55
  • BiroAndras
    #55
    "Számomra csak az furi, hogy ilyeneket ki "tudunk" mutatni, de a naprendszer konkrét struktúrájával, és határaival nem vagyunk tisztában..."

    A kulcsszavak : Méret, fényerő.

    Magyarul, ami nagy és világít, azt jól látjuk, ami kicsi és sötét, azt meg nem.
    A feketelyukkak ugyan nem világítnak, de ha a környezetükben elég sok anyag van, akkor az már világíthat. Plussz a körülöttük keringő csillagok mozgásából észrevehető a gravitációjuk.
  • Zocsi
    #54
    Hmmm... Már várom. Kiváncsi vagyok egy kér tészletre, mármint hogyan oldották meg. Bár én Martint nem így képzeltem L, de gondolom ezzel nem én vok 1edül.

    Egyvmit. nem értek. Ha a centrumban a gigafeketelyuk van, akkor hol van Trantor???

    Mindenesetre nekem nagyon tetszik, hogy ilyeneket is "tudunk" már. Érdekes hipotézizis. Számomra csak az furi, hogy ilyeneket ki "tudunk" mutatni, de a naprendszer konkrét struktúrájával, és határaival nem vagyunk tisztában... Hmmm...
  • BiroAndras
    #53
    http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/fiz_atom/fekete_lyuk.htm
    http://www.babylon5.hu/tech/feketelyuk-main.html
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk
  • SirLord
    #51
    nem vágom mi a fekete juk definicioja...egyszercsak besziv mindent nem??(vagy folyamatosan)
  • BiroAndras
    #50
    A végső szingularitás nem fekete lyuk. De ez már mindegy, mert a legutóbbi mérések szerint gyorsulva tágulunk, így soha nem lesz összeomlás.
  • lokko
    #49
    a periodikus világszemlélet már rég elbukott, amikor kimérték hogy gyorsulva tágul a világegyetem ... bimmm ... a legtöbb kozmológiai modell meghalva vala, lehet újakat csinálni. Most a M-elmélet az élvonalbali okoskodás, de én egy mukkot nem értek már az egészből, nekem a 10 dimeziós szúperhúrosdi is sok volt, főleg hogy 5 különböző de mégis a 11 dimenziós membránok világában ekvivalens modell jött ki rájuk ... az Einseini relativitást csak csak fel lehet fogni, de ezt bakker??? köpni nyelni nem tudok ...
  • Tetsuo
    #48
    Ezt én már rég tudtam, s nemsokára hazamehetek! :)
  • ge3lan
    #47
    Így van, ezért nem jó az a hozzáállás, hogy úgyse tudjuk, ezért ne is foglalkozzunk vele.
    MEg hogy semmivel se foglalkozzunk, mert esetleg valamit nem érthetünk meg vagy kiderül, hogy rosszat gondoltunk.
  • dez
    #46
    Minden elképzelhető lehetőséget számon kell tartani, persze súlyozva a valószínűségüket. (Így egy súlyozott variációs fraktál alakul ki.) Persze nem úgy, hogy egyetlen elképzelést 100%-nak veszünk, az összes többit meg 0-nak. Soha sem lehet tudni, hogy esetleg egy 0.0001%-osnak gondolt dologról kiderül, hogy jóval nagyobb a "valóságossági indexe". Volt már ilyen jópárszor. Egy XIX.sz.-i fizikusnak az égnek állna a haja a mai fizikától.
  • ge3lan
    #45
    Ez így erős túlzás, miért lenne csak rossz következménye?
    Ha valamiről tudjuk, hogy rossz, az jobb mint ha semmit sem tudnánk, mert így lehet helyesen alkalmazni és értelmes dolgokra következtetni belőle.Mindennek megvan az érvényességi köre.
    Egy dinnyére mondhatod, hogy kocka vagy gömb alakú és aztán elgonkodhatsz rajta hogyan tud gurulni.Vajon menyik ROSSZ modell lesz használhatóbb?

    Rossz volt feltételezni az anyag atomos szerkezetét?
    Felesleges volt a Thomson,Rutherford atommodell? Felesleges dolog az ideális gáz modell, vagy a klasszikus mechanika?
  • Ahhoj
    #44
    biztos? biztos hogy jobb "biztosra" tudni a rosszat, mint tudni, hogy nem tudunk semmit? :)
    najó ez így nem a legjobb megfogalmazás, de egy rossz elméletet tudni sztem nem jobb mintha nem is lenne, mert rossz elméletből csak rossz következtetések és elméletek sora születik, és így tovább, ami már annyira nem jó :)
  • ge3lan
    #43
    Neked gond,hogy van ilyen elmélet?
    Nem erőlteti rád senki.
    De egyelőre ez a legjobb, vagy tudsz jobbat?
    Hogy miért volt ösrobbanás azt nem tudjuk, valószínűleg nem is tudhatjuk meg, de azt se fogjuk tudni soha bizonyítani, hogy egyáltalán volt ősrobbanás.

    Egyébként a rossz elmélet is jobb mint, ha nem lenne elmélet.
  • HUmanEmber41st
    #42
    Bocsi, én a VÉGSŐ SZINGULARITÁSRÓL kérdeztem..hogy miért volt ez a bizonyos ősrobbanás..mert a teória az, hogy ebben a szingularitásban gyűlik össze a világegyetem összes anyaga, majd valamitől felrobban...
    Teóriának jó..
  • Cat #41
    erre hogy jutottál? :D
    csak mert naprendszerünk a virgo szuperklaszter közepe felé tart, most a Tejút síkjától 40 fényévre vagyunk, és mintegy 35 millió év múlva fogjuk keresztezni a síkot.
  • Dinosaur
    #40
    A képen jól látszik hogy a mi Naprendszerünk is egyenesen a fekete lyukhoz közeledik. Talán ez lesz egy újabb vég kezdete???
    Érdekes...
  • warchief
    #39
  • warchief
    #38
    Gratulálok, CENTER! Ez a megszólalás rendkívül szellemes volt!!!
  • dez
    #37
    (Bár így "hirtelen" (legalábbis nekem) ugyanolyan "hihetetlen", mint az, hogy eddig nem csinálták meg az egyik legnagyobb filmet. ;) Mondjuk az említett könyvben le van írva, miért alakult így.)
  • dez
    #36
    Elhiszem én.
  • Rip
    #35
    Még valami: Nézzétek meg a film logóját, és a legutolsó képet (B).
  • Rip
    #34
    Hahh, a movie trailere nagyon jó :) Figyeltétek a végén a bal felső sarokban kialakuló 42-t? :)
  • Dzsini
    #33
    a film hivatalos oldala
  • archkoven
    #32
    Én nem akarok okoskodni srácok, nekem sem azok a képek, a video meg pláne semmit nem mond.
  • Astrojan
    #31
    Szingularitás nem létezik.
    http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk

    astro.ini.hu
  • szivar
    #30
    Tavaly még igen, idén már nem. Idén már csak egy planck hosszúságú gömbig zsugorodhat az anyag. De ez a teória már nem egészen a szingularitást favorizálja.
  • vax
    #29
    Mostanában fogják ismételn a Natinal Geografhic-on vagy a Spectrum-on (bocs nem emlékszem rá pontosan): Párhuzamos univerzumok. Érdekes és újszerű elméleteket mutatnak be. Még a húr elméleten is túlmennek.
  • dez
    #28
    Hooopppáá! (Az utolsó kötetben, amiben magáról írt történetek is voltak, az szerepelt, hogy már letettek róla.)
  • Dzsini
    #27
    májusban premier. le vagy maradva egy kicsit :)
  • AS
    #26
  • unknown nick
    #25
    Ez a periodicitás csak lineáris téridőben igaz. De senki sem garantálja, hogy az is.
  • dez
    #24
    A szingularítás pont azt jelenti, hogy egy 0 kiterjedésű pontba esik össze az egész, nem?
  • unknown nick
    #23
    "Már miért lökődik ki az anyag?"

    Nem az eseményhorizont mögül lökődik ki, hanem a környezetéből. Ez kb. olyan lehet galaktikus méretekben, mint mikor a műholdat gyorsítják az útjába eső bolygó gravitációs erejét kihasználva.
  • dez
    #22
    Az az! (De a többi sem rossz.) De kár, hogy D.A. addig húzta a megfilmesítést, amíg semmi sem lett belőle. :( Bár végülis az max. csak kedvcsináló lett volna a könyvhöz/könyvekhez.
  • _Vegeta_
    #21
    Wow. Pompás. Bebizonyitottak amit mar sejtettek. Ugyerzem sose megyunk majd a galaxis kozepebe kempingezni. :)
  • grebber
    #20
    Csak ne menjenek át rajtuk mert ott a gonosz várja őket :)))
  • valamit
    #19
    Hát még az hogy hangzik, ha azt mondják, hogy egysejtű az ősöd? ;) ... hogy messzebb ne is menjek :)
  • Esrohnoil
    #18
    A cikkben is írták, h. a kisebb csillagokat kifelé lökik maguk mellől a nagyobb neutroncsillagok mikor egy feketelyuk mellé beállnak.
  • Esrohnoil
    #17
    Hát akkor gyíktól? :)
  • blackeagle
    #16
    Nem tudom ki hogy van vele ,de én nem a majomtól származom.
  • HUmanEmber41st
    #15
    Már miért lökődik ki az anyag? ha már egyszer olyan jól összehúzódott? Becsapódik az utolsó elktron vagy valami kisebb részecske és ez már "sok" ennek a végső szingularitásnak, és hirtelen felrobban?????
    Elméleteket gyártani, melyeket sehogy sem lehet 100% bizonyítani...mire jó mindez ????????
    Tudom tudom a TUDOMÁNY meg minden meg a fejlődés...