48
prímek
  • Bnum
    #48
    A wikipedia-ban is ír egy pár prímtesztről:
    "http://hu.wikipedia.org/wiki/Pr%C3%ADmteszt"

    A legjobb jelenleg az AKS-algoritmus, de ezekről nem sokat tudok.
    Nagyon hatékonyan keresik a prímeket, illetve faktorizálják a számokat, de ezzel nem sokat lehet megtudni a prímek elhelyezkedéséről.

    Nagy számoknál nem is ez a cél, de nincs is más alternatíva.
    Több száz számjegynél lassan kevés lesz az univerzum eddigi ideje is a számítás elvégzéséhez.
    Végül is az kevesebb mint 5*10^17sec.
    Ha másodpercenként 10milliárdos lépésekben haladsz, az még mindig csak 5*10^27.
    Mivel elég a négyzetgyökig számolni, akkor 2,5*10^55-ig kilehet számolni az összes prímet (ilyen feltételekkel).
    S ettől még messze van a 600. :O)
  • pet0330
    #47
    Ennyi??? xD

    Nincs rá valami jobb módszer mondjuk, hogy néhány számra meg se kelljen vizsgálni?
  • dronkZero
    #46
    Fapados módszer, hogy 2től kezdve a szám négyzetgyökéig el kell osztogatni sorban a prímszámokkal az adott számot, és ha nincs olyan prímszám, amivel osztható, akkor a szám is prímszám.
  • pet0330
    #45
    Azt tudom hogy a prímek osztói csak 1 és önmaguk.

    Úgy gondoltam hogy ha hasraütök és mondok egy 600 jegyű számot akkor annak hogy keresik a prímosztóit.
  • Bnum
    #44
    Igazad van, pet0330 kérdését félre értettem.

    A prímeket keresik (pl. Erasztotenész szitájával).

    A prímek osztóit nem.
    Mivel a prímek osztói: 1, és önmaguk.
  • thomasthomas
    #43
    Uhh..hát van ennél sokkal, de sokkal egyszerűbb algoritmus is...
  • Bnum
    #42
    A legprimitívebb:
    Erasztotenész szitája.
    n-ig kihúzod a 2 többszöröseit,
    aztán a 3 többszöröseit,
    aztán 5 többszöröseit,
    aztán p többszöröseit,

    Ezt folytatod n^1/2-ig.
    Amit nem húztál ki, az prím.
  • pet0330
    #41
    Amugy hogy is működik ez az algoritmus amivel keresik az osztóit?
  • pet0330
    #40
    Sziasztok!

    Áll.: Végtelen sok prímszám van.
    Biz.: Szerintem INDIREKTEN a legegyszerűbb bizonyítani. Tegyük fel, hogy véges sok prímszám van. Ezután szorozzuk össze ezeket a számokot és adjunk hozzá 1-et. Ekkor egy olyan számot kapunk ami az eddigi prímszámokkal osztva 1 maradékot ad, tehát ez vagy egy prímszám vagy olyan prímosztói vannak amik nem voltak az eredetileg feltett prímszámok között. És ezt mindig el lehet játszani..........
  • Bnum
    #39
    Itt a prímek már nem érdekelnek senkit?
  • palack
    #38
    Fölösleg4es ezzel a prímes titkosítással szenvedni, úgysem ott lopják el a kulcsot ahol gondolod!
  • feketeribizli
    #37
    A primszámaid fej vagy irással keverve, spórolásra késztethetnek.
  • Dj Faustus #36
    Mivel a nyilvános kulcsú/asszimetrikus titkosítások (ilyen például az RSA) primszámokon alapulnak, ezért igen nagy a jelentőségük a primszámoknak.
    Bővebben erről itt, itt. és itt olvashatsz.
    Vagy ajánlom figyelmedbe Simon Singh Kódkönyv című művét.
  • _Atti_
    #35
    gyakorlatban mire jók ezek a számok? gondolom nem hobbiból áldoznak ennyit a keresésükre..ha igen akkor elég elvetemült hobbi :D
  • Zsoldos
    #34
    Vizsgaztam 1x a profnal
  • blackgamer
    #33
    Prímkereső projekt
  • Zsoldos
    #32
    Gyurunek gyuru az. Csak egyebek hianyoznak neki.

    ({ .. -1 , 0, 1, 4, 6, 8 ...} , +, *) nem lehet gyuru, mert az osszeadas muvelet peldaul kivezet belole. (1+4=5 nem eleme a halmaznak)

    Reg tanultam mar ilyesmit, arra emlekszem, hogy talalkoztam olyan strukturaval, amiben volt felbonthatatlan elem, de nem volt prim.. Talan vmilyen (nem test) feletti polinom polinom. Z[x]-en filoztam most, de ott is egybeesnek, igy a Q[x] is ugrott.. Majd irok ha eszembejut. Test feletti polinomgyuruben biztos megegyeznek. Talan konnyebben talalnank, ha nem a halmazt varialnank, hanem a "*", "+" muveleteket definialnank kicsit maskeppen.
  • 7evenb
    #31
    akartam is írni, hogy ez nem gyűrű, de ezek szerint több gond is van vele:)
    viszont akkor milyen példát lehet mondani, ahol a prím és felbonthatatlan nem egyezik?

    R test feletti polinóm gyűrű? - az irreducibilis polinomok prímek is? (szerintem igen)
    vagy:
    ({...-4,-1,0,1,4,6,8,9,10,12...},+,*) gyűrű (már ha az)
    - vagyis Z\({primek}unio{-primek}) mármint prímek Z-ben:)
    ebben pl 4 felbonthatatlan, és 6*8=48 4|48 de sem 6 sem 8 nem osztható 4-el vagyis 4 nem prím
    ez jó?

  • Zsoldos
    #30
    Paros szamok alatt mit ertesz? ...-6 -4 -2 0 2 4 6... valahogy igy? A "szokvanyos" (+, *) muveletekkel ez nem alkot euklideszi gyurut ezert nem definialhato sem a prim, sem a felbonthatatlan fogalma. Indoklas pl euklideszi gyuru egyik szukseges feltetele az egysegelem letezese, ebben a gyuruben pedig nincs. (def: H gyuru, e egysegelem, ha e E H, es minden a E H-re ae=a) Mivel egysegelem sincs, ezert egyseg sem (integritasi tartomanyban letezik egysegelem <=> letezik egyseg). Az egyseg defje egyebkent a egyseg H integritasi tartomanyban, ha minden x E H -re a|x , tehat minden mas szamnak osztoja. De mondjuk nem kell ennyire bizonygatni, konnyen lathato, hogy nincs olyan szam a paros szamok kozott, ami minden masiknak osztoja lenne, ezert egyseg sincs, ami ott szerepel a felbonthatatlan definiciojaban.

    Az ember elso ranezesre azt mondana, hogy a 2 minden paros szamnak osztoja, ez az egesz szamok kozott igaz is, de a paros szamok kozott mar nem.. Pl 2 nem osztoja 6-nak, mivel nem letezik olyan xE{paros szamok} amire 2x=6. (az oszthatosag definicioja..) Ha kilepsz a megszokott Z-bol akkor semmi sem olyan egyszeru mint latszik, mindennek utana kell gondolni.
  • Zsoldos
    #29
    szoismetles :)
  • Zsoldos
    #28
    Hat mert masra nem is nagyon lehet, pl az oszthatosag is csak integritasi tartomanyban van ertelmezve. Ez a legaltalanosabb, ezert ez a hivatalos definicio. Ha egyszerusitett rendszeren dolgozol, akkor mar mast tetelt bizonyitasz szerintem, esetleg max otletet adhatnak az ilyesmik szerintem.
  • 7evenb
    #27
    igaz, igaz!, és pl a páros számok körében a def szerint nincs is prím, csak felbonthatatlan:)

    de azért a részemről maradnék Z-ben, ugyanis vannak olyan sturktúrák ahol nem teljesülnek a "hétköznapi" prímtételek:
    maradékosztály gyűrűben véges sok prím van...

    --------
    bár érdekesek ezek is...lehet hogy a megoldatlan tételek vizsgálatát ilyen leegyszerűsített rendszereken kéne kezdeni?!
    egyébként miért pont gyűrűn definiálod?
  • Zsoldos
    #26
    Szoval amit te irtal az inkabb a felbonthatatlanok defjere hasonlit inkabb. Ha egesz szamokat nezzuk , vegulis ekvivalens, de nem csak az egesz szamok kozott leteznek primek, sokkal altalanosabb a fogalom.
  • Zsoldos
    #25
    Hat, nem tudom mennyire lesznek ismerosek a fogalmak, itt a definicio:

    R euklideszi gyuru, E az egysegek halmaza (R* := R\{0} -> 0 itt a gyuru nullelemet jeloli)

    a eleme R*\E prim, ha a|bc (b,c eleme R) eseten a|b vagy a|c.

    a eleme R*\E pedig felbonthatatlan, ha a=bc (b,c eleme R) eseten b eleme E vagy c eleme E.

    Az egesz szamok gyurujeben (Z, +, *) ez a ket halmaz epp egybeesik, de nem minden gyuruben van igy.
  • Devla
    #24
    Akkor valaki azt is bizonyítsa be, hogy végtelen sok prímszám van. Ez tényleg nagyon egyszerű.
  • Devla
    #23
    Arra a definícióra gondolsz, hogy ha p prím és p=n*m, akkor abból következik, hogy n=p vagy m=p? (Más megfogalmazásban: p prím, n|p és m|p => n=p vagy m=p)
  • 7evenb
    #22
    bizony
  • 7evenb
    #21
    Zsoldos:
    mi a def?
  • FtranX
    #20
    nem ellenőrzéssel gondoltam, hanem ráérzéssel :)

    ugyebár az idők során, osztáskor, szorzáskor találkozunk a számok többségével amik ezután valahogy "ismerősen" csengenek. a prímekkel viszont ritkábban találkozunk, ezért viszonylag könnyen fel lehet őket ismerni. :)
  • FtranX
    #19
    prím
  • Zsoldos
    #18
    Hat hogy ellenorizd, hogy van-e prim osztoja n szamnak, boven eleg gyok n -ig probalgatni (gondolom egyertelmu hogy miert), ezen belul is a primekkel. Tehat 200 alatti szam eseten max 8 osztast kell vegezned. Minel kisebb a szam annal konnyebb fejben megsaccolni.
  • cSuwwi
    #17
    A kocka első részében is a prím számokon alapult, hogy jó terembe mennek-e?
  • cyrus #16
    nemfeltétlen.
    167.

    prím-e ? :O
  • FtranX
    #15
    érdekesek ezek a prímszámok.

    Amúgy megfigyeltétek már, hogy egy 1-től kb. 200-ig milyen könnyen megmondja az ember egy számról, hogy prím-e vagy sem? (gondolom mert kevesebbszer fordulnak elő a számítások során)
  • Dead
    #14
    Szereted a matekot
  • blackgamer
    #13
    régen foglalkoztam prímszámkereső algoritmusokkal, persze amiket én találtam ki, mindig finomítottam rajta, és 486-os gépeken futtattuk
    régi szép idők
  • Zsoldos
    #12
    De nem is ez a definicioja a primszamoknak.
  • ricky
    #11
    :DDD én meg a komplex számokank!!!
  • cyrus #10
    ez kurvajó, én nyitok egy topikot a természetes számoknak ! ^.^
  • alph4
    #9
    Mi az a prímszám?!