Fossett egyedül körberepülte a Földet

Ez csa egy elmélet a sok közül..

"Szal azt mondom, bár csak figyelne bennünket az a Nagytestvér, akkor sokkal kevesebb félnivalónk lenne!!!!"

Hacsak nem attól, hogy félreértelmezi, amit lát...

Hát azért én még (vagy már?) itt nem tartok. 😉))

De ha már szóba került a káosz elmélet, akkor azt hiszem elmondható, hogy a sok komponensû, amúgy viszonylag egyszerû kapcsolatokkal rendelkezõ dinamikus rendszerek, hihetetlenül bonyolult és még is célszerûnek tûnõ formákat, viselkedést tudnak produkálni(fraktálok, különös atraktorok) ami nem teszi szükségessé az ilyen illuminátusok, és más titkos hatalmi központok beavatkozását.

A megtévesztõ látszólagos célszerûség viszont egy fajta hamis biztonságérzetet is adhat. Mert miközben azt képzeljük hogy a Nagytestvér ugyan figyel bennünket, de másrészrõl akár úgy is érezhetjük hogy vigyáz is ránk, de legalább is nem fog olyan szélsõséges dolgokat tenni, ami veszélyezteti a rendszer egészét.

A káosz teoria szerint nem ez a helyzet. Bizonyos politikai erõk, amúgy teljesen jószándékú azon törekvése, hogy csökkentsék az emberek közötti különbségeket autómatikusan gyengíti a tradicionális lokális kapcsolatokat (család, kis közösségek stb) ezzel atomizálják a társadalmat. Viszont az ilyen tipusú azonos komponensekbõl felépülõ nagy komplexitású rendszerek fokozottan hajlamosak a szélsõséges reakciókra, melyek akár a rendszer egészét is veszélyeztetik.
Ha a vályogházból kiszeded a szalmát (lokális kapcsolatok) akkor kapsz egy nagy homokvárat, ami ettõl kezdve bármikor összeomolhat!!!

Szal azt mondom, bár csak figyelne bennünket az a Nagytestvér, akkor sokkal kevesebb félnivalónk lenne!!!!

Olvasgatva ezeket a(z amúgy eléggé off) hozzászólásokat, az tûnt fel, hogy 50 évben gondolkodva leírtok egy véleményt, h mi lesz, feltételezve, h minden megy ugyanúgy, ahogy most... mit csinált 50 éve (1955) Kína? a kis tigrisekrõl ki beszélt akkor? az USA? talán Rákosi Mátyás idején egyértelmûnek tûnt a mostani kapitalizmusunk, annak hatásaival? mik voltak akkor az 50 éves kilátások?
Másrészrõl, az a véleményem, hogy az eltérõ nagyságrendek eltérõ problémákat okoznak, eltérõ megoldást igényelnek. (Nagyon távoli példa, de a rovarok mérete se véletlen, és a különbözõ égitestek is, tömegüktõl (is) függõen eltérõek, gondoljunk csak a Napra, meg fekete lyukakra, de a magyarországi vasútrendszer is más volt a történelmi Magyarország területén pl.) Ezt csak azért mondom, mert a jelenleg jól fejlõdõ országok idõvel (csupán fejlõdésük miatt is) változó körülmények (problémák) közé kerülnek és kérdés hogyan oldják/oldhatják majd meg. (pl. nagyon eltérõ egy 300-es, egy 3000-es és egy 30000-es település vagy éppen egy ilyen GDP/fõ-s ország problémái és lehetõségei)
A másik dolog a káoszelmélet, ami ugyan nem tudom mennyire közgazdasági tétel, de a valóság jellemzéséhez állítólag van köze... (2001.09.11. pl. akár ide is sorolható lenne, de 1945.09.01. is alighanem, sõt tán még 1929.10.29 is, a következményeik pedig mindegyik esetben eléggé súlyosak, 1914.06.28. is eléggé ilyen esemény pl., meg 1789 is, hatásaik legalább 10-20-40 évben mérhetõek, esetenként még ma is érzõdnek, és pl. háború esetén ma az USA kapná valszeg a legjobb odsokat)
A harmadik dologról meg nekem valamiért a fraktálok jutnak az eszembe, ugyanis az elmúlt cirka 2500 év során az európai kultúrkörhnöz kapcsolódott az amit mi európaiak vezetõ szerepnek nevezünk, pedig érték támadások, de mindig ismétlõdõen meg tudott újulni... (hozzáteszem ez a harmadik bekezdés már számomra is nagyon elvont, csupán távoli intuítiv gondolat)
Másik ilyen kósza gondolat, hogy most az USA és az EU közt egyfajta (gazdasági?) háború folyik, ennek következménye az MS-Linux, MS-EU háború (miközben az USÁ-ban ez jóval másképp zajlik), hisz az MS reprezentálja az USA hatalmát a világban, emiatt támogatja az Airbust az EU az USA-béli Boingel szemben, emiatt alacsony a dollár árfolyama is, mivel ez kedvezõtlen az EU számára; ezért lehet beszélni Eurofighterrõl; ezért van külön európai ûrközpont, hisz az ûrkutatás szintén kitûnõ hatalmi propaganda, stb. stb. ... hozzáteszem nekem üldözési mániám van 😉

kár volt bezárni a pol topicot :/

btw, grat ennek a fószernek 😊 Nem a repülés miatt, hanem hogy kibírt 3 napot egy ilyen repülõ koporsóban 😊)

Ha belegondoltok, minden cég valamelyik bank(ok) tulajdona(i) végsõsorban.
Ott tartják nyilván a tõkét, amibõl mostanában inkább Ázsiában építenek gyárakat, és az ottani olcsó munkaerõt "zsákmányolják ki ".
A gyár a megtermelt profitot nem az ázsiai ország bankjában tartja. Az adott országnak igazából nem sok haszna van a gyárból..

Szerintem is tök fölösleges a GDP-vel számolgatni, amikor tudom hogy nekem mint viszonylag jól fizetett emberkének kilóg a seggem, nem csak a verszácsét nem vehetem meg de a közepes minõségû, "tömeg" árukat ruhát, mûszaki cikket stb sem engedhetem meg magamnak. És ráadásul látom, hogy aki hasonló kategóriában van (középréteg) ugyan így kûzd!
Az a GDP amirõl általában beszélnek ugyanis a nagyvállalatoknál, a bankoknál keletkezik én a kis megélhetésemhez kénytelen vagyok feketézni, kínai piacos ruha, ukrán csempész cigi, használ mûszaki cikkek számla nélkül stb. Ez viszont nem kerül bele a GDP-be.
Szal ha a GDP-t nézzük egyrészt kõ gazdagnak kéne lennem, másrészt sok gazdasági tevékenység nem jelenik meg a statisztikákban! És ez nem az én egyéni gondom, hanem olyan probléma, ami azért nap mint nap szóbakerül közgazdasági körökben.

Állami beavastkozás: a hadsereg ennek tipikus példája, szerintem nem véletlen, hogy a nyugati világ a hidegháború vége óta gyelkélkedik.
Egyéni szinten is mûködik ez a rendszer, az a pénz amit korábban egy jól fizetett katonának adtak, a pékhez, zöldségeshez, butikoshoz ment, aki ezáltal több beruházást tudott megtenni, új kemencét, traktort, polcokat vett. Vagy is egy egységnyi pénzbeinnyektálás a gazdaságba, akár 10x-es forgást is hozhatott egy év alatt, abból pedig az adóból is jut annyi amennyivel a köv évben is ki tudja fizetni az állam azt az egy egységnyit!

"A fejlett nyugat ezt nem teheti, neki új területeket kell teremtenie és itt az állami beavatkozás negatív következményekkel jár."

Mire gondolsz? Milyen negatív következményre? Az Airbus pl a .csában sem lenne, ha nyakló nélkül nem öntik vagy 10 évig bele a pénzt, meg nem adják le neki tucatszám a megrendeléseket a gépekre az európai országok!
Ne keverjük össze az állami beavatkozást, a korrupcióval!

Rövidesen a jóléti országok szociális és egészségügyi rendszere is leépül majd - a középosztály ott is elkezd szegényedni a munkahelyek megszûnése és az árverseny miatt. (Magas munkabérük nem lesz versenyképes) Hidd el, nem lehet magántõkére alapozni egy ország jövõjét.

Holnap - azaz ma - folytatjuk az offolást, feltéve hogy a rendszeradmin még beenged minket 😊 Aludjatok jól.

Ja és persze a szegmentáció is fontos dolog, ugyanis a szagények sem járnak gatya nélkül, megveszik az olcsó Kínai vagy Török ruhát, a középréteg már mondjuk Adidas-ban vagy Nike-ban jár a gazdagok meg Versace vagy John Philips London cuccokat viselnek. Az egézségügy is lehet ilyen szegmentált, tehát megvan a magas szint is és aki megfizetheti az használhatja (sokszor a szegényeknek is megfizethetõ pl. kritikus esetben donáció által ezt meglehet oldani csak akarni kell), de aki nem fizetheti meg magának az sincs kizárva, valameddig az õ egézsége is megvan õrizve, ha pedig ez a szint már nem elég akkor mindég könnyebb néhány rászorulón segíteni mint mindegyiken). Na egyrészt ezért nem szabad privatizálni a korházakat, mert akkor a szagények ki lesznek zárva. Amikor túlszocializálják az egézségügyet akkor a komolyabb betegeknek nincs segítség még akkor sem ha megfizethetik, mert az egézségügy nem képes ezt nyújtani. Ezért van az, hogy sokszor az USA-ba vagy Svájcba kell utazni operációra. De erre is érvényes a globalizáció, ugyanis pl. az USA-ból sokan utaznak Singapore-ba meg Hong Kongba meg Ausztráliába gyógykezelésre, mert ott 2-3x olcsobban megusszák.

A korházi dolgokhoz hadd tegyem hozzá azt, hogy a korházak privatizációját ellenzem, de privát korházak létrehozását üdvözlöm, igaz, hogy pl. az USA-ban fizetni kell elég sokat a biztosításra, de az még igazabb (és szerintem ez a legfontosabb), hogy olyan szintû kezelésrõl és egézségügyi állományról mások csak álmodhatnak (Svajcon kívül), és legtöbb amerikainak ez megfizethetõ, a baj azokkal van akiknek nem megfizethetõ, de eleve nem abban látom a megoldást, hogy leértékeljük az egézségügyet azért, hogy azoknak is elérhetõ legyen, hanem abban, hogy olyan környezetet teremtünk, hogy minnél kevesebb embernek legyen megfizethetetlen a biztosítás és ezt csak úgy érhetjük el, hogyha jól mûködik a gazdaság, és mindenkinek egyforma esélyt adunk a munkára (ez persze utópia, ezt én is tudom nem vagyok annyira naív). És el kell fogadni, hogy egy rétegnek elérhetetlenek a civilizáció vivmányai, de törekedni kell arra, hogy ez a réteg közeledjen a nullához. Ha viszont a fordítottját csináljuk akkor annak a következményei sokkal rosszabbak lesznek, és ez már többször is bizonyított tény. Miért vagyok akkor a korházak privatizációja ellen, mert a meglévõ korházakat a nép építette és legyen a népé, ha eladják akkor biztos aprópénzért adják el, de még ha nem is akkor sincs rendjén, hogy a nép vagyonát valaki megvegye. Viszont ha valaki most felépít egy korházat az mindenképpen pozitív dolog (tulajdonképpen ha valaki megvenne egy korházat akkor ugyanabból a pénzbõl inkább építsen egy újjat). Na de most már tényleg off topic-ok vagyunk.

BlackRose: Felhalmozzák a bevételeket, majd kölcsönök formájában újra odaadják az államoknak. Ugye szép? Pl. a 73-as olajár-robbanás utáni bevételbõl nyert pénzekbõl vettük fel mi is elsõ hiteleinket. Majd a többit is... és már azt a pénzt kapjuk hitelként, amit nemrég kamatként nyögtünk ki. Jelenleg a külsõ adósságállományunk 52-54 milliárd USD (2003) Okosan kitalált rendszer!

Tesztelo: egyenlõre még a TB fizet, nem te. Azért kérik el a kártyádat - és remélem nem változik meg a rendszer. A tengerentúlon, akinek nincs biztosítása, akár meg is halhat, ha "rossz" környéken lakik vagy pl. hajléktalan. Persze ez szélsõséges eset, de az átlag amerikai v. kanadai rengeteget fizet biztosításra, ha pedig valamilyen speciális, nem támogatott dologra van szükség (pl. szívbeteg gyerek), dollárszázezreket sõt milliókat kell összeszednie.

Cat: hab legyen a tortán: A General Motors évi forgalma 140 milliárd USD. Egyszerûen elképesztõ.

ugyan ez itt erõsen off, de sztm már mind1:

A magyar gazdaság ezzel elsõ ízben lépte át a százmilliárd dolláros határt, ám ez részben betudható a zöldhasú krónikus gyengélkedésének. Tavalyelõtt ugyanis a magyar GDP dollárban még „csupán” 82,7 milliárdra rúgott, vagyis dollárban kifejezve a növekedés több mint 21 százalékos (köszönhetõen annak, hogy 2003-ban éves átlagban egy dollár még 224,44 forintot ért, tavaly viszont már csak 202,63-ot). A 2004-es magyar GDP európai összehasonlításban nagyságrendileg nem sokkal kisebb, mint az ír, s némileg nagyobb, mint a román – csakhogy míg Magyarországon 10,1 milliós lakosság termelte azt meg, addig Írországban csupán 3,9 millió fõ, Romániában viszont 21,8 millióan.

Pelenka volt rajta. Elég kényelmetlen lehetett a vége fele... 3 naposan...

"Pl. én nem szeretnék csak azért százezreket fizetni, hogy rendes orvosi ellátást kapjak egy esetleges kórházprivatizáció után"

Ez nem feltétlenül így van. Már most is jó néhány dolog privatizálva van (pl. körzeti orvosi rendelõk, mûvesekezelés), mégsem kell érte fizetned egy fityinget sem.

És szerinted azeket a multik álltál nyert bevételeket bezárják egy vasszekrénybe vagy pedig elkültik - befektetik és ezáltal még nagyobb bevételre tesznek szert amit aztán szintén nem tartanak egy vasszekrénybe.

Az igaz hogy növekedik a pénzforgalom mértéke (ennek mutatója a GDP), de ez kényszernövekedés: emögött mindinkább a multik növekvõ bevételei állnak, és nem a "közös" rész. Az egész EU bõvítés is errõl szól: a rendkívül szegény balkáni országok (Románia, Bulgária) mindössze azért léphetnek be, hogy biztos terjeszkedést jelenthessenek a multitõke számára.

"Sõt az általad is említett sikeres ázsiai országoknál is ugyan így erõteljesen beavatkozik a gazdaságba az állam!!!!!"

Igaz, de ez nem jelenti, hogy az jó, csupán a mostani helyzetben ez is mûködõképes, ha rendes gazdaság lenne akkor ez negatív következményekkel járna. Vagyis nekik jelenleg óriási piacuk van azokon a tereken amelyek a nyugati gazdaságokban telitettek, vagyis olyan utakon járnak amelyeken már elõttük jártak. A fejlett nyugat ezt nem teheti, neki új területeket kell teremtenie és itt az állami beavatkozás negatív következményekkel jár.
Magyarország különben nincs olyan rossz helyzetben ebben a jövõben, ugyanis Magyarország nem nyugat, közelebb áll a szegényekhez mint a gazdagokhoz és ezért a globalizációbol gazdagabban jöhet ki. Persze ez sok más tényezõtöl is függ. De ahogyan már mondtam nagy hiba nemzetgazdaságok szintjén szemlélni a dolgokat, inkább úgy fogalmaznák, hogy a Magyarországiak nagyrésze nyerhet, de hogy ez így is legyen bele kell magát építenie a globális világrendszerbe, persze nem a mostani kormány elképzelései szerint, de ha valaki ezért most megtámadna akkor nem hiszem, hogy az ellenzék elképzelése jobb lenne, vagyis azt akarom mondani, hogy komoly átgondolásra és stratégiaváltásra van szükség, manapság sok a rövidlátó.

"De a kiadások csökkentésének a teljes gazdasági rendszert tekíntve összességében negatív a hatása, mert ez a kereslet és a vásárlóerõ csökkenését is hozza magával!!!!!"

A világ gazdasági termelése és jövedelme nüvekszik és a jövõben is növekedni fog, csak éppen másként oszlik meg, ezért a kereslet csökkenése nem áll, sõt olyan piacok nyilnak meg amelyek eddig nem léteztek, a globális gazdaságnak (multiknak) de nem csak a multiknak mert a kis és középgazdaság is napról napra globalizálódik meg a mai közlekedési és kommunikációs vonalakkal mindegy, hogy hol találnak piacot.

Remélem nem kapunk gyomorfekélyt 😊

BlackRose: Nem értünk egyet, ez nem baj - csak én - a magam meggyõzõdésével - nagyon pesszimista vagyok a jövõt illetõen.

Cat: Köszi, ezt nem tudtam.

Nexus6: Magyarországnak is a (volt) osztrák gazdasági modell kéne: erõs állami szektor mellett a kis és közepes vállalkozások adták a gazdaság gerincét. Ott még úgy mûködtek a dolgok, ahogy elvárható volt: Ha nyitott valaki egy kis csemegeboltot, leadta a rendelést a péknek, megvette a parasztgazdától a mittudoménmit, azok pedig tovább forgatták a pénzt: pl. új gépet vettek, a bevételbõl házat építettek egy vállalkozóval stb. És jól mûködött. Most meg...

A Keynes-i modell szerint az állam nem csak egyszerûen keretet teremt a gazdaságnak, hanem aktívan ki is veszi belõle a részét.
Ez a modell pl az USA-ban erõteljesen érvényesült a '30-as évektõl kezdve a II VH-n keresztül egészen a hidegháború végéig.
Sõt az általad is említett sikeres ázsiai országoknál is ugyan így erõteljesen beavatkozik a gazdaságba az állam!!!!!

A hidegháború végén nem csak a katonai megrendelések de általában az állami megrendelések is csökkentek, az egész nyugati világon deregularizáció, privatizáció, folyik, csökkentik az állami kiadásokat.
A magánvállalatok pedig úgy mond racionalizálnak, a drága emberi erõforrást igyekeznek minnél alacsonyabb szinten tartani.

De a kiadások csökkentésének a teljes gazdasági rendszert tekíntve összességében negatív a hatása, mert ez a kereslet és a vásárlóerõ csökkenését is hozza magával!!!!!
Ami a pénz a gazdaság forgási ütemének csökkenésével jár.

A multikkal az a gond, ha nincsenek rákényszerítve (mert a határok átjárhatók) simán elszelelnek oda ahol nagyobb a profit, ahol élénkebb a gazdaság, jelenleg Kína, India, és messzirõl tesznek a nyugati országokra ha az az érdekük!

Kb ezért tartunk itt, szerintem.

OK, gyorsan írok és nem igen figyelek a formára inkább a tartalom érdekel. De majd egy picit jobban odafigyelek. OK.

ha az irásaidba néhány mondatonként beleraknál egy entert, azt nagyon megköszönném

a ráktérítõ hosszával megegyezõ távolságot kellett megtennie, ezért japán és az USA között még csalikáznia kellett kicsit, nem egyenes vonalban ment

Elhiszem, nagyon másmilyen idõk jönnek és soknak nagyon rossz idõk jönnek, de ha Kínai vagy Indiai lennél akkor azt mondanád, hogy nagyon jó idõk jönnek. <#smile>

A korházprivatizáció ellen vagyok!!! És hozzád hasonlóan rossznak tartom a privatizációt is de sajnos ez az elõzõ évtizedek hibájának a nyügése. Ellenben szeretném, ha sok sok privát korházat építenének de ELLENZEM, hogy a meglévõket privatizálják.

Mi az oka? Nem szeretnék most itt okoskodni, és ezért a saját személyi véleményemet mondom meg, miszerint ez éppen azért van, mert az amit alkalmazni akarunk a mai gazdaságban nem követi a reális helyzetet. Ezt persze a magántõke felfedezte és ezért most tapasztaljuk, hogy egyszerûen Kína vagy India azokat a munkákat is kezdi elfoglalni amelyek eddig a nyugati világ privilégiája volt. A globalizmus oda fog vezetni, hogy idõvel az egész világ egy hasonló szinthez ér, persze, hogy ez megtörténjen elõbb az álltalad említett mesterségessen fenntartott gazdaságok igen komoly megpróbáltatásokon fognak keresztülmenni, és ezt szerintem nem állíthatja meg egy állam sem. Aki komolyan megakarja érteni a jövõt annak el kell felejtse a nemzetgazdaságokat vagy azok szelekció álltal alkotott szövetségeit (mint pl. az EU), mert most már jött egy erõs Japán, jön egy erõs Kína és nem kell megtévedni, de jön nemsokára egy lendületes India is. Ez sokkal komolyabb kihatással lesz egéssz Ázsiára a közelkeletre és idõvel Afrikára is mint amilyen hatással voltak az apró Ázsiai tigrisek a 80-as években. AZ USA is veszíteni fog egyeduralmából, Európa meg még jobban, ugyanis a korlátozott bevándorlási politika a népesség elöregedésének és a természetes szaporulat nullához közeli vagy akár negatív értéke a gazdaság túlterheléséhez fog vezetni, és ha ehhez adjuk a bõvülõ ázsiai piacot és a még gyorsabban bõvülõ ázsiai gazdaságot amely közismerten többet termel mint amennyit használ, a világ 50 év múlva egésszen máskép fog kinézni. A sokszor valós alapok nélkül relatív luxusban élõ nyugat pedig veszíteni fog. Ez persze nem jelenti, hogy mindenkinek rosszabra fordul a sorsa, ellenkezõleg aki alkalmazkodik az nyer, de azok akik államilag támogatott és szabályzott biztonságban éltek és élnek sokszor semmi komoly hozzájárulás nélkül a körülöttük levõ társadalomnak, vérezni fognak. A középosztály nem azért szegényül el, mert a multik kizsákmányolják õket, hanem azért mert megjelent a piacon egy konkurens közösség amelynek a képességei sokszor magasabbak és ezért olcsobban tudnak dolgozni és sokszor minõségesebben is. A nyugati világ mai gazdasági rendszere az általad említett rossz alapokra van építve és ezért nem versenyképes. Egy munkás nyugaton is annyiért álítja elõ a terméket mind Kínában (persze úgy álltalánosítva), de mégsem konkurens, mert eltart még egy csomó embert akinek munkája nem járul hozzá a termék minõségéhez, de a gazdasági beállítotság miatt megvan a hellyük sõt többet keresnek mint maga a termelõ. Az állami aparátus túlterheli a gazdaságot a magas adók meg egyenessen fékezik a fejlõdést. Az állam olyan helyzetbe kerül, hogy nem tud adócsökkentést bevezetni, mert akkor nem képes fedezni a kiadásait, a hiány napról napra nagyobb, a lakosság egyre öregebb és ezáltal kevésbé használja azt ami esetleg új gazdasági területeket teremtene, a meglévõ gazdasági területeken meg már a technológia feleslegessé teszi a munkaerõ részét. A megkeresett pénz meg egyrészt a felsõ osztály számlájára kerül, másrészt meg egyenletesebben szétszóródik a világ részeiben és ezért a középosztály "szegényedik". Az igazság ott van, hogy ezt a világot senki sem írányítja és minden csupán azért történik mert az amit csinálunk az így hat ki a dolgokra, az amit meg a hírekben látunk az is csak a következménye a dolgoknak, sokszor persze azt gondoljuk, hogy ha valamit másképpen csináltunk volna akkor nem az lenne az eredmény, pedig ez nem így van, mert egy társadalmi rendszerben senki sem a saját úra. Ja és ehhez adjuk hozzá a következõ gazdasági forradalmat (a nanotechnológia betõrését) ami olyan nagy felfordulást fog hozni a meglévõ világrendre, hogy el sem lehet képzelni (és ezt már nem állíthatja meg semmi erõ), akkor mondhatom, hogy érdekes idõk elé nézünk, persze a stabilitás eltünik és a pajzsok is megszünnek, marad egy világ ahol megmaradnak az erõssek, de azt hiszem, hogy sokan el fognak veszni, bekövetkezhet egy 19 század végi - 20 század eleji népvándorlás, de ez kérdéses, mert ott ahol a dolgok történni fognak ott már nagy a túlnépesedés, és esetleg a nyugat kinyitásával lehet a fejlõdõ világ túlerejébõl beengedni nyugatra is, hogy pótolják a hiányt (ezt várom pl. az USA részérõl aki megfoggja többszörözni a bevándorlási rátát de most nem európából (mert ott még nagyobb lesz a hiány) hanem ázsiából stb.). Jó e ez, hát persze, hogy nem, de ezt mi magunk csináltuk - csináljuk napról napra tudatlanul, tudatossan... na de mostmár sokat dumálok és nem sok értelme az egésznek.

Ne tegyem offra a Fosett témát:

Kérdés mennyire közel repült az egyenlítõhöz. Mert ha csak az északi tájakon haladt át, úgy kisebb utat tett meg: talán így jött össze a három nap?

Hogy szegényedett el Magyarország?

1. menet: Kölcsönök felvétele. A magántõke által nyújtott hitelek hihetetlen mértékben megterhelték a gazdaságot. A felvett összegeket kamatos kamattal kell visszafizetni - természetesen a középosztály munkájából megtermelt javakból, adók formájában.

2. menet: Privatizáció. A magántõke - sokszor az elõbb vázolt adósság fejében - olcsón felvásárolja az állami tulajdont. Az állami tulajdon pedig az emberek (állampolgárok) közös tulajdona! Kérdezték-e valaha a kisembereket, hogy beleegyeznek-e mindebbe? Pl. én nem szeretnék csak azért százezreket fizetni, hogy rendes orvosi ellátást kapjak egy esetleges kórházprivatizáció után...

3. Menet: Az olcsó "kuli" munkaerõ és árudömping. A távol-keleti munkaerõ új versenyhelyzetet teremt: az marad meg, aki alá tud ígérni konkurrenseinek. A mezõgazdaság éppen most haldoklik (gazdatüntetés), a vállalkozók még bírják egy ideig, az alkalmazottak pedig most kezdenek ráeszmélni, mit is jelent számukra a kapitalizmus ezen verziója. Hol vannak a rendszerváltás nagy ígéretei?

Kedves BlackRose: hidd el, nagyon rossz idõk jönnek.

Fosset téma offon 😊

Ismert tény, hogy a multikapitalizmus új világrendjében - a pénzrendszerben mûködtetett kamatmechanizmus következményeként - az emberiség centrum-országokban élõ 20%-a fogyasztja el földgolyónk erõforrásainak a 86%-át, és a fennmaradó 80%-a kénytelen beérni az erõforrások - energia, nyersanyag, fogyasztási cikkek, élelmiszer, tiszta víz - 14%-val. Globálisan érvényesül a gazdasági-kereskedelmi-pénzügyi eszközökkel és módszerekkel fenntartott erõszak, a többség munkája eredményének kamat formájában történõ elsajátítása egy szûk kisebbség által. Adódik a kérdés, mi az oka ennek a helyzetnek? Számos tekintélyes személyiség, államférfi és társadalomtudós állítja, sõt bizonyítja, hogy a világot egészen mások irányítják, mint ahogy az az elsõ látásra tûnik. Egyre több ember ismeri fel, hogy a történelem formálásában háttér-erõk is részt vesznek, és a pénzrendszer, a termelõgazdaság, a világkereskedelem globalizációja nyomán napjainkban egy központosított világállam bontakozik ki, élén olyan uralmi szisztémával, amely biztosítja a magánpénzmonopólium birtokosai számára a politikai hatalmat is.

Az amit írsz az igaz, de ez nem a magántõke problémája, ez éppen az ellenkezõ az állam nem teszi a dolgát. Az állam dolga a WHAT, és nem a HOW, vagyis a törvényeket kell idõben meghozni, alkalmazni és idõnként amikor ezt megköveteli a reális helyzet szabályozni vagyis összhangolni a korral. Es a harmincas évek gazdasági válsága nem a magántõke miatt volt, hanem éppen azért mert az állam nem csinálta a dolgát, megvárta, hogy bekövetkezzen a baj és akkor radikális lépéseket vitt végbe. És igen ez megmentette a gazdaságot, de nem oldotta meg a problémákat. És szerintem sem Adam Smith, sem más könyvein kellene alapoznunk a gazdaségot, mert õk akkoriban nem tudták, mi a globalizáció, nem tudták mi az, hogy számítástechnika, internek, virtuális világ, gyors kommunikáció, nemzetközi együttmûködés, nem ismerték a robotokat (igaz, hogy volt elõttük rabszolga), és még sorolhatnám, ezek olyan ellemek amelyek telyessen fejreállítanak minden régi gazdasági képletet, modellt és könyvet. A középréteget meg az állam csak úgy tudja megvigyázni az elszegényesedéstõl, ha komolyan csinálja a munkáját. De sajnos ez nem történik meg, a középréteg meg nem szegényesedik el, csak az történik, hogy másként oszlik meg a mai globális világban, vagyis 30 évvel ezelött az USA-ban vagy az EU-ban 70% középréteg volt, Kinában, Indiában meg stb. meg 2% most ez kicsit csúszik át, és ha te ott látod a megoldást, hogy az állam megakadályozza ezt és mesterséges úton megállítsa azt ami természetessen történik akkor nem tudom mit mondjak, de egyrészt nagyon csekély másrészt ami még rosszabb nagyon igazságtalan gazdasági "modell" áll a szemed elõtt. Persze készen vagyok vitatkozni normális keretek között.

Igen, ez szép teljesítmény volt! Bár valószínû, hogy heveny hasmenésben fog szenvedni Fosett ha csak turmixon és energiaitalokon élt három napig 😊


BlacRose: Adam Smith-en kívül olvastál más közgazdászokat is? Olyan nyomort fog hozni a lassiez-fair modell ( az általad istenített magántõke szabadkereskedelemnek vagy piacgazdaságnak hívott korlátlan uralma) hogy pislogni sem mersz majd barátom. Olvastál-e már a harmincas évek nagy gazdasági válságáról, és tudod-e hogy az állami közbeavatkozás (Keynes modell) mentette meg a gazdaságokat? Tudod-e hogy az ötvenes évek Nyugat-Európájának (ami közel sem a mai EU) gazdasági fellendülése az erõs állami szektoron nyugodott? Ki menti meg - állami szabályozás, szociális rendszer, vagy az erõs állami szektor hiányában - az egyre szélesebb körben elszegényedõ középréteget? Talán a multik jótékonysági egylete?

Azt hiszem, hogy az elkövetkezõ idõben a magántõke (és itt nem feltétlenül a miliomosokra és miliárdosokra gondolok, hanem a cégekre amelyek persze akár több millió részvényes tulajdonát képezik), átveszi azokat a területeket is amelyek eddig csak az állami strukturáknak voltak kitéve, és a fejlõdésük olyan baromi dolgoktól függött, mint pl. a hidegháború vagy hasonló. És szerintem max 10-15 éven belül már igazi orbitális repülést is elérhetnek, mert ugye már most is a privát tõke késziti ezeket a szerkentyûket (pl. a Boeing nem állami cég, de a tübbiek sem) de kizárolag állami megrendelésre. A magántõke vállalni tudja a kockázatot, és olyan területeken is elõretör ahol az állami pénz nem jut be, mert az állam nem vállalja, hogy egy olyan projektet pénzeljen amelynek 2-3% esélye van a sikerhez. A magántõke flexibilis, és mindennapi megszokott dolog, hogy sokszor kudarcba fulladt dolgokat is finanszíroz. És én ezt üdvözlöm, mert szerintem ez az igazi út. Ezért egy picit majomságnak tartottam amikor pl. az Airbus A380 bemutatásából politikai és állami cirkuszt csinált az EU, igaz, hogy részben finanszírozta, de nekem õröletessen az idegemre ment, amikor felsorakoztak a politikusok, a fantasztikus repülõ mérnökgárdájáról meg egy árva szót nem lehetett hallani. De azt hiszem ez hamarossan itt Európában is változni fog.

Nyilván egy wc volt a pilóta ülés 😊))

Ez is azt bizonyítja, hogy talán mégsem igaz az, hogy már egy olyan világban élünk, ahol eredményt csak hatalams szervezetek, multik, NASA, stb. támogatásával lehet elérni, hanem igen is fontosak az egyéni kezdeményezések, az álmok😉

És hová hm... ürített?

<#wow1><#taps>

Biztos angyon unatkozott!
Nem tudott már mást kitalálni!<#vigyor0>

Nyilván korán érõ típus volt.

"A 60 éves milliomosnak nem ez az egyetlen érvényben lévõ világcsúcsa"
Tehát 44-45ben született.
"aki saját 1952-ben felállított leghosszabb megállás nélküli sugárhajtású géppel megtett rekordját szárnyalta túl."

Kijött az ovibõl és sugárhajtásúba ült?

Jó ez a gép nagyon.

Hamarabb fog valami milliárdos az ürben bázist építeni mint a NASA meg a többiek 😊

A csávó tartja az atlanti oceán átszelésének rekordját vitorlás katamaránjával 3 nappal, amivel 45 órát vert rá a korábbi csúcsra, õ ment át a leggyorsabban a la manche csatornán (34 perc 24 másodpercre volt szüksége február 10-én), körberepülte a földet hõlégballonnal, és most sugárhajtásu géppel is
Megjavította a 24 órás autóversenyzés világcsúcsát, valamint az angliai Wight-sziget körbehajózásának rekordját, s a Miami és New York közötti távot is ô tette meg eddig a leggyorsabban

bírom az ilyen unatkozó milliárdosokat

Go Fossett go!