46
  • lifegood
    #46
    Mindig baj van ezekkel a feketelyukakkal.
  • smity 8D
    #45
    közepe??????????!!!!!!!!

    uhh

    még a végét sem tudjuk behatárolni, és már a közepén vitatkozunk? :DDDDDDDDDDDDDDDD
  • feketeribizli
    #44
    Az Univerzum közepe ott van ahol mi vagyunk, mert az ugy keletkezett szerintem, hogy az anyag összeomlott energiává, sötétté, s azután pillanatokra keletkezett egy gömalaku sötétenergia góc, de ez néhány secundum alatt olyanná vált, mint egy homokkupac, vagyis beomlott a gömbb, s az északi része lefelé délnek áramlott, ezáltal egy kup alak jött létre, s szélein az anyag szerintem nem be, hanem kifelé áramlik.
  • Tetsuo
    #43
    Csak mondom, hogy az átalad említett Arisztarkhosz előtt is voltak bizonyosan hasonló gondolatok, viszont az általános nézet Kopernikuszhoz köti a nem földközponti (jelen esetben heliocentrikus) világképet, hiszen neki akadtak folytonosan követői s így terjedt el a világnézete. Ezért írtam h K. óta tudjuk, mert Arisztarkhosz óta már egyszer el is felejtettük.
    Tehát a #17es spamed szőrszálhasogatás volt, erre fel a #37ben én is hasogattam kicsit. :)

    A példát meg annak magyarázd, aki nem értette meg a #15öst.
    Ehh mind1.
  • Zsoldos
    #42
    Jo most nem kell poenkodni ezen. Ha neked ennyire nem szamit kie' eredetileg a gondolat, ennyi erovel az enyem is lehetne, kit erdekel, hogy ki gondolt mar ra. Nagyon szep es erdekes elmeletek voltak mar joval elotte is, a legfobb visszatarto ero az volt, hogy az egyhaz, es a 'tudomany' (azert irtam idezojelbe mert ekkor meg nem igazan letezett a fogalom) az arisztoteleszi nezeteket karolta fel, es kikozositettek azokat akik ettol eltertek. Lenyegesebb volt nekik a 'jelensegek megmentese'-tehat az eddigi nezetek, pl a szabalyos korpalyak, a szferak elmelete stb., mint a valos okok keresese.

    Ez tudomanytortenet, foldbe dughatotod a fejed, hogy ez teged nem erdekel, es mondhatsz tovabb butasagokat, csak nem biztos hogy az a legintelligensebb magatartas.

    A dimenziok meg lenyegtelenek, a szemlelteteseknek az a lenyeguk, hogy a valosag leegyszerusitett masai, a pelda szempontjabol lenyeges komponenseket megtartva.

    Csak a kedvedert, ha ez szamodra nehezseget okoz: a kenyer tesztajaba mazsolakat teszunk, es sules kozben ahogy dagad a teszta, minden mazsola tavolabb kerulnek egymastol es a kozepponttol is.
  • Zsoldos
    #41
    Maradjunk inkabb annyiban, hogy ez egy folyamat. Nem egy ember nevehez kotheto.
  • Ratty
    #40
    Amiről beszéltek az a "kopernikuszi elv"
    Amit viszont Bruno csinált, de ki tudja milyen okokból nem róla nevezték el
  • Ratty
    #39
    Ja
    Meg ha hidegebb lesz a háttérsugárzás, mint a feketelyuk sugárzása, akkor kicsit nagyon meggyorsul az elpárolgási folyamat, és eltűnik az összes fekete lyuk!
  • Tetsuo
    #38
    Mint már írtam h csak a galaxishalmazok között mutatható ki a tágulás.. (Ezt a mondatot 5x írtam át, h megértsd :)
  • Tetsuo
    #37
    Sőt lehet h már a Neandervölgyieknek is volt olyan gondolata, h nem a Föld a Világ középpontja..

    De most télleg olyan bénán írtam le azt hogy nincs középpont, vagy szivattok?? (Az ócska lufis példát meg azért hagytam ki, mert minden könyvben benne van s valójában egyel több dimenzióról van szó.)
  • atlagember
    #36
    ÉN vagyok az univerzum közepe. Mit kell ezen a kérdésen ennyit rágódni?
  • Zsoldos
    #35
    Eszerint az erveles szerint (mivel csak a sajat erzekszerveiddel erzekeled a vilagot) te vagy a vilagegyetem kozepe..
  • Epikurosz
    #34
    ..mindazonáltal, mivel mi vagyunk a megfigyelő, így csak annyit mondhatunk, hogy mi vagyunk a Világegyetem közepe.
    Hát, ennyit már a görögök is tudtak :-)
  • Epikurosz
    #33
    mértanilag vagy súlypontilag persze lehet középpontja - az ismert! - világegyetemnek, de ez a középpont nem biztos, hogy a kezdeti szingularitás, az origo, amiből minden keletkezett.
    másrészt, meg ott van az agnosztikus tényező, hogy - amint az előbb említettem - csak az ismert világ középpontját tudod esetleg meghatározni (ha meg tudod, ugyanis épp a gravitációs lencsehatás miatt az információk ugye nagyon torzultan érkeznek ide), de ez még nem biztos, hogy tényleg a Világmindenség köldöke.
  • Zsoldos
    #32
    A jelenlegi ismereteink szerint veges mennyisegu anyag van az univerzumban. Tehat letezik az osszes anyagnak egy kozos kozeppontja, sulypontja. Persze tortenik egysmas kozben az anyagokkal, igy valoszinuleg nem 1 fix pontrol van szo, de letezik ez a pont.
  • Zsoldos
    #31
    Nem Kopernikusz ota, mar a gorogoknek is voltak heliocentrikus elmeleteik ie 300 korul. Kopernikusz neven maradt fenn a fogalom, mert kb ekkorra, sot teljes mertekben csak joval utana (Keppler korul) alakultak ki a kello tarsadalmi, ill. tudomanyos feltetelei, hogy egy ilyen rendszert elfogadjanak.

    Diokles: pont egy ilyen lufis peldat akartam leirni az elobb csak aztan lattam a tiedet:)
  • ge3lan
    #30
    Közeledünk még az Androméda galaxishoz, kb 5 milliárd év múlva találkozunk és baromi gyorsan repülünk a Nagy Attraktor nevű galaxis fal felé is.

    Hawking gondolata volt ez, hogy visszafordul a tágulás meg az idő, de mostmár minden jel arra mutat, hogy nem így lesz.
  • Cat #29
    http://www.sg.hu/kereso.php?mit=sagittarius

    itt van egy pár
  • Epikurosz
    #28
    "Ezekről a helyi tömörülésekről még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledő galaxisok is."

    Naná, hogy vannak.
    Az, hogy a Sagittarius közeledik hozzánk, az bújjon el az olyan kozmikus ütközések mögött, amikor két nagydarab galaxis megy egymásnak. Olyan táncra perdülnek, hogy nocsak...
    A NÁZA honlapján van szép kis szimulációs videó, amelyen lehet gyönyörködni ilyen jelenségben. Azért csak szimuláció, mert valósidejű felvételt nehéz lenne készíteni, mivel évmilliárdokról van szó.

    A hozzánk közeledő Sagittarius törpegalaxis egyébként pórul fog járni, mert a Tejút szépen fel fogja csavarni, úgyhogy egy kar lesz belőle, mint amilyenek már vannak. Egy ilyen karban van a mi naprendszerünk is. Elvileg mondjuk elképzelhető, hogy a törpegalaxis egy csillaga, naprendszere kupán vág minket, de ennek kicsi az esélye, mert olan ritka a Tejút szélén az anyag, hogy a bekebelezett törpe csak úgy elvész benne. Még az is elképzelhető, hogy pár csillagja a másik oldalon kilövődik a fagyos intergalaktikus térbe, és (anya)galaxis nélkül, árván bolyong a végtelen űrben.
    Azért sokkal izgalmasabb a világegyetem, mint ahogy laikusként elsőre az ember elképzelné...
  • haxy
    #26
    ez nem tudományos vélemeény, de mivel az idö is visszafordul önmagába állitolag! Így gondolom a tér is. mert én nem hiném hogy a tér végtelen.
    Szerintem mikor azt hinén hogy elértük a végét hirtelen az elején leszünk.
    mig az idönél mikor menénk elöre akkor a multba kerülönk és ott megyünk elöre azaz közeledünk a ki indulási ponthoz.

    vagy valami ijesmi.
  • Diocles
    #25
    Hát én nem tudom itt ki mire gondol, én a középpont alatt mondjuk a galaxis tömeggközéppontját értem.

    A tágulás középpontját nem vitatom, mert nem tudok róla semmit, meg elfogadom, hogy az említett elvek alapján nem lehet ilyet meghatározni.

    Ezekről a helyi tömörülésekről még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledő galaxisok is.
  • Epikurosz
    #24
    Helyesen: itt van a kép!
  • Epikurosz
    #23
    Megvan a szomszédos törpegalaxis: Sagitarius (Nyilas).
    A Tejútrendszer közvetlen környezete ezen a képen nagyon szépen látható.
  • Epikurosz
    #22
    Keresztury Ákos és Tepliczky István (Magyar Csillagászati Egyesület): Csillagászati tankönyv kezdőknek és haladóknak
  • Epikurosz
    #21
    helyesebben: a legtöbb galaxis távolodik a többi galaxistól.
    persze vannak olyanok, amelyek közelednek egymáshoz: a mi galaxisunk pld. hamarosan felfalja azt a törpegalaxist, amely a közelünkben van, a nevére most nem emlékszem.

    A világegyetem nagy léptékben tágul, de helyileg vannak tömörödések: vannak galaxisok, amelyek közelednek egymáshoz. Ha a galaxisokon belülre megyünk, ott itt megtalálható mindkét erő, az anyag sűrűsödik, majd felrobban, és kezdődik minden elölről.


    Középpont nincs, mert a kezdet kezdetekor, a Nagy Bumm idején a tér is egy pontba sűrűsödött, és az kezdet pont ma tulajdonképpen mindenütt ott van, tehát a világegyetem közepe mindenütt ott van.
  • Epikurosz
    #20
    középpont? mekkora hülyeség. nincs olyan.
  • Diocles
    #19
    Magadnak is ellentmondasz. Ha mindenhonnan nézve tőlünk távolodik, akkor pont ezáltal vagyunk mi a kitüntetett pont. De természetesen ez nem áll.

    Arra akartam célozni, hogy: "minden galaxishalmaz TŐLÜNK távolodik." helyett így kellett volna írnod: minden galaxishalmaz távolodik tőlünk, mert ez igaz.
  • Tetsuo
    #18
    Pont ezt mondom, (ha végig olvasnád rájönnél), mindenhonnan nézve "tőlünk" távolodik, azaz nincs kitüntetett pont.
  • Diocles
    #17
    "Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TŐLÜNK távolodik."

    Ajánlanék egy IS szócskát. Meg egy lufit, amire pontokat rajzolsz és felfújod. Keresd meg melyik AZ a pont amelyiktől a TÖBBI távolodik!
  • Tetsuo
    #16
    Jah s asszem Hawking könyvében is benne van. (Az idő rövid története c. könyben.)
  • Tetsuo
    #15
    Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TŐLÜNK távolodik.
    A Világegyetem tágulása nem hasonlítható egy robbanáshoz, aminek a térben volt egy kiindulópontja. Nincs olyan rögzített alap v háttér amelyhez képest végbemenne a tágulás. Maga a tér tágul, mert a Világegyetem magába foglalja a teret is. A Hubble törvény lényege is elveti a középpontot, hiszen az egymástól távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak mint a közelebbiek.
    Ez nem bizonyíték, csupán egy elmélet, amit a világ legtöbb tudósa elfogadott. (Pl a forrás írója: John D. Barrow.)
  • [HUN]PAStheLoD
    #14
    A fekete lyukak elektromágneses sugárzás formájában adnak ki energiát és így csökken a tömegük is .. egy idő után egyszerűen eltűnnek
  • Zsoldos
    #13
    Nem feltetlenul. Csokkennek is a fekete lyukak. Anyagot veszitenek, egyfajta 'parolgo' hatas lep fel. Nem emlekszem mar hogy neveztek (hawking)

    Amugy nem kell fekete lyuk, hogy beszippantson mindent az univerzumban, ha eleg utemben lassulna a tavolodas, es osszeesne minden 1 pontba. Ugy tudom, a mostani allaspont szerint nincs elegendo tomeg erre, meg a neutrinokkal egyutt sem.
  • Zsoldos
    #12
    Miert ne lehetne (hogy egy kicsit enis kukacoskodjak). 1 pont felol tavolodik minden anyag, ezt neveztek el kozeppontnak (valljuk be jogosan) es ezt a pontot keresik. Ha van ra tenyleges bizonyitekod, hogy nincs akkor publikald, kapni fogsz vmi jokis dijat, ha meg nincs akkor ne legyel kukac ;)
  • lpmorpheus
    #11
    LOL
  • Tetsuo
    #10
    Hi Balázs (cikkíró)! Az Univerzumnak nincs is középpontja. Hogy egy kicsit kukacoskodjak. ;-)
  • Robin Hood
    #9
    A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegű objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat
    Ez semmi, Uri Geller még a kanalat is meg tudja hajlítani. :D
  • irkab1rka
    #7
    Hibás méréseiteket ismételjétek meg. A fizika fele egyszerűen hülyeség.
  • Pharaoh
    #6
    Ja nagy csillagokból lesznek, miután kifogy a tűzelőanyaguk saját sulyuk alatt összereoppannak és így lőn a fekete lyuk.
  • bah
    #5
    Szerintem nem mert ami kívül esik gravitációs vonzásukon azt nem.Egy idő után gondolom elfogy a környékrők minden.:)
    Feketelyukak hogy alakulnak?Csillagokból?