hegyekben látta, az Alduna mentén kétségtelenül előfordul. Leggyakoribb a Balkán-félszigeten, Kis-Ázsiában, s itt igazi steppei állat, mely a bogáncsot kedveli. Szárnyait teljesen elvesztette, de ugróképességét is. Teste gyönyörű bronzos barna, néha zöldes színben ragyog s ezt a színt némely fajon világosabb foltok tarkítják. Megfogva sárga nedvet bocsát ki torszelvényéből s ez nem más, mint saját vére, mellyel ellensége ellen védekezik. Azonban vannak fajok, amelyeken ez a vérlövellés sokkal nagyobb mértékben van kifejlődve, mint az előbbinél. Ezek a Heterodinae alcsaládba tartoznak. Ennek a csoportnak tipikus képviselője az északafrikai steppéken élő Eugaster guyoni Lerv. Erről a vérlövellő sáskáról Vosseler igen érdekes megfigyeléseket közöl. Ezek az állatok ugyanis színükkel elütnek az többi steppei sáskák színétől, amellyel szinte észrevétlenül olvadnak környezetükbe. Ez a faj, amely a vegetációban legszegényebb vidékeket lakja, téglavörös foltokkal díszített, acélkék testével ugyancsak kitűnik. Hamarosan az ellenség zsákmányává válnak, ha nem volnának meg alkalmas védőfegyverei.

    http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2668.html
  • Aquir
    #109
    azt hitte hogy hal
  • Aspyrin
    #108
    Azt hittem a pelikán csak a halakat szereti, de tévedtem.
  • Kmarha
    #107
    Először filmeztek le óriás tintahalat
  • Aspyrin
    #106
    Bele is halt :D
  • Cuchulainn
    #105
    Wow, jóképű jószág
    Szegény egyszer feljött kicsit kirándulni aztán máris rászálltak a fotósok. :)
  • Aquir
    #104
    mittomén, én csak válaszoltam :D
  • Galy
    #103
    ez most hogy jön ide?
  • Aquir
    #102
    Én mondjuk nem szarom le, nekem kell foglalkozni ilyenekkel, mivel nemcsak többfajta kémiáink hanem többfajta laborunk is van, ott pedig érteni kell hogy mit csinálsz a vegyületekkel =)

    A kémiát, a kötéseket stb. nem kell feltétlenül elképzelni, elég hogyha tudod (már ha meg tudod tanulni) :D
  • Bammy
    #101
    Nha ott kezdeném, hogy egy filmben, illetve sorozatban (prison break-a szökés) említették a következőt: van benne egy nagyon okos srác, és az ő pszihológusa mondta valakinek hogy az a srác olyan, hogy minden dolgot részletesebben akar meglátni, a legapróbb részleteibe belemenni, és ez a tulajdonság ha sok ésszel párosul akkor egy zsenit hoz létre, ha viszont kevéssel akkor elmebajokhoz vezethet". Na msot ez lehet marhaság, de engem azért fogott meg, mert olyan ember vok aki sokat gondolkozik ezen. Pl ilyenen hogy nemtom felfogni hogy ott egy vasdarab, és abban vannak ilyen kis szar elektronok meg protonok, neutronok, az elektronok kívül vannak, aztán van amikor leválnak, stb. nemtom elképzelni a kémia dolgokat, a kötések létrehozását, stb. Hogy ez hogy valósul meg..kémiában a telített szénhidrogéneknél az órán kb 5-ször felmordultam magamba hogy bazmeg, most ez mi, ez a sok szar, ez hogy van jelen egy széndarabban...Aztán kb 10 perces filózás után jövök rá, hogy nincs értelme az egésznek, és leszarom:) így van és kész....de azért kíváncsi vok hogy más is így van e, vagy leszarja és nem foglalkozik ilyenekkel:)
  • Aspyrin
    #100
    Lefilmezték a galléros cápát.
  • jefferson83
    #99
    Nem semmi: /csalánozók-CNIDARIA/

    A csalánsejt egy miniatűr tokba rejtett szigonyhoz (stilett) hasonlít, ami mechanikus inger hatására 3 milliszekundum (3•10-3 s) időtartalmon belül kioldódik. A „csúcstechnikával” készített filmfelvételek szerint már 2•10-3 s alatt levágódik a csalánsejtet tartalmazó „tok” teteje (perculum) és további 10 mikrosecundum (10-5s) a nyílhegy formájú szigony (stilett) apparátus csúcsa 40000 g gyorsulással áttöri a zsákmány állat kutikuláját.
  • Cuchulainn
    #98
    Hát igen...asszem csak az ámbrás cetek fogyasztják őket. Mondjuk iszonyat ritkák lehetnek, főleg a nagyok. Egy ekkora testet fenntartani abból a kevés táplálékból ami odalent van...
  • dzsonesz
    #97
    naja lehet, de ezek melett még a normál szívókorongok is megvannak.Ezek tudatában, meg annak ,h ugye 1 ragadozóról van szó, nemsok ellensége lehet 1 olyan 25-30m es példánynak:D
  • Cuchulainn
    #96
    Ezek is a szívókorongjaik, csak kicsit módosultak :)
    Azért nem szívesen futnék össze egyel, de tekintve, hogy nem gyakran járok több kilóméter mélyen a tenger alatt, asszem megúszom a dolgot :D
  • Cuchulainn
    #95
    Bár embert nem esznek, azért nem semmi mikre képesek:
    Tevepók (Solifugae) kifejlett egeret öl és eszik
    Figyelemre méltó, hogy nincs mérge és mégis elbánik egy saját magánál nagyobb állatal is!
  • dzsonesz
    #94
    naja, a szívókorongok , meg ezek a bizalomgerjesztő tűhegyes/pengeéles kampók

  • Cuchulainn
    #93
    A kis édesek :D
    Állítólag lehetséges, hogy akár 30 méternél nagyobbak is léteznek, csak még senki nem látta őket. A méretbecsléseket az ámbrás ceteken látható sebekből végzik, amiket a szívókorongjaik hagynak...
  • dzsonesz
    #92
    nah, ez még 1 érdekes dolog.. kár, hogy a kisebbik fajtáról is, szinte alig van valami információ.. mindenesetre szép kis állatka lehet:D


  • jefferson83
    #91
    Folyékony kénben lubickoló halak
    2006. 12. 18. 22.57

    Újfajta lepényhalra bukkantak a tudósok, melynek az a különleges szokása van, hogy folyékony kénben szeret lubickolni. A furcsa állatokat három csendes-óceáni, tenger alatti vulkánok környékén végzett expedíció során filmezték le távirányítással vezérelt kamerákkal.

    Főleg a Marianna-ároknál készítettek felvételeket, a Guam és Japán közt elterülő szigeteknél. A területen számos hidrotermális kürtő található, mely felmelegíti a vizet maga körül, akár 100 fok fölé is. Rákok és kagylók előfordultak eddig is, de halakat most először kaptak lencsevégre ilyen környezetben. Számos példányt fedeztek fel, amint a tenger felszíne alatt összegyűlő kénkutak mellett gyülekeztek.

    A kanadai Victoria Egyetem kutatói most arra keresik a magyarázatot, hogyan képesek a halak ilyen mostoha körülmények között létezni. “Az egész tele van mérgező nehézfémekkel, melyek az aktív vulkánokból távoznak" - magyarázta John Dower, oceanográfus. “A víz forró és rendkívül savas lehet, akár kettőre is lecsökkenhet a pH-értéke, mely a kénsavénak felel meg". Ehhez képest az állatok remekül érzik magukat, élnek, mint hal a vízben. Megpihennek a megdermedt kénen, melynek sűrűsége nagyobb, mint a vízé, majd pár perc múlva sértetlenül távoznak róla.
  • Cuchulainn
    #90
    Még egyszer is skorpió
    Angolul nem tudóknak: A skorpiót a paleontológusok egy dínókoponyát tartalmazó sziklával együtt becsomagolták egy ilyen öntvénybe hogy ne sérüljön a cucc szállításkor. Mikor 15 hónap múlva elkezdték lefejteni a cuccot, akkor a skorpió lazán előmászott mintha mi sem történt volna...