110
-
pipaxy #70 "Ha visszaverődnek, hullámként verőd(het)nek vissza, így nincs impulzus amit átadjanak. Ráadásul rácáfol ugye az energiamegmaradás törvényének, amit egy ilyen elfuserált jogász, mint én is ismer,
Vegyük pl a következő gondolatkisérletet: két párhuzamos, tökéletes tükör, mint napvitorla, köztük oda-vissza verődő lézersugár. Gyorsíthatja őket? Na ugye.
Ha a két tükör rögzítva van, nem történik semmi, de ha nem, akkor bizony gyorsulni fognak. Az energiamegmaradás nem sérül, mert fellép a doppler eltolódás is, mint ahogy már írta valaki. A tükrök sebességre tesznek szert, míg a közöttük pattogó lézersugár egyre vörösödik. -
pipaxy #69 A fény, mint elektromágneses hullám által kifejtett nyomást nagyszerűen lehet értelmezni kvantummechanika nélkül is. Az elektromágneses hullám behatol a fényvisszaverő rétegbe, ott áramokat indukál, amellyel kölcsönhatva "egymást" taszítani fogják. Ennyi, nem kell hozzás semmi E = m * c2 meg hasonlók, és mégis ugyan azt az eredményt adja. -
pipaxy #68 Na jó, ezt inkább hadjuk abba.
Korábban írtad: "valamelyik nagyobb hordozórakétában másodlagos-harmadlagos-sokadlagos teherként megy fel, vagy pedig a Pegasus marad. Mindkét lehetőség magában több, mint 4 millió $..."
A Cosmos 1 száz kilogrammos tömegével, 20 ezer dolláros kilogrammonkénti pályára állítási árral számolva 2 millióba jön ki a szonda fellövése. Akkor miért több önmagában mint 4 millió? -
pipaxy #67 "Lehet, hogy itt csak pályamódosításra elég a dolog, de ez miért baj? Majd csinálnak belőle nagyobbat..."
Bajnak végül is nem baj, erre tervezték, ezt tudta volna végrehajtani.
Nem is a vitrola mérete annyira a döntő, hanem annak élettartalma. A Cosmos 1 is többre lett volna képes holmi pályamódosításnál, ha tovább bírták volna vitorlái. -
LowEnd #66 Kuncika: nem vetted le a lényeget.
Amilyen részben elnyelődik, annyiban elnyelődik. Amiben tükröződik - tükröződik.
Biro András azt írta, hogy tükröződésnél is van impulzusátadás. Ezt bátorkodtam megkérdőjelezni.
"Meglökik" a fotonok az atomokat, ezáltal mozgási energiává alakulnak?
(Nem meglökik. (nem focilabdák - tekegolyók), hanem az energiájukat adják át.)
De biytos van itt olzan, aki pontosabban el tudja mondani -
kuncika #65 Úgy tudom, hogy tükröződésnél a fény egy része el is nyelődik. Képezljetek el egy olyan gömböt, aminek a belső felülete tükrös. Ha ebbe belelövünk egy fénynyalábot, akkor annak elvileg örökké a göm b belsejében kellene kóvályognia. Ehelyett azonban minden ütközésnél a tükör felületével a fény egy része elnyelődik, tehát egy idő után megszűnik a fény.
Ebből kiindulva értelmet nyer ez a tükrös rendszer, ami visszatereli a tükrözött fényt a vitorlába.
De azt elmagyarázhathá nekem valaki, hogy mi történik a fény elnyelésekor pontosan. "Meglökik" a fotonok az atomokat, ezáltal mozgási energiává alakulnak? Nem igazán értem...
[#fejvakaras
-
LowEnd #64 Ezen épp az imént gondolkodtam.
Biztos?
Ha visszaverődnek, hullámként verőd(het)nek vissza, így nincs impulzus amit átadjanak. Ráadásul rácáfol ugye az energiamegmaradás törvényének, amit egy ilyen elfuserált jogász, mint én is ismer,
Vegyük pl a következő gondolatkisérletet: két párhuzamos, tökéletes tükör, mint napvitorla, köztük oda-vissza verődő lézersugár. Gyorsíthatja őket? Na ugye.
hozzá kell, tegyem nem vagyok komponens
(mint a besenyő néni, még mielőtt ismét kapok érte)
Szóval az okosok nyugodtan kijavíthatnak, nem sértődök meg
-
BiroAndras #63 "Lehetett itt olyan véleményt is olvasni, hogy ha működik, akkor csak fekete vitorlával, mert csak az nyeli el a fényt, így nyerve energiát, amitől viszont felforrósodik és elég - miközben a tükörszerű felület egyszerűen visszaveri a fényt, és nem történik semmi."
A fény visszaverése 2x nagyobb erőt generál, mint az elnyelés. Ebből aszempontból úgy viselkednek a fotonok, mintha tömeggel rendelkező részecskék lennének (ugye rémlik az E=m*c^2 ?). -
BiroAndras #62 "Nemtom... biztos hogy igazolták? Nem csak most akarják kipróbálni?"
A fénnyomás létezését igazolták. A napvitorlát még élesben nem tesztelték. Bár ha jól rémlik, a NASA-nak volt valami hasonló cucca.
"Én azt olvastam (réges-rég) hogy a fénynyomás mérésére csinált kisérleteket elbaszták, és valójában nincs is olyan, hogy fénynyomás."
Nem tudom, hogy ki mit mért, de ha nincs fénnyomás, akkor kb. az egész XX. századi fizikát ki kell dobni. Ugyanis a jelenség abból adódik, hogy a fotonnak van impulzusa. Ez pedig a kvantummechanikából jön. Ráadásul, ha van impulzus, akkor ugye van impulzus megmaradás is, meg rugalmas ütközések, meg minden, amit tanultunk az iskolában. Tehát ez rengeteg az elemi részecskékkel kapcsolatos jelenségre hatással van. Mint pl. a Compton szórás
És nem csak a kvantumfizikában, hanem a csillagászatban is fontos jelenség. A csillagok belsejében a fénnyomás nagyon fontos tényező.
Emellett van még egy hatás, amit a napvitorla kihasználhat, a napszél (ez okozza a sarki fényt, és az üstökösök csóváját). -
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png "[NST]Cifu")
#61
Nem a szonda hibásodott meg, hanem az indítórakéta... -
#60
Igen, a Volna indítórakéta meghibásodott a fellövést követő 83 másodpercben. Miután azonban a szonda jeleket küld valószinüleg még működik, csak éppen túlságosan is alacsony pályán lehet.
Úgy tünik, hogy sajnos kudarcba fulladt a kisérlet... :( -
#59
Meghajtás az az én értelmezésem szerint amivel a szonda képes elhagyni a Föld vonzáskörzetét, vagy például képes meglátogatni egy üstököst. Ami csupán pályakorrekciós műveletek végrehajtására szolgál, csak amolyan másodlagos rendszernek tekinteném.
Ez volt a problémám.
A pályakorrekciót is valamiféle meghajtással érik el, nem? Akkor meg? -
Janeer #58 A forradalmian új, napenergia meghajtású Cosmos 1 űrhajó, melyet tegnap bocsátottak fel meghibásodhatott a kilövés után - állítják a kutatók. hát eröl enyit -
#57
Most a tv-ben is benne volt,ott a hordozó rakétát mondták egyértelműen hibásnak. -
dez #56 Azért korábban sok kritika érte ezt a dolgot más tudósok részéről, sőt, azt állították, nem működhet. (Mire projektvezető azt válaszolta, hogy de igenis működik.)
Lehetett itt olyan véleményt is olvasni, hogy ha működik, akkor csak fekete vitorlával, mert csak az nyeli el a fényt, így nyerve energiát, amitől viszont felforrósodik és elég - miközben a tükörszerű felület egyszerűen visszaveri a fényt, és nem történik semmi.
pipaxy: Lehet, hogy itt csak pályamódosításra elég a dolog, de ez miért baj? Majd csinálnak belőle nagyobbat... -
#55
Most van hajnali 2 óra kis országunkban, és a helyzet a következő:
Sikerült kilőni a rakétát, majd 6 percen keresztül fogták az adását, mire az adás félbeszakadt. A küldött anyag (a hivatalos oldalon "ambiguous") homályos, félreérthető, feldolgozása folyamatban.
Az, hogy nem fogtak azóta jeleket, nem jelenti azt, hogy a Cosmos-1 odaveszett, nem egyedi jelenség, hogy az első pár körberepülés alkalmával megszakad a kapcsolat egy űrjárművel.
Jelenleg a hordozó rakéta hibálya sem kizárható (az utolsó (3.) fázis előtt kapcsolódtak be a fedélzeti rendszerek, a terveknek megfelelően). -
pipaxy #54 „Totál felesleges és értelmetlen volt a beszólásod...”
Ez egy kicsit erős nem? Bár ha az „Az. És?”-re értetted, legyen.
Azt hiszem nem érted mire gondoltam. Természetesen igazad van, a napvitorla is hajtómű, ha még csak pályamódosításra képes is csak ebben az esetben. A cikkben meghajtás szerepelt, erre nekem mindjárt az ugrott be, hogy mivel e szonda üzemanyagot nem használ, a napfény mindig rendelkezésre áll, egész nyugodtan elmehet mondjuk a Holdhoz, majd kényelmesen visszajöhet, az egész csupán idő kérdése. Szóval ez aztán a meghajtás! Valójában persze nem, a vitorla anyaga hamar tönkre megy, a többi, hasonlóan kis gyorsulást kifejteni képes meghajtórendszert használó szondához képest (Deep Space I, SMART I) ez elég csekély delta v-t, azaz sebességváltozást képes létrehozni. E miatt bátorkodtam azt írni, hogy ez nem meghajtás… Meghajtás az az én értelmezésem szerint amivel a szonda képes elhagyni a Föld vonzáskörzetét, vagy például képes meglátogatni egy üstököst. Ami csupán pályakorrekciós műveletek végrehajtására szolgál, csak amolyan másodlagos rendszernek tekinteném.
Így már tiszta? Aztán remélem ez már meghaladja a totál értelmetlen szintet!
Jaj.
-
Az orosz tengeralattjáróról való indítás miatt nagyon "olcsó" az űrbejuttatás költsége, mert csak 1 meglévő rakétát kellett felhasználni... (jobb mint az eredeti célkitűzés, mint pl. az USA/Európa atomjaira bontása :D -
Déta #52 En inkabb azert sggodom, hogy az az alacsony koltsegvetes egyaltalan eppsegben eltudja-e juttatni a kutyut egy darabban oda fel? 
Ha megse jonne ossze a dolog, akkor legalabb lesz hullocsillag!
JA, es mi van ha az az orosz rocket 'veletlenul' eltalalja a feher hazat???
-
#51
Hát én legalábbis nem tudok olyat, hogy a Lebegyev-kisérletett megcáfolták volna... -
LowEnd #50 Nemtom... biztos hogy igazolták? Nem csak most akarják kipróbálni? 
Én azt olvastam (réges-rég) hogy a fénynyomás mérésére csinált kisérleteket elbaszták, és valójában nincs is olyan, hogy fénynyomás.
persze, lehet h. azóta fejlődött a tudomány
Napszél mondjuk tutira működne, de a protonok rendes lyukakat bírnak majd vágni a vékony napvitorlába
-
#49
Ki írt olyat, hogy nem napvitorlás volt Dooku hajója? Én azt írtam, hogy a készítők "lopták" az ötletet a tudósoktól...
Az eredeti ötletgazdának talán Keplert lehetne nevezni, aki a XVII.században rájött, hogy az üstökösök csóvája valamiféle napból kiáramló szélnek köszönhetően néz mindig "elfele" a naptól, és ezt az energiát kihasználva fel lehetne deríteni a galaxist aféle vitorlás hajókkal. Az 1920-as években merült fel újra a napvitorlás, Friedrich Zander tollából (a neve ne tévesszen meg senkit, Litván-Szovjet tudós volt). A NASA pedig az 1970-es években készítette az első napvitorlás tervet... -
mrzool #48 Kicsit szánalmas vagy, ha azt hiszed, hogy az SW2-ben volt először napvitorlás.:) Egyrészt papíron már évtizedekkel korábban készen volt, másrészt elég sok scifiben szerepelt is előtte. -
#47
Nézd csak meg a filmben mikor visszamegy a főgonosz muksóhoz, miután lelépett Anakinék elől... Szted mi az ha nem napvitorla??? -
Mice #46 "És nem is a napvitorla elkészítése lehet túl drága,"
ha egy régi sg-s napv. cikkre gondolok ott aszem pont azt írták, hogy még magának az anyagnak a steril és karcmentes előállítása és szállítása és szép műsorszám...
szerintem a kilövés inkább az olcsóbb része -
startmenu #45 Táááááááp ! -
#44
és a tiéd? meg az enyém? 
-
SirLord #43 mint ahogy a te hozzászolás pazarlásod is:D
nem fölösleges ilyeneket kiokitani? -
#42
Meghajtás <-> hajtómű. Totál felesleges és értelmetlen volt a beszólásod... -
pipaxy #41 Az. És? -
#40
A NASA nem használhat (bizonyos kivételektől eltekintve) külföldi indítórakétát (az amerikai piac védelme), ez esetben a legolcsóbb alternatíva vagy az, hogy valamelyik nagyobb hordozórakétában másodlagos-harmadlagos-sokadlagos teherként megy fel, vagy pedig a Pegasus marad. Mindkét lehetőség magában több, mint 4 millió $... -
DOT #39 Érdekes, ez a 4 milcsi dolcsi valahogy olcsóbbnak tűnik a NASA szokásos projectjeinél... Lehet, hogy volna mit tanulniuk innen? -
#38
Nem azt mondom hogy az oroszok bénábbak csak kevesebb a pénz és nem költenek annyit a biztonságra.Nem csak az űrhajózás terén.
Jelen esetben is elég szűk volt a keret és könnyen lehet hogy ez lessz a veszte.De szeretném ha nem igy lenne. -
Szalma #37 (Megállás: a másik naprendszerben is van napocska, ha minden jól megy, vitorlát is vittünk, minek trükközni..?)
Szeretettel:
Szalma -
BiroAndras #36 "mondjuk én is azt olvastam, h. a napvitorla (a klasszikus, a fénnyomáson alapuló) nem működhet a fizika általunk ismért törvényei szerint."
Miért ne működhetne? Ráadásul az ötletet épp a fizika törvényei adták.
Egyébként már régen igazolták mérésekkel is az effektus létezését. -
nbj #35 nem töbször mint az amcsiknál, és sokszor az orosz gépeket ezerszer könnyebb megjavítani mint az amcsikat -
mrzool #34 Pedig ez az egyik jó irány, lehet számodra hihetetlen, de nagyon sok tudós a napvitorlásban gondolkozik, mivel jelenleg nincs más módszer csillagközi szondák meghajtására.
A megállás pedig (elméletben) elég egyszerű: ki kell dobni egy hatalmas fémhurkot, és majd a célnaprendszer mágneses mezeje és a hurok között létrejövő kölcsönhatások lassítják a szondát. -
Atyus #33 Az anim linkek nem müxenek.. -
#32
Hát azért olyan elementeláis gyorsulás nem valószinű a napvitorlától... -
#31
Ez meghajtásra nem, csak pályakorrekcióra elegendő.
A pályakorrekciós hajtómű nem hajtómű?