Gyorsabb bolygóközi utazást ígér egy festék és egy napvitorla
Oldal 1 / 2Következő →
Jelentkezz be a hozzászóláshoz.
#61
Nem? Afenébe! Akkor ezt csináltam rosszul! 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
A dombokat nem kutatni kell !!!!
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#59
"A fenti teljesítményhez egy 60 megawattos mikrohullámú sugárra van szükség, aminek képesnek kell lennie a távolodó ûrhajó követésére. A NASA mélyûr kommunikációs hálózata, ami kapcsolatot tart a két marsjáróval, valamint a Szaturnusz körül keringõ Cassini ûrszondával, jelenleg fél megawatt kezelésére képes."
Ebben nem latok problemat. Fel megavatt radioadas nem egyenlo fel megavatt toloerovel. A radioadas nagyon pontosan modulalt, egy csomo tenyezovel szamolva nagyon precizen eloallitott radiohullam. A toloero meg tokmindegy milyen, csak jo eros legyen. Peldaul egy mikrohullamu suto nem tul nagy, es nem is tul draga, megis 600w 2.5ghz kimeno teljesitmenye van. Egy ekkora teljesitmenyu, ebben a frekvenciatartomanyban mukodo radioado rettento draga...
Az iranyitast meg ugyis a parabola antenna megteszi.
Ebben nem latok problemat. Fel megavatt radioadas nem egyenlo fel megavatt toloerovel. A radioadas nagyon pontosan modulalt, egy csomo tenyezovel szamolva nagyon precizen eloallitott radiohullam. A toloero meg tokmindegy milyen, csak jo eros legyen. Peldaul egy mikrohullamu suto nem tul nagy, es nem is tul draga, megis 600w 2.5ghz kimeno teljesitmenye van. Egy ekkora teljesitmenyu, ebben a frekvenciatartomanyban mukodo radioado rettento draga...
Az iranyitast meg ugyis a parabola antenna megteszi.
#58
Sehol. 😉 De ne zavartasd magad miatta... 😊
#57
Szerintem mostanában egyik bolygóra sem megyünk (mi emberek). A Vénuszt kutatni ugyanolyan érdekes mint a Marsot, (a dombokról nem is beszélve 😊.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
![[HUN]PAStheLoD](https://media.sg.hu/forum/avatars/10334754621140968716.jpg)
#56
viszünk naptejet meg napernyõt .. meg pár doboz hideg sört ;]
hátö .. az előző aláírásom sokkal jobb volt :]
Így van, menjünk a Vénuszra, sokkal érdekesebb, mint a Mars!
Igaz, hogy kicsit meleg van, meg a légnyomás is kissé nagy, de sebaj, mert van 1 kis kénsav is a levegõben..<#alien><#alien><#alien2><#alien2>
Igaz, hogy kicsit meleg van, meg a légnyomás is kissé nagy, de sebaj, mert van 1 kis kénsav is a levegõben..<#alien><#alien><#alien2><#alien2>
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#54
Ha a festék ennyire hatékony, akkor fékezésre is lehetne használni, + egy tükör segítségével, bár akkor forogna.. meg messzebb van a Naptól ill Földtõl.
De Vénusz szondáknak ez frankó meghajtás lenne (a Földrõl), majd a Nap pedig lassítaná.
De Vénusz szondáknak ez frankó meghajtás lenne (a Földrõl), majd a Nap pedig lassítaná.
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#53
Ahol a whiskyre toltad az anyagot. 😊
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
azt hiszem,a #43 ban...de lehet, hogy csak mi értettük félre..
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#51
"1. A hajtómû teljesítménye és tolóereje független az ûrhajó sebességétõl.
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel."
Igen és hol állítottam ennek az ellenkezõjét ???????????
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel."
Igen és hol állítottam ennek az ellenkezõjét ???????????
#50
szerintem az a kínos hogy egy tudmányos cikk fórumában mernek teljesen dilettánsok (akik még a gimnáziumi fizikával is látványosan hadilábon állnak) okoskodni ... 😞
#49
"Gyorsítani,csak olyan sebességre lehet amennyi a hajtómûbõl kiáramló gázok sebessége. A vitorlánál ez elérheti a 60 km/s-t ami nagyon jó érték és nem kell magaddal vinni a nehéz üzemanyagot "bár a festékes megoldásnál ez nem teljesen igaz". A lassításnál nem lényeges a hajtómûbõl kiáramló gázok sebessége ott inkább a hajtómû ereje számít.
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az ûrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezõhajtómûbõl kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erõt,az energiát és a sebességet!"
jó lenne legalább a newtoni fizikát ismerni.
1. A hajtómû teljesítménye és tolóereje független az ûrhajó sebességétõl.
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel.
Annyi a különbség, hogy a fékezéshez lehet használni a bolygó légkörét, illetve a felszínét.
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az ûrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezõhajtómûbõl kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erõt,az energiát és a sebességet!"
jó lenne legalább a newtoni fizikát ismerni.
1. A hajtómû teljesítménye és tolóereje független az ûrhajó sebességétõl.
2. A lassítás is pontosan ugyanolyan fizikai folyamat, mint a gyorsítás, tehtát pontosan ugyanannyi energiát igényel.
Annyi a különbség, hogy a fékezéshez lehet használni a bolygó légkörét, illetve a felszínét.
![[NST]Cifu](https://media.sg.hu/forum/avatars/10356591011409433815.png)
#48
Egyfelõl a lassításhoz egy Mars misszió esetén valószinüleg a kémiai hajtómû és a Mars gravitációját kombináltan használnák fel (a légköri fékezés is lehetséges, csak nem tudom reális lehetõség-e). Mi értelme van így az egésznek? Nos annyi, hogy csak a fékezéshez szükséges üzemanyagmennyiséget kell magaddal vinned. Ez azért egyáltalán nem elhanyagolható.
Kérdés viszont a gazdaságosság. Hiába tudjuk egy hónap alatt megtenni az odautat, ha mindehez sokkal több befektetést kell elvégezni (a Földi 'meghajtóállomás' létrehozása), mint egy három, hat vagy kilenc hónapos út esetén. Ez a megoldás is akkor lesz gazdaságos, ha már egy-egy Föld-Mars közeli állapotnál több ûrhajó, menetrend szerint indul majd.
Kérdés viszont a gazdaságosság. Hiába tudjuk egy hónap alatt megtenni az odautat, ha mindehez sokkal több befektetést kell elvégezni (a Földi 'meghajtóállomás' létrehozása), mint egy három, hat vagy kilenc hónapos út esetén. Ez a megoldás is akkor lesz gazdaságos, ha már egy-egy Föld-Mars közeli állapotnál több ûrhajó, menetrend szerint indul majd.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#47
ha csak lassítani kell az már fele üzemanyagszükséglet ... a vegyi elven mûködõ hajtómûveknek meg jóval nagyobb a teljesítményük mint az ilyen vitorláknak, csak sokkal rövidebb ideig mûködtethetõk, mert kifogy a szufla, szóval az idõvel nincs gond. Az ionhajtómûben az a vidám hogy nagyon nagyra lehet növelni általa a vitt tömegbõl kinyerhetõ meghajtásra használt energiát, mert az ionhajtómûnek áram kell, azt meg lehet termelni nukleáris alapon, a nukleáris energia meg jóval nagyobb fajlagos hasznos energia mint bármi kémiai energia ...
Volt már itt is hasonló cikk, lézerrel tolták volna a cuccot. Igenám, de fékezni az sem tudott volna, csak akkor, ha a Marson van már 1 hasonló berendezés.
Ha mint a cikk mondja "itthon hagyja a hajtómûvét" akkor az hasonló, mint f***sz nélkül menne ********-ni
Andörsztend ????
Ha mint a cikk mondja "itthon hagyja a hajtómûvét" akkor az hasonló, mint f***sz nélkül menne ********-ni
Andörsztend ????
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
Ezen rágódok már mióta...
A kémiai energiának majdnem ugyanakkora erõvel kellene lassítani, mint amennyivel a "vitorla" felgyorsította. Vagy kisebb erõvel, de akkor meg a fékezési idõ nõ meg nagyon. Ez is növeli az utazás idõtartamát. Plusz megint megnõ nagyon az induló tömeg.
A kémiai energiának majdnem ugyanakkora erõvel kellene lassítani, mint amennyivel a "vitorla" felgyorsította. Vagy kisebb erõvel, de akkor meg a fékezési idõ nõ meg nagyon. Ez is növeli az utazás idõtartamát. Plusz megint megnõ nagyon az induló tömeg.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#44
a rakétameghajtás legnagyobb gondja hogy a gyorsítandó eszköz magával viszi az üzemanyagot, és maga az üzemanyag teszi ki a legnagyobb tömeget, így sokkal olcsóbb ha a hajtóerõt röghöz kötik, és csak a hasznos terhet gyorsítják. A napvitorla régi ötlet, de a legnagyobb baj az vele hogy ONE WAY TICKET, a naprendszerben csak kifele lehet vele haladni, az ûrben nem lehet széllel szemben vitorlázni. A mûholdak, meg a föld forgása nem annyira zavaró mint azt hiszitek, elég ritkán vannak még a mûholdanik az ûrben, és nem úgy kell elképzelni hogy folyamatosa a mikrohullámú sugártolás, hanem periodikus, plusz lökések sorozata ... a fékezés alternatívái meg tényleg kimerül a saját hajtómû a garavitáció és a légköri fékezésben, más nem nagyon van ...
#43
Gyorsítani,csak olyan sebességre lehet amennyi a hajtómûbõl kiáramló gázok sebessége. A vitorlánál ez elérheti a 60 km/s-t ami nagyon jó érték és nem kell magaddal vinni a nehéz üzemanyagot "bár a festékes megoldásnál ez nem teljesen igaz". A lassításnál nem lényeges a hajtómûbõl kiáramló gázok sebessége ott inkább a hajtómû ereje számít.
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az ûrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezõhajtómûbõl kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erõt,az energiát és a sebességet!
Lassításnál a kiáramló gáz sebessége hozzáadódik az ûrhajó sebességéhez a hajó mozgási energiája pedig annyival csökken mint amennyi a fékezõhajtómûbõl kiáramló gáz mozgási energiája.
Ne keverd az erõt,az energiát és a sebességet!
Már csak azért kérdem:
mert minek akkor napvitorlás, ha ezt a sebességet kémiai hajtással is el lehetne érni ??
Mert gyorsítani ugyanannyi erõ kell, mint lassítani?????
(Jó Mars közelben már csak a folyamatosan csökkenõ tömegû lassító fokozattal kell számolni)
A kémiai rakéta pedig már "egy jól bejáratott rendszer"
Kíváncsi lennék, mi történne azokkal a Föld körül keringõ mûholdakkal, melyek ennek a gyorsító sugárnak az útjába kerülnek ??? Meg hogyan kompenzálnák a Föld forgását? ( Hogy folyamatosan melegíteni tudják a bevonatot ? )
Légköri fékezés ?? Igen drága tüzijáték lenne a Marslakóknak...
mert minek akkor napvitorlás, ha ezt a sebességet kémiai hajtással is el lehetne érni ??
Mert gyorsítani ugyanannyi erõ kell, mint lassítani?????
(Jó Mars közelben már csak a folyamatosan csökkenõ tömegû lassító fokozattal kell számolni)
A kémiai rakéta pedig már "egy jól bejáratott rendszer"
Kíváncsi lennék, mi történne azokkal a Föld körül keringõ mûholdakkal, melyek ennek a gyorsító sugárnak az útjába kerülnek ??? Meg hogyan kompenzálnák a Föld forgását? ( Hogy folyamatosan melegíteni tudják a bevonatot ? )
Légköri fékezés ?? Igen drága tüzijáték lenne a Marslakóknak...
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#41
Lehetõségek:
-Kémiai-, esetleg ion-hajtómû
-Mars tömegvonzása
-Aerodinamikai fékezés (?)
-Kémiai-, esetleg ion-hajtómû
-Mars tömegvonzása
-Aerodinamikai fékezés (?)
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#40
Pl.: hagyományos kémiai fékezõrakétákkal. Szerintem az a legolcsóbb. Esetleg ionhajtómûvel. Csak annyira kell lelassítaniuk,hogy Mars körüli pályára álljanak.
Még mindig az iránt érdeklõdnék, vajon mivel fékeznek a Mars elõtt ???
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#38
Csacskaság. Fõleg azért mert még mindig tanulmányozzák a súlytalanság hatásait az emberi testre, de annyit már tudunk, hogy a szervezetnek komoly kihívásokat jelent a tartós mikrogravitáció. Jelenleg még kutatják ezekre a megoldást, a mesterséges gravitáció jelentené az ideális megoldást, de lehet, hogy csak az imitálása (pl. forgó ágyak) is elég. Következésképpen a kijelentésed legalábbis félrevezetõ.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#37
Ha megpörgetik a lakórészt akkor a centrifugális erõ szimulálja a gravitációt és minimalizálhatja a szervi károsodást, az már más kérdés hogy ez csak az ûrben megoldható, egy másik bolygó felszínén vmi mást kell kitalálni.
Egyébként meg tökmindegy mert pl. a Mars (elméleti) kolonizálását eleinte csak odaútra tervezik, aki megy az soha nem tér vissza. Mikorra megoldható lesz az oda-vissza út addigra ez a probléma is megoldódik 😊
Egyébként meg tökmindegy mert pl. a Mars (elméleti) kolonizálását eleinte csak odaútra tervezik, aki megy az soha nem tér vissza. Mikorra megoldható lesz az oda-vissza út addigra ez a probléma is megoldódik 😊
#36
A probléma nem az hogy kibírja-e az emberi szervezet a hosszas súlytalanságot vagy mikrogravitációt.A gond ott kezdõdik,hogy a szervezet alkalmazkodik,átalakul(csontok,izmok,vérkeringés,stb).Az átalakulás nem kizárt,hogy néhány év után visszafordíthatatlan,így a manus sohasem térhet vissza a Földre,mert a földi körülményeket már nem bírná.<#szomoru1>
#35
Miért ne bírhatná ki?
A rekord asszem több mint egy év folyamatos ûrállomáson tartózkodás amit vmi ruszki állított föl.
Errõl eszembe jut hogy annak idején meg azt mondták hogy a gõzmozdonyt nem érdemes fejleszteni mert azt az õrült sebességet nem bírhatja ki az emberi szervezet 😄
A rekord asszem több mint egy év folyamatos ûrállomáson tartózkodás amit vmi ruszki állított föl.
Errõl eszembe jut hogy annak idején meg azt mondták hogy a gõzmozdonyt nem érdemes fejleszteni mert azt az õrült sebességet nem bírhatja ki az emberi szervezet 😄
#34
az hogy ember utazgasson más bolygókra és huzamosabb ideig ott is tartózkodjon azt nem bírja ki a szervezete senkinek ezt már állítólag a NASA is közzétette csak nem verik nagydobra!!!
Egy háború vessen véget az összesnek...
#33
Be kell vonni a vitorlákat és le kell ereszteni a horgonyt!
Aztán jöhet az ágyúsortûz meg a csáklyázás!
Har! Har! <#idiota>
Aztán jöhet az ágyúsortûz meg a csáklyázás!
Har! Har! <#idiota>
#32
Gondolj bele milyen sebességgel repülünk a Nap körül... Az más kérdés, hogy mi ebbõl semmit sem érzünk 😉
A TV-ben már láttam ugyanezt a Napvitorla elméletet, csak festék nélkül. Ott a fékezést úgy képzelték el, hogy a vitorla másik oldalán visszatükrözték a napsugarakat, és azzal ellentétesen gyorsították az ûrhajót
A TV-ben már láttam ugyanezt a Napvitorla elméletet, csak festék nélkül. Ott a fékezést úgy képzelték el, hogy a vitorla másik oldalán visszatükrözték a napsugarakat, és azzal ellentétesen gyorsították az ûrhajót
\"Software is like sex, it\'s better when it\'s free.\"
#31
A sebesség sose volt probléma, csak a gyorsulás. Egy átlag ember tartósan (pár percig) 2-3G-t még kényelmesen kibir, rövid ideig (másodpercek) 5-6G is belefér. A vadászpilóták megfelelõ öltözetben és légzéssel 10-12G-ig is elmennek (szintén másodpercekig), egy katapultálás vadászgépbõl olyan 20-24G-t is elérhet (>1 másodpercig), de itt már elõfordulhat gerincsérülés. Mindez azonban 'felfelé' irányúló (pozitív) gyorsulásra értendõ.
A csapatmunka roppant fontos: rajtad kívül másra is l?hetnek!
#30
Nem a sebesség a gond, hanem a gyorsulás, akár pozitív, akár negatív...
Az igazi kolléga nem csak ígér, hanem be is tart...
#29
Az emberi szervezet egyáltalán ezt a sebességet kibírná? 😞
"Awdsmfafoothimaaafootafootwhscuseme" JB
#28
Shipwright vagyok SWG-ben. Bármikor csinálok neked. 😊
"Awdsmfafoothimaaafootafootwhscuseme" JB
#27
Szvsz a marsi légkör biztos hogy nem.
A gravitáció már valszínû, de kis hiba sztán szevasz, Napkörüli pályára áll a zûrhajó..
/Még mindig nem értem a foton lendületét, ha vki tud egy (magyar) linket..
A gravitáció már valszínû, de kis hiba sztán szevasz, Napkörüli pályára áll a zûrhajó..
/Még mindig nem értem a foton lendületét, ha vki tud egy (magyar) linket..
https://www.youtube.com/shorts/zECTF2H8Jp8
#26
volt már pár sc-fi ben vitorlás pl ST😄S9
<#vigyor3>
<#vigyor3>
F
#25
Nem valami ilyesmivel lógott el Doku gróf a SW 2-ben? 😊
#24
a mikrohullámot könnyû árnyékoli, gondolj csak a sütõ rácsára ...
#23
ez nagyon bonyolúlt számítás hogy ezt meg tudjam neked mondani ... az is elképzelhetõ hogy ilyen sebességrõl a légkör nem is tud akkorát fékezni (9G nél alacsonyabb terhelés mellett), hogy képes legyen utána orbitális pályára beállni az ûrhajó, ehhez az kell hogy a Marsi szökési sebesség alá érjenek az elsõ belépés után
#22
"60 megawattos mikrohullámú sugárra van szükség"
Mi véfi meg a rakományt a sugártól?
Csak nehogy az utasok is odaégjenek...
Mi véfi meg a rakományt a sugártól?
Csak nehogy az utasok is odaégjenek...
és mekkora ívû kanyar kell a Mars körüli pályára álláshoz? Mekkora a terhelés, amikor "beveszed a kanyart " a Marsnál ?? Elõtte biztosan már lassítani kell. Ok de mivel ?
A megoldás biztosan az lene, hogy az ûrben több darabból kellene összerakni az ilyen gyorsjáratú, mintát is visszahozni tudó szerkezetet.. Felvinni a sok üzemanyagot a gyorsuláshoz-lassuláshoz, azt csá.
A megoldás biztosan az lene, hogy az ûrben több darabból kellene összerakni az ilyen gyorsjáratú, mintát is visszahozni tudó szerkezetet.. Felvinni a sok üzemanyagot a gyorsuláshoz-lassuláshoz, azt csá.
A bölcsek nem tudósok - a tudósok nem bölcsek Lao-Ce
#20
A lassításról : ha van atmoszféra meg van oldva a lassítás témája, de ha emberek mennek akkor körülményesebb mert az ember nem bír ki akármilyen mértékû lassulást (9G felett már gond lesz) szóval a megoldás a többszörös belépés az atmoszférába, belép-lassúl-visszaszáll az ûrbe, elnyújtott orbitális pálya, megint légkör megint lassul, megint orbitális pálya, ezt többször, majd végül az utolsó belépés amit leszállás követ ... akár 10-12 ilyen kört meg kell tenni mire elfogadható szintre lassulnak 60 km/s-rõl.
#19
gondolom nem súly értelemben vett teher, hanem tömeg az amire gondolt 😊
Aldrin-Barnes: A Csillagok fiai
¤¤¤¤o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤o,¸¸,o¤o°`°o¤O3>
#17
ööö, az ürben teher?
#16
Az Élet és Tudományban már volt szó valami hasonlóról, ott a szerkezet folyamatos! gyorsulással müködött.
#15
Hasonló elvû vitorláról már olvastam valahol,csak ott nukleáris meghajtást használnának.Úgy nézne ki,hogy a vitorla belsõ felületét hasadóanyaggal vonnák be és mögé kötnének egy neutronforrást.A neutronok hasadásokat keltenének a pl.plutónium bevonatban.A keletkezõ 2 magtöredék egyike kirepülne a vékony rétegbõl (hátrafelé) a másik megakadna a vitorla anyagában,így gyorsítva a jármûvet.Ezt az elvet alfa-sugárzó anyaggal is tervezgetik,ott nem kell neutronforrás,de kisebb a teljesítnénysûrûség is a tömeghez viszonyítva.
#14
egy ilyen vitorla mekkora terhet bír magával vonszolni?
nem értek sokat a témához, de nem hinném hogy valami istentelen sokat tudna..😊
így pedig a felderítésen kívül nem sok mindenre hasznos....
...persze ha sok van belõle egész jól el lehet szórakozni vele😊 (de nem épp olcsó mulatság)
nem értek sokat a témához, de nem hinném hogy valami istentelen sokat tudna..😊
így pedig a felderítésen kívül nem sok mindenre hasznos....
...persze ha sok van belõle egész jól el lehet szórakozni vele😊 (de nem épp olcsó mulatság)
God was a dream of good goverment. You will soon have your god, and you will make it with your own hands.
#13
lassítani? ezt eddíg sem rakétára bízták, ha jól gondolom.. pakoltak a belépõ modulra pár hõpajzsot és az végezte a dolog oroszlánrészét. amikor pedíg már igen lassan ment, jöhetett az ejtõernyõ. most az hogy 7szer gyorsabban megy? - kicsit vastagabb kerámiát használnak majd, meg mondjuk nem lezúg a szonda a felszínre, hanem az eddiginél enyhébb ereszkedésû spirális pályára állítva beég a légkörbe. "Houston, hazaégtem!" lenne a marsjáró elsõ elküldött adatsora.. 😊
\"The voices are back... Excellent.\"
#12
De! És mi a baj?
Oldal 1 / 2Következő →